Időállapot: közlönyállapot (2005.X.25.)

2005. évi CXIII. törvény

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény módosításáról * 

1. § A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 3. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet hatásköre kiterjed:]

e) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.),”

[hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.]

2. § A Psztv. 4. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény hatálya kiterjed a Felügyelet által végzett engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési eljárásra. Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) a 3. §-ban felsorolt törvényekben meghatározott ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban és az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Felügyeleti jogkörben a Felügyelet határozatát és végzését megváltoztatni, módosítani vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet. A Felügyelet döntése ellen - a közigazgatási eljárás keretében - fellebbezésnek helye nincs. A Felügyelet határozatának bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérhető. A bíróság a Felügyelet határozatát megváltoztathatja. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

3. § A Psztv. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nemzetközi együttműködés során a külföldi pénzügyi felügyeletektől kapott egyedi adatokat, információkat a Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, illetőleg külföldi pénzügyi felügyeleteknek az alábbi célokra adhat ki adatokat:]

a) a pénzügyi szervezetek alapításának és tevékenységének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint a felügyeleti határozatokkal kapcsolatos bírósági eljáráshoz,”

4. § A Psztv. az 5. §-t követően a következő alcímmel és 5/A. §-sal egészül ki:

Kapcsolat az Európai Bizottsággal

5/A. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) a hitelintézet, illetve a biztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

b) az olyan befektetési szolgáltató számára kiadott tevékenységi engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

c) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, illetve biztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

d) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve a leányvállalati állapot megszűnését,

e) harmadik országban bejegyzett befektetési vállalkozás által Magyarországon bejegyzett befektetési vállalkozásban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar befektetési vállalkozás a harmadik országbeli befektetési vállalkozás leányvállalatává válik, illetve a leányvállalati állapot megszűnését,

f) harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a magyar biztosító harmadik országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve a leányvállalati állapot megszűnését,

g) a pénzügyi holding társaság számára kiadott engedélyt, illetve annak visszavonását.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan pénzügyi szervezetnek adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, továbbá részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2000. március 20-án kelt 2000/12/EK irányelvében meghatározott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.”

5. § A Psztv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A Felügyelet a honlapján - a pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők, a betétesek, a biztosítottak, illetve a pénztártagok védelme érdekében - közzéteszi

a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét,

b) azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttműködési megállapodást kötött,

c) a határozata, a végzése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét, és

d) a határozata, a végzése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet.

(2) A Felügyelet a határozatát, a végzését részben vagy egészben a honlapján, illetőleg - döntésétől függően - az általa célszerűnek tartott egyéb módon közzéteheti.

(3) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a banktitokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.”

6. § A Psztv. 6/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Felügyeleti Tanács elnöke félévente, a félévet követő hónap 15. napjáig írásban tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható felügyeleti tapasztalatairól, aki értékeli azt és szükség esetén kiegészítő tájékoztatást kér.”

7. § A Psztv. 9/C. §-a (1) bekezdésének a) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyeleti Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:]

a) a Felügyelet szakmai munkája irányának, szervezeti felépítésének meghatározása, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatának elkészítése,”

d) a Felügyelet felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiájának, valamint az ellenőrzési tervének jóváhagyása, az ellenőrzési módszertan elfogadása.”

8. § A Psztv. a 11/B. §-t követően a következő alcímmel és 11/C. §-sal egészül ki:

A felügyeleti díj fizetésének szabályai

11/C. § (1) A felügyeleti díj kiszámítását és bevallását külön jogszabályban meghatározott nyomtatványon kell teljesíteni.

(2) A felügyeleti díj összegét a pénzügyi szervezet a külön jogszabályban foglaltak alapján számítja ki és az (1) bekezdésben meghatározott, kitöltött nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül a Felügyelethez benyújtja. Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül - amennyiben az adott évről készített éves beszámoló a pénzügyi szervezet közgyűlése vagy taggyűlése általi elfogadása után szükséges - a következő év második díjszámításában külön tételként be kell vallani a tárgyévre meghatározott negyedévi díjakkal kapcsolatos díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettséget.

