Időállapot: közlönyállapot (2005.XII.25.)

96/2005. (XII. 25.) OGY határozat - az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról 2/3. oldal

A bemutatott helyzetből kiindulva, továbbá a konvergenciaprogramban vázolt gazdaságpolitika sikeres végigvitelét feltételezve, a 2013-ig terjedő időszakban a makrogazdasági pálya, a makrofolyamatok alakulásának fő jellemzői az alábbiak. Előrejelzésünk:
Középtávon jelentős beruházásnövekedéssel és a foglalkoztatás évi 1% körüli bővülésével számolunk. Ez utóbbi az időszak vége felé, 2010-től a demográfiai prognózisok alapján le fog lassulni. A folyamatot erősíti az is, hogy az uniós tőkeforrások növekedési üteme is lassul, ami kevesebb pótlólagos beruházásra ad lehetőséget. A változások hatására a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája folyamatosan növekszik, így az EU-átlagtól való - ma 7,4 százalékpontos - lemaradásunk csökken. A jövőben növekednek a beruházások, és bővül a foglalkoztatás
A gazdaság egyensúlyának fenntartása érdekében alapvető jelentősége van annak, hogy a jövedelmek ne szakadjanak el a teljesítményektől. Középtávon a magyar gazdaság termelékenységének növekedése 3 és 3,5% között valószínűsíthető. Az államháztartás és a külső egyensúly javítása szempontjából elengedhetetlen, hogy a reálbérek és a fogyasztás növekedése ezt a szintet ne lépje túl. Ebben az esetben a konvergenciaprogramban bemutatott inflációs pálya is tartható, mely szerint a fogyasztói árnövekedés 2008-ra 3% alá csökken. Az azt követő években az áremelkedés tovább mérséklődik, az időszak végére a magyar gazdaság szempontjából egyensúlyinak tekinthető 2,5%-on stabilizálódik. A teljesítményekkel arányosan nőhet a reálbér és a fogyasztás
A beruházások erőteljes bővülése - a viszonylag kedvező, stabil külső konjunktúra fennmaradását feltételezve - lehetővé teszi, hogy a konvergenciaprogramban már figyelembe vett felzárkózási folyamat erősebb legyen. Az EU-ból érkező, növekvő felhalmozási célú források további lökést adnak ennek a folyamatnak. 2008 után az uniós források növekedési üteme kissé mérséklődik, ami némileg visszafogja a beruházások növekedési ütemét is. Mindezek mellett a beruházási hányad az időszak egészében növekszik, 2013-ra már eléri a 28%-ot. 2013-ra már 28%-os lesz a beruházási hányad
Összességében a GDP növekedése az egész időszak alatt erőteljes lesz. Középtávon a potenciális növekedés üteme 4,5% körül alakul, számításaink szerint ezt a mértéket 2008-ra érheti el a gazdaság növekedése. Az időszak második felében a növekedés a 4-5%-os sávban ingadozhat, a konkrét mértéket részben a külső konjunktúra alakulása, részben az unióból érkező források hatékony felhasználása határozza meg. A gazdasági növekedés üteme tartósan magas lesz
2.4.2 Az állami tevékenységek összehangolásának szükségessége
Egyes fejlesztéspolitikai célok elérése sok esetben más kormányzati politikákhoz is kapcsolódik. Ilyenek a fiskális politika, a jövedelempolitika, az adópolitika, a monetáris politika, a szabályozórendszer, a társadalom/államháztartás elosztórendszerei, a közigazgatás és közszolgáltatások intézményrendszere és működése. A fejlesztéspolitikai célokat a leghatékonyabb eszközök összehangolt felhasználásával lehet elérni. Ezért az ország sikeréhez a hatékony fejlesztéspolitikán túl a különböző állami tevékenységek összehangolása is elengedhetetlen. A különböző eszközök egymást kiegészítő hatását erősíti, ha azokat a fejlesztésekkel együttesen tervezik. *  A kiegyensúlyozott, mindenki számára érzékelhető fejlődés csak akkor valósul meg, ha a kormányzati politika más területei is hozzájárulnak a fejlesztési programok eredményességéhez. Amennyiben a makrogazdasági feltételek, a társadalom elosztórendszerei, a közszolgáltató intézmények, a gazdasági szabályozók és a fejlesztési programok céljai nincsenek összhangban, a különböző eszközök hatásai gyengíthetik vagy teljesen kiolthatják egymást. Ezért nélkülözhetetlen, hogy a hosszú távú célok megvalósítása érdekében a kormányzat megerősítse a különféle állami tevékenységek hosszú távú konzisztenciáját. A tervezés és a végrehajtás során kiemelt figyelmet kell fordítani a stabil gazdasági egyensúlyt, a közszféra hatékony működését és a versenybarát szabályozási környezetet nyújtó feltételek megteremtésére és erősítésére. A fejlesztéspolitika sikeréhez más állami rendszerek és eszközök támogatására is szükség van

A makrogazdasági stabilitás megőrzéséhez szükséges lépések

A makrogazdasági stabilitás és a fejlesztéspolitika kapcsolata a kölcsönösségen alapul. A makrogazdasági stabilitás nemcsak peremfeltételéül szolgál a fejlesztéspolitikának, de nagyban hozzá is járul a fejlesztéspolitikai célkitűzések eléréséhez. Az ország sikeressége, versenyképessége nagymértékben függ az állam, a közszféra működésétől, hatékonyságától, versenyképességétől. *  Ráadásul a Kohéziós Alap kritériumrendszere miatt a stabilitás közvetlenül, formálisan is befolyásolja a fejlesztéspolitikát. Ezzel párhuzamosan a fejlesztéspolitika által hatékonyan felhasznált európai uniós források is hozzájárulhatnak a makrogazdasági stabilitás eléréséhez, a gazdasági növekedés erősödésével többletforrásokhoz juttathatja a költségvetést. A kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez állami beavatkozások is kellenek...
Fejlesztési szemszögből a legfontosabb makrogazdasági kritérium a stabilitás, ezen belül is a pénzügyi egyensúly, az államháztartás fenntartható gazdálkodása és az alacsony infláció. Mindegyik a stabil üzleti környezet feltételének tekinthető. A kiszámítható pénzügyi helyzet, a mérsékelt infláció és a kiszámítható kormányzati gazdaságpolitika kedvezően hat az üzleti beruházásokra. ...melynek legfontosabb célja a makrogazdasági stabilitás biztosítása.
Kiemelten fontos tehát a magyar gazdaság nominális konvergenciáját biztosító és a fejlesztéspolitika makrogazdasági, költségvetési kereteit rögzítő, 2004 és 2008 közötti időszakra szóló konvergenciaprogram végrehajtása. A Kormány által elfogadott konvergenciaprogramban kitűzött célok teljesítése során a költségvetésre nehezedő nyomás csökkenése nem várható az előttünk álló időszakban. Ezért a deficit „kinövésén” kívül szükség van más, az államháztartási hiányt és az adósságot csökkentő eszköz csatarendbe állítására is. Kiemelten fontos tehát a konvergencia program végrehajtása.
Ennek érdekében át kell alakítani a költségvetés alrendszereit, illetve a közszolgáltatások rendszerét (önkormányzati finanszírozás, szociális, egészségügyi, oktatási, nyugdíjrendszer, MÁV). Ki kell szélesíteni a közfeladatok finanszírozásának bázisát. Nem folytatható tovább, hogy az adó- és járulékkerülés miatt a közterheket viselők indokolatlanul nagymértékben járuljanak hozzá a közjavak finanszírozásához. A finanszírozási bázis szélesítése stabilabbá teszi a közfeladatok finanszírozását, és - az állami elvonás szintjének csökkenésén keresztül - javítja az ország versenyképességét. Az államháztartási hiány csökkentése mellett a lakossági megtakarítások erőteljes ösztönzésével annak finanszírozhatóságát is javítani kell. A stabilitást célzó állami beavatkozások között fontos szerepet játszik például az önkormányzati rendszer átalakítása vagy az egészségügy, az oktatási rendszer reformja

