1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. §-a a következő 28. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„28. Egységes területalapú támogatás: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott területalapú támogatás és annak nemzeti támogatásból történő kiegészítése azzal, hogy e törvény alkalmazásában ez a támogatás nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak.”
(2) Az Szja tv. 3. §-ának 72. pontja a következő q) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
(Adóterhet nem viselő járandóság:)
„q) a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.”
(3) Az Szja tv. 3. §-ának 72. pontja a következő r) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
(Adóterhet nem viselő járandóság:)
„r) az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj.”
2. § (1) Az Szja tv. 7. §-ának (1) bekezdése a következő z) ponttal egészül ki:
(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)
„z) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 30/A. §-a szerint a foglalkoztató által átvállalt társadalombiztosítási járulékot.”
(2) Az Szja tv. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ahol e törvény valamely rendelkezését a magánszemély tevékenységéből származó bevételi értékhatártól függően kell vagy lehet alkalmazni, az értékhatár a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is) összegével - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - megemelkedik.”
3. § (1) Az Szja tv. 12/A. §-a (4) bekezdésének n) pontja a következő nd) alponttal egészül ki:
(A magánszemély - a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem tehet az (1) bekezdés szerint nyilatkozatot, ha)
(adókedvezményt kíván érvényesíteni)
„nd) alkalmi foglalkoztatás kedvezménye,”
(2) Az Szja tv. 12/A. §-ának (4) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[(A magánszemély - a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem tehet az (1) bekezdés szerint nyilatkozatot, ha]
„q) az adóévben alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása révén bevételt szerzett.”
4. § Az Szja tv. 25. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Nem minősül nem önálló tevékenységből származó bevételnek a magánszemély által a külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel.”
5. § Az Szja tv. a következő 43. §-sal és a § előtti címmel egészül ki:
„Az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye
43. § Az összevont adóalap adóját csökkenti a munkavállaló - külön törvény rendelkezései szerinti - alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztató magánszemély nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt - az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett - közteherjegy értékének 75 százaléka, feltéve, hogy az alkalmi foglalkoztatás nem a foglalkoztató magánszemély önálló tevékenységéből származó bevételének megszerzése érdekében történt.”
6. § Az Szja tv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési és előállítási értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is a 11. számú melléklet II. fejezete szerint. Az átalányadózást megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakának minden évében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezését nem kell alkalmazni azon költségekre, fejlesztési kiadásokra, amelyek fedezetére jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás folyósítása történt.”
7. § Az Szja tv. 2., 3., 5., 10. és 11. számú melléklete az e törvény 1-5. számú melléklete szerint módosul.
8. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. §-a 22. pontjának a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(22. nettó árbevétel:)
„a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50%-ával, csökkentve a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,”
9. § A Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontja helyébe 2006. január 1-jétől a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(22. nettó árbevétel:)
„a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,”
10. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 7. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a vendéglátásért felelős miniszter, hogy a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályait jogszabályban megállapítsa.
(5) E törvény Melléklete II. Legmagasabb ár pontjának „B) Szolgáltatások” fejezetében található „40.30.90.0 Távhőszolgáltatás csatlakozási díját és lakossági távhőszolgáltatás díját” a települési önkormányzat - fővárosban a Fővárosi Önkormányzat - képviselő-testülete rendeletben állapítja meg, a gazdasági és közlekedési miniszter véleményének beszerzését követően.”
11. § Az Ámt. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának B) Szolgáltatások fejezete a következőkkel egészül ki:
| „55.30.11.0 55.30.12.0 55.40.10.0 | A vendéglátásban felszámított felszolgálási díj felső mértékének meghatározása | gazdasági és közlekedési miniszter” |
12. § Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 4/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közhatalom gyakorlásával végzett tevékenység: jogszabályi felhatalmazás alapján ellátott jogalkotási, végrehajtási, igazságszolgáltatási tevékenység, így a peres és nemperes eljárásként végzett tevékenység, az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként végzett jogszolgáltató hatósági tevékenység, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény hatálya alá tartozó jogalkotási, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárási, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény harmadik részében meghatározott eljárási illetékek és igazgatási, bírósági szolgáltatások díjának alapját képező tevékenységek.”
13. § (1) Az áfa-törvény 13. § (1) bekezdése 16. pontjának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(16. számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:)
„q) a 29. §, a 29/A-29/B. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség, a XV-XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás.”
(2) Az áfa-törvény 13. § (1) bekezdése 17. pontjának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(17. egyszerűsített számla: adóigazgatási azonosításra alkalmas bármely olyan papír alapú, vagy a vevővel történt megállapodás alapján - külön jogszabály által meghatározottak szerint - elektronikus úton kibocsátott bizonylat, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:)
„m) a 29. §, a 29/A-29/B. §, a 30. § (1) bekezdése alá eső termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén erre a tényre, valamint a XI. fejezet szerinti alanyi adómentesség, a XV-XVI. fejezet szerinti különös adózási szabályok alkalmazása esetén ezen adózási módra történő hivatkozás.”
14. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega-tv) 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Adófizetési kötelezettséget keletkeztet a forgalomba helyezés akkor, ha az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti tényállás és a forgalomba helyezés egymástól időben elválik, de ugyanannál a személynél merül fel.”