(3) A (2) bekezdésben foglalt díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. Ez a szabály irányadó a felügyeleti díj túlfizetése esetén is azzal, hogy a tárgynegyedévben esedékessé váló díjtartozás csökkenthető a túlfizetés összegével.

(4) A pénzügyi szervezet - a függő biztosításközvetítő kivételével - akkor is köteles a díjszámítás benyújtására, ha a kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezett. A díj megfizetése a díjszámítási és bevallási kötelezettséget nem pótolja.

(5) A Felügyelet a pénzügyi szervezetet megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra, illetve kijavításra szólítja fel, ha a pénzügyi szervezet bevallása hibás vagy hiányos.

(6) A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj végrehajtását a Felügyelet foganatosítja. Ez esetben végrehajtható okiratnak minősül a díjbevallást tartalmazó - az (1) bekezdésben meghatározott - nyomtatvány.”

9. § A Psztv. a 11/C. §-t követően a következő címmel, alcímmel és 11/D. §-sal egészül ki:

V. Fejezet

A FELÜGYELET HATÓSÁGI ELJÁRÁSAI

Ügyfél

11/D. § A Felügyelet előtti eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg, akit hatósági ellenőrzés alá vont, illetve aki a Felügyelethez kérelem benyújtásával közigazgatási eljárás lefolytatását kezdeményezte.”

10. § A Psztv. a 11/D. §-t követően a következő alcímmel és 11/E. §-sal egészül ki:

Általános eljárási szabályok

11/E. § (1) A Felügyelet a jogi képviselet nélkül eljáró természetes személy ügyfelet az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának következményeiről tájékoztatja.

(2) A Felügyelet eljárása során - ellenérdekű fél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, valamint az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Felügyelet ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítését.”

11. § A Psztv. a 11/E. §-t követően a következő 11/F. §-sal egészül ki:

„11/F. § A pénzügyi szervezet jogszabályban meghatározott esetekben az adatszolgáltatási kötelezettségének a Felügyelet által meghatározott formában köteles eleget tenni.”

12. § A Psztv. a 11/F. §-t követően a következő 11/G. §-sal egészül ki:

„11/G. § A Felügyelet - a Ket.-ben meghatározott felfüggesztési indokokon túlmenően - az eljárást akkor is felfüggesztheti, ha az ügyben az érdemi döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amely más szervnek az adott üggyel szorosan összefüggő más ügyben hozott döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el.”

13. § A Psztv. a 11/G. §-t követően a következő 11/H. §-sal egészül ki:

„11/H. § Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti. Az iratbetekintés korlátozásáról a Felügyelet végzéssel dönt.”

14. § A Psztv. a 11/H. §-t követően a következő 11/I. §-sal egészül ki:

„11/I. § A Felügyelet az engedélyezési eljárás során nem kérheti olyan irat benyújtását, amelynek tartalmáról hivatalos tudomása van.”

15. § A Psztv. a 11/I. §-t követően a következő 11/J. §-sal egészül ki:

„11/J. § A Felügyelet eljárása során a Ket. 10. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 69. §-ának (1), (2) és (4) bekezdése és 162. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható.”

16. § A Psztv. a 11/J. §-t követően a következő alcímmel és 11/K. §-sal egészül ki:

Engedélyezés

11/K. § (1) A 3. §-ban felsorolt törvényekben meghatározott engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, valamint meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

(2) A Felügyelet az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.

(3) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(4) Az engedély iránti kérelem alapjául meghatározott iratokat három példányban kell benyújtani. Idegen nyelvű okiratok esetén - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - mellékelni kell azok hiteles, magyar nyelvű fordítását is.

(5) A Felügyelet az ügyfelet írásos kérelmére - a kérelem beérkezését követő - tíz napon belül tájékoztatja az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről.

(6) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén a Felügyelet a hiánypótlási felhívást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül bocsátja ki.

(7) A hiánypótlási felhívás kibocsátásakor az ügyintézési határidő megszakad, és a hiánypótlás beérkezését követően indul újra.

(8) A Felügyelet előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlás, valamint a 11/L. § (4) bekezdésében meghatározottak kivételével - helye nincs.”

