„(2) Nem köteles a szabadalmi ügyvivő kiadni megbízólevelét, fogalmazványait, a tényvázlatot, a meghatalmazást, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyfélnek az ügyben hozzá intézett leveleit, az ügyfélnek már átadott vagy megküldött iratok másolatát, valamint az ügyfél érdekében teljesített kifizetésekről szóló nyugtát vagy elismervényt, továbbá az eljárásának törvényességét igazoló egyéb iratokat; az ügyfél kérésére és költségére azonban köteles ezekről másolatot adni.

(3) A szabadalmi ügyvivő köteles az ügyfél részére befolyt pénzt és egyéb értéket letétként kezelni, és arról az ügyfelet haladéktalanul értesíteni.”

172. § (1) A Szüt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabadalmi ügyvivő országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatásának ideje alatt és egyéb indokolt esetben szabadalmi ügyvivői működését szüneteltetheti; szüneteltetés esetén gondoskodnia kell arról, hogy a folyamatban lévő megbízásai alapján ügyfeleinek jogai és jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet. A szüneteltetés legrövidebb időtartama három hónap. A szüneteltetést és a szabadalmi ügyvivői működés újrakezdését a szüneteltetés kezdőnapjának, illetve a szüneteltetés megszűnése napjának megjelölésével előzetesen be kell jelenteni a Kamarának.”

(2) A Szüt. 20. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 15-19. §-okban, valamint az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a szabadalmi ügyvivői irodára és a szabadalmi ügyvivői társaságra.”

173. § A Szüt. 24. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A jogorvoslati eljárásokban a képviseletet ellátó szabadalmi ügyvivőt jogi képviselőnek kell tekinteni.”

174. § (1) A Szüt. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia, és ahhoz - eredetiben vagy hiteles másolatban - mellékelni kell a bejegyzésre való jogosultságot igazoló okiratokat:

a) a kérelmező neve, címe és állampolgársága;

b) a kérelmező születési helye és ideje, valamint anyja neve;

c) a kérelmező - 2. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti - egyetemi oklevelének típusa, száma, kelte és - ha van ilyen - tudományos fokozata; és

d) a kérelmező munkáltatójának neve, címe, telefon- és telefaxszáma, valamint elektronikus levélcíme.”

(2) A Szüt. 26. §-a a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A kérelmezőt be kell jegyezni a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe, ha

a) a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelem megfelel a (4) bekezdésben foglaltaknak,

b) a kérelmező megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és

c) a kérelmezővel szemben nem áll fenn a (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(6) A szabadalmi ügyvivőjelölt köteles a (4) bekezdésben meghatározott adataiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a (3) bekezdésben meghatározott valamely kizáró ok bekövetkezését tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.

(7) A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből törli azt,

a) aki ezt írásban kéri;

b) akinek szabadalmi ügyvivőjelölti munkaviszonya megszűnt, és újabb ilyen munkaviszony létesítését a megszűnéstől számított három hónapon belül a Kamaránál nem igazolja;

c) akit a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélt, illetve a közügyektől eltiltott;

d) akit jogerős határozattal a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetéssel sújtottak;

e) akinek az EGT-tagállambeli állampolgársága megszűnt;

f) akit cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyeztek;

g) akit felvettek a Kamarába;

h) aki meghalt.

(8) A (7) bekezdés b) és e) pontja esetén a Kamara felszólítja a szabadalmi ügyvivőjelöltet, hogy a törlés okát harminc napon belül hárítsa el.”

175. § A Szüt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadalmi ügyvivőjelölt munkáltatójának utasítása szerint jogosult a bíróság és egyéb hatóság előtt eljárni; ennek során a Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal igazolja magát. A szabadalmi ügyvivőjelölt a Legfelsőbb Bíróság előtt nem járhat el.”

176. § (1) A Szüt. 27/B. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A kérelmezőt az (1) vagy a (2) bekezdés alapján a közösségi képviselők névjegyzékébe fel kell venni, ha]

„c) megfizeti a névjegyzékbe vételi díjat.”

(2) A Szüt. 27/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A névjegyzékbe vett közösségi képviselő bíróság vagy egyéb hatóság előtti eljárása során a Kamara által kiállított fényképes igazolvánnyal igazolja magát.”

177. § A Szüt. 27/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szöveg (1) bekezdésre változik:

„(2) A közösségi képviselő köteles a névjegyzékben az (1) bekezdés szerint feltüntetett adataiban bekövetkezett bármely változást tizenöt napon belül a Kamarának bejelenteni.”

178. § A Szüt. 27/E. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetén a Kamara felszólítja a közösségi képviselőt, hogy a törlés okát harminc napon belül hárítsa el.

(3) A Kamarába a 27/D. § alapján felvett szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága az 5. §-ban meghatározott eseteken kívül megszűnik akkor is, ha a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt abban a tagállamban, amelyben azt megszerezte.”

179. § A Szüt. 27/F. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) E törvénynek a fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a szabadalmi ügyvivői fegyelmi szabályzatot mind a névjegyzékbe felvett közösségi képviselőre, mind az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselőre alkalmazni kell, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a Kamarából történő kizárás helyett a névjegyzékbe felvett közösségi képviselővel szemben a közösségi képviselők névjegyzékéből való törlés, az eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselővel szemben pedig a szabadalmi ügyvivői tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától történő eltiltás alkalmazható. Fegyelmi eljárásnak van helye akkor is, ha a közösségi képviselő azt a látszatot kelti, hogy szabadalmi ügyvivő vagy a szabadalmi ügyvivői cím használatára jogosult. A közösségi képviselő fegyelmi büntetését és a mentesítés időpontját fel kell tüntetni a közösségi képviselők névjegyzékében, illetve a névjegyzékbe nem vett eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselők fegyelmi nyilvántartásában. A névjegyzékbe nem vett eseti szolgáltatást nyújtó közösségi képviselők fegyelmi nyilvántartása a közösségi képviselő nevét és állampolgárságát, más tagállambeli címét és - ha van - belföldi címét, valamint annak a tagállamnak a nevét tartalmazza, amelyben szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkezik.”