A modern, hatékony közigazgatás megteremtése

A sikeres felzárkózás szükséges feltétele: a magyar államgépezet hatékonyságának jelentős javítása. Ez kézzelfogható ösztönző ahhoz, hogy megnyissa az utat a közigazgatás területén régóta sürgető reformok megvalósításához.
Az állami és önkormányzati rendszer mai széttöredezett és túlszabályozott állapotában nem alkalmas a felzárkózási folyamat levezénylésére és az európai források hatékony felhasználására. A közigazgatási reformnak többirányúnak kell lennie. Egyrészt a szolgáltató állam modelljének megteremtésére kell irányulnia, melynek legfontosabb feladata, hogy a jogbiztonságot garantáló kiszámítható és igazságos környezetet teremtsen a gazdaság szereplői számára. Másrészt a feladatoknak a közigazgatás különböző területi szintjei (régió, kistérség, települések) közötti ésszerű megosztását kell céloznia, a szubszidiaritás elve alapján. A fő célok: a szolgáltató állam megteremtése, és a szubszidiaritáson alapuló decentralizáció folytatása.
Cselekvőképes államigazgatásra van szükség. A dinamikusan változó nemzetközi környezethez való sikeres alkalmazkodás feltétele, hogy erősödjön a stratégiai szemlélet az államigazgatásban. Olyan apparátusra van szükség, amely rendelkezik a politikai célok szakpolitikává alakításához szükséges információkkal, képességekkel és jogosítványokkal. Meg tudja szervezni, hatékonyan és takarékosan végre tudja hajtani ezeket a szakpolitikákat. Ez a feladat jelentős intézményrendszeri átalakításokat igényel, a stratégiai tervezési kapacitások megerősítését, a megbízható nyomon követési rendszerek kialakítását, a visszacsatoláshoz szükséges értékelési és ellenőrzési kapacitások megerősítését és nem utolsósorban az hetetlen államigazgatási szabályok megváltoztatását. A stratégiai szemlélet megerősítése révén a kormányzat valós döntési lehetőségek közül választva határozhatja meg szakpolitikáját, a különböző alternatívák költségei és hasznai ismeretében. A stratégiai szemlélet erősítése javítja a kormányzás minőségét és hatékonyságát.

Hatékony igazságszolgáltatás

A jogviták gyors elbírálása, a jogszabályok egységes alkalmazása és értelmezése a jól működő állam, a gazdaság, a kiegyensúlyozott verseny egyik garanciája. A modern életvitel bonyolultsága, a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolatok szélesedése az ügyek számának megnövekedésével jár. A hagyományosan jogszabálykövető, a hatályos jogszabályokat minden körülmények között alkalmazó bíróságoknak a jogalkalmazó tevékenység ellátása mellett újabb és újabb kihívásokra kell választ adniuk. Az igazságszolgáltatás súlyos túlterheltséggel küzd, ám mindenki gyors döntést igényel. A gyors döntés iránti jogos társadalmi igény kielégítése érdekében ki kell használni az információtechnológia adta lehetőségeket; meg kell teremteni a bírák és ügyészek élethosszig tartó képzésének feltételeit. A közigazgatás reformja nem halogatható tovább

