2005. évi CXIV. törvény a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról

2005. évi CXIV. törvény - a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról 2/3. oldal

Jelen dokumentum a jogszabály 2. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!

(4) A használati jogra, az átadás rendjére a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadók azzal, hogy a használatba adás feltételeit írásban kell rögzíteni, az átadásra kerülő vagyonrészek pontos körülírásával, értékének és az átadással megoldani kívánt kisebbségi közügynek a meghatározásával.”

56. § A Nekt. a következő új 59/A. §-sal egészül ki:

„59/A. § (1) A jogszabály alapján az országos önkormányzat használatába adott épületet, illetőleg épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat tulajdonába kell adni.

(2) Az önálló épülettel, épületrésszel nem rendelkező országos önkormányzatokra az (1) bekezdés rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy épületrész az országos önkormányzat törzsvagyonát képezi, mely a törvény erejénél fogva – a 60/A. § (4) bekezdése a) pontjának rendelkezései szerint – forgalomképtelen vagyontárgynak minősül.”

57. § A Nekt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, a Nekt. a következő új 60/A–60/O. §-okkal, ezeken belül a következő új IX–XI. Fejezetekkel és a megfelelő címekkel egészül ki, egyben a jelenlegi IX. Fejezet számozása XII. Fejezetre változik:

„60. § (1) A kisebbségi önkormányzatokat – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogosultságokról a kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.

(2) Települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat megszűnésekor a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe kerül. A jogutódlás megtörténtével az újonnan alakuló települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat tulajdonába kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépő azonos értékű vagyon.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megszűnéskor a helyi önkormányzat gyakorolja a megszűnt települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat intézményei tekintetében a fenntartói, felügyeleti jogokat, valamint az intézményvezetők tekintetében a munkáltatói jogokat. A helyi önkormányzat az ideiglenesen kezelésbe vett vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, másnak kezelésre át nem adhatja. Az új települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 30 napon belül a helyi önkormányzat elszámol az ideiglenesen kezelésbe vett vagyonnal.

(4) A jogutódlást követő 30 napon belül az újonnan alakuló települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat részére át kell adni az ideiglenes kezelésben tartott vagyont vagy az annak helyébe lépő vagyont, és az ideiglenes kezelés időszakáról elszámolást kell benyújtani.

(5) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a helyi önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan azt a közöttük létrejött megállapodásban vállalta.

60/A. § (1) A kisebbségi önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátását szolgálja.

(2) A kisebbségi önkormányzat a kisebbségi közügyek ellátása során vagyonával önállóan gazdálkodik. Gazdálkodásának biztonságáért a kisebbségi önkormányzat testülete, annak szabályszerűségéért az elnök felelős.

(3) A kisebbségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon, melynek körét a kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határozza meg. A törzsvagyon körébe tartoznak mindazok az ingó és ingatlan vagyonrészek, továbbá vagyoni értékű jogok, amelyek a kisebbségi önkormányzat tulajdonában, kizárólagos használatában vannak, és közvetlenül a kisebbségi közügyek ellátását szolgálják.

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül

a) forgalomképtelen a működést biztosító ingatlan vagyonrész, továbbá minden más olyan vagyonrész, amelyet törvény vagy a kisebbségi önkormányzat a szervezetét és működését meghatározó határozatában annak nyilvánít,

b) korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek, amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz.

(5) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvényben vagy minősített többséggel hozott kisebbségi önkormányzati határozatban meghatározott feltételek alapján lehet rendelkezni.

60/B. § A kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás részét képezi, ahhoz a teljes pénzforgalmával kapcsolódik. A kisebbségi önkormányzatok költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

60/C. § (1) A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására az államháztartás működési rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és költségvetési kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályok irányadóak.

(2) A települési és területi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás helyi önkormányzati rendszeréhez tartoznak, gazdálkodásukra a helyi önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az országos önkormányzatok gazdálkodására a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

60/D. § A kisebbségi önkormányzat által nyitandó bankszámlához az illetékes választási bizottság igazolása, illetőleg a kisebbségi önkormányzat testülete (közgyűlése) alakuló ülésének jegyzőkönyve is szükséges.

IX. Fejezet

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI

60/E. § (1) A kisebbségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, illetve kisebbségi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

(2) Társulás a 60/F. és 60/G. §-ban foglaltakon kívül a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényben meghatározott módon is létrehozható.

(3) A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.