15. § A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fát.) 6. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(6. § Az árkiegészítés alapja)
„b) az életkoruk alapján ingyenes utazásra jogosult magyar állampolgárok és az Európai Unió más tagállamának állampolgárai, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek, valamint az országgyűlési és az EU parlamenti képviselők ingyenes utazásához kapcsolódva a belföldi vasúti, a távolsági menetrend szerinti autóbusz-közlekedés általános forgalmi adót is tartalmazó díjbevétele, valamint,”
16. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 48. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével]
„b) a vámjogszabályokban, illetve az Art.-ban nem szabályozott kérdésekben, továbbá az (1) bekezdés és e bekezdés a) pontja alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatósági ügyben az e törvényben foglalt eltéréssel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.)” (kell megfelelően alkalmazni.)
17. § A Jöt a következő új 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) Jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a Ket. 29. § (9) bekezdését, 36. § (2)-(4) bekezdését, 112. §-át és 113. §-át.
(2) Nem lehet elektronikus úton intézni:
a) az e törvény szerinti engedélyek kiadása, módosítása iránti kérelemnek, valamint a jövedéki üggyel kapcsolatos egyéb kérelmek közokiratként vagy eredeti bizonylatként (ezek hiteles másolataként) csatolandó mellékleteinek benyújtását,
b) az 58. § (11) bekezdés, az 59. § (2) bekezdés és a 71. § (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatásának bejelentését,
c) a jövedéki adóbevallás és a jövedéki adó-visszaigénylési (adóvisszatérítési) kérelem benyújtását,
d) a jövedéki ügyekben eljáró vámhatóság eljárási cselekményeit,
e) az a)-c) pontban meghatározott ügyekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás iránti kérelem benyújtását.
(3) Az ügyfél kizárólag a jövedéki ügy megindításakor választhat az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között.
(4) A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és más elektronikus eszköz útján benyújtott kérelem.
(5) A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az ügyfél kérelmére nincs helye.
(6) A vámhatóság szakértő kirendelése esetén, illetve szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.
(7) Az e törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy nem tekinthet be a Ket. 68. § (2) bekezdésében felsoroltakon túl a vámhatóság és a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe sem.
(8) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott
a) az eljárást felfüggesztő,
b) az eljárást megszüntető,
c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,
f) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,
g) a végrehajtási kifogást elbíráló,
h) az eljárási bírságot kiszabó,
i) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint
j) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító
végzés ellen.
(9) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül kell felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve, ha a vámhatóság a megtámadott határozatot (végzést) a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja. A felterjesztés során az első fokon eljáró vámhatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról nyilatkozik.”
18. § A Jöt. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 52. § (1) bekezdése szerinti ásványolajtermékkel - kivéve az egyéb ellenőrzött ásványolajat l liter vagy annál kisebb kiszerelésben, illetve a 25 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogént - és az egyéb jövedéki termékkel, valamint az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt termékkel (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban az előbbiekkel együtt: jövedéki termék) szabadforgalomban kereskedni, e jövedéki termékeket exportálni és importálni, szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket (ideértve a megfigyelt terméket is) a Közösségen belüli forgalomban értékesíteni vagy onnan beszerezni csak az e törvényben meghatározott engedéllyel lehet.”
19. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 60. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[60. § (1) A kormány rendeletben állapítja meg]
„i) a távhőszolgáltatás árképzése átláthatóságának biztosítása érdekében, a távhőszolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok - különösen a távhőszolgáltatással kapcsolatos árszabályozás, költségek, bevételek, kiadások, beruházások, valamint az ezzel összefüggő műszaki információk - körét és a közzététel módját.”
20. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 1. §-a (3) bekezdése 7. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. utólagos ellenőrzés: az ügyfél nem közösségi termékekkel, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi termékekkel folytatott külkereskedelmi - ideértve az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 1989. december 21-i 4045/89/EGK rendelet szerinti - tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság vizsgálja különösen: az áru vámellenőrzés alá helyezésének megtörténtét, a vámérték kimunkálásának, az áru tarifális besorolásának, valamint a vámkedvezmények vagy vámmentességek igénybevételének jogszerűségét, és az ezek alkalmazásához előírt feltételek kedvezményezett által történő betartását, a vámtartozás rendezésének megtörténtét, valamint a kötelező felvilágosítás vámkezelések, vámeljárások során történt felhasználásának jogszerűségét.”
21. § A Vámtv. 2. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül az alábbi (6) bekezdéssel:
„(5) Ha a közösségi vámjog, valamint e törvény - figyelembe véve az (1) bekezdésben foglaltakat - valamely kérdésben nem rendelkezik, vámigazgatási ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A Ket. 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt elektronikus ügyintézés az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban nem alkalmazható.”
22. § A Vámtv. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A nem közösségi adókra és díjakra a vámigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha azoknak kiszabását és/vagy beszedését a külön jogszabályok a vámhatóság hatáskörébe utalják.”
