I.
1. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén élő]
„c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendeletben, valamint - az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”
2. § A Cst. 4. §-ának k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„k) saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.”
3. § (1) A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Családi pótlékra jogosult]
„a) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték”
[aa) a még nem tanköteles,
ab) tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,
ac) az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató és a (2) bekezdésben megjelölt életkorú
saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel;]
(2) A Cst. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 77. §-ának (2) bekezdése szerint nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek kell megállapítani és folyósítani.”
4. § A Cst. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családi pótlék havi összege
a) egygyermekes család esetén 11 000 Ft,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 12 000 Ft,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 12 000 Ft,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 000 Ft,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 000 Ft,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 000 Ft,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 21 000 Ft,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 000 Ft,
i) a 7. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti személy esetén - a 8. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével -18 000 Ft,
j) a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, valamint a 8. § (3) bekezdésének b) pontja alá tartozó személy esetén 13 000 Ft.”
5. § A Cst. 19. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyermeket nevelő szülő, nevelőszülő, illetve gyám a gyermek gondozására tekintettel - havi rendszerességgel járó - gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) jogosult.”
6. § A Cst. 20. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 7. § (5) bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt”
[a) gyermek 3. életévének betöltéséig,
b) ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig,
c) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.]
7. § A Cst. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt - keresőtevékenységet
a) a gyermek egyéves koráig nem folytathat, kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját,
b) a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat.”
8. § A Cst. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülőt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
(3) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a nagyszülőnek, ha - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezik el.”
9. § A Cst. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A Magyar Államkincstár elnöke méltányossági jogkörben eljárva - a 27. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot
a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem gondozható.”
10. § A Cst. 24. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell tekinteni, ha a gyermeknevelési támogatásban részesülő személyt a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatják oly módon, hogy a rendes és rendkívüli munkaidejének együttes mértéke egy naptári héten a 20 órát nem haladja meg.
(3) A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermeknevelési támogatás annak a személynek, aki - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezi el.”
11. § A Cst. 28. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy az általa nevelt ikergyermekek egyikének halála miatt a 26. § (2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságát veszti el.”
12. § A Cst. 45. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:]
„f) a jogosult munkahelyére, bankszámlaszámára vonatkozó adat;”
13. § A Cst. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § A családtámogatási igazgatási eljárás során az igényelbíráló szerv a 45. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott körben adatot kérhet az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, illetve a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztártól, továbbá a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől a családtámogatási ellátásra való jogosultság elbírálása céljából.”
II.
14. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzbeli és természetbeni ellátások:
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
c) a gyermektartásdíj megelőlegezése,
d) az otthonteremtési támogatás.”
15. § (1) A Gyvt. 18. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogosult gyermek számára
a) a települési (fővárosi kerületi, a továbbiakban együtt: települési) önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot,
b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást
állapít meg.
(2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.”
(2) A Gyvt. 18. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára.
(6) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.”
16. § (1) A Gyvt. 19. §-ának (1)-(2) bekezdése és a 19. §-t megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
19. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
a) a 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
b) a 20/A. §-ban meghatározott egyszeri támogatásnak,
c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek
az igénybevételére.
(2) A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 110%-át,
aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegét az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.”
(2) A Gyvt. 19. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(8) A települési önkormányzat jegyzője a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet elutasítja, ha a (4) bekezdésben megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (7) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.
(9) Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, illetőleg a megállapított jogosultságot meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.”
17. § A Gyvt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő.
(2) A feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.
(3) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nagykorúvá válása után is jogosult a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ha
a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.
(4) Házasságkötés esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó havi jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja a 19. §-ban meghatározott jövedelemhatárt, illetve vagyon értékét.”
18. § A Gyvt. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában egyszeri támogatást folyósít.
(2) Az egyszeri támogatás gyermekenkénti összege 2006. évben 5000 forint. A 2006. évet követően az egyszeri támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.”
19. § (1) A Gyvt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen elrendelték, az a kérelem benyújtásától esedékes, azzal, hogy ha a kérelmet
a) a tárgyhónap 15-éig nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget,
b) a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át
kell kifizetni.”
(2) A Gyvt. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés jelölése (8) bekezdésre változik:
„(7) Ha a gyermektartásdíj megelőlegezésére való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés
a) a tárgyhónap 15-éig következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított összeg 50%-át,
b) a tárgyhónap 15-ét követően következik be, a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő jogerős határozatban megállapított teljes összeget
kell kifizetni.”
20. § A Gyvt. a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.”
21. § A Gyvt. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) A családi napközi - az alapellátáson túli szolgáltatásként - speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat.”