(4) A társult kisebbségi önkormányzatok között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésben a bíróság dönt. A társuló kisebbségi önkormányzatok megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik kisebbségi önkormányzat kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá, hogy a kereset benyújtása előtt a kisebbségi önkormányzat kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.

Intézményi társulás

60/F. § (1) Az érdekelt kisebbségi önkormányzatok megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több kisebbségi intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.

(2) A megállapodásban meg kell határozni:

a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,

b) az egyes önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásának arányát,

c) az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek gyakorlásának a módját,

d) a megállapodás felmondásának feltételeit.

Társult kisebbségi önkormányzati testület

60/G. § (1) Az ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó kisebbségi önkormányzati testületek társult kisebbségi önkormányzati testületet alakíthatnak.

(2) Társult kisebbségi önkormányzati testület alakítása esetén a kisebbségi önkormányzatok részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, és közösen működtetik az intézményeiket.

(3) A társult kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit az érintett helyi önkormányzatok megállapodásában meghatározott önkormányzat biztosítja. A testület működési feltételeinek biztosítására egyebekben e törvény 27. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a működési feltételek biztosításában valamennyi érintett helyi önkormányzat részt vesz.

(4) A társult kisebbségi önkormányzat testülete az alakuló ülésén határozatba foglalja megalakulását, székhelyét, a hozzá tartozó kisebbségi önkormányzatok felsorolását. A társult kisebbségi önkormányzati testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult kisebbségi önkormányzat testületi ülését össze kell hívni bármely részt vevő kisebbségi önkormányzat elnökének kezdeményezésére.

X. Fejezet

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSE

60/H. § (1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője ellátja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja.

(2) Az országos önkormányzat (1) bekezdés szerinti törvényességi ellenőrzését az önkormányzat székhelye szerinti közigazgatási hivatal vezetője látja el.

60/I. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva vizsgálja, hogy megfelel-e a jogszabályoknak a kisebbségi önkormányzat

a) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása,

b) bármely határozata, ideértve a kisebbségi önkormányzat testületének, elnökének, bizottságának, illetőleg társulásának határozatait is.

(2) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – azokra a kisebbségi önkormányzati döntésekre, amelyek alapján helye van

a) munkaügyi vitának (köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyból származó vitának),

b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak.

(3) A közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre a (2) bekezdésben felsorolt ügyekre is kiterjed a (1) bekezdés a) pontja szerinti körben, továbbá a (2) bekezdés a) pontja szerinti ügyekben, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.

(4) A közigazgatási hivatal vezetője a feladat- és hatáskörében a kisebbségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.

60/J. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében – határidő kitűzésével – felhívja az érintetteket a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni.

(2) Ha a megadott határidőn belül nem történt intézkedés, vagy az érintett a felhívásban foglaltakkal nem értett egyet, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti:

a) a jogszabálysértő határozat bírósági felülvizsgálatát,

b) a kisebbségi önkormányzat testületének összehívását a törvénysértés megszüntetésére,

c) a testület elnöke, elnökhelyettese felelősségének megállapítását.

(3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a kisebbségi önkormányzat ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának – a 29. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti. Ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését – az érintett egyidejű értesítésével – kérni kell a bíróságtól.

(4) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzése során törvényességi ellenőrzési tapasztalatai alapján a kisebbségi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél.

XI. Fejezet

A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK KAPCSOLATA

60/K. § (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza:

a) a kisebbségi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait,

b) a kisebbségi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit.

(2) Az Alkotmánybíróság a Kormány javaslatára feloszlatja azt a kisebbségi önkormányzati testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes.

60/L. § A köztársasági elnök köztársasági biztost nevez ki meghatározott kisebbségi önkormányzati feladatok ellátásának irányítására – az új kisebbségi önkormányzati testület megválasztásáig, illetve ennek meghiúsulásáig terjedő időre –, ha az Alkotmánybíróság a kisebbségi önkormányzati testületet feloszlatta.

60/M. § A Kormány:

a) kétévente legalább egy alkalommal áttekinti a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol,

b) a belügyminiszter közreműködésével, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján biztosítja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését,

c) javaslatot terjeszt az Alkotmánybírósághoz az Alkotmánnyal ellentétesen működő kisebbségi önkormányzati testület feloszlatására,

d) rendeletben határozza meg a kisebbségek vonatkozásában ellátandó helyi közszolgálat képesítési előírásait,

e) dönt az államigazgatási szerv és a kisebbségi önkormányzat között keletkezett – jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó – vitában.

