Az Országgyűlés annak érdekében, hogy biztosítsa az európai és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő hazai akkreditálási rendszer működését, a megfelelőségértékelésre vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtását, elősegítse a magyar nemzetgazdaság szereplői versenyképességének növelése és a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása érdekében a termékek és szolgáltatások többszöri megfelelőségértékelésének kiküszöbölését, a nemzeti akkreditálásról a következő törvényt alkotja:
1. § A nemzeti akkreditálás rendszerében – az akkreditálásról szóló jogszabályok, nemzeti szabványként közzétett európai és nemzetközi szabványok figyelembevételével – a következő jogi személyiségű és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek (a továbbiakban: szervezetek), valamint természetes személyek akkreditálhatók:
a) vizsgálólaboratóriumok,
b) mintavevő szervezetek,
c) kalibrálólaboratóriumok,
d) jártassági vizsgálatot szervező szervezetek,
e) terméktanúsító szervezetek,
f) irányítási rendszereket tanúsító szervezetek,
g) személyzettanúsító szervezetek,
h) ellenőrző szervezetek, a hatóságok kivételével,
i) referenciaanyag-gyártó szervezetek,
j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (a továbbiakban: EMAS) hitelesítő szervezetek és természetes személyek,
k) közbeszerzési eljárásokat és gyakorlatot tanúsító szervezetek és természetes személyek.
2. § A nemzeti akkreditálási rendszer működtetése során érvényesíteni kell a következő alapelveket:
a) a pártatlanságot,
b) a gyors, egyszerű és hatékony eljárást,
c) a függetlenséget a különböző érdekcsoportok túlsúlyától, az akkreditálásban érdekeltek kiegyensúlyozott képviseletét,
d) a szakszerűséget és az objektivitást,
e) az igénybevétel önkéntességét,
f) az eljárás átláthatóságát és nyilvánosságát,
g) az akkreditáló testületekre vonatkozó szabványoknak való megfelelést,
h) a közérdek képviseletét a közigazgatási szervek részvételének biztosításával,
i) az akkreditálás európai és nemzetközi eljárási rendjével való összhangot.
3. § E törvény alkalmazásában:
a) akkreditálás: az a tevékenység, amelynek alapján az e törvény 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott nemzeti akkreditáló szervezet hivatalosan elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy természetes személy alkalmas meghatározott megfelelőségértékelési feladat elvégzésére,
b) akkreditálási feltételek: a vonatkozó szabványokkal összhangban meghatározott követelményrendszer, amelynek az akkreditálást kérelmező szervezetnek vagy természetes személynek meg kell felelnie ahhoz, hogy akkreditált lehessen.
4. § (1) A Magyar Köztársaság nemzeti akkreditáló szervezete a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban: Testület). A Testület székhelye Budapest.
(2) A Testület a tagok önkéntes tagságán alapuló köztestület, amely e törvény rendelkezései szerint kizárólagos jogkörrel működteti a nemzeti akkreditálás rendszerét.
(3) A Testületet a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba, a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételére irányadó rendelkezések szerint.
(4) A Testület jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára.
5. § (1) A Testület akkreditálással kapcsolatos feladatai:
a) az 1. § szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálására, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálatára, az akkreditált státusz felfüggesztésére és visszavonására, valamint a külföldi akkreditáló szervezet által kiadott akkreditálási okirat (a továbbiakban: külföldi akkreditálási okirat) elismerésére vonatkozó eljárás részletes szabályainak kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása az európai és nemzetközi eljárások figyelembevételével,
b) az 1. § szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálása, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálata az akkreditált státusz fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából, valamint a külföldi akkreditálási okirat elismerése,
c) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása, az alkalmazott minősítők és szakértők kijelölése és értékelése,
d) részvétel és képviselet az európai és a nemzetközi akkreditálási szervezetekben,
e) két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén,
f) közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben,
g) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében,
h) tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással összefüggő szabványokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról, az akkreditálással összefüggő nemzetközi gyakorlatról és eseményekről,
i) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása, valamint az azokhoz történő hozzáférés biztosítása.
(2) A Testület ellátja továbbá mindazokat a feladatokat, amelyeket más jogszabály a Testület feladatkörébe utal.
6. § (1) A Testület a törvény szerinti feladatai ellátásához szükséges adatokat adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtés és más szervektől történő adatátvétel útján szerzi be.
(2) A Testület tevékenysége átláthatóságának és nyilvánosságának biztosítása, valamint az akkreditált státusz versenyképességet növelő szerepének érvényesülése érdekében nyilvántartást vezet:
a) a Testület tagjairól,
b) a Testület által akkreditált szervezetekről és természetes személyekről,
c) a szakmai akkreditáló bizottságokról és azok tagjairól, valamint az egyes bizottságok tevékenységi területéről,
d) az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minősítőkről és szakértőkről,
e) az akkreditálással összefüggő szabványokról, útmutatókról, valamint egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról.
