1. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 15. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Nem függetlenek az egy vállalkozáscsoportba tartozó vállalkozások, valamint azok a vállalkozások, amelyeket ugyanazok a vállalkozások irányítanak.
(2) Egy vállalkozáscsoportba tartozik a vállalkozás azokkal a vállalkozásokkal,
a) amelyeket a 23. § (2) vagy (3) bekezdésében foglaltak szerint önállóan irányít;
b) amelyek az a) pont szerint irányítják;
c) amelyeket a b) pont szerinti vállalkozás az a) pont szerint irányít;
d) amelyeket az a)–c) pont szerinti vállalkozások és a vállalkozás közül kettő vagy több közösen irányít.
(3) Függetlennek kell tekinteni a 25. §-ban említett vállalkozásokat, valamint azokat az állami vagy helyi önkormányzati többségi tulajdonban lévő vállalkozásokat, amelyek piaci magatartásuk meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek [27. § (3) bekezdés].”
2. § A Tpvt. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Mentesül a 11. §-ban foglalt tilalom alól a megállapodás, ha
a) az hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához;
b) a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz jut;
c) a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg; és
d) nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását.”
3. § A Tpvt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Annak bizonyítása, hogy a megállapodás a tilalom alól a 16. § vagy a 17. § alapján mentesül, azt terheli, aki a mentesülésre hivatkozik.”
4. § (1) A Tpvt. 22. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen)
„b) a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport [15. § (2) bekezdés] vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását;
c) az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.”
(2) A Tpvt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozáscsoport közösen.”
5. § A Tpvt. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Vállalkozások összefonódása (koncentrációja) jön létre, ha]
„c) több, egymástól független vállalkozás közösen hoz létre általuk irányított olyan vállalkozást, amely egy önálló vállalkozás valamennyi funkcióját tartósan képes ellátni.”
6. § A Tpvt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenöt milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt ötszázmillió forint felett van.
(2) Az ötszázmillió forintos küszöbérték meghatározásakor figyelembe kell venni az összefonódás következtében az irányítását elvesztő vállalkozáscsoportba tartozott vállalkozásokkal az összefonódást megelőző két éves időszakban az irányítást megszerző vállalkozáscsoport által megvalósított – engedélykérési kötelezettség alá nem esett – összefonódásokat is.
(3) A biztosítóintézetek összefonódásánál a nettó árbevétel helyett a bruttó biztosítási díjak értékét kell figyelembe venni. A befektetési szolgáltatók összefonódásánál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét, a pénztárak összefonódásánál a tagdíjbevételt kell figyelembe venni. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások összefonódásánál a nettó árbevétel helyett az alábbi bevételi tételek összegét kell figyelembe venni:
a) kamatok és kamatjellegű bevételek,
b) bevétel értékpapírokból:
ba) bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból,
bb) bevétel részesedésből,
bc) bevétel kapcsolt vállalkozásokban való részesedésből,
c) kapott jutalékbevételek,
d) pénzügyi műveletek nettó nyeresége,
e) egyéb üzleti tevékenységből származó bevétel.”
7. § (1) A Tpvt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Közvetett résztvevőknek minősülnek azon vállalkozáscsoport [15. § (2) bekezdés] további tagjai, amelybe a közvetlen résztvevő tartozik.”
(2) A Tpvt. 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Érintett vállalkozáscsoport a (2) bekezdés szerinti valamely közvetlen résztvevő és az ahhoz a (3) és (4) bekezdés szerint kapcsolódó közvetett résztvevők együttese.”
8. § A Tpvt. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közösen irányított vállalkozás nettó árbevételét egyenlő arányban kell megosztani az azt irányító vállalkozások között oly módon, hogy az azonos vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozásokat az irányítási arány számítása szempontjából egynek kell tekinteni.”
9. § A Tpvt. 30. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Amennyiben a 23. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti közös vállalkozás létrehozásának célja vagy hatása a létrehozó vállalkozáscsoportok piaci magatartásának összehangolása, akkor az összefonódást a 17. § alapján kell elbírálni.”
10. § A Tpvt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Gazdasági Versenyhivatal központi költségvetési szerv, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot, költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetőek.”
11. § A Tpvt. 35. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét, elnökhelyettesét az elődje megbízatásának lejártát megelőző három hónapon belül meg kell nevezni, valamint a kinevezéséhez szükséges folyamatot az előző kinevezés lejárta előtt egy hónappal be kell fejezni.”
12. § (1) A Tpvt. 36. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
(A Gazdasági Versenyhivatal elnöke)
„e) kijelöli az 1/2003/EK rendelet szerinti Versenykorlátozó Magatartások és Erőfölényes Helyzetek Tanácsadó Bizottságában, valamint a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 139/2004/EK rendelet) szerinti Összefonódások Tanácsadó Bizottságában a Gazdasági Versenyhivatalt képviselő személyeket,
f) felelős a versenykultúra fejlesztéséért, így különösen
fa) a verseny társadalmi elfogadottsága érdekében a versenypolitikai ismeretek terjesztéséért, ideértve a versenyből fakadó előnyökkel kapcsolatos felvilágosító munkát, továbbá a jogkövető magatartás, illetve a versenybarát szabályozási környezet kialakításának elősegítése érdekében végzett tájékoztatást,
fb) a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez való hozzájárulásért.”
(2) A Tpvt. 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Gazdasági Versenyhivatal elnöke)
„c) évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységéről és a törvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül,”
(3) A Tpvt. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnökével – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – egyeztetni kell minden olyan tervezett intézkedést és jogszabály-koncepciót, illetve tervezetet, amely érinti a hivatal feladatkörét, így különösen, ha a tervezett intézkedés vagy jogszabály a versenyt – valamely tevékenység gyakorlását vagy a piacra lépést – korlátozza, kizárólagossági jogokat biztosít, továbbá az árakra vagy az értékesítési feltételekre vonatkozó előírásokat tartalmaz.”
(4) A Tpvt. 36. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Gazdasági Versenyhivatalnak a magyarországi versenykultúra fejlesztése, valamint a regionális versenyjogi intézményrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében létrehozott szervezeti egységét az alapító határozatban önálló jogi személyiséggel ruházhatja fel.”
13. § A Tpvt. 38. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Versenytanács tagja a versenyfelügyeleti eljárás során csak a törvénynek van alárendelve, egyebekben a Gazdasági Versenyhivatal köztisztviselője.”
14. § A Tpvt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszternek, elnökhelyetteseit a közigazgatási államtitkárnak a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben foglaltak szerint megállapított havi alapilletményével azonos díjazás, illetve azonos juttatások illetik meg, azzal az eltéréssel, hogy az elnökhelyettes alapilletménye a főtisztviselői alapilletménynek megfelelő, a vezetői illetménypótlék mértéke az elnök esetén az alapilletménye 110%-a, az elnökhelyettes esetén az alapilletménye 100%-a. A Versenytanács tagja alapilletménye a külön törvényben megállapított illetményalap tízszerese, a vezetői illetménypótlék mértéke pedig az alapilletmény 80%-a.
(2) Amennyiben a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja e megbízatását három évig betöltötte, és a megbízatás megszűnésére a megbízatás időtartamának letelte, külön törvényben előírt korhatár betöltése, nyugdíjazás miatt kerül sor, további három hónapon keresztül a havi illetményének megfelelő összegű juttatásra jogosult. Ha a megbízatás halál miatt szűnik meg, a juttatás az örököst illeti meg.
(3) Amennyiben a megbízatás megszűnésére három évnél hosszabb időn túl kerül sor, a (2) bekezdésben meghatározott juttatás minden további kinevezésben eltöltött év után további egy havi illetménnyel emelkedik, de összesen nem lehet több tizenkét havi illetménynél.”
15. § (1) A Tpvt. 42/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elnök a vizsgálónak elkülönült szervezeti egység vezetésére vizsgáló irodavezetői, valamint – vizsgáló irodavezető helyettesítésére – vizsgáló irodavezető-helyettesi megbízást adhat.”
