(12) Ha a megváltoztatási kérelmet elkésetten nyújtották be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.”
254. § Az Fmtv. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § A Magyar Szabadalmi Hivatal mintaoltalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban a Magyar Szabadalmi Hivatal szabadalmi ügyekben hozott döntésének felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a szabadalmi törvény 100. §-ának (3) bekezdésében a szabadalmi törvény 81. §-ának (1) bekezdésére történő utaláson az e törvény 58. §-ának (1) bekezdésére történő utalást kell érteni.”
255. § Az Fmtv. 68. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege (2) bekezdésre változik:
„(1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy a mintaoltalmi bejelentések elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.”
256. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 4. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági felügyeletét szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek költségét a központi költségvetésből kell biztosítani.”
257. § Az Atv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az atomenergia alkalmazása kizárólag a jogszabályokban meghatározott módon és hatósági felügyelet mellett történhet. Az atomenergia biztonságos alkalmazásának feltételeit az illetékes hatóságok a jogszabályok, illetőleg a tudomány, valamint a technika eredményeinek folyamatos figyelembevételével határozzák meg. E hatóságok függetlenek az atomenergia alkalmazásának előmozdításában és fejlesztésében érdekelt közigazgatási szervektől.”
258. § Az Atv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A biztonság szempontjából fokozott jelentőséggel bíró nukleáris létesítmények folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak. A nukleáris biztonsági hatóság folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul meg:
a) egyedi hatósági eljárások keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel,
b) az engedélyesek működésének és a létesítmények biztonsági helyzetének rendszeres elemzésével és értékelésével,
c) folyamatos, valamint egyedi eljárások során végzett ellenőrzéssel,
d) a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati érvényesülését biztosító (szükség esetén kikényszerítő) érvényesítési eljárások lefolytatásával.
(3) Az engedélyesnek és a hatóságnak a nukleáris létesítmények biztonságát, a biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét, a létesítést és az üzembe helyezést megelőzően, valamint - figyelembe véve az üzemi tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - a teljes üzemidő alatt (időszakos biztonsági felülvizsgálat és jelentés keretében) rendszeres időközönként teljeskörűen elemeznie, értékelnie kell, és annak eredményét nyilvánosságra kell hoznia.”
259. § Az Atv. III. Fejezete címét követően a következő alcímmel és 11/A. §-sal egészül ki:
„Az ügyfélre vonatkozó szabályok
11/A. § (1) A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a Ket. 15. § (2) bekezdésében megfogalmazottól eltérően a létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén ügyfélnek minősül:
a) létesítményre vonatkozó engedélynél (a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó,
b) rendszerelem engedély esetében: az engedélyes,
c) ellenőrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve ha az ellenőrzés vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell: ilyenkor ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használó,
d) érvényesítés során az engedélyes és a külső bejelentő.
(2) A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos elsőfokú eljárás megindítására irányuló kérelmet kizárólag az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni.
(3) A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról:
a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül,
b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított 10 napon belül.
(4) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az eljáró hatóság a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított 120 napon belül, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m) és n) pontja szerinti eljárásoknál 30 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.”
260. § Az Atv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és az Atv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12. § (1) A határozatot, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) által az ügyintézési határidő kezdőnapjaként meghatározott időponttól számítva meg kell hozni:
a) a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben 180 napon belül;
b) a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 60 napon belül.
(2) Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, a 17. § (2) bekezdésének a), o) és q) pontja szerinti ügyekben legfeljebb 90 nappal, míg a 17. § (2) bekezdésének c), d), m), n), p) és r) pontja szerinti ügyekben 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(3) A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásoknál 60 nap, míg a 17. § (2) bekezdésének c) és d) pontjai szerinti eljárásoknál 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője e határidőt egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja, és erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.
(4) A radioaktív anyagok és radioaktív hulladékok országhatáron át történő szállításának engedélyezése, illetve jóváhagyása az EU hivatalos nyelvén készült kísérőokmányokkal történik.
(5) A nemzetközi szervezetekkel kötött szerződésekben vállalt kötelezettségekből eredő ellenőrzések esetében az ellenőrzések jegyzőkönyve a nemzetközi szervezet hivatalos nyelvén készül.
12/A. § (1) A helyszíni ellenőrzés a helyszínre vagy a hatósághoz telepített, illetőleg a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is történhet.
(2) A nukleáris biztonság hatósági ellenőrzése nincs időkorláthoz kötve.
(3) A hatóság a nukleáris létesítmény hatósági felügyeletéhez vagyis az üzemeltető tevékenységének értékeléséhez, elemzéséhez a hatósági határozatokban és a jogszabályokban foglaltak teljesülésének igazolására, valamint az érvényesítési eljárásainak lefolytatásához rendszeres és eseti megelőző, továbbá eseményhez kötött ellenőrzéseket végez. A hatóság az ilyen tevékenységének folyamatosságát a létesítmény telephelyén fenntartott helyszíni felügyelettel, és ügyeleti rend működtetésével biztosíthatja.
(4) A nukleáris létesítmény helyszíni ellenőrzésének megindítását, lefolytatását és lezárását, iratok, dokumentumok bekérését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az ellenőrzés és a jegyzőkönyvezés során az ügyfelet az üzemeltető biztonságért felelős szervezeti egységének megbízottja, az ellenőrzött területen munkautasítás szerint tevékenykedő vagy korábban tevékenykedett, az üzemvitelért felelős és karbantartó személyek képviselik, ha ezt az ügyfél másképpen nem szabályozza. A bekért iratokat, dokumentumokat az adott ügyhöz kapcsolódó értékelő, elemző tevékenység befejezését követően is a hatóság tárolja.
(5) A nukleáris létesítmény üzemeltetőjének minőségbiztosítását, a személyzet képzését érintő dokumentum, adatbázis a hatóság által akkor is bekérhető, ha az személyes adatokat is tartalmaz. Ezeket az adatokat a hatóság csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történő munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.”
261. § Az Atv. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A nukleáris létesítmény biztonságára lényeges hatással levő tevékenység esetében az engedélykérelmet megalapozó dokumentációt független szakértővel értékeltetni kell. A független szakértői értékelést a kérelmező az engedélykérelem részeként benyújtja a hatósághoz.”
262. § Az Atv. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelősség okafogyottá nem vált vagy más engedélyesre át nem szállt. A felelősség a létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez megszerzett engedélyek érvényének megszűnése esetén is fennáll.”
263. § (1) Az Atv. 17. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az OAH hatáskörébe tartozik:)
„a) a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;”
„c) a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése, továbbá az építmények felvonóinak hatósági ellenőrzése;”
(2) Az Atv. 17. §-a (2) bekezdése a következő m)-r) ponttal egészül ki:
(Az OAH hatáskörébe tartozik:)
„m) a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
n) az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
o) üzemelő nukleáris létesítmények átalakításának elvi engedélyezése;
p) üzemelő nukleáris létesítmények rendszereinek, építményeinek és berendezéseinek átalakítása (módosítása) elvi engedélyezése;
q) az Időszakos Biztonsági Jelentés jóváhagyása;
r) egyes szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása.”
(3) Az Atv. 17. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OAH a (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában minden más illetékes közigazgatási szerv külön jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében szakhatóságként vesz részt.”
(4) Az Atv. 17. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Üzemelő nukleáris létesítményeknek, azok rendszereinek, építményeinek és berendezéseinek átalakításához (módosításához) kérelmet kell benyújtani az átalakítás elvi engedélyezésére. Az elvi engedélyezés a módosítás biztonsági hatásának teljes körű értékelését jelenti. Átalakítás részleges vagy teljes körű kivitelezésére, továbbá az átalakításhoz szükséges berendezések, termékek gyártására és beszerzésére a kérelmet az elvi engedélyezést követően vagy abban az esetben lehet benyújtani, ha az eljárás részeként megtörténik a módosítás biztonsági hatásának teljes körű értékelése.
(7) A 17. § (2) bekezdés a), c), d) és m) pontja szerinti engedélyezési eljárás - a létesítmény telepítéséhez szükséges eljárást kivéve - a létesítmény engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt számítógépes kezelést is lehetővé tevő adathordozón is mellékelni kell.”
