106. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyámhivatal a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.”
(2) A Gyvt. 72. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A beutaló szerv döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.”
(3) A Gyvt. 77. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
(4) A Gyvt. 80. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
(5) A Gyvt. 83. §-a (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
107. § A Gyvt. a következő 133/A. §-sal egészül ki:
„133/A. § (1) A gyámhatósági eljárás költségeit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - az eljáró szerv viseli. A gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli.
(2) Ha az eljárást azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, az eljárás költségeit az viseli, akinek a jogsértés felróható.
(3) Az eljárás költségeit az ügyfél viseli
a) az örökbefogadási ügyekben,
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben,
c) a kapcsolattartási ügyekben.
(4) A (3) bekezdés szerinti ügyekben szakértő kirendelése esetén a gyámhatóság az ügyfelet a szakértői díj megelőlegezésére kötelezheti.
(5) Ha az eljárásban közreműködők hibájából merültek fel költségek, azokat az viseli, akinek a költségek felmerülése felróható.”
108. § A Gyvt. 152. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
109. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az OOSZI a szakvéleményét a megkereséstől számított negyven napon belül köteles előterjeszteni. Az eljáró hatóság az OOSZI szakvéleményének megérkezéséig az eljárást felfüggeszti.”
110. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 46. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek (a továbbiakban: eljáró hatóság) eljárásában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit - a piacfelügyeleti eljárások vonatkozásában az e fejezetben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.”
(2) Az Fgytv. 46. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hatóság eljárásában a Ket. 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. július 1-jétől gyakorolható.
(4) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 4-6. §-ában, valamint 15. §-ában foglalt kötelezettségek megsértése miatt induló eljárásokban a kérelem, a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem és a jogszabályban előírt mellékleteik elektronikus úton is benyújthatók.”
111. § (1) Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kormány a közigazgatási hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra rendeletben - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt rendelkezések érvényesítése érdekében - sajátos követelményeket írhat elő.”
(2) Az Eat. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hatóság eljárásaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell alkalmazni.”
(3) Az Eat. 17. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának első fokú határozata ellen a Hatóság Tanácsának elnökéhez lehet fellebbezni.”
112. § Az Eat. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„b) a közigazgatási hatósági eljárásokban és szolgáltatásokban felhasználható elektronikus aláírásokra, az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványokra, illetve az azokkal összefüggésben nyújtott elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt rendelkezések érvényesítését biztosító - sajátos követelményeket.”
113. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 16. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Végrehajtási lapot állít ki)
„f) a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) által a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet és a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12-i 6/2002/EK tanácsi rendelet, a Közösségi Növényfajtahivatal által a közösségi növényfajta-oltalomról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Szabadalmi Hivatal által az Európai Szabadalmi Egyezmény szerint a költségek viselése tárgyában hozott határozat alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén pedig a fióktelep, illetőleg a képviselet helye - szerinti megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság.”
114. § A Vht. 235. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„235. § (1) A végrehajtó más székhelyre történő áthelyezésére csak
a) végrehajtói állás betöltése, vagy
b) végrehajtók kölcsönös áthelyezése
esetén van lehetőség.
(2) Ha a végrehajtói álláshelyet az igazságügyminiszter a 234. § szerinti eljárása során más székhelyre kinevezett végrehajtó személyével tölti be, a végrehajtót e székhelyre és helyi bíróság mellé helyezi át.
(3) Az igazságügyminiszter a végrehajtókat - közös kérelmükre és a kamara egyetértésével - egymás székhelyére pályázat nélkül kölcsönösen áthelyezheti.
(4) Az áthelyezéssel a végrehajtó szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A végrehajtó áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelősségét. Az áthelyezésre megfelelően alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.”
115. § A Vht. a 240/B. §-t követően a következő alcímmel és új 240/C. §-sal egészül ki, egyúttal az eredeti 240/C-240/E. §-ok számozása 240/D-240/F. §-ra változik:
„A végrehajtói szolgálattal kapcsolatos eljárás
240/C. § (1) Az igazságügyminiszter a végrehajtó kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszűnése és szünetelésének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.
(2) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető.
(3) A határozatot a kamarával is közölni kell.”
116. § A Vht. eredeti 240/E. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kamara törli a végrehajtó-helyettest a végrehajtó-helyettesek névjegyzékéből, ha
a) a végrehajtó-helyettesi munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt,
b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak fenn,
c) a 233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró ok következett be,
d) elhalálozott,
e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a végrehajtó-helyettesek nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg.”
117. § A Vht. 241. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kamara törli a végrehajtójelöltet a végrehajtójelöltek névjegyzékéből, ha
a) a végrehajtó-jelölti munkakör betöltésére irányuló munkaviszonya megszűnt,
b) a névjegyzékbe vétel feltételei a nyilvántartásba vétel időpontjában nem álltak fenn,
c) a 233. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró ok következett be,
d) elhalálozott,
e) a végrehajtói fegyelmi bíróság jogerős határozatával a végrehajtójelöltek nyilvántartásából történő törlés fegyelmi büntetéssel sújtotta vagy alkalmatlanságát, érdemtelenségét állapította meg.”
118. § A Vht. a következő 250/A. §-sal egészül ki:
„250/A. § (1) A kamara a tagjairól az e §-ban foglaltak szerint vezet nyilvántartást.