23. § A Vámtv. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A vámhatóság - külön jogszabályban meghatározott - hatáskörrel rendelkező szervei jogosultak a jogszabályok alapján utólagos ellenőrzést végezni.
(2) Nem minősül utólagos ellenőrzésnek, ha a vámhatóság a Tanácsnak a Közösség Vámkódexének létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelete (a továbbiakban: vámkódex) 78. cikkében meghatározott árunyilatkozat utólagos ellenőrzését folytatja le, továbbá a Ket. alapján hatósági ellenőrzést végez, illetve a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzési feladatát látja el.”
24. § A Vámtv. a következő 7/A-7/Q. §-okkal egészül ki:
„7/A. § Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél:
a) ha vámtartozása áll fenn és felszámolását, végelszámolását rendelték el,
b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,
c) a pénzügyminiszter utasítására,
d) az eljáró vámhatóság felettes szervének vagy a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának (a továbbiakban: országos parancsnok) rendelkezése alapján,
e) ha azt a külföldi vámhatóság nemzetközi megállapodáson alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé.
7/B. § (1) A 7/A. §-ban foglaltak kivételével az utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel évente az országos parancsnok által jóváhagyott ellenőrzési tervben kell meghatározni.
(2) Az ellenőrzési terv az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a költségvetési bevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a vámbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő vámeljárásokra kiemelt figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását.
(3) Az ellenőrzési terv tartalmazza:
a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait,
b) az ellenőrizni tervezett főbb tevékenységi köröket.
Ismételt ellenőrzés
7/C. § (1) Az ellenőrzéssel lezárt időszakra végzett ellenőrzést (ismételt ellenőrzés) kell lefolytatni:
a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott, utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja,
b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása vélelmezhetően a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné,
c) ha azt a külföldi vámhatóság nemzetközi megállapodáson alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé,
d) felülellenőrzés keretében.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének, vagy ha az utólagos ellenőrzés eredményeként hozott határozatot a külön jogszabályban kijelölt szerv felülvizsgálta, a másodfokon eljáró szerv vezetőjének rendelkezésére van helye. Az ellenőrzés elrendeléséről a vámhatóság végzéssel dönt.
(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le, míg a felülellenőrzésre a külön jogszabályban meghatározott vámszerv jogosult.
Felülellenőrzés
7/D. § (1) Ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében felülellenőrzésre kerül sor, ha
a) azt a pénzügyminiszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke rendelte el,
b) az országos parancsnok erre utasítást ad, amelynek alapján a felettes szerv ellenőrzi az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,
c) a vámhatóságnak olyan, a vámtartozást befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására a országos parancsnok utasítást ad.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásrajutásától számított 6 hónap eltelt.
Az eljárás lefolytatása
7/E. § (1) A vámhatóság köteles az utólagos ellenőrzés lefolytatásáról annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az ügyfelet írásban értesíteni.
(2) A vámhatóság mellőzheti az ügyfél előzetes értesítését, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat, megsemmisítik, meghamisítják. Ha a vámhatóság az előzetes értesítést mellőzi, az ellenőrzés a megbízólevélnek az ügyfél részére történő átadásával kezdődik.
(3) Az utólagos ellenőrzésről szóló értesítésnek tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzést végző vámhatóság megnevezését, az értesítés iktatószámát,
b) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, adóazonosító számát,
c) a vizsgálat célját, témakörét és azt az időszakot, amelyre a vizsgálat irányul,
d) azokat a jogszabályokat, amelyeken az ellenőrzés alapul,
e) az ellenőrzés megkezdésének, tervezett befejezésének időpontját,
f) felhívást az ellenőrzést végző tevékenységének elősegítésére, támogatására, a vele való együttműködésre,
g) az ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének aláírását, a szerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést.
(4) Az utólagos ellenőrzést végző ezirányú jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel köteles igazolni.
(5) A megbízólevélnek tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzést lefolytató vámhatóság megnevezését, vezetőjének aláírását, valamint a vámhatóság adatait, bélyegzőlenyomatát,
b) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, adóazonosító számát,
c) az ellenőrzés alapját képező jogszabályok megnevezését,
d) a vizsgálatot végzők nevét, megbízásuk tartalmát,
e) az ellenőrzés megkezdésének, tervezett befejezésének időpontját,
f) a megbízó levél keltét.
7/F. § (1) Az ügyfél vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell. Az iratok, adathordozók, bizonyítékok a hivatali helyiségben történő tanulmányozás céljából is bevonhatók, ilyen esetben 60 napon túl, de legfeljebb az utólagos ellenőrzés lezárásáig csak az illetékes vámszerv vezetőjének engedélyével és az ellenőrzött ügyfél egyidejű értesítésével tarthatók a vámhatóságnál.
(2) Az iratokról bevonásuk előtt az ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és az ügyfél által eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be.
(3) A vámhatóság utólagos ellenőrzést végző tagja az ellenőrzés lefolytatásához - az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve - üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségekbe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat le.
(4) Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, a helyiség használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.
(5) A nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a honvédelmi szervek területére történő belépés szabályait külön jogszabályok tartalmazzák.