264. § Az Atv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az OAH engedélyének alapját képező bármely szakhatósági hozzájárulás érvényét veszti, akkor az illetékes szakhatóság a 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti OAH-engedély visszavonását kezdeményezheti. Az OAH az ügy súlyosságának figyelembevételével a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt.
(2) Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában
a) a belügyminiszter külön jogszabályban kijelölt szervek útján érvényesíti a közbiztonságra és a belső rendre, a tűzvédelemre, a rendészetre, valamint a polgári védelemre és a nukleárisbaleset-elhárításra vonatkozó,
b) a földművelésügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az élelmiszer-, a növény- és állat-egészségügyi, továbbá a talajvédelmi,
c) gazdasági és közlekedési miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a földtani,
d) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a vízhasznosítással, a vízbázisvédelemmel és a vízkárelhárítással összefüggő,
e) a környezetvédelmi és vízügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízminőségvédelmi,
f) az egészségügyi miniszter külön jogszabályban kijelölt szerv útján érvényesíti az ionizáló sugárzással összefüggő egészségügyi és sugárvédelmi,
g) a területileg illetékes építésügyi hatóság érvényesíti az általános területrendezési és építészeti,
h) a Magyar Bányászati Hivatal elnöke érvényesíti a bányászati technológiai, bányaműszaki és bányabiztonsági
szempontokat.
(3) Az OAH 17. § (2) bekezdés a), c), d), o), p) és q) pontjai szerinti engedélyezési eljárásában a benyújtott engedélykérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket.”
265. § Az Atv. 42. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) A nukleáris biztonsági hatóság a Ket.-ben meghatározott eseteken kívül a nukleáris biztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető esetekben is a fellebbezésre tekintet nélkül elrendelheti határozatának végrehajtását. A nukleáris létesítményben bekövetkezett esemény miatt vagy meghatározott üzemeltetési tapasztalat alapján a nukleáris biztonsági hatóság szükség esetén intézkedéseket kezdeményez, a nukleáris biztonság biztosítása, az élet, a testi épség, az egészség-, a környezet- és a vagyonvédelem érdekében intézkedések végrehajtását írhatja elő.
(3) Üzemzavar, baleset bekövetkezésével közvetlenül fenyegető üzemállapotban az üzemzavar, baleset megelőzése céljából, valamint üzemzavar, baleset bekövetkezése esetén annak elhárítása és súlyosbodásának megelőzése érdekében - külön jogszabályban előírtak szerint - az üzemviteli szervezet adott időpontban szolgálatban lévő felelős vezetője jogszabályban megkövetelt hatósági engedély, valamint jóváhagyás nélkül is elrendelheti az általa szükségesnek tartott művelet, intézkedés, átalakítás végrehajtását.”
266. § Az Atv. 67. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„n) a speciális érvényesítési eljárások rendjét.”
267. § Az Atv. 68. §-a (7) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés az alábbi c) ponttal egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a közbiztonság és a belső rend védelme, valamint a tűzbiztonság fokozása érdekében - az OAH felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:”
„c) a tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeit és azok érvényesítésének módját a hatóságok tevékenysége során.”
268. § A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IX. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSA, A DÖNTÉSE ELLENI JOGORVOSLAT”
269. § A Kbt. 317. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lépnek:
„A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása
317. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában az egyes eljárási cselekmények - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Ket. 160-162. §-a szerinti elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatóak.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a következő eljárási cselekmények gyakorolhatóak elektronikus úton:
a) a kérelem, a kezdeményezés és mellékleteik benyújtása;
b) a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás;
c) az igazolási kérelem előterjesztése;
d) idézés;
e) az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása.”
270. § A Kbt. 319. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljáró tanács elnökének feladata az eljárás előkészítése és levezetése. Az ideiglenes intézkedésen, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzésen [a Ket. 30. §-a, 31. § (1) bekezdése és a Kbt. 325. § (3) és (4) bekezdése], valamint az ügy érdemében hozott határozaton (a továbbiakban: érdemi határozat) [a Kbt. 340. § (1) bekezdése] kívül az eljáró tanács elnöke megtehet minden olyan intézkedést és meghozhat minden olyan végzést, amelyet a törvény a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utal.”
271. § A Kbt. 320. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegében „az Áe. 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében” szövegrész helyébe „a Ket. 42. §-ának (1) és (3) bekezdésében” szövegrész lép.
272. § (1) A Kbt. 321. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közbeszerzési biztos a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben a 320. §-ban vagy a Ket. 42. §-ának (1), illetőleg (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.”
(2) A Kbt. 321. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Ha a közbeszerzési biztos a kizárási okot maga jelentette be, a bejelentés elintézéséig az ügyben nem járhat el. Minden más esetben az ügyben eljárhat, de az ügy befejezését eredményező végzés és az érdemi határozat meghozatalában nem vehet részt. Az ügyfél által ugyanazon biztos ellen ismételten előterjesztett bejelentés esetén ez a korlátozás nem érvényesül.
(4) Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárást megtagadó végzést az érdemi határozat elleni jogorvoslatban kifogásolhatja.”
273. § A Kbt. 325. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - nyolc napon belül végzéssel akkor is elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik. A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására. Az eljárást megszüntető végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye.”
274. § A Kbt. 327. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés beérkezését követő munkanapon indítja meg az eljárást.
(5) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdés szerinti adatokat, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a kezdeményező szervezetet vagy személyt a hiányok pótlására. A hiánypótlásra a 325. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(6) A kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítására, illetőleg az eljárás végzéssel történő megszüntetésére a 325. § (3)-(4) bekezdését is megfelelően kell alkalmazni.”
275. § A Kbt. 329. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg az egyszerűsített eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását hivatalból megindítja.”
276. § A Kbt. 330. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti és felhívja, hogy öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság az értesítéshez csatolja a kérelmet, illetőleg a hivatalból való eljárás 327. § és 328. § szerinti eseteiben az annak alapjául szolgáló kezdeményező iratot.
(2) Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, illetőleg a közbeszerzési eljárást mellőzve beszerzőt a közbeszerzéssel, illetőleg a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat vagy amennyiben ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok azonnali megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni.”
277. § A Kbt. 332. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból - a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig - az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése vagy ennek veszélye fennáll.”
278. § A Kbt. 333. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„333. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint, erről külön végzéssel dönt és egyidejűleg az eljárást felfüggeszti. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az Igazságügyi Minisztérium részére is.
(2) Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés ellen a 345. § szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.”
279. § A Kbt. 336. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„336. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is - személyesen vagy képviselőik útján - jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetőleg a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő.
(2) A tárgyalás nyilvános. A Közbeszerzési Döntőbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges.”
280. § A Kbt. 338. §-át megelőző alcím és a 338. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Az eljárási bírság
338. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja a közbeszerzési ügy résztvevőjét, ha
a) hamis adatot közöl, illetőleg az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat;
b) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg;
c) a gazdasági, szakmai, illetőleg közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza;
d) nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz.
(2) Az eljárási bírság ismételten is kiszabható.
(3) Az eljárási bírságot kiszabó végzés ellen a 345. §-ban foglaltak szerint külön jogorvoslatnak van helye. A jogorvoslati kérelemnek a végzés végrehajtására halasztó hatálya van.”
281. § A Kbt. 339. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„339. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor.
(2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított harminc napon belül köteles - a (3) bekezdésben meghatározott ügy kivételével - az eljárást befejezni.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság a 318. § (2) bekezdésében meghatározott ügyben az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti határidő legfeljebb tíz nappal, a (3) bekezdés szerinti határidő pedig legfeljebb harminc nappal - indokolt esetben egy alkalommal - meghosszabbítható; erről legkésőbb az (1)-(3) bekezdés szerinti határidő lejárta napján értesíteni kell azokat, akiket az eljárás megindításáról értesítettek.
(5) Az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.”
282. § A Kbt. 340. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában
a) az alaptalan kérelmet elutasítja;
b) a hivatalból indított eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát;
c) megállapítja a jogsértés megtörténtét;
d) a jogsértés megállapítása mellett a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívja a jogsértőt e törvénynek megfelelő eljárásra, illetőleg az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez köti;
e) a jogsértés megállapítása mellett megsemmisíti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;
f) rendelkezik az igazgatási szolgáltatási díj és a jogorvoslati eljárás költségeinek viseléséről.
