– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.),
– 32003 L 0092: A Tanács 2003.10.7-i 2003/92/EK irányelve (HL L 260., 2003.10.11., 8. o.),
– 32004 L 0007: A Tanács 2004.1.20-i 2004/7/EK irányelve (HL L 27., 2004.1.30., 44. o.),
– 32004 L 0015: A Tanács 2004.2.10-i 2004/15/EK irányelve (HL L 52., 2004.2.21., 61. o.),
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
A 24a. cikk a következőkkel egészül ki a: „– 35 000 EUR a Cseh Köztársaságban” francia bekezdés előtt:
„– 25 600 EUR Bulgáriában;”
és a következőkkel egészül ki a „– 10 000 euró Lengyelországban” francia bekezdést követően:
„– 35 000 euró Romániában;”.
2. 31992 L 0083: A Tanács 1992. október 19-i 92/83/EGK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.), az alábbi módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
(a) A 22. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„6. Bulgária és a Cseh Köztársaság az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-nál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg a 30 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt.”
(b) A 22. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„7. Magyarország, Románia és Szlovákia az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50%-nál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt. Ezt a megállapodást a Bizottság 2015-ben felülvizsgálja és a lehetséges módosításokról jelentést nyújt be a Tanácsnak.”
1. Mezőgazdaság
1. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, III. fejezet, 4. szakasz, Mezőgazdaság és halászat
A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel eljárva – a cukor piacának közös szervezését szabályozó rendeletet Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel módosítja, az alábbi táblázatban meghatározott módon kiigazítva a cukor- és izoglükóz-kvótákat, valamint a nyerscukor behozatalára vonatkozó maximális ellátási szükségletet, amelyek a cukor piaca közös szervezése éppen hatályos elveinek és célkitűzéseinek való megfelelés érdekében ugyanúgy kiigazíthatók, mint a jelenlegi tagállamok kvótái.
Elfogadott mennyiségek
| (tonnában) | |||
| Bulgária | Románia | ||
| A cukor alapmennyisége * | 4 752 | 109 164 | |
| ebből: A. | 4 320 | 99 240 | |
| B. | 432 | 9 924 | |
| A nyerscukor behozatalára vonatkozó maximális ellátási szükséglet (fehércukorban kifejezve) | 198 748 | 329 636 | |
| Az izoglükóz alapmennyisége * | 56 063 | 9 981 | |
| ebből: A. | 56 063 | 9 790 | |
| B. | 0 | 191 |
Amennyiben Bulgária 2006-ban erre vonatkozó kérelemmel él, a cukorra vonatkozó, fent említett A. és B. alapmennyiséget Bulgária izoglükózra vonatkozó A. és B. alapmennyiségére át kell váltani.
2. 31998 R 2848: A Bizottság 1998. december 22-i 2848/98/EK rendelete a nyersdohányágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 358., 1998.12.31., 17. o.), az alábbi módosításokkal:
– 31999 R 0510: A Bizottság 1999.3.8-i 510/1999/EK rendelete (HL L 60., 1999.3.9., 54. o.),
– 31999 R 0731: A Bizottság 1999.4.7-i 731/1999/EK rendelete (HL L 93., 1999.4.8., 20. o.),
– 31999 R 1373: A Bizottság 1999.6.25-i 1373/1999/EK rendelete (HL L 162., 1999.6.26., 47. o.),
– 31999 R 2162: A Bizottság 1999.10.12-i 2162/1999/EK rendelete (HL L 265., 1999.10.13., 13. o.),
– 31999 R 2637: A Bizottság 1999.12.14-i 2637/1999/EK rendelete (HL L 323., 1999.12.15., 8. o.),
– 32000 R 0531: A Bizottság 2000.3.10-i 531/2000/EK rendelete (HL L 64., 2000.3.11., 13. o.),
– 32000 R 0909: A Bizottság 2000.5.2-i 909/2000/EK rendelete (HL L 105., 2000.5.3., 18. o.),
– 32000 R 1249: A Bizottság 2000.6.15-i 1249/2000/EK rendelete (HL L 142., 2000.6.16., 3. o.),
– 32001 R 0385: A Bizottság 2001.2.26-i 385/2001/EK rendelete (HL L 57., 2001.2.27., 18. o.),
– 32001 R 1441: A Bizottság 2001.7.16-i 1441/2001/EK rendelete (HL L 193., 2001.7.17., 5. o.),
– 32002 R 0486: A Bizottság 2002.3.18-i 486/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 9. o.),
– 32002 R 1005: A Bizottság 2002.6.12-i 1005/2002/EK rendelete (HL L 153., 2002.6.13., 3. o.).
– 32002 R 1501: A Bizottság 2002.8.22-i 1501/2002/EK rendelete (HL L 227., 2002.8.23., 16. o.),
– 32002 R 1983: A Bizottság 2002.11.7-i 1983/2002/EK rendelete (HL L 306., 2002.11.8., 8. o.),
– 32004 R 1809: A Bizottság 2004.10.18-i 1809/2004/EK rendelete (HL L 318., 2004.10.19., 18. o.).
Adott esetben és a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 2075/92/EGK tanácsi rendelet * 23. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel, a Bizottság a csatlakozás időpontjára elfogadja a 2848/98/EK rendelet II. mellékletében foglalt, elismert termőterületek közösségi listájára vonatkozó szükséges módosításokat, különösen e listának a kijelölt bolgár és román dohánytermő területekkel való kiegészítése céljából.
3. 32003 R 1782: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32004 R 0021: A Tanács 2003.12.17-i 21/2004/EK rendelete (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.)
– 32004 R 0583: A Tanács 2004.3.22-i 583/2004/EK rendelete (HL L 91., 2004.3.30., 1. o.)
– 32004 D 0281: A Tanács 2004.3.22-i 2004/281/EK határozata (HL L 93., 2004.3.30., 1. o.)
– 32004 R 0864: A Tanács 2004.4.29-i 864/2004/EK rendelete (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.)
(a) A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva elfogadja a vetőmagokra vonatkozó támogatásnak az 1782/2003/EK rendelet III. címének 6. fejezetében és IV.A. címében meghatározott támogatási rendszerekbe való beillesztéséhez szükséges rendelkezéseket Bulgária és Románia tekintetében.
(i) E rendelkezések tartalmazni fogják az 583/2004/EK rendelettel módosított 1782/2003/EK rendelet „A vetőmagra vonatkozó támogatások tekintetében a 99. cikk (3) bekezdésében említett felső határok az új tagállamokban” című XI.A. mellékletének alábbi módosítását:
„XIA. melléklet
A vetőmagra vonatkozó támogatások tekintetében a 99. cikk (3) bekezdésében említett felső határok az új tagállamokban
| (millió EUR) | |||||||||||||
| Naptári év | Bulgária | Cseh Köz- társaság | Észtország | Ciprus | Lettország | Litvánia | Magyar- ország | Málta | Lengyel- ország | Románia | Szlovénia | Szlovákia | |
| 2005 | – | 0,87 | 0,04 | 0,03 | 0,10 | 0,10 | 0,78 | 0,03 | 0,56 | – | 0,08 | 0,04 | |
| 2006 | – | 1,02 | 0,04 | 0,03 | 0,12 | 0,12 | 0,90 | 0,03 | 0,65 | – | 0,10 | 0,04 | |
| 2007 | 0,11 | 1,17 | 0,05 | 0,04 | 0,14 | 0,14 | 1,03 | 0,04 | 0,74 | 0,19 | 0,11 | 0,05 | |
| 2008 | 0,13 | 1,46 | 0,06 | 0,05 | 0,17 | 0,17 | 1,29 | 0,05 | 0,93 | 0,23 | 0,14 | 0,06 | |
| 2009 | 0,15 | 1,75 | 0,07 | 0,06 | 0,21 | 0,21 | 1,55 | 0,06 | 1,11 | 0,26 | 0,17 | 0,07 | |
| 2010 | 0,17 | 2,04 | 0,08 | 0,07 | 0,24 | 0,24 | 1,81 | 0,07 | 1,30 | 0,30 | 0,19 | 0,08 | |
| 2011 | 0,22 | 2,33 | 0,10 | 0,08 | 0,28 | 0,28 | 2,07 | 0,08 | 1,48 | 0,38 | 0,22 | 0,09 | |
| 2012 | 0,26 | 2,62 | 0,11 | 0,09 | 0,31 | 0,31 | 2,33 | 0,09 | 1,67 | 0,45 | 0,25 | 0,11 | |
| 2013 | 0,30 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,53 | 0,28 | 0,12 | |
| 2014 | 0,34 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,60 | 0,28 | 0,12 | |
| 2015 | 0,39 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,68 | 0,28 | 0,12 | |
| 2016 | 0,43 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,75 | 0,28 | 0,12 | |
| következő évek | 0,43 | 2,91 | 0,12 | 0,10 | 0,35 | 0,35 | 2,59 | 0,10 | 1,85 | 0,75 | 0,28 | 0,12 | |
| ”; | |||||||||||||
(ii) A vetőmagok maximális nemzeti mennyiségének felosztása, amelyre a támogatás fizetendő a következő:
A vetőmagok maximális nemzeti mennyiségének megállapodás szerinti felosztása, amelyre a támogatás fizetendő
| (tonnában) | |||
| Bulgária | Románia | ||
| Rizsvetőmag (Oryza sativa L.) | 883,2 | 100 | |
| Rizsvetőmagon kívüli vetőmag | 936 | 2294 |
(b) A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva elfogadja a dohányra irányuló támogatásnak az 1782/2003/EK tanácsi rendelet III. címének 6. fejezetében és IV.A. címében meghatározott támogatási rendszerekbe való beillesztéséhez szükséges rendelkezéseket Bulgária és Románia tekintetében.