17. § A Psztv. a 11/K. §-t követően a következő alcímmel és 11/L. §-sal egészül ki:

Az alapítási és a tevékenységi engedély megadására irányuló eljárás közös szabályai

11/L. § (1) A Felügyelet az alapítási, illetőleg a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban a határozatot az engedély iránti kérelem beérkezésétől számított kilencven napon belül hozza meg.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja.

(3) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Felügyelet a kérelmezőt egy alkalommal a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(4) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő harminc napon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem vagy mellékletének kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel (kérelem kiegészítése).

(5) A Felügyelet a kérelem kiegészítésének elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet.

(6) Engedélyezési eljárásban a Felügyelet egyszerűsített határozatot hozhat.”

18. § A Psztv. a 11/L. §-t követően a következő alcímmel és 11/M. §-sal egészül ki:

Felügyeleti ellenőrzés

11/M. § (1) A felügyeleti ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti rendszeres adatszolgáltatáson, illetve a Felügyelet által lefolytatott ellenőrzési eljáráson alapul.

(2) A Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények - így különösen a rendszeres adatszolgáltatás - alapján közvetlenül is alkalmazhat intézkedést.

(3) A Felügyelet a pénzügyi szervezetnél átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, valamint több pénzügyi szervezetnél témavizsgálatot végezhet.

(4) A Felügyelet határozatainak teljesülését utóvizsgálatban vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrzi.

(5) A pénzügyi szervezet, a bankképviselet, illetve a kibocsátó köteles a Felügyelet számára az ellenőrzést lehetővé tenni, illetőleg a Felügyelettel együttműködni, biztosítva az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést.”

19. § A Psztv. a 11/M. §-t követően a következő 11/N. §-sal egészül ki:

„11/N. § (1) A Felügyelet hatásköre gyakorlásának keretei között jogosult a helyszínen is ellenőrizni a 3. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó pénzügyi szervezetek alapítására, tevékenységének engedélyezésére, működésére, a betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségeire, ügyfelei érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint a Felügyelet által kiadott határozatok megtartására.

(2) A Felügyelet felhívására a pénzügyi szervezet, a bankképviselet és a kibocsátó köteles a tevékenységére vonatkozó, az ellenőrzés tárgyával összefüggő, jogszabályban meghatározott adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, ügyvezető, ellenőrző, illetve legfőbb szerve előterjesztéseit, azok jegyzőkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint a belső ellenőrzés jelentéseit, jegyzőkönyveit, meghatározott formájú és tagolású kimutatást a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(3) Az ellenőrzést végző személy hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzés lefolytatásához szükséges helyiségekbe beléphet, az ellenőrzés tárgyával összefüggő iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, az ügyféltől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást, nyilatkozatot kérhet, valamint a megszemlélt iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet vagy készíthet, próbavásárlást végezhet.

(4) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében, az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a pénzügyi szervezet ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat.

(5) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.”

20. § A Psztv. a 11/N. §-t követően a következő 11/O. §-sal egészül ki:

„11/O. § (1) Az ellenőrzés tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - a Felügyelet írásban értesíti a pénzügyi szervezetet.

(2) Az ellenőrzés időtartama legfeljebb hat hónap lehet.

(3) A Felügyelet a megállapításait az ellenőrzés befejezését követő hatvan napon belül írásban rögzíti, és a megállapításokat az ellenőrzött pénzügyi szervezettel írásban közli.

(4) A pénzügyi szervezet a megállapításokra azok kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehet. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb határidő előírását a Felügyeletnek az (5) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.

(5) A Felügyelet az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított negyvenöt napon belül az eljárást határozattal zárja le. Ez a határidő indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(6) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. Az értesítés mellőzését a Felügyeletnek az (5) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.”

21. § A Psztv. a 11/O. §-t követően a következő 11/P. §-sal egészül ki:

„11/P. § (1) A 3. §-ban felsorolt jogszabályokban meghatározottak szerint a Felügyelet - külföldi felügyeleti hatóság kérésére - pénzügyi szervezettől adatszolgáltatást kérhet, valamint elvégezheti a helyszíni ellenőrzést a viszonosság alapján, illetőleg felügyeleti együttműködési megállapodás esetén hozzájárulhat ahhoz, hogy azt a külföldi felügyeleti hatóság, illetve az általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(2) A Felügyelet az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkező pénzügyi szervezet magyarországi fióktelepének vonatkozásában a 3. §-ban felsorolt törvények, valamint az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek betartását ellenőrizheti.”