(3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a (2) bekezdés c)-e) pontja szerint határoz, egyben
a) az ajánlattevőt legfeljebb öt évre eltilthatja a közbeszerzési eljárásban való részvételtől;
b) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;
c) elrendelheti az ajánlatkérő tanúsítványának visszavonását;
d) elrendelheti a 40. § (4) bekezdésének, a 179. § (5) bekezdésének, a 245. § (6) bekezdésének vagy a 274. § (3) bekezdésének alkalmazását;
e) bírságot szabhat ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.”
283. § A Kbt. 343. §-át megelőző alcím és a 343. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének közlése és érdemi határozatának nyilvánosságra hozatala
343. § (1) Az érdemi határozatot és a közbeszerzési ügy befejezését eredményező végzést az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell. Amennyiben a határozat vagy az ügy befejezését eredményező végzés támogatással megvalósuló közbeszerzésre vonatkozik, a határozatot, illetőleg a végzést a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet részére is kézbesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett végzést az ügyféllel, illetőleg az eljárás olyan egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetőleg akinek jogi helyzetét közvetlenül érinti.
(3) Az érdemi határozatot a Közbeszerzési Értesítőben közzé kell tenni. Az érdemi határozatot akkor is közzé kell tenni, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalásról a nyilvánosságot a 336. § (2) bekezdése alapján kizárta. A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatát továbbá akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát (346. §) kérték, de erre a tényre utalni kell.”
284. § (1) A Kbt. 51. címének helyébe a következő cím lép:
„JOGORVOSLAT A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG DÖNTÉSE ELLEN”
(2) A Kbt. 345. §-ának (1)-(3) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen
345. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. E § szabályai szerint van helye jogorvoslatnak a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának felfüggesztését elrendelő végzés ellen is.
(2) A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - az ügy irataival együtt - beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottságnak az eljárás során hozott végzése elleni külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság nem peres eljárásban, soron kívül bírálja el. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.”
285. § A Kbt. 346. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi és méltányossági eljárásnak helye nincs. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását a 327. § (1) bekezdése alapján kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.”
286. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) a következő címmel, valamint 64/A. §-sal egészül ki:
„Adatkezelés
64/A. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási szervek a természetes és jogi személyekről adatokat környezetvédelmi ügyféljel (a továbbiakban: KÜJ-szám) alkalmazásával
a) a környezet használatára [4. § i) pont] vonatkozó hatósági határozatban megállapított jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,
b) a környezet használatával, igénybevételével, állapotával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,
c) a környezet szennyezésének és károsodásának megelőzése, csökkentése és megszüntetése, valamint felszámolása,
d) a környezet használatával, szennyezésével és károsításával kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése
érdekében tarthat nyilván.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra
a) természetes személy, illetve egyéni vállalkozó esetében
aa) személyi adatok (név, születési név, anyja neve, születési hely, születés éve, hónapja és napja),
ab) lakcím, illetve székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal,
ac) vállalkozói igazolvány kiállítója és száma;
b) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetében
ba) cég neve, cégjegyzék száma, törzsszáma (adószámának első nyolc számjegye) statisztikai tevékenységének kódja,
bb) székhely településazonosító törzsszámmal, illetve telephelyei településazonosító törzsszámmal;
c) a)-b) pontok esetében
ca) környezet használatára vonatkozó határozatok rendelkezései,
cb) a környezet használatára, igénybevételére vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatások szerinti adatok
tarthatók nyilván.
(3) A bíróság, az ügyészség, a bűnüldözés és a büntetés-végrehajtás szervei, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az adóhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal, a műszaki biztonsági, az egészségügyi igazgatási feladatokat ellátó szervek, az állat-egészségügyi, a növény- és talajvédelmi szervezetek, a földhivatal, a polgári védelmi szervek feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célból és feltételek teljesülése esetén - jogosultak a nyilvántartásba felvett adatok igénylésére a feladataik ellátásához szükséges mértékben.
(4) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai, illetőleg tájékoztatási célra felhasználhatók és statisztikai, illetőleg tájékoztatási célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(5) A (3) bekezdésben nem szabályozott esetben adatok közlésének csak akkor van helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.
(6) Az adatkezelést végző szervek vezetői a természetes személyek személyes, valamint a jogi személyek üzleti titkot képező adatai védelméért való felelősségük körében kötelesek olyan technikai és szervezési intézkedéseket tenni, ellenőrzési rendszert kialakítani és adatvédelmi szabályzatot kiadni, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését. Az érintett személy vagy képviselője a rá vonatkozó nyilvántartásba betekinthet, az iratokról másolatot, illetőleg a nyilvántartott adatairól felvilágosítást kérhet.”
287. § A Kvtv. a következő 70/A. §-sal egészül ki:
„70/A. § A részletes környezeti hatástanulmány benyújtását elrendelő végzésnek tartalmaznia kell a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ának (2) bekezdésében foglaltakon túl az eljáró szakhatóság megnevezését, állásfoglalását és indoklását is. A részletes környezeti hatástanulmány benyújtását elrendelő végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
288. § A Kvtv. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 77. § szerint végzett felmérés jóváhagyásakor a felügyelőség egyszerűsített határozatot hoz [Ket. 71. § (3) bekezdés], illetőleg az eljárást tovább folytathatja az (1) bekezdés b) és c) pontja rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.”
289. § A Kvtv. 91. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Szakértő kirendelésekor, illetve szakvélemény kérésekor a szakvélemény megérkezéséig a felügyelőség az eljárást felfüggeszti.”
290. § A Kvtv. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„95. § A környezet veszélyeztetésével és a környezet károsításával járó rendkívüli esemény kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”
291. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A kártalanítás igény jogalapjáról és mértékéről a természetvédelmi hatóság határozatban dönt. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.”
292. § A Tvt. 76. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Szakértő kirendelése, illetve szakvélemény kérése esetén az eljárást a természetvédelmi hatóság a szakvélemény megérkezéséig felfüggeszti.”
293. § A Tvt. 78. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyelőség, illetőleg helyi védett természeti terület esetében a jegyző korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat - a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében - fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
294. § A Tvt. 78. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik:
„(2) A Natura 2000 területen élő közösségi jelentőségű faj állományának, valamint élőhelynek veszélyeztetése vagy súlyos sérelme esetén a külön jogszabályban meghatározott hatósági határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
(3) Ha védett növénytársulások fennmaradásához szükséges jogszabályban foglalt kötelezettségének a földterület tulajdonosa (vagyonkezelője, használója) nem tesz eleget, a felügyelőség határozattal kötelezheti a munkák elvégzésére, illetve a kötelezés eredménytelensége esetén azt a kötelezett terhére és költségére elvégeztetheti. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”
295. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Vízitársulat hiányában a (2) bekezdés szerinti költségeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lefolytatott eljárásban hozott határozatával érdekeltségük arányában az érdekeltekre a települési önkormányzat jegyzője veti ki.”
296. § Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 20. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A veszélyes állat tartását, illetőleg szaporítását jogszabály vagy hatósági határozat megtilthatja, illetve feltételhez kötheti. A veszélyes állatok körét, valamint tartásuk, szaporításuk, illetve a veszélyes állattá nyilvánítás feltételeit külön jogszabály állapítja meg. A veszélyes állattá nyilvánításról szóló határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.”
297. § A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A környezetvédelmi hatóság - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - korlátozza, felfüggeszti, illetőleg megtiltja a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység engedélytől eltérő vagy engedély nélküli folytatását, a környezetet károsító vagy súlyosan veszélyeztető hulladékgazdálkodási tevékenységet. A határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.”
298. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvényt kell alkalmazni a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállítása során is.”
(2) Az Etv. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik. Az elismerési és honosítási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.”
299. § (1) Az Etv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatok ellátása, ha e törvény másként nem rendelkezik, az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik.”