A dohányra vonatkozó nemzeti garanciaküszöb-értékek megállapodás szerinti felosztása a következő:
A dohányra vonatkozó nemzeti garanciaküszöbök megállapodás szerinti felosztása
| (tonnában) | |||
| Bulgária | Románia | ||
| Összesen, ebből: | 47 137 | 12 312 | |
| I. Mesterséges hővel szárított | 9 023 | 4 647 | |
| II. Természetes úton szárított világos | 3 208 | 2 370 | |
| V. Napon szárított | 5 295 | ||
| VI. Basmas | 31 106 | ||
| VIII. Kaba Koulak | 3 800 |
31999 L 0105: A Tanács 1999. december 22-i 1999/105/EK irányelve az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 11., 2000.1.15., 17. o.).
Adott esetben, és az 1999/105/EK irányelv 26. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság kiigazítja az említett irányelv I. mellékletét a Pinus peuce Griseb., Fagus orientalis Lipsky, Quercus frainetto Ten. és Tilia tomentosa Moench erdei fajok vonatkozásában.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 3. szakasz, Az áruk szabad mozgása
KÜLÖNLEGES MECHANIZMUS
Bulgária és Románia esetében olyan gyógyszertermékre adott szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány jogosultja vagy kedvezményezettje, amelyre vonatkozóan a bejelentést valamely tagállamban akkor tették, amikor a termékre ilyen oltalmat az említett új tagállamok valamelyikében nem lehetett szerezni, a szabadalomból vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítványból eredő jogait gyakorolhatja annak érdekében, hogy megakadályozza a termék olyan tagállamba vagy tagállamokba történő behozatalát és ottani forgalomba hozatalát, ahol az adott termék szabadalmi oltalom vagy kiegészítő oltalom alatt áll, még akkor is, ha a terméket ebben az új tagállamban ő hozta vagy hozzájárulásával hozták először forgalomba.
Bárkinek, aki a fenti bekezdés hatálya alá tartozó gyógyszerterméket egy olyan tagállamba kíván behozni vagy ott forgalomba hozni, ahol a termék szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt áll, igazolnia kell az illetékes hatóságoknak a szóban forgó behozatalra vonatkozó kérelemben, hogy az oltalom jogosultját vagy kedvezményezettjét egy hónappal korábban értesítette.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 5. szakasz, Versenyszabályok
1. A csatlakozást követően, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt hatályba léptetett és ezt követően is alkalmazandó alább felsorolt támogatási programok és egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikke (1) bekezdése szerinti létező támogatásnak minősülnek:
(a) az 1994. december 10-e előtt hatályba léptetett támogatások;
(b) az e melléklet függelékében felsorolt támogatások;
(c) azok a támogatások, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt az új tagállam állami támogatásokat ellenőrző hatósága megvizsgált és a közösségi vívmányokkal összeegyeztethetőnek talált, és amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott eljárás során úgy találta, hogy nem merül fel komoly kétség a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.
Minden olyan, a csatlakozás időpontja után is alkalmazandó intézkedést, amely állami támogatásnak minősül és nem felel meg a fenti feltételeknek, a csatlakozástól az Alkotmány III-168. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során új támogatásnak kell tekinteni.
A fenti rendelkezéseket a közlekedési ágazatnak, valamint az Alkotmány I. mellékletében felsorolt termékek – kivéve a halászati termékek, illetve az ezekből származó termékek – előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott támogatásokra nem kell alkalmazni.
A fenti rendelkezések szintén nem érintik a versenypolitikára vonatkozó, a jegyzőkönyvben foglalt átmeneti intézkedéseket és a jegyzőkönyv VII. melléklete 4. fejezetének B. szakaszában megállapított intézkedéseket.
2. Amennyiben egy új tagállam azt kívánja, hogy a Bizottság az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt eljárás keretében vizsgáljon meg valamely támogatást, köteles rendszeresen megküldeni a Bizottságnak:
(a) a nemzeti állami támogatásokat ellenőrző hatóság által megvizsgált, és a közösségi vívmányokkal összhangban lévőnek talált létező támogatások listáját; és
(b) a vizsgálni kívánt támogatás összeegyeztethetőségének megítéléséhez szükséges minden egyéb információt,
a Bizottság által rendelkezésre bocsátott, meghatározott bejelentési formában.
Ha a Bizottság a támogatásra vonatkozó összes szükséges információ vagy az új tagállamnak a bejelentést a kért kiegészítő információ hozzáférhetetlensége vagy korábbi megküldése miatt teljesnek tekintő nyilatkozata kézhezvételét követő három hónapon belül nem kifogásolja a létező támogatást azon az alapon, hogy komoly kétség merülne fel a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem emelt kifogást.
Minden olyan támogatási intézkedésre, amelyet a Bizottságnak az (1) bekezdés (c) pontjában megjelölt eljárás szerint a csatlakozás időpontja előtt bejelentettek, a fenti eljárást kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vizsgálat ideje alatt az érintett új tagállam már az Unió tagjává vált.
3. Az (1) bekezdés (c) pontjában meghatározott intézkedéssel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelő határozatát az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelet * szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni.
Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba.
4. Az Alkotmány III-168. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, a közlekedési ágazatnak nyújtott, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikkének (1) bekezdése szerinti létező támogatásnak minősülnek, a következő feltétel mellett:
– a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek.
E támogatások a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig minősülnek az Alkotmány III-168. cikkének (1) bekezdése értelmében „létező” támogatásnak.
Amennyiben szükséges, az új tagállamok módosítják a fenti támogatásokat, annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időpontot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.
5. Románia vonatkozásában az (1) bekezdés c) pontját csak azokra a támogatásokra kell alkalmazni, amelyeket Románia állami támogatásokat ellenőrző hatósága az után az időpont után vizsgált meg, miután a Bizottság – Románia csatlakozási tárgyalások kapcsán vállalt kötelezettségeinek folyamatos ellenőrzése alapján meghozott – határozata szerint Románia államitámogatás-végrehajtási nyilvántartása a csatlakozást megelőző időszakban kielégítő szintet ért el. A nyilvántartás akkor tekinthető kielégítő szintűnek, ha Románia bizonyítja az állami támogatások teljes körű és megfelelő ellenőrzésének következetes alkalmazását az országban nyújtott valamennyi támogatási intézkedés vonatkozásában, beleértve azt is, hogy az állami támogatásokat ellenőrző hatósága teljes mértékben és pontosan megindokolt határozatokat fogad el és hajt végre, valamennyi intézkedés állami támogatási jellegének alapos értékelésével és az összeegyeztethetőségi kritériumok helyes alkalmazásával.
A Bizottság – a közös piaccal való összeegyeztethetőséget illető komoly kétség alapján – kifogást emelhet minden olyan támogatási intézkedéssel szemben, amelyet a 2004. szeptember 1-je és a Bizottságnak a támogatás-végrehajtási nyilvántartás kielégítő szintjét megállapító fenti határozatában rögzített időpont közötti előcsatlakozási időszakban nyújtanak. A Bizottság kifogást emelő határozatát a 659/1999/EK rendelet szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni. Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba.
Amennyiben a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését követően elutasító határozatot fogad el, a Bizottság úgy határoz, hogy Romániának minden szükséges intézkedést meg kell tennie azért, hogy a támogatást a kedvezményezett ténylegesen visszafizesse. A visszafizetendő támogatás összege magában foglalja a 794/2004/EK rendelettel * összhangban megállapított mértékű és ugyanazon időponttól fizetendő kamatot.
(a) Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, III. fejezet, 4. szakasz, Mezőgazdaság és halászat
1. Az új tagállamoknak a csatlakozás időpontjában meglévő, piactámogatási politikájuk részét képező állami készletei feletti rendelkezést a Közösség veszi át az intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1978. augusztus 2-i 1883/78/EGK tanácsi rendelet * 8. cikkének alkalmazásából következő értéken. Az említett készletek kizárólag abban az esetben kerülnek átvételre, ha az adott termékeket érintő állami intervencióra a Közösségben kerül sor, és a készletek megfelelnek az intervencióra vonatkozó közösségi követelményeknek.
2. Az új tagállamok területén a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban lévő olyan magán- vagy állami termékkészleteket, amelyek meghaladják a rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiséget, e tagállamoknak saját költségükön meg kell szüntetniük.
A rendes átvihető készlet fogalmát az egyes termékek tekintetében az egyes közös piacszervezések különleges feltételei és céljai alapján kell meghatározni.
3. Az (1) bekezdésben említett készleteket le kell vonni a rendes átvihető készletet meghaladó mennyiségből.
4. A Bizottság a fent vázolt szabályozást a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet * 13. cikkében meghatározott vagy, adott esetben, a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 30-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet * 42. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, vagy a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló más rendeletek megfelelő cikkeivel, vagy az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott megfelelő bizottsági eljárással összhangban hajtja végre és alkalmazza.
(b) Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 5. szakasz, Versenyszabályok
Az Alkotmány III-168. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, az Alkotmány I. mellékletében felsorolt termékek – a halászati termékek és ezekből származó termékek kivételével – előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikke értelmében létező támogatásnak minősülnek, a következő feltételek mellett:
– a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek. A Bizottság közzéteszi e támogatások listáját.
E támogatások a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig minősülnek az Alkotmány III-168. cikke értelmében „létező” támogatásnak.
Amennyiben szükséges, az új tagállamok módosítják a fenti támogatásokat, annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időpontot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 3. szakasz, Az áruk szabad mozgása, 1. alszakasz, Vámunió
31992 R 2913: A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).
31993 R 2454: A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 R 2286: A Bizottság 2003.12.18-i 2286/2003/EK rendelete (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.).
