(iii) az ilyen bűncselekmények elkövetése során felhasznált vagy felhasználni szánt vagyontárgy, berendezés vagy eszköz mozgása;
c) adott esetben elemzési vagy vizsgálati célokra anyagok szükséges tételeinek vagy mennyiségének biztosítása;
d) adott esetben információcsere a többi részes állammal az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó bűncselekmények elkövetéséhez használt eszközökkel vagy módszerekkel kapcsolatosan, beleértve a hamis személyazonosságok, hamisított, megváltoztatott vagy hamis dokumentumok felhasználását és az elrejtő tevékenységek egyéb eszközeit is;
e) a hatékony koordináció megkönnyítése az illetékes hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik között, és a szakembergárda és az egyéb szakértők cseréjének segítése, beleértve - az érintett részes államok közötti kétoldalú megállapodásoktól vagy rendelkezésektől függően - kapcsolattartó tisztek kinevezését is;
f) információcsere és koordináció az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó bűncselekmények korai megállapítása céljából hozott közigazgatási és egyéb intézkedések tekintetében.
2. Ezen Egyezmény érvényesülése érdekében a részes államok fontolóra veszik, hogy a végrehajtó hatóságaik közötti együttműködésről szóló kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat vagy rendelkezéseket kötnek, illetve fogadnak el, és ha már léteznek ilyen megállapodások vagy rendelkezések, módosítják azokat. Ilyen, az érintett részes államok közötti megállapodások vagy rendelkezések hiányában a részes államok fontolóra vehetik, hogy ez az Egyezmény szolgáljon a bűnüldözés területén történő kölcsönös együttműködés alapjául az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó bűncselekmények tekintetében. Adott esetben a részes államok teljes mértékben felhasználják a megállapodásokat vagy a rendelkezéseket, beleértve a nemzetközi vagy regionális szervezeteket is, hogy javítsák a törvényvégrehajtó szervezeteik közötti együttműködést.
3. A részes államok arra törekednek, hogy a rendelkezésükre álló eszközökön belül együttműködjenek annak érdekében, hogy reagáljanak az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó, a modern technológia alkalmazásával elkövetett bűncselekményekre.
49. cikk
A részes államok fontolóra veszik olyan kétoldalú vagy többoldalú megállapodások vagy rendelkezések megkötését, illetve elfogadását, amelyek alapján - egy vagy több államban nyomozati, büntető- vagy bírósági eljárás tárgyát képező ügyek tekintetében - az érintett illetékes hatóságok közös nyomozati testületeket állíthatnak fel. Ilyen megállapodások vagy rendelkezések hiányában közös nyomozásokat lehet lefolytatni konkrét esetben való megállapodás alapján. Az érintett részes államok biztosítják, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják azon részes állam szuverenitását, amelynek területén ezt a nyomozást végezni tervezik.
50. cikk
1. A korrupció hatékony felszámolásának érdekében a részes államok - hazai jogrendszerük alapelvei által engedett mértékben és a hazai joguk által előírt feltételeknek megfelelően - meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, amelyek a rendelkezésükre álló eszközökön belül lehetővé teszik illetékes hatóságaik számára az ellenőrzött szállítás megfelelő alkalmazását, és ha megfelelőnek tekintik, az olyan különleges nyomozati technikák alkalmazását területükön belül, mint például az elektronikus vagy egyéb formájú lehallgatás vagy fedett műveletek, és amelyek lehetővé teszik az ebből származó bizonyítékoknak a bíróság általi elfogadását.
2. Az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó bűncselekmények felderítése érdekében a részes államokat arra ösztönzik, hogy ha szükséges, megfelelő kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat vagy rendelkezéseket kössenek, illetve fogadjanak el az ilyen különleges nyomozati technikák alkalmazására nézve a nemzetközi szintű együttműködés összefüggésében. Ezeket a megállapodásokat vagy rendelkezéseket az államok szuverén egyenrangúsága elvének teljes betartásával kötik, illetve fogadják el és hajtják végre, és szigorúan az ezen megállapodásokban vagy rendelkezésekben foglalt feltételeknek megfelelően alkalmazzák.
3. Az e cikk 2. bekezdésében rögzítettek szerinti megállapodás vagy rendelkezés hiányában konkrét alapon kell határozatot hozni az ilyen különleges nyomozati technikák nemzetközi szinten való alkalmazásáról, és ha szükséges, pénzügyi rendelkezéseket és kötelezettségvállalásokat lehet figyelembe venni az illetékességnek az érintett részes államok általi gyakorlása tekintetében.
4. Az érintett részes államok egyetértésével, az ellenőrzött szállítás nemzetközi szinten történő alkalmazására vonatkozó határozatok olyan módszereket is magukban foglalhatnak, mint például az áruk és pénzeszközök feltartóztatása és továbbra is sértetlenül hagyása, vagy részben vagy egészben történő elszállítása vagy kicserélése.
51. cikk
Vagyonnak az e fejezet alapján való visszajuttatása ezen Egyezmény alapelvének minősül, és a részes államok e tekintetben a legszélesebb együttműködést és segítséget biztosítják egymás számára.