(2) Az Etv. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítés e törvény IV. fejezete szerinti elismerése, valamint a hazai szakképesítő bizonyítványokról szóló hatósági bizonyítványok kiállítása a szakmai és vizsgáztatási követelményrendszer meghatározására jogosított miniszter által irányított minisztérium hatáskörébe tartozik.”
300. § Az Etv. 6. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolvány a magyar állampolgár, továbbá a bevándorolt, letelepedett esetében a személyi azonosító adatokat tartalmazó hatósági igazolvány (személyazonosító igazolvány), az útlevél vagy a jogosítvány, valamely más tagállam állampolgára esetében az adott tagállam belső joga szerint személyi azonosító adatokat tartalmazó igazolványnak minősülő okirat, más személy esetében a tartózkodási engedély, továbbá a tartózkodási vízum, amennyiben azt munkavállalási, jövedelemszerzési vagy családegyesítési céllal állították ki.
(4) A kérelmezőnek a (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem kell igazolnia magyarországi lakóhelyét, ha
a) az elismerést továbbtanulási céllal kéri,
b) a kérelem a Harmadik rész hatálya alá tartozik, vagy
c) résztanulmányok beszámítását kéri.”
301. § (1) Az Etv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kérelmező az e törvényben, valamint a Ket.-ben meghatározott eljárási cselekményeket elektronikus úton is gyakorolhatja, illetve az e törvény alapján benyújtandó okiratokat, a 7. § (1) a), b) és c) pontjában meghatározott okiratok kivételével, elektronikus úton is benyújthatja. Az eljáró hatóság előírhatja, hogy az elektronikus úton benyújtott okiratokat a kérelmező mutassa be.”
(2) Az Etv. 8. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az eljáró hatóság az e törvényben, valamint a Ket.-ben meghatározott eljárási cselekményeket - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja.
(8) Az elismerési és honosítási eljárásban a külföldön kiállított bizonyítvány vagy oklevél magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítése nélkül is bizonyító erővel rendelkezik. Az eljáró hatóság azonban indokolt esetben előírhatja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet külföldi illetékes hatóság felülhitelesítse, illetve a kérelmező nyújtson be olyan, külföldi illetékes hatóság által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél a kérelmezőt külföldön szabályozott szakma gyakorlására jogosítja fel.
(9) Az e törvény rendelkezései alapján benyújtandó okirat benyújtása helyett az ügyfél az okirat által bizonyítani kívánt tényről kizárólag akkor tehet nyilatkozatot, ha e törvény azt megengedi.
(10) Ha külföldi oktatási intézmény vagy hatóság hazai bizonyítvánnyal vagy oklevéllel kapcsolatban hazai oktatási intézményt vagy hatóságot keres meg, a hazai oktatási intézmény vagy hatóság a megkeresésnek közvetlenül tesz eleget.”
302. § Az Etv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A kérelmező az elismerési és honosítási eljárás eredményeként meghozott határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig jogosult újrafelvételi kérelmet benyújtani. A újrafelvételi eljárásban meghozott határozat mások jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét nem érintheti.”
303. § Az Etv. IV. Fejezete címének helyébe a következő cím lép:
„A SZAKKÉPESÍTÉS ELISMERÉSE
AZ ALAP-, KÖZÉP- ÉS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPESÍTÉS ELISMERÉSE, A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY”
304. § Az Etv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Az eljáró hatóság a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítványnak a magyar általános iskolai, szakképesítő vagy középiskolai érettségi bizonyítvánnyal való egyenértékűségéről, ha azt nemzetközi szerződés vagy jogszabály állapítja meg, hatósági bizonyítványt állít ki.”
305. § Az Etv. Negyedik része címének helyébe a következő cím lép, az Etv. a következő XI. Fejezettel egészül ki, egyidejűleg az eredeti XI-XIV. Fejezet számozása XII-XV. Fejezetre változik:
„A HAZAI BIZONYÍTVÁNYOKRÓL, OKLEVELEKRŐL ÉS A HAZAI SZAKMAI GYAKORLATRÓL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, A TÁJÉKOZTATÁS, A RÉSZTANULMÁNYOK BESZÁMÍTÁSA, AZ ELJÁRÁS DÍJA ÉS A ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XI. Fejezet
A hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány
60/A. § (1) Az eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány azt igazolja, hogy a bizonyítványt vagy az oklevelet hazai oktatási intézmény állította ki, továbbá igazolja a bizonyítvány vagy az oklevél által tanúsított végzettségi szintet, szakképesítést vagy szakképzettséget. Ha a bizonyítvány vagy oklevél továbbtanulásra, továbbtanulásra történő jelentkezésre vagy szabályozott szakma gyakorlására is feljogosít, akkor a hatósági bizonyítvány ezeket a körülményeket is igazolja. Ha a szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenység részben azonos vagy összetéveszthető egy másik szabályozott szakmához tartozó szakmai tevékenységgel, az eljáró hatóság megállapíthatja, hogy az oklevél vagy a bizonyítvány mely szabályozott szakma vagy mely szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására nem jogosít Magyarországon.
(2) A kérelmezőnek a bizonyítványa vagy az oklevele hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására irányuló kérelméhez mellékelnie kell a bizonyítványa vagy oklevele hiteles másolatát, az eljáró hatóság azonban a bizonyítvány vagy oklevél nem hiteles másolatát is elfogadhatja.
60/B. § (1) Az eljáró hatóság kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy a kérelmező valamely szabályozott szakmát Magyarországon ténylegesen és jogszerűen gyakorolt, illetve amennyiben ezt a szakmát gazdálkodó szervezet vezetőjeként [30. § (6) bekezdés] vagy egyéni vállalkozóként gyakorolta, akkor erről a körülményről is.
(2) A kérelmezőnek a szabályozott szakma gyakorlásának hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:
a) a kérelmező tényleges és jogszerű szakmagyakorlásáról szóló munkáltatói, jegyzői vagy kamarai nyilatkozatot,
b) a kérelmező egyéni vállalkozói igazolványának másolatát vagy munkaszerződését.
(3) Amennyiben a kérelmező a szabályozott szakmát gazdálkodó szervezet vezetőjeként gyakorolta, kérelméhez a (2) bekezdésben meghatározott iratokon túlmenően mellékelnie kell:
a) a kérelmező munkáltatójának szervezeti felépítését bemutató iratot,
b) a kérelmező által vezetett szervezet vagy szervezeti egység munkavállalóinak munkaszerződését.
60/C. § (1) A 4. § (5) bekezdésében meghatározott eljáró hatóság kérelemre a hazai bizonyítványról vagy oklevélről hatósági bizonyítványban igazolja, hogy a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei összhangban állnak az európai közösségi jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány kiállítása azért nem lehetséges, mert a bizonyítvány vagy az oklevél szakmai és vizsgakövetelményei, illetve képesítési követelményei nem állnak összhangban az európai közösségi jog által meghatározott minimális képzési követelményekkel, akkor a 4. § (5) bekezdésében meghatározott eljáró hatóság a kérelmező hazai szakma gyakorlatáról kérelemre a 60/B. § rendelkezései szerint hatósági bizonyítványt állít ki.”
306. § (1) Az Etv. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kérelmezőnek az e törvény I., II., XI. és XII. Fejezete szerinti eljárásért a kérelem benyújtásakor hatályos, jogszabályban megszabott kötelező legkisebb munkabér egynegyedének megfelelő összeget (a továbbiakban: eljárási díj) kell befizetnie az eljáró hatóság számlájára.”
(2) Az Etv. 64. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a nem tagállami állampolgár kérelmező az eljárásban költségmentesség iránti igényt terjeszt elő, az eljáró hatóság a kérelem megalapozottságának elbírálása céljából - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbítását igényelheti a központi idegenrendészeti nyilvántartásból.”
307. § (1) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szat.) 5. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében)
„f) közvetlenül - vagy az általa működtetett költségvetési szerv vezetője útján - évente egy alkalommal dönt a szakértői névjegyzékbe és a vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételről, valamint elkészíti és kiadja a szakértői névjegyzéket és a vizsgaelnöki névjegyzéket, továbbá”
(2) A Szat. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételre irányuló hatósági ügyekben a hatóság az eljárási cselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja.