A 2913/92/EGK rendeletet és a 2454/93/EGK rendeletet az új tagállamok vonatkozásában az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
A közösségi helyzet igazolása (kereskedelem a kibővített közösségben)
1. A 2913/92/EGK rendelet 20. cikkétől eltérve, azok az áruk, amelyek a kibővített Közösségben a csatlakozás időpontjában átmeneti megőrzés alatt, vagy az e rendelet 4. cikke (15) bekezdésének (b) pontjában és (16) bekezdésének (b)–(g) pontjában említett valamely vámjogi sors vagy vámeljárás alatt, vagy a kibővített Közösségben a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak, a kibővített Közösségben szabad forgalomba bocsátásra történő bejelentéskor mentesülnek a vámok és egyéb vámintézkedések alól, feltéve, hogy a következő okmányok valamelyikét bemutatják:
(a) a kedvezményes származást igazoló okmány, amelyet a csatlakozás időpontját megelőzően szabályszerűen állítottak ki vagy adtak ki az alább felsorolt Európa-megállapodások valamelyike vagy az új tagállamok egymással kötött megfelelő preferenciális megállapodásai alapján, amelyek a vámvisszatérítés vagy vámmentesség tilalmáról rendelkeznek az azon termékek előállításához felhasznált nem származó anyagokra vonatkozóan, amelyekre származási igazolást állítottak ki vagy adtak ki (vámvisszatérítés tilalma);
Az Európa-megállapodások:
– 21994 A 1231 (24) Bulgária: Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Bolgár Köztársaság közötti társulás létesítéséről 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről * ;
– 21994 A 1231 (20) Románia: Európa-megállapodás egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Románia közötti társulás létesítéséről – 4. jegyzőkönyv a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről * .
(b) a közösségi helyzet igazolásának a 2454/93/EGK rendelet 314c. cikkében említett bármely eszköze;
(c) valamely jelenlegi tagállamban vagy egy új tagállamban a csatlakozás időpontja előtt kibocsátott ATA-igazolvány.
2. A csatlakozás időpontjában fennálló helyzetre tekintettel és a 2913/92/EGK rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kiegészítve, a fenti (1) bekezdés b) pontjában említett igazolások kiadása szempontjából „közösségi áru”:
– a 2913/92/EGK rendelet 23. cikkében foglaltakkal azonos feltételek mellett teljes egészében az új tagállamok bármelyikének területén létrejött áru, amely nem tartalmaz más országból vagy területről behozott árut; vagy
– az érintett országtól eltérő más országból vagy területről behozott áru, amelyet az érintett országban szabad forgalomba bocsátottak; vagy
– az érintett országban a kizárólag az e bekezdés második francia bekezdésében említett árukból, vagy az e bekezdés első és második francia bekezdésében említett árukból létrejött vagy előállított áru.
3. A fenti (1) bekezdés (a) pontjában említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó Európa-megállapodásoknak, illetve az új tagállamok egymással kötött megfelelő preferenciális megállapodásainak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő három éves időszakban fogadják el.
Kedvezményes származás igazolása (kereskedelem harmadik országokkal, beleértve Törökországot is, a mezőgazdaságra, valamint szén- és acéltermékekre vonatkozó preferenciális megállapodások keretében)
4. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, a harmadik országok által, az új tagállamok ezen országokkal kötött preferenciális megállapodásai alapján vagy az új tagállamok egyoldalú nemzeti jogszabályai alapján szabályszerűen kiállított vagy kiadott származási igazolást el kell fogadni az érintett új tagállamban, feltéve, hogy:
(a) az ilyen származás megszerzése a Közösség által harmadik országokkal vagy országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre az országokra vagy országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett kedvezményes tarifális intézkedések alapján kedvezményes tarifális elbánást eredményez; valamint
(b) a származási igazolást és a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(c) a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot az új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően nyújtották be, a preferenciális megállapodások vagy az ezen új tagállamban a szabad forgalomba bocsátás időpontjában hatályban lévő szabályok alapján visszamenőleges hatállyal kibocsátott vagy kiadott származási igazolást az érintett új tagállamok szintén elfogadhatják, feltéve hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
5. Bulgária és Románia felhatalmazást kapnak arra, hogy fenntartsák a harmadik országokkal kötött megállapodások keretében „elfogadott exportőr” státuszt adó engedélyeket, feltéve, hogy
(a) az e harmadik országok és a Közösség között a csatlakozás időpontját megelőzően kötött megállapodások is tartalmaznak ilyen rendelkezést; valamint
(b) az elfogadott exportőrök az azon megállapodásokban meghatározott származási szabályokat alkalmazzák.
Legkésőbb a csatlakozás időpontját követő egy éven belül az új tagállamok a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kiadott új engedélyekkel váltják fel ezeket az engedélyeket.
6. A 4. bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő hároméves időszakban fogadják el.
7. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, a Közösség által a harmadik országokkal kötött preferenciális megállapodások keretén belül ezen országok által visszamenőleges hatállyal kiállított származási igazolást el kell fogadni az új tagállamokban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában ezen harmadik országok valamelyikében vagy az érintett új tagállamban úton vagy átmeneti megőrzés alatt, illetve vámraktárban vagy vámszabad területen vannak, feltéve, hogy a kérdéses árukra vonatkozóan annak az új tagállamnak, amelyben az árut szabad forgalomba bocsátják, a fuvarokmány kibocsátásának időpontjában nincs hatályos szabadkereskedelmi megállapodása a harmadik országgal, és feltéve, hogy:
(a) az ilyen származás megszerzése a Közösség által harmadik országokkal vagy országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre az országokra vagy országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett kedvezményes tarifális intézkedések alapján kedvezményes tarifális elbánást eredményez; valamint
(b) a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(c) a visszamenőleges hatállyal kiállított származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
8. A fenti 7. bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy szabályoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az áru helyzetének igazolása az ipari termékek EK–Törökország vámunión belüli szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések alapján
9. A Törökország vagy egy új tagállam által, a köztük alkalmazott preferenciális kereskedelmi megállapodások keretén belül szabályszerűen kiállított származási igazolásokat, amelyek az érintett árukra vonatkozóan az azonos származási szabályokon és a vámvisszatérítés vagy vámfelfüggesztés tilalmán alapuló származási kumulációt tesznek lehetővé a Közösséggel, az érintett országokban az áru helyzetét igazoló okmányként kell elfogadni, az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az EK–Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatában * megállapított rendelkezések alapján, feltéve, hogy:
(a) a származási igazolást és a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(b) a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot Törökországban vagy valamely új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően, a fent említett preferenciális kereskedelmi megállapodások keretein belül nyújtották be, az e megállapodások alapján visszamenőleges hatállyal kiadott származási igazolás szintén elfogadható, feltéve, hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
10. A 9. bekezdésben említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó preferenciális megállapodásoknak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi és az új tagállamok illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását követő hároméves időszakban fogadják el.
11. A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az EK–Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatában megállapított rendelkezések alapján kiállított ATR szállítási okmányt el kell fogadni az új tagállamokban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában a Közösségben vagy Törökországban a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak, illetve átmeneti megőrzés alatt vagy a 2913/92/EGK rendelet 4. cikke (16) bekezdése b)–h) pontjában említett valamely vámeljárás alatt állnak Törökországban vagy az érintett új tagállamban, feltéve, hogy:
(a) az érintett árukra semmilyen, a (9) bekezdésben említett származási igazolást nem nyújtottak be; valamint
(b) az áruk megfelelnek az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések végrehajtási feltételeinek; valamint
(c) a fuvarokmányt legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint
(d) az ATR szállítási okmányt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz.
12. A fenti 11. bekezdésben említett ATR szállítási okmányok ellenőrzése tekintetében az EK–Törökország Vámegyüttműködési Bizottság 1/2001 határozatának * az ATR szállítási okmányok kibocsátásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.
Vámeljárások
13. A 2913/92/EGK rendelet 4. cikke (16) bekezdésének (b)–(h) pontjában említett, a csatlakozást megelőzően elkezdődött átmeneti megőrzést és vámeljárásokat a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell befejezni, illetve lezárni.
Amennyiben az eljárás befejezésekor vagy lezárásakor vámtartozás keletkezik, a fizetendő behozatali vám összege a Közös Vámtarifának megfelelően a vámtartozás keletkezésének időpontjában hatályos összeg, és a befizetett összeget a Közösség saját forrásának kell tekinteni.
14. A vámraktározásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 98–113. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–535. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezésnek megfelelően kell alkalmazni:
– amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk vámraktározási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozat elfogadása időpontjában fennálló jellege, vámértéke és mennyisége határozza meg, és ezt a nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni.
15. Az aktív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 114–129. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 536–550. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk eljárás alá vonásának időpontjában fennálló jellege, tarifális besorolása, mennyisége, vámértéke és származása határozza meg, és az eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni;
– amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi és az új tagállamokban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni;
– ha az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot vámvisszatérítési rendszer keretében fogadták el, a vámot a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően azon új tagállam által és költségére kell visszatéríteni, amelyikben a csatlakozás időpontja előtt az a vámtartozás keletkezett, amelyre vámvisszatérítést igényelnek.
16. Az ideiglenes behozatalra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 137–144. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 553–584. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruknak az áruk eljárás alá vonásának időpontjában fennálló jellege, tarifális besorolása, mennyisége, vámértéke és származása határozza meg, és az eljárás alá vonásra irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, ezeket az elemeket az érintett új tagállamban a csatlakozás időpontját megelőzően hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni;
– amennyiben az eljárás lezárásakor vámtartozás keletkezik, a jelenlegi és az új tagállamokban letelepedett engedélyesek helyzete közötti egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni.
17. A passzív feldolgozásra vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 84–90. és 145–160. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 496–523. és 585–592. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– a 2454/93/EGK rendelet 591. cikkének (2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell az ideiglenes kivitel alá eső árukra, amennyiben ezek a csatlakozás időpontja előtt kerültek ideiglenes kivitelre az új tagállamokból.
Egyéb rendelkezések
18. A 2913/92/EGK rendelet 4. cikke (16) bekezdésének d), e) és g) pontjában említett vámeljárások céljára a csatlakozás időpontja előtt kiadott engedélyek érvényességük lejártáig, de legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított egy évig érvényesek.
19. A vámtartozás keletkezésére, lekönyvelésére és utólagos beszedésére vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 201–232. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 859–876a. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– a vámbeszedést a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vámbeszedést az érintett új tagállam által és annak javára kell végrehajtani, az abban a tagállamban a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően.