52. cikk
1. Ezen Egyezmény 14. cikkének sérelme nélkül, a részes államok - hazai joguknak megfelelően - meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, miszerint az illetékességükön belüli pénzintézetek számára előírják, hogy ellenőrizzék ügyfeleik személyazonosságát, hogy indokolt lépéseket tegyenek a nagy értékű számlákon elhelyezett pénzösszegek haszonélvezői személyazonosságának megállapítása érdekében, és hogy alapos vizsgálat alá vessék az olyan magánszemélyek, családtagjaik és közeli munkatársaik által vagy nevében kért vagy fenntartott számlákat, amely személyeket fontos közfeladatokkal bíznak vagy bíztak meg. Ezek az alapos vizsgálatok arra irányulnak, hogy az illetékes hatóságok számára történő jelentéstétel céljából felderítsék a gyanús tranzakciókat, és nem értelmezhetők úgy, hogy a pénzintézetek számára ellehetetlenítsék vagy megtiltsák a törvényes ügyfelekkel való üzleti kapcsolatot.
2. Az e cikk 1. bekezdésében előírt intézkedések végrehajtásának megkönnyítése érdekében a részes államok - hazai joguknak megfelelően és a regionális, interregionális és nemzetközi szervezetek általi vonatkozó, a pénzmosással szembeni kezdeményezések által ösztönözve - a következőket teszik:
a) iránymutatásokat adnak ki az azon természetes vagy jogi személyek típusairól, amelyek számlái tekintetében az illetékességükön belüli pénzintézetektől elvárják, hogy a számlákat alapos vizsgálat alá vessék azon számlák és tranzakciók típusairól, amelyeknek különös figyelmet kell szentelni, és azokról a megfelelő számlanyitási, vezetési és nyilvántartási intézkedésekről, amelyeket az ilyen számlákkal kapcsolatosan hozni kell; és
b) adott esetben - egy másik részes állam kérésére vagy saját kezdeményezésükre - értesítik az illetékességükön belüli pénzintézeteket azon adott természetes vagy jogi személyek személyazonosságáról, amelyek számlái tekintetében az illetékességükön belüli pénzintézetektől elvárják, hogy a számlákat alapos vizsgálat alá vessék azon személyeken kívül, akiknek személyazonosságát a pénzintézetek egyébként megállapíthatják.
3. Az e cikk 2. bekezdés a) pontja összefüggésében, a részes államok intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítása érdekében, hogy pénzintézeteik megfelelő időtartamra nézve megfelelő feljegyzéseket vezessenek az e cikk 1. bekezdésében említett személyeket érintő számlákról és tranzakciókról, amelyek minimumként információkat tartalmaznak az ügyfél, valamint ha lehetséges, a haszonélvező személyazonosságáról.
4. Annak érdekében, hogy megelőzzék és felderítsék az ezen Egyezmény szerinti bűncselekmények jövedelmének áthelyezését, a részes államok megfelelő és hatékony intézkedéseket hajtanak végre annak érdekében, hogy - szabályozó és felügyeleti testületeik segítségével - megakadályozzák olyan bankok létesítését, amelyek nem rendelkeznek fizikai jelenléttel, és nem tartoznak szabályozott pénzügyi csoporthoz. A részes államok ezen túlmenően fontolóra vehetik azt, hogy pénzintézeteik számára előírják, hogy utasítsák vissza az ilyen intézményekkel való levelezőbanki kapcsolat létesítését vagy folytatását, és hogy ellenálljanak olyan külföldi pénzintézetekkel való kapcsolatok létesítésének, amelyek lehetővé teszik, hogy számláikat olyan bankok használják, amelyek nem rendelkeznek fizikai jelenléttel, és nem tartoznak szabályozott pénzügyi csoporthoz.
5. A részes államok fontolóra veszik, hogy - hazai joguknak megfelelően - hatékony pénzügyi nyilvánosságra hozatali rendszereket alakítanak ki megfelelő hivatalos személyeik számára, és a nem teljesítés esetében megfelelő szankciókat írnak elő. A részes államok azt is fontolóra veszik, hogy meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy illetékes hatóságaik számára lehetővé tegyék az ilyen információk megosztását a többi tagállam illetékes hatóságaival, ha ez az ezen Egyezmény szerinti bűncselekményekből származó jövedelem felderítéséhez, visszaköveteléséhez és visszaszerzéséhez szükséges.
6. A részes államok - hazai joguknak megfelelően - fontolóra veszik az ahhoz szükséges intézkedések meghozatalát, hogy a megfelelő hivatalos személyek számára, akik külföldi országban pénzügyi számla tekintetében érdekeltséggel, aláírási joggal vagy egyéb jogkörrel rendelkeznek, előírják, hogy ezt a kapcsolatot jelentsék a megfelelő hatóságok számára, és hogy az ilyen számlákra vonatkozóan megfelelő feljegyzéseket vezessenek. Nem teljesítés esetében ezek az intézkedések is megfelelő szankciókat írnak elő.
53. cikk
A részes államok, a hazai joguknak megfelelően:
a) meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy egy másik részes állam számára lehetővé tegyék, hogy bíróságai előtt polgári pert indítson az ezen Egyezménynek megfelelően megállapított bűncselekmény elkövetésén keresztül szerzett vagyontárggyal kapcsolatos jogcím vagy tulajdonjog megállapítása érdekében;
b) meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy bíróságaik számára lehetővé tegyék, hogy az ezen Egyezmény szerinti bűncselekmények elkövetői számára elrendeljék, hogy kártérítést vagy kártalanítást fizessenek azon részes állam számára, amely az ezen bűncselekmények miatt kárt szenvedett; és
c) meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy bíróságaik vagy illetékes hatóságaik számára lehetővé tegyék, hogy azok - amikor elkobzásról kell dönteni - az ezen Egyezménynek megfelelően megállapított bűncselekmény elkövetésén keresztül szerzett vagyontárgy tekintetében egy másik részes állam követelését mint törvényes tulajdonos követelése ismerjék el.