7/G. § (1) Az utólagos ellenőrzésről szóló értesítésben megjelölt vizsgálati időtartamra vonatkozóan az ellenőrzött ügyfél az értesítés átvételének időpontjától az ellenőrzés lezárásának napjáig az ellenőrzés tárgyát képező üggyel kapcsolatban módosítást, vámvisszatérítést, vámelengedést, mérséklést vagy más olyan eljárást kezdeményezhet, amely a vámtartozással és a nem közösségi adókkal és díjakkal kapcsolatos fizetési kötelezettségét, helyzetét megváltoztatja. A kérelem érdemi elbírálását az illetékes vámhatóság az utólagos ellenőrzés lezárásáig felfüggeszti, és egyidejűleg a kérelem benyújtásáról az utólagos ellenőrzést végző szervet értesíti.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni.
7/H. § (1) A helyszínen tartott utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni. Ettől az ellenőrzött ügyfél kérelmére el lehet térni.
(2) A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellenőrzést lehetőleg a hivatali időben kell megtartani. A hivatali időt úgy kell megállapítani, hogy az az érdekelt meghallgatását annak munkaidején kívül is lehetővé tegye.
7/I. § (1) Az utólagos ellenőrzés során az ügyfél köteles különösen: a bizonyítékokat - ideértve szükség esetén azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is - a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.
(2) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik a Ket.-ben meghatározott eljárási bírság (a továbbiakban: eljárási bírság) kiszabása iránt, illetve az eljárási bírság kiszabásával egyidejűleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és - az ellenőrzött ügyfél költségére - a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti.
(3) A vámhatóság az utólagos ellenőrzést a bizonyítékok beszerzéséig - a külföldi megkeresések kivételével - legfeljebb 90 napra felfüggesztheti, ha az ellenőrzött szervezet, illetve személy javára vagy terhére történő megállapítások alapjául szolgáló bizonyíték beszerzése előreláthatólag a vizsgálatra rendelkezésre álló időn belül nem lehetséges.
7/J. § (1) Az utólagos ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, melynek tartalmaznia kell:
a) az ellenőrzést végző vámszerv megnevezését, a jegyzőkönyv iktatószámát, az ellenőrzést végzők nevét,
b) az ügyfél nevét, székhelyét, adóigazgatási számát,
c) az ellenőrzés kezdő időpontját,
d) az ellenőrzés tárgyát, az annak alapját képező jogszabályok felsorolását, az ellenőrzéssel érintett időszakot,
e) az ellenőrzést végzők megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével, és annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását, annak indokait,
f) az esetlegesen tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatokat,
g) utalást arra, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakra az ellenőrzött a törvényben meghatározott határidőn belül észrevételeket tehet,
h) az ellenőrzést végzők aláírását.
(2) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján részjegyzőkönyv készül, ha az utólagos ellenőrzéssel érintett vámkezelések, vámeljárások, és az ügyfél külkereskedelmi tevékenysége egy részével kapcsolatban a tényállás megfelelően tisztázásra került. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyv szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) Az utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyfél részére az ellenőrzés megkezdésétől számított 60 napon belül át kell adni. Indokolt esetben az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetője - az ügyfél értesítésével - a határidőt egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbíthatja.
(4) Az ellenőrzésre előírt határidőt, ha a tényállás további tisztázása szükségessé teszi, a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja.
(5) Az ügyfél kérésére a tényállás tisztázása érdekében záró tárgyalást kell tartani.
7/K. § Az utólagos ellenőrzés eredményéről az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv, figyelemmel a vámkódex 8-9. cikkére, határozatot hoz.
7/L. § Az ügyfél kérelmére, az utólagos ellenőrzések eredményeképp jogerősen kiszabott vámtartozásra - a nem közösségi adók és díjak kivételével -, illetve kamatára az azt kiszabó vámhatóság legfeljebb 12 hónapra részletfizetést, fizetéshalasztást engedélyezhet biztosíték követelés mellett vagy anélkül, amennyiben az ügyfél fizetési nehézsége átmeneti jellegű, ezért a vámteher későbbi megfizetése valószínűsíthető és az egy összegben vagy az azonnal történő megfizetés tevékenységének folyamatosságát súlyosan veszélyeztetné. Az ügyfél gazdasági tevékenysége súlyos veszélyeztetése fennállásának megállapításához szükséges adatok, dokumentumok körét e törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.
A vámhatóság jogai és kötelezettségei
7/M. § A vámjogszabályokban a vámhivatal részére megállapított jogokat, kötelezettségeket az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzést végző vámhatóság tekintetében értelemszerűen alkalmazni kell.
7/N. § (1) Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és az ellenőrzési jogosultságát megbízólevéllel igazolni, az ellenőrzött ügyfelet az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni.
(2) Az ellenőrzést végző vámszerv az ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét ne, vagy a lehető legkisebb mértékben korlátozza.
(3) Az ellenőrzést végző vámszerv köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ellenőrzött ügyfelet, képviselőjét, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Az ellenőrzést végző vámhatóság köteles az ellenőrzött ügyfél által felajánlott bizonyíték visszautasítását előzetesen szóban, majd az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.
(4) Az ellenőrzést végző vámszerv a tényállás tisztázása során az ellenőrzött ügyfél javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény az ellenőrzött ügyfél terhére nem értékelhető.
Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei
7/O. § (1) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.
(2) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámkódex 14. cikkében meghatározott kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tenni. Az ellenőrzött kötelezettségének megszegése miatt eljárási bírsággal sújtható.
7/P. § (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.
(2) Az ellenőrzött ügyfél jogosult:
a) az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni,
b) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
c) megfelelő képviseletről gondoskodni.
(3) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyv tartalmát megismerni, és arra a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.
(4) Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vétele napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az ellenőrzött ügyfél észrevételei indokolják, vagy a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. A kiegészítő ellenőrzésre nyitva álló határidőt a felettes szerv az ellenőrzést végző vámszerv indokolt kérelmére egyszer, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) Ha a vámhatóság a vizsgálat megállapításait más személynél végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatának az ellenőrzött ügyfelet érintő részét az ellenőrzött ügyféllel részletesen ismertetni kell.
7/Q. § Az ellenőrzött ügyfél, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése a vámhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően panasszal fordulhat az utólagos ellenőrzést végző vámhatóság felettes szervéhez, amely az ellenőrzött észrevételeinek figyelembevételével dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró vámhatóságot az ellenőrzés azonnali lezárására utasítja.”
25. § A Vámtv. 16. §-a (4) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés kiegészül a következő t) ponttal:
[(4) A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról]
„s) vámpolitikai, kereskedelempolitikai elemzési célokból összesített adatokról a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot,
t) dömping- és szubvencióellenes, piacvédelmi elemzési célokból adatokról a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot.”
26. § A Vámtv. 48. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Mentes az általános forgalmi adó biztosítása alól a vámigazgatási eljárásban az az adóalany,
a) akinek folyamatos működés mellett a tárgyévet megelőző kettő egymást követő naptári éven belül nem keletkezett
aa) az állami adóhatóságnál általános forgalmi adó jogcímen kintlévősége, illetőleg
ab) a vámhatóságnál kintlévősége; valamint
b) aki hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság az aa) alpontban említett, adótitoknak minősülő adatot a vámhatóságnak átadja.
(3) A (2) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül az általános forgalmi adó összegének ötven százalékát kell biztosítania a vámigazgatási eljárásban annak az adóalanynak, akire folyamatos működés mellett csak a tárgyévet megelőző naptári évre teljesül a (2) bekezdés aa) és ab) alpontjaiban előírt feltétel.”
27. § A Vámtv. 51. §-a (3) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A könyvszerinti nyilvántartásba vett vámösszegről és nem közösségi adókról és díjakról szóló, a kérelemnek helyt adó döntés egyszerűsített határozatba foglalható.”
28. § A Vámtv. 55. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Hitelkamatként az engedélyezett fizetési kedvezmény időtartamára az engedély megadásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett jegybanki alapkamat 365-öd részét kell naponta megfizetni. A kamatot a vámtartozás, és a nem közösségi adók és díjak közlésének napjától az engedélyezett fizetési határidő lejártának napjáig kell felszámítani.”
29. § A Vámtv. 56. § (5) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép, valamint a § kiegészül a következő (6)-(13) bekezdéssel:
„(5) A vámhatóság az adós számára visszatéríthető vámot, és nem közösségi adót és díjat az adós vámtartozása és nem közösségi adó és díj tartozása, vagy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása összegéig visszatarthatja.
(6) A nem közösségi adó és díj beszedéséhez való jog a közlés napjától számított 5 év elteltével évül el.
(7) A túlfizetés, illetve a tartozatlanul megfizetett vám és nem közösségi adó és díj visszaigényléséhez való jog a befizetés napjától számított 5 év elteltével évül el.
(8) Ha a vámhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú vámhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig a nem közösségi adó és díj beszedéséhez való jog elévülése nyugszik.
(9) A nem közösségi adó- és díjtartozás végrehajtásához való jog az esedékesség napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben a vámhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Ha a vám- és a nem közösségi adó- és díjtartozás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő kamatot is elévültnek kell tekintetni.
(10) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adós vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlat, továbbá jogszabályban biztosított fizetési kedvezmény időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(11) Nyugszik az elévülés továbbá, a vámmal és nem közösségi adóval és díjjal kapcsolatban indult büntetőeljárás esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(12) A (6) bekezdés szerint elévült, valamint az eredménytelen végrehajtási eljárás miatt behajthatatlan nem közösségi adót és díjat, továbbá a (7) bekezdés szerinti vámot és nem közösségi adót és díjat törölni kell.
(13) A behajthatatlanság címén törölt nem közösségi adó- és díjtartozást újból elő kell írni, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás behajthatóvá válik.”
30. § A Vámtv. 60. § (1) és (2) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép, a § kiegészül a következő (3)-(4) bekezdéssel, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(3) bekezdés (5)-(6) bekezdésre módosul:
„(1) A vámhatóság a jogszabálysértő határozatát - amennyiben azt felettes szerv vagy bíróság nem bírálta el - a vám- és adójogszabályokban meghatározott elévülési időn belül az ügyfél terhére a határozat jogerőre emelkedésétől számított l éven belül módosíthatja vagy visszavonhatja.