(2) A végrehajtók névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a) családi és utónév, születési név,
b) születési hely és idő, anyja neve,
c) székhely, illetékességi terület,
d) az iskolai végzettséget tanúsító okirat kiállítója, kelte, minősítése,
e) a jogi szakvizsga letételéről szóló oklevél száma, kelte és a jogi szakvizsga eredménye,
f) a végrehajtói szakvizsga-bizonyítvány kelte,
g) az önálló bírósági végrehajtói kinevezést megelőző szakmai gyakorlat adatai,
h) a kinevezés napja,
i) az eskütétel napja,
j) a hivatalba lépés napja,
k) a végrehajtó körbélyegzőinek lenyomata,
l) a végrehajtó állandó helyettese,
m) a végrehajtó részére kirendelt tartós helyettes,
n) a végrehajtó által alkalmazott végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt,
o) az áthelyezés napja,
p) az önálló bírósági végrehajtói szolgálat megszűnésének napja, módja,
q) a szolgálat megszűnése esetén a végrehajtói iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja,
r) a hivatalvizsgálatok időpontja,
s) fegyelmi büntetések,
t) a végrehajtói letéti számla (számlák) száma, a számlát vezető hitelintézet neve,
u) a végrehajtó irodájának és kézbesítési irodájának címe,
v) a végrehajtó kamarai azonosító száma.
(3) A végrehajtó-helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a) a (2) bekezdés a), b) és d)-f) pontjaiban foglalt adatok,
b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés időpontja,
c) a végrehajtó-helyettest alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtó-helyettes alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú - 90 napot meghaladó - kiesésre vonatkozó adatok,
d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,
e) fegyelmi büntetések.
(4) A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a) a (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban foglalt adatok,
b) a névjegyzékbe vétel és az abból történő törlés napja,
c) a végrehajtójelöltet alkalmazó végrehajtó neve és székhelye, a végrehajtójelölt alkalmazásának kezdő időpontja, a munkavégzésből történő hosszabb időtartamú kiesésre vonatkozó adatok,
d) az alkalmazás (munkaviszony) megszűnésének napja és módja,
e) a végrehajtói kézbesítési vizsga letételének időpontja, a végrehajtói kézbesítésre felhatalmazott végrehajtójelöltek névjegyzékébe vétel és az abból történő törlés időpontja,
f) fegyelmi büntetések.
(5) A végrehajtók helyettesítésére kirendelt tartós helyettesek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a) családi és utónév, születési név,
b) születési hely és idő, anyja neve,
c) a helyettesített végrehajtó neve, székhelye, illetékességi területe,
d) a helyettesítés kezdő és befejező napja.
(6) A végrehajtó, a végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt a kamarai névjegyzékben szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni.
(7) A névjegyzékből történő törlést követően az e §-ban megjelölt személyek adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni.
(8) A kamara a szervezeti és működési szabályzatában kimondhatja, hogy az e §-ban szabályozott névjegyzékekben egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatokat is nyilván kell tartani.”
119. § A Vht. 253/D. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a kamara a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése iránt, az igazságügyminiszter kérheti a szervezeti és működési szabályzat, iránymutatás, illetve egyéb határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert a kamara ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.”
120. § A Vht. 254/D. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A cégjegyzékből jogerős határozattal törölt végrehajtói irodát a kamara törli a végrehajtói irodák kamarai nyilvántartásából.”
121. § A Vht. a következő 254/G. §-sal és ezt követően a következő alcímmel és 254/H. §-sal egészül ki:
„254/G. § (1) A kamara a következő adattartalommal vezet nyilvántartást a végrehajtói irodákról:
a) a végrehajtói iroda neve,
b) a végrehajtói iroda székhelye,
c) a végrehajtói iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, végrehajtói, irodavezetői minőség megjelölése, a végrehajtó szolgálati helye),
d) az alapítási engedély megadásának időpontja,
e) a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám,
f) a névjegyzékbe történő felvétel időpontja,
g) a névjegyzékből történő törlés időpontja.
(2) A végrehajtói iroda a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni.
(3) A nyilvántartásból történő törlést követően a végrehajtói iroda adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni.
Közigazgatási hatósági ügyek intézése
254/H. § (1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:
a) bejegyzés a végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékből, kivéve, ha a törlésre a 240/E. § (5) bekezdésének e) pontja vagy a 241. § (6) bekezdésének e) pontja alapján kerül sor,
b) a végrehajtói iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás,
c) felvétel a végrehajtói irodák kamarai nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásból [a továbbiakban az a)-c) pontban foglaltak együtt: kamarai hatósági eljárás].
(2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a kamaránál írásban vagy szóban, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.
(3) A kamarai hatósági eljárást elsőfokon a kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata és a Ket. 31. §-a szerinti végzése elleni fellebbezést a választmány a soron következő ülésén, de legkésőbb 60 napon belül bírálja el. A fellebbezést a kamara elnökénél, a választmányhoz címezve kell benyújtani.
(4) A kamarai névjegyzékből, nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez; a kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.
(5) A kamarai hatósági eljárásban történő képviseletre adott meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges.
(6) Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell
a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját,
b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját,
c) végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó végrehajtó nevét és székhelyét,
d) a végrehajtói irodák nyilvántartásába történő felvétel esetén a végrehajtói iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait.
(7) A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.”
122. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás a félnek olyan ügyben vagy üggyel kapcsolatban biztosítható, amelynek tárgyában az eljárás lefolytatására magyar bíróság vagy hatóság rendelkezik joghatósággal, továbbá olyan jogvitával kapcsolatban, amelynek tárgya Magyarországon található. Magyarországi lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél ügyében támogatás akkor is biztosítható, ha az érintett polgári vagy kereskedelmi ügyben a bírósági eljárás az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) bírósága előtt van folyamatban vagy ilyen bíróság rendelkezik lefolytatására joghatósággal.”