(2) A Tpvt. 42/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsgáló gyakornokot öt, a vizsgálót tíz, a vizsgáló tanácsost tizenegy, a vizsgáló főtanácsost tizenkét munkanap pótszabadság illeti meg. A vezetőt megillető pótszabadság mértéke vizsgáló vezető főtanácsosnál, vizsgáló irodavezető-helyettesnél és vizsgáló irodavezetőnél tizenhárom munkanap.”
(3) A Tpvt. 42/A. §-a (4) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
(A vizsgáló alapilletménye a külön törvényben megállapított illetményalap szerint)
„f) a vizsgáló irodavezető-helyettes esetében az illetményalap nyolc és félszerese,
g) a vizsgáló irodavezető esetében az illetményalap kilencszerese.”
(4) A Tpvt. 42/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A vezetői illetménypótlék mértéke a vizsgáló főtanácsos esetében az alapilletmény 20%-a, a vizsgáló vezető főtanácsos esetén az alapilletmény 30%-a, a vizsgáló irodavezető-helyettes esetén az alapilletmény 40%-a, a vizsgáló irodavezető esetén az alapilletmény 90%-a.”
(5) A Tpvt. 42/A. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vizsgáló)
„a) pályakezdő köztisztviselőként, valamint nem pályakezdő köztisztviselőként a próbaidő időtartamára vizsgáló gyakornoki besorolást kap;”
(6) A Tpvt. 42/A. §-ának (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal e § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Vizsgáló irodavezetői, vizsgáló irodavezető-helyettesi megbízást közigazgatási szakvizsgával vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező köztisztviselő kaphat.
(9) A Gazdasági Versenyhivatallal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló munkatársak minden naptári évben külön juttatásként két alkalommal alkalmanként egyhavi illetményre jogosultak, amennyiben a kifizetés időpontjában a jogviszonyuk a Gazdasági Versenyhivatallal fennáll és a tárgyfélévben tényleges munkavégzésük nem szünetelt. A külön juttatást két részletben, a tárgyfélévet követő hónap végéig kell kifizetni.
(10) A Gazdasági Versenyhivatal alaptevékenységét elősegítő munkakörben foglalkoztatott, nem felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének mértéke az alapilletmény 50%-a.”
16. § A Tpvt. a következő 43/A. §-sal egészül ki:
„43/A. § A Gazdasági Versenyhivatal a versenykultúra fejlesztésére jogosult felhasználni az előző évben befolyt bírság teljes összegének legfeljebb öt százalékát, valamint a versenyfelügyeleti eljárásokkal és ágazati vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok ellátásához kapcsolódó kiadások fedezetére az előző évben befolyt eljárási díj, valamint eljárási bírság teljes összegét.”
17. § A Tpvt. a 43/A. §-t követően az alábbi VIII. Fejezettel (43/B–43/F. §) egészül ki:
„VIII. Fejezet
Ágazati vizsgálat
43/B. § A Gazdasági Versenyhivatal ágazati vizsgálatára a 49–51. § és az 58. § (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Egyebekben az ágazati vizsgálatra – ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik – megfelelően alkalmazandók a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései.
43/C. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy az adott ágazathoz tartozó valamely piacon a verseny torzul, vagy korlátozódik – a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából – végzéssel ágazati vizsgálatot indít. Az ágazati vizsgálatot elrendelő végzés indokolásában meg kell jelölni, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A vizsgálatindító végzést hirdetményi úton kell közölni, a Gazdasági Versenyhivatal internetes honlapján való közzététellel. Az ágazati vizsgálatban a Gazdasági Versenyhivatal elnöke által erre kijelölt köztisztviselők vesznek részt.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az ágazati vizsgálat során a gazdasági ágazat vállalkozásaitól – válaszadási határidő megjelölésével – felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás iránti kérelem nem teljesítése, késedelmes teljesítése, illetve valótlan vagy megtévesztő válaszadás esetében a vállalkozást a Gazdasági Versenyhivatal elnöke végzéssel bírsággal sújthatja. A bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott bírság szabható ki, melynek legmagasabb összege az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke az (1) bekezdésben meghatározott esetben a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal által megismerhető egyedi adatokat és az egyedi azonosításra alkalmas összesített adatokat az azokkal rendelkező állami szervtől, illetve a Magyar Nemzeti Banktól is kérheti. E szervezetekkel szemben bírság kiszabásának nincs helye.
43/D. § (1) A vállalkozások, valamint a 43/C. § (3) bekezdésében említett szervezetek kötelesek a 43/C. § (2) és (3) bekezdése alapján kért információkat, ideértve az üzleti titkot is, a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani.
(2) A szakértő az ágazati vizsgálat során betekinthet a munkája ellátásához szükséges iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, biztosítási titkot, illetve a külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is.
(3) A felvilágosítás adására kötelezett üzleti titok [4. § (3) bekezdés a) pont] védelmére tekintettel kérheti az üzleti titkot képező információk nyilvánosságra hozatalának mellőzését. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a Gazdasági Versenyhivatal elnöke végzéssel kötelezheti a kérelmezőt – a 43/C. § (3) bekezdésében megjelölt szervezetek kivételével – olyan iratváltozat készítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
43/E. § (1) Az ágazati vizsgálat eredményéről a Gazdasági Versenyhivatal – ésszerű időn belül – jelentést készít. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a jelentés állami és szolgálati titkot, banktitkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot és üzleti titkot nem tartalmazó változatát nyilvánosságra hozhatja.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal a jelentés nyilvánosságra hozatalát megelőzően biztosítja, hogy az érintettek a jelentés tartalmára írásban észrevételeket tehessenek, illetve e célból meghallgatást is tarthat. A jelentés üzleti titkot nem tartalmazó változatát az érintetteknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy az írásbeli észrevételezésre, illetve a meghallgatásra való felkészülésre legalább harminc nap álljon rendelkezésükre. A Gazdasági Versenyhivatal az írásbeli észrevételekről, illetve a meghallgatásról készült összefoglalót, illetve az érintett piaci szereplőknek a jelentés tartalmára vonatkozó érdemi észrevételeit tartalmazó dokumentumokat – ha kérik – a jelentéssel egyidejűleg és azonos helyen hozza nyilvánosságra.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jelentés tartalmától függően a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
a) elrendelheti valamely vállalkozás ellen a 70. § alapján versenyfelügyeleti eljárás indítását;
b) tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát, minisztériumot vagy hatóságot, ha az ágazati vizsgálat olyan piaci zavart tárt fel, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem orvosolható.
43/F. § A 43/C. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatindító végzés, a 43/C. § (2) bekezdése szerinti bírságot kiszabó végzés, valamint a 43/D. § (3) bekezdése szerinti, az iratok üzleti titokként kezelését elutasító végzés ellen az érintett a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül jogorvoslati kérelemmel élhet. A jogorvoslati kérelemnek a 43/C. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatindító végzés esetében a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság közigazgatási nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el.”
18. § A Tpvt. az alábbi IX. Fejezettel (43/G–43/I. §) egészül ki, egyúttal a VIII–XV. Fejezet számozása X–XVII. Fejezetre módosul:
„IX. Fejezet
Bejelentés és panasz
43/G. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, e törvény 8., 10., 11., 21. és 24. §-ának rendelkezéseibe, illetve az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkébe ütköző magatartás észlelése esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(2) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak, e törvény X–XII. Fejezetének rendelkezései – az 54. §-ban foglaltak kivételével – a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban nem alkalmazhatók.
43/H. § (1) Bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett formátumú, megfelelően kitöltött űrlap Gazdasági Versenyhivatalhoz történő benyújtásával tehető. Az űrlap tartalmazza a bejelentés elbírálásához szükséges lényeges tényeket, így különösen a bejelentő és a bejelentett azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, az érintett piac meghatározásához szükséges alapvető információkat, a feltételezett jogsértés időtartamát, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.
(2) A bejelentés alapján indult eljárásra a Ket. rendelkezései közül kizárólag a 17. §-t, a 26. §-t, a 40. §-t, az 58–59. §-t, a 72–73. §-t, a 78–79. §-t, a 81. §-t, a 122. §-t és a 153. §-t kell alkalmazni azzal, hogy ahol a Ket. ügyfelet említ, azon a bejelentőt kell érteni.