(2) A határozat módosítása vagy visszavonása esetén a vámtartozás tekintetében a jóhiszeműség megítélésében a vámkódex rendelkezései az irányadók.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt, az ügyfél terhére történő módosítás korlátozása nem érvényesül, ha
a) a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az ügyfél csempészet, vámorgazdaság, adó- és társadalombiztosítási csalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, visszaélés jövedékkel elősegítése vagy az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekményt követett el,
b) a határozatot hozó vámhatóság dolgozója a kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a határozat meghozatalát befolyásolta és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította,
c) az ügyfél rosszhiszemű volt.
(4) A rosszhiszeműséget a vámhatóságnak kell bizonyítani.”
31. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 22/B. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózó adókedvezményt vehet igénybe a)
„e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű,
ea) meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalom-meghatározása szerinti állandóhelyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével; vagy
eb) 2006. január 1-jét követően szerzett frekvencia használati jogosultság alapján megvalósuló,
szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,”
(üzembe helyezése és azt követő ötéves - az érvényes, jogerős engedélyben foglaltak szerinti - üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi; e rendelkezések alkalmazásában a beruházás megkezdésének a 4. § 9. pontjában megjelölt nap tekintendő, azzal, hogy a földterület, a telek, a telkesítés, valamint az említett ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását megelőző két évben történő átvétele nem minősül a beruházás megkezdésének.)
32. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
4. § a) Foglalkoztató:]
„1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.”
33. § A Tbj. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő (1)-(2) bekezdés szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez.”
34. § A Tbj. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem után havonta a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat.”
35. § A Tbj. 26. §-a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után - a 19. § (1) bekezdésétől eltérően - a foglalkoztató 15%-os nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A vendéglátó üzlet felszolgálója a - 19. § (2) bekezdésétől eltérően - fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. A felszolgálási díj, valamint a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni.
(8) A foglalkoztató a START-kártyával rendelkező biztosított foglalkoztatása alapján fizetendő társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének a külön törvényben meghatározottak szerint tesz eleget.”
36. § A Tbj. a 30. § után a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) A természetes személy az 5. § (3) bekezdésében meghatározott járulékalapot képező jövedelme után a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet.
(2) A foglalkoztató - akihez fűződő jogviszonyára tekintettel a természetes személy részére a járulékalapot képező jövedelem juttatása történik - a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék megfizetését, bevallását. A fizetési, bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a biztosított nyilatkozata arról, hogy a járulékfizetési, bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi adatot a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt járulékkötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a biztosított egyetemlegesen felelnek.
(3) A természetes személy az 5. § (3) bekezdésében meghatározott járulékalapot képező jövedelme után a jövedelem kifizetését, juttatását követő hónap 12-éig fizeti meg az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint - ha azt a (2) bekezdés rendelkezései szerint a foglalkoztató nem vállalta át - a társadalombiztosítási járulékot. A természetes személy járulékbevallási kötelezettségét az Art. szabályai szerint teljesíti.”
37. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. §-ának (1) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
[22. § (1) Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) - a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó keresetjövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:]
„e) a felszolgálási díj 81%-át,
f) a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-át.”
38. § (1) E törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével és a 39-50. § szerinti eltéréssel - 2005. augusztus 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az Szja tv. 43. §-át megállapító rendelkezésével szabályozott adókedvezményt a hatálybalépés időpontjától vásárolt és érvényesített közteherjegy után lehet igénybe venni.
(3) E törvénynek az Szja tv. 3. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 3. pontját, továbbá az Szja tv. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 3. pontját megállapító rendelkezései a hatálybalépést megelőző bármely időszak költségelszámolására is alkalmazhatók.
39. § (1) E törvénynek az Szja tv. 3. §-a 72. pontjának q) alpontját megállapító, valamint az Szja tv. 25. §-a (1) bekezdését kiegészítő rendelkezései 2005. október 1-jén lépnek hatályba, előírásaikat az ettől az időponttól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény kihirdetése napján hatályát veszti az Szja tv. 64. §-ának (1) bekezdése, valamint 64. §-ának (2) bekezdésében „az (1) bekezdés vagy” szövegrész, azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezések 2005. március 11-től már nem alkalmazhatók azon, az említett időpontot megelőző termőföld átruházások esetében sem, amelyek alapján a magánszemélynek a rendelkezésekben említett bevétele bevallására előírt határidő az említett időpontban még nyitva állt, valamint azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezés alapján utólagos adómegállapítás nem tehető.
40. § (1) E törvénynek az Szja tv. 3. §-a 28. pontját. 7. §-a (3) bekezdését és a 2. számú melléklete III. Egyéb rendelkezések fejezetének szövegét megállapító, továbbá az Szja tv. 2. számú mellékletének I. Jellemzően előforduló bevételek fejezete 5. pontját, 10. számú mellékletének I. Jellemzően előforduló bevételek fejezete 5. pontját és 10. számú mellékletének III. Egyéb rendelkezések fejezete szövegét módosító rendelkezései a kihirdetést követő 45. napon lépnek hatályba, e rendelkezéseket ettől az időponttól kell alkalmazni, azzal, hogy a magánszemély - döntése szerint - e rendelkezéseket 2005. január 1-jétől alkalmazhatja.
