16. cikk
(1) Létrejön egy, a tagállamok vámigazgatási szerveinek képviselőiből álló bizottság. A bizottság a (2) bekezdés első francia bekezdésének rendelkezéseit illetően egyhangúlag, a (2) bekezdés második francia bekezdésének rendelkezéseit illetően pedig kétharmados többséggel határoz. Eljárási szabályzatát egyhangúlag fogadja el.
(2) A bizottság felelős:
- az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásáért és megfelelő alkalmazásáért, a 17. cikk (1) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok hatáskörének sérelme nélkül;
- a váminformációs rendszer megfelelő működéséért műszaki és üzemeltetési szempontból. A bizottság megteszi az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 12. és 19. cikkben meghatározott intézkedéseket megfelelően hajtsák végre a váminformációs rendszer tekintetében. E bekezdés alkalmazásának céljából a bizottság közvetlenül hozzáférhet a váminformációs rendszer adataihoz és felhasználhatja azokat.
(3) A bizottság az Európai Unióról szóló szerződés VI. címének megfelelően évente jelentést tesz a Tanácsnak a váminformációs rendszer hatékonyságáról és eredményes működéséről, és szükség esetén ajánlásokat tesz.
(4) A Bizottság részt vesz a bizottság munkájában.
17. cikk
(1) Valamennyi tagállam kijelöl egy vagy több, a személyes adatok védelméért felelős nemzeti felügyelő hatóságot a váminformációs rendszerbe bevitt személyes adatok független felügyeletének gyakorlására.
A felügyelő hatóságok, a nemzeti jogszabályaikkal összhangban független felügyeletet biztosítanak, és ellenőrzést végeznek annak érdekében, hogy a váminformációs rendszerben tárolt adatok feldolgozása és felhasználása során az érintett személyek jogai ne sérüljenek. E célból a felügyelő hatóságoknak hozzáférési joguk van a váminformációs rendszerhez.
(2) Bárki kérheti bármelyik nemzeti felügyelő hatóságtól, hogy ellenőrizze a váminformációs rendszerben lévő, rá vonatkozó személyes adatot és annak felhasználását. E jogra azon tagállam törvényi, rendeleti és eljárási rendelkezései vonatkoznak, amelyben a kérelmet benyújtották. Amennyiben az adatokat egy másik tagállamban vitték be, úgy az ellenőrzés e tagállam felügyelő hatóságaival szoros együttműködésben történik.
18. cikk
(1) Egy közös felügyelő hatóság jön létre, amely az egyes tagállamok két-két - a független nemzeti felügyelő hatóság(ok) által kijelölt - képviselőjéből áll.
(2) A közös ellenőrző hatóság feladatát az egyezmény és az 1981. évi strasbourgi egyezmény rendelkezéseinek megfelelően teljesíti, figyelemmel az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1987. szeptember 17-i R (87) 15 ajánlására.
(3) A közös felügyelő hatóság hatáskörébe tartozik a váminformációs rendszer működésének ellenőrzése, az alkalmazás és értelmezés működés során felmerülő nehézségeinek vizsgálata, a tagállamok nemzeti ellenőrző hatóságai által végzett független ellenőrzés, illetve az egyéneknek a rendszerhez való hozzáférési jogának gyakorlásával kapcsolatban felmerülő problémák tanulmányozása, valamint javaslatok kidolgozása a problémák közös megoldására.
(4) A közös felügyelő hatóságnak feladata elvégzése érdekében hozzáférési joga van a váminformációs rendszerhez.
(5) A közös felügyelő hatóság jelentéseit továbbítani kell mindazon hatóságoknak, amelyeknek a nemzeti ellenőrző hatóságok a jelentéseiket megküldik.
19. cikk
(1) A következők a biztonság fenntartásának érdekében minden szükséges igazgatási intézkedést megtesznek:
(i) a tagállamok illetékes hatóságai a váminformációs rendszer országukban található termináljainak vonatkozásában;
(ii) a 16. cikkben említett bizottság a váminformációs rendszer és azon terminálok vonatkozásában, amelyek a rendszerrel egy helyiségben találhatók, és amelyek technikai célokra és a (3) bekezdés szerinti ellenőrzésekre szolgálnak.