60/N. § A Kormány által kijelölt miniszter:

a) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő kisebbségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztés benyújtását,

b) közreműködik a kisebbségi önkormányzatok feladatát és hatáskörét érintő jogszabályok, egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében.

60/O. § A feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter:

a) rendeletben szabályozza a kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését,

b) az a) pontban meghatározott ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a kisebbségi önkormányzati testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet,

c) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a kisebbségi önkormányzat részére pénzügyi támogatást nyújt, illetőleg nyújthat.”

58. § A Nekt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozó választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezésre vonatkozó aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottság elnökének nyújtja be. Az eljárás során az országos népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az Országos Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.”

59. § A Nekt. 63. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A törvényben nem szabályozott kérdésekben a kisebbségi önkormányzatokra megfelelően alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra, helyi önkormányzati képviselőkre, polgármesterekre és helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A költségvetési törvényben az országos kisebbségi önkormányzatok támogatására megállapított előirányzatok évközi módosítása az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) A költségvetési törvény az országos önkormányzatok költségvetését az Országgyűlés fejezetében állapítja meg, ezen belül elkülönítve az országos kisebbségi önkormányzatok által részben vagy egészben fenntartott intézmények központi költségvetési támogatását.”

60. § A Nekt. 64. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának, beszámolókészítésének, könyvvezetésének, információszolgáltatásának és a kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei belső ellenőrzésének rendjét,

b) a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások (általános működési támogatás és feladatalapú támogatás) feltételrendszerét és elszámolásának rendjét.”

61. § A Nekt. a következő új 65–67. §-okkal egészül ki:

„65. § A bármely módon megszűnő kisebbségi önkormányzat jogutóda az újonnan választott, megalakult kisebbségi önkormányzat. A megszűnő kisebbségi önkormányzat a megszűnés napjával könyveit lezárja, és a rá vonatkozó rész tekintetében a költségvetés alapján gazdálkodó szervek éves beszámolójával azonos tartalmú költségvetési beszámolót készít.

66. § Az e törvény alapján indított perben [24/C. §, 29. §, 30/P. §, 60/E. §, 60/I. §, 60/J. §] a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

67. § Az e törvény 30/D. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti eskü szövege:

„Én ......................................... (név) mint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti ...................................... (kisebbség megjelölése) kisebbségi közösség tagja, esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során kisebbségi közösségemhez hű leszek, az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkám során választóim akaratához híven, lelkiismeretesen járok el, minden igyekezetemmel a ...................................... kisebbség (kisebbség megjelölése) anyanyelvének, hagyományainak, kultúrájának a megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!”

III. Fejezet

EGYÉB MÓDOSULÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK

62. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, továbbá egy fővárosi listás vagy megyei listás, továbbá egy polgármesteri, valamint egy főpolgármesteri jelölést.”

63. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvényt kell alkalmazni:

a) az országgyűlési képviselők választására,

b) az Európai Parlament tagjainak választására,

c) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására,

d) a kisebbségi önkormányzatok tagjainak megválasztására,

e) az országos népszavazásra,

f) a helyi népszavazásra,

g) az országos népi kezdeményezésre,

h) a helyi népi kezdeményezésre, továbbá

i) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását törvény elrendeli [az a)–i) pontban foglaltak együtt: választás].”

64. § A Ve. 105/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyi választási bizottság:

a) dönt a polgármester-, a kislistás, illetőleg az egyéni választókerületi jelöltek, a kompenzációs listák, valamint a csak egy településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

b) kisorsolja a kompenzációs listák sorszámát,

c) jóváhagyja a település szavazólapjainak adattartalmát,

d) dönt a polgármester- és a képviselő-választással kapcsolatos kifogásról,

e) dönt a szavazatszámláló bizottságnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján hozott, kizárólag a települési (polgármester-, képviselő-)választást érintő, valamint a települési és a területi önkormányzati vagy főpolgármester-választást egyaránt érintő határozata elleni fellebbezésről,

f) megsemmisíti a polgármester-, illetőleg a képviselő-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

g) egyenlő szavazatszám esetén kisorsolja, hogy a kislistás választáson melyik jelölt szerez mandátumot,

h) megállapítja és közzéteszi a polgármester- és a képviselő-választás eredményét,

i) kiadja a polgármesternek és a települési önkormányzati képviselőknek a megbízólevelet,

j) kitűzi az időközi polgármester- és képviselő-választást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait,

k) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.”