20. A vám visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozóan a 2913/92/EGK rendelet 235–242. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 877–912. cikkében meghatározott eljárásokat az új tagállamok esetében a következő különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:
– a vám visszafizetését vagy elengedését a közösségi jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kell végrehajtani. Ha azonban a vámtartozás, amelyre vonatkozóan a visszafizetést vagy elengedést kérik, a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vám visszafizetését vagy elengedését az érintett új tagállam által és annak költségére kell végrehajtani, az abban a tagállamban a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően.
Az V. melléklet 2. fejezetében meghatározott létező támogatási eljárás (1) bekezdésének b) pontjában említett létező támogatások jegyzéke
Megjegyzés: Az ebben a függelékben felsorolt támogatások csak olyan mértékben minősülnek az V. melléklet 2. fejezetében meghatározott létező támogatási eljárás céljára szolgáló létező támogatásnak, amennyiben az első bekezdés hatálya alá tartoznak.
| Szám | Jogcím (eredeti) | A nemzeti állami támogatásokat ellenőrző szerv általi jóváhagyás időpontja | Időtartam | |||
| TÁ | Sz. | Év | ||||
| BG | 1 | 2004 | Предоговаряне на задълженията към държавата, възникнали по реда на Закома за уреждане на необслужвание редити, договорени до 31.12.1990 г. със „Силома” АД, гр. Силитсра, чрез удължавае срока на изплащане на главницата за срок от 15 години | 2004.07.29. | 2004–2018 | |
| BG | 2 | 2004 | Средства за компенсиране от държавния бюджет на доказания от „Български пощи” ЕАД дефицит от изпълнението на универсалната пощенска услуга | 2004.11.18. | 2010.12.31. | |
| BG | 3 | 2004 | Целево финансиране на дейността на Българската телеграфна агеция- направление „Информационно обслуживане” | 2003.12.16. | 2010.12.31. | |
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
31968 R 1612: A Tanács 1968. október 15-i 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról (HL L 257., 1968.10.19., 2. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004.4.29-i 2004/38/EK irányelve (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.);
31996 L 0071: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.);
32004 L 0038: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).
1. A munkavállalók szabad mozgásával és a 96/71/EK irányelv 1. cikkében meghatározott, a munkavállalók ideiglenes mozgásával járó szolgáltatások nyújtásának szabadságával összefüggésben az Alkotmány III–133. cikkét és III–144. cikkének első bekezdését egyrészről Bulgária, másrészről valamennyi jelenlegi tagállam között csak a (2)–(14) bekezdésben foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel kell teljes mértékben alkalmazni.
2. Az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig a jelenlegi tagállamok a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák a bolgár állampolgárok területükön való munkavállalási jogosultságára. E rendelkezések alkalmazását a jelenlegi tagállamok a csatlakozás időpontját követő ötéves időszak végéig fenntarthatják.
Azok a bolgár állampolgárok, akik a csatlakozás időpontjában jogszerűen vállalnak munkát valamely jelenlegi tagállamban, és megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen az adott tagállamban, jogosultak munkát vállalni ebben a tagállamban, de a nemzeti jogszabályaikban foglalt rendelkezéseket alkalmazó egyéb tagállamokban nem.
Ugyanezek a jogok illetik meg azokat a bolgár állampolgárokat is, akik a csatlakozás időpontját követően a jelenlegi tagállamok valamelyikében megszakítás nélkül legalább 12 hónapig munkavállalóként lehetnek jelen.
Azok a fenti második és harmadik albekezdésben említett bolgár állampolgárok, akik az adott tagállam munkaerőpiacát önszántukból elhagyják, elvesztik az ezen albekezdésekben foglalt jogaikat.
Ezek a jogok nem illetik meg azokat a csatlakozás időpontjában vagy a nemzeti jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazásának ideje alatt valamely jelenlegi tagállamban jogszerűen munkát vállaló bolgár állampolgárokat, akik e tagállamban 12 hónapnál rövidebb ideig jogosultak munkát vállalni.
3. A csatlakozás időpontját követő kétéves időszak vége előtt a Tanács a Bizottság jelentése alapján felülvizsgálja a (2) bekezdésben meghatározott átmeneti rendelkezések érvényesülését.
E felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb a csatlakozás időpontját követő kétéves időszak végéig, a jelenlegi tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy továbbra is a nemzeti jogszabályaikban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazzák, vagy ezután az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazzák. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
4. Bulgária kérelmére egy további felülvizsgálat végezhető. Az eljárásra a 3. bekezdést kell alkalmazni, és azt Bulgária kérelmének kézhezvételétől számított hat hónapon belül le kell folytatni.
5. Az a tagállam, amely a (2) bekezdésben említett ötéves időszak végéig fenntartja a nemzeti jogszabályaiban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazását, amennyiben munkaerőpiacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a Bizottság értesítését követően, a csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig alkalmazhatja ezeket a rendelkezéseket. Ilyen értesítés hiányában az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni.
6. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. bekezdés értelmében a bolgár állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, és amelyek ebben az időszakban a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából a bolgár állampolgárok részére munkavállalási engedélyt adnak ki, azt mérlegelés nélkül kötelesek kiadni.
7. A csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig azok a tagállamok, amelyekben a 3., 4. és 5. bekezdés értelmében a bolgár állampolgárokra az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét kell alkalmazni, az alábbi albekezdésekben meghatározott eljáráshoz folyamodhatnak.
Amennyiben az első albekezdésben említett tagállam munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, a tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és biztosítja számukra az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy az adott régióban vagy az adott szakma tekintetében a rendes állapot helyreállítása érdekében részben vagy egészben függessze fel az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított két héten belül határoz a felfüggesztésről, valamint annak időtartamáról és alkalmazási köréről, és határozatáról értesíti a Tanácsot. A Bizottság határozatának meghozatalát követő két héten belül bármely tagállam kérheti a Tanácstól a határozat megsemmisítését vagy módosítását. A Tanács az ilyen kérésről két héten belül, minősített többséggel határoz.
Az első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, amiről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.
8. Amíg a fenti (2)–(5) és (7) bekezdés értelmében az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazása felfüggesztés alatt áll, Bulgáriában a jelenlegi tagállamok állampolgáraira, illetve a jelenlegi tagállamokban a bolgár állampolgárokra a 2004/38/EK irányelv 23. cikkét a munkavállaló családtagjainak munkavállalási joga tekintetében az alábbi feltételekkel kell alkalmazni:
– a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozáskor a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, a csatlakozás után azonnal jogosultak munkát vállalni az érintett tagállamban. Ez nem vonatkozik a munkavállaló családtagjaira abban az esetben, ha a munkavállaló 12 hónapnál rövidebb ideig jogosult munkát vállalni az adott tagállamban;
– a munkavállaló házastársa, valamint 21 éven aluli vagy eltartott leszármazottaik, akik a csatlakozás időpontját követően, de az átmeneti rendelkezések alkalmazásának ideje alatt a munkavállalóval együtt jogszerűen a tagállam területén laknak, akkor jogosultak munkát vállalni az adott tagállamban, ha legalább 18 hónapig jogszerűen az adott tagállamban laknak, illetve – ha az a korábbi – a csatlakozás időpontját követő harmadik évtől kezdve.
A fenti rendelkezések nem érintik a nemzeti jogszabályokban vagy a kétoldalú megállapodásokban foglalt kedvezőbb rendelkezéseket.
9. Amennyiben a 68/360/EGK irányelv * rendelkezéseit átemelő 2004/38/EK irányelv rendelkezései nem választhatók el az 1612/68/EGK rendelet azon rendelkezéseitől, amelyek alkalmazását a 2–5., valamint a 7. és 8. bekezdésben foglaltak értelmében elhalasztják, Bulgária és a jelenlegi tagállamok a 2–5., valamint a 7. és 8. bekezdés alkalmazásához szükséges mértékben eltérhetnek ezektől a rendelkezésektől.
10. Amennyiben a fenti átmeneti rendelkezések értelmében egy jelenlegi tagállam a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, Bulgária az érintett tagállam vagy tagállamok vonatkozásában ezekkel egyenértékű rendelkezéseket tarthat hatályban.
11. Ha bármely jelenlegi tagállam felfüggeszti az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkének alkalmazását, Románia tekintetében Bulgária a (7) bekezdésben meghatározott eljáráshoz folyamodhat. Az ebben az időszakban a Bulgária által a román állampolgárok részére a munkavállalás figyelemmel kísérése céljából kiadott munkavállalási engedélyeket mérlegelés nélkül kell kiadni.
12. Bármely jelenlegi tagállam, amely a 2–5. és 7–9. bekezdés értelmében a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a nemzeti joga alapján a személyek mozgásának a csatlakozás időpontjában létezőnél nagyobb szabadságát biztosító szabályokat vezethet be, beleértve a teljes munkavállalási szabadságot. A csatlakozás időpontjától számított harmadik évet követően bármely, a nemzeti jogszabályaiban foglalt rendelkezéseket alkalmazó tagállam bármikor úgy határozhat, hogy ezek helyett az 1612/68/EGK rendelet 1–6. cikkét alkalmazza. Erről a határozatról értesíteni kell a Bizottságot.
13. Németország, illetve Ausztria a munkaerőpiacukon egy adott régióban a 96/71/EK irányelv 1. cikke szerinti transznacionális szolgáltatásnyújtásokból eredően egyes érzékeny szolgáltatási ágazatokban fellépő vagy fenyegető súlyos zavarok esetében, ameddig a bolgár munkavállalók szabad mozgására a fenti átmeneti rendelkezések értelmében a nemzeti jogszabályaiban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezéseket alkalmazza, a Bizottság értesítését követően eltérhet az Alkotmány III–144. cikkének első bekezdésében foglaltaktól, annak érdekében, hogy a Bulgáriában letelepedett társaságok által nyújtott szolgáltatások körében korlátozza azon munkavállalók ideiglenes mozgását, akik munkavégzésre való jogosultságára Németországban, illetve Ausztriában a nemzeti jogszabályokat kell alkalmazni.