(3) A Testület tagjairól vezetett nyilvántartás tartalmazza:
a) a tag szervezetek cégnevét és természetes személyek nevét,
b) a tag címét,
c) a tagsági csoportot [a 7. § (1) bekezdésének a)–d) pontjai szerint],
d) szervezetek esetében a képviseletükben eljáró személy nevét.
(4) Az akkreditált szervezetekről és természetes személyekről vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmazza:
a) az akkreditált szervezetek és természetes személyek nyilvántartási számát,
b) az akkreditált szervezetek (szervezeti egységek) cégnevét és természetes személyek nevét,
c) az akkreditált szervezetek (szervezeti egységek) székhelyét, telephelyeit és természetes személyek lakóhelyét,
d) az akkreditált tevékenységet és tevékenységi területet,
e) az akkreditált státusz kezdeti és lejárati időpontját.
(5) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilvántartások tartalmazzák a szakmai akkreditáló bizottságok tagjai, a minősítők és a szakértők nevét, végzettségét, képzettségét, szakterületét, szakmai gyakorlatát.
(6) Az adatszolgáltatás, az adatgyűjtés és az adatkezelés során az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek megtartásán túlmenően a Testület tisztségviselői, szerveinek tagjai, valamint az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek a birtokukba jutott, üzleti titoknak minősülő adatot kizárólag a Testület feladatainak ellátása során és érdekében használhatják fel.
(7) A Testület a (3)–(4) bekezdés szerinti nyilvántartási adatok kezelésére a testületi tagság, illetve az akkreditált státusz megszűnését követően 10 évig jogosult. Ezen időtartam lejártát követően nyilvántartásából az adatokat a Testület köteles törölni.
(8) A (2) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti – közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó – nyilvántartásokba bárki térítés nélkül betekinthet. A Testület ezen nyilvántartásokból vagy azok egy részéből – a szabványok kivételével – kérésre, költségtérítés ellenében másolatot szolgáltat. A Testület tagjai részére a másolat szolgáltatása térítésmentes.
(9) A szakmai akkreditáló bizottságok listáját és tevékenységi területét a Testület honlapján, valamint a Gazdasági Közlönyben változásokat követően haladéktalanul, de legalább évente közzéteszi.
(10) Amennyiben egy akkreditálásban érdekelt szervezet vagy természetes személy tevékenységi körének megfelelő akkreditálási szakterülettel a közzétett szakmai akkreditáló bizottságok közül egy sem rendelkezik, az érintett szervezet vagy természetes személy a hatósági eljárás keretein kívül írásban kezdeményezheti a Testületnél a megfelelő szakmai akkreditáló bizottság felállítását vagy a meglévő szakmai akkreditáló bizottságok tevékenységi területének kiterjesztését.
7. § (1) A Testület tagjai lehetnek:
a) az akkreditált szervezetek és természetes személyek, az akkreditált státusz fennállásának időtartama alatt,
b) az akkreditálásban érdekelt minisztériumok,
c) a Magyar Szabványügyi Testület, az Országos Mérésügyi Hivatal, a Közbeszerzések Tanácsa, az országos kamarák,
d) a tudományos és műszaki egyesületek, a műszaki, jogi, közgazdaságtudományi, egészségügyi, agrár- és természettudományi karral rendelkező felsőoktatási intézmények, a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók érdek-képviseleti szervezetei, a szakmai érdek-képviseleti szervezetek, a minőségüggyel foglalkozó társadalmi szervezetek.
(2) A tagsági jogviszony az (1) bekezdésben felsoroltak kérésére az első tagdíj megfizetésének napjával jön létre.
(3) A Testület tagját a tagsági jogviszony létrejöttével egyidejűleg be kell jegyezni a 6. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba.
(4) A Testület tagjának joga, hogy a közgyűlés összehívására, napirendjére javaslatot tegyen, a közgyűlésen részt vegyen, azon felszólaljon, indítványokat tegyen, szavazzon, az Akkreditálási Tanácsba (a továbbiakban: Tanács) és a Testület más szerveibe – a 17. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel – megválasszák. A tag kötelezettsége, hogy a tagdíjat megfizesse, valamint az alapszabályban és más belső szabályzatokban a tagokra előírt egyéb rendelkezéseket megtartsa.
(5) A tagságból eredő jogait nem gyakorolhatja
a) a Testületnek az a tagja, aki az e törvényben, a Testület alapszabályában és más belső szabályzataiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget,
b) az a tag, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, de tagsági jogviszonya a (6) bekezdés b) pontja alapján még nem szűnt meg,
c) az akkreditált tag az akkreditált státusz felfüggesztésének időtartama alatt.
(6) A tagsági jogviszony megszűnik:
a) a tag önkéntes kilépésével,
b) ha a tag az esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének felhívásra, annak közlésétől számított 30 napon belül sem tesz eleget,
c) az akkreditált szervezet jogutód nélküli megszűnésével vagy a természetes személy halálával,
d) az akkreditált státusz lejárati napjával.