(2) Az illetékes hatóságok és a 16. cikkben említett bizottság intézkedéseket hoznak különösen:
(i) annak megakadályozására, hogy illetéktelenek hozzáférhessenek az adatfeldolgozási berendezésekhez;
(ii) annak megakadályozására, hogy adatokat és adathordozókat illetéktelenek olvassanak le, másoljanak, módosítsanak vagy távolítsanak el;
(iii) adatok engedély nélküli bevitelének és az adatok engedély nélküli lehívásának, módosításának, illetve törlésének megakadályozására;
(iv) annak megakadályozására, hogy illetéktelenek adatátviteli berendezések segítségével hozzáférhessenek a váminformációs rendszer adataihoz;
(v) annak biztosítására, hogy - a váminformációs rendszer használatára tekintettel - a jogosult személyek csak a jogosultságuknak megfelelő adatokhoz férhessenek hozzá;
(vi) annak biztosítására, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely hatóságoknak adhatók át adatok adatátviteli berendezések segítségével;
(vii) annak biztosítására, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely adatokat, mikor és ki vitte be a váminformációs rendszerbe, és hogy a lekérdezések nyomon követhetők legyenek;
(viii) annak megakadályozására, hogy az adatokat jogosulatlanul elolvassák, másolják, módosítsák, illetve töröljék az adatátvitel és az adathordozók szállítása során.
(3) A 16. cikkben említett bizottság ellenőrzi a váminformációs rendszerből történő lekérdezéseket annak megállapítására, hogy a keresések megengedettek voltak-e, és jogosult felhasználók részéről történtek-e. Az összes keresés legalább 1%-át ellenőrizni kell. A rendszerben ezekről a keresésekről és ellenőrzésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet csak a fent említett célra, és csak az említett bizottság, valamint a 17. és a 18. cikkben említett felügyelő hatóságok használhatnak fel, és amelyet hat hónap elteltével törölni kell.
20. cikk
Az ezen egyezmény 10. cikkének (1) bekezdésében szereplő illetékes vámigazgatási szerv felelős a 19. cikk szerinti biztonsági intézkedésekért a tagállam területén található terminálok tekintetében, a 12. cikk (1) és (2) bekezdésben rögzített felülvizsgálati funkciókért, és egyébként - az adott tagállam törvényi, rendeleti és eljárási rendelkezései szerint szükséges mértékben - ezen egyezmény megfelelő végrehajtásáért.
21. cikk
(1) Valamennyi tagállam felelős azon adatok helyességéért, naprakészségéért és jogszerűségéért, amelyeket a váminformációs rendszerbe bevitt. Valamennyi tagállam felelős továbbá az 1981. évi strasbourgi egyezmény 5. cikke rendelkezéseinek betartásáért.
(2) Valamennyi tagállam felelős saját törvényi, rendeleti és eljárási rendelkezéseinek megfelelően azokért a károkért, amelyeket a váminformációs rendszer adott tagállamban történő használata okozott valamely személynek.
Ez arra az esetre is vonatkozik, amikor a kárt a szolgáltató tagállam általi pontatlan vagy az egyezménnyel ellentétben álló adatbevitel okozta.
(3) Amennyiben az a tagállam, amely ellen a pontatlan adatok tekintetében eljárást indítottak, nem azonos az adatokat szolgáltató tagállammal, úgy az érintett tagállamok törekednek megállapodni abban, hogy a kártérítésként fizetett összeg mekkora hányadát téríti meg az adatokat szolgáltató tagállam a másik tagállamnak. A megállapodás szerinti összeg megtérítése kérelemre történik.
22. cikk
(1) A váminformációs rendszernek a tagállamok területén történő működtetésével és használatával kapcsolatos költségei a tagállamokat terhelik.
(2) Az egyezmény végrehajtásából adódó egyéb kiadások - kivéve azokat, amelyek nem különíthetők el a váminformációs rendszernek a Közösség vám- és mezőgazdasági szabályainak alkalmazását szolgáló működtetésétől - a tagállamokat terhelik. Az egyes tagállamokra eső hányadot a költségek felmerülését megelőző évben az adott tagállam bruttó nemzeti termékének a tagállamok bruttó nemzeti termékének összegéhez viszonyított aránya alapján határozzák meg.
E bekezdés alkalmazásában a „bruttó nemzeti termék” kifejezés a bruttó nemzeti termék piaci árakon történő összeállításának összehangolásáról szóló, 1989. február 13-i 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv * , illetve az ezt módosító vagy helyébe lépő közösségi jogszabályok szerint meghatározott bruttó nemzeti termék.
23. cikk
Az egyezmény szerinti információcsere közvetlenül a tagállamok hatóságai között történik.
24. cikk
(1) Ezt az egyezményt a tagállamok alkotmányos követelményeiknek megfelelően fogadják el.
(2) A tagállamok értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az egyezmény elfogadásához szükséges alkotmányos követelményeik teljesítéséről.
(3) Ez az egyezmény azt követően 90 nappal lép hatályba, hogy az utolsó tagállam is megtette a (2) bekezdésben említett értesítést.
25. cikk
(1) Az egyezményhez bármely állam csatlakozhat, amely az Európai Unió tagjává válik.