Ez az eltérés az alább felsorolt szolgáltatási ágazatokra vonatkozhat:
– Németországban:
| Szolgáltatási ágazat | NACE-kód * (eltérő jelölés hiányában) | |
| Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is | 45.1–4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek | |
| Ipari takarítás, tisztítás | 74.70 Ipari takarítás, tisztítás | |
| Egyéb szolgáltatások | 74.87 Kizárólag belső dekoráció tervezése |
– Ausztriában:
| Szolgáltatási ágazat | NACE-kód * (eltérő jelölés hiányában) | |
| Kertészeti szolgáltatások | 01.41 | |
| Kőmegmunkálás | 26.7 | |
| Fémszerkezetek és szerkezetelemek gyártása | 28.11 | |
| Építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is | 45.1–4; a 96/71/EK irányelv mellékletében felsorolt tevékenységek | |
| Biztonsági tevékenységek | 74.60 | |
| Ipari takarítás, tisztítás | 74.70 | |
| Házi betegápolás | 85.14 | |
| Szociális ellátás elhelyezés nélkül | 85.32 |
Olyan mértékben, amilyen mértékben Németország, illetve Ausztria a fenti albekezdésekkel összhangban eltér az Alkotmány III–144. cikkének első bekezdésétől, Bulgária a Bizottság értesítését követően ezzel egyenértékű intézkedéseket tehet.
E bekezdés alkalmazása a Németország, illetve Ausztria és Bulgária között transznacionális szolgáltatásnyújtás érdekében ideiglenesen mozgó munkavállalók tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
14. A 2–5. és 7–12. bekezdés alkalmazása a bolgár állampolgárok számára a jelenlegi tagállamokban való munkavállalás jogosultsága tekintetében nem eredményezhet szigorúbb feltételeket, mint amelyek a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállnak.
Az 1–13. bekezdésben foglaltak alkalmazása ellenére, a nemzeti jogszabályokban vagy kétoldalú megállapodásokban foglalt rendelkezések alkalmazása során a jelenlegi tagállamok a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesítik a tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik harmadik országok állampolgárai.
A jogszerűen valamely másik tagállamban lakó és munkát vállaló bolgár migráns munkavállalókra és családtagjaikra, illetve egy másik tagállam jogszerűen Bulgáriában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalóira és családtagjaikra nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országoknak az adott tagállamban, illetve Bulgáriában lakó és munkát vállaló állampolgáraira. Ezen túlmenően, a közösségi preferencia elvének alkalmazásaként harmadik országokból származó, Bulgáriában lakó és munkát vállaló migráns munkavállalók nem részesíthetők kedvezőbb bánásmódban, mint Bulgária állampolgárai.
31997 L 0009: Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).
A 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a kártalanítás legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Bulgária esetében nem kell alkalmazni. Bulgária gondoskodik arról, hogy befektetőkártalanítási rendszere 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig legalább 12 000 EUR, 2008. január 1-jétől 2009. december 31-ig pedig legalább 15 000 EUR biztosítást nyújt.
Az átmeneti időszak alatt a többi tagállam megtartja azt a jogát, hogy megakadályozza egy bolgár befektetési szolgáltató a tagállam területén letelepedett fióktelepének működését, ameddig a fióktelep nem csatlakozik az érintett tagállam területén hivatalosan elismert valamely befektetőkártalanítási rendszerhez a bulgáriai kártalanítási szint és a 97/9/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt legalacsonyabb szint különbözetének biztosítása érdekében.
Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés
1. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségek ellenére Bulgária a csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási szerződés aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan tulajdonjogának a tagállamok, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok nem Bulgáriában lakó állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek által történő megszerzésére vonatkozó korlátozásokat.
A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok azon állampolgárai, akik jogszerűen Bulgáriában laknak, nem tartoznak a fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Bulgária állampolgáraira kell alkalmazni.
2. Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben foglalt kötelezettségek ellenére Bulgária a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a csatlakozási szerződés aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek, erdőnek és erdős területnek más tagállamok állampolgárai, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban (EGT-megállapodás) részes államok állampolgárai, valamint egy másik tagállam vagy az EGT-megállapodás valamely részes államának jogszabályai szerint létrehozott jogi személyek által történő megszerzésére vonatkozó korlátozásokat. Valamely tagállam állampolgára a mezőgazdasági földterület, erdő és erdős terület megszerzése vonatkozásában nem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült, illetve nem vonatkozhatnak rá szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira.
Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni és jogszerűen laknak Bulgáriában, nem tartoznak az előző fenti albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Bulgária saját állampolgáraira kell alkalmazni.
A csatlakozás időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácsnak. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag az első albekezdésben megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.
A. Mezőgazdasági jogszabályok
31997 R 2597: A Tanács 1997. december 18-i 2597/97/EK rendelete a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének a fogyasztói tejre vonatkozó kiegészítő szabályairól (HL L 351., 1997.12.23., 13. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 31999 R 1602: A Tanács 1999.7.19-i 1602/1999/EK rendelete (HL L 189., 1999.7.22., 43. o.).
A 2597/97/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjától eltérve, 2009. április 30-ig a zsírtartalomra vonatkozó követelményeket a Bulgáriában termelt fogyasztói tejre nem kell alkalmazni annyiban, hogy a 3% (m/m) zsírtartalmú tej a teljes tej kategóriájában, a 2% (m/m) zsírtartalmú tej pedig a félzsíros tej kategóriájában forgalmazható. A zsírtartalomra vonatkozó követelménynek nem megfelelő fogyasztói tej kizárólag Bulgáriában forgalmazható, vagy harmadik országokba exportálható.
B. Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok
32004 R 0853: Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(a) Az e melléklet függelékének I. és II. fejezetében felsorolt tejipari létesítmények 2009. december 31-ig fogadhatnak el olyan nyerstej-szállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a 853/2004/EK rendelet III. melléklet, IX. szakasz, I. fejezet, II. és III. alfejezete követelményeinek vagy amelyeket nem azoknak megfelelően kezeltek, feltéve, hogy a bolgár hatóságok által e célból vezetett jegyzékben szerepelnek azok a mezőgazdasági üzemek, amelyekből a tej származik.
(b) Mindaddig, amíg az (a) pontban említett létesítményekre a fenti kedvezmények vonatkoznak, az e létesítményekből származó termékek a forgalmazás időpontjától függetlenül kizárólag a hazai piacon hozhatók forgalomba vagy az a) pontban említett kedvezményekben szintén részesülő bulgáriai létesítményekben használhatók fel további feldolgozásra. Ezeket a termékeket olyan azonosító jelöléssel kell ellátni, amely eltér a 853/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott ilyen jelöléstől.
(c) Az e melléklet függelékének II. fejezetében felsorolt létesítmények 2009. december 31-ig külön gyártósoron EU-követelményeknek megfelelő és EU-követelményeknek nem megfelelő tejet is feldolgozhatnak. Ebben az összefüggésben az EU-követelményeknek nem megfelelő tej az a) pontban említett tejet jelenti. Ezeknek a létesítményeknek teljes mértékben meg kell felelniük a létesítményekre vonatkozó EU-követelményeknek, beleértve a 852/2004/EK rendelet * 5. cikkében említett Veszélyelemzés és Kritikus Ellenőrzési Pontok (HACCP) elveinek alkalmazását is, és bizonyítaniuk kell a következő feltételek teljes körű teljesítésére való képességüket, megjelölve megfelelő gyártósoraikat:
– megtesznek minden szükséges intézkedést azzal kapcsolatban, hogy megfelelően betartsák a tejnek a begyűjtéstől a végtermékszakaszig tartó szétválasztásával kapcsolatos gyáron belüli eljárásokat, beleértve a tejnek a begyűjtéstől a létesítménybe való szállításig tartó útját, az EU-követelményeknek megfelelő és az EU-követelményeknek nem megfelelő tej külön tárolását és kezelését, valamint az EU-követelményeknek nem megfelelő tejből készült termékek különleges csomagolását, címkézését és tárolását is,
– a nyersanyag nyomon követhetőségét biztosító eljárást hoznak létre, beleértve az árumozgatás szükséges iratokkal történő bizonyítását, és az árukkal történő elszámolást, valamint a követelményeknek megfelelő és a követelményeknek nem megfelelő nyersanyagoknak a gyártott termékek kategóriáival történő megfeleltetését is,
– valamennyi nyerstejet 15 másodpercen keresztül legalább 71,7 °C-os hőkezelésnek vetnek alá, és
– minden megfelelő intézkedést megtesznek az azonosító jelzés rosszhiszemű használata elkerülésének biztosítására.
A bolgár hatóságok:
– biztosítják, hogy minden egyes érintett létesítmény üzemeltetője vagy ügyvezetője megtesz minden szükséges intézkedést a tej szétválasztására vonatkozó üzemen belüli eljárások szabályszerű betartása érdekében;
– próbákat és előre nem bejelentett ellenőrzéseket végeznek a tej szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatban; valamint
– jóváhagyott laboratóriumokban próbákat végeznek valamennyi nyers- és késztermék vonatkozásában a 853/2004/EGK rendelet III. melléklete IX. szakaszának II. Fejezetében foglalt követelményeknek, illetve tejalapú termékek esetében a mikrobiológiai kritériumnak való megfelelés vizsgálatára.
Az EU által engedélyezett tejipari létesítmények EU-követelményeknek nem megfelelő nyerstejet feldolgozó külön gyártósoráról származó tej- és/vagy tejalapú termékek kizárólag a b) pontban megállapított feltételek mellett hozhatók piaci forgalomba. Az e melléklet függelékének II. fejezetében felsorolt létesítményekben külön gyártósoron feldolgozott, EU-követelményeknek megfelelő nyerstej-alapú termékek EU-követelményeknek megfelelő termékként hozhatók forgalomba mindaddig, amíg a gyártósorok szétválasztására vonatkozó feltételek teljesülnek.
