„(4) A gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs díj után a foglalkoztatót [4. § a) pont 5. és 10. alpont] terhelő nyugdíjbiztosítási járulékot a központi költségvetés fizeti.”
63. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 22. §-ának(1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:]
„g) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat.”
(2) A Tny. 38. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni]
„h) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.”
64. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 4. pontja a következő 4.13 alponttal egészül ki:
[Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]
„4.13 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díj;”
65. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A határozatban foglaltakat a fellebbezési jogra tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást - (szociális segély, nyugdíj, közgyógyellátás stb.) tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik.”
66. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 38. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közgyógyellátás jogcímén történő gyógyszer-kiszolgáltatás, gyógyászati segédeszköz-forgalmazás, illetőleg egyéb közgyógyellátás keretében nyújtott ellátás esetében az OEP és a MEP az (1) bekezdés szerinti ellenőrző tevékenysége során - az ott megjelölteken túl - vizsgálja
a) a kiszolgáltatás, forgalmazás, ellátásnyújtás jogcímét,
b) a gyógyszer-kiszolgáltatás gyógyszerkeret összegéig terjedő mértékét,
c) a közgyógyellátás keretében elszámolt térítési díj kiszámításának jogszerűségét és pontosságát.
(6) Ha megállapításra kerül, hogy a kiszolgáltató, forgalmazó, ellátást nyújtó a közgyógyellátásra vonatkozó szabályokat megszegte, az elszámolt támogatásnak a (3) bekezdés szerinti összegén túlmenően a közgyógyellátás jogcímcsoport előirányzatból finanszírozott összegnek a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét is visszatéríti.”
67. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A normatív hozzájárulásban és támogatásban részesülő nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55-80. §-aiban megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.”