A szabályozórendszer konzisztenciája és kiszámíthatósága

A fejlesztéspolitika sikeressége érdekében elengedhetetlen feltétel a rugalmas és gyors, ugyanakkor pontos és időtálló szabályozás feltételeinek megteremtése. A jogalkotási folyamat hosszát ma már döntően befolyásolhatják az új infokommunikációs lehetőségek. A gazdaság működését támogató jogalkotás és a zökkenőmentes jogalkalmazás feltétele a mindenki számára hozzáférhető jogi adatbázisok megléte. Elengedhetetlen az Európai Unióban elfogadott „better regulation” (a szabályozás minőségének fejlesztése) szemléletét követő, a gazdasági-társadalmi hatásokat figyelembe vevő jogszabályelőkészítés. A minőségi jogalkotásnak a szabályozás hatásvizsgálatán, az adminisztratív terhek csökkentésén és általános jogegyszerűsítésen kell alapulnia. A fejlesztéspolitika szempontjából kiemelkedő fontosságú a fejlesztéspolitikai és szabályozási eszközök egymást kiegészítő, a hatékonyság kritériumát szem előtt tartó alkalmazása. A fejlesztéspolitikát hatásos és hatékony szabályozásnak kell segítenie
2.5 Fejlesztéspolitikai elvek
A fejlesztéspolitikai elvek meghatározásánál egyrészt a fejlesztéspolitika és a kohéziós politika EU által elfogadott elveiből, másrészt a fejlesztéspolitikai koncepció megalapozását szolgáló hazai munkák eredményeiből indulunk ki. Ezek azok a keretek és irányok, amelyeket követve olyan fejlesztéspolitika alakítható ki és hajtható végre, amely összhangban van a hazai igényekkel és az EU prioritásaival is. A fejlesztéspolitika fő elveit az EU rendeletei rögzítik
- Fenntartható fejlődés elve Fenntarthatóság
A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.
A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás - méltányos életkörülmények, szociális jólét - elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti. A méltányos életkörülmények, a megfelelő életminőség, jólét biztosítását kifejező célkitűzés mindenkire - a jövő nemzedékekre is - vonatkozik. A fenntartható fejlődés a tágan értelmezett életminőség javulását szolgálja, ezért a szociális jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel együtt kell érvényesülnie a szociális igazságosságnak és az esélyegyenlőségnek, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a természeti környezet eltartóképességével összhangban lehet csak a társadalom reális szükségleteinek a kielégítéséről gondoskodni, a környezet eltartóképessége egyben az igények kielégítésének korlátja is.
A fenntartható társadalom legfontosabb ismérvei, együttesen szükséges alapvető követelményei: szociális igazságosság, amelynek az alapja a lehetőségekhez való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása, és a társadalmi terhekből való közös részesedés; az életminőség folytonos javítására való törekvés; a természeti erőforrások fenntartó használata, amelynek megvalósításához a társadalom környezettudatos és környezet-etikus magatartása szükséges; a környezetminőség megőrzése. Az életminőség magában foglalja az egészséget - a teljes testi, lelki és szociális jólétet -, s ehhez kapcsolódóan az anyagi jólétet, az egészséges környezeti feltételeket, a demokratikus jogokat, a biztonságot, a mindenki számára elérhető oktatást stb. A megvalósításhoz elengedhetetlen a rendszerszemléletű gondolkodás és kormányzás, amelynek intézményi, kormányzási megtestesítője a fenntartható fejlődés minden dimenzióját integráló intézményrendszer.
- Az átláthatóság elve Átláthatóság
Meg kell teremteni a fejlesztéspolitikai folyamatok nyilvánosságát és áttekinthetőségét. A nyitott tervezés keretében folyamatosan nyilvánosságra kell hozni a tervezés előkészítő, megalapozó anyagait, munkaváltozatait. Nyilvánossá kell tenni az elért eredményeket és az értékeléseket is.
- A partnerség elve Partnerség
A programok sikeréhez szükséges, hogy az érdekeltek minél szélesebb köre magáénak érezze azokat. A fejlesztéspolitikai munka minden szakaszában intenzív együttműködést kell kialakítani a társadalom és a gazdaság szereplőivel. Létre kell hozni a kiemelt partnerekkel való kooperáció formáit, az érintettek széles körét bevonó műhelyek rendszerét. A tervdokumentumok magas szintű elfogadásával, parlamenti és szakértői fórumok használatával törekedni kell a fejlesztéspolitikára vonatkozó nemzeti konszenzus megteremtésére.
- A szubszidiaritás és decentralizáció elve Szubszidiaritás és
A közösségi fejlesztéspolitika által meghatározott alapelvekkel összhangban a fejlesztéspolitikát érintő döntéseket azon a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre, a döntési felelősség és a döntések hatásainak következményei a legjobban láthatók és érvényesíthetők. decentralizáció
A szubszidiaritás alapelvének érvényesülése révén megnő a helyi szintek felelőssége. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy minél több helyi, települési, kistérségi, megyei vagy regionális szintű elképzelés és erőforrás aktivizálódjon. A helyi, térségi kompetencia erősítése miatt a nemzeti szint valóban az egész országot érintő fejlesztési koncepciók kidolgozására és megvalósítására tud koncentrálni.
- Az indokoltság, koncentráltság és mérhetőség elve Indokoltság
A fejlesztéseknek mérhető, egyértelmű eredményekkel kell járniuk, és a megvalósításuk során felhasznált erőforrásoknak arányosnak kell lenniük az elért eredményekkel. Az intézkedéseknek átmenetinek kell lenniük, meg kell akadályozni, hogy ezek tartós transzferré alakuljanak. Az állami beavatkozás csak azokon a területeken indokolt, ahol a piac nem működik kielégítően. Tartózkodni kell olyan feladatok elvégzésétől, amelyeket a piaci szereplők maguk is megtennének. Állami beavatkozás csak azokon a területeken indokolt, ahol a piac nem működik jól
Olyan programokat kell megvalósítani, amelyeknek hosszú távú kedvező hatása van, és kerülni kell azokat, amelyek hatása csak átmeneti. A programok tervezésénél már figyelembe kell venni a beruházások környezetre (természeti, táji értékekre, természeti erőforrásokra, a környezetszennyezésre, környezethasználatra), gyakorolt hatásait és a terhelhetőség korlátain belül kell a fejlesztést meghatározni. A beavatkozásokat továbbá kellően koncentráltan kell megtervezni annak érdekében, hogy a források felhasználásának érezhető, mérhető hatásai legyenek. A programok kialakításánál tekintettel kell lenni nemcsak a fejlesztés során szükséges ráfordításokra, hanem arra is, hogy biztosítva legyen a létesítmények későbbi gazdaságos üzemeltetése, környezeti, ökológiai fenntarthatósága is.
A tervezés folyamatában meg kell határozni az értékeléshez használható indikátorokat, és ezek segítségével, előre elfogadott módszertan alapján el kell végezni a tervek és programok előzetes és utólagos értékelését. Előzetesen fel kell mérni a fejlesztések gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait, és ezeket utólag is értékelni kell. A beavatkozások mértéke szükségessé teheti a makroökonómiai összefüggések felmérését. Ki kell alakítani a fejlesztéspolitika eredményességének és hatékonyságának mérésére alkalmas monitoring- és ellenőrző rendszert, a végrehajtás ellenőrzését. Mindez azt is lehetővé teszi, hogy a korábban megvalósított programok tapasztalataiból tanulni lehessen. A fejlesztéseknek nemcsak a költségeit, hanem az eredményeit is mérni kell
- Programozás, integráltság Programozás
A programozás a fejlesztési stratégiák és célkitűzések partnerségen alapuló kidolgozását, a fejlesztések egymásra épülését, időbeli ütemezését jelenti. A programozás elve azt szolgálja, hogy ne egy-egy projektet (azaz egy-egy létesítményt, egy-egy akciót) támogassanak, hanem a terület egészének vagy meghatározott alrendszerének fejlődését befolyásoló célkitűzéseket vagy azok sorozatát. A stratégiában a célkitűzésekhez programok rendelhetők, a megvalósítás konkrét elemeiként. A programokban meghatározhatók a létesítmények és az érintett szervezetek. Mindezekhez hozzárendelhetők a megvalósítók (kivitelezők) és a források (finanszírozók) is. Az így kialakított programok finanszírozása az éves költségvetési periódusok rendszerében nehezen megoldható, ezért célszerűbb a többéves fejlesztési programfinanszírozást alkalmazni. A fejlesztések ne egy-egy akcióra vagy projektre korlátozódjanak...
A fejlesztéspolitikai tervezés és a végrehajtás során nem egyes intézkedésekben, hanem egymást erősítő intézkedéscsomagokban kell gondolkozni. Egyszerre kell a szinergikus hatások miatt információs, szabályozási és finanszírozó lépéseket tenni. Lehetőleg olyan beavatkozásokat kell megvalósítani, amelyek felerősítik egymás hatását. A fejlesztéspolitikai intézkedéseknek illeszkedniük kell a más állami intézkedésekhez, és ezt a fejlesztésekhez kapcsolódó koncepciókban is meg kell jeleníteni. ...hanem egymást erősítő intézkedéscsomagokban valósuljanak meg
A programozás célorientált volta, rendszerezettsége lehetőséget nyújt a források alapos áttekintésére, koordinálására, azok időbeli ütemezésére s a felhasználási szakaszhoz kapcsolódó ellenőrzésekre.
- Területi szemlélet, térségben gondolkodás elve Területi szemlélet
Az egy térségen belüli fejlesztések közötti szinergia megteremtése érdekében az ágazati fejlesztések fokozott területi orientációja és egymás közti, területi alapú koordinálása indokolt. Ezen koordináció révén a térségek egyedi adottságaira (problémákra, erőforrásokra, természeti, táji adottságokra) épülő komplex, integrált fejlesztések valósíthatóak meg, és a koordinációnak köszönhetően felerősíthetőek az egyes fejlesztések közötti kedvező szinergikus hatások, vagyis a térségben gondolkodás elve növelheti a fejlesztéspolitika hatékonyságát. A területi szemlélet, térségi gondolkodás elvének érvényesítése érdekében a fejlesztéspolitikának önálló területi célokat is ki kell alakítania. * 