(2) Az egyezménynek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam nyelvén elkészített szövege hiteles.
(3) A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.
(4) A csatlakozó állam tekintetében ez az egyezmény a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő kilencven nappal lép hatályba, illetve az egyezmény hatálybalépésének napján, ha az említett kilencven napos időszak lejártakor még nem lépett hatályba.
26. cikk
(1) Ezen egyezmény letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
(2) A letéteményes az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi az elfogadások és csatlakozások, a nyilatkozatok és fenntartások alakulásáról szóló információkat, valamint az egyezménnyel összefüggő egyéb értesítéseket.
27. cikk
(1) Ezen egyezmény értelmezéséről vagy alkalmazásáról a tagállamok között keletkezett bármely vitát, kezdeti szakaszban a Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében foglalt eljárás szerint kell megvizsgálnia a megoldás megtalálásának céljával.
Amennyiben hat hónapon belül nem találnak megoldást, az ügyet a vitában érintett valamely fél az Európai Közösségek Bírósága elé utalhatja.
(2) Az egy vagy több tagállam és az Európai Közösségek Bizottsága között ezen egyezmény alkalmazásával kapcsolatban keletkezett és tárgyalásokkal nem rendezhető vita az Európai Közösségek Bírósága elé utalható.
Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt az egyezményt.
Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszázkilencvenötödik év július havának huszonhatodik napján egyetlen eredeti példányban, angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles; az eredeti példányt az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának levéltárában helyezik letétbe.
(95/C 316/04)
A Belga Királyság,
a Dán Királyság,
a Németországi Szövetségi Köztársaság,
a Görög Köztársaság,
a Spanyol Királyság,
a Francia Köztársaság,
Írország,
az Olasz Köztársaság,
a Luxemburgi Nagyhercegség,
a Holland Királyság,
az Osztrák Köztársaság,
a Portugál Köztársaság,
a Finn Köztársaság,
a Svéd Királyság,
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága,
az Európai Unió tagállamai és az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló, 1995. július 26-i egyezmény (a továbbiakban: „az Egyezmény”) aláírói,
tekintettel az Egyezmény mielőbbi alkalmazásának fontosságára;
mivel az Európai Unióról szóló szerződés K.7 cikke értelmében a Szerződés VI. címének rendelkezései nem akadályozzák szorosabb együttműködés kialakítását vagy fejlesztését két vagy több tagállam között, amennyiben ez az együttműködés nem ütközik az említett szerződés VI. címének rendelkezéseivel, vagy nem hátráltatja azokat;
mivel az Európai Unió egyes tagállamai között az Egyezmény ideiglenes alkalmazása nem ütközne az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt együttműködéssel, illetve nem hátráltatná azt,
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
E megállapodás alkalmazásában:
- „Egyezmény”: az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény,
- „Magas Szerződő Felek”: az Európai Unió tagállamai, az Egyezmény részesei,
- „részes”: az Európai Unió tagállamai, e megállapodás szerződő felei.
2. cikk
Az Egyezmény az e megállapodásban részes Magas Szerződő Felek között, az e megállapodást jóváhagyó, elfogadó vagy megerősítő okiratnak a nyolcadik Magas Szerződő Fél által történő letétbe helyezését követő harmadik hónap első napjától ideiglenesen alkalmazásra kerül.
3. cikk
Az Egyezmény ideiglenes alkalmazásához szükséges átmeneti rendelkezéseket az Egyezményt ideiglenesen alkalmazó Magas Szerződő Felek közötti közös megegyezés alapján és a többi Magas Szerződő Féllel konzultálva fogadják el. Az ideiglenes alkalmazás említett időszaka folyamán az Egyezmény 16. cikkében említett bizottság funkcióit közös megegyezés alapján a Magas Szerződő Felek gyakorolják az Európai Közösségek Bizottságával szoros együttműködésben. Az Egyezmény 7. cikkének (3) bekezdését és 16. cikkét nem hajtják végre ebben az időszakban.
4. cikk
(1) Ez a megállapodás az Egyezményt aláíró tagállamok számára aláírásra nyitva áll. Ezt a megállapodást jóvá kell hagyni, el kell fogadni vagy meg kell erősíteni. Ez a megállapodás a jóváhagyó, elfogadó vagy megerősítő okiratnak a nyolcadik Magas Szerződő Fél által történő letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
(2) A jóváhagyó, elfogadó vagy megerősítő okiratot később letétbe helyező bármely Magas Szerződő Fél esetében ez a megállapodás a letétbe helyezést követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
(3) A jóváhagyó, elfogadó vagy megerősítő okiratot az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe, aki letéteményesként jár el.
5. cikk
E megállapodást, amely egyetlen eredeti példányban angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, és amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe, amely minden részesnek eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.