8. § (1) E törvény keretei között a Testület alapszabályának tartalmaznia kell:
a) a Testület nevét és székhelyét,
b) a Testület szervezeti és működési szabályzata, valamint belső működésére vonatkozó egyéb belső szabályzatai, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatok elfogadásának rendjét,
c) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok jogait és kötelezettségeit,
d) a tagdíj számításának és fizetésének módját,
e) a Testület elnöke, a Tanács tagjai, a pénzügyi ellenőrző bizottság, a fellebbviteli bizottság tagjai megválasztásának és visszahívásának szabályait,
f) a közgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét és módját,
g) a Tanács összehívására, működésére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat,
h) az e törvényben meghatározottakon túl azoknak az ügyeknek a meghatározását, amelyekben a határozat elfogadásához a jelen lévő testületi tagok kétharmadának vagy ennél nagyobb arányú többségének az igen szavazata szükséges,
i) az elnök jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogköre átruházásának szabályait,
j) az e törvényben meghatározottakon túl a Testület gazdálkodásának szabályait,
k) a Testület éves költségvetése és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti beszámolója elfogadásának rendjét,
l) az e törvényben meghatározottakon túl a Testület tisztségviselőinek összeférhetetlenségi eseteit.
(2) A Testület szervezeti felépítése:
a) a Testület szervei:
aa) a közgyűlés,
ab) a Tanács,
ac) a szakmai akkreditáló bizottságok,
ad) a fellebbviteli bizottság,
ae) a pénzügyi ellenőrző bizottság;
b) Akkreditálási Iroda.
(3) A Testület választott tisztségviselői:
a) az öt évre választott elnök,
b) a fellebbviteli bizottság elnöke,
c) a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke.
(4) Az elnököt akadályoztatása esetén a Tanács tagjai közül az elnök által kijelölt személy helyettesíti.
9. § (1) A Testület legfőbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyűlés, amelyet az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egyszer – a napirend megjelölésével – a Testület elnöke hív össze.
(2) Rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egytizede vagy a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke a napirend megjelölésével ezt a Testület elnökénél írásban kéri. Amennyiben a Testület elnöke a kérésnek 8 napon belül nem tesz eleget, a tagok egytizede vagy a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke a törvényességi felügyelet gyakorlójához fordulhatnak a közgyűlés összehívása érdekében.
(3) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a tagokat, amelyek, illetve akik esedékes tagdíjfizetési kötelezettségüknek a közgyűlés megkezdésének időpontjáig nem tettek eleget.
(4) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a közgyűlést az eredetivel azonos napirenddel 15 napon belül újra össze kell hívni. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
(5) Minden tag – az esetleges többszöri akkreditáltságtól függetlenül – egy szavazattal rendelkezik. A közgyűlésen nem szavazhat az a tag, aki esedékes tagdíjfizetési kötelezettségének a közgyűlés megkezdésének időpontjáig nem tett eleget.
(6) A közgyűlésen jelen lévő, szavazásra jogosult tagoknak a 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti csoportja, a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti csoportja, továbbá együtt a 7. § (1) bekezdés c)–d) pontja szerinti csoportja azonos szavazati súllyal rendelkezik. A leadott szavazatokat megszámlálásukat követően csoportonként ennek megfelelően kell arányosítani.
(7) A közgyűlés döntéseit – a (8) bekezdés szerinti esetek kivételével – a (6) bekezdés szerint meghatározott szavazatok többségével hozza meg.
(8) A közgyűlés a (6) bekezdés szerinti legalább kétharmados szavazati aránnyal meghozott döntése szükséges az alapszabály elfogadásához és módosításához, továbbá az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez.
(9) A közgyűlés határozatait a közgyűlés helyszínén és ideje alatt lefolytatott szavazás útján hozza meg.
10. § A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály és módosításának elfogadása,
b) a tagdíj mértékének megállapítása,
c) a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységéről a Kormány számára készített beszámoló és az Sztv. szerinti beszámoló jóváhagyása,
d) a Testület elnökének megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása,
e) a Tanács tagjainak megválasztása és visszahívása,
f) a pénzügyi ellenőrző bizottság és a fellebbviteli bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása,
g) a Tanács, a pénzügyi ellenőrző bizottság és a fellebbviteli bizottság beszámoltatása,
h) mindazon döntések meghozatala, amelyeket az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
11. § (1) A közgyűlések közötti időszakban a Testület működését a Tanács irányítja a közgyűlés határozatainak megfelelően. A Tanács a Testület elnökéből, a nemzeti akkreditálás szabályozásáért felelős minisztérium képviselőjéből és 14 választott tagból áll. A Tanács munkáját a Testület elnöke vezeti, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(2) A Tanácsba a közgyűlés
a) az akkreditált szervezetek és természetes személyek közül 5 tagot,
b) a minisztériumok közül 4 tagot,
c) a 7. § (1) bekezdés c) és d) pontjában megjelölt szervek és szervezetek közül 5 tagot
választ 5 éves időtartamra.