(3) Amennyiben a bejelentésben foglaltakkal kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal eljárásra nem jogosult, köteles a bejelentést 15 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv részére áttenni, és erről a bejelentőt értesíteni.
(4) A vizsgáló a bejelentés elbírálásához szükséges adatokat beszerezheti, az érintettek részvételével szóbeli meghallgatást tarthat, illetve más hatóság vagy szakértő közreműködésével tisztázza a bejelentés elbírálásához szükséges tényeket. Ha az eljárás során az érintett a közreműködést megtagadja, vele szemben sem eljárási bírság, sem egyéb kényszerítő eszköz nem alkalmazható. A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés elbírálása mellőzhető.
(5) Aki a bejelentés vizsgálata során a Gazdasági Versenyhivatal számára adatot szolgáltat, kérheti az üzleti titok védelmére hivatkozással az iratokba való betekintés, valamint azokról történő másolat készítésének korlátozását. Az eljárás irataiba csak a bejelentő, és csak a (8) bekezdés b) pontja szerinti esetben, a bejelentés elbírálása tárgyában hozott végzés meghozatalát követően, jogorvoslati jogának gyakorlása érdekében tekinthet be, kivéve, ha a vizsgáló üzleti titok védelmére tekintettel az iratbetekintés korlátozását rendelte el.
(6) Az eljárás költségeit az állam előlegezi és viseli. Ha versenyfelügyeleti eljárásban a bejelentésben megjelölt magatartás törvénybe ütköző volta megállapításra kerül, a bejelentési eljárás költségeit is köteles megtéríteni az, akinek törvénybe ütköző magatartását megállapították.
(7) A bejelentő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentéssel élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(8) A bejelentés beérkezésétől számított hatvan napon belül a vizsgáló
a) a 70. § (1) bekezdése alapján végzéssel vizsgálatot rendel el, vagy
b) végzéssel megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a 70. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei nem állnak fenn.
(9) A (8) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben hatvan nappal meghosszabbítható.
(10) A (8) bekezdés b) pontja szerinti végzést a bejelentővel minden esetben, a bejelentettel pedig akkor kell közölni, ha az eljárásban részt vett.
(11) A (8) bekezdés b) pontja szerinti végzés ellen a bejelentő élhet a közléstől számított nyolc napon belül jogorvoslati kérelemmel, melyet a Fővárosi Bíróság közigazgatási nemperes eljárásban bírál el. Ha a bíróság álláspontja szerint a (8) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi.
43/I. § (1) A 43/H. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek nem minősülő beadványt a Gazdasági Versenyhivatal panaszként köteles kezelni. A panasz tárgyában folytatott eljárásra e § rendelkezései irányadók.
(2) Amennyiben a panaszban foglaltakkal kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal eljárásra nem jogosult, köteles a panaszt tizenöt napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv részére áttenni, és erről a panaszost értesíteni.
(3) A panaszt a beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni. Ha az elbírálás megalapozása előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, a vizsgáló erről a panaszost az eredeti határidő lejárta előtt az elintézés várható időpontjának megjelölése mellett tájékoztatja.
(4) A vizsgáló a panaszost meghallgathatja, valamint tőle további felvilágosítást és információt kérhet. A panaszos kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy panasszal élt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
(5) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt, továbbá a névtelen panasz elbírálása mellőzhető.
(6) A panasz alapján – ha az alaposnak bizonyul – a vizsgáló dönt a szükséges intézkedések megtételéről, s erről a panaszost tájékoztatja.”
19. § A Tpvt. 44. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
44. § A versenyfelügyeleti eljárásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, a 12. § (2) bekezdése, a 15. §, a 16. § (1)–(2) bekezdése, a 18. §, a 20. §, a 22. § (3)–(5) bekezdése, a 27. § (2) bekezdése, a 29. §, a 30. §, a 31. § (1) bekezdésének a), b), d) és e) pontja, valamint (2)–(4) bekezdése, a 32. § (5) bekezdése, a 33. § (1)–(2) bekezdése, (3) bekezdésének b), d) és f) pontja, valamint (4)–(9) bekezdése, a 34. § (1) bekezdésének második fordulata és (2) bekezdése, a 36. § (2)–(4) bekezdése, a 37. §, a 38. § (1) bekezdése, a 39. § (5) bekezdése, a 42–43. §, a 46. § (2) bekezdése, a 47. §, az 51. § (1) és (6) bekezdése, a 61. § (1)–(2) bekezdése, a 64. §, a 66. §, a 67. § (2)–(3) bekezdése, a 68. § (1) és (4) bekezdése, a 69. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése, a 70. §, a 72. § (3)–(4) bekezdése, a 74. § (2)–(5) bekezdése, a 75. §, a 88. § (1) bekezdése, a 94. §, a 97. § (2) bekezdésének a), c) és d) pontja, (3) bekezdésének b) pontja, valamint (5) bekezdése, a 98–108. §, a 109. § (2)–(4) bekezdése, a 112–113. §, a 115. § (1)–(4) bekezdése, a 116. §, a 117. § (3) és (4) bekezdése, a 123. § (2) bekezdésének második mondata, a 125. § b)–c) pontja, a 127–129. §, a 138. § (1) bekezdésének b) pontja, a 140. § (1) bekezdésének b)–d) pontja, a 141. §, a 148. § (6) bekezdése, a 149. § (1) bekezdésének d) pontja és (4) bekezdése, a 154. §, a 157. § (2)–(3) bekezdése, a 158. § (3) bekezdése, a 159. § és a 171. § (2) bekezdése kivételével.”
20. § A Tpvt. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárás folyamán a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács végzést hozhat, az ügy érdemében azonban csak az eljáró versenytanács hozhat határozatot.”
21. § A Tpvt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró versenytanács döntéseit háromtagú vagy öttagú tanácsban hozza meg.”
22. § A Tpvt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon személy ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal (61. §) lehet sújtani.”
23. § A Tpvt. 53. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a hivatalból indult eljárásban vizsgált magatartásnak más vállalkozás is részese volt, a vizsgáló e vállalkozást az eljárásba bevonja.
(5) Ha kérelemre indult eljárásban az engedély megadhatóságához olyan vállalkozás számára kellene kötelezettséget előírni, amely az eljárásban ügyfélként nem vesz részt, a vizsgáló felhívására e vállalkozás az eljárásba ügyfélként beléphet. Az eljárásba belépő vállalkozás a kérelem visszavonására nem jogosult.”
24. § (1) A Tpvt. 55. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ügyfél és képviselője az eljárás során a vizsgálat befejezését követően, az eljáró versenytanács által meghatározott időponttól tekinthetnek be az iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthetnek. Az iratbetekintés kezdő időpontját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek elegendő idő álljon rendelkezésre a nyilatkozattételre való felkészülésre. Az eljáró versenytanács – az iratok megjelölésével – végzéssel engedélyezheti, hogy az ügyfél és képviselője a vizsgálat befejezése előtt is betekinthessen meghatározott iratokba, ha ez nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.
(2) Az ügyész, valamint az ügyész engedélyével a nyomozó hatóság az eljárás irataiba, a szakértő a munkája ellátásához szükséges iratokba, ideértve az üzleti titkot, banktitkot, biztosítási titkot, illetve külön törvényben meghatározott értékpapírtitkot vagy pénztártitkot tartalmazó iratokat is, az eljárás során bármikor betekinthet, azokról másolatot, feljegyzést készíthet.
(3) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői üzleti titok védelmére hivatkozással kérhetik az iratokba való betekintés, valamint az iratokról másolat vagy feljegyzés készítésének korlátozását. A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak a kérelmet elutasító végzése ellen külön jogorvoslatnak (82. §) van helye. A kérelemről való döntéssel egyidejűleg a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács kötelezheti az ügyfelet, illetve az eljárás egyéb résztvevőjét olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot.”