II. RÉSZ

CÉLOK ÉS ESZKÖZÖK A SIKERES MAGYARORSZÁGÉRT

MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSPOLITIKAI TEENDŐI

1. ELŐSZÓ A MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TEENDŐIT ÖSSZEFOGLALÓ DOKUMENTUMHOZ

Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció két részből áll: „A jövőépítés alapjai - Kiindulópontok Magyarország fejlesztéspolitikájához” és a „Célok és eszközök a sikeres Magyarországért - Magyarország fejlesztéspolitikai teendői” című dokumentumból. Jelen dokumentum célja, hogy felvázolja mindazon teendőinket, amelyekkel megalapozhatjuk Magyarország, a magyar emberek hosszú távú sikereit. „A jövőépítés alapjai - Kiindulópontok Magyarország fejlesztéspolitikájához” (a továbbiakban: Kiindulópontok) című dokumentum tárgyalja mindazon feltételeket, alapelveket, amelyek meghatározzák ezen teendőinket az ország fejlesztéspolitikájában. A Kiindulópontok összefoglalja az ország helyzetét, az elmúlt tíz év fejlesztéspolitikai tapasztalatait, beleértve az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatait is, a fejlesztéspolitika EU-beli fő irányait, peremfeltételeit és alapelveit.

A Kiindulópontok „Helyzetelemzés” című része szolgál alapul a hosszú távú stratégiai tervezéshez, a célok meghatározásához. Legfontosabb megállapításai, hogy sikeresen végrehajtottuk a piacgazdasági átmenetet, gazdaságunk lendületesen fejlődik, de kimerülőben van a fejlődés társadalmi háttere, és egyes közszolgáltatások minősége romlik. Az ország fejlesztési stratégiájának két elemeként az akadályokat lebontó felzárkóztatást, illetve az ország erősségeit és lehetőségeit kihasználó kitörési pontok megtalálását határozza meg. A jelen dokumentumban a 2007 és 2020 közötti időszakra vonatkozó átfogó célokat, valamint stratégiai célokat a helyzetelemzés alapján jelöltük ki.

„Az elmúlt tíz év tapasztalatai a fejlesztéspolitikában” című fejezet két részre tagolódik. Az első rész 2004-ig tekinti át az ország fejlesztéspolitikáját, míg a második az EU-csatlakozással, a strukturális alapokhoz kötődő I. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) tapasztalataival foglalkozik. „A fejlesztéspolitika 2004-ig” című alfejezet megállapítja, hogy a rendszerváltozás után az állami beavatkozások hosszú távú stratégiai tervezésének gyakorlata és intézményrendszere a legtöbb területen háttérbe szorult, a későbbi időszakban azonban - az átláthatóság, a források és célok tervezhetősége miatt, az EU-s gyakorlathoz való igazodás érdekében - egyre szélesebb körben került elő a stratégiai megközelítés. Ebben az időszakban az éves költségvetések nem kedveztek a hosszú távú fejlesztéseknek, a szaktárcák nem elemezték megfelelően a források elköltésének hatékonyságát, túlzott koncentráció jellemezte a fejlesztéseket, amelyek így gyakran áldozatul estek a költségvetési megszorításoknak. „Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006)” című alfejezet a tervezési és az intézményi, szabályozási tapasztalatokat vizsgálja meg. E tapasztalatok alapján fogalmazódott meg jelen dokumentumban „A fejlesztéspolitika hatékonyságának megalapozása” című fejezet. A vizsgálat megmutatta, hogy a tervezés során mekkora szükség van az egész országra érvényes átfogó társadalmi-gazdasági célok kijelölésére, és hogy a hosszú távú tervezés rangjának visszaállításában az I. NFT-nek nagy szerepe volt. Megállapítja, hogy az előzetes értékelés és a jól megtervezett partnerségi folyamat jelentősen javíthatja a terv minőségét, és erősítheti társadalmi elfogadottságát.

A Kiindulópontok megvizsgálja az Európai Unió közösségi politikáinak a fejlesztéspolitikára ható stratégiai dokumentumait, különös tekintettel azokra a döntésekre és ajánlásokra, amelyek közvetlenül is meghatározhatják ezen időszak magyar fejlesztéspolitikáját. Az Európai Unióban több szakpolitika szolgálja a közösségi célok megvalósulását. „A fejlesztéspolitika fő irányai az EU-ban” című fejezet bemutatja mindezen politikákat, illetve a belőlük a magyar fejlesztéspolitika számára eredő feladatokat. Ennek megfelelően foglalkozik a fenntartható fejlődés stratégiájával mint a közösségi politikák hosszú távú keretével, mely a társadalmi haladást és a környezeti értékek megőrzését közös, egymást erősítő feltételnek tekinti. Megvizsgálja továbbá a 2010-ig meghirdetett lisszaboni folyamatot, amely a versenyképességnek a tudásalapú gazdaságra épülő növelését tűzte ki célul úgy, hogy az európai szociális modellt, a társadalmi dimenziókat is figyelembe veszi. Bemutatja a magyar fejlesztéspolitikát ezen időtávon legerőteljesebben befolyásoló, 2013-ig szóló középtávú kohéziós politikát, valamint az azt kiegészítő, a strukturális alapokról ebben a periódusban leváló agrár- és vidékfejlesztési politikát. Ezen politikák jelentősen befolyásolják majd mind a céljainkat, mind a felhasználható eszközeinket és a végrehajtás intézményrendszerét a következő fejlesztési időszakban.

A „Peremfeltételek” című fejezet a fejlesztéspolitikán kívül eső, de a fejlesztéspolitika sikeréhez nélkülözhetetlen állami politikákkal foglalkozik. A makrogazdasági stabilitás, a modern és hatékony közigazgatás, valamint a konzisztens és kiszámítható szabályozórendszer fontosságát hangsúlyozza az anyag. Megállapításainak jelentős része jelen dokumentum „A fejlesztéspolitika hatékonyságának megalapozása” című fejezetének javaslatait alapozza meg.

A „Fejlesztéspolitikai elvek” című fejezetében a Kiindulópontok azokat a kereteket és irányokat kívánja meghatározni, amelyek mentén a hazai igényekkel és az EU prioritásaival is összhangban lévő fejlesztéspolitika alakítható ki. Ilyen fejlesztéspolitikai alapelvként fogalmazza meg többek között az átláthatóság, a partnerség, a szubszidiaritás vagy az indokoltság elveit. Fontos elvként fogalmazza meg a programozás, integráltság elvét azért, hogy a fejlesztések egymást erősítő intézkedéscsomagokban valósuljanak meg.

