a) az integrált vasúti társaság rendelkezésére bocsátható vasúti pályahálózat-kapacitást, továbbá
b) az integrált vasúti társaság által történő igénybevételnek – a Hálózati Üzletszabályzat hálózat-hozzáférési díjszabási rendelkezéseinek megfelelően számított – belső hálózat-hozzáférési díjat.
(3) Amennyiben az integrált vasúti társaság a VPSZ-nek (2) bekezdés szerinti értesítésében foglaltakkal nem ért egyet, a 77. § (1) bekezdése szerint jogvitás eljárást kezdeményezheti.
66. § (1) Az integrált vasúti társaságnak az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésére a 37. § (1) bekezdésének b)–d) pontjaiban meghatározott tevékenységet végző szervezeti egységei, és a vasúti pályahálózat működtetését ellátó szervezeti egysége közötti – a VPSZ által kidolgozott, és a Hivatal által jóváhagyott – belső megállapodás alapján kerül sor.
(2) A pályahálózatot működtető integrált vasúti társaságnak a 65. § (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott belső hálózat-hozzáférési díjat a 37. §-ban foglaltaknak megfelelően kell az integrált vasúti társaság vállalkozó vasúti és a vasúti pályahálózat működtetését végző szervezeti egységei között elszámolni.
67. § (1) A VPSZ egyszemélyes gazdasági társaság, kizárólagos tulajdonosa a magyar állam.
(2) A tulajdonosi jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.
(3) A VPSZ működési engedélyt nem szerezhet, illetve vasúti társaságban sem közvetlen, sem közvetett módon nem szerezhet tulajdonrészt, továbbá vasúti társasággal jogviszonyt – az e törvényben meghatározott feladatainak teljesítésével összefüggő jogviszonyok kivételével – csak a Hivatal előzetes hozzájárulásával létesíthet.
(4) A VPSZ vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, érdemi ügyintézője, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]
a) a Hivatallal közszolgálati jogviszonyt, vasúti társasággal munkaviszonyt, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet, továbbá
b) vasúti társaságban részesedést nem szerezhet.
(5) A VPSZ az integrált vasúti társaság számára nyújtott szolgáltatások ellenértékeként az általa elosztott vasúti pályahálózat-kapacitás után – a 79. § (1) bekezdésének e) pontjára is figyelemmel – kiszámlázott hálózat-hozzáférési díj, valamint elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj [65. § (2) bekezdés b) pont] külön jogszabályban meghatározott hányadának megfelelő összegű megbízási díjra jogosult a vasúti pályahálózat működtetőjétől. A vasúti pályahálózat működtetője és a VPSZ közötti jogviszonyra a külön jogszabályban, illetve a Ptk. 198. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A VPSZ vezető tisztségviselője, érdemi ügyintézője feladatainak ellátása során korlátozás nélkül jogosult a VPSZ e fejezetben meghatározott feladataival összefüggő üzleti titok megismerésére. E személyek a tudomásukra jutott üzleti titkot kötelesek megőrizni.
68. § (1) A vasúti közlekedési tevékenység keretében a vasúti forgalom közvetlen ellátásában az vehet részt, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési és egészségügyi alkalmassági követelménynek megfelel.
(2) A közforgalmú személyszállítási tevékenységet végző, valamint az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság munkavállalóját, nyugdíjasát és igényjogosult hozzátartozóikat, továbbá a külön jogszabályban meghatározott személyeket utazási és fuvarozási kedvezmény illeti meg. Az egyes vasúti társaságok munkavállalóit megillető utazási és fuvarozási kedvezmények kölcsönös elismerésére, elszámolásának módjára és a megtérítésére az érintett közforgalmú vasúti társaságok megállapodása irányadó.
(3) A közforgalmú vasúti társaság munkavállalója formaruha viselésére kötelezhető.
(4) A vasutas biztosítottak az elkülönült, egységes vasút-egészségügyi szervezeten belül gyógyító-megelőző és teljes körű üzem-egészségügyi ellátásra, továbbá közegészségügyi és járványügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultak. A vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét külön jogszabály állapítja meg.
(5) Az elkülönült, egységes vasút-egészségügyi szervezet és a vasutas nyugdíjfolyósító szerv munkavállalóját a (2) és (4) bekezdés alkalmazása szempontjából a közforgalmú vasúti személyszállítási tevékenységet végző, valamint az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság munkavállalójának kell tekinteni.
69. § (1) A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, a vasúti társaságoktól és a VPSZ-től független, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el. A Hivatal jogi személy, amely önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működik.
(2) A Hivatal részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke a fizetésre kötelezett által az előző évben belföldön fizetett hálózat-hozzáférési díj, valamint elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj 0,4%-a. A felügyeleti díj mértéke az éves költségvetési törvényben – a Hivatal részére az éves költségvetési törvényben megállapított támogatási előirányzat mértékének figyelembevételével – a szükséghez képest módosításra kerülhet. Előző évi fizetett pályahasználati díj, illetve pályahálózat-hozzáférési díj hiányában a felügyeleti díjat a tárgyidőszakban ténylegesen fizetett pályahálózat-hozzáférési díjak alapján kell megfizetni. A felügyeleti díj megfizetésének módját és feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A Hivatal kérelemre induló eljárásáért a kérelmezőnek igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási-szolgáltatási díjak körét és mértékét, és a díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a miniszter – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg.
70. § (1) A Hivatal elnökét – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök, elnökhelyettesét a miniszter nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama hat év.
(2) Az elnök tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja. Az elnököt a közigazgatási államtitkár havi illetményével azonos díjazás és juttatás, az elnökhelyettest a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás és juttatás illeti meg.
(3) Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha
a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el,
b) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg,
c) a tisztségére méltatlanná vált,
d) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
e) tevékenységével a Hivatal működését veszélyezteti.