(2) Az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételre irányuló ügyekben az ügyfél kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Az eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásához jogszabály által előírt közokiratok, illetve azok hiteles másolata elektronikus úton nem terjeszthető elő.
(3) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.”
308. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben a hatóság az eljárási cselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja.
(14) Az e törvény hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az ügyfél kérelmét elektronikus úton is benyújthatja. Ha jogszabály az eljárás megindítására irányuló kérelem mellékleteként közokirat, illetve annak hiteles másolata benyújtását írja elő, a melléklet elektronikus úton nem terjeszthető elő.
(15) Az e törvényben szabályozott közigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályaival összhangban nyújt elektronikus tájékoztató szolgáltatást.”
309. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről - a változtatási tilalom kivételével - a települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket.
(4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében - törvényben meghatározott esetekben - az arra hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv rendeli el határozattal a telekalakítási, illetőleg az építési tilalmat.
A határozatról az érintett ügyfeleken kívül tájékoztatni kell az érintett települési önkormányzatot és a területileg illetékes építésügyi hatóságot is.”
310. § Az Étv. 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hozzájárulás fizetésére vonatkozó kötelezettséget és annak mértékét a települési önkormányzat jegyzője az érintettekkel határozatban közli.”
311. § Az Étv. 29. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettséget a települési önkormányzat jegyzője az érintettekkel határozatban közli.”
312. § Az Étv. 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat, szabályozási terv hatálybalépésének, illetőleg az e törvény 20. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti tilalmat, korlátozást elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. A főváros esetében a megállapodás megkötésére irányuló kérelmet a fővárosi önkormányzatnak a területileg illetékes kerületi önkormányzathoz, a területileg illetékes kerületi önkormányzatnak a fővárosi önkormányzathoz nyolc napon belül írásban továbbítani kell. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha a kérelmező a kérelmét mindkét önkormányzathoz beadta volna. Ha a szerződő felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az ingatlan fekvése szerinti illetékes megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel. A kártalanítási ügyben az érdemi határozatot a kérelem előterjesztésétől számított 90 napon belül meg kell hozni.”
313. § Az Étv. 30. §-a a következő (8) és (9) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének a kártalanítás ügyében hozott határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, az ügyfél jogszabálysértésre hivatkozással azonban kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A kártalanítási ügyben kezdeményezett bírósági eljárást a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani. A bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja.
(9) A tulajdonost, haszonélvezőt a (4) bekezdésben foglalt eljárás lefolytatása esetén megilleti a (7) bekezdés szerinti kártalanítás. A (4) bekezdésben szabályozott ingatlan megvételének követelése a (7) bekezdés szerinti kérelem benyújtásának minősül. Az adásvétellel, kisajátítással történő kártalanítás esetében a vételárba az addig kifizetett kártalanítást be kell számítani.”
314. § (1) Az Étv. 48. §-ának (3)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építésügyi hatóság a 45. § (1) és (2) bekezdésében említett építésügyi hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni szemléje és a külön jogszabály szerinti bizonyítási eszközök alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított 90 napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében:
a) vizsgálja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerint a fennmaradási engedély megadásának a feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e,
b) a feltételek megléte esetén értesíti az építtetőt a fennmaradási engedély feltételeiről és jogkövetkezményeiről, és egyben
c) legfeljebb 60 napon belüli határidő kitűzésével a fennmaradási engedélykérelem benyújtására hívja fel.
(4) Amennyiben az építtető az értesítés szerinti határidőig nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, illetőleg az azzal kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tesz eleget vagy a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését a kötelezett nem vállalja, úgy az építésügyi hatóság az építmény bontását elrendeli.
(5) A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetőleg az (1)-(2) bekezdés szerinti szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett - meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet.
(6) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egy időben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után a 44. § előírásai szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(7) A meghatározott idő elteltét, illetőleg az engedély visszavonását követően az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli.
(8) Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság elrendeli:
a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését vagy
b) - ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető -, a lebontását.
(9) Az építésügyi hatóság az (1)-(8) bekezdés alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A (7) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.
(10) A (9) bekezdés szerinti egyéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra kezdődik:
a) a (3) bekezdésben foglaltak esetén a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás közlésétől, illetve
b) ha az elrendelt bontási kötelezettség fennállása alatt felmerült új tényre hivatkozva terjeszti elő az építtető fennmaradási engedélykérelmét, továbbá
c) ha az építtető kérelmét módosítja vagy visszavonja.”
(2) Az Étv. 48. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A fennmaradási engedélyezés (1)-(2) bekezdéseiben foglalt feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor érvényben volt építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek.
(12) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha a (9) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.
(13) A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) tűrni köteles.”
315. § Az Étv. a következő 53/A-53/C. §-okkal egészül ki:
„53/A. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági, valamint az egyéb építésügyi igazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv által lefolytatott eljárások közül - ha az ügyfél ezt kezdeményezi és ha ennek az információtechnológiai (IT) feltételei fennállnak - a panaszügyek intézése, továbbá a (3) bekezdés szerinti értesítés jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton is lefolytatható. Egyéb építésügyi eljárásban az elektronikus ügyintézés jogszabályban meghatározott esetekben és módon, az ott meghatározott ütemezésben folytatható le. A miniszter, az 52. § (5) bekezdés szerinti hatóságok, valamint a 32. § (6) bekezdés szerinti névjegyzékeket vezető szervek az ügyfelek hatékonyabb tájékoztatása, ügyintézésük elősegítése érdekében elektronikus tájékoztatási szolgáltatást működtetnek.
(2) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban ügyfélnek minősül az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, továbbá akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, valamint akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás az adott üggyel összefüggésben adatokat tartalmaz, így különösen:
a) az építtető, valamint
b) ha nem azonos az építtetővel, az ingatlannal rendelkezni jogosult,
c) a közterület kivételével a közvetlenül szomszédos - a határozattal érintett ingatlannal, ingatlanokkal közös határvonalú (telekhatárú) - telekkel rendelkezni jogosult, kivéve a telekegyesítésre és a telekhatár rendezésre irányuló építésügyi hatósági eljárásokat,
d) jogszabályban meghatározott esetekben a tervező, a felelős műszaki vezető, az építési műszaki ellenőr és a kivitelező.
(3) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóság:
a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet,
b) a kérelemre indult eljárásban a kérelmezőt és a kérelem benyújtásakor ismert ügyfelet
az eljárás hivatalból történt megindításától, illetve a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről.
(4) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott bírságok (építésügyi, építésfelügyeleti, eljárási) az 50. § (1) bekezdése szerinti célelőirányzatot illetik, behajtásukra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 131. § (1) bekezdésének előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(5) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatóságok által kiszabott bírságok megállapított határidőn túli megfizetése esetén a késedelmi pótlékot a Ket. 138. §-a szerint kell megfizetni.
53/B. § (1) Az építésügyi hatóságnak a szakhatósághoz intézett megkereséséhez csatolnia kell a hozzájárulás megadásához szükséges - külön jogszabályban meghatározott példányszámú és tartalmú - mellékletet.
(2) A szakhatóság hozzájárulása - az általános érvényű építésügyi jogszabályokban és a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben nem érintett egyéb - a hatáskörébe tartozó, a szakterületre irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alapulvételével kialakított, a szakterület követelményeinek érvényre juttatását biztosító szakkérdésekre terjed ki.
(3) A szakhatóság hozzájárulásában foglalt előírásokat - a (2) bekezdésben meghatározott körben - az építésügyi hatóság határozatába kell foglalni. Az építésügyi hatóság a szakhatóság (2) bekezdésnek nem megfelelő tartalmú véleményét - a felettes szakhatósággal egyeztetve - a határozat meghozatalánál figyelmen kívül hagyja.
(4) A szakhatóság a hozzájárulása megadása során a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentációt keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látják el és azt a szakhatósági hozzájárulással együtt megküldi az eljáró építésügyi hatóságnak.
53/C. § (1) Az építésügyi hatóság megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha az építtető kérelme:
a) a Ket. 37. § (1) bekezdésben foglaltak szerint hiányos, a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 10 munkanapon belül, ha
b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a mellékletek építészeti-műszaki tartalmából fakadóan hiányos, úgy az a) pont szerinti hiánypótlást követő 10 munkanapon belül
hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.