22. § A Psztv. a 11/P. §-t követően a következő alcímmel és 11/Q. §-sal egészül ki:

Piacfelügyeleti eljárás

11/Q. § (1) Felügyeleti engedély vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, elszámolóházi, biztosítási, biztosításközvetítői tevékenység, bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás észlelése, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén a Felügyelet hatósági ellenőrzést tart (a továbbiakban együttesen: piacfelügyeleti eljárás).

(2) A Felügyelet - az ok és a cél megjelölésével megküldött - felhívására a kibocsátó és a pénzügyi szervezet köteles az általa kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos

a) iratot bemutatni,

b) egyéb tájékoztatást adni, valamint

c) azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján a Felügyelet kezelni jogosult.

(3) A piacfelügyeleti eljárás során az eljárási bírság legmagasabb összege tízmillió forint.

(4) A Felügyelet az engedély nélküli, vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység megállapítására irányuló eljárásban a határozatot az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított kilencven napon belül hozza meg. Az ügyintézési határidőt a Felügyelet főigazgatója indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(5) Engedély nélküli tevékenység tényállásának megállapítása esetén a Felügyelet

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b) büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, ha a tevékenység megítélése szerint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján bűncselekménynek minősül,

c) pénzügyi szervezet esetében felügyeleti intézkedést hoz, kivételes intézkedést rendel el, illetőleg

d) pénzbírságot szab ki.

(6) Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a Felügyelet az (5) bekezdés a) és c) pontjaiban meghatározott intézkedéseket hozza.

(7) A bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására irányuló eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során a Tpt. szerinti határozatot az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított száznyolcvan napon belül kell meghozni. Az ügyintézési határidőt a Felügyelet főigazgatója indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb kilencven nappal meghosszabbíthatja, amiről az ügyfelet és a megkereső hatóságot is értesíti.

(8) A Felügyelet a (2) bekezdés c) pontja alapján megismert adatot,

a) ha az ellenőrzés alapján a Felügyelet határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett, legfeljebb az ellenőrzés lezárásig,

b) az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, illetve intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig, illetőleg a végrehajthatóság elévüléséig,

c) ha a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy a Felügyelet büntetőeljárást kezdeményez, a bírósági eljárás jogerős befejezéséig

kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.”

23. § A Psztv. a 11/Q. §-t követően a következő alcímmel és 11/R. §-sal egészül ki:

A Felügyelet eljárása fogyasztói bejelentésekkel kapcsolatban

11/R. § (1) A Felügyelet a 3. §-ban meghatározott törvényekben foglalt engedély- vagy bejelentésköteles tevékenységekre vonatkozó írásos fogyasztói bejelentést tizenöt napon belül megvizsgálja, és ha az a Felügyelet közvetlen intézkedését nem igényli, az érintett pénzügyi szervezetnek észrevételezésre és kivizsgálásra továbbítja.

(2) Ha a pénzügyi szervezet észrevételezéséhez nem szükséges a bejelentéstevő személyes adatainak átadása, akkor a bejelentést anonimizált formában kell továbbítani.

(3) Ha a bejelentés alapján valószínűsíthető, hogy a pénzügyi szervezet gyakorlata nem felel meg a 3. §-ban felsorolt jogszabályok, felügyeleti határozat vagy saját szabályzat rendelkezéseinek, a Felügyelet ellenőrzést tarthat, és ennek tényéről a bejelentőt a bejelentés beérkezését követő harminc napon belül értesíti.

(4) A pénzügyi szervezet a bejelentésre tett észrevételeit harminc napon belül a Felügyeletnek írásban megküldi. A határidő elmulasztása esetén a Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben ötvenezer forinttól egymillió forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki.