2. A FEJLESZTÉSI CÉLOK RENDSZERE

2.1 Jövőkép, átfogó célok
A következő évtizedekre szóló fejlesztési tervek kiindulópontját - a helyzet sokoldalú elemzése mellett - széles szakmai és társadalmi egyetértésen alapuló jövőképnek kell alkotnia. Ebből vezethetők le a tervezés átfogó céljai. A következőkben e jövőkép legfontosabb elemeit, valamint a valóra váltásukhoz elérendő célokat mutatjuk be. Terveinknek a kívánatos jövőkép megvalósulását kell szolgálnia
Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa lesz, ahol jelentősen nő az emberek életszínvonala, és javul életminőségük, ahol: A fejlődés tartósan lendületes lesz
- több a munkahely,
- magasabbak a jövedelmek,
- biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet,
- egészségesebb, hosszabb és teljesebb az élet.
Ennek megvalósulásához egyszerre kell elérnünk, hogy: Átfogó célunk egy...
= a megtermelt érték tartósan növekedjék - „Versenyképes Magyarország”, ...versenyképes...
= a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősödjék -„Igazságos Magyarország”, ...igazságos és...
= a jövő generációk számára is szükséges erőforrások rendelkezésre álljanak, közös jövőnk kiszámíthatóbb és tervezhetőbb legyen - „Biztonságos Magyarország”. ...biztonságos Magyarország
A jólét növekedését elsősorban az ország értékteremtő képessége határozza meg. Ezt alapvetően két tényező befolyásolja: a vállalkozások hatékonysága (a gazdaság versenyképessége) és a foglalkoztatottak száma, egészségi állapota és képzettsége (foglalkoztatottság szintje). A magasabb hozzáadott értékű termelésre való áttérést azonban oly módon kell elérni - figyelembe véve a fenntartható fejlődés elvét -, hogy közben a társadalmi és területi különbségek mérséklődjenek, illetve, hogy a jövő generációinak az érdekei ne sérüljenek. Az értékteremtést a versenyképességre és a foglalkoztatásra kell alapozni, a fenntartható fejlődés követelményeit szem előtt tartva kell megvalósítani
A jövendő Magyarország biztonságának, a folyamatok kiszámíthatóságának és fenntarthatóságának alapvető feltétele a tudatosan gondolkodó, az erkölcsi és jogi normák szerint cselekvő, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti változásokhoz sikeresen alkalmazkodó polgárok sokasága és a fenti célokat szem élőt tartó intézményrendszer kiépülése. Az ország stabilitását, a jó életminőséget és az emberek megfelelő biztonságérzetét a javuló szociális, környezet-, bel- és jogbiztonság szavatolja. A biztonság a társadalom egyik legalapvetőbb szükséglete, ami a változásokra nyitott és azokra felkészült egyéneket és társadalmat kíván.
Az ország fenntartható fejlődésének elvén nyugvó közös értékeink alapján a felzárkózási időszak előttünk álló éveiben a következő eredményeket érjük el: A rendszerváltás 15 éve után a felzárkózás időszaka következik

Az ország fejlettségét közelítjük az Európai Unió átlagos fejlettségéhez

Magyarország Európa dinamikusan fejlődő térségének egyik meghatározó, Délkelet-Európa fejlődése számára mintát nyújtó és kaput nyitó országává válik. A tudásalapú globális gazdasághoz nem túlélésre berendezkedő, sodródó országként kapcsolódunk, hanem a sikeres országok példáját követve bátor felzárkózási stratégiánk középpontjába az innovációt állítjuk. Az euró bevezetéséig, és azt követően is a makrogazdasági stabilitás biztosítása folyamatos teendőket jelent az ország számára. A magas színvonalú közszolgáltatások nyújtásához szükséges költségvetési bevételeket a munkahelyteremtést és a technológiai megújulást együttesen szolgáló gazdaságpolitika teremti elő. Az állami intézmények teljesítményének javulása kedvezően hat a jogbiztonságra, a jogalkotás és -harmonizáció terén elért eredmények javítják a jogalkalmazás hatékonyságát. Lendületes növekedésünk alapja az innováció lesz
Vállalkozásbarát környezetet teremtünk az emberi és a fizikai infrastruktúra fejlesztésével, valamint a magas hozzáadott értékű termelésre ösztönző adó- és szabályozórendszer segítségével. Ennek és a következetes nemzetközi marketingkampánynak köszönhetően országunk a tudásintenzív tevékenységet folytató vállalatok kedvelt befektetési területévé válik. A hazai kis- és középvállalkozások a gazdaság hajtóerejévé válnak. Növekszik a hazai erőforrásokon, hagyományokon és tudáson alapuló helyi gazdaság szerepe. Ez egyszerre szolgálja a versenyképesség javulását és a kohézió növekedését, ezáltal a korábbi duális gazdaság- és társadalomszerkezet átalakulását. A gazdaság feltételrendszere, ezen belül a szabályozás segíti a vállalkozásokat
E fejlődés jelentős tartaléka a Kárpát-medence határ menti térségei közötti kapcsolat megélénkülése. A regionális szerepkörre pályázó, Délkelet-Európában befektető tőkeerős magyar vállalatok sikerét regionális befektetési és tanácsadó központok támogatják. A térségi regionális versenyképesség növekedésének motorja a szomszédainkkal összehangolt fejlesztéspolitika. Feloldódik a gazdaság és a társadalom ma jellemző kettészakítottsága
Mindennek eredményeként a magyar gazdaság évről évre az unióét meghaladó teljesítménynövekedést ér el, és az ország GDP-ben mért fejlettsége a felzárkózási folyamat végére, 2020-ra megközelíti az uniós átlagot, több régió pedig el is éri azt. A magyar gazdaság az EU átlagát meghaladó növekedést tart fenn

Törekszünk a teljes foglalkoztatásra

Gazdasági növekedésünk fontos forrása - a termelékenység javulása és a beruházások mellett - a foglalkoztatás bővítése. Ezért minden eszközzel támogatjuk, hogy az aktív kor végéig tartson a diszkriminációmentes, teljes foglalkoztatás. Olyan foglalkoztatásbarát gazdaságpolitikát alkalmazunk, amely egyre több tevékenységet von be a szervezett munkák közé, többek között az élőmunkát terhelő járulékok érzékelhető csökkentésével. Arra törekszünk, hogy visszaszorítsuk a fekete gazdaságot. A felzárkózási időszak elején a legfontosabb feladatunk az, hogy meglévő munkaerő-tartalékaink: a munkaerőpiacról kiszorult nők, a képzetlen és gyenge motivációjú inaktív emberek számára az elhelyezkedés esélyét kínáló munkahelyteremtést ösztönözzük. A felnőttképzési, szociális és foglalkoztatási szolgálatok együttműködésével kialakítjuk számukra a rugalmas és társadalmilag hasznos tevékenység feltételeit a szociális gazdaságban és a közmunkákban. Ezzel párhuzamosan a szociális ellátórendszert úgy alakítjuk át, hogy az ösztönözzön a munkavállalásra. Mindent elkövetünk azért, hogy a legnehezebb helyzetben lévő, fogyatékossággal élő és roma polgártársaink esélyegyenlőségét akadályozó korlátok leomoljanak.
A munkaerőgondokkal küzdő térségekben a regionális gazdaságfejlesztés legfontosabb feladata a helyi kis- és középvállalkozások megerősítése és rajtuk keresztül a foglalkoztatás bővítése. A szakképzetlenek számára az átképzés után a helyi munkaerőpiacok, elsősorban a bővülő szolgáltatások kínálnak munkalehetőséget. Az oktatási rendszer átalakításának egyik legfontosabb iránya, hogy megakadályozzuk az alacsony iskolai végzettségűek tömeges újratermelődését. Foglalkoztatásbarát gazdaságpolitikával segítjük elő új munkahelyek teremtését
Támogatjuk a nagy hozzáadott értéket előállító feldolgozóipari és üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások létrejöttét és letelepedését. Ösztönözzük a technológiai megújulásra képes hazai kisvállalatoknak e vállalkozásokhoz való kapcsolódását. Az itt dolgozó, egyre magasabb képzettségű munkavállalók bére a termelékenység javulásának ütemében közelítheti az uniós átlagot. Elősegítjük a több hozzáadott értéket termelő vállalkozások létrejöttét
A teljes foglalkoztatás megközelítése érdekében támogatjuk a munkaerőpiacot rugalmassá tevő megoldásokat, köztük a részmunkaidős foglalkoztatást és a távmunka terjesztését. A nők munkavállalásának megkönnyítésére ösztönözzük a rászoruló hozzátartozókat gondozó szolgáltatások elterjedését. A munkavállalók alkalmazkodóképességét folyamatos továbbképzésük biztosítja, így esetleges átmeneti munkanélküliségük után gyorsabban visszatalálnak a munkaerőpiacra. A munkaerő mobilitásának fokozására rugalmasabbá tesszük a lakáspiacot. A munkaerőpiacot rugalmasabbá tesszük
A szociális juttatások azok számára teremtik meg a méltó élethez szükséges feltételeket, akik megváltoztathatatlan életfeltételeik miatt nem tudnak belépni a munkaerőpiacra.