(4) A Hivatal elnöke
a) vezeti a Hivatalt,
b) megállapítja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,
c) gyakorolja – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,
d) irányítja a Hivatal gazdálkodását,
e) képviseli a Hivatalt,
f) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal.
71. § (1) A Hivatal köztisztviselője a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi szabályokban foglaltakon túl, nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt vasúti társasággal.
(2) A Hivatal köztisztviselője az öröklés kivételével vasúti társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.
(3) A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A Hivatal köztisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.
(5) A Hivatal köztisztviselőire a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
72. § A Hivatal tevékenységéről a Hivatal elnöke évente beszámol az Országgyűlésnek, továbbá közzéteszi éves tájékoztatóját.
73. § (1) A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik
a) döntés a 77. § szerinti jogvitás ügyben,
b) működési engedély, illetve ideiglenes működési engedély kiadása, módosítása, felfüggesztése, visszavonása, a működési engedély (ideiglenes működési engedély) feltételei fennálltának ellenőrzése,
c) a vasúti közlekedési piac felügyelete,
d) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztási folyamatának, és a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésre jogosult, valamint a pályavasúti társaság vagy integrált vasúti társaság között a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete,
e) az 57. § szerinti keretmegállapodások jóváhagyása,
f) integrált vasúti társaság 66. § (1) bekezdése szerinti belső megállapodásának jóváhagyása, az abban foglaltak ellenőrzése, illetőleg annak megsértése esetén bírság alkalmazása,
g) a 37. § szerinti számviteli elkülönítés teljesítésének ellenőrzése,
h) a térségi és az elővárosi pályahálózat kijelölése, valamint – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a vasúti pályahálózat működtetője, a hozzáférésre jogosult vagy a VPSZ kérelme alapján döntés vasúti pályák nyílt hozzáférésűvé, illetve nyílt hozzáférés alól mentessé történő minősítéséről,
i) a vasúti társaság személyszállítási, árufuvarozási, valamint vontatási üzletszabályzatának jóváhagyása,
i) külön jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatok ellátása,
j) a vasúti közlekedési piac fejlődésének nyomon követése, elemzése és értékelése,
k) nyilvántartás vezetése a működési engedélyekről, továbbá
l) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
(2) A Hivatal információt cserélhet a más EGT-államokban működő nemzeti szabályozó szervezetekkel, az Európai Bizottsággal és az Európai Vasúti Ügynökséggel a tevékenységéről, a döntéshozatali elveiről és gyakorlatáról, abból a célból, hogy a vasúti szabályozás döntéshozatali elvei az EGT-n belül összehangolhatók legyenek.
74. § (1) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének határideje 60 nap. A határidő a 77–79. §-ok szerinti jogvitás eljárásban nem hosszabbítható meg.
(3) A Hivatalnak a 73. § (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott tárgykörökben hozott határozatával szemben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.
(4) A Hivatal határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
(5) A bíróság a Hivatal határozatát megváltoztathatja.
(6) A Hivatal – a Ket. 81. §-ának (8) bekezdése szerint – nyilvánosan közzéteszi a 73. § (1) bekezdésének a)–h) pontjai szerinti eljárásokban az ügy érdemében hozott határozatait azzal, hogy a közzététel kiterjed a Hálózati Üzletszabályzat, a keretmegállapodás, a belső megállapodás, valamint az üzemi menetrend szövegére is. A közzétett határozat nem tartalmazhatja az érdekeltek által előzetesen – kellő indokkal – üzleti titoknak minősített adatokat.
(7) A Hivatal jogosult a működési engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához a vasúti társaságtól – külön jogszabályban meghatározott módon – eseti és rendszeres információkat kérni, amelyeket köteles zártan kezelni, kivéve, ha az információk, adatok nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elő.
75. § (1) A Hivatal a vasúti közlekedési piac zavartalan, eredményes működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, illetve a versenykorlátozó magatartás tanúsítására lehetőséget adó helyzetek kiküszöbölése érdekében hatósági jogkörében felügyeleti ellenőrzési tevékenységet végez.
(2) A Hivatal a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri a vasúti közlekedési piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban, a Hivatal határozataiban, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít.
(3) A Hivatal a (2) bekezdés szerinti tevékenysége során szakértőt vehet igénybe. A szakértőre, a Hivatal köztisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.
(4) A Hivatal a vasúti társaságokat a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.
(5) A Hivatal felügyeleti és ellenőrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet.
76. § (1) Ha a Hivatal a piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével, a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáféréssel, illetve a számviteli elkülönítéssel és a keresztfinanszírozás tilalmával kapcsolatosan e törvényben, külön jogszabályban, a Hivatal határozatában, valamint a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott valamely kötelezettség megsértését, a jogsértés tényét határozatban állapítja meg, és jogosult
a) a jogsértőt kötelezni az eljárás költségeinek megtérítésére,
b) külön jogszabályban foglaltak alapján bírságot kiszabni,
c) a tevékenység végzésének feltételeit megállapítani,
d) a jogsértő magatartás folytatását megtiltani.
(2) A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén – amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre – a Hivatal felfüggesztheti, vagy visszavonhatja a működési engedélyt.