(3) A Tanács tagjait e tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.
(4) A Tanács ügyrendjét maga állapítja meg.
(5) A Tanács hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály, illetve módosítása kidolgozása és közgyűlés elé terjesztése,
b) a Testület szervezeti és működési szabályzatának, belső működésére vonatkozó egyéb belső szabályzatainak, a külföldi akkreditálási okirat elismerésére vonatkozó szabályzatának, továbbá az akkreditálásra és az akkreditálási eljárásra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó szabályzatoknak az elfogadása,
c) javaslattétel a közgyűlésnek a tagdíj mértékére, számítási és fizetési módjára,
d) a Testület éves költségvetése, a Testület éves tevékenységéről a Kormány számára készített beszámoló és az Sztv. szerinti beszámoló elfogadása és közgyűlés elé terjesztése, a pénzügyi ellenőrző bizottság állásfoglalásával együtt,
e) a Testület ügyvezető igazgatójának kinevezése és felmentése, illetményének és egyéb juttatásainak megállapítása, és az ügyvezető igazgató beszámoltatása,
f) a szakmai akkreditáló bizottságok létrehozása és megszüntetése, továbbá a működő szakmai akkreditáló bizottságok tevékenységi területének kiterjesztése, és döntés a 6. § (10) bekezdése szerinti esetekben, az ügyvezető igazgató javaslata alapján,
g) a szakmai akkreditáló bizottságok elnökeinek megbízása és felmentése, díjazásuk megállapítása az ügyvezető igazgató javaslata alapján,
h) a szakmai akkreditáló bizottságok elnökeinek és az ügyvezető igazgatónak a szakmailag megindokolt javaslata alapján a szakmai akkreditáló bizottságok tagjainak megbízása és felmentése, díjazásuk megállapítása,
i) a szakmai akkreditáló bizottságok általános működési rendjének jóváhagyása,
j) a szakmai akkreditáló bizottságok működése feletti felügyelet,
k) a Testület tevékenységét érintő jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattétel jogszabály megalkotására vagy módosítására,
l) döntés a külföldi akkreditálási okirat elismeréséről,
m) javaslattétel a nemzeti akkreditálás szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) számára az akkreditálási eljárásokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékének megállapítására,
n) minden olyan egyéb feladat ellátása, amelyet az alapszabály a Tanács hatáskörébe utal.
12. § (1) A Tanács a nemzeti akkreditálás rendszerébe tartozó szakterületen az akkreditálás speciális követelményeinek meghatározására, az 5. § (1) bekezdésnek b) és c) pontjában foglalt feladatok ellátása, valamint az akkreditált szervezetek és természetes személyek ellen benyújtott panaszok kivizsgálása céljából szakmai akkreditáló bizottságokat működtet.
(2) A szakmai akkreditáló bizottság az akkreditálási és felügyeleti vizsgálatának lefolytatásához minősítőket és szakértőket (a továbbiakban együtt: minősítő csoport) jelöl ki.
(3) A szakmai akkreditáló bizottság munkájában az adott szakterületen egyetemi végzettséggel és a szakterületen legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező olyan személy vehet részt, akivel szemben az e törvény vagy az alapszabály szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.
(4) A szakmai akkreditáló bizottságok tagjainak megbízatása visszavonásig érvényes. A szakmai akkreditáló bizottságoknak és tagjaiknak feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
(5) Az akkreditáltság odaítéléséről, elutasításáról, felfüggesztéséről, visszavonásáról első fokon a szakmai akkreditáló bizottság dönt. Az erről szóló határozatot a szakmai akkreditáló bizottság elnöke írja alá.
13. § (1) A szakmai akkreditáló bizottságoknak az akkreditálásra vonatkozó határozata ellen benyújtott fellebbezések elbírálására létrehozott háromtagú fellebbviteli bizottság elnökét tagjai közül maga választja meg.
(2) A fellebbviteli bizottság egy jogi és két egyéb felsőfokú végzettséggel, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező személyből áll. A fellebbviteli bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól.
(3) A fellebbviteli bizottság a tevékenységéről a közgyűlésnek számol be. A bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
(4) A fellebbviteli bizottság hatáskörébe tartozik az akkreditáltság odaítéléséről, elutasításáról, felfüggesztéséről és visszavonásáról hozott határozat ellen benyújtott fellebbezések elbírálása.
14. § (1) A Testület gazdálkodásának ellenőrzésére létrehozott háromtagú pénzügyi ellenőrző bizottság elnökét tagjai közül maga választja.
(2) A pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy a Testület gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a Testület alapszabályának és más belső szabályzatainak. A pénzügyi ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.
(3) A pénzügyi ellenőrző bizottság egy közgazdaságtudományi vagy pénzügyi-számviteli és két egyéb felsőfokú végzettségű, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező személyből áll. A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak megbízatása 5 évre szól.