6. cikk
Ez a megállapodás az Egyezmény hatálybalépésekor hatályát veszíti.
Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak aláírták e megállapodást.
Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszázkilencvenötödik év július havának huszonhatodik napján egyetlen eredeti példányban angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles; az eredeti példányt az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának levéltárában helyezik letétbe.
A Magas Szerződő Felek
megállapodtak a következő rendelkezésekben, amelyeket az egyezményhez kell csatolni:
1. cikk
Az Európai Közösségek Bírósága - az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint - hatáskörrel rendelkezik az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény értelmezésére vonatkozó előzetes döntések meghozatalára.
2. cikk
(1) E jegyzőkönyv aláírásakor vagy azután bármikor tett nyilatkozat révén bármelyik tagállam elfogadhatja az Európai Közösségek Bíróságának a (2) bekezdés a) pontjában, vagy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek értelmében létrejött hatáskörét az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény értelmezésére vonatkozó előzetes döntések meghozatalára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tevő tagállam meghatározhatja, hogy vagy:
a) az állam bármely olyan bírósága, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, az Európai Közösségek Bíróságának előzetes döntését kérheti egy előtte folyamatban lévő ügyben felmerülő, és az informatika vámügy alkalmazásáról szóló egyezmény értelmezésére vonatkozó kérdésben, ha ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítéletének meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, vagy
b) az állam bármely bírósága az Európai Közösségek Bíróságának előzetes döntését kérheti egy előtte folyamatban lévő ügyben felmerülő, és az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény értelmezésére vonatkozó kérdésben, ha ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítéletének meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére.
3. cikk
(1) Az Európai Közösségek Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyvet és a Bíróság eljárási szabályzatát alkalmazni kell.
(2) Az Európai Közösségek Bírósága alapokmányának megfelelően bármely tagállam, függetlenül attól, hogy tett-e a 2. cikk szerinti nyilatkozatot vagy nem, jogosult az 1. cikk alapján felmerülő esetekben az Európai Közösségek Bírósága részére beadványokat vagy írásbeli észrevételeket benyújtani.
4. cikk
(1) Ezt a jegyzőkönyvet a tagállamoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelően el kell fogadniuk.
(2) A tagállamok értesítik a letéteményest az e jegyzőkönyv elfogadásához szükséges alkotmányos követelményeik teljesítéséről, és közlik vele a 2. cikk szerinti nyilatkozatokat.
(3) E jegyzőkönyv azt követően 90 nappal lép hatályba, hogy az utolsó tagállam is, amely a jegyzőkönyvet létrehozó jogi aktusnak a Tanács általi elfogadása napján az Európai Unió tagja, megtette a (2) bekezdésben említett értesítést. E jegyzőkönyv azonban legkorábban ugyanazon a napon lép hatályba, mint amikor az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény.
5. cikk
(1) Ehhez a jegyzőkönyvhöz bármely állam csatlakozhat, amely az Európai Unió tagjává válik.
(2) A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.
(3) E jegyzőkönyvnek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam nyelvén elkészített szövege hiteles.
(4) E jegyzőkönyv minden csatlakozó állam tekintetében a csatlakozási okiratok letétbe helyezését követő 90 nap elteltével, illetve - ha az az említett 90 nap lejártával még nem lépett hatályba - e jegyzőkönyv hatálybalépésének napján lép hatályba.
6. cikk
Minden olyan állam, amely az Európai Unió tagjává válik, és csatlakozik az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményhez annak 25. cikke szerint, elfogadja e jegyzőkönyv rendelkezéseit.
7. cikk
(1) Bármely tagállam, amely Magas Szerződő Fél, javasolhatja e jegyzőkönyv módosítását. A módosítási javaslatokat a letéteményesnek kell megküldeni, amely továbbítja azokat a Tanácsnak.
(2) A módosításokat a Tanács állapítja meg, és ajánlja, hogy a tagállamok alkotmányos követelményeiknek megfelelően fogadják el azokat.
(3) Az így megalkotott módosítások a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően lépnek hatályba.
8. cikk
(1) E jegyzőkönyv letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
(2) A letéteményes az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi a jegyzőkönyvvel kapcsolatos értesítéseket, okiratokat vagy közleményeket.
Fentiek hiteléül az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.
Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszázkilencvenhatodik év november havának huszonkilencedik napján egyetlen eredeti példányban, angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
E jegyzőkönyv Magas Szerződő Felei, az Európai Unió tagállamai,
hivatkozással az Európai Unió Tanácsának 1999. március 12-i jogi aktusára,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményre, a továbbiakban „az egyezmény”,
a következő rendelkezésekben állapodtak meg:
1. cikk
Az egyezmény 1. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése a következőképpen módosul:
„- olyan javak vagy jövedelmek átruházására, átváltására, eltitkolására vagy elleplezésére vonatkoznak, amelyek közvetlenül vagy közvetve a tiltott nemzetközi kábítószer-kereskedelemből származnak, azokat közvetlenül vagy közvetve onnan szerezték, vagy abban használatosak, vagy a következők megszegéséből adódnak:
(i) egy tagállam bármely törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései, amelynek alkalmazása részben vagy egészben a tagállam vámigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozik olyan határokon átnyúló áruforgalomra nézve, amelyekre tilalmak, korlátozások vagy ellenőrző intézkedések vonatkoznak, különösen az Európai Közösséget létrehozó szerződés 36. és 223. cikke értelmében, illetve amelyekre nem összehangolt jövedéki adók vonatkoznak, vagy
(ii) a közösségi rendelkezések összessége és az azokhoz társuló végrehajtási rendelkezések, amelyek az áruk behozatalát, kivitelét, az árutovábbítást és az áruk jelenlétét szabályozzák a tagállamok és harmadik országok közötti kereskedelemben, illetve a tagállamok között olyan áruk esetében, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződés 9. cikkének (2) bekezdése értelmében nem rendelkeznek közösségi helyzettel, vagy amelyeket a közösségi helyzet megállapítása céljából további ellenőrzések vagy vizsgálatok alá vetnek, vagy
(iii) a közös agrárpolitika keretében közösségi szinten elfogadott rendelkezések összessége, és a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó árukra tekintettel elfogadott egyes rendelkezések, vagy
(iv) a behozatalt terhelő összehangolt jövedéki adókra és hozzáadottérték-adókra vonatkozóan közösségi szinten elfogadott rendelkezések összessége, az azokat végrehajtó nemzeti rendelkezésekkel együtt.”
2. cikk
Az egyezmény 4. cikkében felsorolt adatkategóriák a következő kategóriával egészülnek ki:
„(ix) a szállítóeszköz rendszáma.”
3. cikk
(1) Ezt a jegyzőkönyvet a tagállamok saját alkotmányos követelményeikkel összhangban fogadják el.
(2) A tagállamok értesítik a letéteményest az alkotmányos követelményeik szerint e jegyzőkönyv elfogadásához szükséges eljárások teljesítéséről.
(3) E jegyzőkönyv azt követően 90 nappal lép hatályba, hogy az utolsó tagállam is, amely a jegyzőkönyvet létrehozó jogi aktusnak a Tanács általi elfogadása napján az Európai Unió tagja, megtette a (2) bekezdésben említett értesítést. E jegyzőkönyv azonban legkorábban ugyanazon a napon lép hatályba, mint az egyezmény.
4. cikk
(1) Ehhez a jegyzőkönyvhöz bármely állam csatlakozhat, amelyik az Európai Unió tagállamává válik.
(2) A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél helyezik letétbe.
(3) E jegyzőkönyvnek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam nyelvén elkészített szövege hiteles.
(4) Ez a jegyzőkönyv a csatlakozó állam tekintetében a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő 90 nap elteltével, illetve - ha az az említett 90 nap lejártával még nem lépett hatályba - e jegyzőkönyv hatálybalépésének napján lép hatályba.
5. cikk
Minden olyan állam, amely az Európai Unió tagállamává válik, és csatlakozik az egyezményhez annak 25. cikke szerint, elfogadja e jegyzőkönyv rendelkezéseit.
6. cikk
(1) Bármely tagállam, amely Magas Szerződő Fél, javasolhatja e jegyzőkönyv módosítását. A módosítási javaslatokat a letéteményesnek kell megküldeni, aki továbbítja azokat a Tanácsnak.
(2) A módosításokat a Tanács fogadja el, és ajánlja, hogy a tagállamok alkotmányos követelményeiknek megfelelően fogadják el azokat.
(3) A fentiek szerint elfogadott módosítások a 3. cikkel összhangban lépnek hatályba.
7. cikk
(1) Ennek a jegyzőkönyvnek a letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
(2) A letéteményes az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi a jegyzőkönyvvel kapcsolatos értesítéseket, okiratokat vagy közleményeket.
Kelt Brüsszelben, az ezerkilencszázkilencvenkilencedik év március havának tizenkettedik napján.