123. § (1) A Jst. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Támogatásban részesíthető a fél, ha:)
„b) vízum kiadása, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban, valamint a menekültügyi eljárásban részt vevő személy,”
(2) A Jst. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Támogatásban részesíthető a fél, ha:)
„e) az Európai Gazdasági Térségen kívüli államnak Magyarországon vagy Európai Gazdasági Térség másik tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező állampolgára.”
(3) A Jst. 5. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)
„e) vízumkiadása, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy.”
124. § A Jst. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) engedélyezése iránti kérelmet az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes fővárosi, megyei hivatala (a továbbiakban: megyei hivatal) bírálja el.
(2) A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi esetében a kérelem elbírálására az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Fővárosi Hivatala illetékes.”
125. § (1) A Jst. 22. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A félnek a kérelmet az illetékes megyei hivatalhoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a következő adatokat:”
(2) A Jst. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt.”
126. § A Jst. 23. és 24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„23. § (1) A megyei hivatal a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig 15 napon belül dönt.
(2) A kérelemről minden esetben határozattal kell dönteni; a határozatot nem szükséges indokolással ellátni, ha az a kérelemnek helyt ad.
24. § A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat a megyei hivatal támogatás engedélyezése tárgyában hozott határozatának kézhezvételéig köteles a megyei hivatalnak 3 munkanapon belül bejelenteni.”
127. § A Jst. 25. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti meghallgatás céljából a fél és ellenfele személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a támogatás engedélyezése iránti eljárásban a fél ennek nem tesz eleget, a megyei hivatal a kérelméről a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy megszünteti az eljárást, ha a tényállás nem állapítható meg.”
128. § A Jst. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei hivatal a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A tájékoztatás megadása a megyei hivatalhoz személyesen forduló fél esetében - jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés készítése nélkül - szóban vagy távbeszélőn, a kérdését írásban feltevő ügyfél esetében írásban történik.”
129. § A Jst. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fél (a támogatás visszatérítése esetén a visszatérítésre kötelezett személy) a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalához (a továbbiakban: országos hivatal) címzett fellebbezést nyújthat be, ha a megyei hivatal:
a) a támogatás engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja,
b) a kérelmétől eltérően engedélyez számára támogatást (ideértve azt is, ha a fél részére kérelmétől eltérően illetékfeljegyzési jogot engedélyeznek), vagy
c) a támogatást megvonja,
d) a támogatás visszatérítésére kötelezi, vagy
e) a támogatás engedélyezése iránti eljárást megszünteti.”
130. § A Jst. 32. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fél a másodfokon jogerőre emelkedett határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A kérelemről a bíróság 30 napon belül, a közigazgatási nem peres eljárás szabályai szerint határoz; eljárása során az okirati bizonyításon kívül más bizonyítást is lefolytathat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot megváltoztathatja; a megyei és az országos hivatal mérlegelését felülvizsgálhatja és a határozat meghozatala során - a támogatások engedélyezésére előírt mérlegelési szempontok szerint - méltányosságot is gyakorolhat.”
131. § A Jst. 39. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Egyéb eljárási szabályok
39. § (1) A megyei és az országos hivatal eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.
(2) A Ket. 10. §-ának (1) bekezdése szerinti, azonnali jogvédelem iránti eljárás kezdeményezésének kell tekinteni a fél kérelmét, ha abból az állapítható meg, hogy a támogatásnak a kérelem előterjesztését követő haladéktalan, de legfeljebb 8 napon belül történő igénybevétele nélkül a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztaná, vagy a támogatás haladéktalan igénybevételét az ügy természete indokolja.
(3) Az e törvény szerinti eljárásban nem illeti meg az ügyfél joga azt a bíróságot és hatóságot, amelynek eljárásában vagy azzal kapcsolatban a támogatást nyújtják.
(4) A támogatással kapcsolatos eljárásban - a támogatás visszatérítését kivéve - jogutódlásnak nincs helye.
(5) Az e törvény szerinti eljárások lefolytatása során - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a nem magyar nyelven kiállított okirat nem csak hiteles fordításban fogadható el, és a külföldre továbbítandó magyar nyelvű okiratról sem kell hiteles fordítást készíttetni. Ha az eljárás során irat lefordíttatása válik szükségessé, a fordítás elkészítéséig az eljárás - hivatalból is - felfüggeszthető.
(6) Az eljárás irataiba a félen és képviselőjén kívül a 35. § (2) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok tekinthetnek be.
(7) A méltányossági eljárás lefolytatására az országos hivatalnak van hatásköre.
(8) Nincs helye a határozat megsemmisítésének, ha az ügyben nem az illetékes megyei hivatal járt el.
(9) Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban köteles a fél, kivéve
a) a Ket. 9. §-ának (3) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt esetben,
b) ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kap tájékoztatást,
c) ha támogatásban részesül, vagy ha a támogatás iránti kérelmét nem a rászorultság hiánya miatt utasították el,
d) ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.
(10) A tolmácsolási és fordítási díj megfizetésére a támogatás visszatérítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(11) A megyei és az országos hivatal az e törvény szerinti ügyeket nem intézi elektronikus úton.”
132. § A Jst. 40. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A támogatás visszatérítésére köteles félnek - e kötelezettsége fennállásáig - a lakóhelyében, tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást is be kell jelentenie a 24. § szerint.”
133. § A Jst. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban foglalt határidőn belül, a határozat jogi segítőnek történő átadása ellenében kezdheti meg. E határidő 1 hónaptól 3 hónapig terjedhet.”