180. § A Szüt. 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kamara az ország egész területére kiterjedő illetékességgel jár el, székhelye Budapest.”

181. § A Szüt. 28/A. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Kamara a szabadalmi ügyvivőkről és a szabadalmi ügyvivőjelöltekről, valamint a szabadalmi ügyvivői irodákról és a szabadalmi ügyvivői társaságokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni:)

„a) a szabadalmi ügyvivő és a szabadalmi ügyvivőjelölt nevét, címét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, egyetemi oklevelének típusát, számát és keltét, tudományos fokozatát, irodája címét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét, valamint adott esetben munkáltatója nevét, címét, telefon- és telefaxszámát, valamint elektronikus levélcímét;

b) a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nevét, székhelyét, telefon- és telefaxszámát, elektronikus levélcímét, az esetleges aliroda vagy alirodák címét, valamint tag és alkalmazott szabadalmi ügyvivőinek és alkalmazott szabadalmi ügyvivőjelöltjeinek nevét;

c) a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának keletkezésére, eskütételére, szabadalmi ügyvivői működésének szüneteltetésére és kamarai tagságának megszűnésére, valamint a szabadalmi ügyvivőjelölt névjegyzékbe való bejegyzésére és az onnan való törlésére vonatkozó adatokat;”

182. § A Szüt. a 30. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki, és 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Kamara eljárása közigazgatási hatósági ügyekben

30. § (1) A Kamara - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Ket. rendelkezései szerint jár el a következő ügyekben:

a) a Kamarába való felvétel és a kamarai tagság megszűnésének megállapítása, kivéve, ha a kamarai tagság a kizárás fegyelmi büntetése vagy a szabadalmi ügyvivő halála miatt szűnik meg;

b) a szabadalmi ügyvivői működés szüneteltetésének és újrakezdésének vizsgálata és tudomásulvétele;

c) a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe történő bejegyzés és az onnan való törlés, kivéve, ha a törlésnek a szabadalmi ügyvivők névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés vagy a szabadalmi ügyvivőjelölt halála miatt van helye;

d) a szabadalmi ügyvivői iroda és a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásba vétele és a nyilvántartásból való törlése, kivéve, ha a törlésnek a cégbíróságnak a szabadalmi ügyvivői társaságot a cégjegyzékből törlő jogerős határozata alapján van helye;

e) a szabadalmi ügyvivői iroda alapszabálya és a szabadalmi ügyvivői társaság társasági szerződése módosításának vizsgálata és tudomásulvétele;

f) a közösségi képviselők névjegyzékébe történő felvétel és az onnan való törlés, kivéve, ha a törlésnek a közösségi képviselők névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés vagy a közösségi képviselő halála miatt van helye.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben kérelem csak a Kamaránál, szóbeli kérelem pedig csak személyesen terjeszthető elő. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.

(3) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - a hiánypótlásra nyitva álló határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra kell felhívni. Az ügyfél részére legalább harmincnapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Kamara elnöksége jár el.

(5) A kamarai tagság megszűnésének megállapítása, a szabadalmi ügyvivőjelölt, illetve a közösségi képviselő névjegyzékből való törlése és a szabadalmi ügyvivői iroda, illetve a szabadalmi ügyvivői társaság nyilvántartásból való törlése iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a Kamara megszűnési, illetve törlési okról szerez tudomást. A Kamara az így megindított eljárásban az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel és kötelezheti az érdemi döntéshez szükséges adatok közlésére.

(6) A Kamara a szabadalmi ügyvivő részére „Szabadalmi Ügyvivői Igazolvány”-t állít ki, amelynek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a szabadalmi ügyvivő neve, születésének helye és ideje;

b) a szabadalmi ügyvivő működésének formája;

c) a működése szerinti iroda, illetve társaság neve és címe, illetve a gazdálkodó szervezet neve és címe;

d) az igazolvány sorszáma és érvényessége;

e) az igazolvány kiállításának kelte; valamint

f) a szabadalmi ügyvivő fényképe és aláírása.

(7) A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelölt részére „Szabadalmi Ügyvivőjelölti Igazolvány”-t állít ki, amely a szabadalmi ügyvivőjelölt tekintetében a (6) bekezdés a) és c)-f) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza.

(8) A Kamara a közösségi képviselő részére „Európai Közösségi Hivatásos Iparjogvédelmi Képviselői Igazolvány”-t állít ki, amely a 27/C. § (1) bekezdésének a)-c) és e)-g) pontjaiban meghatározott adatokat tartalmazza.

(9) A (6)-(8) bekezdésekben meghatározott igazolványokat a Kamara elnöke, illetve az őt helyettesítő alelnöke állítja ki.

(10) A Kamarának az (1) és a (6)-(9) bekezdésekben meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye; e döntések felülvizsgálata közvetlenül a bíróságtól kérhető.

(11) Az (1) és a (6)-(9) bekezdésekben meghatározott ügyek elektronikus úton nem intézhetők.”