E jegyzőkönyv Magas Szerződő Felei az Európai Unió tagállamai,
hivatkozással az Európai Unió Tanácsának 2003. május 8-i jogi aktusára,
mivel az Európai Unión belüli vámügyi együttműködés fontos alkotóeleme a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek,
mivel a különböző tagállamok vámszervei közötti információcsere központi fontosságú ezen együttműködés tekintetében,
végrehajtva a tamperei Európai Tanács 1999. október 15-i és 16-i következtetéseit, amelyek szerint
- a határokon átnyúló bűncselekmények nyomozása terén a tagállamok illetékes hatóságai közötti együttműködést a lehető legjobban ki kell aknázni (a következtetések 43. pontja),
- a bűnözés elleni küzdelmet szolgáló uniós intézkedések kiegyensúlyozott fejlődését kell elérni, ezzel egyidejűleg biztosítva az egyének és a gazdasági szereplők szabadságának és alkotmányos jogainak védelmét (a következtetések 40. pontja), és
- a súlyos gazdasági bűncselekmények növekvő mértékben mutatnak adó- és vámjogi vonatkozásokat (a következtetések 49. pontja),
tekintettel arra, hogy a vámunióval kapcsolatos stratégiáról szóló, 2001. május 30-i állásfoglalásában * a Tanács:
- kifejezte egyetértését azzal, hogy a fő célkitűzés az együttműködés javítása a csalás, és a személyek és a vagyontárgyak biztonságát fenyegető egyéb cselekmények elleni hatékony küzdelemben,
- hangsúlyozta, hogy a vámhatóságok jelentős szerepet játszanak a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben a megelőzés, a felderítés és a vámszervek nemzeti hatáskörén belül az adócsalás, a pénzmosás, valamint a kábítószerek és egyéb tiltott áruk kereskedelméhez kapcsolódó bűncselekmények nyomozása és üldözése révén, és
- hangsúlyozta, hogy a számukra kijelölt feladatok sokfélesége alapján a vámhatóságok mind a közösségi keretek között, mind pedig az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe szerinti együttműködés keretében is ellátnak feladatokat,
figyelembe véve, hogy az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény alapján létrehozott váminformációs rendszer személyes adatok bevitelét kizárólag megszemlélés és jelentéstétel, leplezett figyelés vagy a célzott ellenőrzés céljából teszi lehetővé (az egyezmény 5. cikke), és hogy minden további célhoz kiegészítő jogalapot kell teremteni,
szem előtt tartva azt a tényt, hogy jelenleg nincs lehetőség arra, hogy a folyamatban lévő és a befejezett nyomozásokra vonatkozó nyomozati ügyiratok létezésére vonatkozóan valamennyi illetékes hatóság között elektronikus és rendszeres információcsere folyjon, és így nincs lehetőség arra sem, hogy megfelelően összehangolják nyomozásaikat, továbbá tekintetbe véve, hogy a váminformációs rendszert kell erre a célra alkalmazni,
szem előtt tartva azt a tényt, hogy az EU harmadik pillérébe tartozó adatbázisok értékelésének eredménye felveti az e rendszerek egymást kiegészítő alkalmazásának szükségességét,
mivel a személyes adatok vámügyi tárolásával, feldolgozásával és felhasználásával kapcsolatban kellően figyelembe kell venni az Európa Tanácsnak az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményében megállapított elveket és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a személyes adatoknak a rendőri szerveknél történő felhasználását szabályozó, 1987. szeptember 17-i R(87)15. ajánlása 5.5 pontjának elveit,
tudatában annak, hogy az Amszterdami Szerződésnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó rendelkezései lehető legjobb végrehajtásáról szóló, 1998. december 3-i tanácsi és bizottsági cselekvési terv * 48. pontja értelmében szükség van annak megvizsgálására, hogy az Európai Rendőrségi Hivatalnak (Europol) hozzáférést lehet-e biztosítani a váminformációs rendszerhez, és ha igen, az milyen módon történjen,
megállapodtak a következő rendelkezésekben:
1. cikk
Az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény a következőképpen módosul:
(1) a szöveg az V. fejezetet követően a következő három fejezettel egészül ki:
„V A. Fejezet
VÁMÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSA
12A. cikk
(1) A váminformációs rendszer a 3. cikk szerinti adatok mellett, e fejezettel összhangban egy külön adatbázisban, a továbbiakban: „a vámügyirat-azonosítási adatbázis”, tartalmaz adatokat. E fejezet és az V B. és V C. fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül az egyezmény minden rendelkezése vonatkozik a vámügyirat - azonosítási adatbázisra.
(2) A vámügyirat-azonosítási adatbázis célja az, hogy lehetővé tegye a vámügyi nyomozás végrehajtásáért felelős és a 7. cikk szerint kijelölt nemzeti hatóságok számára, hogy egy vagy több személy, illetve vállalkozás ügyiratának megnyitásakor vagy a velük kapcsolatos nyomozás esetén azonosítsák egy másik tagállam illetékes hatóságát, amely nyomozást folytat vagy folytatott ezekkel a személyekkel vagy vállalkozásokkal kapcsolatban, annak érdekében, hogy a nyomozati ügyiratok létezésére vonatkozó információval elérjék a 2. cikk (2) bekezdésében említett célt.