65. § A Ve. a következő XII/A. és XII/B. fejezettel (115/B. §–115/U. §) egészül ki:

„XII/A. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

115/B. § Az I–X. fejezet – a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti szavazással kapcsolatos rendelkezések, továbbá a 9. §, a 12. §, a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (1) és (3) bekezdése, a 15. § (1) és (3) bekezdése, a 45–50. § és a 76. § kivételével –, valamint a 112. § rendelkezéseit a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A választás kitűzése

115/C. § A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását a szavazást megelőző 65. napig kell kitűzni. A választás megtartását nem akadályozza, ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzését követően 30 alá csökken.

Szavazókörök

115/D. § A szavazásra településenként önálló, az önkormányzati választásoktól eltérő szavazókört (szavazóköröket) kell kialakítani.

A választójogosultság nyilvántartása

115/E. § (1) A helyi választási iroda a választás évében május 31-ig levél útján tájékoztatja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező, október 1. napjáig nagykorúvá váló magyar állampolgárokat a kisebbségi választói jegyzékbe való felvétellel kapcsolatos tudnivalókról, és megküldi részükre a 11. melléklet szerinti nyomtatványt. A tájékoztató szövegét a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyében illetékes kormányzati szerv az országos kisebbségi önkormányzatokkal egyezteti.

(2) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt a választás évének július 15. napjáig lehet kérni a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a kérelemnek az önkormányzat épületében elhelyezett gyűjtőládába helyezésével. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a választás évének július 15. napjáig megérkezzen a helyi választási irodába.

(3) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a 11. melléklet szerinti nyomtatványon lehet benyújtani.

(4) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelem tartalmazza a polgár

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) lakóhelyét,

d) személyi azonosítóját,

e) nyilatkozatát arról, hogy az adott nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozik, továbbá

f) aláírását.

(5) Ha a polgár több kisebbség választói jegyzékébe is kéri felvételét, valamennyi kérelme érvénytelen.

115/F. § (1) A helyi választási iroda vezetője legkésőbb július 15-én határozattal dönt a kérelmező kisebbségi választói jegyzékbe vételéről.

(2) A helyi választási iroda vezetője a kérelmező állampolgárságát és választójogát a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján ellenőrzi. A választójog ellenőrzése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása összekapcsolható.

(3) Fel kell venni a kérelmezőt a kisebbségi választói jegyzékbe, ha a kérelem tartalmazza a 115/E. § (4) bekezdésében foglalt adatokat, a kérelmező magyar állampolgár és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik; ellenkező esetben a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt meg kell tagadni.

(4) A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a kérelmezőt a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatáról. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozatnak tartalmaznia kell a kisebbségi választói jegyzékbe vétel megtagadásának indokát és annak bizonyítékait, valamint a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is.

(5) A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozattal szemben az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújtható be kifogás a helyi választási iroda vezetőjéhez.

115/G. § (1) A választópolgárokat a szavazás helyéről, idejéről és módjáról a helyi választási iroda vezetője kisebbségi értesítő megküldésével tájékoztatja.

(2) A kisebbségi választói jegyzékből törölni kell azt, akit a névjegyzékből töröltek.

(3) A kisebbségi választói jegyzék – az abban szereplő választópolgárok száma kivételével – nem nyilvános, abba csak

a) a helyi választási iroda tagjai a kisebbségi választói jegyzék összeállítása, továbbvezetése, a kisebbségi értesítők elkészítése és megküldése során,

b) a helyi választási bizottság és a helyi választási iroda tagjai a jelölt választójogának ellenőrzése során,

c) a választási bizottság és a választási iroda tagjai, valamint a bíróság a jogorvoslati eljárásban,

d) a szavazatszámláló bizottság a szavazás során,

e) az érintett személy a saját adatait illetően

tekinthet be. A kisebbségi választói jegyzékbe történt betekintésről nyilvántartást kell vezetni.

(4) A kisebbségi választói jegyzéket a szavazás eredményének jogerőssé válását – a jegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat esetén annak elbírálását – követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(5) A kisebbségi választói jegyzékbe felvett kisebbségi választópolgárok száma közérdekű adat, azt a helyi választási iroda vezetője nyilvánosságra hozza, valamint az Országos Választási Iroda közzéteszi.

115/H. § (1) A kisebbségi választói jegyzékbe a 115/F. § (1) bekezdésében megállapított határidőt követően – a jogorvoslati eljárások kivételével – nem vehető fel választópolgár.