183. § A Szüt. a 31. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

„A Kamara szervezete”

184. § A Szüt. 32. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kamara közgyűlése a tagok összességéből áll, amely kizárólagos hatáskörrel)

„b) titkos szavazással három évre megválasztja, továbbá visszahívja a tisztségviselőket, az elnökség további tagjait és póttagjait, valamint a fegyelmi bizottság és a számvizsgáló bizottság elnökét, tagjait és póttagjait; valamint

c) megállapítja a szabadalmi ügyvivők kamarai tagdíját és a tagdíj összegének meghatározásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséget, a közösségi képviselők névjegyzékbe vételi díját, valamint az esetenként fizetendő rendkívüli kamarai hozzájárulást.”

185. § A Szüt. 34. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kamarának a 30. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntéseivel szemben csak akkor van helye törvényességi felügyeletnek, ha a döntéssel szemben nem éltek jogorvoslattal.”

186. § A Szüt. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a Kamara a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetésére, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a határidő lejártától számított harminc napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ezek a perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak, és azokra a Pp. általános szabályait kell alkalmazni.”

187. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

45. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el.

(3) A Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak, nem alkalmazhatók szabadalmi ügyekben.

(4) Nem alkalmazhatók szabadalmi ügyekben a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak.”

188. § Az Szt. 46. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései

46. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés).

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. A szabadalmi leírás értelmezése tárgyában szintén háromtagú tanácsban eljárva ad szakvéleményt. A tanács szótöbbséggel dönt.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha

a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy

b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen.

(5) A hirdetményt a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni.

(6) Ha az 51. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni.”

189. § Az Szt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„47. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő.

(4) A szabadalmi ügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.”

190. § Az Szt. 48. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabadalmi eljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.”

191. § Az Szt. 49. §-ának (5) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Az igazolás ki van zárva)

„e) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelem előterjesztésére megszabott egy hónapos határidő elmulasztása esetén [69/A. § (3) bekezdés],

f) a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem előterjesztésére megszabott három hónapos határidő elmulasztása esetén [115/B. § (1) bekezdés].”

192. § Az Szt. 50. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„Az eljárás felfüggesztése

50. § (1) Ha a szabadalmi bejelentésre, illetve a szabadalomra való jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni. Ha a szabadalmi ügy érdemi eldöntése egyéb olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást felfüggeszti.

(2) Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a szabadalmi eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi eljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(4) A szabadalom megadására irányuló eljárás a bejelentő kérelmére nem függeszthető fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.”

193. § (1) Az Szt. 51. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi szabadalmi ügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.”

(2) Az Szt. 51. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a kirendelést kérte.”

194. § Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Szabadalmi ügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtását írhatja elő.”

195. § Az Szt. 53. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közzétételt követően sem tekinthetők meg)

„c) betekintési vagy megismerési engedély hiányában az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó iratok.”

196. § Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/A. §-sal egészül ki:

„Jogorvoslatok

53/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a szabadalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:

a) a szabadalom megadása;

b) a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a szabadalom megsemmisítése;

d) a nemleges megállapítás;

e) a közzétett európai szabadalmi bejelentésben foglalt igénypontok fordításának közzététele, az európai szabadalom szövegéről készített magyar nyelvű fordítás benyújtása és a fordítás kijavítása.

(4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”

197. § Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/B. §-sal egészül ki:

„Végrehajtás

53/B. § (1) A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Szabadalmi Hivatalnak az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.”

198. § Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/C. §-sal egészül ki:

„Költségek

53/C. § Szabadalmi ügyben költségmentesség nem engedélyezhető. A szabadalmi eljárásokban külön jogszabály szerint

a) engedélyezhető mentesség az igazgatási szolgáltatási díj alól;

b) engedélyezhető halasztás a díj megfizetésére;

c) jár kedvezmény egyes díjakra.”

199. § Az Szt. VII. fejezete a következő alcímmel és 53/D. §-sal egészül ki:

„Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás

53/D. § (1) Szabadalmi ügyek elektronikus úton - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem intézhetők.

(2) Szabadalmi bejelentést - az 57/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó szabadalmi ügyekben.”

200. § Az Szt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szabadalmi bejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a szabadalmi lajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 85. § (1) bekezdésében felsorolt döntések alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett.”

201. § Az Szt. a következő alcímmel és 57/A. §-sal egészül ki:

„A szabadalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása

57/A. § (1) A szabadalmi bejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Az elektronikus úton benyújtott szabadalmi bejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott szabadalmi bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(4) Elektronikus beküldés esetén a szabadalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(5) A bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a szabadalom megadására irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában.

(7) A szabadalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

202. § (1) Az Szt. 63. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a köz számára hozzá nem férhető biológiai anyagon vagy annak alkalmazásán alapuló találmány a szabadalmi bejelentésben nem tárható fel a 60. § (1) bekezdése szerint, akkor igazolni kell, hogy a biológiai anyagot legkésőbb a szabadalmi bejelentés napján letétbe helyezték a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezése nemzetközi elismeréséről szóló Budapesti Szerződésnek megfelelően.”

(2) Az Szt. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben említett igazolást a legkorábbi elsőbbség napjától számított tizenhat hónap elteltéig kell benyújtani.”

203. § Az Szt. a következő 69/A. §-sal egészül ki:

„69/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a bejelentő kérelmére írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést készít.

(2) Az írásos vélemény - indokolást is tartalmazó - előzetes megállapítás arról, hogy az újdonságkutatási jelentésben megjelölt iratokra és adatokra figyelemmel a találmány kielégítheti-e az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság követelményeit.

(3) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet az elismert bejelentési naptól számított egy hónapon belül kell benyújtani.

(4) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni; a díjat a kérelem benyújtásának napját követő egy hónapon belül kell leróni.

(5) Ha az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (4) bekezdésben megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(6) Az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentésre irányuló kérelmet el kell utasítani, ha az nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt követelménynek.