134. § A Jst. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § A jogi segítői díjak és e törvényben meghatározott egyéb költségek kifizetésére szolgáló célelőirányzatot az országos hivatal kezeli és gondoskodik a díjak kifizetéséről; részére a megyei hivatal a tárgyhónapban beérkezett és jóváhagyott jogi segítői számlák, azzal egyenértékű egyéb okiratok alapján a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig küldi meg a kifizetéshez szükséges adatokat.”
135. § A Jst. 53. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A fél 24. § szerinti bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást köteles bejelenteni e kötelezettsége fennállásáig.”
136. § A Jst. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél másik tagállam bírósága előtt folyó polgári vagy kereskedelmi jogvitában kíván jogi segítségnyújtást igénybe venni, az erre irányuló kérelmét az Európai Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelvének a 16. cikke szerinti nyomtatványon és a nyomtatvány szerinti mellékletek benyújtásával a lakóhelye vagy szokásos és jogszerű tartózkodási helye szerint illetékes megyei hivatalban is előterjesztheti.
(2) A megyei hivatal határozattal megtagadja a kérelem továbbítását, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott ügyben terjesztik elő, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan. A határozatot indokolással kell ellátni; az ellen a támogatás iránti kérelmet elutasító határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
(3) Ha a megyei hivatal nem tagadja meg a továbbítást, de a kérelmet nem a nyomtatványon terjesztették elő vagy az hiányos, a megyei hivatal a fél rendelkezésére bocsátja a nyomtatványt, és tájékoztatja őt a kérelem hiányosságairól.
(4) Ha a kérelmet nem a másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt nyelvén terjesztették elő, és mellékleteit sem ezen a nyelven nyújtották be, a megyei hivatal intézkedik azok lefordításáról, egyúttal tájékoztatja a felet a fordítási költségek viselésének szabályairól. Így kell eljárni akkor is, ha a fél a (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem pótolja a kérelem hiányosságait.
(5) A megyei hivatal a - szükség esetén lefordított - kérelmet és mellékleteit a továbbításukra szolgáló kitöltött nyomtatvánnyal együtt továbbítja a kérelemben megjelölt másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt hatóságához.
(6) Az e § szerinti eljárás illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár, de a fordítási költségeket a fél köteles visszatéríteni, ha a jogi segítségnyújtás iránti kérelmét a másik tagállam hatósága elutasította.
(7) A fél köteles a másik tagállam hatóságának a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott jogerős határozatát a kézhezvételt követő 30 napon belül benyújtani a megyei hivatalnak. E határidő elmulasztása esetén a fél a fordítási költségek után a Ket. 138. §-a szerinti késedelmi pótlékot köteles fizetni.
(8) A fordítási költséget a megyei hivatal a célelőirányzat terhére előlegezi meg; annak visszatérítése és a késedelmi pótlék megfizetése pedig a célelőirányzat javára történik.”
137. § A Jst. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatás engedélyezése alapján a fél helyett az állam által előlegezendő, perrel kapcsolatos költség előlegezéséről a külön jogszabályban foglaltak szerint a támogatás engedélyezésének ügyében első fokon eljárt megyei hivatal intézkedik a bíróság előlegezést kimondó határozata alapján. A költség előlegezése a célelőirányzat terhére történik.”
138. § A Jst. 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jogi segítő a bankszámlaszámát a szolgáltatási szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni az országos hivatalnak.”
139. § A Jst. 67. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szolgáltatási szerződésben az országos hivatal - a minisztérium nevében és helyett eljárva - kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítő által nyújtott jogi szolgáltatások díját a jogi segítő részére a jogszabályban foglalt módon megfizeti. Szolgáltatási szerződés csak a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyekkel és szervezetekkel köthető; velük - erre irányuló kérelmükre - az országos hivatal szolgáltatási szerződést köt.”
140. § A Jst. a 71. §-t követően a következő alcímmel és 71/A. §-sal egészül ki:
„A névjegyzékbe vételi eljárás
71/A. § (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban és csak az országos hivatalnál lehet előterjeszteni.
(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére az országos hivatal 30 napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, az országos hivatal annak aláírását követő 15 napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyékbe vételről külön határozatot nem kell hozni, arról az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti az országos hivatal a jogi segítőt.
(3) Ha a kérelmező nem felel meg a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek, a hivatal a kérelem elutasításáról határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető.
(4) A névjegyzékből történő törlésről az országos hivatal határozattal dönt; a határozat ellen a (3) bekezdésben foglaltak szerint van jogorvoslatnak helye.
(5) A névjegyzékbe vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le.”
141. § Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) a következő alcímmel és 12/A. §-sal egészül ki:
„Közigazgatási hatósági ügyek intézése
12/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:
a) felvétel a kamarába és a kamarai tagság megszüntetése, kivéve, ha a kamarai tagság kizárás vagy az ügyvéd halála miatt szűnik meg,
b) felvétel az ügyvédi irodák, az alkalmazott ügyvédek, az európai közösségi jogászok, az alkalmazott európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, valamint törlés ezen névjegyzékekből,
c) az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése.
(2) Az eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak az illetékes kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagság megszüntetése, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a kamarai tagság megszűnéséről vagy a törlési okról tudomást szerez. A kamara ezen eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.
(4) A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le.
(5) A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.”
142. § Az Üt. 104. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közgyűlés határozata ellen a területi kamara tagja - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással - a határozat közlésétől számított 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) fordulhat. A bíróság a perben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) általános szabályai szerint jár el.”