(2) Az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezetek eljárásaiban a Ket.-ben foglalt általános követelményeken túlmenően a kérelmek és a döntést tartalmazó határozatok részletes tartalmi követelményeit külön jogszabály határozza meg.
(3) Az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eszközként az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló építészeti-műszaki tervtanácsi szakmai véleményt - különös tekintettel az építészeti minőséggel, az értékvédelemmel, valamint a környezethez való illeszkedéssel kapcsolatosakra - a Ket. 50. § (6) bekezdésében foglaltak szerint veszi figyelembe.
(4) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezés során jogszabályok által engedélyezett körben az engedély megadását a tervtanácsi szakmai vélemény alapján megtagadhatja.
(5) Az építésügyi- és építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi igazgatási feladatot ellátó szervezetek határozatainak méltányosságból való módosítására nincs lehetőség.
(6) A 46. § (2) bekezdésében, valamint az 52. § (1)-(2) és (6)-(7) bekezdésében meghatározott hatóságokon, illetve törvény szerinti felügyeleti szerveiken túlmenően kormányrendeletben megjelölt szervezetek is elláthatnak a Ket. 12. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével építésügyi igazgatási feladatokat.”
316. § (1) Az Étv. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)-(2) bekezdésben említett nyilvántartások, továbbá az építésügyi, az építésfelügyeleti hatósági, illetve az egyéb építésügyi hatósági feladatot ellátó szervezetek hatósági eljárásaikhoz szükséges ügyiratok, valamint az építési napló az a), c) és h) pontok tekintetében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően az alábbi személyes adatokat tartalmazhatják:
a) családi és utónév, születési név,
b) születési hely és idő, anyja neve,
c) lakcím, székhely,
d) személyi igazolvány száma,
e) iskolai végzettség, szakképesítés, szakvizsga, szakmai gyakorlat, szakmagyakorlási jogosultság adatai,
f) fegyelmi büntetések,
g) számlát vezető hitelintézet neve,
h) adóazonosító szám, amelyet elkülönítetten kell kezelni és annak megismerésére csak a törvényben feljogosított hatóságok jogosultak.”
317. § (1) Az Étv. 62. §-ának (1) bekezdése a következő o)-r) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
„o) a felsőoktatási szakokon szerzett szakképesítésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak vonatkozásában a szabályozott építésügyi szakmák tekintetében a szakképesítések és szakképzettségek elismerésének részletes eljárási szabályait,
p) a településtervezők, az építészeti-műszaki tervezők, az építésügyi műszaki szakértők, az építési műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők és az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézők továbbképzésének részletes szabályait,
q) a településtervezési jogosultságra, valamint a településrendezési, építészeti-műszaki tervtanácsokra, valamint az építészeti minőség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat,
r) az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének, a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság megállapításának szabályait”
(rendelettel állapítsa meg.)
(2) Az Étv. 62. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy)
„i) az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások lefolytatásának részletes szabályait, az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatósági határozatok részletes tartalmi követelményeit,”
(rendelettel állapítsa meg.)
318. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 38. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák, és a területi építész kamarák (a továbbiakban együtt: kamarák) tevékenysége felett az általános törvényességi felügyeletet a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. Azokban az esetekben, amikor a kamarák törvényességi felügyeletére a sajátos építményfajtákra vagy a műemlékekre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő tevékenysége alapján kerül sor, akkor a miniszter a törvényességi felügyelet körében gyakorolt intézkedéséhez - előzetesen - kikéri, illetve figyelembe veszi az illetékes miniszter szakmai véleményét.
(2) A miniszter, mint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) foglaltak szerinti felügyeleti szerv, jogosult hivatalból megvizsgálni a kamarák 42. § (1) bekezdés szerinti hatósági eljárását és azok döntését.”
319. § A Kamtv. IX. Fejezetének címe, továbbá 42. § és 43. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„Közigazgatási hatósági ügyek intézése
42. § (1) A Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:
a) mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogosultságának megállapítása, törlése, visszavonása, illetve az érvényességével kapcsolatos eljárás és döntés
b) törvénnyel vagy kormányrendelettel a kamarák hatáskörébe utalt egyéb építésügyi igazgatási ügyek intézése [az a)-b) pontok a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás].
(2) Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara folytatja le. A területi kamara döntése ellen fellebbezésnek van helye, melynek az elbírálására az országos kamara jogosult.
(3) A kamarai hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmet kizárólag írásban, az e célra rendszeresített nyomtatványon lehet előterjeszteni. A kérelemre indult eljárásban az ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus eszközök útján benyújtott kérelem.
(4) A 3. § (1) bekezdés a) pontja és a 11. § (2) bekezdés b) pontja szerinti névjegyzékből történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.
(5) A kamarai hatósági eljárás során hozott határozatnak méltányosságból való módosítására nincs lehetőség.
Hatósági igazolvány és nyilvántartás
43. § (1) A területi kamara kérelemre a tervezői és szakértői névjegyzéki bejegyzésről hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány igazolja a névjegyzékbe vétel idejét, érvényességét, a gyakorolható tevékenység leírását.
(2) A kamarák a következő adattartalommal vezetnek nyilvántartást a jogosultságokról:
a) családi és utónév, születési név,
b) születési hely és idő, anyja neve,
c) lakhely, székhely,
d) szakmagyakorlásra jogosító iskolai végzettség kelte,
e) a névjegyzékbe vételt megelőző szakmai gyakorlat ideje, helye,
f) a jogosultsági vizsga kelte, minősítése, kiállítója,
g) névjegyzékbe vétel napja, érvényességi ideje,
h) mérnöki, illetve építészeti tevékenységhez kötött továbbképzések jellege, eredményei,
i) az áthelyezés időpontja,
j) fegyelmi büntetések,
k) a névjegyzék megszűnése esetén a iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja.
(3) A névjegyzékből történő törlést követően az e §-ban megjelölt személyek adatait a területi kamara 10 évig köteles megőrizni.
(4) A kamarák a következő adattartalommal vezetnek nyilvántartást az 1. § (3) bekezdés szerint mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytató jogi személyekről (a továbbiakban: társaság):
a) a társaság neve,
b) a társaság székhelye,
c) a társaság tagjainak, vezetőinek adatai (név, születési hely és idő, anyja neve, tagsági jogviszony, névjegyzéki száma),
d) tervezői, illetve szakértői jogosultsággal rendelkező alkalmazottak adatai (név, születési hely, idő, lakcím, névjegyzéki szám, alkalmazás időtartama),
e) az alapítás időpontja,
f) a cégjegyzékbe történő bejegyzés időpontja, cégjegyzékszám,
g) a névjegyzékbe történő felvétel időpontja,
h) a névjegyzékből történő törlés időpontja.
(5) A társaság a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni.
(6) A nyilvántartásból történő törlést követően a társaság adatait a területi kamara 10 évig köteles megőrizni.”
320. § A Kamtv. a következő 55. §-sal egészül ki:
„55. § Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy
a) a kamarák hatáskörébe tartozó ügyeket, a kamarai hatósági eljárások részletes szabályait, a kérelem tartalmát és mellékleteit, a határozat részletes tartalmi követelményeit, a nyilvántartások vezetésének módját,
b) a kamarai hatósági eljárások ellátásához szükséges feltételeket
rendeletben határozza meg.”
321. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 14. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Törvény e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg)
„c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival - beleértve a baleseti ellátásokat is - kapcsolatos eljárásokban
ca) a joghatóságra, a hatáskörre, az illetékességre,
cb) a hatóság döntéseire,
cc) a jogorvoslatokra,
cd) a végrehajtásra.”
322. § A Ket. 33. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyintézési határidőbe nem számít be:)
„c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,”
323. § A Ket. 41. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai nyilvánosak.”
324. § A Ket. 95. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jogorvoslati eljárásban e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
325. § A Ket. 98. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a (3) és (4) bekezdésben, továbbá a 109. § (2) bekezdésében szabályozott eseteket. Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti.
(3) Az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.”
326. § A Ket. 101. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A határozat akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha)
„e) azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi.”
327. § A Ket. 109. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja.
