36. cikk
(1) Amennyiben egy személy az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a másik Szerződő Fél területén bekövetkezett károsodás miatt részesül ellátásban, és ezen állam jogszabályai szerint harmadik személlyel szembeni kártérítésre jogosult, abban az esetben a kártérítési igényjogosultság az első Szerződő Fél teherviselőjére hárul, a rá vonatkozó jogszabályok szerint.
(2) Amennyiben egyazon káresetből származó, azonos jellegű ellátásra vonatkozó kártérítési igényjogosultság illeti meg mindkét Szerződő Fél teherviselőjét, a harmadik személy az (1) bekezdésben leírt, mindkét teherviselőre átszármazott jog szerint, a kártérítést befizetéssel egyenlítheti ki, vagy az egyik, vagy a másik teherviselő javára. A teherviselők az általuk folyósított ellátások arányában tartoznak elszámolni egymásnak.
37. cikk
(1) Azok a kérelmek, nyilatkozatok vagy jogorvoslatok, amelyet jelen Egyezmény vagy valamely Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása során az egyik Szerződő Fél valamely illetékes hatóságánál, teherviselőjénél vagy egyéb illetékes intézményénél nyújtanak be, úgy tekintendők, mint a másik Szerződő Fél hatóságainál, teherviselőjénél vagy egyéb illetékes intézményénél benyújtott kérelem, nyilatkozat vagy jogorvoslati eszköz.
(2) Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátás iránt benyújtott kérelem úgy tekintendő, mint a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti kérelem, amely jelen Egyezmény alkalmazása során felmerül. Ez nem érvényes, ha a kérelmező kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett ellátásra való igényjogosultságának megállapítását halasszák el.
(3) Az egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása során a meghatározott határidőn belül valamely illetékes hatóságnál, teherviselőnél vagy ezen Szerződő Fél egyéb illetékes intézményénél benyújtandó kérelmek, nyilatkozatok vagy jogorvoslatok ugyanezen határidőn belül a másik szerződő állam illetékes hatóságánál, teherviselőjénél vagy egyéb illetékes intézményénél is benyújthatók.
(4) E cikk alkalmazása során a felsorolt hivatalok ezeket a kérelmeket, nyilatkozatokat vagy jogorvoslatokat közvetlenül vagy a Szerződő Felek összekötő szerveinek közvetítésével haladéktalanul a másik Szerződő Fél megfelelő illetékes hatóságához, teherviselőjéhez vagy más illetékes intézményéhez továbbítják.
38. cikk
(1) A két Szerződő Fél illetékes hatóságai, teherviselői és összekötő szervei jelen Egyezmény alkalmazása érdekében kölcsönösen közvetlen kapcsolatot alakítanak ki egymás között és mindazokkal a személyekkel vagy meghatalmazottaikkal, akik az eljárásban részt vesznek.
(2) Jelen Egyezmény alkalmazása során a magyar vagy a horvát nyelv használható.
39. cikk
(1) Amennyiben mindkét szerződő államban érvényes jogszabályok tiszteletben tartása mellett jelen Egyezmény alapján személyes adatok kerülnek átadásra, az alábbi rendelkezések érvényesek:
a) A jelen Egyezmény és a hatálya alá tartozó jogszabályok végrehajtására vonatkozóan az adatok átadása a fogadó szerződő állam illetékes hatóságai számára megengedett. Az adatokat fogadó szerződő állam ezen célokra feldolgozhatja és felhasználhatja. Egyébként az adatok más szerveknek történő átadása kizárólag a küldő szerv előzetes egyetértésével, a reá vonatkozó hazai jogszabályokkal összhangban engedélyezett.
b) Az adatátvevő kérésre és egyedi esetekben is értesíti a küldő hatóságot, mely céllal és milyen eredménnyel használta fel az elküldött adatokat.
c) Az adatküldő hatóságnak figyelemmel kell lenni a megküldött adatok pontosságára, valamint az adatszolgáltatás célja szempontjából való szükségességére. Eközben gondoskodni kell ezen szerződő állam belső jogszabályi előírásainak megfelelően az adattovábbítás letiltásáról. Amennyiben megállapítást nyer, hogy pontatlan adatok vagy olyan adatok kerültek átadásra, amelyek a küldő szerződő állam jogszabályai alapján nem lehettek volna kiadhatók, azt haladéktalanul jelenteni kell az adatokat átvevő hatóságnak. Az átvevő hatóságnak kötelessége ezen adatok kijavítása vagy megsemmisítése.