77. § (1) Az 53. § szerint nyílt hozzáférésre jogosult szervezet vagy az integrált vasúti társaság a Hivatalnál jogvitát kezdeményezhet, amennyiben álláspontja szerint:
a) a pályavasúti társaság, a VPSZ, vagy az integrált vasúti társaság megsértette a Hálózati Üzletszabályzatban megállapított valamely kötelezettségét,
b) a Hálózati Üzletszabályzat valamely rendelkezése ellentétes a megkülönböztetéstől mentes eljárás követelményével,
c) a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott hálózat-hozzáférési díjak mértéke vagy struktúrája ellentétes az e törvényben vagy külön jogszabályban foglaltakkal,
d) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztására vonatkozó eljárás során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye jogszabálysértő, illetve ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,
e) a vasúti pályahálózat-kapacitás biztosítására vonatkozó eseti igénybejelentés elintézése során eljárási szabálysértés történt, vagy annak eredménye jogszabálysértő, illetve ellentétes a Hálózati Üzletszabályzatban foglaltakkal,
f) valamely szerződő fél megsértette a pályahálózathoz való nyílt hozzáférés tárgyában kötött szerződést, vagy a menetvonal igénybevételéért fizetendő hálózat-hozzáférési díj mértéke jogszabálysértően, illetve a Hálózati Üzletszabályzatba ütköző módon került megállapításra.
(2) Az (1) bekezdés a)–c) és e)–f) pontjai szerinti esetekben a kérelmet a jogsértésről való tudomásszerzést követő 15 napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. A d) pont szerinti kérelmet az üzemi menetrend-tervezet külön jogszabály szerinti közzétételét követő 15 napon belül lehet előterjeszteni.
(3) A kérelemben a Ket. 35. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl, meg kell jelölni
a) az eljárás lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét és székhelyét,
b) az ügy tárgyát,
c) az eljárásra okot adó esemény időpontját, illetőleg az eseményről való tudomásszerzés időpontját,
d) a kért intézkedéseket, azok indokolásával együtt.
(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rendelkezésére álló, az ügy elbírálása szempontjából lényeges bizonyítékokat és egyéb dokumentumokat, valamint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását.
(5) A Hivatalnak a jogvita elbírálására nincs hatásköre, ha a kérelem előterjesztését megelőzően az előterjesztett ügyben polgári pert indítottak.
(6) Ha a Hivatal elé terjesztett ügyben a 77–79. § szerinti eljárást kezdeményeztek, ugyanabban az ügyben utóbb közvetlenül nem lehet bírósághoz fordulni.
78. § (1) A jogvitás eljárást kezdeményező ügyfél a kérelemben a 77. § (3)–(4) bekezdésén túl bizonyítási indítványt is előterjeszthet.
(2) Amennyiben a Hivatal a bizonyítási indítványnak helyt ad, lefolytatja az annak megfelelő bizonyítást. Amennyiben a bizonyítást mellőzi, az érdemi határozatában a mellőzés okait köteles külön megindokolni. A bizonyítás sikertelenségét a bizonyítást kérő fél terhére kell értékelni.
(3) A Hivatal indítványra vagy hivatalból a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztása által érintett valamennyi szervezetet adatok, információk (beleértve az üzleti titkot is) becsatolására kötelezheti. Amennyiben valamely adat vagy információ becsatolása bizonyítási indítványhoz kapcsolódik, és a kötelezett fél azt nem, vagy nem megfelelően csatolja be, úgy a bizonyítás sikertelenségét a bizonyítást kérő fél terhére értékelni nem lehet. Ebben az esetben a Hivatal a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésével dönt.
(4) Amennyiben az ügyfél az eljárást, így különösen a bizonyítást rosszhiszemű magatartásával akadályozza, a Hivatal bírságot alkalmazhat vele szemben.
79. § (1) A Hivatal a jogvitás ügyben hozott határozatában
a) elutasítja az alaptalan kérelmet,
b) megállapítja a jogsértés megtörténtét,
c) kötelezi a jogsértés okozóját a jogszabálynak megfelelő magatartás tanúsítására,
d) a jövőre nézve módosítja a Hálózati Üzletszabályzat jogszabályba ütköző rendelkezését,
e) a vasúti pályahálózat-kapacitás ellenértékével [hálózat-hozzáférési díj vagy a 65. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti elszámolt belső hálózat-hozzáférési díj] kapcsolatos jogvita esetén megtiltja a jogszerűtlen ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg megállapítja a jogszerű ellenértéket és kötelezheti a vasúti társaságot a jogszerű ellenérték alkalmazására,
f) a jogsértőt kötelezi az eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények közül egyidejűleg többet is alkalmazhat.
(3) Ha a Hivatal az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, így különösen a versenyhatóságnak jelezni.
(4) Amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak megszegése miatt ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következne be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket, a Hivatal a folyamatban lévő ügyben – kérelemre vagy hivatalból – végzéssel elrendelt ideiglenes intézkedésként
a) megállapíthatja a vasúti pályahálózat-kapacitás – a hozzáférésre jogosult ügyfél részére történő – biztosításának feltételeit,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás tanúsítását.
(5) A Hivatal ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésének a végzés közlésétől számított 15 napon belül van helye. A kérelem tárgyában a bíróság 15 napon belül határoz.
80. § (1) A helyi és az elővárosi vasúti pályahálózattal, valamint a helyi és elővárosi működési engedéllyel rendelkező vasúti társasággal összefüggő közlekedési hatósági ügyekben első fokon a területi (megyei, fővárosi) közlekedési felügyelet jár el.
(2) A térségi és országos vasúti pályahálózattal, a térségi és országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságokkal, valamint a helyi közforgalmú járművek típusengedélyével és a prototípus-járművek üzemengedélyével összefüggő, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott egyéb közlekedési hatósági ügyekben – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – első fokon a Központi Közlekedési Felügyelet jár el.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ügyekben másodfokú hatóságként a Közlekedési Főfelügyelet jár el.