(7) A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentést az elismert bejelentési naptól számított harmadik hónap utolsó napján rendelkezésre álló leírás és igénypont, valamint rajz alapján készíti el, és azt az elismert bejelentési naptól számított hat hónapon belül küldi meg a bejelentőnek.

(8) A Magyar Szabadalmi Hivatal az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés díját kérelemre visszafizeti, ha

a) a szabadalmi bejelentést a bejelentő az elismert bejelentési naptól számított harmadik hónap utolsó napjáig visszavonja;

b) a Magyar Szabadalmi Hivatal a szabadalmi bejelentést elutasítja;

c) a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni;

d) az írásos véleménnyel kiegészített újdonságkutatási jelentés postázására az elismert bejelentési naptól számított hatodik hónap utolsó napját követően került sor.”

204. § (1) Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) Az Szt. 81. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.”

(3) Az Szt. 81. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:

„(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(5) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(6) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.”

205. § (1) Az Szt. 83. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.”

(2) Az Szt. 83. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 81. § (4)-(6) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.”

206. § Az Szt. 84/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„84/H. § (1) Az európai szabadalom hatályossá válik a Magyar Köztársaságban, ha megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított három hónapon belül a szabadalmas benyújtja a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz az európai szabadalom szövegének a magyar nyelvű fordítását.

(2) Az (1) bekezdésben előírt cselekmény az ott megjelölt határidő utolsó napjától számított három hónapon belül is teljesíthető, ha ez utóbbi határidőn belül megfizetik a külön jogszabályban erre az esetre meghatározott pótdíjat.

(3) Az európai szabadalom szövegének fordítását a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni és benyújtani.

(4) A fordítás meghirdetéséért és kinyomtatásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a fordítás benyújtásától számított két hónapon belül.

(5) A Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja az európai szabadalom szövegének fordítását abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a (3) bekezdésben meghatározott követelményeket. Ennek során a 68. § (2)-(4) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el, azzal az eltéréssel, hogy a 68. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetekben a magyar nyelvű fordítást be nem nyújtottnak kell tekinteni.

(6) Ha a fordítás benyújtásakor nem fizették meg a fordítás-meghirdetési és kinyomtatási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a szabadalmast a (4) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradását úgy kell tekinteni, hogy a magyar nyelvű fordítást nem nyújtották be.

(7) Ha az (1) bekezdésben előírt cselekményt nem teljesítik az ott megjelölt határidőn belül, és e cselekményt a (2) bekezdésben megszabott határidőn belül sem teljesítik a pótdíj megfizetése mellett, azt e törvény erejénél fogva úgy kell tekinteni, hogy az európai szabadalom oltalma a Magyar Köztársaságban a keletkezésétől fogva hatálytalan.

(8) A szabadalmi lajstrom külön részébe (54. §) - az európai szabadalmi nyilvántartásban szereplő adatokkal - be kell jegyezni az európai szabadalmat, ha szövegének magyar nyelvű fordítását szabályszerűen benyújtották.

(9) A magyar nyelvű fordítás benyújtásáról a Magyar Szabadalmi Hivatal a hivatalos lapjában (56-56/A. §) tájékoztatást közöl.

(10) Az európai szabadalom szövegének magyar nyelvű fordítását a Magyar Szabadalmi Hivatal kinyomtatja.”

207. § Az Szt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„85. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak

a) az 53/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;

b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a szabadalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;

c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését.

(2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(4) A döntés megváltoztatását kérheti:

a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.

(5) A szabadalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 6. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.

(6) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.

(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és

b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.

(8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

(9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a szabadalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.

(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a szabadalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.”

208. § Az Szt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„88. § A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően alkalmazni kell.”

209. § Az Szt. 94. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.”

210. § (1) Az Szt. 100. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, kivéve, ha a szabadalom megsemmisítésére irányuló eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal a megsemmisítés alapjául szolgáló okot a 81. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a megsemmisítés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg; az ilyen megsemmisítési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi.

(4) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban - a 47. § (3) bekezdésével összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.”

(2) Az Szt. 100. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal a 85. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.”

211. § (1) Az Szt. 101. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.”

(2) Az Szt. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, kivéve, ha a fellebbezést a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 85. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. Az ügy érdemében hozott végzés kihirdetésére és annak elhalasztására alkalmazni kell az (1) bekezdésben foglaltakat.”

212. § Az Szt. 114. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

„(2) Ha ugyanarra a növényfajtára a növényfajta-oltalom jogosultja a növényfajta-oltalom megadását követően közösségi növényfajta-oltalmat [115. § b) pont] szerzett, a közösségi növényfajta-oltalom megszűnéséig mentesül a fenntartási díj megfizetése alól. Ha a közösségi növényfajta-oltalom a növényfajta-oltalom oltalmi idejének lejártát megelőzően szűnik meg, a jogosult a 115/B. § rendelkezéseinek megfelelően kérheti a növényfajta-oltalom felélesztését.”

213. § (1) Az Szt. 114/G. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a megszüntetési eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt.”

(2) Az Szt. 114/G. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:

a) a növényfajta-oltalom megadása;

b) a növényfajta-oltalom megszűnésének megállapítása és újra érvénybe helyezése;

c) a növényfajta-oltalom megsemmisítése;

d) a növényfajta-oltalom megszüntetése;

e) a fajtanév törlése;

f) a növényfajta-oltalom felélesztése.”

(3) Az Szt. 114/G. §-a a következő (8)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdés c)-e) pontjaiban említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

(9) A növényfajta-oltalmi eljárások általános szabályaira az (1)-(8) bekezdésekben nem szabályozott kérdésekben a VII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy növényfajta-oltalmi ügyek elektronikus úton nem intézhetők.”