54. cikk
1. A részes államok, annak érdekében, hogy az ezen Egyezmény 55. cikke alapján kölcsönös jogsegélyt nyújtsanak az ezen Egyezménynek megfelelően megállapított bűncselekmény elkövetésén keresztül szerzett vagy elkövetésével kapcsolatos vagyontárgy tekintetében, hazai joguknak megfelelően:
a) meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy illetékes hatóságaik számára lehetővé tegyék, hogy érvényt szerezzenek egy másik részes állam bírósága által kiadott elkobzási végzésnek;
b) meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy illetékes hatóságaik számára lehetővé tegyék, hogy - amennyiben illetékességgel rendelkeznek - elrendeljék az ilyen külföldi eredetű vagyontárgy elkobzását pénzmosás vagy illetékességükbe tartozó egyéb bűncselekmény elbírálása vagy hazai joguk alapján engedélyezett más eljárás útján; és
c) vegyék fontolóra az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék az ilyen vagyontárgy elkobzását büntetőjogi elítélés nélkül olyan esetekben, amikor az elkövetővel szemben nem lehet vádat emelni elhalálozás, szökés vagy távollét miatt, vagy más megfelelő esetekben.
2. A részes államok, annak érdekében, hogy kölcsönös jogsegélyt nyújtsanak az ezen Egyezmény 55. cikk 2. bekezdése értelmében tett megkeresés alapján, hazai joguknak megfelelően:
a) meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy illetékes hatóságaik számára lehetővé tegyék, hogy zár alá vegyék vagy lefoglalják a vagyontárgyat a megkereső részes állam bírósága vagy illetékes hatósága által kiadott zár alá vételi vagy lefoglalási végzés alapján, amely megfelelő alapot szolgáltat a megkeresett részes állam számára annak vélelmezéséhez, hogy az ilyen cselekmény megtétele megalapozott, és hogy a vagyontárgy végül elkobzási végzés tárgyát képezné e cikk 1. bekezdés a) pontjának alkalmazásában;
b) meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy illetékes hatóságaik számára lehetővé tegyék, hogy zár alá vegyék vagy lefoglalják a vagyontárgyat olyan megkeresés alapján, amely megfelelő alapot szolgáltat a megkeresett részes állam számára annak vélelmezéséhez, hogy az ilyen cselekmény megtétele megalapozott, és hogy a vagyontárgy végül elkobzási végzés tárgyát képezné e cikk 1. bekezdés a) pontjának alkalmazásában;
c) fontolóra veszik olyan további intézkedések meghozatalát, amelyek illetékes hatóságaik számára lehetővé teszik, hogy a vagyontárgyat elkobzásra megőrizzék, mint például külföldi letartóztatás vagy az ilyen vagyontárgy megszerzésével kapcsolatos büntetőjogi vád alapján.
55. cikk
1. A részes állam, amely egy másik, az ezen Egyezménynek megfelelően megállapított bűncselekmény felett illetékességgel rendelkező részes államtól megkeresést kapott az ezen Egyezmény 31. cikk 1. bekezdésében említett, az állam területén található bűncselekményből származó jövedelem, vagyontárgy, berendezés vagy más eszköz elkobzására, hazai jogrendszerén belül a lehető legnagyobb mértékben eleget tesz a következőknek:
a) a megkeresést illetékes hatóságai elé terjeszti elkobzási végzés meghozatala céljából, és ha ezt a végzést meghozzák, érvényt szerez annak; vagy
b) illetékes hatóságai elé terjeszti - annak érdekében, hogy annak a kért mértékben érvényt szerezzen - a megkereső részes állam területén bíróság által kiadott elkobzási végzést az ezen Egyezmény 31. cikk 1. bekezdésének és az 54. cikk 1. bekezdés a) pontjának megfelelően, amennyiben ez az elkobzási végzés az ezen Egyezmény 31. cikk 1. bekezdésében említett, a megkeresett részes állam területén található bűncselekményből származó jövedelemre, vagyontárgyra, berendezésre vagy más eszközre vonatkozik.
2. Az ezen Egyezménynek megfelelően megállapított bűncselekmény felett illetékességgel rendelkező másik részes állam által tett megkeresést követően, a megkeresett részes állam intézkedéseket hoz, hogy beazonosítsa, nyomon kövesse és zár alá vegye vagy lefoglalja az ezen Egyezmény 31. cikk 1. bekezdésében említett bűncselekményből származó jövedelmet, vagyontárgyat, berendezést vagy más eszközt végső elkobzás érdekében, amelyet vagy a megkereső részes állam rendel el, vagy pedig - az e cikk 1. bekezdése alapján való megkeresés alapján - a megkeresett részes állam.