(2) E törvénynek az Szja tv. 54. §-át módosító rendelkezései a kihirdetést követő 45. napon lépnek hatályba, e rendelkezéseket ettől az időponttól kell alkalmazni, azzal, hogy a magánszemély - döntése szerint - e rendelkezéseket (szükség esetén az önellenőrzésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával) 2004. január 1-jétől alkalmazhatja.
41. § (1) E törvénynek a Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontját módosító 8. §-a 2005. október 1-jén lép hatályba. E törvénynek a Htv. 52. §-a 22. pontjának a) alpontját módosító 9. §-a és a jelen § (2) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 25. §-a, illetve 60. §-ának (1) bekezdése nem lép hatályba.
(3) E törvény 8. §-a 2006. január 1-jén hatályát veszti.
42. § E törvénynek az Ámt.-t módosító rendelkezései 2005. október 1-jén lépnek hatályba.
43. § E törvénynek az Áfa törvényt módosító rendelkezései 2005. október 1-jén lépnek hatályba.
44. § Az áfa-törvénynek e törvénnyel megállapított 4/A. §-ának (2) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Áfa törvény 6. § (3) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat (végzés)” szövegrész, a 8. § (5) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat (végzés)” szövegrész, a 16. § (15) bekezdés első fordulatában a „határozattal” szövegrész helyébe a „határozattal (végzéssel)” szövegrész, a második fordulatában a „határozat” szövegrész helyébe a „határozat (végzés)” szövegrész lép.
45. § (1) Az Áfa törvénynek a 2005. évi XXVI. törvénnyel módosított 46. § (3) bekezdése szerinti, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény alapján megbízható vámadósnak minősülő azon adóalany, amelyet az adóhatóság 2004. évben vett nyilvántartásba, e törvény kihirdetését követő 30 napon belül jogosult a termékimport utáni áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó engedély iránti kérelmet a vámhatósághoz benyújtani, amennyiben:
a) 2004. május 1-jét megelőző nyilvántartásba vétel esetén a 2004. május 1-jétől december 31-éig terjedő időszak tekintetében a 11. §, 11/A. §, 12. § szerinti termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása és a 29/A. § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a belföldön teljesített termékértékesítés - ide nem értve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást - és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapjának 67%-át, de legalább 6,6 milliárd Ft-ot, vagy a 11. §, 11/A. §, 12. § szerinti termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás és a 29/A. § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a 13,3 milliárd Ft-ot;
b) 2004. május 1-jei, vagy azt követő nyilvántartásba vétel esetén a 2004. május 1-jétől december 31-ig terjedő időszak tekintetében a 11. §, 11/A. §, 12. § szerinti termékértékesítése és szolgáltatásnyújtása és a 29/A. § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a belföldön teljesített termékértékesítés - ide nem értve a saját vállalkozásban megvalósított beruházást - és szolgáltatásnyújtás összesített adóalapjának 67%-át, de legalább 3,3 milliárd Ft-ot, vagy a 11. §, 11/A. §, 12. § szerinti termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás és a 29/A. § szerinti termékértékesítés összesített adóalapja eléri a 6,6 milliárd Ft-ot.
Az engedély kiadásának napjától 2006. június 30-ig terjedő időszakra szól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések e törvény kihirdetése napján lépnek hatályba azzal, hogy a termékimport utáni áfa önadózással történő megfizetése az engedéllyel rendelkező által benyújtott és a vámhatóság által elfogadott árunyilatkozat esetén alkalmazható először.
46. § E törvény kihirdetésével egyidejűleg az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 59. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„E törvénynek a termékimportra vonatkozó rendelkezéseit a 2005. július 1-jét követő árunyilatkozat elfogadása esetén kell először alkalmazni.”
47. § (1) E törvénynek a Jöt. 103. §-ának (1) bekezdését megállapító rendelkezése a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) A Jöt. e törvénnyel megállapított 48. §-a (2) bekezdésének b) pontja és 48/A. §-a 2005. november 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult jövedéki ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Jöt. 19. § (5) bekezdésében, a 38. § (12) bekezdésében, az 59. § (7) bekezdésében, a 104. § (13) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe „végzés” szövegrész, a 111. § (2) bekezdésének a) pontjában a „határozata” szövegrész helyébe „végzése” szövegrész, a 119. § (5) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe „végzésben” szövegrész, a „határozattal” szövegrész helyébe „végzéssel” szövegrész, a „határozat” szövegrész helyébe „végzés” szövegrész, a 119. § (6) bekezdésének felvezető mondatában a „határozattal” szövegrész helyébe „végzéssel” szövegrész, a 120. § (5) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe „végzésben” szövegrész lép.
(4) A Jöt. e törvénnyel megállapított 48/A. §-a (2) bekezdésének c)-d) pontja 2007. július 1. napján hatályát veszti.
48. § (1) E törvénynek a Vámtv.-re vonatkozó rendelkezései - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2005. augusztus 1-jén lépnek hatályba, és az azokban foglalt rendelkezéseket a hatálybalépést követően kezdeményezett vámkezelések, vámeljárások vonatkozásában kell alkalmazni.