(4) A közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:
a) a műszaki engedély (10. §) kiadása,
b) a vasútbiztonsági tanúsítvány (kiegészítő tanúsítvány) és a vasútbiztonsági engedély (33–35. §-ok) kiállítása, meghosszabbítása, módosítása és visszavonása, valamint az abban foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzése,
c) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő – külön jogszabályban meghatározott – munkakört betöltő vasúti szakemberek vizsgáztatása, valamint a vasútbiztonsággal összefüggő képzést nyújtó szervezetek ellenőrzése,
d) a vasúti pálya, az üzemi létesítmények, a vasúti járművek, valamint a vasúti közlekedéssel összefüggő tevékenységek ellenőrzése abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak és a hatósági engedélyekben foglaltaknak (a továbbiakban: felügyeleti tevékenység),
e) vasúti járművek és vasúti járműre szerelt vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények hatósági jelzésének kiadása,
f) vasúti járművek, valamint a vasúti pályák nyilvántartásának külön jogszabályban meghatározottak szerinti vezetése,
g) a nemzeti vasútbiztonsági szabályok érvényesülésének figyelemmel kísérése, azok módosítására vonatkozó javaslat kidolgozása, és a módosítással kapcsolatban az érdekeltekkel – ideértve a vasúti társaságokat, a gyártókat és karbantartókat, valamint a felhasználók és a vasúti dolgozók képviselőit is – való egyeztetés lefolytatása,
h) az (5) bekezdés szerinti éves jelentés elkészítése,
i) a tanúsítvány (kiegészítő tanúsítvány) megszerzéséhez szükséges tudnivalókról ingyenesen hozzáférhető – külön jogszabály szerinti tartalommal összeállított – útmutató készítése,
j) együttműködés és információcsere a más EGT-államokban működő vasútbiztonsági hatóságokkal, továbbá
k) mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.
(5) A közlekedési hatóság minden év szeptember 30-áig a vasútbiztonsági hatósági feladat- és hatáskörében végzett tevékenységéről külön jogszabályban meghatározott tartalommal készített éves jelentését megküldi az Európai Vasúti Ügynökségnek, és azt egyidejűleg honlapján is közzéteszi.
(6) A közlekedési hatóság kérelemre induló eljárásáért – külön jogszabályban meghatározott – igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7) A közlekedési hatóság vasúti pályával és vasúti üzemi létesítménnyel kapcsolatos eljárásában ügyfélnek minősül a vasúti pálya vagy vasúti létesítmény építése, korszerűsítése, átalakítása és megszüntetése által területigénybevétellel érintett, vagy a vasúti pálya, illetve vasúti létesítménnyel szomszédos, továbbá a megvalósult vasúti pálya, illetve vasúti létesítmény környezetvédelmi hatástanulmányában, ennek hiányában a műszaki tervdokumentációjában igazolt hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa, illetve az ezen ingatlan vonatkozásában a használat jogát biztosító dologi joggal rendelkező személy.
(8) A vasúti pályával és tartozékaival kapcsolatos műszaki engedélyezési eljárásban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos hiánypótlási felhívást a közlekedési hatóság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(9) A közlekedési hatóság ügyintézési határideje a kérelemre indult vasúti pályával és tartozékaival kapcsolatos műszaki engedélyezési eljárásban 30 nap. Az eljárás megindításáról az ügyfeleket és az érdekelteket a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti.
(10) Az országos, térségi, elővárosi és helyi vasúti pályahálózatba tartozó vasúti pálya és tartozékai, valamint vasúti üzemi létesítmény engedélyezésével kapcsolatos jogerős határozattal szemben újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.
(11) A közlekedési hatóság a vasútbiztonság körébe tartozó feladatait nem ruházhatja át, és annak elvégzésére más szervezetet – közigazgatási szerv kivételével – nem kérhet fel.
81. § (1) A közlekedési hatóság a vasúti pályák, az üzemi létesítmények és a vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotát, valamint az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítás elvégzését ellenőrzi. A vasúti társaság köteles a szabad ellenőrzés valamennyi feltételét biztosítani, különösen a lényeges dokumentumokhoz, létesítményekhez, berendezésekhez és felszerelésekhez való korlátozás nélküli hozzáférést. Ha a közlekedési hatóság az ellenőrzés során mulasztást állapít meg
a) az üzemben tartót a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére utasítja, továbbá
b) bírságot szab ki, amelynek legmagasabb összegét a Kormány rendeletben határozza meg.
(2) Ha a mulasztás az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyezteti, a közlekedési hatóság a vasúti pálya üzemének megszüntetését, illetve a vizsgált jármű forgalomból való kivonását rendeli el.
(3) A közlekedési hatóság a vasúti pályának, a vasúti járműnek, illetve a vasúti járműre szerelt nyomástartó edénynek engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő létesítése, gyártása, átalakítása, bontása, illetve használata esetén
a) bírságot szab ki, amelynek legmagasabb összegét a Kormány rendeletben határozza meg, továbbá
b) a vasúti pálya, a vasúti jármű, illetve a vasúti járműre szerelt nyomástartó edény lebontását, átalakítását, gyártásának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását rendelheti el.
(4) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított vasúti pálya, vasúti jármű, illetve nyomástartó edény lebontását, átalakítását, gyártásának, átalakításának vagy üzemeltetésének a megszüntetését, forgalomból való kivonását a közlekedési hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, illetve az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással sem szüntethető meg.
(5) A műszaki engedélyköteles vasúti közlekedési tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértőit a közlekedési hatóság bírság megfizetésére kötelezi. A bírság legmagasabb összegét a Kormány rendeletben határozza meg. A bírság ismételten is kiszabható.
(6) A beszedett bírság a közlekedési hatóságot illeti meg.
82. § (1) A közlekedési hatóság jogosult
a) a külön jogszabály szerint közlekedési hatósági vizsgához kötött vasúti munkakört betöltő vasúti munkavállalók személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat,
b) a külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő vasúti munkavállalók személyazonosító adatait, a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatokat,
c) a vasúti közlekedési tevékenység végzésével összefüggésben a vasúti társaság ügyvezetését, valamint a vasúti közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátó személy személyazonosító adatait és büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat
kezelni, továbbá a vizsgaeredményeket, alkalmassági minősítéseket, képesítéseket – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani.