d) Azon személyt, akire az adatok vonatkoznak, kérelmére a róla szóló adatokról és azok felhasználási céljáról, a felhasználás jogcíméről és határidejéről, valamint azon személyek köréről, akiknek az adatokat megküldték vagy megküldik, továbbá az adatszolgáltatás céljairól értesíteni kell. Egyébként ezen személy személyes adatairól való tájékozódásra való joga azon szerződő fél belső jogrendjének hatálya alá tartozik, amelynek a szervétől a tájékoztatást kérik. Mind az adatátvevő, mind az adatátadó fél köteles - az érintett kérelmére - az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik felet haladéktalanul értesíteni kell.
e) Amennyiben az egyik szerződő állam hatósága ezen Egyezmény alapján eljuttatta a személyes adatokat, a másik szerződő állam hatósága, amely átvette azokat, a megkárosított személyre nézve, a maga nemzeti jogszabályai szerinti felelősség alóli mentesülés céljából nem hivatkozhat arra, hogy az eljuttatott adatok pontatlanok voltak. Amennyiben az adatokat fogadó hatóság a pontatlanul megküldött adatok felhasználásával keletkezett károkat megtéríti, az adatokat küldő hatóság az azokat átvevő hatóságnak megtéríti a kifizetett kár teljes összegét.
f) Az átvett személyes adatokat meg kell semmisíteni, ha az adatokat átvevő szerződő fél jogszabályai alapján azok az átadás céljából szükségtelenné válnak.
g) Az adatokat átadó hatóság és az adatokat átvevő hatóság köteles nyilvántartani a személyes adatok megküldését és átvételét.
h) Az adatokat átadó hatóság és az adatokat átvevő hatóság köteles az átadott személyes adatokat hatékonyan védeni az illetéktelen hozzáféréstől, az illetéktelen megváltoztatástól és az illetéktelen közzétételtől.
i) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az érintettek adatvédelemmel kapcsolatos jogaik megsértése esetén az adatkezeléssel érintett Szerződő Fél jogalkotása szerint független bírósághoz vagy más hatósághoz fordulhassanak, illetőleg egyéb módon jogorvoslattal élhessenek.
(2) Jelen cikk (1) bekezdésében foglaltak egyaránt vonatkoznak a vállalati titkokra és az üzleti titkokra.
40. cikk
(1) A jelen Egyezmény rendelkezései értelmében az ellátásnyújtásra illetékes teherviselők, a jogosultak számára a pénzbeli ellátás elszámolását és kifizetését az illető Szerződő Fél hivatalos valutájában teljesítik.
(2) A jelen Egyezmény alapján a jogosultakat megillető ellátások és a teherviselők közötti térítések kifizetését a másik Szerződő Fél területére konvertibilis valutában kell teljesíteni.
41. cikk
Amennyiben az egyik Szerződő Fél teherviselője a jogosultnak magasabb ellátást fizetett egy olyan időszakra, amelyre a másik Szerződő Fél teherviselője köteles megfelelő ellátást nyújtani, úgy az első Szerződő Fél teherviselőjének kérelmére a második Szerződő Fél teherviselője ellátási kötelezettsége hátralékának kifizetését az első Szerződő Fél teherviselője által követelt összegig visszatartja, és ezt az összeget neki közvetlenül kifizeti.
42. cikk
(1) A jelen Egyezmény értelmezéséből és alkalmazásából eredő jogvitákat az illetékes hatóságok megállapodás útján rendezik.
(2) Amennyiben a jogvita az (1) bekezdés szerint nem rendeződik, az egyik Szerződő Fél Kormányának indítványára az ügyet döntőbíróság elé terjesztik.
(3) A döntőbíróságot esetenként hívják össze. Mindkét Szerződő Fél Kormánya kinevez egy-egy tagot, és a két tag közös megegyezéssel választ elnököt egy harmadik ország állampolgára személyében, akit a két Szerződő Fél Kormánya megerősít. A tagokat két hónapon belül, az elnököt pedig három hónapon belül kell kinevezni, miután az egyik Szerződő Fél Kormánya értesítette a másik Szerződő Fél Kormányát arról, hogy a vitás ügyet döntőbíróság elé kívánja terjeszteni.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben felsorolt határidőket nem tartják be, más megegyezés hiányában bármelyik Szerződő Fél Kormánya kérheti az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökét, hogy eszközölje a szükséges kinevezéseket. Amennyiben az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke az egyik Szerződő Fél állampolgára, vagy más okból akadályoztatva van, a kinevezéseket az elnökhelyettes eszközöli. Amennyiben az elnökhelyettes is az egyik Szerződő Fél állampolgára, vagy ő is akadályoztatva van, a kinevezéseket a bíróságnak a rangja szerint őt követő tagja eszközöli, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.