(2) A kisebbségi választói jegyzékre – a 115/B. §-ban és 115/G. §-ban foglalt korlátozásokkal – a névjegyzékre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Választási szervek

115/I. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:

a) szavazatszámláló bizottság,

b) helyi választási bizottság,

c) területi választási bizottság.

(2) A települési kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:

a) helyi választási iroda,

b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

c) területi választási iroda,

d) Országos Választási Iroda.

(3) A szavazatszámláló bizottság tagja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező személy lehet. A kisebbségi jelölő szervezet a szavazatszámláló bizottságba nem bízhat meg tagot.

(4) A kisebbségi jelölő szervezet megbízottja a helyi választási bizottság ülésein a saját kisebbségével kapcsolatos döntések meghozatalában teljes jogú tagként, egyéb kérdések megtárgyalásán tanácskozási joggal vehet részt. A tanácskozási joggal rendelkező tagot a bizottság határozatképességének megállapításakor nem kell figyelembe venni.

(5) A szavazatszámláló bizottság

a) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,

b) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,

c) megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

d) indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta.

(6) A helyi választási bizottság

a) kitűzi a települési kisebbségi önkormányzati választást,

b) dönt a települési kisebbségi önkormányzati jelöltek, valamint a csak egy településen jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

c) kisorsolja a jelöltek sorrendjét a szavazólapon,

d) jóváhagyja a szavazólapok adattartalmát,

e) dönt a benyújtott kifogásról.

f) dönt a szavazatszámláló bizottság határozata elleni fellebbezésről,

g) megsemmisíti a választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

h) egyenlő szavazatszám esetén kisorsolja, hogy melyik jelölt szerez mandátumot,

i) megállapítja és közzéteszi a választás eredményét,

j) kiadja a képviselőknek a megbízólevelet,

k) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(7) A területi választási bizottság

a) dönt a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

b) dönt a helyi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

c) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(8) Az Országos Választási Bizottság

a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni,

b) beszámol az Országgyűlésnek a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról.

Jelölés

115/J. § (1) A jelölő szervezet bejelentéséhez csatolni kell annak alapszabályát, amely bizonyítja, hogy a törvényben meghatározott feltételnek megfelelően alapszabályában rögzített célja az adott nemzeti vagy etnikai kisebbség képviselete.

(2) A jelöltnek arról is nyilatkoznia kell, hogy

a) a kisebbség képviseletét vállalja,

b) a kisebbségi közösség nyelvét ismeri-e,

c) a kisebbségi közösség kultúráját és hagyományait ismeri-e,

d) korábban volt-e más kisebbség kisebbségi önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat tartalmát bárki megismerheti.

(4) A jelölt választójogát a helyi választási bizottság a jelölt lakóhelye szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjének megkeresése útján ellenőrzi, aki tájékoztatja a helyi választási bizottságot, hogy a jelöltként bejelentett személy szerepel-e a kisebbségi választói jegyzékben.

Szavazás

115/K. § (1) Kisebbségenként külön szavazólapot kell készíteni.

(2) A települési kisebbségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a kisebbség megnevezését; a jelöltek családi és utónevét a helyi választási bizottság által kisorsolt sorrendben; az 52. § (3) bekezdése szerinti megkülönböztető jelzést, a jelöltek neve előtt a szavazásra szolgáló kört, a jelölő szervezet nevét – a jelölő szervezet kérésére annak rövidítését is –, valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.

(3) A szavazólapot két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség nyelvén) kell elkészíteni. A jelölt nevét csak a jelölt kérésére, a jelölő szervezet nevét csak a jelölő szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is.

(4) Közös jelölt esetén a szavazólapon valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni.

A szavazatok összesítése

115/L. § A települési kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve(i) alapján a helyi választási bizottság állapítja meg.

XII/B. Fejezet

A TERÜLETI ÉS AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

115/M. § Az I. fejezet, a II. fejezet – a 7/A. § kivételével –, az V. fejezet – a 25. § kivételével –, az 51–53. §, az 55–58. §, a 65–71. §, valamint a X. és a XII/A. fejezet rendelkezéseit a területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A választás kitűzése

115/N. § (1) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását az Országos Választási Bizottság a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását követő év márciusára, valamennyi kisebbség tekintetében azonos napra tűzi ki.

(2) Az Országos Választási Bizottság – a választás kitűzésével egyidejűleg – megállapítja a megválasztható országos kisebbségi önkormányzatok létszámát, valamint azt, hogy mely kisebbségi jelölő szervezetek jogosultak listát állítani a területi és az országos kisebbségi önkormányzatok választásán.