(4) A pénzügyi ellenőrző bizottság a Testület tisztségviselőitől, testületi szerveitől, az Akkreditálási Irodától minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.
(5) A pénzügyi ellenőrző bizottság a Testület éves költségvetéséről és az Sztv. szerinti beszámolóról állást foglal, amelyet megküld a Tanács részére.
(6) A pénzügyi ellenőrző bizottság a tevékenységéről a közgyűlésnek számol be. A bizottságnak és tagjainak feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
15. § (1) A pénzügyi ellenőrző bizottság – szükség esetén – írásban felhívja a Tanácsot a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a Testület gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, az alapszabálynak és más belső szabályzatoknak, valamint a célszerű gazdálkodás követelményének.
(2) Ha a Tanács a felhívásnak nem tesz eleget, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke a Testület elnökénél írásban kezdeményezi rendkívüli közgyűlés összehívását.
16. § (1) A Testület ügyintéző szervezete az Akkreditálási Iroda. Az Akkreditálási Iroda:
a) előkészíti a közgyűlés és a Tanács döntési jogkörébe tartozó ügyeket, a döntéshez szükséges előterjesztéseket,
b) ellátja a Testület ügyviteli teendőit,
c) az akkreditálási eljárásokban ellátja a kérelmek fogadásával, iktatásával, a határidők figyelésével, a szakmai akkreditáló bizottságok ügyviteli segítésével, az akkreditálási okirat kiállításával kapcsolatos, továbbá a vonatkozó szabályzatokban meghatározott feladatokat,
d) folyamatosan vezeti a 6. § (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokat,
e) biztosítja a testület szervei működéséhez szükséges tárgyi feltételeket,
f) ellátja az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben való képviselettel és részvétellel járó feladatokat,
g) közreműködik az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában,
h) akkreditálással kapcsolatos ismeretekre vonatkozó oktatást szervez,
i) ellátja mindazon további feladatokat, amelyeket az alapszabály a hatáskörébe utal.
(2) Az Akkreditálási Irodát az ügyvezető igazgató irányítja, aki gyakorolja az Akkreditálási Iroda munkatársai felett a munkáltatói jogokat.
(3) Az ügyvezető igazgatót a Tanács nevezi ki és menti fel, megállapítja az illetményét és egyéb juttatásait. Az ügyvezető igazgató feletti egyéb munkáltatói jogokat a Testület elnöke gyakorolja.
(4) Az ügyvezető igazgató évente beszámol a Tanácsnak az ügyintéző szervezet munkájáról.
(5) Az alapszabály a Testület elnökének képviseleti jogkörét – az ügyek meghatározott csoportjára nézve – az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.
17. § (1) A Testület elnökének – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – az választható, aki
a) nagykorú, cselekvőképes,
b) magyar állampolgár vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, vagy Magyarországon letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező egyéb külföldi,
c) nem tulajdonosa, tisztségviselője vagy alkalmazottja akkreditált szervezetnek vagy nem akkreditált természetes személy.
(2) A Tanácsban a megválasztott tagszervezetet csak a képviseletére jogosult személy vagy írásban meghatalmazott helyettese képviselheti. A Tanácsban természetes személy tag csak nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára vagy Magyarországon letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező egyéb külföldi személy lehet.
(3) Szakmai akkreditáló bizottság elnökeként és tagjaként nem bízható meg olyan személy, aki
a) 7. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt közigazgatási szerv állami vezetője vagy köztisztviselője,
b) akkreditált szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja vagy egyéb munkavállalója, vagy közeli hozzátartozójuk [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont], vagy akkreditált személy,
c) gazdasági vagy szakmai kamara, vagy az akkreditált szervezetek érdekképviseletére létrehozott szervezet tisztségviselője.
(4) Szakmai akkreditáló bizottság tagja, minősítő vagy szakértő nem vehet részt az akkreditálási ügy intézésében, ha az akkreditálási eljárásban érintett szervezet vagy természetes személy esetében érdekelt (tulajdonos, tisztségviselő, alkalmazott vagy egyéb munkavállaló, vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pont]).
(5) A fellebbviteli bizottság tagjának nem választható meg
a) a (3) bekezdésben meghatározott személy,
b) a Testület egyéb tagját képviselő személy vagy a Testület tagjának tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, a szakmai akkreditáló bizottságok és a pénzügyi ellenőrző bizottság elnökei és tagjai, továbbá közeli hozzátartozóik.
(6) A pénzügyi ellenőrző bizottság elnökének és tagjának nem választható meg
a) a Tanács tagjának képviselője vagy a Tanács akkreditált természetes személy tagja, továbbá a Tanács tagjának tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja,
b) a szakmai akkreditáló bizottságok és a fellebbviteli bizottság elnökei és tagjai,
c) az a)–b) pontokban említett személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].