3. Az ezen Egyezmény 46. cikkének rendelkezéseit kell erre a cikkre értelemszerűen alkalmazni. A 46. cikk 15. bekezdésében meghatározott információk mellett, az e cikk alapján tett megkeresések a következőket tartalmazzák:
a) az e cikk 1. bekezdés a) pontjára vonatkozó megkeresés esetében, az elkobzandó vagyontárgy leírása, beleértve - a lehetséges mértékben - a vagyontárgy feltalálási helyét, és adott esetben a vagyontárgy becsült értékét, valamint a megkereső részes állam számára alapul szolgáló tényekről szóló nyilatkozat, amelyek elégségesek ahhoz, hogy a megkeresett állam hazai joga alapján végzést kérjen;
b) az e cikk 1. bekezdés b) pontjára vonatkozó megkeresés esetében, a megkeresés alapjául szolgáló, a megkereső részes állam által kiadott elkobzási végzés jogilag elfogadható másolata, a tényekről szóló nyilatkozat és tájékoztatás arról, hogy milyen mértékben kérik a végzés végrehajtását, a megkereső részes állam által annak érdekében tett intézkedéseket megállapító nyilatkozat, hogy megfelelő értesítést nyújtson a jóhiszemű harmadik személyek számára, és hogy biztosítsa a jogszerű eljárást, valamint az arról szóló nyilatkozat, hogy az elkobzási végzés jogerős;
c) az e cikk 2. bekezdésére vonatkozó megkeresés esetében, a megkereső részes állam számára alapul szolgáló tényekről szóló nyilatkozat és a kért cselekmények leírása, valamint - ha rendelkezésre áll - a megkeresés alapjául szolgáló végzés jogilag elfogadható másolata.
4. Az e cikk 1. és 2. bekezdésében előírt határozatokat vagy cselekményeket a megkeresett részes állam hozza, illetve teszi meg hazai joga rendelkezéseinek és eljárási szabályainak vagy a megkereső részes állammal szemben kötelező kétoldalú vagy többoldalú megállapodásnak vagy rendelkezésnek megfelelően, illetve ezektől függően.
5. A részes államok az Egyesült Nemzetek főtitkára számára átadják az e cikket hatályba léptető törvényeik és rendeleteik másolatát és e törvények és rendeletek későbbi módosításainak másolatát vagy ezek leírását.
6. Ha a részes állam úgy dönt, hogy az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett intézkedések meghozatalát vonatkozó szerződés lététől teszi függővé, az illető részes állam ezt az Egyezményt szükséges és elégséges szerződési alapnak tekinti.
7. Az e cikk alapján való együttműködést is meg lehet tagadni vagy fel lehet oldani az ideiglenes intézkedéseket, ha a megkeresett részes állam nem kap elégséges és időbeli bizonyítékot, vagy ha a vagyontárgy de minimis értékű.
8. Az e cikk alapján hozott ideiglenes intézkedés feloldása előtt, a megkeresett részes állam - ha lehetséges - a megkereső részes állam számára lehetőséget biztosít arra, hogy az intézkedés továbbfolytatása érdekében előterjessze indokait.
9. E cikk rendelkezései nem értelmezhetők úgy, hogy hátrányosan érintik a jóhiszemű harmadik személyek jogait.
56. cikk
A hazai jog sérelme nélkül, a részes államok olyan intézkedések meghozatalára törekednek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy - saját nyomozati, büntető- vagy bírósági eljárásaik sérelme nélkül - előzetes megkeresés nélkül továbbítsák az ezen Egyezmény szerinti bűncselekményekből származó jövedelemről szóló információkat egy másik részes állam számára, ha úgy vélik, hogy az ilyen információk feltárása segítheti az információt átvevő részes államot abban, hogy nyomozati, büntető- vagy bírósági eljárást indítson vagy folytasson le, vagy az illető részes állam általi megkereséshez vezethet az Egyezmény ezen fejezete alapján.
57. cikk
1. A részes állam által az ezen Egyezmény 31. vagy 55. cikke alapján elkobzott vagyontárgy felett az illető részes állam rendelkezik, beleértve az e cikk 3. bekezdése alapján való, a korábbi törvényes tulajdonos számára történő visszajuttatást is, az ezen Egyezmény rendelkezéseinek és hazai jogának megfelelően.
2. A részes államok - hazai joguk alapelveinek megfelelően - elfogadják az ahhoz szükséges jogalkotási és egyéb intézkedéseket, hogy illetékes hatóságaik számára lehetővé tegyék az elkobzott vagyontárgy visszajuttatását, ha egy másik részes állam kérése alapján járnak el, az ezen Egyezménynek megfelelően és a jóhiszemű harmadik személyek jogait figyelembe véve.
3. Ezen Egyezmény 46. és 55. cikkének, valamint e cikk 1. és 2. bekezdésének megfelelően, a megkeresett részes állam:
a) közpénzek elsikkasztása és elsikkasztott közpénzek tisztára mosása esetében, az ezen Egyezmény 17. és 23. cikkében említettek szerint, ha az elkobzást az 55. cikknek megfelelően hajtották végre és a megkereső részes állambeli jogerős ítélet alapján - erről a követelményről a megkeresett részes állam lemondhat -, visszajuttatja az elkobzott vagyontárgyat a megkereső részes állam számára;
b) az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó egyéb bűncselekményből származó jövedelem esetében, ha az elkobzást az 55. cikknek megfelelően hajtották végre és a megkereső részes állambeli jogerős ítélet alapján - erről a követelményről a megkeresett részes állam lemondhat -, visszajuttatja az elkobzott vagyontárgyat a megkereső részes állam számára, ha a megkereső részes állam megfelelően bizonyítja az elkobzott vagyontárgy feletti korábbi tulajdonjogát a megkeresett részes állam számára, vagy ha a megkeresett részes állam az elkobzott vagyontárgy visszajuttatásának alapjaként elismeri a megkereső részes államnak okozott kárt;
c) minden egyéb esetben, prioritásban részesíti az elkobzott vagyontárgynak a megkereső részes állam számára történő visszajuttatását, az illető vagyontárgyat a korábbi törvényes tulajdonosoknak visszajuttatva vagy a bűncselekmény sértettjeit kártérítésben részesítve.