22. § A Gyvt. 62. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett
a) gondoskodik az örökbefogadás előtti tanácsadás és örökbefogadói tanfolyam, valamint az örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatások megszervezéséről, továbbá
b) az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium megkeresésére külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadását követően jelentést készít az örökbefogadás helyzetéről.”
23. § A Gyvt. 107. §-a (1) bekezdésének az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény 60. §-ával beiktatott h) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[A települési önkormányzat jegyzője]
„h) az e törvényben meghatározott feltételek szerint megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,”
24. § A Gyvt. 148. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Gyermekétkeztetés esetén]
„a) a bölcsődés, az óvodás, az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,”
[kedvezményként kell biztosítani (az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).]
25. § A Gyvt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközi, valamint házi gyermekfelügyelet térítési díjának megállapításánál a 148. §-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet keretében biztosított személyes szolgáltatás intézményi térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj.
(3) Az ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 15%-át, figyelemmel a 147. § (2) bekezdésben foglaltakra is, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át.
(4) Ha a családi napközi, valamint a házi gyermekfelügyelet keretében étkezést is biztosítanak, az étkezéssel együtt az ellátásért fizetendő személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg egy gyermek esetén a kötelezett rendszeres havi jövedelmének 20%-át, figyelemmel a 147. § (2) bekezdésben foglaltakra is, több gyermek esetén pedig gyermekenként az intézményi térítési díj 60%-át.”
26. § A Gyvt. a következő 190. §-sal egészül ki:
„190. § E törvény a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
27. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 28. §-ának (2) bekezdése, valamint 30. §-a a kihirdetéstől számított 8. napon lép hatályba.
28. § (1) A családi pótlék e törvény 4. §-ával megállapított Cst. 11. § (1) bekezdése szerinti havi összegére vonatkozó rendelkezéseket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) A 2005. december 31-én hatályban lévő szabályozás szerint családi pótlékra és a Gyvt.-ben meghatározott rendszeres gyermekvédelmi támogatásra egyidejűleg jogosult személy 2006. január 10-éig kérheti a Magyar Államkincstár lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes Területi Igazgatóságánál - a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságnál - és kirendeltségeinél (a továbbiakban együtt: Igazgatóság) a családi pótléknak a 2006. március 31-éig terjedő időszakra a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerinti tovább folyósítását. A kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő.
(3) Az Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtását hatósági bizonyítvány kiállításával igazolja.
(4) A (3) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalmazza
a) a kérelmet benyújtó személy, valamint a családi pótlékra jogosító gyermek személyazonosító adatait,
b) a családi pótlékra való jogosultság tényét,
c) azt a tényt, hogy a kérelmet benyújtó személy részére 2006. március 31-éig a családi pótlék a 2005. december 31-én hatályban lévő szabályozás szerint kerül folyósításra.
(5) A családi pótlék e törvény 4. §-ával megállapított Cst. 11. § (1) bekezdése szerinti havi összegére vonatkozó rendelkezéseket 2006. április 1-jétől - hivatalból - valamennyi családi pótlékra jogosult személyre alkalmazni kell.
(6) Ha a gyermekgondozási segélyt az arra jogosult személy keresőtevékenysége miatt nem folyósítják, a jogosultsági feltételek fennállása esetén az ellátást - kérelemre - meg kell állapítani.
(7) Azon személy esetében,
a) akinek a Cst. 22. §-ának 2005. december 31-én hatályos ab) vagy bb) alpontjai alapján a gyermekgondozási segélyre való jogosultságát méltányossági jogkörben állapították, illetve hosszabbították meg, vagy
b) aki a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmét a Cst. 22. §-ának 2005. december 31-én hatályos ab) vagy bb) alpontjaiban meghatározott körülményre tekintettel 2005. december 31-éig benyújtotta és a jogosultsági feltételek fennállnak,
az ellátást a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerint kell megállapítani, illetve tovább folyósítani.
(8) 2006. január 1-jétől - a (9)-(10) bekezdésben meghatározott kivétellel - új jogosult számára rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani nem lehet.
(9) Ha a (2) bekezdés szerinti személy részére 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig előterjesztik és a jogosultsági feltételek fennállnak, a települési önkormányzat képviselő-testülete a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerint legfeljebb 2006. március 31-éig tovább folyósítja, vagy legfeljebb a 2006. március 31-éig terjedő időszakra megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. A továbbfolyósítás, illetve megállapítás feltétele, hogy a kérelmező a (3) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványt a rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósító települési önkormányzat részére bemutassa.
(10) Ha a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorú személy [Gyvt. 20. §-ának 2005. december 31-én hatályos (5)-(6) bekezdése] részére 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig előterjesztik és a jogosultsági feltételek fennállnak, a települési önkormányzat képviselő-testülete a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerint, legfeljebb 2006. augusztus 31-éig tovább folyósítja vagy legfeljebb a 2006. augusztus 31-éig terjedő időszakra megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást.