(2) Ha törvény alapján a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg, ha a végzést olyan hatóság hozta, amelynek - a kormányt ide nem értve - nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor, ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. A bíróság a végzést nem peres eljárásban vizsgálja felül.”
328. § A Ket. 121. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, ha)
„d) a közigazgatási döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, feltéve hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki,”
329. § (1) A Ket. 148. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a végrehajtást elrendelő szerv - kérelemre - a végrehajtás felfüggesztését rendelheti el, ha
a) a hatóság jogutódlás esetén a kötelezettség teljesítési határidejét meghosszabbítja [16. § (3) bekezdés], vagy
b) a jogosult kérelmére elrendelt végrehajtás során a felfüggesztést a jogosult kezdeményezi,
c) felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülménynek kell tekinteni, ha a végrehajtás foganatosítása a kötelezettre - az összes körülmény mérlegelése alapján - aránytalanul súlyos következménnyel járna, így különösen ha a kötelezettet rendkívüli esemény (természeti csapás, baleset, betegség stb.) sújtja vagy a végrehajtás a kötelezett és az eltartottak létfenntartását, a foglalkozás gyakorlását gátolja. E címen nincs helye az eljárás felfüggesztésének, ha a végrehajtás halasztása az ellenérdekű ügyfél érdekeit sérti vagy közérdekbe ütközik.
(3) Ha a különös méltánylást érdemlő körülményt a végrehajtást foganatosító szerv észleli, azt az eljárás felfüggesztése céljából haladéktalanul közli a végrehajtást elrendelő szervvel.
(4) A végrehajtás kérelemre vagy hivatalból felfüggeszthető, ha
a) a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban vagy a vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében előbb lefoglalta,
b) a kötelezett bármely jogcímen esedékes bevételére vagy a vagyoni helyzetében várható - igazolható - változásra tekintettel a végrehajtás szempontjából az eljárás felfüggesztése célszerű,
c) a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság - változatlan tényállás mellett - új eljárás lefolytatását rendeli el,
d) ha a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet terjesztettek elő és a kérelemben előadott tények és körülmények a kérelem elfogadását valószínűsítik.
(5) A végrehajtás felfüggesztése kötelező, ha
a) az e törvényben szabályozott jogorvoslás során a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság elrendeli,
b) azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni óvásban indítványozza,
c) a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, illetve az közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges,
d) jogszabály elrendeli.”
(2) A Ket. 148. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A végrehajtás felfüggesztésének elrendelésétől a felfüggesztés megszüntetéséig újabb végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, késedelmi pótlék nem számítható fel. A felfüggesztéssel minden határidő megszakad és a felfüggesztés megszüntetésével újra kezdődik.”
330. § A Ket. 149. §-ának (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(A végrehajtást elrendelő szerv vagy felügyeleti szerve a végrehajtást végzéssel megszünteti, ha)
„f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzügyi intézményre vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján [133. § (5) bekezdés, 134. § (3) bekezdés] vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette,
g) ha jogszabály a végrehajtás megszüntetését rendeli el.”
331. § (1) A BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: BM KKH) jogutóda a vagyoni jogok és kötelezettségek, valamint a vagyonnyilatkozattal, a közigazgatás-szervezéssel és közigazgatási személyzetpolitikával, közszolgálati rendszerirányítással, valamint közigazgatási minőségbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátása, illetve a BM KKH-nál foglalkoztatott köztisztviselőkkel kapcsolatos munkáltatói jogok és kötelezettségek gyakorlása tekintetében a Belügyminisztérium. Ahol jogszabály a vagyonnyilatkozattal kapcsolatban BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt említ, azon a Belügyminisztériumot, ahol hivatalvezetőt említ, ott belügyminisztert kell érteni.
(2) A Ktv. 22/A-22/B. §-okban meghatározott, a Belügyminisztériumot, illetve a belügyminisztert megillető feladat- és hatásköröket a Belügyminisztérium szervezetén belül működő Vagyonnyilatkozat-nyilvántartó és Ellenőrzési Iroda (a továbbiakban: Iroda) látja el, illetve gyakorolja. Az Iroda a belügyminiszter közvetlen alárendeltségében, de feladatkörében függetlenül működik, önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. Feladatkörében befolyástól mentesen, önállóan jár el. Az Irodánál foglalkoztatottak más tevékenység végrehajtásába nem vonhatók be. Az Iroda - minisztériumi főosztályvezetői jogállású - vezetője tekintetében a munkáltatói jogokat a belügyminiszter gyakorolja. A belügyminiszter az Iroda tevékenységét érintő egyedi utasítást nem adhat.
332. § (1) E törvény rendelkezéseit - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a törvény hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni.
(2) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény - e törvény 206. §-ával megállapított - 84/H. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést alkalmazni kell azokra az európai szabadalmakra is, amelyek megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben e törvény hatálybalépését megelőzően hirdették meg, de az attól számított hat hónap e törvény hatálybalépését követően jár le.
(3) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény - e törvény 216. §-ával megállapított - 115/B. §-ának (1) bekezdésében említett három hónapos határidőt e törvény hatálybalépésétől kell számítani, ha a közösségi növényfajta-oltalom 2004. május 1-je és e törvény hatálybalépése közötti időszakban szűnt meg.
(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek az e törvény 268-285. §-ával megállapított rendelkezéseit az e törvény hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.
(5) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény e törvény 114. §-ával, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény e törvény 145. §-ával megállapított rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően benyújtott pályázatok elbírálása és e törvény hatálybalépését követően előterjesztett áthelyezés iránti kérelmek intézése során kell alkalmazni.
(6) E törvény hatálybalépésétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-ának - e törvény 103. §-ával megállapított - (5) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezést a 2005. november 1-jét megelőző időpontban kibocsátott fizetési meghagyásokra is alkalmazni kell.
333. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tartozás végrehajtására a végrehajtó szolgálatok létrejöttéig az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
334. § (1) A Ket. 131. §-a (1) bekezdésének hatálybalépéséig az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan megállapított bírságok (építésügyi, építésfelügyeleti, eljárási) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, melyet minden esetben az építésügyi hatóság megkeresésére az illetékes állami adóhatóság hajt be.
(2) Az építésügyi hatóság a (1) bekezdés szerint behajthatatlan bírság és annak a Ket. szerint számított késedelmi kamata összegéig, az építésügyi hatóság javára, az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzésre az építésügyi hatóságnak a bírság behajthatatlansága esetén hozott, a bejegyzést elrendelő jogerős határozata alapján kerül sor.
(3) Amennyiben a bejegyzés alapjául szolgáló követelést és késedelmi kamatát megfizetik, az összeg beérkezéséről szóló értesítés vagy igazolás bemutatásától számított 15 napon belül az építésügyi hatóság határozatot hoz a jelzálogjog törlésének elrendeléséről, amelyet annak jogerőre emelkedése után haladéktalanul megküld az ingatlan-nyilvántartás részére.
335. § A minisztériumok és az országos hatáskörű szervek a Ket. 27. §-ának (5) bekezdésében szabályozott együttműködési megállapodást köthetnek az irányításuk (felügyeletük) alá tartozó szervekre is kiterjedő érvénnyel a külföldi társszervekkel hatósági feladataik ellátásának előmozdítására.
336. § Ahol jogszabály az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt említi, ott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, ahol államigazgatási eljárást említ, ott közigazgatási hatósági eljárást kell érteni.
337. § (1) E törvény a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott kivétellel 2005. november 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 14. §-ának (2) bekezdése, 41-43. §-a, a 331. §-a, a 338. §-ának 1. pontja, továbbá a 339. §-ának 4. pontja 2005. július 15-én lép hatályba.
(3) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény e törvény 28. §-ával megállapított 82/C. §-ának (5) bekezdése, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény e törvény 99. §-ával módosított 79. § (2) bekezdése, továbbá e törvény 134-137. §-a és 155. §-ának (2) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 231. §-a, 245. §-a, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény - e törvény 229. §-ával megállapított - 46/D. §-ának (2) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény 201. §-a, 250. §-a, 255. §-a, valamint a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény - e törvény 199. §-ával megállapított - 53/D. §-ának (2) bekezdése és - e törvény 217. §-ával megállapított - 118. §-ának (4) bekezdése, továbbá a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény - e törvény 249. §-ával megállapított - 32/B. §-ának (2) bekezdése 2007. július 1-jén lép hatályba.
338. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
1. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-ának (7) bekezdésében a „Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe „Belügyminisztériumot” szövegrész lép,
2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (2) bekezdésében az „otthonául használ” szövegrész helyébe az „életvitelszerűen otthonául használ” szövegrész lép.
3. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 82. §-ának (5) bekezdésében „az illetékes megyei (fővárosi) szerv vezetője,” szövegrész helyébe „az illetékes területi szerv vezetője” szövegrész lép,
4. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 256/A. §-ának (1) bekezdésében a „240/E. § (1)-(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „240/F. § (1)-(4) bekezdése” szövegrész lép,
5. a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 49. §-a (4) bekezdésének második mondatában, 62. §-ának (2) bekezdésében, 72. §-ának (2) bekezdésében, 100. §-a (2) bekezdésének a) pontjában és 114/S. §-ának (2) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szövegrész, 53. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „határozatok” szövegrész helyébe a „döntések” szövegrész, 57. §-ának (6) bekezdésében, 84/S. §-ának (9) bekezdésében és 114/I. §-ának (6) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szövegrész, 86. §-ának (1) bekezdésében, 90. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, 93. §-ának (1) bekezdésében és 100. §-ának (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe a „döntésének” szövegrész, 100. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szövegrész, XI. fejezetének címében a „határozatának megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész, 16. §-ának (2) bekezdésében a „(114/Z. §)” szövegrész helyébe a „(115/C. §)” szövegrész, 97/A. §-ában a „[85. § (5) bek.]” szövegrész helyébe a „[85. § (10) bek.]” szövegrész, valamint 84/K. §-ának (2) bekezdésében a „84/H. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „84/H. § (3) bekezdésében” szövegrész lép,
6. a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében, valamint a 11. § (2) bekezdés a) pontjában „az államigazgatási eljárás általános szabályait” szövegrész helyébe „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályait” szövegrész lép,
7. a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 7. § (8) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi) felügyelőség” szövegrész helyébe „területi felügyelőség” szövegrész lép,
8. az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatában a „módosítani” szövegrész helyébe a „megsemmisíteni” szövegrész lép,
9. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 42. §-a (4) bekezdésének második mondatában, 61/G. §-ának (3) bekezdésében, 62. §-ának (2) bekezdésében és 91. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szövegrész, 46. §-ának (1) bekezdésében a „határozatok” szövegrész helyébe a „döntések” szövegrész, 50. §-ának (6) bekezdésében, 64/A. §-ának (5) bekezdésében és 71. §-ának (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szövegrész, 61/G. §-a (2) bekezdésének második mondatában a „határozattal” szövegrész helyébe a „döntéssel” szövegrész, 61/G. §-a (2) bekezdésének második és harmadik mondatában a „határozat” szövegrész helyébe a „végzés” szövegrész, 78. §-ának (1) bekezdésében, 81. §-a (1) bekezdésének a) pontjában és 84. §-ának (1) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe a „döntésének” szövegrész, 91. §-ának (1) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „döntése” szövegrész, 91. §-ának (1) és (2) bekezdésében a „határozatot” szövegrész helyébe a „döntést” szövegrész, XI. fejezetének címében a „határozatának megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész, 88/A. §-ában a „[77. § (5) bek.]” szövegrész helyébe a „[77. § (10) bek.]” szövegrész, valamint 61/D. §-ának - e törvénnyel módosított - (8) bekezdésében és 61/G. §-ának (2) bekezdésében az „ügydöntő” szövegrész helyébe az „eljárást befejező” szövegrész lép,
10. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22. §-a (2) bekezdésének első mondatában, valamint a) pontjában a „munkanélküli-járadék” szövegrész helyébe a „munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék” szövegrész, 71. §-ának első mondatában a „vizsgálatot” szövegrész helyébe „ellenőrzést” szövegrész, továbbá második mondatában „A vizsgálat” szövegrész helyébe „Az ellenőrzés” szövegrész, 73. §-ának első mondatában az „előleget” szövegrész helyébe „az igénylő részére végzésben előleget” szövegrész, 79. §-a (4) bekezdésének első, valamint második mondatában „az illetékes nyugdíjfolyósító” szövegrész helyébe „a nyugdíjfolyósító” szövegrész, 79. §-ának (5) bekezdésében „az előnyugdíjban, korengedményes nyugdíjban” szövegrész helyébe „a korengedményes nyugdíjban” szövegrész, 80. §-ának (4) bekezdésében a „fizetési meghagyás” szövegrész helyébe a „fizetésre kötelező határozat” szövegrész, 97. §-ának (4) bekezdésében a „95. § (5) bekezdésének” szövegrész helyébe a „95. §” szövegrész lép,
11. a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény 36. §-ának (5) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szövegrész, 46. §-ának (5) bekezdésében és 48. §-ának (3) bekezdésében a „határozat” szövegrész helyébe a „döntés” szövegrész, IX. fejezetének címében a „határozatainak megváltoztatása” szövegrész helyébe a „döntéseinek felülvizsgálata” szövegrész, valamint 33. §-ának (1) bekezdésében a „30-32. §-okban” szövegrész helyébe a „30-32/B. §-okban” szövegrész lép,
12. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 5. §-a (6) bekezdésében „a Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „regionális fejlesztésekért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter hivatala” szövegrész; 64. §-a (5) bekezdésében az „igazolás” szövegrész helyébe a „hatósági bizonyítvány” szövegrész; a 64. §-a (6) bekezdésében „az igazolás” szövegrész helyébe „a hatósági bizonyítvány” szövegrész lép,
13. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 15. §-ának (3) és (4) bekezdésében az „ügyben” szövegrész helyébe a „törvénysértés tekintetében” szövegrész, 17. §-ának (1) és (3) bekezdésében a „határozata” szövegrész helyébe a „határozata és végzése” szövegrész, 17. §-ának (2) bekezdésében a „határozatát” szövegrész helyébe a „határozatát és végzését” szövegrész, 17. §-ának (3) bekezdésében a „határozatokra” szövegrész helyébe a „döntésekre” szövegrész, az „A per” szövegrész helyébe „Az eljárás” szövegrész, 17. §-ának (4) bekezdésében „A Fővárosi Bíróság” szövegrész helyébe „A perben a Fővárosi Bíróság” szövegrész lép,
14. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 117. §-ának (4) bekezdésében a „115. § (3) bekezdésének b)-d) pontja” szövegrész helyébe a „115. § (4) bekezdésének b)-e) pontja” szövegrész, a 138. §-ának (2) bekezdésében a „határozatban” szövegrész helyébe a „döntésben” szövegrész, a 154. §-a (2) bekezdésében az „eljárási illeték” szövegrész helyébe az „eljárási költség” szövegrész lép, és a 13. §-ának (2) bekezdése az „f) a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban” szövegrésszel egészül ki,
15. a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 19. §-ának (1) bekezdésében az „államigazgatási úton jogorvoslatnak” szövegrész helyébe a „közigazgatási úton fellebbezésnek” szövegrész lép.
339. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
1. a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 29. §-a,
2. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-ának (5) bekezdése, 50. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az „- ez utóbbi tekintetében az 51. § (1) bekezdésének a) pontjába nem tartozó -” szövegrész, valamint az Flt. 50/A. §-át követően az „A megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség” alcím,
3. „a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról” szóló 2003. évi XX. törvény 65. §-a,
4. a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (1) bekezdésében a „a Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál” szövegrész, a 80. § (1) bekezdésének i) pontjában az „illetve a Hivatal szervezetére és működésére” szövegrész,
5. a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 7/A. §-ának (6) bekezdése, 9/B. §-ának (4) bekezdése, 11. §-ának (3)-(4) bekezdése,
6. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. §-ának (2)-(4) bekezdése,
7. a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény 43. §-ának (3) bekezdése,
8. a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 46. §-ának (3)-(4) bekezdése, 69. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
9. a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 27/D. §-ának (2) bekezdése és 29. §-a (2) bekezdésének c) pontja,