(7) A Testület tisztségviselőjévé nem választható meg, továbbá a Testületben nem láthatja el a tag képviseletét, és az egyéb választott szervekben nem lehet tag
a) az ügyvezető igazgató,
b) az Akkreditálási Irodában dolgozó, a Testülettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,
továbbá aki
c) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
d) büntetett előéletű,
e) büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.
18. § (1) Az 1. §-ban felsorolt szervezetek és természetes személyek akkreditálásuk céljából a Testülethez nyújthatnak be kérelmet.
(2) Az akkreditálást az a szervezet vagy természetes személy kérelmezheti, amely vagy aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább három hónappal az adott szervezet tevékenységére vonatkozó szabványoknak megfelelő rendszert léptetett életbe és működtet.
(3) Az akkreditálási kérelem szakmai és formai követelményeit a Testület szabályzatban határozza meg és a honlapján hozza nyilvánosságra.
(4) Az akkreditálási kérelem elbírálása, az akkreditált státusz felügyeleti vizsgálata, felfüggesztése és visszavonása a szakmai akkreditáló bizottság hatáskörébe tartozik. Az akkreditálási kérelmet az Akkreditálási Irodánál történt iktatásától a szakmai akkreditáló bizottsághoz megérkezettnek kell tekintem.
(5) Az akkreditálás odaítéléséről a szakmai akkreditáló bizottság határozatban rendelkezik. Az akkreditált státusz 4 évre szól.
(6) Az akkreditálás odaítéléséről, elutasításáról, felfüggesztéséről, valamint visszavonásáról hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a fellebbviteli bizottság bírálja el.
(7) Ha az akkreditálásra vonatkozó határozat több akkreditált területre vonatkozik, és az ügyfél a határozatnak csak meghatározott területekre vonatkozó rendelkezései ellen nyújt be fellebbezést, a határozat fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő.
(8) A fellebbviteli bizottság határozatának bírósági felülvizsgálatára a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének (Közigazgatási perek) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) Az akkreditálási eljárásra, a felügyeleti vizsgálati eljárásra és a fellebbviteli bizottság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt – az Áe. által megengedett – eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(10) A kérelem és annak mellékletei benyújtása, a hiánypótlásra történő felhívás és a hiánypótlás megtörténte, a nemmegfelelőségek kijavítására történő felhívás, és a kijavításról történő tájékoztatás, a minősítők és a szakértők kijelölésének, valamint a helyszíni szemle helyének és időpontjának közlése, továbbá a kérelmezőnek a Testülethez intézett nyilatkozata, bejelentése vagy bármely beadványa, a fellebbviteli bizottság idézése és mindezek visszaigazolása elektronikus úton is gyakorolható.
(11) A (4) bekezdésben meghatározott akkreditálási ügyekben újrafelvételi eljárásnak nincs helye.
(12) A Testület akkreditálási és éves felügyeleti vizsgálati eljárásáért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
19. § (1) Az akkreditálási eljárás elintézési határideje 180 nap.
(2) Az akkreditálási eljárás vizsgálati és minősítési szakaszból áll. A vizsgálati szakasz legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 90. napon lezárul.
(3) A vizsgálati szakasz kezdetén a szakmai akkreditáló bizottság vizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a 18. § (3) bekezdése szerint előírt formai követelményeknek, szükség esetén 15 napon belül a kérelmezőt legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel.
(4) A vizsgálati szakasz során az akkreditálási kérelem alapján a szakmai akkreditáló bizottság minősítő csoportot jelöl ki. A minősítő csoport véleményezi a kérelmező által benyújtott dokumentációt és feltárja a hiányosságokat, nemmegfelelőségeket; szükség esetén a kérelmezőt legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével kiegészítő tájékoztatásra kéri. Hiányosságok, nemmegfelelőségek fennmaradása esetén a kérelem elutasítható.
(5) A minősítési szakaszban a minősítő csoport helyszíni szemlét tart a kérelmezőnél, amelynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíti. A minősítő csoport a jegyzőkönyvben rögzített nemmegfelelőségek, hiányosságok kiküszöbölésére a kérelmezőt legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével intézkedésre hívja fel.
(6) Ha az akkreditálást természetes személy kéri, szakmai alkalmasságának megvizsgálásában személyesen köteles közreműködni.
(7) A szakmai akkreditáló bizottság a kérelem, a vizsgálati szakasz során összegyűjtött információ, a helyszíni szemle eredménye, a minősítő csoport összefoglaló beszámolója, a kérelmező észrevételei, valamint a kérelem tárgyára vonatkozó egyéb információ alapján határoz az akkreditált státusz odaítéléséről, illetve elutasításáról.
(8) Az akkreditált szervezet, személy írásban kérelmezheti a határozatban foglalt akkreditált területének szűkítését. A kérelem alapján a szakmai akkreditáló bizottság – a kérelem benyújtását követő ülésén – határozatban módosítja az akkreditált szervezet, személy akkreditált területét.