(2) A Tpvt. 55. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Gazdasági Versenyhivatal eljárása során az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői nem tekinthetnek be a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság és a tagállami versenyhatóságok belső irataiba, ideértve az 1/2003/EK rendelet 11. és 14. cikke szerinti iratokat, valamint a Gazdasági Versenyhivatal és más hatóságok közti, vagy az utóbbiak egymás közti levelezését, amennyiben ezen belső iratok a tényállás megállapításakor nem kerülnek bizonyítékként felhasználására.”
25. § (1) A Tpvt. 56. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A mulasztás igazolása”
(2) A Tpvt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hatvan napon túl igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(2) Az igazolási kérelemről a vizsgálat ideje alatt a vizsgáló, a versenytanács előtti eljárásban az eljáró versenytanács dönt. A vizsgáló igazolási kérelmet elutasító végzése ellen külön jogorvoslati kérelemnek van helye (82. §). Az eljáró versenytanács igazolási kérelmet elutasító végzése a határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított keresetben kifogásolható.”
26. § (1) A Tpvt. 58. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Nemzetközi jogsegély”
(2) A Tpvt. 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Gazdasági Versenyhivatal külföldi versenyhatósággal feladataik ellátásának kölcsönös előmozdítása érdekében együttműködési megállapodást köthet.”
27. § A Tpvt. 59. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Külföldre irányuló kézbesítés”
28. § A Tpvt. 61. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Eljárási bírság
61. § (1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.
(2) Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendre utasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasítja, továbbá eljárási bírsággal sújthatja.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kiszabott eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint. Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §). A kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. Eljárási bírságot kiszabó végzését a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács maga is megváltoztathatja.”
29. § A Tpvt. 62. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha az eljárás a 24. § vagy a 25. § alapján kérelemre indul, a kérelmező kettőmillió forint eljárási díjat köteles fizetni, a kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ha az eljáró versenytanács a 24. § alapján indított eljárásban a határozatot a 63. § (3) bekezdésének b) pontja alapján hozza meg, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül további nyolcmillió forint eljárási díjat kell fizetni. Az eljárásnak a 68. § (5) bekezdése alapján történő megszüntetése esetében a befizetett eljárási díj felét vissza kell téríteni az ügyfélnek. A 68. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetés esetében az eljárás díjmentes. Az áremelés előzetes bejelentése [67. § (2) bekezdés c) pont] díjmentes.
(2) Ha az eljáró versenytanács határozatában a 77. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásával a vállalkozások összefonódását engedélyezi, egyúttal kötelezi az ügyfelet az (1) bekezdésben meghatározott díj, illetve a (3) bekezdésben meghatározott költségek megfizetésére.”
30. § A Tpvt. 63. §-ának (2)–(6) bekezdése helyébe a következő (2)–(7) bekezdések lépnek:
„(2) Ha törvény más határidőt nem állapít meg, az eljárást befejező döntést
a) a 8–10. § alapján indult ügyekben a vizsgálat elrendelésétől számított kilencven napon belül,
b) a 11. és 21. § alapján indult ügyekben a vizsgálat elrendelésétől számított száznyolcvan napon belül,
c) a 24. § szerinti engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása miatt a 67. § (3) bekezdése alapján indított eljárás esetében a vizsgálat elrendelésétől számított száznyolcvan napon belül
kell meghozni.
(3) Vállalkozások összefonódásának ellenőrzése során az eljárást befejező döntést a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított
a) negyvenöt napon belül kell meghozni, amennyiben
aa) a 23. § és 25. § értelmében nem jön létre összefonódás, vagy
ab) az összefonódás a 24. § szerinti értéket nem éri el, vagy
ac) az engedély a 30. § (2) bekezdése alapján nyilvánvalóan nem tagadható meg;
b) százhúsz napon belül kell meghozni minden egyéb esetben.
(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról az eljáró versenytanács a kérelem beérkezésétől, illetve a hiányok pótlásától számított negyvenöt napon belül dönt.
(5) Az elintézési határidő számításánál nem kell figyelembe venni
a) a jogutód eljárásba vonásáig, illetve az eljárásba való önkéntes belépéséig, valamint a megfelelő ügyfél eljárásba vonásáig, illetve a kérelemnek a megfelelő ügyfélre való kiterjesztéséig,
b) az ügyfél törvényes képviselőjének halála esetén – ha a törvényes képviselőnek nem volt meghatalmazottja – az ügyfél új törvényes képviselőjének bejelentéséig,
c) a Gazdasági Versenyhivatal működésének valamely elháríthatatlan esemény miatti szünetelése esetén, ha az ügyféllel ilyen okból nem lehet érintkezni, az akadály megszűnéséig,
d) szakértő kirendelése esetén a szakvélemény beérkezéséig,
e) külföldi kézbesítéskor annak foganatosításáig,
f) a külföldi hatóságnak küldött megkeresés elintézéséig,
g) a versenytanács tag kizárásának elintézéséig,
h) a 65/A. §-ban és a 65/B. §-ban meghatározott nemperes eljárások megindításától a bíróság határozatának meghozataláig,
i) ha a 82. § (3) bekezdése szerinti jogorvoslati kérelemről való döntés hiánya a döntés meghozatalának akadályát képezi, a jogorvoslati kérelem elbírálásáig
eltelt időt.
(6) Az elintézési határidő indokolt esetben legfeljebb hatvan nappal, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben két alkalommal, egyenként legfeljebb száznyolcvan nappal, a (3) bekezdés a) pontja esetében húsz nappal meghosszabbítható. Erről – az eredeti határidő lejárta előtt – az érintetteket értesíteni kell.
(7) A vizsgáló kizárása esetben a vizsgálati határidők az új vizsgáló kijelölésével újra kezdődnek.”
31. § A Tpvt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § (1) A tényállás tisztázása során a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az e §-ban foglaltakat, illetve – a 44. §-ban foglaltak kivételével – a Ket. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.
(2) Hivatalból folytatott eljárásban a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg.
(3) Hivatalból folytatott eljárásban vizsgálati cselekmény bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat a Gazdasági Versenyhivatalnak megküldeni.
(4) Hivatalból folytatott eljárásban a vizsgáló felhívására az ügyfél, illetve az irat birtokosa köteles az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítésére.
(5) A vizsgáló és az eljáró versenytanács az iratokról másolatot készíthet. Hivatalból folytatott eljárásban a vizsgáló jogosult az adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni, ha valószínűsíthető, hogy az adathordozón a jogsértéshez kapcsolódó adatok találhatók.
(6) Ha a Ket. szabályai szerint tárgyi bizonyítási eszköz lefoglalásának lenne helye, a tárgyi bizonyítási eszközt lefoglalás helyett zár alá is lehet venni. A zár alá vétel foganatosításakor a vizsgáló az iratokat megőrzésre alkalmas tárolóban, vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.
(7) A Gazdasági Versenyhivatal – a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben – jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének személyes adatait, illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis lefoglalható. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult a Gazdasági Versenyhivatal, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.
(8) A vizsgált gazdasági tevékenységgel kapcsolatos állami és szolgálati titkot tartalmazó iratok betekintésére külön jogszabály előírásai az irányadóak.
(9) A Gazdasági Versenyhivatal a VIII–XII. Fejezetek szerinti eljárásaiban jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot, más információt vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásaiban is felhasználhatja.”
32. § A Tpvt. 65/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65/A. § (1) A vizsgáló a törvény 11., 21. §-a, az EK-Szerződés 81., 82. cikke alapján hivatalból indult eljárásban bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat. A kutatás során a vizsgáló az ügyfelet, az ügyfél megbízottját (volt megbízottját), alkalmazottját (volt alkalmazottját) szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat.
(2) Magáncélú, illetve magánhasználatú helyiségben, ideértve a járműveket és más területet is, az e § szerinti vizsgálati cselekményt folytatni csak akkor lehet, ha az az ügyfél bármely jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja, valamint a ténylegesen az irányítást gyakorló, vagy korábban irányítást gyakorolt más személy használatában van.
(3) Az e § szerinti vizsgálati cselekményre előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Gazdasági Versenyhivatal engedély iránti írásbeli kérelmét a Fővárosi Bíróság bírálja el, a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.