(2) A Vámtv.-nek az e törvény 26. §-ával megállapított 48. § (2)-(3) bekezdése e törvény kihirdetésekor lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) E törvény 20-21. §-ai, 23-24. §-ai 2005. november 1-jén lépnek hatályba, egyidejűleg a Vámtv. 61. §-a és 82. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.
49. § E törvénynek a Tao. 22/B. §-a (1) bekezdésének e) pontját módosító rendelkezése a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba, azzal, hogy a kihirdetést követő 45. napot megelőző napig benyújtott kérelem, illetve az említett időpontig bejelentett fejlesztési program tekintetében a kihirdetést követő 45. napot megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazandóak.
50. § (1) E törvény 32-34. és 36. §-a 2005. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a Tbj. 4. §-a k) pontja 1. alpontjának „Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke” szövegrésze helyébe az „Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege” szövegrész lép.
(2) E törvény 35. és 37. §-a 2005. október 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a Tbj. 4. §-a k) pontja 1. alpontjának szövegrésze kiegészül „ , a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló)” szövegrésszel, 24. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata a „természetbeni juttatás értéke” szövegrész után kiegészül a „ , a felszolgálási díj, valamint a borravaló” szövegrésszel.
1. Az Szja tv. 2. számú melléklete I. Jellemzően előforduló bevételek fejezetének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben)
„5. a felvett támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is), figyelemmel a VI. fejezet rendelkezéseire is;”
2. Az Szja tv. 2. számú melléklete a III. Egyéb rendelkezések fejezetcím után a következő rendelkezéssel egészül ki:
„1. Az e melléklet I. fejezetének 5. pontjában említett egységes területalapú támogatást a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni.
2. Az 1. pont rendelkezéseitől eltérően a 2005. évben folyósított egységes területalapú támogatást a magánszemély döntése szerinti megosztásban a folyósítás évében és az azt követő adóévben veheti figyelembe bevételként.
3. Ha az egységes területalapú támogatást a magánszemély köteles visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét csökkenti, amely adóévben a visszafizetés megtörtént.”
Az Szja tv. 3. számú mellékletének I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. az önálló tevékenységet végző magánszeméllyel munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott)
a) részére kifizetett bér és annak közterhei,
b) külön törvény rendelkezései szerinti alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a kifizetett munkadíj(ak) és a foglalkoztató magánszemély nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt - az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett - érvényesített közteherjegyek értékének összege,
c) javára megítélt és kifizetett baleseti kártérítés,
d) részére a jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés;”
Az Szja tv. 5. számú mellékletének II. Részletező nyilvántartások fejezete a következő 11. ponttal egészül ki:
„11. Alkalmi foglalkoztatás nyilvántartása
A magánszemélynek munkavállaló - külön törvény rendelkezései szerinti - alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a külön törvény szerinti nyilvántartást munkavállalónkénti bontásban úgy kell vezetnie, hogy az legalább a következő adatokat tartalmazza:
- a munkavállaló természetes azonosító adatait és adóazonosító jelét,
- az alkalmi munkavállalói könyv sorszámát.
- a kifizetett munkadíjat,
- az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített közteherjegy(ek) értékét,
- a munkavállaló aláírását.”
1. Az Szja tv. 10. számú melléklete I. Jellemzően előforduló bevételek fejezetének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben)
„5. a felvett támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is), figyelemmel a X. fejezet rendelkezéseire is;”
2. Az Szja tv. 10. számú mellékletének a III. Egyéb rendelkezések fejezete szövege helyébe, a fejezetcímet követően a következő rendelkezés lép:
„1. Az önálló bírósági végrehajtó munkadíja és költségátalánya fejében kapott előleg a díjjegyzék elkészítésének időpontjától számít bevételnek. Az e bevétel elérése érdekében felmerült költségek ezen időponttól vehetők figyelembe.
2. Az e melléklet I. fejezetének 5. pontjában említett egységes területalapú támogatást a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni.
3. A 2. pont rendelkezésétől eltérően a 2005. évben folyósított egységes területalapú támogatást a magánszemély döntése szerinti megosztásban a folyósítás évében és az azt követő adóévben veheti figyelembe bevételként.
4. Ha az egységes területalapú támogatást a magánszemély köteles visszafizetni, a visszafizetés összegével annak az adóévnek a bevételét csökkenti, amely adóévben a visszafizetés megtörtént.”
Az Szja tv. 11. számú melléklete I. Jellemzően előforduló költségek fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott)
a) részére kifizetett bér és annak közterhei,
b) külön törvény rendelkezései szerinti alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatása esetén a kifizetett munkadíj(ak) és a foglalkoztató egyéni vállalkozó nevére szóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt - az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített, az előírt nyilvántartásban feltüntetett - érvényesített közteherjegyek értékének összege,
c) részére jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés,
d) magán-nyugdíjpénztári tagdíjának egyoldalú kötelezettségvállalás alapján történő kiegészítése;
valamint más magánszemély javára megállapodás alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából fizetett összeg, magán-nyugdíjpénztári tagdíj;”