(9) Az akkreditált terület bővítése, illetve az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem elbírálására az akkreditálás odaítélésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
20. § (1) A szakmai akkreditáló bizottság odaítélő határozatának jogerőre emelkedése napján a Testület – az odaítélő határozat rendelkező részének megfelelő adattartalommal – erre a célra rendszeresített akkreditálási okiratot (a továbbiakban: akkreditálási okirat) ad ki, amelyet az ügyvezető igazgató ír alá.
(2) Ha a szakmai akkreditáló bizottság szűkíti vagy bővíti az akkreditált területet vagy az akkreditált státusz megújításáról határoz, az akkreditálási okiratot ennek megfelelően módosítani kell.
(3) Az akkreditált szervezet vagy természetes személy csak azon tevékenysége vonatkozásában hivatkozhat az akkreditált státuszára, amelyre az akkreditálási okirat kiterjed.
(4) Az akkreditált szervezet vagy természetes személy az akkreditált tevékenységét érintő jelentős változásokról 15 napon belül értesíti az Akkreditálási Irodát. Jelentős változásnak minősül a szervezet vagy természetes személy akkreditálási követelményeknek való megfelelését befolyásoló változás, különösen:
a) a jogi, tulajdonosi vagy szervezeti formában,
b) a szervezeti felépítésben, vezetésben vagy az akkreditált tevékenység ellátásához szükséges személyzetben.
c) a fő működési politikában,
d) az erőforrásokban és környezetben (székhely, telephelyek),
e) az akkreditált tevékenységben és területben
bekövetkezett változás.
(5) Az akkreditálásra vonatkozó európai és nemzetközi szabványok, továbbá azoknak a nemzetközi szervezeteknek a szabályzatai alapján, amelyeknek a Testület is tagja, a Testület szabályzatában további tény, adat, állapot változását is jelentősnek minősítheti, és erről bejelentést kérhet, amennyiben ez nem ellentétes a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel.
(6) A jelentős változás bejelentésének elmulasztása az akkreditált státusz felfüggesztését eredményezheti.
21. § (1) A szakmai akkreditáló bizottság az akkreditált státusz odaítélésének alapjául szolgáló körülmények fennállását, valamint az akkreditált szervezet, illetve természetes személy alkalmasságát éves felügyeleti vizsgálat keretében, indokolt esetben rendkívüli felügyeleti vizsgálat keretében ellenőrzi.
(2) Az éves felügyeleti vizsgálatot az akkreditált szervezet, illetve természetes személy köteles kezdeményezni. Rendkívüli felügyeleti vizsgálatra panaszbejelentés vagy az akkreditálás alapjául szolgáló körülmények megváltozása esetén kerülhet sor.
(3) A felügyeleti vizsgálat elintézési határideje 90 nap.
(4) A szakmai akkreditáló bizottság a felügyeleti vizsgálat során dokumentumokat, egyéb információkat kérhet, minősítő csoportot jelöl ki, amely helyszíni szemlét tart és annak eredményétől függően
a) az akkreditált státuszt fenntartja,
b) határidő kitűzésével határozatban felhívja az akkreditált szervezetet, természetes személyt a felügyeleti vizsgálat során megállapított hiányosságok, nemmegfelelőségek kiküszöbölésére, vagy
c) az akkreditált státuszt
ca) részlegesen vagy teljeskörűen felfüggeszti,
cb) részlegesen vagy teljeskörűen visszavonja.
22. § (1) A szakmai akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát részlegesen vagy teljeskörűen felfüggeszti, ha:
a) az akkreditált szervezet vagy természetes személy tevékenységével kapcsolatban megalapozott kifogás merül fel, de annak súlyossága a vonatkozó európai, illetve nemzetközi szabványok szerint nem indokolja az akkreditált státusz visszavonását,
b) az akkreditált szervezet vagy természetes személy az éves felügyeleti vizsgálatot nem kérelmezi vagy a felügyeleti vizsgálathoz szükséges dokumentumokat határidőben nem bocsátja a Testület rendelkezésére,
c) a 21. § szerinti felügyeleti vizsgálat felfüggesztést indokoló eredménnyel zárul,
d) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a 20. § (4) bekezdés szerinti jelentős változást határidőre nem jelenti be,
e) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a külön jogszabályban előírt éves felügyeleti vizsgálati díjat nem téríti meg,
f) az akkreditált szervezet vagy természetes személy a felfüggesztést maga kéri.
(2) A szakmai akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát határozatban részlegesen vagy teljeskörűen felfüggesztheti, ha a felügyeleti vizsgálat során megállapítja, hogy az akkreditált státusz odaítélésének alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei csak részben teljesülnek.
(3) A szakmai akkreditáló bizottság a felfüggesztő határozatban a felfüggesztés megszüntetésének feltételeiről és a feltételek teljesítésének határidejéről is határoz. Amennyiben az akkreditált szervezet vagy természetes személy az előírt feltételeknek határidőben nem tesz eleget, a szakmai akkreditáló bizottság az akkreditált státuszt részlegesen vagy teljeskörűen visszavonja.