214. § Az Szt. 114/T. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A növényfajta-oltalom megadását a fajtanévvel együtt be kell jegyezni a növényfajta-oltalmi lajstromba [114/H. § (1) bekezdés], és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (56. §). A növényfajta-oltalom megadásának napja a megadásról szóló határozat keltezésének napja. A növényfajta-oltalom megadásáról és a fajtanév lajstromba való bejegyzéséről - a megadó határozat megküldésével - a Magyar Szabadalmi Hivatal tájékoztatja a vizsgáló szervet.”

215. § Az Szt. 114/V. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114/V. § A növényfajta-oltalommal kapcsolatos bírósági eljárásokra a XI-XII. fejezetek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az 53/A. § (3) bekezdésében említett döntéseken a 114/G. § (7) bekezdésében említett döntéseket kell érteni.”

216. § Az Szt. - a XIV/A. fejezetet követően - a következő XIV/B. fejezettel (115-115/B. §-okkal) egészül ki, és a jelenlegi 114/Z-115. §-ok számozása 115/C-115/D. §-okra változik:

„XIV/B. fejezet

A KÖZÖSSÉGI NÖVÉNYFAJTA-OLTALMI RENDSZERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Általános szabályok

115. § E törvény alkalmazásában

a) közösségi növényfajta-oltalmi rendelet: a Tanács 2100/94/EK rendelete a közösségi növényfajta-oltalomról;

b) közösségi növényfajta-oltalom: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 1. cikkében említett növényfajta-oltalom;

c) közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés: a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet alapján tett - közösségi növényfajta-oltalom megadására irányuló - bejelentés.

A közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbítása

115/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott közösségi növényfajta-oltalmi bejelentésnek a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 49. cikkének (2) bekezdése alapján történő továbbításáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a bejelentés benyújtásakor.

(2) Ha a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentés továbbításának díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a hiánypótlásra. A Magyar Szabadalmi Hivatal a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést a díj megfizetését követően továbbítja.

A növényfajta-oltalom felélesztése

115/B. § (1) A közösségi növényfajta-oltalom megszűnése esetén a növényfajta-oltalom jogosultja - a közösségi növényfajta-oltalmi rendelet 92. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel - a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül kérheti a Magyar Szabadalmi Hivataltól.

(2) A növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemben a jogosultnak igazolnia kell a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének tényét és napját, valamint a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetnie a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének évében irányadó növényfajta-oltalmi fenntartási díj arányos részét a soron következő évben irányadó fenntartási díjjal együtt.

(3) Ha a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a jogosultat hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a (2) bekezdésben előírt fenntartási díjat nem fizette meg, figyelmeztetni kell a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a növényfajta-oltalom felélesztésére irányuló kérelemnek helyt ad, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnését követő napon éled fel.

(5) Ha a jogosult nem kéri a növényfajta-oltalom felélesztését a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésétől számított három hónapon belül, a növényfajta-oltalom a közösségi növényfajta-oltalom megszűnésének napját követő napon a törvény erejénél fogva megszűnik.”

217. § Az Szt. 118. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

„(3) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a biológiai anyagok szabadalmi eljárás céljából való letétbe helyezésének és kezelésének részletes szabályait rendelettel megállapítsa.

(4) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a szabadalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.”

218. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 4. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Korábbi védjegyen - a megjelölés lajstromozásától függően - a korábbi védjegybejelentést is érteni kell.”

219. § A Vt. 38. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

38. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kérelemre jár el.

(3) A Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek az eljárás megindításával kapcsolatos - hivatalból vagy kérelemre történő - értesítésre vonatkoznak, nem alkalmazhatók védjegyügyekben.

(4) Nem alkalmazhatók védjegyügyekben a Ket.-nek azok a rendelkezései, amelyek valamely adat igazolásának más hatóságtól való beszerzésére vonatkoznak.”

220. § A Vt. 39. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései

39. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés).

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban. Ha a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában tárgyalást kell tartani, a Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hozza meg határozatát. A tanács szótöbbséggel dönt.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.

(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal által hozott döntés hirdetményi úton történő közlésének van helye, ha

a) az ügyfél lakcíme, illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) ismeretlen vagy

b) a postai küldemény azzal a megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik vagy címe ismeretlen.

(5) A hirdetményt a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában és internetes honlapján kell - ugyanazon a napon - közzétenni. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény közzétételét követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni. A döntés hirdetményi úton való közlésére egyebekben a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy kifüggesztésen a hirdetmény közzétételét kell érteni.

(6) Ha a 44. § (1) bekezdése alkalmazásának van helye, valamennyi döntést a képviselő részére kell kézbesíteni.”

221. § A Vt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„40. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az előtte folyó védjegyeljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban a megjelölés lajstromozásával szemben benyújtott felszólalás tárgyában, a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban a tényeket a kérelem keretei között, az ügyfelek nyilatkozatai és állításai alapján vizsgálja.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntését csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni; figyelmen kívül hagyhatja azonban azokat a nyilatkozatokat vagy bizonyítékokat, amelyeket az ügyfél nem kellő időben terjesztett elő.

(4) A védjegyügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.”

222. § A Vt. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A védjegyeljárásokban nem érvényesül a Ket.-ben megállapított ügyintézési határidő, továbbá nem alkalmazhatók a Ket.-nek azok a rendelkezései sem, amelyek az eljáró hatóság egyéb intézkedésére állapítanak meg határidőt.”

223. § A Vt. 43. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„Az eljárás felfüggesztése

43. § (1) Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a védjegyeljárást fel kell függeszteni. Ha a védjegyügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást felfüggeszti.