143. § Az Üt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az érintett kamara a jogszabálysértést nem szüntette meg, az igazságügyminiszter - a felhívásában megadott határidő lejártától számított 30 napon belül - az illetékes megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) fordulhat. A bíróság a perben a Pp. általános szabályai szerint jár el.”
144. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a következő alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki.
„A közigazgatási hatósági ügyek eljárási szabályai
11/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:
a) bejegyzés a közjegyzőhelyettesek és közjegyzőjelöltek kamarai névjegyzékébe, törlés e névjegyzékekből, kivéve, ha a törlésre a közjegyzői fegyelmi bíróságnak a 72. § (2) bekezdésnek e) pontja szerinti jogerős határozata alapján kerül sor,
b) a közjegyzői iroda alapítási engedélyének megadása iránti eljárás,
c) felvétel a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásába, törlés a nyilvántartásból - kivéve, ha a törlésre a cégbíróságnak a közjegyzői irodát a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján kerül sor - (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).
(2) A kamarai hatósági eljárásban ügyfélnek minősül a közjegyzőjelölt, a közjegyzőhelyettes, illetőleg az őket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó közjegyző, valamint a közjegyzői iroda tagja és volt tagja.
(3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.
(4) A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye. A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.
(5) Az eljárás során az ügyfél helyett törvényes képviselője, valamint - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró - meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges.
(6) A Ket. kizárásra vonatkozó szabályait e törvény kizárási szabályaival együtt kell alkalmazni.
(7) A kamarai nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.
(8) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró területi elnökség a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.
(9) Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell
a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és cégszerű aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját,
b) a névjegyékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját,
c) közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt névjegyzékbe vétele esetén nevét, születési helyét és időpontját, anyja nevét, a névjegyzékbe vétel időpontját, az alkalmazó közjegyző nevét és székhelyét,
d) a közjegyzői irodák nyilvántartásába történő felvétel esetén a közjegyzői iroda nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, tagjainak nevét és személyazonosító adatait.
(10) A területi elnökség határozata és a Ket. 31. §-a szerinti végzése ellen az érintett ügyfél a határozat vagy végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést terjeszthet elő a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökségéhez.”
145. § A Kjt. 20. §-a az alábbi (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a közjegyzői álláshelyet az igazságügyminiszter - a 18. §-ban foglaltak szerint - más székhelyre kinevezett közjegyző személyével tölti be, a közjegyzőt e székhelyre helyezi át.
(4) Az áthelyezéssel a közjegyző szolgálata folyamatos marad, de megváltozik az álláshelye, székhelye és illetékességi területe, továbbá - a kölcsönös áthelyezés esetét kivéve - eredeti álláshelye megüresedik. A közjegyző áthelyezése nem érinti a korábbi székhelyén lefolytatott eljárásokkal kapcsolatos felelősségét. Az áthelyezésre megfelelően alkalmazni kell a kinevezésre vonatkozó szabályokat.”
146. § A Kjt. 23. §-a az alábbi (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az igazságügyminiszter a közjegyző kölcsönös áthelyezése, felmentése, továbbá szolgálata megszűnése és szünetelésének megállapítása ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.
(6) A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető.
(7) A határozatot a kamarával is közölni kell.”
147. § A Kjt. az alábbi 49/A. és 49/B. §-sal egészül ki.
„49/A. § (1) A területi elnökség a területén működő közjegyzőkről, közjegyzőjelöltekről és közjegyzőhelyettesekről, továbbá a közjegyzői irodákról külön-külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból történő törlés időpontját követően a személyek és a közjegyzői irodák adatait a kamara 50 évig köteles megőrizni, 50 év elteltével a területi kamara gondoskodik a nyilvántartásban lévő adatok törléséről.
(2) A közjegyzők névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:
a) családi és utónév, leánykori név,
b) születési helye, év, hó, nap, anyja neve,
c) székhely, illetékességi terület,
d) az állam- és jogtudományi egyetemi oklevél kelte, minősítése,
e) a jogi szakvizsga kelte, minősítése,
f) a kinevezést megelőző joggyakorlat,
g) a kinevezési javaslathoz készített minősítés adatai,
h) a közjegyzői kinevezés napja,
i) az eskütétel napja,
j) a hivatalba lépés időpontja,
k) az áthelyezés időpontja,
l) a közjegyzői szolgálat megszűnésének időpontja, módja,
m) rendelkezés a közjegyzői iratokról (a közjegyzői irattárba helyezés napja),
n) a hivatalvizsgálatok időpontja,
o) a fegyelmi büntetések.
(3) A közjegyzők távollétéről külön nyilvántartást kell vezetni, és abban fel kell tüntetni a kirendelt helyettes nevét, a helyettesítés kezdő és befejező napját.
(4) A közjegyzőjelöltek, illetőleg a közjegyzőhelyettesek névjegyzékében a (2) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakon kívül fel kell tüntetni a következőket:
a) a joggyakorlat teljesítésének helye, ideje, az esetleges megszakításra vonatkozó adatok,
b) az első helyettesi kirendelés, az eskütétel időpontja,
c) a minősítés eredménye,
d) a fegyelmi büntetések,
e) az alkalmazó közjegyző neve, székhelye,
f) az alkalmazás megszűnésének időpontja, módja.
(5) A közjegyzői irodák nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a) a közjegyzői iroda neve,
b) a közjegyzői iroda székhelye,
c) a közjegyzői iroda tagjainak adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, székhelye),
d) az alapítási engedély megadásának időpontja,
e) a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám,
f) a nyilvántartásba történő bejegyzés időpontja,
g) a nyilvántartásból történő törlés időpontja.