4. Adott esetben, és ha a részes államok másként nem határoznak, a megkeresett részes állam levonhatja az e cikk alapján az elkobzott vagyontárgy visszajuttatásához vagy a felette való rendelkezéshez vezető nyomozati, büntető- vagy bírósági eljárások során felmerült indokolt kiadásokat.
5. Adott esetben, a részes államok különleges figyelemben részesíthetik, hogy konkrét esetben megállapodásokat kössenek vagy kölcsönösen elfogadható rendelkezéseket fogadjanak el az elkobzott vagyontárgy feletti végleges rendelkezés érdekében.
58. cikk
A részes államok együttműködnek egymással abból a célból, hogy megelőzzék és felszámolják az ezen Egyezmény szerinti bűncselekményekből származó jövedelem áthelyezését, és hogy elősegítsék az ezen jövedelem visszaszerzésének módjait és eszközeit, és ennek érdekében egy olyan pénzügyi nyomozó egység létrehozását veszik fontolóra, amelynek feladata a gyanús pénzügyi tranzakciókról szóló jelentések átvétele, elemzése és az illetékes hatóságok számára történő továbbítása.
59. cikk
A részes államok kétoldalú vagy többoldalú megállapodások és rendelkezések megkötését, illetve elfogadását veszik fontolóra, hogy javítsák az Egyezmény e fejezete alapján vállalt nemzetközi együttműködés hatékonyságát.
60. cikk
1. A részes államok a szükséges mértékben meghatározott képzési programokat kezdeményeznek, dolgoznak ki vagy fejlesztenek tovább a korrupció megelőzéséért és felszámolásáért felelős szakembergárdájuk számára. Ezek a képzési programok többek között a következő területekkel foglalkozhatnak:
a) a korrupció megelőzésére, felderítésére, kinyomozására, büntetésére és felszámolására irányuló hatékony intézkedések, beleértve a bizonyítékgyűjtési és nyomozati módszerek alkalmazását is;
b) kapacitásépítés a stratégiai korrupcióellenes politika kidolgozása és megtervezése során;
c) az illetékes hatóságok képzése a kölcsönös jogsegélyre irányuló, az ezen Egyezmény követelményeinek eleget tevő megkeresések kidolgozása terén;
d) az intézményeknek, a közszolgálat irányításának és a közpénzek kezelésének, beleértve a közbeszerzést is, valamint a magánszektornak az értékelése és erősítése;
e) az ezen Egyezmény szerinti bűncselekményekből származó jövedelem áthelyezésének megelőzése és felszámolása, és az ilyen jövedelmek visszaszerzése;
f) az ezen Egyezmény szerinti bűncselekményekből származó jövedelem áthelyezésének felderítése és lefoglalása;
g) az ezen Egyezmény szerinti bűncselekményekből származó jövedelem mozgásának és az ilyen jövedelem áthelyezése, elrejtése vagy eltitkolása érdekében alkalmazott módszereknek a megfigyelése;
h) megfelelő és hatékony jogi és közigazgatási mechanizmusok és módszerek az ezen Egyezmény szerinti bűncselekményekből származó jövedelem visszajuttatásának megkönnyítése érdekében;
i) az igazságügyi hatóságokkal együttműködő sértettek és tanúk védelme során alkalmazott módszerek; és
j) képzés a nemzeti és nemzetközi rendeletek terén és nyelvtanfolyamok.
2. A részes államok - lehetőségeiknek megfelelően - fontolóra veszik, hogy egymás számára a lehető legszélesebb technikai támogatást nyújtják, különösen a fejlődő országok javára, a korrupció felszámolására irányuló terveikben és programjaikban, beleértve az anyagi támogatást és képzést is az e cikk 1. bekezdésében említett területeken, valamint képzést és támogatást, és a vonatkozó szaktudás és szakismeret kölcsönös cseréjét, ami megkönnyíti a részes államok közötti nemzetközi együttműködést a kiadatás és a kölcsönös jogsegély területein.
3. A részes államok a szükséges mértékben erősítik az arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy maximalizálják a nemzetközi és regionális szervezetekben, valamint a vonatkozó kétoldalú és többoldalú megállapodások vagy rendelkezések keretében folyó operatív és képzési tevékenységeket.
4. A részes államok fontolóra veszik, hogy kérésre egymás számára támogatást nyújtanak a korrupció típusaira, okaira, hatásaira és költségeire irányuló értékelések, tanulmányok és kutatások elkészítése, illetve végzése terén saját országukban, annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok és a társadalom részvételével stratégiákat és cselekvési terveket dolgozzanak ki a korrupció felszámolásához.
5. Az ezen Egyezmény szerinti bűncselekményekből származó jövedelem visszaszerzésének megkönnyítése érdekében, a részes államok oly módon is együttműködhetnek, hogy egymás számára átadják azon szakértők nevét, akik e cél megvalósításában segítséget nyújthatnak.