(2) A közlekedési hatóság személyes adatokat a vasúti közlekedés zavartalanságának biztosítása, a vasúti közlekedés biztonságának fenntartása, valamint a 80. § (4) bekezdésének c), h) és j) pontjaiban meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott különleges adatokat a közlekedési hatóság a vasútbiztonsági követelmények érvényesítése céljából a munkavégzésre való alkalmasság megállapítása, a vasúti közlekedés biztonságának folyamatos fenntartása, valamint a 80. § (4) bekezdésének c), h) és j) pontjaiban meghatározott feladatok ellátása érdekében kezeli.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a közlekedési hatóság addig az időpontig tartja nyilván, amíg
a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az érintett természetes személy a közlekedési hatósági vizsgához kötött, vagy külön jogszabályban meghatározott munkakört betölti,
b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az érintett természetes személy a vasúti társaság ügyvezetését, valamint a vasúti közlekedési tevékenység szakmai irányítását ellátja.
(5) A közlekedési hatóság mint adatkezelő szerv biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá azt, hogy azokhoz jogosulatlan személy ne férjen hozzá.
(6) E törvény felhatalmazása alapján az adatkezelésre jogosult szerv (közlekedési hatóság) a kezelt adatokat személyazonosító adatok nélkül statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása céljából továbbíthatók.
(8) A Hivatal a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásával összefüggésben, az üzleti jóhírnév vizsgálata körében jogosult a működési engedélyt kérelmező szervezet, illetve a vasúti társaság ügyvezetését ellátó személy büntetett előéletére vonatkozó különleges adatokat kezelni.
83. § (1) A Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: versenyhatóság) a vasúti közlekedési piacon folyó versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen
a) a 77. § (1) bekezdés b)–c) pontjai szerinti jogvitás ügy,
b) a vasúti közlekedési piac felügyelete,
c) integrált vasúti társaság belső megállapodásának jóváhagyása,
d) a vasúti pályahálózat-kapacitás elosztásának, illetve a Hálózati Üzletszabályzat szerinti kedvezmények biztosítására vonatkozó tárgyalások felügyelete
során.
(2) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. Az átvevő hatóság biztosítja, hogy a részére átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyen védelemben az átadó hatóságnál részesültek.
(3) A Hivatal az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott eljárása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot és az ügyfelet tájékoztatja.
(4) A Hivatal, valamint a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.
84. § (1) Amennyiben az ügyfél a Ket. 68. §-ának (3) bekezdése alapján az üzleti titok védelmére hivatkozással kéri az ellenérdekű fél iratbetekintési jogának kizárását, korlátozását, olyan iratváltozatot is köteles készíteni, amely nem tartalmaz üzleti titkot.
(2) Nem minősíthető üzleti titokká olyan adat, vagy annak bármilyen szempont szerinti feldolgozása, amely adat nyilvánosságra hozatalára az ügyfelet jogszabály kötelezi.
(3) Amennyiben az eljárásban részt vevő ügyfél jogérvényesítése érdekében indokolt, a Hivatal felszólíthatja az üzleti titokkal rendelkező ügyfelet az üzleti titok minősítés azonnali hatállyal történő megszüntetésére. Amennyiben az üzleti titokkal rendelkező ügyfél az üzleti titok minősítést nem oldja fel, és ezzel az ügy érdemi elbírálását akadályozza, a Hivatal végzésben az eljárás folytatásához szükséges mértékben kötelezi az üzleti titok másik fél számára történő rendelkezésre bocsátására.
(4) A Hivatal (3) bekezdésben foglalt végzése elleni bírósági felülvizsgálat iránti halasztó hatályú kérelem előterjesztésének a közléstől számított 15 napon belül van helye. A kérelem tárgyában a bíróság 15 napon belül határoz.
(5) Amennyiben a külföldi hatóság igényli, hogy a megkeresésére adott választ minősítse a Hivatal üzleti titoknak, a Hivatal megkeresésre adott válaszában foglaltakat részben vagy egészben üzleti titokként kell kezelni, az üzleti titok kezelésére a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
85. § (1) Az egyszemélyes gazdasági társaságként működő vasúti társaság a vasúti közlekedési tevékenységéhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaságnak egyedüli tagja vagy részvényese is lehet.
(2) Az e törvény, illetve a végrehajtására kiadott jogszabály alapján megállapított bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
86. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2006. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény, továbbá
a) az egyes közlekedési törvények módosításáról szóló 2000. évi CXXVII. törvény 28. §-ának (4) bekezdése,
b) a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi CIX. törvény 5–7. §-a, 9–13. §-a, 26. §-a (1) bekezdésének „az 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 6. §-ának (2) bekezdése, 7. §-a, V. Fejezete, 12. §-ának (2) bekezdése, valamint 16. §-ának (1) bekezdése, továbbá” szövegrésze, 26. §-ának (3) bekezdése és 27. §-a,
c) a közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról rendelkező 2002. évi LXVIII. törvény 8. §-a,
d) a budapesti 4-es – Budapest Kelenföldi pályaudvar–Bosnyák tér közötti – metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003. évi LV. törvény 7. §-a,
e) a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXV. törvény 6–10. §-a, valamint 44. §-a (1) bekezdésének felvezető mondatából a „továbbá az 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. §-a (6) bekezdésének c) és d) pontja” szövegrész, a 44. §-a (1) bekezdésének a) pontja, és a 44. §-ának (2) bekezdése,
f) az egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvény 25. §-a,
g) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXI. törvény 31. §-a,
h) a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról rendelkező 2005. évi LXXV. törvény.