(d) A (c) pontban említett rendelkezéseknek megfelelően előállított tej vagy tejtermékek kizárólag abban az esetben részesülhetnek az 1255/1999/EK rendelet * I. címének II. és III. fejezetében (kivéve ennek 11. cikkét) és II. címében meghatározott támogatásokban, ha a 853/2004/EGK rendelet II. mellékletének I. szakaszában említett ovális azonosító jelöléssel vannak ellátva.
(e) Bulgária biztosítja az (a) pontban említett követelményeknek való fokozatos megfelelést, valamint a tejüzemek és a tejbegyűjtési rendszer korszerűsítése terén elért előrehaladásról évente jelentést nyújt be a Bizottságnak. Bulgária biztosítja az említett követelményeknek való megfelelés 2009. december 31-ig történő teljesülését.
(f) A Bizottság a csatlakozást megelőzően és 2009. december 31-ig a 178/2002/EK rendelet * 58. cikkében említett eljárással összhangban naprakésszé teheti e melléklet függelékét, és ezzel összefüggésben a meglévő hiányosságok kiküszöbölésében elért eredményektől és az ellenőrzési eljárás kimenetelétől függően azt kiegészítheti, vagy egyes létesítményeket törölhet a jegyzékből.
A fenti átmeneti rendszer zökkenőmentes működése érdekében részletes végrehajtási szabályok fogadhatók el a 178/2002/EK rendelet 58. cikkében említett eljárással összhangban.
1. 31993 R 3118: A Tanács 1993. október 25-i 3118/93/EGK rendelete a nem honos fuvarozók valamely tagállamban nyújtott belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatásai feltételeinek meghatározásáról (HL L 279., 1993.11.12., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32002 R 0484: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.3.1-jei 484/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 1. o.).
(a) A 3118/93/EGK rendelet 1. cikkétől eltérve, a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig a Bulgáriában letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást más tagállamban, és a más tagállamban letelepedett fuvarozók nem nyújthatnak belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást Bulgáriában.
(b) A csatlakozás időpontját követő harmadik év vége előtt a tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy ezt az időszakot – legfeljebb két évre – meghosszabbítják, vagy a továbbiakban teljes mértékben alkalmazzák a rendelet 1. cikkét. Ilyen értesítés hiányában a rendelet 1. cikkét kell alkalmazni. A rendelet 1. cikkét alkalmazó tagállamokban belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatást csak olyan tagállamban letelepedett fuvarozók nyújthatnak, ahol az 1. cikk szintén alkalmazandó.
(c) A csatlakozás időpontját követő ötödik év vége előtt azok a tagállamok, amelyekben a fenti b) pont alapján a rendelet 1. cikke alkalmazandó, az alábbi eljáráshoz folyamodhatnak.
Amennyiben az előző albekezdésben említett tagállam nemzeti piacán vagy annak egy részén a kabotázs következményeként vagy azáltal súlyosbítva jelentős zavarok lépnek fel, így például ha a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet, vagy jelentős számú közúti árufuvarozást végző vállalkozás pénzügyi stabilitása vagy fennmaradása kerül veszélybe, az érintett tagállam értesíti erről a Bizottságot és a többi tagállamot, és rendelkezésükre bocsátja az összes vonatkozó információt. A tagállam ezen információk alapján kérheti a Bizottságtól, hogy a rendes állapot helyreállítása érdekében egészben vagy részben függessze fel a rendelet 1. cikkének alkalmazását.
A Bizottság az érintett tagállam által szolgáltatott adatok alapján megvizsgálja a helyzetet és a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül határozatot hoz a védintézkedések szükségességéről. Ennek során a rendelet 7. cikke 3. bekezdésének második, harmadik és negyedik albekezdésében, illetve az ugyanazon cikk 4., 5., és 6. bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.
A fenti első albekezdésben említett tagállam sürgős és kivételes esetekben maga is felfüggesztheti a rendelet 1. cikkének alkalmazását; erről utólag indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.
(d) Amíg a fenti (a) és (b) pont értelmében a rendelet 1. cikkét nem alkalmazzák, a tagállamok a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatás nyújtásához való hozzáférést kétoldalú megállapodások alapján, a kabotázsra jogosító engedélyek fokozatos és kölcsönös kiadásával szabályozhatják. Ez magában foglalhatja a teljes liberalizációt is.
(e) Az (a)–(c) pont alkalmazása nem vezethet korlátozottabb hozzáféréshez a belföldi közúti árufuvarozási szolgáltatások területén, mint amilyen a csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában fennállt.
2. 31996 L 0026: A Tanács 1996. április 29-i 96/26/EK irányelve a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 124., 1996.5.23., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
2010. december 31-ig a 96/26/EK irányelv 3. cikke (3) bekezdésének (c) pontját Bulgária esetében nem kell alkalmazni a kizárólag belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban részt vevő fuvarozási vállalkozásokra.
E vállalkozások rendelkezésre álló tőkéjének és tartalékának fokozatosan el kell érnie az említett cikkben meghatározott minimumszintet, a következő ütemezésnek megfelelően:
– 2007. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 5850 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 3250 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre;
– 2008. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 6750 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 3750 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
– 2009. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 7650 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 4250 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
– 2010. január 1-jén a vállalkozásnak legalább 8550 EUR tőkével és tartalékkal kell rendelkeznie az első járműre, és legalább 4750 EUR tőkével és tartalékkal minden további járműre.
3. 31996 L 0053: A Tanács 1996. július 25-i 96/53/EK irányelve a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32002 L 0007: Az Európai Parlament és a Tanács 2002.2.18-i 2002/7/EK irányelve (HL L 67., 2002.3.9., 47. o.).
A 96/53/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2013. december 31-ig az irányelv I. mellékletének 3.2.1., 3.4.1., 3.4.2. és 3.5.1. pontjában meghatározott határértékeknek megfelelő járművek csak abban az esetben használhatják a bolgár közúthálózat nem korszerűsített szakaszait, ha megfelelnek a tengelyterhelésre vonatkozó bulgáriai határértékeknek.
A csatlakozás időpontjától kezdve a 96/53/EK irányelvben foglalt követelményeknek megfelelő járművek vonatkozásában a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat * I. mellékletében meghatározott fő tranzitútvonalak esetében nem alkalmazhatók úthasználati korlátozások.
Bulgária főúthálózatát az alábbi táblázatokban foglalt ütemezés szerint korszerűsíti. A közösségi költségvetésből származó támogatást felhasználó infrastrukturális beruházások esetében biztosítani kell, hogy a megépített vagy korszerűsített főútvonalak tengelyenként 11,5 tonna terhelést bírjanak.
A korszerűsítéssel párhuzamosan a bulgáriai közúthálózatot – beleértve az 1692/96/EK határozat I. mellékletében meghatározott hálózatot is – fokozatosan meg kell nyitni a nemzetközi forgalomban részt vevő és az irányelv határértékeinek megfelelő járművek számára. Amennyiben műszakilag lehetséges, be- és kirakodás céljára a teljes átmeneti időszak alatt lehetővé kell tenni a másodrendű úthálózat nem korszerűsített szakaszainak használatát.
A csatlakozás időpontjától kezdve a nemzetközi forgalomban részt vevő, légrugós felfüggesztéssel rendelkező, és a 96/53/EK irányelv határértékeinek megfelelő járművekre nem vethető ki semmilyen további átmeneti díj a bolgár közúti közlekedési hálózat egészén.
Az úthálózat nem korszerűsített részének a nemzetközi közlekedésben részt vevő, légrugós felfüggesztéssel nem rendelkező, az irányelv határértékeinek megfelelő járművek általi használatáért fizetendő átmeneti kiegészítő díjat megkülönböztetés nélkül kell kivetni. A díjszabási rendszernek átláthatónak kell lennie, és a díjak fizetése nem okozhat a használónak indokolatlan adminisztratív terhet vagy késedelmet, és az nem vezethet a tengelyterhelés határon történő rendszeres ellenőrzéséhez. A tengelyterhelési határértékek érvényesítését az ország egész területén megkülönböztetés nélkül, a Bulgáriában nyilvántartásba vett járművek tekintetében is azonos hatékonysággal kell biztosítani.