6. A részes államok fontolóra veszik, hogy kistérségi, regionális és nemzetközi konferenciákat és szemináriumokat rendeznek annak érdekében, hogy elősegítsék az együttműködést és a technikai támogatást, és hogy ösztönözzék a kölcsönös aggályra okot adó problémák megvitatását, beleértve a fejlődő országok és az átalakuló gazdasággal rendelkező országok sajátos problémáit és igényeit is.
7. A részes államok fontolóra veszik, hogy önkéntes mechanizmusokat alakítanak ki annak érdekében, hogy technikai támogatási programokon és projekteken keresztül pénzügyileg hozzájáruljanak a fejlődő országoknak és az átalakuló gazdasággal rendelkező országoknak az ezen Egyezmény alkalmazására irányuló erőfeszítéseihez.
8. A részes államok fontolóra veszik, hogy önkéntes hozzájárulásokat tesznek az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala számára annak érdekében, hogy a Hivatalon keresztül erősítsék a fejlődő országokbeli programokat és projekteket ennek az Egyezménynek a végrehajtása érdekében.
61. cikk
1. A részes államok fontolóra veszik, hogy szakértőkkel konzultálva elemzik a területükön mutatkozó korrupció trendjeit, valamint azokat a körülményeket, amelyek között a korrupciós bűncselekményeket elkövetik.
2. A részes államok fontolóra veszik, hogy kidolgozzák és a nemzetközi és regionális szervezeteken keresztül megosztják egymással a korrupcióval kapcsolatos statisztikai, elemző szaktudást és információkat azzal a céllal, hogy - amennyiben lehetséges - közös meghatározásokat, szabványokat és módszereket dolgozzanak ki, valamint információkat szerezzenek a korrupció megelőzésére és felszámolására irányuló legjobb gyakorlatokról.
3. A részes államok fontolóra veszik, hogy figyelemmel kísérik a korrupció felszámolására irányuló politikáikat és tényleges intézkedéseiket, és értékelik ezek hatékonyságát és teljesítményét.
62. cikk
1. A részes államok meghozzák az ezen Egyezmény nemzetközi együttműködésen keresztül történő optimális végrehajtásához vezető intézkedéseket, figyelembe véve a korrupciónak az általában a társadalomra, és különösen a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását.
2. A részes államok konkrét erőfeszítéseket tesznek a lehetséges mértékben és egymással, valamint nemzetközi és regionális szervezetekkel együttműködve:
a) hogy javítsák különböző szintű együttműködésüket a fejlődő országokkal, ez utóbbiaknak a korrupció megelőzésével és felszámolásával kapcsolatos kapacitása megerősítése céljából;
b) hogy erősítsék a fejlődő országoknak a korrupció hatékony megelőzésére és leküzdésére irányuló erőfeszítései támogatását szolgáló pénzügyi és anyagi támogatást, és hogy segítséget nyújtsanak számukra ezen Egyezmény eredményes végrehajtásához;
c) hogy technikai támogatást nyújtsanak a fejlődő országoknak és az átalakuló gazdasággal rendelkező országoknak annak érdekében, hogy segítsék őket az ezen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatban. Ennek érdekében a részes államok arra törekednek, hogy megfelelő és rendszeres önkéntes hozzájárulásokat tegyenek az Egyesült Nemzetek finanszírozási mechanizmusában kifejezetten erre a célra kijelölt számlára. A részes államok - hazai joguknak és az ezen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően - különösen azt is fontolóra vehetik, hogy az említett számlára utalják az ezen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően elkobzott pénzösszegnek vagy bűncselekményből származó jövedelem vagy vagyontárgy értékének egy bizonyos százalékát;
d) hogy a többi államot és adott esetben pénzintézeteket arra ösztönzik és veszik rá, hogy e cikknek megfelelően csatlakozzanak erőfeszítéseikhez, különösen úgy, hogy még több képzési programot és modern berendezést nyújtanak a fejlődő országok számára annak érdekében, hogy segítsék őket ezen Egyezmény céljainak megvalósításában.
3. A lehetséges mértékig, ezek az intézkedések nem érintik a hatályos külföldi segítségnyújtási kötelezettségvállalásokat vagy az egyéb, kétoldalú, regionális vagy nemzetközi szintű pénzügyi együttműködési rendelkezéseket.
4. A részes államok kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat vagy rendelkezéseket köthetnek, illetve fogadhatnak el az anyagi és logisztikai támogatásról, figyelembe véve az ezen Egyezmény által előírt nemzetközi együttműködési eszközök hatékonyságához, valamint a korrupció megelőzéséhez, felderítéséhez és felszámolásához szükséges pénzügyi rendelkezéseket.
63. cikk
1. Létrehozzák az ezen Egyezmény részes államainak konferenciáját, hogy javítsák a részes államok kapacitását és a közöttük folyó együttműködést az ebben az Egyezményben rögzített célok megvalósítása érdekében, és hogy elősegítsék és felülvizsgálják az Egyezmény végrehajtását.
2. A részes államok konferenciáját az Egyesült Nemzetek főtitkára hívja össze legkésőbb egy évvel az ezen Egyezmény hatálybalépése után. Ezt követően a részes államok konferenciája rendszeresen ülésezik a konferencia által elfogadott eljárási szabályoknak megfelelően.