Az oktatás a legjobb befektetés

Az oktatást és képzést nyújtó közoktatási rendszer pedagógiai tartalmában és intézményrendszerében is megújul, ezért képessé válik az oktatással kapcsolatos sokrétű igények kielégítésére. Felújítjuk az iskolaépületeket, szaktantermekkel, tornateremmel és széles sávú internetkapcsolattal látjuk el őket. A csökkenő gyereklétszám miatt átalakuló iskolákat az oktatási-képzési, kulturális és szociális rendszer együttesen használja az iskolai felzárkóztatás támogatására, a fiatalok szabadidejének megszervezésére és a felnőttek tudásának bővítésére. Az oktatás és maguk az iskolák is megújulnak
Amellett, hogy az oktatásban és képzésben elsajátítandó ismeretek az átlagos képességű gyermekek sikeres tanulásához igazodnak, fontossá válik az egyéni tanulási motiváció megerősítése, az egyéni tanulási utak sokféleségének a bátorítása, az egyénre szabott tanulási formák elterjesztése, és olyan környezet biztosítása, ahol az iskolák innovációra és alkalmazkodásra képes tanuló szervezetként működnek. A megújult pedagógusképzésből kikerülő tanárok az újító pedagógiai módszerek szellemében személyre szabottan oktatják a különböző társadalmi csoportok eltérő képességű gyerekeit. A közoktatás egyforma hangsúlyt helyez a tanuláshoz szükséges képességek és készségek kialakítására, valamint a felelősségteljes döntéseket meghozni képes, együttműködő, normakövető, egészség- és környezettudatos nemzedék felnevelésére. A folyamatosan változó munkaerőpiaci igényekhez alkalmazkodni képes, idegen nyelven jól beszélő, számítógéppel tanulni, dolgozni képes fiatalok a természet és a leszakadók iránt is felelősséget éreznek. A közoktatás célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek, kompetenciák kifejlesztése, és a tanulás iránti igény felkeltése. A tudásalapú társadalomban az iskolapad elhagyásával csak az iskolarendszerű oktatás fejeződik be, a munkaerőpiacon való folyamatos helytállás feltétele a felnőttképzés keretén belüli folyamatos tanulás. A közoktatásnak nemcsak oktatnia, nevelnie is kell

Az iskola a mobilitás csatornája is

Az iskolai szegregációt felszámoló közoktatás az otthonról hozott társadalmi különbségeket lényegesen csökkenti, és növeli a szolidaritást, az együttműködésre való készséget. Ennek révén javul a legszegényebb családokból származók iskolai teljesítménye, amit a szocializációs különbségek felszámolását lehetővé tevő óvodai, kollégiumi és mentori hálózat kiépülése is támogat. A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjával nem csupán a társadalomba való beilleszkedésüket segítjük, hanem ez a folyamat sokféle szociális készség kialakulását eredményezi a tanulói közösségben is. A középfokú oktatásban a tanulók döntő többsége érettségit szerez. A szakmunkásképzés radikális megújításának eredményeként egyetlen gyermek sem lép ki az iskolarendszerű oktatásból legalább az elhelyezkedési lehetőséget jelentő szakképesítés megszerzése nélkül. Előttük is bármikor nyitva állnak az érettségit adó intézmények tanulmányaik folytatására. Az oktatásnak nem növelnie, hanem csökkentenie kell a társadalmi különbségeket
A fiatalok jelentős része az érettségit követően a társadalmi mobilitást segítő felsőfokú szakképzésben folytatja tanulmányait. A bolognai folyamat szellemében megújult felsőfokú oktatás első szakasza a munkaerőpiacon jól használható tudást ad a hallgatók zömének, míg a második szakaszban a korábban jól teljesítők kapnak bővebb elméleti képzést. A doktori iskolák a legtehetségesebbeknek nyújtanak kitörési lehetőséget. A rászorultak első diplomájának megszerzését kollégiumi rendszer és ösztöndíjprogramok segítik. Gazdagodik a felnőttképzés támogatási rendszere is. Felsőoktatásunk részt vesz a bolognai folyamatban