(5) A döntőbíróság döntéseit szavazattöbbséggel hozza meg a jelen Egyezmény és a nemzetközi jog elvei alapján. A bíróság döntései kötelező érvényűek és ellenük jogorvoslatnak helye nincs.
(6) A döntőbíróságba az általa kinevezett tag költségeit mindegyik Szerződő Fél maga viseli. Az elnök költségeit, valamint az eljárással kapcsolatos egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő arányban viselik. A döntőbíróság a költségek viseléséről másként is határozhat.
(7) Egyéb, ezen cikkben nem szabályozott kérdésekben a döntőbíróság maga dönt, és az eljárás szabályairól maga rendelkezik.
43. cikk
(1) Jelen Egyezmény a hatálybalépése előtt keletkezett biztosítási eseményekre is vonatkozik.
(2) A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt hozott döntések a jelen Egyezmény alkalmazását nem akadályozzák.
(3) Azoknak a személyeknek az ellátásra vonatkozó igénye, akiknek az igényét korábban visszautasították vagy jelen Egyezmény hatálybalépése előtt határozták meg, az ellátásuk iránti kérelem kérésükre ismételt elbírálás alá kerülhet a jelen Egyezmény értelmében. Az ismételt elbírálás hivatalból is történhet. Ez semmi esetre sem vezethet a biztosított korábbi jogainak csökkentéséhez.
(4) A jelen Egyezményen nem alapulhat ellátás iránti igényjogosultság a hatálybalépése előtti időszakra vonatkozóan.
(5) Az ellátásra való igényjogosultság megállapítása során, a jelen Egyezmény értelmében, figyelembe kell venni azokat a biztosítási időket és más tényeket, amelyek a Szerződő Felek jogszabályainak megfelelően a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt keletkeztek.
(6) Az 1956. május 29. előtt megszerzett időknek tekintendő biztosítási időket azon Szerződő Fél jogszabályai szerint kell elismerni, amelynek a területén az érintett személy lakóhelye ezen a napon volt.
44. cikk
A Szerződő Felek diplomáciai úton értesítik egymást a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges hazai jogi előírások teljesítéséről. A Egyezmény a diplomáciai úton történt utolsó értesítés kézhezvételének hónapját követő második hónap első napján lép hatályba.
45. cikk
(1) Jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Mindkét Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezményt diplomáciai úton, írásban a naptári év utolsó napjával, hat hónapos határidő betartásával felmondani.
(2) Felmondás esetén a jelen Egyezmény rendelkezései a megszerzett jogosultságok tekintetében továbbra is érvényesek, és azokat alkalmazni kell a folyamatban lévő ügyekre is, a biztosított külföldön való tartózkodásával kapcsolatos korlátozó rendelkezésekre való tekintet nélkül.
46. cikk
(1) Jelen Egyezmény hatálybalépésével a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között állampolgáraik szociális biztonságával kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában, Budapesten, az 1957. évi október hó 7. napján kötött Egyezmény hatályát veszti a Horvát Köztársaság és a Magyar Köztársaság között.
(2) Jelen cikk (1) bekezdése nem vonatkozik a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között az állampolgáraikkal kapcsolatos kérdések rendezése tárgyában, Budapesten, 1957. október 7-én aláírt Egyezmény alapján megszerzett jogokra. Ugyanez érvényes azokra a jogokra is, amelyek megszerzése folyamatban van, és azokra az időszakokra vonatkoznak, amelyben a hivatkozott Egyezmény hatályban volt.
Ennek hiteléül a Meghatalmazottak jelen Egyezményt aláírták.
Készült Budapesten, 2005. február 8-án, két eredeti példányban, magyar és horvát nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
| A Magyar Köztársaság részéről | A Horváth Köztársaság részéről” |
3. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2. §-a az Egyezmény 44. cikke szerinti időpontban lép hatályba.
(3) Az Egyezmény, illetve e törvény 2. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a végrehajtásra szolgáló megállapodást rendeletben hirdesse ki.