(2) A törvény
a) 69. §-ának (2) bekezdése,
b) 73. §-a (1) bekezdése f) pontjának a bírság alkalmazására vonatkozó része,
c) 76. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
d) 78. §-ának (4) bekezdése,
e) 81. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
f) 81. §-a (3) bekezdésének a) pontja,
g) 81. §-ának (5)–(6) bekezdése, valamint
h) 85. §-ának (2) bekezdése
a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba.
(3) A törvény 53. §-a (1) bekezdésének f) pontja 2007. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 69. § (2) bekezdésének alkalmazásában a 2006. évben pályahasználati díjat (belső pályahasználati díjat) kell érteni azon vasúti társaságok vonatkozásában, amelyeknek a 2005. évben belföldön pályahasználati díj megfizetése (belső pályahasználati díj elszámolása) iránti kötelezettsége keletkezett.
(5) Ahol jogszabály a Magyar Vasúti Hivatal e törvényben megállapított feladatkörében más szervet említ, azon a törvény hatálybalépésétől kezdődően a Magyar Vasúti Hivatalt kell érteni.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
87. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően működési engedélyhez, tanúsítványhoz, illetve engedélyhez nem kötött, de e törvény alapján működési engedélyhez, tanúsítványhoz, illetve engedélyhez kötött tevékenység végzését e törvény hatálybalépését megelőzően megkezdett szervezet a működési engedély, tanúsítvány, illetve engedély iránti kérelmét e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül köteles a Hivatalhoz, illetve a közlekedési hatósághoz benyújtani.
(2) E törvény hatálybalépését megelőzően az országos közforgalmú vasúti pályát igénybevevő vasúti társaság működéséhez, valamit a vasúti személyszállításhoz és a vasúti árufuvarozáshoz kiadott hatósági engedélyek a bennük megjelölt időpontig, de legkésőbb 2007. június 30-áig jogosítanak a tevékenység folytatására.
(3) A vasúti társaságok egymással kötött, az utazási és fuvarozási kedvezményekre vonatkozó megállapodásai alapján a jelen törvény hatálybalépése előtt megszerzett kedvezmények a kedvezményezetteket e törvény hatálybalépése után is megilletik.
(4) A külön jogszabályban meghatározott vasúti üzemi létesítményeket magában foglaló záhonyi körzetben a vasúti pályahálózathoz tartozó átrakó és rendező pályaudvarok működtetésére a Magyar Állam 2007. január 1. napjáig legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságot hoz létre. E gazdasági társaság vonatkozásában a 14. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
88. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a közlekedési hatóság, illetve a Hivatal feladatára, hatáskörére és illetékességére vonatkozó részletes szabályokat,
b) a vasúti közlekedés területén a kötelező baleseti kárfedezet biztosításának részletes szabályait,
c) a vasúti piacfelügyeleti bírság, valamint a vasúti közlekedés hatósági ellenőrzése során kiszabható igazgatási bírság mértékére, illetve az annak alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat,
d) a vasúti személyszállítás és a vasúti árutovábbítás követelményeit, a személyszállítási és az árufuvarozási szerződésre vonatkozó részletes szabályokat,
e) a kapacitáselosztás körében nyújtott szolgáltatások nyújtására vonatkozóan a VPSZ és az integrált vasúti társaság között fennálló jogviszony feltételeit, ideértve az e szolgáltatások ellenértékeként az integrált vasúti társaság által fizetendő jutalék mértékét,
f) a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó részletes szabályokat,
g) a jogszabályban meghatározott vasúti munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményeket és az egészségügyi vizsgálat feltételeit, valamint a vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
1. a működési, illetve műszaki engedélyezés részletes szabályait,
2. a biztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat,
3. a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés keretében nyújtandó szolgáltatásokra, valamint az azok igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat,
4. a hálózat-hozzáférési díjrendszer kereteit, valamint a hálózat-hozzáférési díjak képzésének, illetve alkalmazásának alapvető szabályait, a pénzügyminiszterrel együttesen,
5. a pályavasúti társaság és az integrált vasúti társaság Hálózati Üzletszabályzatának tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
6. a vasúti pályahálózat kapacitásának elosztására vonatkozó részletes szabályokat,
7. a Hivatal, illetve a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel egyetértésben,
8. a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezésének és időszakos vizsgálatának előírásait,
9. a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembe helyezése engedélyezésének, időszakos vizsgálatának és ellenőrzésének előírásait,
10. a vasúti építmények engedélyezése, üzembe helyezése és üzemeltetése ellenőrzésének előírásait,
11. a vasúti pálya tartozékának minősülő vasúti távközlő-berendezések körét,
12. egyes vasúti munkaköröket betöltő szakemberek képzésének és vizsgáztatásának a szabályait,
13. a vasúti járművek javítását és minősítését végző személyek, illetve szervezetek működési feltételeit,
14. a számviteli elválasztásnak és az önálló belső mérlegkészítésnek a szabályait a pénzügyminiszterrel együttesen,
15. a különleges vasutak működésének és hatósági engedélyezésének a feltételeit,
16. a közforgalmú menetrend készítésének szabályait,
17. a formaruha viselésére kötelezettek körét és a formaruha viselésének feltételeit,
18. a 68. § (2) bekezdése szerinti utazási és fuvarozási kedvezmény mértékét és igénybevételének feltételeit,
19. a vasutak kölcsönös átjárhatóságának szabályait,
20. a sikló, a függőpálya és a sífelvonó kezelőjének képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat,
21. a vasúti forgalom lebonyolítására vonatkozó szabályokat,
22. a Hivatal részére fizetendő felügyeleti díj megfizetésének módját és feltételeit,
23. a záhonyi körzetben a vasúti pályahálózathoz tartozó átrakó és rendező pályaudvarok vasúti üzemi létesítményeinek körét a pénzügyminiszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az országos vasúti pályahálózathoz tartozó felszín alatti vasúti pálya nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét rendeletben közzétegye.
89. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 91/440/EK irányelve (1991. július 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdés 4. pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];
b) az Európai Parlament és a Tanács 2001/12/EK irányelve (2001. február 26.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdés 14. pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];
c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/51/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról;
d) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány, II. Melléklet 8. rész D. pont (2) bekezdés;
e) a Tanács 95/18/EK irányelve (1995. június 19.) a vasúttársaságok engedélyezéséről [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdés 1. pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];
f) az Európai Parlament és a Tanács 2001/13/EK irányelve (2001. február 26.) a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv módosításáról [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdésének 1. pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelettel együtt];
g) az Európai Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelve (2001. február 26.) a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdésének 2., 3., 4., 5. és 6. pontjában adott felhatalmazások alapján megalkotott miniszteri rendeletekkel együtt];
h) az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról, az 1. cikk d) pontja, a 3. cikk j)–o) pontjai, valamint a 19–25. cikkek kivételével [a törvény végrehajtására a 88. § (2) bekezdésének 1., 2., 8. és 12. pontjában adott felhatalmazások alapján megalkotott miniszteri rendeletekkel együtt].
90. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény
a) 1. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény állapítja meg)
„a) az országos közutak és műtárgyaik, a csatornák, valamint a regionális közműrendszerek,”
(koncessziós szerződés keretében való átengedésnek alapvető szabályait.)
b) 1. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatályát veszti.
91. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 172. § d) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak)
„d) az országos közutak, az országos törzshálózati vasúti pályák, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér, továbbá az ország területe feletti légtér,”
I. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák
Budapest – Hegyeshalom – országhatár (1)
Hegyeshalom – Rajka – országhatár (1)
Győr – Sopron – országhatár (8)
Győr-Celldömölk (10)
Szombathely – Sopron – (Ágfalva) országhatár (15)
Zalaszentiván – Nagykanizsa (17)
Székesfehérvár – Szombathely (20)
Szombathely – Szentgotthárd – országhatár (21)
Boba – Zalaegerszeg – Bajánsenye – országhatár (25)
Budapest – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – országhatár (30)
Budapest – Pécs (40)
Dombóvár – Gyékényes – országhatár (41)
Pusztaszabolcs – Adony (42)
Székesfehérvár – Pusztaszabolcs (44)
Murakeresztúr – Gyékényes (60)
Pécs – Pécs külváros (64)
Pécs – Villány (65)
Villány – Magyarbóly – országhatár (66)
Budapest – Szob – országhatár (70)
Budapest – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor (80)
Felsőzsolca – Hidasnémeti – országhatár (90)
Budapest – Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony – országhatár (100)
Mezőzombor – Nyíregyháza (100c)
Püspökladány – Biharkeresztes – országhatár (101)
Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Lőkösháza – országhatár (120)
Szeged – Rendező – Röszke – országhatár (136)
Cegléd – Szeged (140)
Budapest – Kelebia – országhatár (150)
Komárom – Komárom országhatár
Záhony normál nyomtávú hálózat
Záhony széles nyomtávú hálózat
Eperjeske – országhatár
II. Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák
Budapest – Esztergom (2)
Esztergom – Almásfüzitő (4)
Székesfehérvár – Komárom (5)
Fertőszentmiklós – országhatár (9)
Győrszabadhegy – Veszprém (11)
Felsőgalla – Tatabánya – Oroszlány (12)
Hegyeshalom – Porpác (16)
Szombathely – Zalaszentiván (17)
Körmend – Zalalövő (22)
Tapolca – Ukk (26)
Szabadbattyán – Tapolca (29)
Balatonszentgyörgy – Tapolca (30b)
Kaposvár – Fonyód (36)
Adony – Dunaújváros (42)
Dunaújváros – Paks (42)
Mezőfalva – Rétszilas (43)
Sárbogárd – Börgönd (45)
Rétszilas – Bátaszék (46)
Dombóvár – Bátaszék (50)
Gyékényes – Barcs – Szentlőrinc (60)
Villány – Mohács (65)
Budapest – Vácrátót – Vác (71)
Galgamácsa – Vácrátót (77)
Aszód – Balassagyarmat – Ipolytarnóc – országhatár (78)
Mezőzombor – Sátoraljaújhely (80)
Hatvan – Somoskőújfalu – országhatár (81)
Hatvan – Újszász (82)
Vámosgyörk – Gyöngyös (85)
Füzesabony – Eger (87a)
Nyékládháza – Tiszapalkonya-Erőmű (89)
Miskolc – Bánréve – országhatár (92)
Bánréve – Ózd (92)
Miskolc – Tornanádaska – Hídvégardó – országhatár (94)
Debrecen – Nyírábrány – országhatár (105)
Debrecen – Füzesabony (108)
Apafa – Mátészalka (110)
Nyíregyháza – Nyírbátor (113)
Mátészalka – Tiborszállás – Ágerdőmajor – országhatár (115)