Szavazókörök

115/O. § (1) A szavazásra azokon a településeken kerül sor, ahol a szavazás napján települési kisebbségi önkormányzat működik.

(2) Az elektor azon a településen gyakorolhatja választójogát, ahol a települési kisebbségi önkormányzat tagjává választották. A szavazásra jogosult elektorokról a helyi választási bizottság elektori jegyzéket készít.

Választási szervek

115/P. § (1) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási bizottságok működnek:

a) helyi választási bizottság,

b) területi választási bizottság,

c) Országos Választási Bizottság.

(2) A területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokon az alábbi választási irodák működnek:

a) helyi választási iroda,

b) országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,

c) területi választási iroda,

d) Országos Választási Iroda.

(3) A helyi választási bizottság

a) elkészíti és vezeti az elektori jegyzéket,

b) ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,

c) dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,

d) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(4) A területi választási bizottság

a) dönt a területi listák és az azon levő jelöltek, valamint a csak egy megyében/fővárosban jelöltet állítani kívánó jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról,

b) kisorsolja a területi listák sorszámát,

c) jóváhagyja a területi listás szavazólap adattartalmát,

d) dönt a területi kisebbségi önkormányzati választással kapcsolatos kifogásról,

e) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján hozott, kizárólag a területi kisebbségi önkormányzati választást érintő határozata, valamint az (1) bekezdés a) pontja alapján hozott határozata elleni fellebbezésről,

f) megszámlálja a területi kisebbségi önkormányzati választáson a listákra leadott szavazatokat, és megállapítja a területi kisebbségi önkormányzati választás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás eredményét,

g) megsemmisíti a területi kisebbségi önkormányzati választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

h) kiadja a területi kisebbségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,

i) megszámlálja az országos kisebbségi önkormányzati választáson a listákra leadott szavazatokat, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

j) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

(5) Az Országos Választási Bizottság

b) kitűzi a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választást,

c) dönt minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási bizottság hatáskörébe,

d) dönt a helyi választási bizottságnak az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján hozott, az országos kisebbségi önkormányzati választást érintő határozata elleni fellebbezésről,

e) dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

f) megállapítja az országos kisebbségi önkormányzati választás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki, közzéteszi a választás eredményét,

g) kiadja az országos kisebbségi önkormányzati választáson mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet,

h) kitűzi az időközi területi és országos kisebbségi önkormányzati választást,

i) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését,

j) beszámol az Országgyűlésnek a területi és országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról.

Jelölés

115/R. § A listát legkésőbb a szavazást megelőző 26. napon kell bejelenteni.

Szavazás

115/S. § (1) A területi, illetőleg az országos kisebbségi önkormányzati választás szavazólapja tartalmazza a kisebbség megnevezését; a listák nevét a területi választási bizottság, illetőleg az Országos Választási Bizottság által kisorsolt sorrendben; a listán induló jelöltek közül a megválasztható képviselők számának megfelelő számú jelölt nevét a kisebbségi jelölő szervezet által bejelentett sorrendben; valamint a szavazás módjára vonatkozó tájékoztatást.

(2) Szavazni a helyi választási bizottság által kijelölt helyiségben lehet. A szavazást le kell zárni, ha valamennyi elektor leadta szavazatát.

(3) Az elektor a szavazólapot, illetőleg szavazólapokat borítékba zárja, amelyen fel kell tüntetni a kisebbség megnevezését.

A szavazatok összesítése

115/T. § (1) A szavazás lezárását követően a helyi választási bizottság felbontja az urnát, és a borítékokat – azok felbontása nélkül – kisebbségenként külön-külön szállítóborítékba zárja, amelyen feltünteti a benne lévő borítékok számát. A szállítóborítéko(ka)t haladéktalanul a területi választási bizottsághoz kell szállítani.

(2) A területi választási bizottság – a szavazást követő napon, miután valamennyi érintett településről megérkeznek a szállítóborítékok – kisebbségenként megszámlálja a szavazatokat, és a szavazatszámlálás eredményéről – külön a területi és külön az országos kisebbségi önkormányzati választás tekintetében – jegyzőkönyvet állít ki.

(3) A területi kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a területi választási bizottság állapítja meg.

(4) Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról kiállított jegyzőkönyvet haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz kell szállítani.

(5) Az országos kisebbségi önkormányzati képviselők választásának eredményét a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján az Országos Választási Bizottság állapítja meg az azok beérkezését követő napon.