3. A részes államok konferenciája elfogadja az eljárási szabályokat és az ezen cikkben rögzített tevékenységek működésére irányadó szabályokat, beleértve a megfigyelők elfogadásával és részvételével, valamint a tevékenységek végzése során felmerült kiadások kifizetésével kapcsolatos szabályokat is.
4. A részes államok konferenciája megállapodik az e cikk 1. bekezdésében rögzített célok megvalósítására irányuló tevékenységekben, eljárásokban és munkamódszerekben, beleértve a következőket:
a) a részes feleknek az ezen Egyezmény II-V. fejezetei, valamint 60. és 62. cikke alapján való tevékenységei megkönnyítése, beleértve az önkéntes hozzájárulások mozgósításának ösztönzését is;
b) a részes államok közötti információcsere megkönnyítése a korrupció mintáiról és trendjeiről, és a korrupció megelőzésére és felszámolására, valamint a bűncselekményből származó jövedelem visszaszerzésére irányuló legjobb gyakorlatokról, többek között a vonatkozó információk közzététele útján, az ebben a cikkben említettek szerint;
c) együttműködés a megfelelő nemzetközi és regionális szervezetekkel és mechanizmusokkal, valamint a nem kormányzati szervezetekkel;
d) a többi nemzetközi és regionális mechanizmus által a korrupció megelőzése és felszámolása érdekében készített vonatkozó információk megfelelő felhasználása a munka szükségtelen megkettőzésének elkerülése érdekében;
e) ezen Egyezmény végrehajtásának a részes államok általi rendszeres felülvizsgálata;
f) ajánlások megtétele ezen Egyezmény és végrehajtásának javítása érdekében;
g) a részes államok technikai támogatási követelményeinek figyelembevétele ezen Egyezmény végrehajtása tekintetében és az e szempontból szükségesnek tekintett intézkedés ajánlása.
5. E cikk 4. bekezdésének alkalmazásában, a részes államok konferenciája - a szolgáltatott információkon és a részes államok konferenciája által kialakított kiegészítő felülvizsgálati mechanizmuson keresztül - megszerzi a szükséges ismereteket a részes államok által az ezen Egyezmény végrehajtása során hozott intézkedésekről és azokról a nehézségekről, amelyekkel ennek során a részes államoknak számolniuk kellett.
6. A részes államok információkat szolgáltatnak a részes államok konferenciája számára programjaikról, terveikről és gyakorlataikról, valamint az ezen Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotási és közigazgatási intézkedéseikről, a részes államok konferenciája által kértek szerint. A részes államok konferenciája vizsgálja az információk átvételének és az információk alapján való eljárásnak a leghatékonyabb módjait, beleértve többek között a részes államoktól és az illetékes nemzetközi szervezetektől kapott információkat is. Figyelembe vehetik a részes államok konferenciája által meghatározandó eljárásoknak megfelelően szabályszerűen akkreditált nem kormányzati szervezetektől származó információkat is.
7. E cikk 4-6. bekezdései alapján, a részes államok konferenciája - ha szükségesnek tekinti - megfelelő mechanizmust vagy testületet hoz létre, illetve állít fel, hogy támogatást biztosítson az Egyezmény tényleges végrehajtása során.
64. cikk
1. Az Egyesült Nemzetek főtitkára biztosítja a szükséges titkársági szolgáltatásokat az Egyezmény részes államainak konferenciája számára.
2. A titkárság:
a) támogatást nyújt a részes államok konferenciája számára az ezen Egyezmény 63. cikkében rögzített tevékenységek végzése során, továbbá biztosítja a szükséges szolgáltatásokat a részes államok konferenciájának ülései számára;
b) kérésre támogatást nyújt a részes államoknak a részes államok konferenciája számára történő információszolgáltatás során, az ezen Egyezmény 63. cikk 5. és 6. bekezdésében tervezettek szerint; és
c) biztosítja a szükséges koordinációt a megfelelő nemzetközi és regionális szervezetek titkárságaival.
65. cikk
1. A részes államok - hazai joguk alapelveinek megfelelően - meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, a jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket is beleértve, hogy biztosítsák az ezen Egyezmény alapján való kötelezettségeik végrehajtását.
2. A részes államok az ezen Egyezmény által előírtaknál szigorúbb vagy súlyosabb intézkedéseket is elfogadhatnak a korrupció megelőzése és felszámolása érdekében.
66. cikk
1. A részes államok arra törekednek, hogy az ezen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat tárgyalásos úton rendezzék.
2. Az érintett részes államok egyikének kérésére, választottbíróság elé terjesztik a két vagy több részes állam között az ezen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos azon vitát, amelyet indokolt időn belül nem lehet tárgyalásos úton rendezni. Ha a választottbírósági eljárásra irányuló kérés kelte után hat hónappal az érintett részes államok képtelenek megállapodásra jutni a választottbíróság szervezete tekintetében, a részes államok bármelyike a vitát a Nemzetközi Bíróság elé viheti a Bíróság alapokmányának megfelelő kérelem alapján.
3. A részes államok - az Egyezmény aláírása, ratifikálása, jóváhagyása vagy elfogadása, illetve az Egyezményhez való csatlakozás idejében - olyan értelmű nyilatkozatot tehetnek, hogy nem tekintik magukat az ezen cikk 2. bekezdése alapján kötelezettnek. A többi részes államot nem köti az ezen cikk 2. bekezdése az ilyen értelmű fenntartással élő részes állam irányában.