(6) A területi elnökség a közjegyzőjelöltet, illetve a közjegyzőhelyettest törli a kamarai névjegyzékből, ha
a) a közjegyzőnél fennálló munkaviszonya megszűnt,
b) magyar állampolgárságát vagy választójogát elveszítette,
c) a jogi képesítéshez kötött foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerős ítélettel eltiltotta,
d) szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztés vagy közérdekű munka büntetésre, gondatlan bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el,
e) a hivatás gyakorlására érdemtelenné vagy alkalmatlanná nyilvánították,
f) a névjegyzékbe történő bejegyzés időpontjától számított 30 napon belül az összeférhetetlenséget nem szüntette meg, illetőleg ha a bejegyzést követően vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok keletkezett,
g) a területi elnökség megállapítja, hogy a névjegyzékbe való felvétel jogszabályi feltételei - a 17. §-a (3) bekezdésének d) és e) pontja kivételével - már a bejegyzéskor sem álltak fenn,
h) a közjegyző működésének vizsgálata során a területi elnökség megállapítja, hogy foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályoknak vagy az országos kamara iránymutatásának.
(7) A közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes az (5) bekezdés a)-g) pontjaiban írt körülményeket köteles haladéktalanul bejelenteni a területi elnökségnek.
(8) A cégjegyzékből jogerős határozattal törölt közjegyzői irodát a területi elnökség törli a közjegyzői irodák kamarai nyilvántartásából.
49/B. § (1) A területi kamara a közjegyző részére „Közjegyzői igazolvány”-t, a közjegyzőhelyettes részére „Közjegyzőhelyettesi igazolvány”-t, a közjegyzőjelölt részére „Közjegyzőjelölti igazolvány”-t (a továbbiakban együtt: igazolvány) ad ki.
(2) Az országos kamara elnökének igazolványát az igazságügyminiszter, a területi kamara elnökének igazolványát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, a többi igazolványt a területi kamara elnöke írja alá.
(3) A közjegyző, a közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes köteles az igazolványt megőrizni és a hivatalos eljárása során magánál tartani; az igazolvány elvesztését haladéktalanul jelenteni kell a területi kamara elnökének.
(4) A területi kamara elnöke gondoskodik az igazolvány kicseréléséről, ha adataiban változás történt, illetőleg az igazolványt bevonja, ha a közjegyző, a közjegyzőjelölt, a közjegyzőhelyettes szolgálata megszűnt.
(5) A kiadott igazolványokról a területi elnökség nyilvántartást vezet.”
148. § (1) A Kjt. 54. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
„j) működteti a közjegyzői levéltárat és az elektronikus levéltárat,”
(2) A Kjt. 54. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
„n) a területi kamara tagjai részére szakmai oktatást, szakmai továbbképzést szervez.”
(3) A Kjt. 54. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az országos kamara a feladatainak ellátása körében jogosult az ehhez szükséges személyes adatnak nem minősülő adatok kezelésére és nyilvántartására.”
149. § A Kjt. 55. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(Az országos kamara iránymutatást ad ki különösen:)
„k) a közjegyző hivatali elektronikus aláírása hitelesítése céljából kibocsátott tanúsítvány közjegyző általi alkalmazásának rendjéről, valamint kibocsátásának és bevonásának részletes eljárási szabályairól.”
150. § A Kjt. 66. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az önkormányzati szerv a megadott határidőn belül nem intézkedett a jogszabálysértés megszüntetésére, az igazságügyminiszter kérheti a vitatott iránymutatás, a szervezeti és működési szabályzat, illetőleg a határozat bírósági felülvizsgálatát. A pert az önkormányzati szerv ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani és a Pp. általános szabályai szerint kell lefolytatni; a per a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik.”
151. § A Kjt. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„174. § A hagyatéki eljárás és az egyéb nem peres eljárások iratait a közjegyzői ügyviteli szabályok szerint kell kezelni és irattározni.”
152. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 4. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A Minisztérium eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az eljárás elektronikus úton nem folytatható le.”
153. § A Kvt. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kérelmező az (1) és (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett köteles igazolni a névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásáért megállapított díj megfizetését.”
154. § (1) A Kvt. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A névjegyzékbe történő felvételi kérelmet egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a Minisztériumhoz kell benyújtani. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.”
(2) A Kvt. 8. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A kérelmező írásban előterjesztett kérelme alapján a Minisztérium szerzi be a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem jogszabályban meghatározott mellékleteként csatolandó olyan adatokat, amelyeket más hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz.”
155. § (1) A Kvt. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az igazságügyminiszter a névjegyzékbe való felvételről, a felvételi kérelem elutasításáról és a változások átvezetéséről, továbbá a Minisztérium által lefolytatott vizsgálat eredményéről határozattal dönt.”
(2) A Kvt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazságügyminiszter döntései ellen fellebbezésnek nincs helye, a természetes személy vagy a jogi személy az (1) bekezdés szerinti határozat és az eljárást megszüntető végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A kérelemről a bíróság közigazgatási nemperes eljárásban, végzéssel határoz.”
156. § A használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hmtv.) 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
27. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a 37. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak a kérelemnek a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a) a mintaoltalom megadása;
b) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;
c) a mintaoltalom megsemmisítése;
d) a nemleges megállapítás.
(5) A (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”
157. § A Hmtv. 37. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A Magyar Szabadalmi Hivatal döntéseinek felülvizsgálata
37. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak
a) a 27. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését.
(2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.
(4) A döntés megváltoztatását kérheti:
a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.