(2) Az ügyfél halála, illetve megszűnése esetén a védjegyeljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják. Ha a jogutód személyét az eset körülményeihez képest ésszerű időn belül nem jelentik be, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárást az ügyfél kérelmére vagy hivatalból felfüggeszti, ha az ügy az azzal szorosan összefüggő, a hatáskörébe tartozó egyéb eljárásban hozott döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(4) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás az ügyfél kérelmére nem függeszthető fel, kivéve, ha az (1) vagy a (3) bekezdés alkalmazásának volna helye.”

224. § (1) A Vt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek, ügyvédnek, szabadalmi ügyvivői irodának, szabadalmi ügyvivői társaságnak vagy ügyvédi irodának - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta. A képviseleti meghatalmazás olyan általános meghatalmazás is lehet, amelynek alapján a képviselő eljárhat a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyben, amelyben a meghatalmazó félként vesz részt. Az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivői irodának vagy a szabadalmi ügyvivői társaságnak adott meghatalmazást bármely olyan személy meghatalmazásának kell tekinteni, aki igazolja, hogy az iroda vagy a társaság keretében működik.”

(2) A Vt. 44. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ügygondnok költségének és munkadíjának előlegezésére azt kell kötelezni, aki a kirendelést kérte.”

225. § A Vt. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű fordítás vagy felülhitelesített okirat benyújtását írhatja elő.”

226. § A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/A. §-sal egészül ki:

„Jogorvoslatok

46/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a védjegyügyekben hozott döntéseit a bíróság a XI. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:

a) a védjegy lajstromozása;

b) a védjegyoltalom megújítása;

c) a védjegyoltalom megosztása;

d) a védjegyoltalom megszűnése a védjegyjogosult lemondása esetén;

e) a védjegy törlése;

f) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása;

g) a nemzetközi védjegybejelentés, valamint a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom utólagos kiterjesztésére irányuló kérelem továbbítása;

h) a megjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása;

i) a nemzetközi lajstromozásból eredő, a Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalom tekintetében a nemzetközi lajstromba bejegyzett átruházás, illetve használati engedély hatályának elutasítása;

j) a nemzetközi lajstromozás átalakítása nemzeti védjegybejelentéssé.

(4) A (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

(5) A (4) bekezdést a (3) bekezdés a) pontjában említett kérdésben hozott határozatokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy a védjegybejelentéssel szemben felszólalást nyújtottak be, és a védjegybejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal nem utasította el a 2-3. §-okban meghatározott valamely okból.”

227. § A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/B. §-sal egészül ki:

„Végrehajtás

46/B. § (1) A Ket.-nek a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit a Magyar Szabadalmi Hivatalnak az eljárási bírságot kiszabó végzéseire kell alkalmazni.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a költségek viselése tárgyában hozott döntését a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szabályainak alkalmazásával kell végrehajtani.”

228. § A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/C. §-sal egészül ki:

„Költségek

46/C. § Védjegyügyben költségmentesség nem engedélyezhető.”

229. § A Vt. VII. fejezete a következő alcímmel és 46/D. §-sal egészül ki:

„Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás

46/D. § (1) Védjegyügyek elektronikus úton - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem intézhetők.

(2) Védjegybejelentést - az 50/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben.”

230. § A Vt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a védjegylajstromba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal döntése vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 77. § (1) bekezdésében felsorolt döntések alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet vagy a megváltoztatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett.”

231. § A Vt. a következő alcímmel és 50/A. §-sal egészül ki:

„A védjegybejelentés elektronikus úton való benyújtása

50/A. § (1) A védjegybejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott védjegybejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(4) Elektronikus beküldés esetén a védjegybejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(5) A bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában.

(7) A védjegybejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

232. § (1) A Vt. 61/D. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.”

(2) A Vt. 61/D. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki, és a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (7) és (8) bekezdésre változik:

„(4) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(5) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(6) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.”

233. § (1) A Vt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról. Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a törlés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a törlés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) A Vt. 73. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(6) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(7) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.”

234. § A Vt. 74. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72. § (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével - az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el. A 72. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a törlési eljárásban helye van egyezségnek.”

235. § (1) A Vt. 76. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A tárgyalás folyamán hozott döntések kihirdetésére, írásba foglalására és kézbesítésére a 73. § (5)-(7) bekezdéseit alkalmazni kell.”

(2) A Vt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.”

236. § A Vt. 76/E. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Közösségi védjegybejelentés vagy közösségi védjegy átalakítására irányuló - a közösségi védjegyrendelet 109. cikkének (3) bekezdése alapján megküldött - kérelem alapján a Magyar Szabadalmi Hivatal a VII-IX. fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - az (5)-(8) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - megindítja a védjegy lajstromozására irányuló eljárást.”

237. § A Vt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak

a) a 46/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;

b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;

c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését.

(2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(4) A döntés megváltoztatását kérheti:

a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.

(5) A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.

(6) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.

(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és

b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.

(8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

(9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.

(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a védjegyügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.”

238. § A Vt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének megváltoztatására irányuló kérelmet a nem peres eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nem peres jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályait megfelelően kell alkalmazni.”

239. § A Vt. 85. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek - akár belföldön, akár külföldön - adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.”

240. § (1) A Vt. 91. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, kivéve, ha a védjegy törlésére irányuló eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal a törlés alapjául szolgáló okot a 73. § (1) bekezdése alapján hagyta figyelmen kívül, illetve, ha a törlés alapjául szolgáló újabb okot a megváltoztatási kérelemben vagy annak előterjesztését követően jelölték meg; az ilyen törlési okot a bíróság figyelmen kívül hagyja. A kérelem áttétele esetén a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal döntését - szükség szerint - hatályon kívül helyezi.