4. Az e cikk 3. bekezdésének megfelelően fenntartással élő részes állam ezt a fenntartást bármikor visszavonhatja az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett értesítéssel.
67. cikk
1. Ez az Egyezmény valamennyi állam számára aláírásra nyitva áll 2003. december 9-től 11-ig Meridában (Mexikó), majd ezt követően az Egyesült Nemzetek New York-i székházában 2005. december 9-ig.
2. Ez az Egyezmény a regionális gazdasági integrációs szervezetek általi aláírásra is nyitva áll, feltéve, hogy e szervezetek legalább egy tagállama aláírta ezt az Egyezményt e cikk 1. bekezdésének megfelelően.
3. Ez az Egyezmény megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás tárgyát képezi. A ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Egyesült Nemzetek főtitkáránál helyezik letétbe. A regionális gazdasági integrációs szervezet akkor helyezheti letétbe ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmányát, ha legalább egy tagállama hasonlóképpen cselekedett. Ebben a megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okmányban az illető szervezet nyilatkozik kompetenciája mértékéről az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó ügyek tekintetében. Ez a szervezet a letéteményest kompetenciája mértékének vonatkozó módosításairól is tájékoztatja.
4. Ez az Egyezmény nyitva áll bármely állam vagy olyan regionális gazdasági integrációs szervezet általi csatlakozásra, amelynek legalább egy tagja az ezen Egyezmény részes állama. A csatlakozási okmányokat az Egyesült Nemzetek főtitkáránál helyezik letétbe. Csatlakozása idejében a regionális gazdasági integrációs szervezet nyilatkozik kompetenciája mértékéről az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó ügyek tekintetében. Ez a szervezet a letéteményest kompetenciája mértékének vonatkozó módosításairól is tájékoztatja.
68. cikk
1. Ez az Egyezmény a harmincadik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezési időpontját követő kilencvenedik napon lép hatályba. E bekezdés alkalmazásában, a regionális gazdasági integrációs szervezet által letétbe helyezett okmányt nem az ezen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okmányok kiegészítéseként veszik számba.
2. Azon állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amely a harmincadik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezése után ratifikálja, fogadja el, hagyja jóvá ezt az Egyezményt vagy csatlakozik ehhez az Egyezményhez, ez az Egyezmény az illető állam vagy szervezet által a megfelelő okmány letétbe helyezését követő harmincadik napon vagy az ezen Egyezménynek az e cikk 1. bekezdése alapján való hatálybalépési időpontjában lép hatályba, mégpedig a két időpont közül a későbbi időpontban.
69. cikk
1. Ezen Egyezmény hatálybalépésétől számított öt év elteltével, a részes állam módosítást javasolhat és azt az Egyesült Nemzetek főtitkárához továbbítja, aki ezt követően a javasolt módosítást közli a részes államokkal és az Egyezmény részes államainak konferenciájával a javaslat tanulmányozása és a vonatkozó határozat meghozatala céljából. A részes államok konferenciája minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az egyes módosításokkal kapcsolatosan konszenzust alakítsanak ki. Ha a konszenzusra irányuló valamennyi erőfeszítést kimerítették és semmilyen megállapodásra nem jutottak, a módosítás elfogadásához utolsó lehetőségként a részes államok konferenciáján jelen lévő és szavazó részes államok kétharmados többségét írják elő.
2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek - a kompetenciájukba tartozó ügyekben - e cikk alapján való szavazati jogukat az ezen Egyezmény részes államainak minősülő tagállamaik számával egyenlő szavazatszámmal gyakorolják. Ezek a szervezetek nem gyakorolhatják szavazati jogukat, ha tagállamaik saját szavazati jogukat gyakorolják, és fordítva.
3. Az e cikk 1. bekezdésének megfelelően elfogadott módosítás a részes államok általi ratifikáció, elfogadás vagy jóváhagyás tárgyát képezi.
4. Az e cikk 1. bekezdésének megfelelően elfogadott módosítás a részes állam tekintetében az illető módosítás ratifikációs, elfogadási vagy jóváhagyási okmányának az Egyesült Nemzetek főtitkáránál való letétbe helyezési időpontját követően kilencven nappal lép hatályba.
5. Amikor a módosítás hatályba lép, mindazon részes államokra nézve kötelező, amelyek azt magukra nézve kötelezőnek ismerték el. A többi részes államot továbbra is az ezen Egyezmény rendelkezései és az általuk ratifikált, elfogadott vagy jóváhagyott módosítások kötik.
70. cikk
1. A részes államok felmondhatják ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett értesítéssel. Ez a felmondás az értesítésnek a főtitkár általi átvétele időpontját követően egy évvel válik hatályossá.
2. Ha az Egyezményt valamely regionális gazdasági integrációs szervezet valamennyi tagállama felmondja, az úgy tekintendő, hogy az adott szervezet mondta fel az Egyezményt.
71. cikk
1. Ezen Egyezmény kijelölt letéteményese az Egyesült Nemzetek főtitkára.
2. Az Egyezmény eredeti példányát - amelynek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles - az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni.
A fentiek hiteléül, a Kormányuk által erre kellően felhatalmazott teljhatalmú megbízottak aláírták ezt az Egyezményt.”
3. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2. §-a 2005. december 14-én lép hatályba.
(3) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külügyminiszter gondoskodik.