(4) A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt akkor engedélyezi, ha a Gazdasági Versenyhivatal valószínűsíti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és ésszerű megalapozottsággal feltehető, hogy az indítvány szerinti helyszínen a megjelölt jogsértéssel kapcsolatos információforrás fellelhető, és feltételezhető, hogy azt önként nem bocsátanak rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehető.
(5) A bíróság határozata alapján a kibocsátásától számított kilencven napig foganatosítható vizsgálati cselekmény.
(6) A vizsgálatot legkésőbb az e § szerinti vizsgálati cselekmény megkezdésével egy időben meg kell indítani. A 70. § (1) bekezdése szerinti végzést a jelenlévő ügyféllel közölni kell.
(7) Az e § szerinti vizsgálati cselekményről az érintetteket a vizsgálati cselekmény megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és lehetőleg az érintettek jelenlétében kell elvégezni. A vizsgálati cselekmény megkezdése előtt közölni kell a bírói határozatot és a vizsgálati cselekmény célját.
(8) A vizsgálati cselekményhez a Gazdasági Versenyhivatal a rendőrség közreműködését igényelheti, a rendőrség a rá vonatkozó szabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja.
(9) Az e § szerinti vizsgálati cselekmény során a vizsgáló jogosult a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélyben nem foglalt, de e törvény 11. vagy 21. §-ának, illetve az EK-Szerződés 81. vagy 82. cikkének megsértésére utaló bizonyítási eszközről másolatot készíteni, illetve azt lefoglalni. Az ilyen bizonyítási eszköz tekintetében a bírói engedélyt utólag kell beszerezni. Az engedély iránti kérelmet legkésőbb a vizsgálati cselekmény lefolytatásától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. Ha a bizonyítási eszköz tekintetében a 65/B. § szerinti eljárás kerül lefolytatásra, a bírói engedély iránti kérelmet ennek befejezésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni. Utólagos bírói engedély hiányában a bizonyítási eszköz nem használható fel.
(10) A 65. §-ban és a 65/B. §-ban foglalt rendelkezések e § szerinti eljárás esetében is megfelelően alkalmazandók.”
33. § A Tpvt. az alábbi 65/B. §-sal egészül ki:
„65/B. § (1) Az olyan irat, amely az ügyfél védelemhez való jogának gyakorlása érdekében, illetve annak keretében, az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikációs célból való felhasználás érdekében keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, feltéve mindegyik esetben, hogy az említett jelleg közvetlenül magából az iratból kitűnik, a versenyfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel, illetve nem vizsgálható meg, nem foglalható le, szemle során a birtokos az ilyen irat felmutatására nem kötelezhető, kivéve, ha e § ettől eltérően rendelkezik. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat.
(2) Nem minősíthető az irat az (1) bekezdés szerint, ha nincs az ügyfél (törvényes képviselője), vagy az ügyfél által meghatalmazott ügyvéd birtokában, kivéve, ha az érintett bizonyítja, hogy az irat jogellenesen került ki a birtokából.
(3) Ha a vizsgáló az ügyfelet (törvényes képviselőjét), vagy meghatalmazott ügyvédjét az (1) bekezdés hatálya alá eső irat bemutatására kívánja kötelezni, illetve szemle vagy a 65/A. § szerinti kutatás során a vizsgáló ilyen iratot kíván megvizsgálni, birtokba venni vagy arról másolatot készíteni, az ügyfél (törvényes képviselője), illetve meghatalmazott ügyvédje ennek lehetővé tételét megtagadhatja. A vizsgáló – az e §-ban védett jog megsértése nélkül – jogosult az iratba betekinteni annak megállapítása céljából, hogy az irat (1) bekezdés hatálya alá tartozására való hivatkozás nem nyilvánvalóan alaptalan-e.
(4) Ha az érintett személy nyilatkozatával ellentétben a vizsgáló álláspontja szerint az irat nem esik az (1) bekezdés hatálya alá, az iratot, (illetve az adathordozóról készített fizikai tükörmásolatot) olyan tárolóeszközben kell elhelyezni, amely kizárja az irat megismerhetőségét. A tárolóeszköz lezárását az érintett személy és a vizsgáló aláírásával hitelesíti, oly módon, hogy a hitelesítés sérelme nélkül a tárolóeszköz felnyitása ne legyen lehetséges. A tárolóeszközt a Gazdasági Versenyhivatal veszi birtokba.
(5) Az iratnak az (1) bekezdés hatálya alá tartozásáról a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján a Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban, a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül dönt, az ügyfél meghallgatásával. Az iratot tartalmazó tárolóeszközt a Gazdasági Versenyhivatal a kérelméhez mellékeli.
(6) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az irat nem esik az (1) bekezdés hatálya alá, az iratot a Gazdasági Versenyhivatal számára kiadja; a továbbiakban az iratra vonatkozó általános szabályok irányadóak. Ellenkező döntés esetében a bíróság az iratot az ügyfélnek adja ki.
(7) Ha az irat tartalmának csak egy része esik az (1) bekezdés hatálya alá, az iratot – ha az a bizonyító erő sérelmét nem eredményezi – szét kell választani, és a (4)–(6) bekezdés szerinti eljárást csak az irat (1) bekezdés hatálya alá eső része tekintetében kell lefolytatni. Ha adathordozóról készített fizikai tükörmásolat esetében kerül sor a szétválasztásra, a (4)–(6) bekezdés szerinti eljárást egy szétválasztást lehetővé tevő másolat felhasználásával kell lefolytatni, és e másolat használható fel a későbbiekben a bizonyítási eljárás során, a tükörmásolatot pedig a (4) bekezdésben meghatározott módon kell elhelyezni. E tükörmásolatba csak a bíróság jogosult betekinteni, a bizonyítási eljárásban felhasznált másolat hitelességének ellenőrzése céljából.
(8) Ha az irat szétválasztása a bizonyító erő sérelme nélkül nem lehetséges, a bíróság végzésében meghatározza, hogy az irat mely részei esnek az (1) bekezdés hatálya alá. Az iratot a (4) bekezdésben meghatározott módon kell elhelyezni és a Gazdasági Versenyhivatalnak kell kiadni. A tárolóeszközt felnyitni, illetve az irat (1) bekezdés hatálya alá nem eső részét megvizsgálni csak az ügyfél jelenlétében lehet. Az ügyfelet legalább három nappal megelőzően értesíteni kell az ilyen vizsgálati cselekmény időpontjáról, várható időtartamáról és helyéről. A szabályszerűen értesített ügyfél távolmaradása a vizsgálat foganatosításának nem akadálya.
(9) Ha az ügyfélnek (törvényes képviselőjének), meghatalmazott ügyvédjének a (3) bekezdés szerinti módon lehetősége lett volna az irat védettségét biztosítani, de e lehetőséggel nem élt, az irat vonatkozásában az (1) bekezdés nem alkalmazható.”
34. § (1) A Tpvt. 67. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A versenyfelügyeleti eljárás kérelemre indul a következő ügyekben:
a) a 24. § szerinti engedélyezés,
b) a 25. § szerinti időtartam meghosszabbítás,
c) az áremelés előzetes bejelentése.”
(2) A Tpvt. 67. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nem indítható vizsgálat, ha az e törvénybe ütköző magatartás elkövetése óta öt év eltelt. Ha a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.”
(3) A Tpvt. 67. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hivatalból indítható versenyfelügyeleti eljárás a 70. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatalának napján, a kérelemre induló versenyfelügyeleti eljárás pedig a kérelem beérkezésének napján indul.”
35. § A Tpvt. 68. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az eljárás megindítására irányuló kérelmet az nyújthat be,
a) akit az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására a 28. § (1) bekezdése kötelez,
b) aki külön jogszabály alapján az áremelés előzetes bejelentésére kötelezett,
c) aki a 25. § szerinti elidegenítési kötelezettségnek egy éven belül nem tudott eleget tenni.
(2) A 24. § alapján benyújtott kérelemhez mellékelni kell a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett összefonódási kérelem űrlap megfelelően kitöltött példányát.”