(4) A bíróság figyelmen kívül hagyja a fél által a megváltoztatási kérelemben vagy annak benyújtását követően előterjesztett azt a nyilatkozatot, állítást vagy bizonyítékot, amelyet a Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban - a 40. § (3) bekezdésével összhangban - szabályszerűen hagyott figyelmen kívül.”

(2) A Vt. 91. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal a 77. § (1) bekezdésének b)-d) pontjaiban említett valamely döntését visszavonta, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a döntését módosította, a bírósági eljárás folytatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.”

241. § A Vt. 92. §-a a következő szöveggel egészül ki:

„Ha a megváltoztatási kérelmet a bíróság tárgyaláson bírálja el, az ügy érdemében hozott végzést a tárgyalás napján ki is kell hirdetni. A kihirdetést csak és akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a végzést a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.”

242. § A Vt. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„93. § A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, kivéve, ha a fellebbezést a Magyar Szabadalmi Hivatalnak a 77. § (1) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott döntései ellen előterjesztett megváltoztatási kérelem tárgyában hozott végzéssel szemben nyújtották be. Az ügy érdemében hozott végzés kihirdetésére és annak elhalasztására alkalmazni kell a 92. §-ban foglaltakat.”

243. § (1) A Vt. 112. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a törlési eljárásban és a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban.”

(2) A Vt. 112. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:

a) a földrajzi árujelző lajstromozása;

b) a földrajzi árujelző törlése;

c) a földrajzi árujelző-oltalom megszűnésének megállapítása;

d) a közösségi rendelet alapján tett bejelentés továbbítása;

e) az eredetmegjelölés nemzetközi bejelentésének továbbítása;

f) a Nemzetközi Iroda által lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölés Magyar Köztársaságra kiterjedő oltalmának végleges elutasítása.

(5) A (4) bekezdés b) és c) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.

(6) A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban egyebekben a VII. és a VIII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy földrajzi árujelzőoltalmi ügyek elektronikus úton nem intézhetők.”

244. § (1) A Vt. 116/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közösségi rendelet szerinti bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani. A bejelentéshez csatolni kell a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalását arról, hogy a bejelentést a közösségi rendelet 5. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében arra jogosult nyújtotta-e be, valamint, hogy a közösségi rendelet 4. cikke szerinti termékleírás - a 2. cikk (2)-(5) és (7) bekezdéseit, illetve a 3. cikk (1) bekezdését is figyelembe véve - megalapozott-e. A bejelentést a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja abból a szempontból, hogy az kielégíti-e a közösségi rendelet 2. cikkének (2), (3) és (6) bekezdésében, 3. cikkében, illetve 14. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételeket. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a közösségi rendelet 2. cikke szerint végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy a közösségi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat fennáll-e.”

(2) A Vt. 116/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A közösségi rendelet 7. cikkének (3) bekezdése és 12b. cikkének (2) bekezdése szerinti kifogást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kell benyújtani. A kifogás benyújtására a külön jogszabályban megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - iparjogvédelmi kérdésekben a Magyar Szabadalmi Hivatal bevonásával - látja el.”

(3) A Vt. 116/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium előzetes szakhatósági állásfoglalásával szemben önálló fellebbezésnek van helye.”

245. § A Vt. 121. §-ának (1) bekezdése következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kormány, hogy)

„a) a védjegybejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa;”

246. § A formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Fmtv.) 31. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

31. § A Magyar Szabadalmi Hivatal a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései szerint jár el.”

247. § Az Fmtv. 32. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései

32. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés).

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a tárgyaláson és hoz határozatot a megsemmisítési eljárásban és a nemleges megállapítási eljárásban. A tanács szótöbbséggel dönt.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntése a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.”

248. § Az Fmtv. V. fejezete a következő alcímmel és 32/A. §-sal egészül ki:

„Jogorvoslatok

32/A. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal döntései ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi, méltányossági és felügyeleti eljárásnak, valamint ügyészi óvásnak.

(2) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a mintaoltalmi ügyekben hozott döntéseit a bíróság a IX. fejezetben szabályozott nem peres eljárásban vizsgálja felül.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig módosíthatja és vonhatja vissza a következő kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését:

a) a mintaoltalom megadása;

b) a mintaoltalom megújítása;

c) a mintaoltalom megosztása;

d) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása;

e) a mintaoltalom megsemmisítése;

f) a nemleges megállapítás;

g) a nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása a Magyar Köztársaság területére kiterjedően.

(4) A (3) bekezdés e) és f) pontjában említett kérdésekben hozott - az eljárást befejező - döntését a Magyar Szabadalmi Hivatal megváltoztatási kérelem alapján is csak akkor módosíthatja vagy vonhatja vissza, ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, vagy ha a felek a döntés módosítását vagy visszavonását egybehangzóan kérik.”

249. § Az Fmtv. a következő alcímmel és 32/B. §-sal egészül ki:

„Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás

32/B. § (1) Mintaoltalmi ügyek elektronikus úton - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem intézhetők.

(2) Mintaoltalmi bejelentést - a 36/A. §-ban szabályozott módon és feltételekkel - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a Ket. szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást a hatáskörébe tartozó mintaoltalmi ügyekben.”

250. § Az Fmtv. a következő alcímmel és 36/A. §-sal egészül ki:

„A mintaoltalmi bejelentés elektronikus úton való benyújtása

36/A. § (1) A mintaoltalmi bejelentést - a Magyar Szabadalmi Hivatal által erre rendszeresített elektronikus űrlap használatával - elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(2) Az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi bejelentés megérkezéséről a Magyar Szabadalmi Hivatal - külön jogszabályban meghatározott módon - elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal az elektronikus úton benyújtott mintaoltalmi bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályi követelményeknek.