(5) A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész az 5. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.
(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és
b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.
(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(13) A Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban egyebekben a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
158. § A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Toptv.) 17. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása
17. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a topográfia oltalmával összefüggő ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a topográfia oltalmával összefüggő ügyekben hozott döntéseit a bíróság a 23. §-ban foglaltak szerint vizsgálja felül.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:
a) az oltalom megadása;
b) az oltalom megszűnésének megállapítása;
c) az oltalom megsemmisítése;
d) a nemleges megállapítás.
(5) A (4) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.
(6) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az oltalommal összefüggő eljárásaira - az e törvényben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi törvénynek a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi eljárására vonatkozó szabályait.”
159. § A Toptv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A topográfia ábrázolását a lajstromozás meghirdetése napjától bárki megtekintheti és arról másolatot kérhet. A lajstromozott topográfia ábrázolásának a bejelentő által üzleti titokként megjelölt részeit kizárólag az tekintheti meg, aki az eljárásban ügyfélként vesz részt. Az ügyfél iratbetekintési joga ebben az esetben később sem zárható ki, illetve korlátozható.”
160. § A Toptv. 23. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„A Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének felülvizsgálata
23. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak
a) a 17. § (4) bekezdésében felsorolt döntéseit;
b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;
c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;
d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését.
(2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.
(4) A döntés megváltoztatását kérheti:
a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;
b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.
(6) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.
(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha
a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és
b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.
(8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.
(9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt az ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.
(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint az ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
(13) A Magyar Szabadalmi Hivatal által az oltalommal összefüggő ügyekben hozott döntés felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban egyebekben a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
161. § A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) 1. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában iparjogvédelmi ügyek:]
„h) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján a tisztességtelen verseny tilalmának és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása tilalmának megsértése miatt indított eljárások, feltéve, hogy azok találmányokkal vagy egyéb műszaki megoldásokkal, formatervezési mintákkal, növényfajtákkal, számítógépi programalkotásokkal és az ezekhez tartozó dokumentációval, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotásokkal, műszaki létesítmények terveivel, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokkal, gazdasági, műszaki és szervezési ismeretekkel és tapasztalatokkal (know-how) vagy üzleti titokkal, illetve áruk és szolgáltatások jellegzetes külsejével, csomagolásával, megjelölésével vagy elnevezésével, illetve gazdasági tevékenység során használt névvel, megjelöléssel vagy árujelzővel kapcsolatosak.”
162. § (1) A Szüt. 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kamarába való felvételhez rendelkezni kell)
„a) a Magyar Köztársaság területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással, kivéve, ha a szabadalmi ügyvivő kizárólag a 6. § (2) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezetnél működik;”
(2) A Szüt. 2. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Nem vehető fel a Kamarába)
„e) akivel szemben a 14. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg.”
(3) A Szüt. 2. §-a a következő (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A tagfelvételre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz - eredetiben vagy hiteles másolatban - mellékelni kell a felvételre való jogosultságot igazoló okiratokat:
a) a kérelmező neve, címe és állampolgársága;
b) a kérelmező születési helye és ideje, valamint anyja neve;
c) a kérelmező (2) bekezdés c) pontja szerinti egyetemi oklevelének típusa, száma, kelte és - ha van ilyen - tudományos fokozata;
d) a kérelmező szabadalmi ügyvivői működésének szervezeti formája;
e) a kérelmező működése szerinti szabadalmi ügyvivői iroda, illetve társaság neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme; és
f) alkalmazotti foglalkoztatás esetén a kérelmező munkáltatójának neve, címe és telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme.
(7) A kérelmezőt tagként fel kell venni a Kamarába, ha
a) a tagfelvételre irányuló kérelem megfelel a (6) bekezdésben foglaltaknak,
b) a kérelmező megfelel a (2) és a (3) bekezdésben, illetve az 5. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, és
c) a kérelmezővel szemben nem áll fenn a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(8) A szabadalmi ügyvivő köteles a (6) bekezdésben meghatározott adataiban, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott valamely kizáró ok bekövetkezését tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.”
163. § A Szüt. 4. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgát a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett létrehozott Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság előtt kell letenni.
(3) A vizsgára bocsátásra irányuló kérelmet a Szabadalmi Ügyvivői Vizsgabizottság elnökéhez kell benyújtani, aki a kérelem ügyében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el. A vizsgára bocsátásra irányuló eljárásban a 30. § (2)-(3) és a (10)-(11) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.”
164. § (1) A Szüt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő új k) ponttal egészül ki, és a jelenlegi k) pont megjelölése l) pontra változik:
(A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha)
„k) vele szemben a 14. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn;”
(2) A Szüt. 5. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Kamara a tagság megszűnését állapítja meg, ha az (1) bekezdésben és a 27/E. § (3) bekezdésében foglalt valamely megszűnési ok bekövetkezett.
(5) Az (1) bekezdés e), f), i), j) és k) pontja esetén, valamint a 27/E. § (3) bekezdése szerinti esetben a Kamara felszólítja a tagot, hogy a megszűnés okát harminc napon belül hárítsa el.”
165. § A Szüt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a Kamara által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, és alapszabálya szerint működik. A szabadalmi ügyvivői iroda a működését csak a nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz - eredetiben vagy hiteles másolatban - mellékelni kell a szabadalmi ügyvivői iroda alapszabályát:
a) a szabadalmi ügyvivői iroda neve, székhelye, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme;
b) az iroda tagjainak és vezetőjének neve; és
c) alkalmazott szabadalmi ügyvivők és szabadalmi ügyvivőjelöltek esetén azok neve.
