Az „Élet és irodalom” című hetilapban „Tokaji borcsaták II” címmel cikk jelent meg, mely azt a látszatot kelti, hogy Orbán Viktor miniszterelnöki tisztségének betöltése idején, a felesége és baráti társasága által létrehozott gazdasági társaságnak adott olyan tanácsot, melynek révén az rövid időn belüli Tokaj környékén, áron alul nagyobb birtokhoz és állami pénzekhez jutott.
A közélet tisztasága, továbbá a köztisztség betöltése iránti bizalom megőrzése miatt szükséges a cikkben foglaltak valódiságtartalmának kivizsgálása. A felmerült aggályok tisztázása érdekében:
I. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságot hoz létre „az Orbán család állami forrásból történő gazdagodása, különös tekintettel a szőlőbirtokokra” elnevezéssel (a továbbiakban: vizsgálóbizottság).
II. A vizsgálóbizottság feladata a következő kérdések megválaszolása:
1. Felhasználta-e, s ha igen, milyen módon Orbán Viktor volt miniszterelnök a közjogi funkcióját a családi vállalkozásának vagyongyarapításához?
2. Hitelesek-e az összeférhetetlenség gyanúját felvető, a sajtóban megjelent információk a volt miniszterelnök szerepvállalásáról a családi cégben?
3. Részt vett-e a felesége és baráti társasága által létrehozott gazdasági társaság ülésén, továbbá befolyásolhatta-e a társaság tagjainak döntését?
4. Volt-e szerepe a volt miniszterelnök közjogi funkciójának abban, hogy a családi vállalkozása több jogcímen, több tízmilliós támogatást kapott az adófizetők pénzéből? Pontosan milyen jogcímen és mennyi állami pénzhez jutottak 1998-2002 között?
5. Volt-e szerepe a volt miniszterelnök politikai befolyásának abban, hogy családi érdekeltségei és a Tokaj Kereskedőház Rt. többmilliárdos állami támogatást kapott?
6. Felhasználta-e a volt miniszterelnök politikai funkcióját és kapcsolatait annak érdekében, hogy családja tulajdonában álló cégek és az állam, illetőleg az állami tulajdonú társaságok között üzleti kapcsolatok létesüljenek?
7. Került-e a volt miniszterelnök politikai befolyásának következtében állami vagy önkormányzati ingatlan is a társaság, illetve a társaság tagjainak tulajdonába 1998-2002 között?
8. Van-e összefüggés a volt miniszterelnök és Kékessy Dezső személyes kapcsolatának Kékessy Dezső párizsi nagyköveti kinevezése között?
9. Felhasználta-e a volt miniszterelnök politikai befolyását arra, hogy feleségének cégtársai állami megbízásokat kaptak az előző kormányzati ciklusban?
10. Szerepet játszott-e az önkormányzati földek megszerzésében az, hogy Orbán Viktor a Sárazsadány XXI. Század Alapítvány létrehozója, a kuratórium elnöke pedig Sárazsadány polgármestere?
III. A bizottság eljárása során köteles tiszteletben tartani az 50/2003. (XI. 5.) AB határozatban számba vett alkotmányossági szempontokat, így például a bizottság vizsgálatának (meghallgatások, adatkezelések stb.) az érintett személyek önkéntes együttműködésén kell alapulnia. Meghallgatás vagy adatkérés szükségessége esetén a bizottság elnöke köteles felhívni az érintett személy figyelmét együttműködésének önkéntes jellegére, a bizottság vallomástételre vagy adatszolgáltatásra senkit nem kötelezhet. Ezen túlmenően, a vizsgálóbizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) javaslatot a szükséges intézkedésekre.
V. A vizsgálóbizottság 10 főből áll. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
| MSZP | 4 | |
| SZDSZ | 1 | |
| Fidesz - Magyar Polgári Szövetség | 3 | |
| MDF | 1 | |
| Függetlenek | 1 |
VI. A vizsgálóbizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A vizsgálóbizottság elnökét a kormánypárti képviselőcsoportok együttesen, alelnökét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.
VII. A vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.
VIII. A vizsgálóbizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a tagjainak megválasztásától számított 180 napig tart.