36. § A Tpvt. 70. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az e törvény valamely rendelkezése, illetve az EK-Szerződés 81., illetve 82. cikke alapján indított eljárásban az ügyindító végzésben megjelölt tevékenység, magatartás vagy állapot az ügyindító végzésben megjelöltekhez képest e törvény más rendelkezését, vagy azt is, vagy az EK-Szerződés 81., illetve 82. cikkét, vagy azt is sérti, a vizsgáló a vizsgálatot végzéssel kiterjeszti. A vizsgálat kiterjeszthető az ügyindító végzésben megjelölttel összefüggő tevékenységre, magatartásra vagy állapotra is.
(5) A vizsgáló a több ügyféllel szemben indított versenyfelügyeleti eljárást önálló eljárásokra szétválaszthatja, ha egyes ügyfelek tekintetében az ügy önállóan is elbírálható. A szétválasztás utáni eljárásokra az eredeti eljárásra irányadó elintézési határidők irányadóak.”
37. § A Tpvt. az alábbi 71/A. §-sal egészül ki:
„71/A. § A vizsgáló a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást végzéssel megszünteti, ha a vizsgálat elrendelésére okot adó, a 70. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A végzést a bejelentővel is közölni kell. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben külön jogorvoslatnak van helye (82. §).”
38. § (1) A Tpvt. 72. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege, továbbá a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően
a) az eljárást végzéssel megszünteti, ha a vizsgálat elrendelésére okot adó, a 70. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények nem állnak fenn, továbbá akkor, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény; az eljárást megszüntető végzéssel szemben külön jogorvoslatnak van helye (82. §);
b) az iratokat a vizsgálónak visszaadhatja, ha megállapítja, hogy a tényállás tisztázásához további vizsgálatra van szükség, illetve az eljárás kiterjesztése, vagy új ügyfél eljárásba vonása indokolt;”
(2) A Tpvt. 72. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti végzést a bejelentővel is közölni kell.”
39. § A Tpvt. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § (1) Ha a 72. § (1) bekezdésének a)–b) pontjaiban írt intézkedésekre nincs szükség, az eljáró versenytanács megküldi az ügyfélnek az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének ismertetését.
(2) Nem kell előzetes álláspontot készíteni, ha az eljárás kérelemre indult, az eljáró versenytanács a kérelem tartalmával egyetért, és a 30. § (3) bekezdésének alkalmazására nincs szükség. Ilyen esetben az eljáró versenytanács tárgyalástartás nélkül határozatot (77. §) hoz.”
40. § A Tpvt. 74. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) Az eljáró versenytanács tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljáró versenytanács szükségesnek tartja. Az eljáró versenytanács az előzetes álláspont megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását. A tárgyalás napját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek módjában álljon a tárgyalásra felkészülni.
(2) Az eljáró versenytanács a tárgyaláson (illetve tárgyaláson kívül) a 72. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben az eljárást végzéssel megszüntetheti.”
41. § A Tpvt. 75. §-át megelőző alcím, valamint a 75. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Kötelezettségvállalás
75. § (1) Ha a hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált magatartás tekintetében az ügyfél kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását meghatározott módon összhangba hozza e törvény, illetve az EK-Szerződés 81–82. cikkének rendelkezéseivel, és a közérdek hatékony védelme e módon biztosítható, az eljáró versenytanács végzéssel – az eljárás egyidejű megszüntetésével – kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, anélkül, hogy a végzésben a törvénysértés megvalósulását, vagy annak hiányát megállapítaná. A végzés ellen külön jogorvoslatnak van helye (82. §).
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzés meghozatala nem zárja ki azt, hogy az ügyben – a körülmények lényeges változása miatt, illetve akkor, ha a végzés a döntés meghozatala szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapult – újabb versenyfelügyeleti eljárás kerüljön megindításra. Az újabb versenyfelügyeleti eljárás során rendelkezni kell a korábban az (1) bekezdés alapján hozott végzésről.”
42. § A Tpvt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„76. § (1) A vizsgáló utóvizsgálatot tart
a) a 75. § szerinti végzésben meghatározott kötelezettség teljesítésének,
b) a határozatban foglalt előzetes vagy utólagos feltétel teljesülésének,
c) a határozatban foglalt kötelezettség teljesítésének
ellenőrzése érdekében.
(2) A vizsgáló az eljáró versenytanács határozatával befejezett ügyben utóvizsgálatot tarthat.
(3) Az utóvizsgálatra a versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha az ügyfél a kötelezettséget nem teljesítette, végzéssel bírságot (78. §) szab ki, kivéve, ha a körülmények változására tekintettel a kötelezettség teljesítésének kikényszerítése nem indokolt; ilyen esetben, továbbá akkor, ha az ügyfél a kötelezettséget teljesítette, az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben végzéssel megállapítja, hogy az előzetes vagy utólagos feltétel teljesült-e;
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, nem teljesítés esetén pedig határozattal korábbi határozatát visszavonja, illetve megváltoztatja, ha a kötelezettség teljesítése nem indokolt;
d) a (2) bekezdés szerinti esetben a határozat önkéntes teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, teljesítés hiányában a határozat végrehajtását végzéssel elrendeli.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti, bírságot kiszabó végzéssel szemben külön jogorvoslatnak van helye (82. §).”
43. § (1) A Tpvt. 77. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Határozat”
(2) A Tpvt. 77. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró versenytanács határozatában
a) dönt a 67. § (2) bekezdése szerinti kérelemről,
b) a 67. § (3) bekezdése alapján indított eljárásban a vállalkozások összefonódását engedélyezheti, illetve a 25. § alapján az egyéves határidőt meghosszabbíthatja,
c) a 16/A. § alapján megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik a megállapodásra,
d) megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését,
e) elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését,
f) megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását,
g) a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén [21. § c) pont] szerződéskötésre kötelezhet,
h) elrendelheti a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,
i) megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik a törvénybe,
j) korábbi határozatát visszavonhatja vagy megváltoztathatja (32. §, 76. §, Ket. 114. §).
(2) Az összefonódást engedélyező határozatban előzetes vagy utólagos feltétel, illetve kötelezettség írható elő.”
44. § (1) A Tpvt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg e § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása pedig (3) és (4) bekezdésre változik:
„(1) Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki e törvény rendelkezéseit megsérti. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve annak – a határozatban azonosított – vállalkozáscsoportnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott vállalkozás a tagja. A vállalkozások társadalmi szervezetével, a köztestülettel, az egyesüléssel és más hasonló szervezettel szemben kiszabott bírság összege legfeljebb a tagvállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vállalkozásoknak, illetve vállalkozáscsoportnak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a bírság maximumának meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év árbevétele az irányadó.”
(2) A Tpvt. 78. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a bírságot a vállalkozáscsoport jogsértést megvalósító tagja önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács külön végzéssel a vállalkozáscsoportnak a határozatban nevesített tagjait egyetemlegesen kötelezi a bírság, illetve annak be nem hajtott része megfizetésére.
(6) Ha a vele szemben kiszabott bírságot a vállalkozások társadalmi szervezete, köztestülete, egyesülése vagy más hasonló szervezete önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács külön végzéssel a bírság megfizetésére a jogsértő döntés meghozatalában résztvevő, a határozatban ekként nevesített tagvállalkozást egyetemlegesen kötelezi.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott végzés ellen a 82. § (3) bekezdése szerinti külön jogorvoslatnak van helye.
(8) A Gazdasági Versenyhivatal a 11. §-ba ütköző, titkolt megállapodások hatékony felderítése érdekében engedékenységi politikát alakíthat ki, amelynek keretében meghatározhatja, hogy milyen elvek alapján, illetve milyen mértékben kerülhet figyelembevételre a jogsértés felderítésében hatékonyan közreműködő jogsértő vállalkozás eljárást segítő együttműködő magatartása a bírság kiszabásáról hozott döntés mérlegelésekor. Az engedékenységi politika feltételeit a 36. § (6) bekezdése szerinti közleményben kell meghatározni.”
45. § A Tpvt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § Az eljáró versenytanács határozatait nyilvánosságra hozza, végzéseit pedig nyilvánosságra hozhatja. Ennek nem akadálya az, ha a döntés bírósági felülvizsgálatát kérték, azonban ezt a tényt a nyilvánosságra hozatalkor jelezni kell. Ha a vizsgálatot elrendelő végzést nyilvánosságra hozták, az eljárást befejező döntést is nyilvánosságra kell hozni.”