(3) A vámügyirat-azonosítási adatbázis alkalmazása céljából minden tagállam köteles elküldeni egy listát nemzeti jogszabályainak súlyos megsértéséről a többi tagállamnak és a 16. cikkben említett bizottságnak.
E lista csak azokat a jogsértéseket tartalmazza, amelyek:
- legalább 12 hónapos szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel, vagy
- legalább 15 000 EUR pénzbüntetéssel fenyegetettek.
(4) Amennyiben a vámügyirat-azonosítási adatbázisból adatot lehívó tagállam további információt igényel egy személyről vagy vállalkozásról tárolt nyomozati ügyiratról, az adatot szolgáltató tagállamtól további segítséget kér a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó hatályos rendelkezések alapján.
V B. Fejezet
A VÁMÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZIS MŰKÖDTETÉSE ÉS ALKALMAZÁSA
12B. cikk
(1) Az illetékes hatóságok a 12A. cikk (2) bekezdésében meghatározott célok érdekében a nyomozati ügyiratok adatait beviszik a vámügyirat-azonosítási adatbázisba. Az adatbázisba csak az alábbi kategóriákra vonatkozó adatokat lehet bevinni:
(i) azon személyek vagy vállalkozások, akik vagy amelyek egy tagállam illetékes hatósága által megnyitott nyomozati ügyirat tárgyát képezik vagy képezték, és:
- akiket vagy amelyeket az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban azzal gyanúsítanak, hogy a nemzeti jogszabályokat súlyosan megsértik vagy megsértették, illetve részt vesznek vagy részt vettek annak megsértésében, vagy
- akik vagy amelyek olyan jelentés tárgyát képezték, amely megállapítja, hogy ilyen jogsértés történt, vagy
- akikre vagy amelyekre ilyen jogsértésért közigazgatási vagy büntetőjogi szankciót szabtak ki;
(ii) a nyomozati ügyirat által érintett tárgykör;
(iii) a tagállam adott ügyet kezelő hatóságának neve, államának megjelölése és kapcsolattartási adatai, valamint az ügyirat száma.
Az (i) és (iii) alpontokra vonatkozó adatokat minden egyes személyre vagy vállalkozásra egy külön adatállományba kell bevezetni. Az adatállományok összekapcsolása nem megengedett.
(2) Az (1) bekezdés (i) pontjában említett személyes adatok kizárólag a következőkre korlátozódnak:
(i) személyek esetében: név, leánykori név, utónevek és álnevek, születési idő és hely, állampolgárság, nem;
(ii) vállalkozások esetében: cégnév, az üzleti forgalomban használt név, bejegyzett székhely és hozzáadottértékadó-azonosító.
(3) Az adatokat a 12E. cikkel összhangban korlátozott időtartamra kell felvenni.
12C. cikk
A tagállam egyes meghatározott esetekben nem köteles a 12B. cikk szerinti adatok bevitelére, ha és ameddig ez sérti az érintett tagállam közrendjét vagy egyéb létfontosságú érdekét, különös tekintettel az adatvédelemre.
12D. cikk
(1) Az adatoknak a vámügyirat-azonosítási adatbázisba történő bevitelét és lekérdezését a 12A. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok számára kell fenntartani.
(2) A vámügyirat-azonosítási adatbázisra vonatkozó lekérdezés az alábbi személyes adatokat foglalhatja magában:
(i) személyek esetében: utónév és/vagy név és/vagy leánykori név és/vagy álnevek és/vagy születési idő;
(ii) vállalkozások esetében: cégnév és/vagy az üzleti forgalomban használt név és/vagy a hozzáadottértékadó-azonosító.
V C. Fejezet
AZ ADATOK TÁROLÁSI IDŐTARTAMA A VÁMÜGYIRAT-AZONOSÍTÁSI ADATBÁZISBAN
12E. cikk
(1) Az adatok tárolásának időtartamát annak a tagállamnak a törvényeivel, rendeleteivel és eljárásaival összhangban kell megállapítani, amely azokat bevitte. Ez az időtartam azonban semmilyen körülmények között nem lépheti túl a következő - az adatbevitel napján kezdődő - határidőket:
(i) a folyamatban lévő nyomozások ügyirataira vonatkozó adatokat három évnél tovább nem lehet tárolni, ha ez alatt az időtartam alatt semmilyen jogsértést nem állapítottak meg; az adatokat ezt megelőzően is meg kell semmisíteni, ha az utolsó nyomozati cselekmény óta egy év eltelt;
(ii) azok az adatok, amelyek olyan nyomozati ügyiratokra vonatkoznak, amelyek megállapították a jogsértést, de amelyek tekintetében még nem született büntető ítélet vagy bírságot kiszabó határozat, legfeljebb hat évig őrizhetők meg;
(iii) azok az adatok, amelyek olyan nyomozati ügyiratokra vonatkoznak, amelyek büntetés vagy pénzbírság kiszabásához vezettek, legfeljebb 10 évig őrizhetők meg.