Budapest és a nagy egyetemi városok az innováció központjai

Budapest és agglomerációja, a regionális fejlesztési központokká váló hazai és Kárpát-medencei nagyvárosokat hálózatba szervezve a térség kreatív központjává alakul, amelyet a helyi fiatalok, kutatók mintának tekintenek. Az egyetemek és kutatóintézetek, és a vonzáskörzetükbe települt vállalkozások együttesen regionális innovációs központokat hoznak létre. Ezek innovációs teljesítménye és a piaci rések felfedezése révén több cég európai éllovassá válik a bio- és a nanotechnológiában, a környezet- és energiaiparban, az informatikai és tartalomiparban, a kreatív iparban és az üzleti szolgáltatásokban. Magyarország kreatív központtá válik
A nagyvárosok a nemzetközi közlekedési folyosók mentén szerveződő növekedési tengelyeken keresztül, a fejlett info-kommunikációs technológiák és a kiépült gyorsforgalmi út- és vasúthálózat segítségével kapcsolódnak az európai térbe, különösen vigyázva a közlekedési folyosók mentén meglévő természeti és helyi értékekre. E központok a városi élet tereinek megújításával, épített örökségük és kulturális értékeik védelmével és fejlesztésével, zöldterületeik védelmével, az elővárosokat is bekapcsoló tömegközlekedési rendszerek kialakításával vonzó lakóhelyet jelentenek a helyiek és a letelepedő tehetséges külföldiek számára is. Nagyvárosaink bekapcsolódnak az európai térbe
A gazdaság innovációs képessége folyamatosan javul, mert a Nemzeti Innovációs Rendszer minden eleme szoros kapcsolatban áll egymással: a felsőoktatás, a kutatóintézetek, az inkubátorházak és szolgáltatások, a szakmai és tudományos szervezetek, az információs központok és a tudásintenzív vállalkozások összehangolt fejlesztésével működik. Kiépítjük az innovációt segítő hálózatokat
A tehetséggondozás már a középiskolában elkezdődik, nemzetközileg elismert elitképző egyetemeinken és szakkollégiumainkban világnyelveken is tanulhatnak a Kárpát-medence és Délkelet-Európa legtehetségesebb fiataljai. A magyar kutatók ezer szállal kötődnek az európai kiválósági központokhoz. Elismertségüket tovább növeli több sikeres európai jelentőségű kutatóközpont itteni tevékenysége. A határon túli magyarsággal a gazdasági és kulturális kapcsolatokon túl a tudományos együttműködés lehetőségei is bővülnek. Az innovációhoz erős szakmai elitre van szükség
A kutatás-fejlesztésre fordítható állami források mellett az üzleti források megtöbbszöröződnek és koncentrálódnak. A magvető- és kockázatitőke-alapok elterjedése, valamint az egyetemek és kutatóintézetek mellett működő specializált inkubátorházak rendszere segíti a technológia-intenzív kezdő, kirajzó (spin-off) vállalkozások megerősödését, versenyképes ötleteik termékké fejlesztését és értékesítését. Az innovációs stratégia legfontosabb elemeit a piaci visszajelzések alapján időről időre módosítják. A K+F-nek nemcsak a forrásai, hanem az eredményei is megtöbbszöröződnek
Budapest a Dunát, gyógyvizeit, kulturális örökségét birtokba véve Európa egyik leglátogatottabb városa, amelyet több országhatárokon átnyúló és európai kormányzati intézmény választ székhelyéül. A főváros és agglomerációjának gazdasági-kulturális súlya segíti az ország nemzetközi munkamegosztásban való növekvő szerepvállalását, és innovációt közvetít az ország térségeibe a funkciók és erőforrások megosztásával. A nagyvárosok dinamikus fejlődése a régió egészét dinamizálva, illetve a határon átnyúló együttműködések révén tágabb térségük számára is húzóerőt jelent. Budapest fejlődése lendületbe hozza az egész országot

A feldolgozóipar és a szolgáltatások a középvárosok gazdasági fejlődésének a kulcsa

A nagy vállalkozások az ország minden középvárosában megtelepednek, a beszállítói láncokon keresztül nagyszámú, a korszerű technológiát átvevő közép- és kisvállalat kapcsolódik hozzájuk. Az együttműködő helyi vállalkozások létrehozását a regionális gazdaságfejlesztés eszközei és intézményei támogatják, e cégek megerősödésük érdekében klasztereket hoznak létre. A kisvállalkozók számára indított képzésekben - miként az iskolai oktatásban is - jelentős szerepet kapnak a gazdasági, fenntarthatósági és vezetési ismeretek. E vállalkozások a kiterjedt szolgáltatószektorral együtt a városok és térségeik legnagyobb foglalkoztatói. Az ország geopolitikai adottságait és a jó közlekedési infrastruktúrát használják ki a közlekedési útvonalak csomópontjaiban megtelepülő intermodális és logisztikai központok. A feldolgozóipar mellett a szolgáltatások a gazdasági növekedés motorjai
A regionális városhálózat tagjai egymással közvetlen kapcsoltban állva innovációs, szolgáltatási, információs vagy munkaerőpiaci hálózatokat alkotnak, és térségeiket is hálózatokba szervezik. Ennek eredményeként a fővárosközpontú nemzetközi növekedési tengelyek mellett a határ menti térségekbe is átnyúló regionális tengelyek jönnek létre (pl. Nagyvárad-Debrecen-Nyíregyháza).
A korszerű gyorsforgalmi út- és vasúthálózat a sugaras szerkezetet oldó keresztirányú útvonalakkal egészül ki. A tömegközlekedés és az információtechnológia kapcsolatot teremt a regionális fejlesztési központok között. A városokban található vállalkozások, szolgáltatások és intézmények a helyközi tömegközlekedés megszervezésével gyorsan elérhetők a vonzáskörzetükben lévő kistérségek lakói számára is. A lakáshoz jutási támogatások a belvárosok, a panelházak felújítását, a meglévő lakásvagyon korszerűsítését támogatják. A fejlődésnek fontos feltétele az infrastruktúra javítása
A természeti adottságokra, a magas színvonalú, akadálymentes gyógy- és wellness-szolgáltatásokra, valamint a helyi erőforrásokra és a kultúrára épülő turisztikai kínálat mind a hazai, mind a külföldi turisták számára vonzerőt jelent. A határ menti területeket összekötő infrastruktúra helyreállításával az országon belüli és a határon túli nagyobb térségek közti együttműködés a gazdaságban és a kultúrában is szorossá válik. A szolgáltatások közül különösen a turizmusban vannak jó adottságaink.

Az informatika megtöbbszörözi a gazdaság és a társadalom teljesítményét

Az informatika legkorszerűbb technológiája: a széles sávú internethozzáférés minden vállalkozás és a lakosság legszélesebb csoportjai számára is elérhető. Az informatikai eszközök használata széles körű. Az iskolarendszerből kikerülők képesek az elektronikus szolgáltatásokat használni, és számítógéppel tanulni, dolgozni. A digitális írástudással kapcsolatos készségek elterjedtek, az idősebb és képzetlenebb csoportok oktatását a nonprofit szektor végzi. Az információs infrastruktúra és szolgáltatások fejlődése, a használatához kapcsolódó tudás megjelenése a hátrányos és periferikus helyzetű térségek fejlődését és az innovációs központok teljesítményét is javítják. Mindenki számára nagy sávszélességgel legyen hozzáférhető az internet
Az elektronikusan igénybe vehető szolgáltatások száma folyamatosan bővül a közigazgatásban, a közszolgáltatásokban, a kereskedelemben, a banki és üzleti szektorban is. A távtanulási és távmunka-lehetőségek a kistelepüléseken és fogyatékossággal élők életminőségét is javítják.
A vállalkozások az informatikai alkalmazások széles körét használva jelentősen javítják termelékenységüket. Az informatikai vállalatok és szolgáltatók néhány terméke a piaci réseket megtalálva piacvezetővé válik. E vállalkozások utánpótlásának bázisát a kimagasló eredményeket elérő matematikai és informatikai képzés adja, Európa-szerte hírnévnek örvendő angol nyelvű kurzusai a magas tandíjak ellenére népszerűek. Az informatikai ipar magyarországi szellemi bázisa erős