(5) A Felügyelet a bejelentéssel kapcsolatban - a pénzügyi szervezet vizsgálatának eredményét figyelembe véve - a pénzügyi szervezet válaszának beérkezését követő tizenöt napon belül a bejelentőt tájékoztatja.”

24. § A Psztv. a 11/R. §-t követően a következő alcímmel és 11/S. §-sal egészül ki:

Intézkedés

11/S. § (1) A Felügyelet a 3. §-ban felsorolt törvényekben meghatározott intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazhat, bírságot szabhat ki (a továbbiakban együtt: intézkedés)

a) az e törvényben, a 3. §-ban felsorolt törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a pénzügyi szervezet működésére vonatkozó egyéb jogszabályban,

b) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben,

c) a Felügyelet határozatában,

d) a pénzügyi szervezet saját szabályzatában foglaltak megszegése, megkerülése, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén.

(2) A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt az MNB, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság törvény alapján kezdeményezi.

(3) Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(4) A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

a) a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosság súlyosságára,

b) a cselekménynek a biztonságos működésre, a piacra gyakorolt hatására,

c) a cselekménynek a pénzügyi szervezetre és annak tagjaira, ügyfeleire gyakorolt hatására,

d) a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer tagjaira gyakorolt hatására,

e) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, kár mértékére, illetőleg kárenyhítési hajlandóságára,

f) a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,

g) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,

h) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára,

i) a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.

(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll pénzügyi szervezet alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy a 3. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységet már nem végez.”

25. § A Psztv. a 11/S. §-t követően a következő 11/T. §-sal egészül ki:

„11/T. § (1) A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.

(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatala ellen tiltakozott és e tiltakozást az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették, továbbá, aki a jegyzőkönyv kézhezvételét követő nyolc napon belül tiltakozását mind a testületi szervnek, mind a Felügyeletnek írásban bejelentette.”

26. § A Psztv. a 11/T. §-t követően a következő alcímmel és 11/U. §-sal egészül ki:

Végrehajtás

11/U. § A Ket. végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - a felügyeleti díj és a bírság megfizetésének kivételével - a Felügyelet eljárása során nem alkalmazhatók.”

27. § A Psztv. a 12. §-t követően a következő 12/A. §-sal egészül ki:

„12/A. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy a felügyeleti díj kiszámítására és bevallására vonatkozó nyomtatvány tartalmi követelményeit rendeletben állapítsa meg.”

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

28. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

(2) A Psztv. - e törvény 22. §-ával beiktatott -11/Q. §-ának (3) bekezdése e törvény hatálybalépését követő 45. napon lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

29. § (1) E törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően indult ügyben - ideértve a megismételt eljárást is - kell alkalmazni.

(2) A felügyeleti díj kiszámítására és bevallására vonatkozó rendelkezéseket először 2006. év első negyedévére vonatkozóan kell alkalmazni.

(3) E törvény hatálybalépését megelőzően elkövetett jogszabálysértés esetén intézkedést csak az elkövetés időpontjában hatályos rendelkezések alapján lehet alkalmazni.

(4) E törvény hatálybalépését követő 45. napon a Psztv. 11/Q. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a Felügyelet az (5) bekezdés a), c) és d) pontjaiban meghatározott intézkedéseket hozza.”

Módosuló jogszabályok

30. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/B. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/Q. §-a) során feladatának ellátása érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó

a) értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával, valamint

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával

kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye) megismerésére és kezelésére.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(7) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (6) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.”

(2) Az Öpt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„70. § (1) A Felügyelet jogosult arra, hogy a szolgáltatónak a pénztárakkal kapcsolatos tevékenysége körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A Felügyeletnek a szolgáltató ellenőrzésére irányuló eljárására a pénztárak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy átfogó ellenőrzésnek helye nincs.”

31. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„150. § A Felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg az MNB-t értesíti.”

(2) A Hpt. 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„174. § Pénzügyi vállalkozás vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző egyéb jogi személy tekintetében az e törvényben, valamint az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályban megállapított kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a 169-171. § szabályait a 175. §-ban szabályozott eltérésekkel alkalmazza.”