(2) Amennyiben a 12B. cikk hatálya alá tartozó személy vagy vállalkozás tekintetében az adatot szolgáltató tagállam jogszabályai és közigazgatási rendelkezései szerinti nyomozást megszüntetik, az adott személyre vagy vállalkozásra vonatkozó minden adatot azonnal meg kell semmisíteni az (1) bekezdés (i), (ii) és (iii) pontjában említett nyomozás bármely szakaszában.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított maximális adattárolási idő lejár, az adatokat automatikusan törölni kell a vámügyirat-azonosítási adatbázisból.”
(2) A 20. cikkben a „12. cikk (1) és (2) bekezdésében” szavak helyébe a „12. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 12E. cikkben” szavak lépnek.
2. cikk
(1) E jegyzőkönyvet a tagállamoknak saját alkotmányos követelményeikkel összhangban el kell fogadniuk.
(2) A tagállamoknak értesíteniük kell a letéteményest az e jegyzőkönyv elfogadásához szükséges alkotmányos követelményeik teljesítéséről.
(3) E jegyzőkönyv azt követően 90 nappal lép hatályba, hogy az Európai Uniónak az e jegyzőkönyv létrehozásáról szóló jogi aktus Tanács általi elfogadásakori tagállamai közül a nyolcadik állam is megtette a (2) bekezdésben említett értesítést. Ha azonban az egyezmény azon a napon még nem lépett hatályba, e jegyzőkönyv az érintett nyolc tagállam vonatkozásában az egyezmény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4) A nyolcadik értesítés kézhezvételét követően bármely tagállam (2) bekezdés szerint tett értesítése az értesítést követő 90 nappal hatályba lépteti e jegyzőkönyvet az adott tagállam és azon tagállamok között, amelyekre vonatkozóan e jegyzőkönyv már hatályba lépett.
(5) A tagállamok csak olyan adatokat kötelesek felvenni a vámügyirat-azonosítási adatbázisba, amelyeket valamely nyomozás során e jegyzőkönyv hatálybalépését követően rögzítettek.
3. cikk
(1) Ehhez a jegyzőkönyvhöz bármely olyan állam csatlakozhat, amely az Európai Unió tagállamává válik, és amely csatlakozik az egyezményhez.
(2) E jegyzőkönyvnek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam nyelvén elkészített szövege hiteles.
(3) A csatlakozási okiratot a letéteményesnél kell letétbe helyezni.
(4) E jegyzőkönyv bármely csatlakozó állam tekintetében a csatlakozási okirat letétbe helyezésének napját követő 90 nap elteltével, illetve - amennyiben e jegyzőkönyv az említett 90 nap lejártával még nem lépett hatályba - a jegyzőkönyv hatálybalépésének napján lép hatályba, ha az egyezmény akkor már hatályba lépett.
4. cikk
Minden olyan államot, amely az Európai Unió tagjává válik, és e jegyzőkönyv hatálybalépését követően csatlakozik az egyezményhez annak 25. cikkével összhangban, úgy kell tekinteni, mint amely az e jegyzőkönyv által módosított egyezményhez csatlakozott.
5. cikk
A jegyzőkönyv letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
A letéteményes az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az elfogadások és a csatlakozások alakulásáról szóló információkat, valamint az ezzel a jegyzőkönyvvel kapcsolatos nyilatkozatokat és minden más értesítést.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-harmadik év május havának nyolcadik napján, egyetlen eredeti példányban angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles; az eredeti példányt az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának levéltárában helyezik letétbe.”
3. § a) A Magyar Köztársaság az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló, Brüsszelben, 1995. július 26-án kelt Egyezmény 10. cikkének (3) bekezdéséhez a letéteményeshez a következő tájékoztatást juttatta el:
„Az Egyezmény 10. cikkének (1) bekezdése alapján a váminformációs rendszerért felelős kijelölt szerv a Magyar Köztársaságban: a Vám- és Pénzügyőrség”.
b) A Magyar Köztársaság a Brüsszelben, 1996. november 29-én kelt, az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján létrehozott, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről szóló Jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdéséhez a következő nyilatkozatot tette:
„Az Európai Unióról szóló Szerződés 35. cikkének (2) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság az Európai Bíróság joghatóságát az Európai Unióról szóló Szerződés 35. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint fogadja el.”
4. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