(3) Az alapszabályban meg kell határozni
a) a szabadalmi ügyvivői iroda nevét és székhelyét;
b) ha van ilyen, az aliroda vagy alirodák címét;
c) a tagok jogait és kötelességeit, valamint anyagi felelősségét;
d) a taggyűlésre vonatkozó szabályokat;
e) a szabadalmi ügyvivői iroda vezetésére és képviseletére vonatkozó szabályokat;
f) a megbízások elvállalásának és intézésének rendjét;
g) a tagok közötti elszámolás szabályait; és
h) a tagsági jogviszony és a szabadalmi ügyvivői iroda megszűnésének szabályait.
(4) A szabadalmi ügyvivői irodát nyilvántartásba kell venni, ha
a) a nyilvántartásba vételre irányuló kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak,
b) a szabadalmi ügyvivői iroda megfelel a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak, és
c) az alapszabály tartalmazza a (3) bekezdésben előírtakat, és nem ütközik jogszabályba.
(5) A szabadalmi ügyvivői iroda köteles a (2) bekezdésben foglalt adatokban bekövetkezett bármely változást, valamint az alapszabályának módosításáról, illetve a szabadalmi ügyvivői iroda megszűnéséről rendelkező taggyűlési határozatot tizenöt napon belül a Kamaránál bejelenteni, illetve benyújtani.
(6) A szabadalmi ügyvivői iroda legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés; a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, a vezető megválasztása, új tag felvétele, döntés a tag kizárásáról, valamint döntés az iroda megszűnéséről.
(7) A szabadalmi ügyvivői irodát a vezető képviseli.
(8) A szabadalmi ügyvivői iroda alirodát tarthat fenn.”
166. § A Szüt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A szabadalmi ügyvivői iroda a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
(2) A Kamara törli a szabadalmi ügyvivői irodát a nyilvántartásból, ha az
a) jogutód nélkül megszűnt;
b) más irodával egyesült vagy szétvált;
c) nem felel meg a 8. § (4) bekezdése b) vagy c) pontjának.
(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivői irodát, hogy a 8. § (4) bekezdése b), illetve c) pontjában előírt feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.”
167. § A Szüt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A cégjegyzékbe bejegyzett szabadalmi ügyvivői társaságnak - a cégbírósági bejegyzést követő harminc napon belül - kérnie kell a Kamaránál a nyilvántartásba vételét. A szabadalmi ügyvivői társaság működését csak a kamarai nyilvántartásba vételt követően kezdheti meg.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz - eredetiben vagy hiteles másolatban - mellékelni kell a cégbírósági bejegyzést igazoló okiratot és a társasági szerződést:
a) a szabadalmi ügyvivői társaság telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme; és
b) alkalmazott szabadalmi ügyvivők és szabadalmi ügyvivőjelöltek esetén azok neve.
(3) A szabadalmi ügyvivői társaságot nyilvántartásba kell venni, ha a kérelem megfelel a (2) bekezdésben foglaltaknak, és a társaság kielégíti a 10. § (1) bekezdésében foglalt feltételeket.
(4) A szabadalmi ügyvivői társaság köteles a (2) bekezdésben foglalt adatokban, valamint a társasági szerződésben bekövetkezett változásokat és a társaság megszűnését - azok cégbírósági bejegyzését követően - tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.
(5) Az ügyfél képviseletében a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott megbízás vagy kirendelés alapján mind a szabadalmi ügyvivő tag, mind a szabadalmi ügyvivő alkalmazott eljárhat.
(6) A Kamara törli a szabadalmi ügyvivői társaságot a nyilvántartásból, ha
a) a cégbíróság a szabadalmi ügyvivői társaságot jogerősen törölte a cégjegyzékből;
b) a szabadalmi ügyvivői társaság nem felel meg a 10. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek.
(7) A (6) bekezdés b) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivői társaságot, hogy a 10. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek harminc napon belül tegyen eleget.”
168. § A Szüt. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabadalmi ügyvivő tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási és sporttevékenység, valamint alkalmazott ügyvédi, jogtanácsosi, jogi előadói vagy ügyvédjelölti tevékenység kivételével nem állhat munkaviszonyban, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban, és ezek, valamint az ügyvédi, a választottbírói, a közvetítői, továbbá munkaviszonynak, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonynak nem minősülő közéleti tevékenység, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság, kuratóriumi tagság és tisztségviselés kivételével nem folytathat más kereső foglalkozást.”
169. § (1) A Szüt. 17. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A szabadalmi ügyvivő a megbízás teljesítését, illetve egyes tevékenységek elvégzését a várható munkadíjnak és költségnek megfelelő összeg előzetes megfizetésétől teheti függővé.”
(2) A Szüt. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szabadalmi ügyvivő kirendelésére, valamint a kirendelt szabadalmi ügyvivő jogállására, munkadíjára és költségtérítésére az iparjogvédelmi ügyekre [1. § (2) bekezdés] irányadó jogszabályok, a Ket. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) vonatkozó rendelkezései irányadók.”
170. § A Szüt. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél által adott megbízás elvállalásakor a szabadalmi ügyvivő - a tanácsadást kivéve - köteles az ügyről tényvázlatot felvenni; abban a fontos körülményeket, így a várható munkadíjat és költségeket is rögzíti, és a tényvázlatot a megbízóval aláíratja. A tényvázlatot az ügyfél írásbeli megbízása vagy írásbeli megbízási szerződés helyettesítheti. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a szabadalmi ügyvivőt terheli.”
171. § A Szüt. 19. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