(3) A Hpt. a 190. §-t követően a következő 190/A. §-sal egészül ki:

„190/A. § (1) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/Q. §-a) során feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó

a) értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával, valamint

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával

kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye) megismerésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.”

(4) A Hpt. 198/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„198/A. § A 3. § (9) és (10) bekezdésében meghatározott ügynökök jegyzékét a Felügyelet félévente honlapján közzéteszi.”

32. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 79. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/Q. §-a) során feladatának ellátása érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó

a) értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával, valamint

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával

kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye) megismerésére és kezelésére.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(7) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (6) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.”

(2) Az Mpt. 115. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„115. § (1) A Felügyelet jogosult arra, hogy a szolgáltatónak a pénztárakkal kapcsolatos tevékenysége körében a szolgáltatónál ellenőrzést végezzen. A Felügyeletnek a szolgáltató ellenőrzésére irányuló eljárására a pénztárak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy átfogó ellenőrzésnek helye nincs.”

(3) Az Mpt. 134. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]

c) a Felügyelet információs adatbázisára, pénztárakkal kapcsolatos feladataira irányadó rendelkezéseket, ideértve a Felügyelet központi nyilvántartással kapcsolatos feladatának és hatáskörének szabályait, illetve a pénztárak által a Felügyelet részére elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségek körét;”

33. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, illetve gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1. A) pontja b)-g) alpontjában és 1. B) pontja b)-f) alpontjában szereplő adatokat a Felügyelet az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.”

(2) A Bit. a 169. §-t követően a következő alcímmel és 169/A. §-sal egészül ki:

A Felügyelet adatkezelése

169/A. § (1) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (Psztv. 11/Q. §) során feladatának ellátása érdekében az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó

a) értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával, valamint

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával

kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye) megismerésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.”

34. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 394. §-a (1) bekezdésének e) és m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]

e) a piacfelügyeleti eljárás (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/Q. §-a) során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos személyes adatot (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges;”

m) a piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó, az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adatot (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges. Az adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet nem valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.”

Hatályukat vesztő jogszabályok

35. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Hpt. 32. §-a, 141. §-a, 146. §-ának (1)-(4) bekezdése, 148. §-a, 148/A. §-a, 152. §-a, 169. §-ának (2)-(3) bekezdése, 172-173. §-a, 192. §-ának (2) bekezdése, 194. §-a, 195. §-a és 203/A. §-a;

b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 21. §-a;

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 102. §-a és 154. §-ának (1) bekezdése;

d) a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 51. §-a;

e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 22. §-ának (20) és (23) bekezdése és 22/A. §-ának (23) és (26) bekezdése;

f) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 389. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése, 390/A. §-a, 396. §-ának (1)-(3) bekezdése, 397. §-ának (1)-(2) bekezdése, 398-398/A. §-a, 399. §-ának (1) bekezdése, 400. §-ának (3) bekezdése és 405. §-ának (3)-(4) bekezdése;

g) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 41. §-a, 42. §-a, 54. §-a és 206. §-a;

h) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 63. §-a (3) bekezdésének c) pontja, 169. §-ának (4) bekezdése, 170. §-a, 174-176. §-a, 190. §-a, 191. §-ának (2) bekezdése, 192-193. §-a, 195. §-ának (2) bekezdése, 196. §-ának (2)-(3) bekezdése, 197. §-ának (1) és (7) bekezdése, 197/A. §-a és 198. §-a;

i) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 183. §-a és 203. §-a;

j) a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXII. törvény 4. §-a és 15. §-a;

k) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 113. §-a, 114. §-a és 126. §-a;

l) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvény 135. §-ának (1) bekezdése, 154. §-ának (2) és (6) bekezdése és 155. §-ának (10)-(14) bekezdése;

m) az Mpt. 103/A. §-a, 103/B. §-a, 109. §-a, 109/D-109/E. §-a, 111. §-ának (3) bekezdése és 112. §-a;

n) az Öpt. 59/A-59/B. §-a, 63. §-a, 64/B. §-a, 64/E-64/G. §-a és 67. §-ának (1)-(2) bekezdése;

o) a Psztv. 9/C. §-a (1) bekezdésének b) pontja.