Az Országgyűlés azzal a szándékkal, hogy teljeskörűen feltárja a jövedéki törvénynek a kormánypártok által történt, a költségvetésnek több tízmilliárd forint bevételkiesést okozó módosítása, és ezzel a Zwack Unicum Rt.-nek milliárdos adóhátralék alóli mentesítése közötti összefüggéseket, és egyes kormánytagok ezzel kapcsolatos felelősségét, az alábbi határozatot hozza:
I. Az Országgyűlés Házszabálya 34. §-ának (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot hoz létre a jövedéki törvény kormánypártok által történt, a költségvetésnek több tízmilliárd forint bevétel kiesést okozó módosítása, és ezzel a Zwack Unicum Rt. milliárdos adóhátralék alóli mentesítése, Zwack Péter volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő mandátumáról történt lemondása, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének a Zwack Unicum Rt.-t érintő vizsgálata és annak másfél éve elmaradó következménye, és a Vám- és Pénzügyőrség volt országos parancsnoka Arnold Mihály lemondása közti összefüggések, és mindezekkel kapcsolatban Medgyessy Péter volt miniszterelnök és Draskovics Tibor pénzügyminiszter felelősségének kivizsgálására.
II. A vizsgálat tárgya annak tisztázása, hogy:
1. Mennyi ideig töltötte be Medgyessy Péter volt miniszterelnök a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács (MSZSZT) igazgatói tisztét, és mi volt a feladata?
2. Az MSZSZT-n belül milyen súllyal szerepel a Zwack Unicum Rt.?
3. Mennyi ideig volt Csillag István volt gazdasági és közlekedési miniszter a Zwack Unicum Rt.-ben felügyelő bizottsági tag?
4. Milyen körülmény indokolta a Zwack Unicum Rt. vermouth termékcsaládjának Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete általi bevizsgálását?
5. Mikor zárult le az analizálás, és mikor készült el a jegyzőkönyv, hol iktatták, kik kaptak belőle hivatali úton?
6. Ha a vizsgálat és a jegyzőkönyv iktatása és értesítési rendje eltérő volt az addigi szokásoktól és előírásoktól, kinek a kérésére vagy utasítására tértek el az előírtaktól, vagy a szokásos rendtől?
7. Van-e összefüggés a Vám- és Pénzügyőrség volt országos parancsnoka, Arnold Mihály lemondása és a Vám-és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete által végzett vizsgálat és annak várható következménye között?
8. Vámtarifaszám besorolásból adódóan hány vitás eset volt 2002-2003-ban, ez hány céget érintett, és melyek ezek a cégek?
9. Mekkora összegű volt a Zwack Unicum Rt. esetében a vámtarifaszám besorolásból adódó várható adóhátralék, és ehhez kapcsolódó büntetés nagysága a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetének vizsgálata alapján?
10. Mekkora volt a Vám- és Pénzügyőrség követelése adóhátralék formában vámtarifaszám besorolásból adódóan 2002-2003-ban?
11. Mekkora volt a vámtarifaszám besorolásból adódó adóhátralék miatt kivetendő büntetés összege 2002-2003-ban?
12. Volt-e más olyan cég, amelyik a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete vizsgálati eredményét vitatta, és nem volt hajlandó a vámtarifaszám átsorolást végrehajtani?
13. Hogyan kell érteni Burány Sándor egy rendezvényen elhangzott kijelentését, hogy a Zwack-ügy már koalíciós kényszer?
14. Kinek a kezdeményezésére került sor 2003. február 12-én a Pénzügyminisztériumban (PM) a Zwack Unicum Rt. vámhatósági adóvizsgálatával kapcsolatban szakértői megbeszélésre?
15. Szokásosnak tekinthető-e, hogy egy vizsgálat alá vont cég külső szakértője felülbírálja a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete analizálási eredményét, és a PM végül a külső szakértő álláspontját fogadja el a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete álláspontjával szemben?
16. Van-e összefüggés Zwack Péter volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő lemondása, és a Zwack Unicum Rt. terhére az adóhátralék kivetésének elmaradása között?
17. Tudott-e Veres János akkori PM politikai államtitkár a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete jelentéséről, mikor és milyen körülmények között szerzett tudomást róla?
18. Tudott-e Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete jelentéséről, mikor és milyen körülmények között szerzett tudomást róla?
19. Amikor tudomásukra jutott az információ, milyen lépéseket tettek?
20. Van-e összefüggés a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete jelentése közel másfél éves késéssel történt nyilvánosságra kerülése, és az ez idő alatt módosított jövedéki törvény között, amely módosítás eredményeképp mentesült a jelentésben vizsgált cég is az önkényes tarifaszám besorolásból adódó várható adóhátralék és jogkövetkezménye alól?
21. Általánosnak tekinthető-e az az eljárás, hogy a PM olyan törvénymódosítást kezdeményez, amelynek következtében a vizsgálat alá vont cégek vélhetően többmilliárdos adóbefizetés alól mentesülnek?
22. Miért állt érdekében a kormánynak és a kormánypárti többségnek egy olyan törvénymódosítást támogatni, amelynek következtében vélhetőleg több tízmilliárd Ft-os bevételről mondtak le a költségvetés kárára?
23. Draskovics Tibor pénzügyminiszter kezdeményezett-e eljárást hivatali visszaélés gyanúja miatt a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézet jelentése eltűnése kapcsán, különös tekintettel Arnold Mihály levelére?
24. Draskovics Tibor pénzügyminiszter kezdeményezett-e bármilyen más eljárást vagy vizsgálatot a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézet jelentése eltűnése kapcsán, különös tekintettel Arnold Mihály levelére?
25. Az Állami Számvevőszék foglalkozott-e az úgynevezett vámtarifaszám besorolásból adódó problémával, és annak következtében be nem fizetett adóhátralékkal?
26. Milyen a PM operatív kapcsolata a Vám- és Pénzügyőrséggel?
27. Milyen a PM által kiadott rendeletek és előterjesztett törvényjavaslatok szabályzó hatása a költségvetésre?
28. Milyen a PM, a Vám- és Pénzügyőrség és intézményei közötti levelezések, jelentések, utasítások, szakvélemények útja és nyomon követhetősége?
III. A vizsgálóbizottság az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatának figyelembevételével maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
IV. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melynek tartalmaznia kell
a) a bizottság feladatát;
b) a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
c) a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
d) annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
e) a vizsgálat által érintett szerv(ek) vagy személy(ek) észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
f) javaslatot az esetlegesen szükséges intézkedésekre.
V. A vizsgálóbizottság 10 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:
| Fidesz - Magyar Polgári Szövetség | 3 | |
| MSZP | 4 | |
| MDF | 1 | |
| SZDSZ | 1 | |
| független | 1 |
VI. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a képviselőcsoportok vezetőinek javaslata alapján a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.
VII. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat L, valamint II. 1-28. pontjait érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre, vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során - figyelemmel az Alkotmánybíróság 50/2003. (XI. 5.) AB határozatára - a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt megjelenni.
A bizottság, illetve tagjai a bizottság feladatköréhez tartozó ügyekben jogosultak megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták körében a 13. pontban jelzett adatokat, a különleges adatfajták körében a (Pénzügyminisztérium) 131., 132., 133., 134., 135., 136., 137/A., 137/B. és 137/C. pontban jelzett adatokat.
VIII. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés fedezi költségvetéséből.
IX. A bizottság megbízatása a IV. pont szerinti jelentés elkészítéséig, de legkésőbb a bizottság megalakulásától számított 90. napig tart.