(4) Elektronikus beküldés esetén a mintaoltalmi bejelentés az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak a bejelentő részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti.

(5) A bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél a (4) bekezdés szerint elektronikus úton elküldött értesítések visszaigazolására köteles. Ha a bejelentő, illetve az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél az elektronikus úton számára elküldött dokumentum átvételét tizenöt napon belül nem igazolja vissza, a Magyar Szabadalmi Hivatal postai úton továbbítja számára az iratot.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben szabályozott eseteken kívül a mintaoltalom megadására irányuló eljárásban az eljárási cselekmények nem végezhetők elektronikus formában.

(7) A mintaoltalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”

251. § (1) Az Fmtv. 58. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható. A Magyar Szabadalmi Hivatal által a kérelmező számára kitűzött határidő elteltét követően a megsemmisítés alapjául szolgáló okként nem jelölhető meg olyan ok, amelyet az említett határidőn belül nem jelöltek meg a megsemmisítés okaként. Az így megjelölt okot az eljárást befejező határozat meghozatalakor figyelmen kívül kell hagyni.”

(2) Az Fmtv. 58. §-ának (2)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és a határozatot a tárgyalás napján ki kell hirdetni, és a kihirdetést csak a határozatra nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. A kihirdetés határnapját ilyen esetben nyomban ki kell tűzni, és a határozatot a kihirdetés napjáig írásba is kell foglalni.

(3) A döntés kihirdetése a rendelkező rész és az indokok rövid ismertetéséből áll.

(4) A döntést - kivéve, ha annak kihirdetését a Magyar Szabadalmi Hivatal elhalasztotta - annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül kell írásba foglalni, és az írásba foglalást követő tizenöt napon belül kézbesíteni kell. A felek részére a döntésnek nemcsak a rendelkező részét, hanem az indokolását is kézbesíteni kell.”

(3) Az Fmtv. 58. §-a a következő (5)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Az egy mintaoltalom ellen irányuló több megsemmisítési kérelmet lehetőség szerint egy eljárásban kell elintézni.

(6) A megsemmisítési kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet, kivéve, ha a megsemmisítést csak a 10. § vagy a 28. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kérték. A Magyar Szabadalmi Hivatal ilyen esetben is a kérelem keretei között, a felek által korábban tett nyilatkozatok és állítások figyelembevételével jár el.

(7) A megsemmisítési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.

(8) A mintaoltalom megsemmisítését, változtatással való fenntartását vagy korlátozását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba (34. §), és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában (35. §).”

252. § (1) Az Fmtv. 60. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az eljárást befejező végzés tárgyaláson kívül is meghozható.”

(2) Az Fmtv. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 58. § (2)-(4) bekezdéseit a nemleges megállapítási eljárásban is alkalmazni kell.”

253. § Az Fmtv. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) A bíróság kérelemre megváltoztathatja a Magyar Szabadalmi Hivatalnak

a) a 32/A. § (3) bekezdésében felsorolt döntéseit;

b) az eljárást felfüggesztő és a bejelentési nyilvántartásba vagy a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzés tárgyában hozott döntését;

c) az iratbetekintést kizáró vagy korlátozó azt a végzését, amellyel szemben a Ket. rendelkezései szerint önálló jogorvoslatnak van helye;

d) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott döntését.

(2) Az eljárási költség viselésével kapcsolatos döntés ellen előterjesztett megváltoztatási kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés többi - a megváltoztatási kérelemben nem támadott - rendelkezése tekintetében, és nem akadályozza meg azok jogerőre emelkedését.

(3) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak az (1) bekezdésben nem említett végzése csak az (1) bekezdésben felsorolt döntésekkel szemben előterjesztett megváltoztatási kérelemben támadható meg.

(4) A döntés megváltoztatását kérheti:

a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként vett részt;

b) akit az iratbetekintésből kizártak vagy abban korlátoztak.

(5) A mintaoltalom megadása és megsemmisítése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 7. §, illetve a 8. § alapján kérheti. A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló megváltoztatási kérelemmel élhet a döntés rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó döntés ellen.

(6) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje - a (7) és a (8) bekezdésben szabályozott kivételekkel - a döntésnek a féllel, illetve az eljárás egyéb résztvevőjével való közlésétől számított harminc nap.

(7) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének harmincnapos határidejét az igazolási kérelmet elutasító végzés közlésétől kell számítani, ha

a) ez a későbbi, mint a (6) bekezdés szerinti döntés közlésének napja és

b) az igazolási kérelmet olyan mulasztás kimentésére terjesztették elő, amely közvetlenül a (6) bekezdés szerinti döntés alapjául szolgált.

(8) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal döntésének a megváltoztatását a Ket. rendelkezései szerint az Alkotmánybíróság határozata alapján kérik, a megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje az alkotmánybírósági döntés kihirdetésétől számított harminc napra ismételten megnyílik.

(9) A megváltoztatási kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt - a (10) bekezdésben szabályozott eset kivételével - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha az eljárásban ellenérdekű fél vett részt, a Magyar Szabadalmi Hivatal a megváltoztatási kérelem továbbításáról egyidejűleg az ellenérdekű felet is értesíti.

(10) Ha a megváltoztatási kérelem elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, a Magyar Szabadalmi Hivatal e kérdésben írásbeli nyilatkozatot tehet, és azt a megváltoztatási kérelemmel, valamint a mintaoltalmi ügy irataival együtt harminc napon belül továbbítja a bírósághoz.

(11) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.