46. § A Tpvt. 82. §-át megelőző alcím és a 82. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Az eljárás során hozott végzések elleni jogorvoslat
82. § (1) A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt e törvény megengedi. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének a végzésben foglaltak foganatosítására, az eljárás folytatására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – halasztó hatálya nincs. A jogorvoslati kérelmet az ügyfél, illetve akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, a végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjesztheti elő.
(2) A vizsgáló végzése ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül bírálja el. Az eljáró versenytanács az elbírálás során a következőképpen rendelkezhet: a vizsgáló végzését helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti, illetve a megsemmisítéssel egyidejűleg a vizsgálót új eljárásra utasítja. Az eljáró versenytanács jogorvoslati kérelmet elbíráló végzése ellen további jogorvoslatnak csak a vizsgálónak a 60. §, a 61. §, a 62. § (7) bekezdése, a 68. § (4) bekezdése vagy a 71/A. § szerinti végzése elleni jogorvoslati kérelem esetében van helye.
(3) Az eljáró versenytanács végzése elleni jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság közigazgatási nemperes eljárásban bírálja el.”
47. § A Tpvt. 83. §-ának (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata céljából való keresetindítás esetében a keresetlevelet a határozat közlésétől számított harminc napon belül a versenytanácsnál kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.
(2) Az eljáró versenytanács a keresetlevelet az ügy irataival, valamint a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül továbbítja a bíróságnak. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait a keresetlevél beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell továbbítani a bíróságnak.”
48. § A Tpvt. 85. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A per elbírálása a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik. A bíróság a Polgári perrendtartásáról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének megfelelő alkalmazásával jár el.”
49. § A Tpvt. 88. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2–7. §-okba ütköző magatartásra hivatkozással a tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül indítható per. A magatartás tanúsításától számított öt év eltelte után perindításnak helye nincs.”
50. § A Tpvt. XII. Fejezete az alábbi 88/A–88/B. §-sal egészül ki:
„88/A. § A Gazdasági Versenyhivatalnak e törvény 45. §-ával megállapított, a 70. § (1) bekezdése alapján a közérdek érvényesítésére irányuló hatásköre nem zárja ki az e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezések megsértésére alapított, e törvény 11. §-ának (3) bekezdésében és 93. §-ában említett polgári jogi igények közvetlen bíróság előtti érvényesítését.
88/B. § (1) Azokban a perekben, amelyek elbírálása során e törvény IV–V. Fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A bíróság haladéktalanul értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt arról, ha valamely perben e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásának szükségessége merül fel.
(3) A Gazdasági Versenyhivatal írásban észrevételt tehet a tárgyalás berekesztéséig e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazására vonatkozóan, továbbá észrevételeit a tárgyaláson szóban is előadhatja. Ha a szóbeli előadás jogával a Gazdasági Versenyhivatal élni kíván, köteles erről értesíteni a bíróságot. A Gazdasági Versenyhivatal észrevételében foglaltak a perben bizonyítékként használhatók fel.
(4) A bíróság felhívására a Gazdasági Versenyhivatal az erre irányuló végzés kézhezvételétől számított hatvan napon belül köteles az e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos jogi álláspontjáról a bíróságot tájékoztatni.
(5) A bíróság kérelemre a Gazdasági Versenyhivatalnak megküldi a per azon iratait, amelyek a (3) bekezdés szerinti észrevétel megtételéhez, illetve a (4) bekezdés szerinti jogi álláspont kialakításához szükségesek. Az iratok másolásának költségeit a bíróság előlegezi. A bíróság a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az iratok megküldése helyett az iratok megtekintését is engedélyezheti.
(6) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a per bármely szakaszában arról tájékoztatja a bíróságot, hogy az érintett ügyben versenyfelügyeleti eljárást indított, a bíróság a per tárgyalását a versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat elleni keresetindítási határidő lejártáig, illetve keresetindítás esetében a bírósági felülvizsgálat jogerős befejezéséig felfüggeszti. A bíróság a Gazdasági Versenyhivatal keresettel nem támadott határozatának, illetve a Gazdasági Versenyhivatal határozatát felülvizsgáló bíróság határozatának a törvénysértést vagy annak hiányát megállapító részéhez kötve van.
(7) A perben az e törvény III–V. Fejezetében foglalt rendelkezések megsértésére hivatkozó fél köteles bizonyítani az e törvény megsértését alátámasztó tényeket; a törvény 16. §-a szerinti csoportos mentesülés hatálya alá tartozást, illetve a törvény 17. §-ában foglalt körülmények fennállását az erre hivatkozó félnek kell bizonyítania.
(8) A bíróság a 13. § (4) bekezdése, illetve a 16/A. § (2) bekezdése szerint is határozhat, ha az e rendelkezésekre hivatkozó fél a törvényben meghatározott körülmények fennállását bizonyítja.”
51. § A Tpvt. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás során hozott döntés jogerős, ha a döntés ellen határidőn belül jogorvoslatot nem terjesztettek elő, arról lemondtak, vagy a jogorvoslat kizárt.
(2) A jogerős döntés végrehajtható, ha a döntésben a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap eredménytelenül telt el. A nem jogerős döntés akkor hajtható végre, ha a jogorvoslatnak a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.
(3) Az eljáró versenytanács és a vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárás során hozott döntésének végrehajtását a teljesítési határidő eredménytelen eltelte után haladéktalanul, külön végzéssel, hivatalból rendeli el.”
52. § A Tpvt. 90. §-ának (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„90. § (1) Ha az eljáró versenytanács döntésében az ügyfelet meghatározott cselekmény elvégzésére, vagy meghatározott magatartás tanúsítására kötelezte, az eljáró versenytanács a végrehajtás elrendelésével egyidejűleg végrehajtási bírságot szab ki. A végrehajtási bírság napi összege ötvenezer forintig terjedhet.
(2) Az eljáró versenytanács a kötelezett indokolt kérelmére egy alkalommal, a végrehajtási bírság napi összegének felemelésével egyidejűleg az önkéntes teljesítésre póthatáridőt biztosíthat. A felemelt bírság összege napi százezer forintig terjedhet.
(3) A kötelezett a végrehajtási bírságot a végrehajtás elrendelésétől, a megemelt összegű végrehajtási bírságot pedig a teljesítési póthatáridő lejártától a határozatban foglaltak teljesítésének igazolásáig eltelt időszakra köteles megfizetni.”
53. § A Tpvt. a következő 90/A. §-sal egészül ki:
„90/A. § A meghatározott cselekmény elvégzésére, vagy meghatározott magatartás tanúsítására kötelező döntések végrehajtását a Gazdasági Versenyhivatal foganatosítja.”
54. § A Tpvt. 91/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vállalkozások európai közösségi jog hatálya alá eső összefonódásának ellenőrzése során e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 139/2004/EK rendelet így rendelkezik. E Fejezet rendelkezései közül ilyen ügyekben a 91/E. § és a 91/G. § alkalmazható.”
55. § A Tpvt. 91/E. §-a a következő (5)–(11) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 139/2004/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelemmel fordul a Bizottsághoz, a vizsgáló az eljárást a kérelemmel egyidejűleg felfüggeszti.
(6) Ha a Bizottság a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az összefonódás vizsgálatáról dönt, a vizsgáló az eljárást végzéssel megszünteti. Ha a Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi, a vizsgáló az eljárást folytatja.
(7) Ha a Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott összefonódás engedélyezése iránti kérelemhez kapcsolódóan a Bizottság a 139/2004/EK rendelet 22. cikkének (2) bekezdése alapján arról tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy más tagállamtól a 139/2004/EK rendelet 22. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem érkezett hozzá, akkor a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást felfüggeszti.
(8) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács, amint tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván a (7) bekezdés szerinti kérelemhez csatlakozni, folytatja az eljárást.
(9) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást végzéssel megszünteti, amennyiben a (7) bekezdés szerinti kérelemhez csatlakozott, és a Bizottság az összefonódás vizsgálatáról dönt.