23. § A szakmai akkreditáló bizottság az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát határozatban részlegesen vagy teljeskörűen visszavonja, ha
a) az akkreditált szervezet vagy természetes személy tevékenységével kapcsolatban megalapozottan, a vonatkozó európai, illetve nemzetközi szabványok szerinti súlyos kifogás merül fel,
b) az akkreditált szervezet vagy természetes személy az esedékes felügyeleti vizsgálatot nem teszi lehetővé vagy akadályozza,
c) az akkreditálás alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében az akkreditálás alapvető követelményei nem teljesülnek,
d) az akkreditált szervezet vagy természetes személy akkreditált státuszát felfüggesztették és a felfüggesztés megszüntetése feltételeinek határidőben nem tett eleget,
e) az akkreditált szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az akkreditált természetes személy meghal,
f) az akkreditált státusz visszavonását a szervezet vagy természetes személy maga kéri.
24. § (1) A Testület kérelem alapján a külföldi akkreditálási okirat elismerésével a saját akkreditálási eljárásával egyenértékűnek minősíti a külföldi akkreditáló szervezet által lefolytatott akkreditálási eljárást és az arról kiállított okiratot.
(2) A külföldi akkreditálási okirat elismeréséről a Tanács dönt.
(3) A Tanács a külföldi akkreditálási okiratot elismeri, ha azt olyan akkreditáló szervezet adta ki,
a) amely az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja,
b) amely a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés vagy a Nemzetközi Akkreditálási Fórum Kölcsönös Elismerési Megállapodásának tagja,
c) amellyel a Testület kétoldalú elismerési megállapodást kötött.
(4) A Tanács eljárására a 18. § (1)–(3) bekezdésében, (4) bekezdésének második mondatában és (9)–(11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A Tanács határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, a határozat bírósági felülvizsgálatára a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének (Közigazgatási perek) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A külföldi akkreditálási okirat elismeréséért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
25. § (1) A Testület működésének pénzügyi forrásai:
a) tagdíjak,
b) igazgatási szolgáltatási díjak,
c) a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatás,
d) egyéb bevételek.
(2) A Testület köteles gazdálkodását évente független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.
(3) A Testület üzletszerűen – nyereség- és vagyonszerzés céljából – termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
(4) A Testület váltót nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve átmenetileg szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.
26. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
a) a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.),
b) az egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról szóló 2001. évi LV. törvény 22. §-a,
c) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 406. §-a (1) bekezdésének e) és f) pontja,
d) a Nemzeti Akkreditáló Testület feletti törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter kijelöléséről szóló 76/1995. (VI. 22.) Korm. rendelet.
(2) E törvény 18. §-ának (7), (10) és (11) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépése napján lép hatályba.
(3) E törvény 18. §-ának (10) bekezdése 2007. július 1-jén hatályát veszti.
27. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott, az akkreditálás odaítéléséről szóló határozatok a bennük foglalt időpontig, illetve az e törvény szerinti visszavonásukig érvényesek.
(3) A Tv. alapján létrehozott és nyilvántartásba vett Nemzeti Akkreditáló Testület jogfolytonosan végzi tevékenységét.
(4) A Testület e törvény hatálybalépésekori elnöke e törvény hatálybalépését követő 60 napon belüli időpontra tisztújító közgyűlést hív össze, és a közgyűlés gondoskodik e törvény rendelkezései szerinti feltételek alapján az új elnök, valamint az új Tanács, fellebbviteli bizottság és pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai megválasztásáról. Az új elnök a közgyűlést követő 30 napon belüli időpontra összehívja a Tanácsot, amely gondoskodik e törvény rendelkezései szerinti feltételek alapján az új szakmai akkreditáló bizottságok létrehozásáról, a szakmai akkreditáló bizottságok elnökei és az ügyvezető igazgató megválasztásáról, valamint a szakmai akkreditáló bizottságok tagjai megbízásáról.
(5) A Testület e törvény hatálybalépése előtt megválasztott, illetve kinevezett tisztségviselői, testületi szervi tagjai, ügyvezető igazgatója a tisztújításig teljes jogkörben járnak el.
(6) 2005. október 31-ig el kell fogadni az e törvény rendelkezéseinek megfelelő alapszabályt, az ennek megfelelő belső szabályzatokat, továbbá az új akkreditálási eljárási szabályzatokat, és elfogadásukat követően meg kell küldeni a törvényességi felügyelet gyakorlójának.
(7) A szakmai akkreditáló bizottságok listáját és tevékenységi területét a Testület honlapján és a Gazdasági Közlönyben első alkalommal e törvény hatálybalépésekor teszi közzé.
28. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Testület akkreditálási és éves felügyeleti vizsgálati, valamint a külföldi akkreditálási okirat elismerési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.