(11) Azt a jogosultat, akinek 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig előterjesztik és a 2005. december 31-én hatályos szabályozás szerint a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételei a benyújtás időpontjában fennállnak, 2006. június 30-áig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultnak kell tekinteni.
(12) A települési önkormányzat a Gyvt. 20. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendeletalkotási kötelezettségének a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles eleget tenni.
29. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Cst.
aa) 3. §-ának (2) bekezdésében „az otthoni” szövegrész,
ab) 11. §-ának (2) bekezdése,
ac) 20/A. §-ának (4) bekezdésében az „- ide nem értve a keresőtevékenység folytatásából adódó kizáró körülményt -” szövegrész,
ad) 27. §-a (1) bekezdésének c) pontja;
b) a Gyvt.
ba) 18. §-át megelőző „A pénzbeli ellátások formái” alcím,
bb) 19. §-ának (5) bekezdése,
bc) 28. §-a és az azt megelőző alcím,
bd) 94. §-ának (2) bekezdésében „a rendszeres gyermekvédelmi támogatást” szövegrész,
be) 124. §-a (2) bekezdésének - e törvény 32. §-a (1) bekezdésének be) alpontja szerint módosított - első és második mondatában, valamint (4) bekezdésében a „bejelentett” szövegrész,
bf) 146. §-a (4) bekezdésének b) pontja;
c) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.27. pontjában a „rendszeres és” szövegrész;
d) az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény
da) 45. §-ának (1) bekezdése,
db) 46. §-a;
e) a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 106. §-a;
f) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló 2001. évi XII. törvény 6. §-a;
g) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 35. §-a;
h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény
ha) 12. §-a,
hb) 18. §-a;
i) a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 95. §-a;
j) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény
ja) 39-41. §-a,
jb) 43. §-a,
jc) 57. §-a,
jd) 84. § (2) bekezdése b) pontjának ba)-bf), valamint bi) alpontja;
k) a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 101. §-a;
l) az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVI. törvény
la) 25. §-ának (1) bekezdése,
lb) 33. §-a,
lc) 94. §-ának (6) bekezdése;
m) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 246. §-a;
n) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény
na) 66. §-a,
nb) 72. §-a (4) bekezdésének b) pontja,
nc) 73. §-a (3) bekezdésének b) pontja.
30. § Nem lép hatályba az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény
a) 55-57. §-a,
b) 73. §-a (10) bekezdésének a)-c) pontja.
31. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 138. §-a (5) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg]
„a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából,
b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza,”
32. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Cst.
aa) 7. §-a (4) bekezdésének c) pontjában az „[a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 49-51. §]” szövegrész helyébe a „[Gyvt. 49-51. §]” szövegrész,
ab) 8. §-ának (4) bekezdésében „a gyermekre tekintettel” szövegrész helyébe „a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel” szövegrész,
ac) 27. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában az „ , illetve annak minősülő nyugellátást” szövegrész helyébe az „ , illetve annak minősülő nyugellátást, továbbá a rokkantsági járadékot, az átmeneti járadékot, a rendszeres szociális járadékot és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát” szövegrész,
ad) 41. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontjában „a jogosult” szövegrész helyébe „az ellátásban részesülő” szövegrész;
b) a Gyvt.
ba) 18. §-ának (4) bekezdésében a „pénzbeli ellátások” szövegrész helyébe a „pénzbeli és természetbeni ellátások” szövegrész,
bb) 19. §-ának (4) bekezdésében a „közeli hozzátartozóként” szövegrész helyébe a „közeli hozzátartozóként (gondozó családként)” szövegrész,
bc) 24. §-a (1) bekezdésének negyedik mondatában a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(8) bekezdés” szövegrész,
bd) 62. §-ának (2) bekezdésében és 141. §-ának (4) bekezdésében „a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet” szövegrész helyébe „az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium” szövegrész,
be) 124. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „bejelentett lakása” szövegrész helyébe a „lakóhelye” szövegrész,
bf) 148. §-ának (2) bekezdésében „az alapellátások” szövegrész helyébe „- a 149. §-ban foglalt kivétellel - az alapellátások” szövegrész,
bg) 148. §-a (5) bekezdésének b) pontjában a „rendszeres támogatásban” szövegrész helyébe a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben” szövegrész;
c) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-a (4) bekezdésének f) pontjában a „rendszeres gyermekvédelmi támogatásban” szövegrész helyébe a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben” szövegrész
lép.
(2) Ahol jogszabály rendszeres gyermekvédelmi támogatást említ, azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kell érteni.
33. § Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet;
b) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet.