(10) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást folytatja, amennyiben a (7) bekezdés szerinti kérelemhez csatlakozott, azonban a Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi.
(11) Az (5)–(10) bekezdés alapján hozott végzés ellen külön jogorvoslatnak helye nincs.”
56. § A Tpvt. 91/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/F. § (1) Ha az Európai Bizottság eljárása során a 65/A. § (1) bekezdésének hatálya alá eső vizsgálati cselekmény foganatosítása szükséges, továbbá az 1/2003/EK rendelet 21. cikkében meghatározott esetben a vizsgálati cselekmény előzetes bírói engedélyezése tekintetében a 65/A. §-ban foglalt eljárás alkalmazandó.
(2) A bíróság engedélyező végzést az 1/2003/EK rendeletben, illetve a 139/2004/EK rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén hoz.
(3) A vizsgálati cselekmény előzetes bírói engedélyezése iránti kérelmet az Európai Bizottság közvetlenül jogosult a bíróság elé terjeszteni, illetve kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.
(4) Ha a vizsgálati cselekmény végrehajtásához a rendőrség közreműködése szükséges, annak biztosítása érdekében az Európai Bizottság kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.”
57. § A Tpvt. 91/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„91/G. § Ha az 1/2003/EK rendelet alapján az Európai Bizottság, illetve más tagállam versenyhatósága vagy a 139/2004/EK rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, a kérelem teljesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló végzésével zárul, határozat (77. §) meghozatalának nincs helye.”
58. § A Tpvt. a következő 94/A. §-sal egészül ki:
„94/A. § Az e törvény hatálya alá eső ügyekben az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-ai nem alkalmazhatók.”
59. § A Tpvt. a következő 98. §-sal egészül ki:
„98. § E törvény
– 1. §-ának (2) bekezdése, 33. §-ának (3) bekezdése, 36. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 91/A. §-ának (1) bekezdése, 91/B–91/D. §-a, 91/E. §-ának (1)–(4) bekezdése és 91/F–91/H. §-a az 1/2003/EK rendelet,
– 36. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 91/A. §-ának (2) bekezdése, 91/E. §-ának (5)–(11) bekezdése és 91/F–91/G. §-a a 139/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
60. § (1) A Tpvt. 16/A. §-ában a „17. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „17. §-ban” szövegrész lép.
(2) A Tpvt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontjában a „határozatainak” kifejezés helyébe a „döntéseinek” kifejezés lép. A Tpvt. 51. §-a (2) bekezdésében a „határozatot” kifejezés helyébe a „döntést” kifejezés lép. A Tpvt. 51. §-ának (3) bekezdésében a „megtagadó határozat” kifejezés helyébe a „megtagadó végzés” kifejezés lép. A Tpvt. 60. §-ában a „határozata” kifejezés helyébe a „végzése” kifejezés lép. A Tpvt. 62. §-ának (7) bekezdésében a „határozat” kifejezés helyébe a „végzés” kifejezés lép. A Tpvt. 68. §-ának (4) bekezdésében a „határozat” kifejezés helyébe a „végzés” kifejezés lép. A 70. § (1) bekezdésében a „határozattal” kifejezés helyébe a „végzéssel” kifejezés, a „határozatban” kifejezés helyébe a „végzésben” kifejezés lép. A Tpvt. 72. §-a (1) bekezdésének c) pontjában a „határozatában” kifejezés helyébe a „végzésében” kifejezés lép. A Tpvt. 72. §-ának (2) bekezdésében a „határozat” kifejezés helyébe a „végzés” kifejezés lép. A Tpvt. 74. §-ának (3) bekezdésében a „határozatával” kifejezés helyébe a „végzésével” kifejezés lép. A Tpvt. 80. §-át megelőző alcímben a „határozat” kifejezés helyébe a „döntés” kifejezés lép. A Tpvt. 81. §-ában a „határozatában” kifejezés helyébe a „döntésében” kifejezés lép. A Tpvt. 85. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „határozat” kifejezés helyébe a „döntés” kifejezés lép. A Tpvt. 89. §-át megelőző alcímben a „határozatának” kifejezés helyébe a „döntésének” kifejezés lép. A Tpvt. 91. §-ának (2) bekezdésében a „határoz” kifejezés helyébe a „dönt” kifejezés, a „határozattal” kifejezés helyébe a „végzéssel” kifejezés lép. A Tpvt. 91/D. §-ában az „érdemi határozatának” szövegrész helyébe a „döntésének” kifejezés lép. A Tpvt. 91/E. §-ának (4) bekezdésében a „határozat” kifejezés helyébe a „végzés” kifejezés lép.
(3) A Tpvt. 51. §-ának (3) bekezdésében az „érdemi határozat” kifejezés helyébe a „határozat” kifejezés lép. A Tpvt. 62. §-ának (3) bekezdésében és 68. §-ának (5) bekezdésében az „az érdemi határozat” kifejezés helyébe az „a határozat” kifejezés lép. A Tpvt. 84. §-ában az „érdemi határozata” kifejezés helyébe a „határozata” kifejezés lép.
(4) A Tpvt. 55. §-ának (4) bekezdésében a „(2) bekezdésben” kifejezés helyébe a „(3) bekezdésben” kifejezés lép.
(5) A Tpvt. 64. §-ában a „67. § (2) bekezdésének a)–e) pontja” kifejezés helyébe a „67. § (2) bekezdése” kifejezés lép.
(6) A Tpvt. 70. §-ának (2) bekezdésében a „69. § (6) bekezdése” kifejezés helyébe a „43/G–43/I. §” kifejezés lép.
61. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben, a 62. § (2)–(3) bekezdésében és a 63. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – 2005. november 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 2. §-a, 3. §-a, 29. §-a, 34. §-ának (1) bekezdése, 35. §-a és 43. §-a (2) bekezdésének a Tpvt. 77. §-a (2) bekezdését megállapító része e törvény kihirdetésének napjától számított 15. napon lép hatályba.
(3) E törvény eljárási rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(4) A Tpvt.-nek e törvény 34. §-ának (2) bekezdésével, illetve 49. §-ával megállapított rendelkezéseit azon magatartások tekintetében kell alkalmazni, amelyek vonatkozásában az elévülés 2005. november 1-jén még nem állt be.
(5) A Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. e törvénnyel hatályon kívül helyezett 18. §-a alapján az e törvény hatálybalépése előtt hozott határozatát visszavonja, ha a kötelezett a határozatban előírt kötelezettséget nem teljesítette, vagy a bíróság által felül nem vizsgált határozat a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapult, vagy a határozat szempontjából fontos piaci körülmények oly módon változtak meg, hogy a 17. §-ban foglaltak nem teljesülnek.
(6) A Tpvt. e törvény 1., valamint 4–9. §-ával megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.
62. § (1) 2005. november 1-jén hatályát veszti a Tpvt. 11. §-a (2) bekezdésének e) pontja, 36/A. §-a, 51. §-ának (4) bekezdése, 56. §-a, 58. §-ának (1)–(2) bekezdése, 59. §-ának (1) bekezdése, 66. §-a és az azt megelőző alcím, 68. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata, 69. §-a, 86. §-a (2) bekezdésének f) pontja és 86. §-ának (3) bekezdése.
(2) A 61. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban a Tpvt. 18–19. §-a és 77. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
(3) A Ket. 173. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontban a Tpvt. 90. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(4) A Ket. 185. §-a nem lép hatályba.
63. § (1) 2005. november 1-jén a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 61. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, illetőleg a d)–e) pont tekintetében alvállalkozó, aki]
„b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;”
(2) A Tpvt. 90/A. §-a helyébe a Ket. 173. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontban a következő rendelkezés lép:
„90/A. § A végrehajtó szolgálat a Gazdasági Versenyhivatalt a meghatározott cselekmény elvégzésére, vagy meghatározott magatartás tanúsítására kötelező döntés végrehajtásának foganatosításába bevonhatja.”
64. § E törvény 12. és 56–57. §-a az 1/2003/EK rendelet, 12. és 54–57. §-a a 139/2004/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