Tiszatenyő – Szentes – Hódmezővásárhely – Makó (130)
Szeged – Békéscsaba – Kötegyán – országhatár (135)
Budapest – Lajosmizse – Kecskemét (142)
Bátaszék – Baja – Kiskunhalas (154)
Kiskunhalas – Kiskunfélegyháza (155)
Budapesti körvasutak
Széchenyi-hegy – Hűvösvölgy (7)
Környe – Pápa (13)
Pápa – Csorna (14)
Szombathely – Kőszeg (18)
Zalaegerszeg – Rédics (23)
Zalabér-Batyk – Zalaszentgrót (24)
Lepsény – Veszprém (27)
Kaposvár – Siófok (35)
Balatonszentgyörgy elágazás – Somogyszob (37)
Nagyatád – Somogyszob (38)
Balatonfenyves Gazdasági Vasút – Csiszta-Gyógyfürdő (39)
Balatonfenyves Gazdasági Vasút – Somogyszentpál (39b)
Godisa – Komló (47)
Keszőhidegkút-Gyönk – Tamási (48)
Dombóvár – Lepsény (49)
Szentlőrinc – Sellye (61)
Középrigóc – Villány (62)
Pécs – Bátaszék (64)
Vác – Balassagyarmat (75)
Diósjenő – Romhány (76)
Mátramindszent – Mátranovák – Homokterenye (83)
Kisterenye – Kál-Kápolna (84)
Vámosgyörk – Újszász (86)
Eger – Putnok (87)
Miskolc – Mezőcsát (88)
Rudabánya – Kazincbarcika (95)
Szerencs – Hidasnémeti (98)
Kál-Kápolna – Kisújszállás (102)
Karcag – Tiszafüred (103)
Debrecen – Sáránd – Nagykereki (106)
Sáránd – Létavértes (107)
Tiszalök – Tocóvölgy (109)
Mátészalka – Záhony (111)
Nagykálló – Nyíradony (112)
Mátészalka – Zajta (113)
Mátészalka – Csenger (114)
Nyíregyháza – Vásárosnamény (116)
Görögszállás – Ohat-Pusztakócs (117)
Nyíregyháza – Balsai Tisza-part (118)
Herminatanya – Dombrád (119)
Kétegyháza – Mezőhegyes – Újszeged (121)
Mezőtúr – Orosháza – Mezőhegyes (125)
Mezőhegyes – Battonya (125a)
Kisszénás – Kondoros (126)
Körösnagyharsány – Vésztő – Gyoma (127)
Kötegyán – Vésztő – Püspökladány (128)
Murony – Békés (129)
Szolnok – Kiskunfélegyháza (145)
Kecskemét – Kunszentmárton (146)
Kiskunfélegyháza – Szentes – Orosháza (147)
Kecskemét KK – Kiskörös KK (148)
Törökfái – Kiskunmajsa KK (149)
Kunszentmiklós-Tass – Dunapataj (151)
Kecskemét – Fülöpszállás (152)
Kiskörös – Kalocsa (153)
Adony – Adonyi Dunapart
Ajka – Padragkút
Ajka – Csinger
Bácsalmás – Csikéria
Baja – Baja Dunapart
Baja – Baja-külső
Balatonszentgyörgy elágazás – Sármellék
Bodajk – Balinka
Börgönd – Szabadbattyán
Dorog – Dorogi Mészkőhegy
Dunakeszi – Dunakeszi-gyártelep
Dunaújváros – Kikötő
Eger rendező elágazás – Tihamér elágazás
Hidas-Bonyhád – Bonyhád
Kiskundorozsma szállásvágány
Mátramindszent – Mátranovák-Homokterenye
Mezőkeresztes – Bükkábrány
Miskolc – Diósgyőr-Vasgyár
Mór – Pusztavám
Nagyút – Visonta
Nógrádszakál – országhatár
Pécs-felső – Pécsbánya-rendező
Pécsbánya-rendező – Pécsbánya-telep
Sajóecseg – Sajóbábony
Szeged-rendező – Szeged-Tisza
Székesfehérvár – Lovasberény – Felcsút – Bicske
Tapolca – Zalahaláp
Tokod elágazás – Tokod
Uzsa – Uzsabánya
Zirc – Dudar
I. Az 54. § (1) bekezdésében hivatkozott alapszolgáltatások
a) a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti kérelmek kezelése,
b) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot a biztosított kapacitásnak megfelelően árutovábbítás, személyszállítás, illetőleg vontatás céljára a hozzáférésre jogosult rendelkezésére bocsátása,
c) a nyílt vonalak, a forgalmi vágányok, a kitérők, a vágánykapcsolatok, a műtárgyak, a különböző nyomtávok közötti átrakást szolgáló berendezések, valamint a jelző és biztosító berendezések használatának a b) pontban foglaltak keretein belül történő biztosítása,
d) a vasúti járműforgalom lebonyolításáról történő gondoskodás, ideértve az ahhoz szükséges eszközök és adatok kezelését, illetve továbbítását, valamint
e) a vasúti járművek közlekedtetéséhez szükséges információk szolgáltatása.
II. Az 54. § (3) bekezdésében hivatkozott létesítményekhez és berendezésekhez való hozzáférés
a) vasúti állomáshasználat és állomáshasználathoz kapcsolódó járulékos szolgáltatások tehervonatok és -kocsik számára,
b) vasúti állomások használata és állomáshasználathoz kapcsolódó járulékos szolgáltatások személyszállító vonatok és -kocsik számára,
c) vasúti üzemanyagtöltő berendezések és felsővezetéki rendszerek használata,
d) állomási, szolgálati helyiségek, vonali területek és berendezések használata, állomási és vonali üzemszünet felfüggesztése, vonatfelvételi tevékenység végzése, illetve vasúti járművek tárolása.
III. Az 54. § (4) bekezdésében hivatkozott kiegészítő szolgáltatások
a) a vontatási energia nyújtása,
b) tolatás és a II. részben meghatározott létesítmények használatával kapcsolatos egyéb szolgáltatások, ideértve a határforgalom lebonyolításával kapcsolatos, valamint a különböző vasúti pályahálózatok kölcsönös átjárhatóságának hiányából eredően szükségessé váló szolgáltatásokat is,
c) közlekedésben részt vevő személyszállító vonatok előfűtése, előhűtése,
d) veszélyes áruval rakott kocsik vonatban történő vasúti továbbítása és kiegészítő szolgáltatás rendkívüli küldemények rendes vonatban való közlekedtetése esetén.
IV. Az 54. § (5) bekezdésében hivatkozott mellékszolgáltatások
a) hozzáférés a távközlési hálózathoz,
b) kiegészítő információk szolgáltatása,
c) a vasúti jármű műszaki vizsgálata.