A megüresedett mandátum betöltése

115/U. § (1) Ha a megválasztott képviselő kiesik, helyére a jelölő szervezet a mandátum megüresedésétől számított 30 napon belül jelentheti be a mandátumot szerző jelöltet a területi választási bizottságnál, illetőleg az Országos Választási Bizottságnál.

(2) Az időközi választást a képviselő-testület, illetőleg közgyűlés megbízatásának megszűnésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni.”

66. § (1) A Ve. 149. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„f) jelölési fajta: az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületi, a területi listás, az országos listás jelölés; az Európai Parlament tagjainak választásán a listás jelölés; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a polgármester-/főpolgármester-, a kislistás, az egyéni választókerületi, a kompenzációs listás, a fővárosi/megyei listás jelölés; a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán a települési kisebbségi önkormányzati, a területi kisebbségi önkormányzati, az országos kisebbségi önkormányzati jelölés,”

(2) A Ve. 149. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„k) kisebbségi jelölő szervezet: a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény szerinti jelölő szervezet,”

67. § (1) Az Ötv. 9. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.”

(2) Az Ötv. 12. § (7) bekezdésének első mondata az alábbiak szerint módosul:

„A települési kisebbségi önkormányzat elnöke az adott kisebbség helyi szószólójává válik.”

(3) Az Ötv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.

(2) A bizottságba indokolt beválasztani a települési kisebbségi önkormányzat tagját, a feladatköre szerinti területi szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.”

(4) Az Ötv. 38. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.”

(5) Az Ötv. 62. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a fővárosban fővárosi kisebbségi önkormányzat alakul, a fővárosi közgyűlés köteles megalakítani kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a fővárosi kisebbségi önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt.”

(6) Az Ötv. 70. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A megyei önkormányzat biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítését.”

(7) Az Ötv. 74. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a megyében területi kisebbségi önkormányzat alakul, a megyei közgyűlés köteles megalakítani kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságát, amelynek munkájában a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke állandó tanácskozási joggal vesz részt.”

68. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 124. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A helyi bíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési, illetőleg települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, a megyei bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A kerületi bíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok és a települési kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei, a Budakörnyéki Bíróság ülnökeit a Pest Megyei Közgyűlés és a Pest megyei kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.”

69. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény a következő új 63/A. §-sal egészül ki:

„63/A. § A 63. § (3) bekezdése szerinti módon kell folyósítani a kisebbségi önkormányzatokat megillető működési támogatást és a normatív állami hozzájárulásokat is.”

(2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az állami, helyi önkormányzati vagy kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról – törvény vagy önkormányzati rendelet alapján az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét.”

70. § (1) A Nekt. 1. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

(2) A Ve. 8. melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép, egyidejűleg a Ve. az e törvény 3. mellékletét képező 8/A. melléklettel, valamint az e törvény 4. mellékletét képező 11. melléklettel egészül ki.

71. § Ahol jogszabály „helyi kisebbségi önkormányzat” fogalmat használ, ott értelemszerűen „települési kisebbségi önkormányzat” vagy „megyei, fővárosi kisebbségi önkormányzat” fogalmat kell érteni.

72. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) E törvény 1–26. §-át első alkalommal a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2006. évi általános választásával egy napon tartott települési kisebbségi önkormányzati választásokon és az azt megelőző választási eljárás során kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett jelölő szervezet állíthat jelöltet, illetőleg listát.

(3) Az országos önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat első alkalommal a 2006. évi kisebbségi önkormányzati választásokat követően kell alkalmazni.

(4) E törvény hatálybalépése az azt megelőzően alakult kisebbségi települési önkormányzatok megbízatását és jogállását nem érinti; rájuk az e törvény kihirdetésekor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a Nekt. 2. §-a, a 32–34. §-a, az 56. § második mondata, az 59. § (5) bekezdése, a 61. § (3) és (4) bekezdése, a 62. § (2) és (3) bekezdése, a 63. § (4) és (6) bekezdése;

b) az Ötv. 98. § (2) bekezdés a) pontjában a „ , helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok”, (3) és (4) bekezdésének bevezető szövegében, valamint 99. § (3) bekezdésében a „ , helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzat” szövegrész;

c) az Ötv. X/A. fejezete (102/A–102/F. §-ai);

d) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról szóló 1995. évi VI. törvény;

e) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXII. törvény 34–37. §-a, 39. §-a, 40. §-ának (2)–(5) bekezdése, 43. §-a és 47. §-a;

f) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló 1994. évi LXIII. törvény 56. és 64. §-a;

g) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 37. §-a;

h) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1994. évi CIV. törvény 85. §-a;

i) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 1999. évi LXV. törvény;

j) az Övjt. 26. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata; XI. fejezete (48–50/C. §-a); 54/A. §-ának l) pontjából az „a helyi kisebbségi önkormányzat tagja” szövegrész; 54/A. §-ának m) és p) pontja; 54/A. §-ának x) pontjából a „valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása” szövegrész; 57. §-ának e) pontja; 63. §-ának (2) bekezdése; 5. számú melléklete;

k) a Ve. XII. fejezetének címéből a „ , valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak” szövegrész; 100. §-ából a „ , valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak” szövegrész; 101. §-ának c) pontjából a „ , valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselők választása” szövegrész; 108. §-a; 109. §-a; a 110. § (1) bekezdésének a)–c) pontjából és (2) bekezdéséből az „ , a helyi kisebbségi önkormányzati” szövegrész, valamint (3) bekezdése; 112. §-ából és 113. §-ának (2) bekezdéséből az „és a helyi kisebbségi önkormányzati” szövegrész; 114. §-a és az előtte lévő „A helyi kisebbségi önkormányzati választás kitűzése” alcím; 115. §-ának (3) bekezdése: 149. §-a h) pontjából a „helyi” szövegrész, továbbá j) pontja; 163. §-a, 164. §-a és 166. §-a;

l) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 19. §-ának e) pontjában a „ , a kisebbségi települési önkormányzattól” szövegrész;

m) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 22. § (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a 61. § (2) bekezdésében a „ , a kisebbségi települési önkormányzat” szövegrész.

(6) Az Ötv. 98. § (4) bekezdésében a „szerveik” szövegrész helyébe a „szervei” szöveg lép.

(7) Az 56. § rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követő naptári év december 31-ig kell végrehajtani. A végrehajtásról a Kormány gondoskodik.

(8) Az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési szervként történő gazdálkodásának feltételeit 2008. január 1-jétől kell biztosítani. A végrehajtásról a Kormány gondoskodik.

73. § Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Nekt.-nek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.

1. melléklet a 2005. évi CXIV. törvényhez

„1. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országos önkormányzati képviselő (elnök, elnökhelyettes), valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke számára

A nyilatkozatot adó személye

1. A nyilatkozatot adó:

a) országos önkormányzati képviselő, elnök, elnökhelyettes (a továbbiakban együtt: képviselő)

b) a képviselővel közös háztartásban élő házastárs vagy élettárs (a továbbiakban: házastárs/élettárs)

c) a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)

2. A képviselő neve: ..............................................................................................................

3. A házastárs/élettárs neve: ...................................................................................................

4. A gyermek neve: ...............................................................................................................

A) Rész

VAGYONNYILATKOZAT

I. Ingatlanok

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ..................................

b) Az ingatlan területnagysága: ..........................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ..........................................

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ........................................................................................................................

e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .............

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ...............................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ........................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ...........................................................

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ..................................

b) Az ingatlan területnagysága: ..........................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ..........................................

e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ..............

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ...............................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ........................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ............................................................

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ...................................

b) Az ingatlan területnagysága: ...........................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .............................................

e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ..............................................................................................................................................

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ...................................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ...........................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ..............................................................

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ....................................

b) Az ingatlan területnagysága: ...........................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ............................................

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ..................................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ...........................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ..............................................................

II. Nagy értékű ingóságok

1. Gépjárművek:

a) személygépkocsi: ........................................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme: .................................................................................................. típus

b) tehergépjármű, autóbusz: ............................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme: .................................................................................................. típus

c) motorkerékpár: ............................................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme:.................................................................................................... típus

a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................... típus

a szerzés ideje, jogcíme: .................................................................................................. típus

2. Vízi vagy légi jármű:

a) jellege: ..............................................................................................................................

típusa: ...................................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................

b) jellege: ...............................................................................................................................

típusa: ....................................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................................

3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:

a) egyedi alkotások: .................................................................................... megnevezés ... db

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................. megnevezés ... db

a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................. megnevezés ... db

b) gyűjtemény: ............................................................................................. megnevezés ... db

a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................. megnevezés ... db

4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:

a) megnevezés: ...................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................

b) megnevezés: ....................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................

c) megnevezés: ....................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .....................................................................................................

d) megnevezés: ...................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .....................................................................................................

e) megnevezés: ...................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ......................................................................................................

5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.):

megnevezés: ..........................................................................................................................