Útfejlesztési program (km)
1. Táblázat
| N | ÚT | SZAKASZ | HOSSZÚ- SÁG | KÖZFORGALOM SZÁMÁRA MEGNYÍLIK | INTÉZKEDÉS | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | |
| 1 | I–5/E–85/ | GABROVO – SIPKA | 18 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 2 | I–5/E–85/ | KARDZSALI – PODKOVA (MAKAZA) | 18 | 2008 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| ÖSSZES | 36 | |||||
| 3 | I–6 | SZÓFIA – PIRDOP | 56 | 2009 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 4 | I–7 | SZILISZTRA – SUMEN | 88 | 2011 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 5 | I–7 | PRESZLAV – E–773 | 48 | 2010 | FELÚJÍTÁS | |
| ÖSSZES | 136 | |||||
| 6 | I–9 /E–87/ | ROMÁNIAI HATÁR – BALCSIK | 60 | 2009 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 7 | II–12 | VIDIN – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA | 26 | 2008 | FELÚJÍTÁS | |
| 8 | II–14 | VIDIN – KULA – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA | 42 | 2009 | FELÚJÍTÁS | |
| 9 | II–18 | SZÓFIAI KÖRGYŰRŰ – ÉSZAKI ÍV | 24 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 10 | II–19 | SZIMITLI – GOCE DELCSEV – GÖRÖGORSZÁGI HATÁR | 91 | 2008 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 11 | II–29 | DOBRICS – VÁRNA | 21 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 12 | II–35 | LOVECS – KARNARE | 28 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| 13 | II–53 | SZLIVEN – JAMBOL | 25 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 14 | II–55 | GURKOVO – NOVA ZAGORA | 26 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 15 | II–55 | NOVA ZAGORA – SZVILENGRAD | 81 | 2012 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| ÖSSZES | 107 | |||||
| 16 | II–57 | SZTARA ZAGORA – RADNEVO | 42 | 2010 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 17 | II–62 | KJUSZTENDIL – DUPNICA | 26 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| 18 | II–63 | PERNIK – SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ HATÁRA | 20 | 2010 | FELÚJÍTÁS | |
| 19 | II–73 | SUMEN – KARNOBAT | 44 | 2012 | FELÚJÍTÁS | |
| 20 | II–73 | SUMEN – KARNOBAT | 119 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| ÖSSZES | 63 | |||||
| 21 | II–78 | RADNEVO – TOPOLOVGRAD | 40 | 2013 | HELYREÁLLÍTÁS | |
| 22 | II–86 | ASZENOVGRAD – SZMOLJAN | 72 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| 23 | II–98 | BURGASZ – MALKO TARNOVO | 64 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| 24 | III–197 | GOCE DELCSEV – SZMOLJAN | 87 | 2013 | FELÚJÍTÁS | |
| 25 | III–198 | GOCE DELCSEV – MACEDONIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA | 95 | 2013 | FELÚJÍTÁS | |
| 26 | III–534 | ELENA – NOVA ZAGORA | 52 | 2012 | FELÚJÍTÁS | |
| 27 | III–534 | N. ZAGORA – SZIMEONOVGRAD | 53 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| ÖSSZES | 105 | |||||
| 29 | III–622 | KJUSZTENDIL – MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA | 31 | 2013 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 30 | III–865 | SZMOLJAN – MADAN | 15 | 2011 | FELÚJÍTÁS | |
| 31 | III–867 | SZMOLJAN – KARDZSALI | 69 | 2014 | FELÚJÍTÁS | |
| 32 | III–868 | SZMOLJANI ELKERÜLŐ ÚT | 40 | 2012 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 33 | IV–410068 | SZIMITLI – MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG HATÁRA | 28 | 2009 | ÚJ ÉPÍTÉS | |
| 34 | PLOVDIVI ELKERÜLŐ ÚT | 4 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| A1 | „TRAKIA” AUTÓPÁLYA – SZTARA ZAGORA – KARNOBAT | |||||
| 35 | 2. SZAKASZ | 33 | 2010 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| 36 | 3. SZAKASZ | 37 | 2011 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| 37 | 4. SZAKASZ | 48 | 2014 | ÚJ ÉPÍTÉS | ||
| ÖSSZES | 118 | |||||
| ÖSSZESEN | 1598 |
2. Táblázat
| 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | |||
| INTÉZKEDÉS | |||||||||
| HELYREÁLLÍTÁS | 91 | 116 | 114 | 88 | 81 | 40 | 0 | ||
| FELÚJÍTÁS | 26 | 42 | 68 | 88 | 96 | 182 | 258 | ||
| ÚJ ÉPÍTÉS | 18 | 28 | 33 | 64 | 40 | 31 | 94 | ||
| 135 | 186 | 215 | 240 | 217 | 253 | 352 | 1 598 km |
1. 31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).
A 77/388/EGK irányelv 28. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében Bulgária fenntarthatja az irányelv F. mellékletének 17. pontjában említett nemzetközi személyszállításra vonatkozó hozzáadottértékadó-mentességet, ameddig a 28. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, illetve – ha az a korábbi – ameddig bármelyik jelenlegi tagállam ugyanilyen mentességet alkalmaz.
2. 31992 L 0079: A Tanács 1992. október 19-i 92/79/EGK irányelve a cigaretták adójának közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 8. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32003 L 0117: A Tanács 2003.12.5-i 2003/117/EK irányelve (HL L 333., 2003.12.20., 49. o.).
Az 1992. február 25-i 92/79/EGK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésétől eltérve 2009. december 31-ig Bulgária elhalaszthatja a (valamennyi adót tartalmazó) kiskereskedelmi eladási árra meghatározott általános jövedékiadó-minimum alkalmazását a legkeresettebb árkategóriájú cigaretták vonatkozásában, ha jövedékiadó-kulcsait ebben az időszakban fokozatosan hozzáigazítja az irányelvben meghatározott általános jövedékiadó-minimumhoz.
A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv * 8. cikkének sérelme nélkül és a Bizottság értesítését követően, a fenti eltérés alkalmazásának ideje alatt a tagállamok a harmadik országból származó importra alkalmazottal azonos mennyiségi korlátozást tarthatnak fenn a Bulgáriából a területükre kiegészítő jövedékiadó-fizetési kötelezettség nélkül behozható cigaretta vonatkozásában. Az e lehetőséggel élő tagállamok lefolytathatják a szükséges ellenőrzéseket, feltéve, hogy ezek nem érintik a belső piac megfelelő működését.
3. 32003 L 0049: A Tanács 2003. június 3-i 2003/49/EK irányelve a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről (HL L 157., 2003.6.26., 49. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 L 0076: A Tanács 2004.4.29-i 2004/76/EK irányelve (HL L 157., 2004.4.30., 106. o).
Bulgária 2014. december 31-ig engedélyt kap arra, hogy ne alkalmazza a 2003/49/EK tanácsi irányelv 1. cikkének rendelkezéseit. Ezen átmeneti időszak alatt egy másik tagállam társult vállalkozása számára, vagy egy tagállam társult vállalkozásának egy másik tagállamban levő állandó telephelye számára teljesített kamat- vagy jogdíjfizetéseket terhelő adó mértéke 2010. december 31-ig nem haladhatja meg a 10%-ot, az azt követő években pedig 2014. december 31-ig az 5%-ot.
4. 32003 L 0096: A Tanács 2003. október 27-i 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.), az alábbi módosítással:
– 32004 L 0075: A Tanács 2004.4.29-i 2004/75/EK irányelve (HL L 157., 2004.4.30., 100. o).
(a) A 2003/96/EK irányelv 7. cikkétől eltérve, Bulgária a következő átmeneti időszakokat alkalmazhatja:
– 2011. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított nemzeti adómértéknek a 359 EUR/1000 liter minimum mértékhez történő igazítására. A motorhajtóanyagként felhasznált ólmozatlan benzinre megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 323 EUR/1000 liternél.
– 2010. január 1-je a motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra és kerozinra megállapított nemzeti adómértéknek az új, 302 EUR/1000 liter minimum mértékhez történő igazítására, és 2013. január 1-je a 330 EUR összeg elérésére. A motorhajtóanyagként felhasznált gázolajra és kerozinra megállapított tényleges adókulcs 2008. január 1-jétől nem lehet kevesebb 274 EUR/1000 liternél.
(b) A 2003/96/EK irányelv 9. cikkétől eltérve, Bulgária a következő átmeneti időszakokat alkalmazhatja:
– 2010. január 1-je a távfűtési célokra felhasznált szénre és kokszra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására.
– 2009. január 1-je a távfűtéstől eltérő célokra felhasznált szénre és kokszra megállapított nemzeti adómértéknek az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez történő igazítására.
Az érintett energiatermékek tényleges adókulcsa 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a vonatkozó közösségi minimum kulcs 50%-a.
(c) A 2003/96/EK irányelv 10. cikkétől eltérve, Bulgária átmeneti időszakot alkalmazhat 2010. január 1-jéig, hogy a villamos energiára megállapított nemzeti adó mértékét az I. melléklet C. táblázatában megállapított minimum adómértékekhez igazítsa. A villamos energiára megállapított tényleges adókulcs 2007. január 1-jétől nem lehet kevesebb, mint a vonatkozó közösségi minimum kulcs 50%-a.
32001 L 0037: Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 5-i 2001/37/EK irányelve a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről (HL L 194., 2001.7.18., 26. o.).
A 2001/37/EK irányelv 3. cikkétől eltérve, a maximális kátránytartalom alkalmazásának időpontja a Bulgária területén gyártott és forgalmazott cigaretták tekintetében 2011. január 1. Az átmeneti időszak alatt:
– a Bulgáriában gyártott, a cigarettánként 10 mg-ot meghaladó kátránytartalmú cigarettákat más tagállamokban nem lehet forgalmazni;
– a Bulgáriában gyártott, a cigarettánként 13 mg-ot meghaladó kátránytartalmú cigarettákat harmadik országokba nem lehet exportálni; ez a határérték 2008. január 1-jétől 12 mg-ra, 2010. január 1-jétől pedig 11 mg-ra csökken.
– A csatlakozás időpontjától 2010. december 31-ig Bulgária rendszeresen naprakész információval látja el a Bizottságot az irányelv betartása érdekében hozott intézkedésekről és azok ütemtervéről.
31968 L 0414: A Tanács 1968. december 20-i 68/414/EGK irányelve az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről (HL L 308., 1968.12.23., 14. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 31998 L 0093: A Tanács 1998.12.14-i 98/93/EK irányelve (HL L 358., 1998.12.31., 100. o.).
A 68/414/EGK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2012. december 31-ig a kőolajtermék-készletek legalacsonyabb szintjére vonatkozó követelményt Bulgária esetében nem kell alkalmazni. Bulgária gondoskodik arról, hogy kőolajtermék-készleteinek legalacsonyabb szintje, a 2. cikkben felsorolt valamennyi kőolajtermék-kategóriára nézve, legalább az alább megjelölt napok számáig megfeleljen az 1. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott átlagos napi belföldi fogyasztásnak:
– 2007. január 1-jéig 30 nap;
– 2007. december 31-ig 40 nap;
– 2008. december 31-ig 50 nap;
– 2009. december 31-ig 60 nap;
– 2010. december 31-ig 70 nap;
– 2011. december 31-ig 80 nap;
– 2012. december 31-ig 90 nap.
32002 L 0022: Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/22/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról („Egyetemes szolgáltatási irányelv”) (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.).
A 2002/22/EK irányelv 30. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, Bulgária elhalaszthatja a számhordozhatóság bevezetését legkésőbb 2009. január 1-jéig.
A. Levegőminőség
1. 31994 L 0063: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/63/EK irányelve az illékony szerves vegyületeknek (VOC) a benzin tárolásából és tárolótelepekről töltőállomások részére történő elosztásából származó kibocsátása csökkentéséről (HL L 365., 1994.12.31, 24. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
(a) A 94/63/EK irányelv 3. cikkétől és I. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő tárolóberendezésekre vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 6 tárolótelep tárolóberendezései tekintetében, amelyek forgalma feltöltött állapotban nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 50 000 tonna/év;
– 2009. december 31-ig 19 tárolótelep tárolóberendezései tekintetében, amelyek forgalma feltöltött állapotban legfeljebb 25 000 tonna/év.
(b) A 94/63/EK irányelv 4. cikkétől és II. mellékletétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályok feltöltésére és lefejtésére vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 12 olyan tárolótelep tekintetében, amelyek forgalma nagyobb, mint 25 000 tonna/év, de legfeljebb 150 000 tonna/év;
– 2009. december 31-ig 29 olyan tárolótelep tekintetében, amelyek forgalma legfeljebb 25 000 tonna/év.
(c) A 94/63/EK irányelv 5. cikkétől eltérve, a tárolótelepeken már meglévő szállítótartályokra vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 50 közúti tartálykocsira;
– 2009. december 31-ig további 466 közúti tartálykocsira.
(d) A 94/63/EK irányelv 6. cikkétől és III. mellékletétől eltérve, a töltőállomásokon már meglévő tárolóberendezések feltöltésére vonatkozó követelményeket Bulgária esetében nem kell alkalmazni:
– 2007. december 31-ig 355 töltőállomásra, amelyek forgalma nagyobb, mint 500 m3/év, de legfeljebb 1000 m3/év;
– 2009. december 31-ig 653 töltőállomásra, amelyek forgalma legfeljebb 500 m3/év.
2. 31999 L 0032: A Tanács 1999. április 26-i 1999/32/EK irányelve az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról (HL L 121., 1999.5.11, 13. o.), az alábbi módosításokkal:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
(a) Az 1999/32/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2011. december 31-ig a nehéz fűtőolajok kéntartalmára vonatkozó előírásokat helyi felhasználás esetén Bulgáriára nem kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt a kéntartalom nem haladhatja meg a 3,00 tömegszázalékot.
(b) Az 1999/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a gázolajok kéntartalmára vonatkozó előírásokat helyi felhasználás esetén Bulgáriára nem kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt a kéntartalom nem haladhatja meg a 0,20 tömegszázalékot.
B. Hulladékgazdálkodás
1. 31993 R 0259: A Tanács 1993. február 1-jei 259/93/EGK rendelete az Európai Közösségen belüli, az oda irányuló és az onnan kifelé történő hulladékszállítás felügyeletéről és ellenőrzéséről (HL L 30., 1993.2.6., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32001 R 2557: A Bizottság 2001.12.28-i 2557/2001/EK rendelete (HL L 349., 2001.12.31., 1. o.).
(a) 2014. december 31-ig a 259/93/EGK rendelet II. mellékletében felsorolt hulladékok Bulgáriába történő minden hasznosítási célú szállítását az illetékes hatóságoknak be kell jelenteni, és a továbbiakban a rendelet 6., 7. és 8. cikkének megfelelően kell eljárni.
(b) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, 2009. december 31-ig a rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján az illetékes bolgár hatóságok kifogással élhetnek a Bulgáriába irányuló hasznosítási célú hulladékszállításokkal szemben az alábbi, III. mellékletben felsorolt hulladékok tekintetében. Ezekre a hulladékszállításokra a rendelet 10. cikkét kell alkalmazni.
AA. Fémtartalmú hulladékok
– AA 090 Arzéntartalmú hulladék és maradvány
– AA 100 Higanytartalmú hulladék és maradvány
– AA 130 Fémek maratásából származó páclevek
AB. Főként szervetlen alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szerves anyagokat is tartalmazhatnak
AC. Főként szerves alkotórészeket tartalmazó hulladékok, amelyek fémeket és szervetlen anyagokat is tartalmazhatnak
– AC 040 Ólmozott benzin (gázolaj) iszapok
– AC 050 Hőátadó folyadékok
– AC 060 Hidraulikus folyadékok
– AC 070 Fékfolyadékok
– AC 080 Fagyásgátló folyadékok
– AC 110 Folyékony vagy iszap formájú fenolok és fenol-vegyületek, beleértve a klór-fenolt
– AC 120 Poliklórozott naftalinok
– AC 150 Klór-fluor szénvegyületek
– AC 160 Halonok
– AC 190 Gépkocsik bezúzásából származó könnyű részecskék – pihék
– AC 200 Szerves foszforvegyületek
– AC 230 Szerves oldószerek újrahasznosítási műveleteiből eredő, halogént tartalmazó vagy nem tartalmazó nem vizes desztillációs maradékok
– AC 240 Alifás halogenizált szénhidrogének gyártása során keletkező hulladék (mint a klórmetánok, diklór-etán, vinil-klorid, vinilidén-klorid, allil-klorid és epiklór-hidrin)
– AC 260 Sertés hígtrágya; ürülék
AD. Hulladékok, amelyek szerves és szervetlen anyagokat is tartalmazhatnak:
– AD 010 Gyógyszerek gyártásából és készítéséből származó hulladékok
Az alábbiakból álló, azokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett hulladékok:
= AD 040 – Szervetlen cianidok, kivéve a szilárd nemesfémtartalmú maradványokat, amelyek szervetlen cianid nyomokat tartalmaznak
= AD 050 – Szerves cianidok
– AD 060 Fáradt olaj/víz, szénhidrogén/víz elegyek, emulziók
– AD 070 Tinták, színezékek, pigmentek, festékek, lakkok, kencék gyártásából, formálásából és használatából származó hulladékok
– AD 150 A természetben előforduló szűrőként használható szerves anyagok (mint a bioszűrők)
– AD 160 Települési/háztartási hulladékok
Ez az időtartam a 91/156/EGK irányelvvel * módosított, a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelv * 18. cikkében meghatározott eljárással összhangban legkésőbb 2012. december 31-ig meghosszabbítható.
(c) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az illetékes bolgár hatóságok 2009. december 31-ig kifogással élhetnek a rendelet IV. mellékletében felsorolt hulladékok és a mellékletekben nem szereplő hulladékok Bulgáriába történő hasznosítási célú szállításával szemben, a rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott indokok alapján.
(d) A 259/93/EGK rendelet 7. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az illetékes bolgár hatóságoknak kifogással kell élniük a rendelet II., III. és IV. mellékletében felsorolt hulladékok és az e mellékletekben nem szereplő hulladékok hasznosítási célú szállításával szemben, amennyiben az olyan hasznosítást végző létesítményekbe irányul, amelyek a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv * vagy a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * egyes rendelkezéseitől való átmeneti eltérésben részesülnek, addig, ameddig az adott létesítményre vonatkozó átmeneti eltérés fennáll.
2. 31994 L 0062: Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.), az alábbi utolsó módosítással:
– 32004 L 0012: Az Európai Parlament és a Tanács 2004.2.11-i 2004/12/EK irányelve (HL L 47., 2004.2.18., 26. o.).
(a) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, 2011. december 31-ig Bulgária az energiahasznosító hulladékégető művekben a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes hasznosítási vagy égetési arányokat:
– tömeg szerint mért 35% 2006. december 31-ig, 39% 2007-re, 42% 2008-ra, 46% 2009-re és 48% 2010-re.
(b) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, 2014. december 31-ig Bulgária az energiahasznosító hulladékégető művekben a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes hasznosítási vagy égetési arányokat:
– tömeg szerint mért 50% 2011-re, 53% 2012-re és 56% 2013-ra.
(c) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének c) pontjától eltérve, 2009. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti a műanyagok újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 8% 2006. december 31-ig, 12% 2007-re és 14,5% 2008-ra.
(d) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének (d) pontjától eltérve, 2014. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti a teljes újrafeldolgozási célkitűzést:
– tömeg szerint mért 34% 2006. december 31-ig, 38% 2007-re, 42% 2008-ra, 45% 2009-re, 47% 2010-re, 49% 2011-re, 52% 2012-re és 54,9% 2013-ra.
(e) A 94/62/EK irányelv 6 cikke (1) bekezdése (e) pontjának (i) alpontjától eltérve, 2013. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti az üveg újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 26% 2006. december 31-ig, 33% 2007-re, 40% 2008-ra, 46% 2009-re, 51% 2010-re, 55% 2011-re és 59,6% 2012-re.
(f) A 94/62/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdése (e) pontjának (iv) alpontjától eltérve, 2013. december 31-ig Bulgária a következő közbenső célokkal teljesíti a műanyagok – kizárólag műanyag formájában történő – újrafeldolgozására vonatkozó célkitűzést:
– tömeg szerint mért 17% 2009-re, 19% 2010-re, 20% 2011-re és 22% 2012-re.
3. 31999 L 0031: A Tanács 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.), az alábbi módosítással:
– 32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).
Az 1999/31/EK irányelv 5. cikke (3) bekezdésének (a) és (b) pontjától és I. Melléklete 2. pontjának második francia bekezdésétől eltérve, valamint az irányelv 6. cikke c) pontja ii. alpontja és a hulladékokról szóló, 1975. július 15-i 75/442/EK tanácsi irányelv * sérelme nélkül, a folyékony, maró illetve oxidáló hatású hulladékokra vonatkozó, valamint a felszíni vizek lerakott hulladékba kerülésének megelőzésével kapcsolatos követelményeket 2014. december 31-ig nem kell alkalmazni az alábbi 14 meglévő létesítményre:
1. „Polimeri” iszapülepítő, Várna, Devnya;
2. „Solvay Sodi”, „Deven” és „Agropolichim” kombinált hamu- és iszapülepítő, Várna, ill. Devnya, Várna járásban;
3. „Varna” hőerőmű, hamuülepítő, Várna, Beloszlav;
4. „Sviloza” hamuülepítő, Veliko Tarnovo, Szvisztov;