A vidékies térségek új arculata új szerepeket kínál

A vidékies térségeket nemcsak közös gondjaik fűzik egybe, és nem is a városi problémák befogadó területei, hanem felértékelődő adottságaik alapján sokoldalúan fejlődő területek.
A jól együttműködő települések adottságaiknak megfelelő gazdasági, idegenforgalmi, pihenő és/vagy lakófunkciót találnak maguknak. Ennek alapja a természeti környezet, az életminőséget javító közlekedési és info-kommunikációs infrastruktúra és szolgáltatások és a megújult falukép, településkörnyezet. A települések által közösen működtetett alapszintű közszolgáltatások jó minőségűek. A vidék funkciói bővülnek
A komparatív előnyeire ismét rátaláló, tájfenntartó mezőgazdaság számos környezeti és a föld termőképességét védő funkciót is ellát. Ezt elősegíti a több lábon álló, info-kommunikációs eszközöket használó, földrendezést végrehajtott gazdaságok kialakulása, melyek esetében a korszerű technika és technológia átvételét a saját források és a támogatás mellett kedvező hitelkonstrukciók is támogatják. A mezőgazdaság árutermelő gazdaságai a versenyképességüket a jó minőségű, biztonságos és egészséges élelmiszerek előállításával tartják fenn. A magyar mezőgazdaság jó minőségű termékekkel jelenik meg mind hazánkban, mind az európai piacokon. A magyar élelmiszerek optimális piaci megjelenését biztosító integrált termékláncot fejlett logisztikai rendszerek segítik, nyereségességét a termények magas fokú, több célú feldolgozottságával biztosítja. A mezőgazdaság átalakul - új célokat követ, új eszközökkel rendelkezik
A magasan képzett vállalkozók szoros együttműködése a termelésben, raktározásban és értékesítésben javítja pozícióikat. A jó minőségű ökológiailag ellenőrzött alapanyagot feldolgozó élelmiszeripar termékei ízletesek és sok közülük Európa-szerte keresett hungarikum, és egyéb helyi termék. Az élelmiszer-termelésből kivont, rosszabb adottságú területeken természetes életközösségeket (gyepeket, erdőket) hoznak létre, vagy ipari és energetikai alapanyag-termelésre használják, a táji és természetvédelmi szempontok figyelembevételével. Az élelmiszeripar értékesebb termékeket állít elő
Az újjáéledő, hagyományaikat ápoló vidéki közösségek felismerik erőforrásaikat: a természeti, kulturális és táji értékeiket, az aprófalvakhoz, tanyákhoz kapcsolódó településszerkezeti adottságaikat, nemzeti és etnikai kisebbségeik kulturális örökségét. Helyi adottságokhoz illeszkedő vidékfejlesztés
A természeti és kulturális értékekben gazdag vidékies/rurális térségekben a turizmus juttatja elsődleges vagy kiegészítő jövedelemhez a lakosságot. E mellett a helyi igényeket kielégítő szolgáltatások fejlesztése biztosít munkalehetőséget. A turizmus a vidék fontos bevételi forrásává válik
A szociális, egészségügyi és foglalkoztatási gondok orvoslására, illetve a kulturális és sportélet megszervezésére létrehozott kistérségi közösségi központok jelentős - sikereket érnek el. Összehangolt tevékenységükkel sikerül megerősíteni a helyi közösségeket, integrálni a korábbi szociálisan és etnikailag szegregálódótt népességet, valamint a vidékies/rurális térségeket második, rekreációs otthonául választó városi eredetű lakosságot. Újjáalakulnak a helyi közösségek

Ökológiai mintaállam

Az ökológiai mintaállam megvalósítását és fenntartását a környezetileg különlegesen érzékeny területekkel rendelkező Magyarországnak Európában vezető, innovatív környezeti politikája, az ehhez kapcsolódó kutató-fejlesztő tevékenysége, valamint a fenntarthatósági és fenntartható térhasználati elvek különös szigorral történő érvényesítése biztosítja.
A környezettudatos Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, védi természeti és környezeti értékeit. A környezeti szempontokhoz és a természeti, táji adottságokhoz illeszkedő gazdaság átalakulása következtében Magyarországon megáll a biológiai sokféleség csökkenése, bővülnek a védett területek és az ökológiai folyosók. A vizek kevesebb mérgező anyaggal terhelése, a csatornázás és a korszerű szennyvízkezelési módszerek bevezetése megtisztítja folyóinkat és tavainkat, a hulladékkeletkezés számottevő csökkentése, a keletkező hulladékok szelektív gyűjtése és újrahasználata, illetve újrahasznosítása szintén hozzájárul környezetünk megóvásához. A hulladék-gazdálkodásban az ártalmatlanítási technológiákat felváltja a megelőző szemléletű tiszta termelés és fenntartható fogyasztás. A nagy regionális szennyvíztisztító rendszerek mellett kistérségi és helyi rendszerek épülnek, amelyek természetközeli elven működnek. A közlekedésben megtett fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások elterjedő használatával, az energiahatékonyság folyamatos növelésével csökken a légszennyező anyagok kibocsátása. A globális klímaváltozás hatására bekövetkező szélsőséges időjárás és a környezeti károk megelőzésére kiépült a biztonságot garantáló előrejelző rendszer. Az ár- és belvízvédelem az aszályos területek vízellátásának biztosításával összehangolt tevékenység. Épített környezetünk megóvásának, felújításának köszönhetően településeink vonzóbb emberi életteret biztosítanak. A környezettudatosság áthatja az egész országot
A kis-, közép- és nagy vállalkozások az anyag- és energiatakarékos, területkímélő, tisztább technológiákat, illetve a legjobb elérhető technikákat (BAT) és környezettudatos irányítási rendszereket alkalmazzák, mert a fogyasztók e cégek termékeit előnyben részesítik. A környezetvédelmi ipar technológiája fejlett, és szolgáltatásai keresettek. A csővégi megoldások és technológiák használata már legnagyobbrészt túlhaladott; főszerep a szennyezés megelőzésének jut. Ezáltal javul a települések környezeti állapota és az emberek életminősége. Támogatjuk a fenntartható erőforrás-használatra irányuló innovációt, az azzal kapcsolatos kutatásokat. A szennyezés megelőzésére kerül a hangsúly
A főként környezeti eredetű problémás térségek fenntartható növekedési pályára állnak: A Duna ökológiai és közlekedési folyosó jellegének összehangolása lehetővé válik, a Tisza-völgy lakóinak életkörülményei a társadalmi, gazdasági és környezeti gondok felszámolásával jelentősen javulnak; a Balaton térségének magas minőségű turisztikai kínálatát környezetvédelmi erőfeszítések támogatják. Az érzékeny és a védelem alatt álló területek gazdasága a környezethez illeszkedő, a természeti és kulturális táji értékekben gazdag térségek értékeikre alapozottan, azokat őrizve fejlődnek. Ennek megtartása érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntartható mező- és erdőgazdálkodás. A környezet az életminőség kiemelt tényezője, a térségek fenntartható fejlődésének záloga
Világszerte nő az ökoturizmus iránti igény. Magyarország a tiszta, sok helyen még érintetlen és védett természeti környezet, a megőrzött bio-diverzitás miatt Európa egyik ökológiai mintaállama. E tény és a nemzetközileg is számon tartott világörökségi helyszínek miatt a turisták érdeklődése egyre nő az ország iránt, ami jelentős versenyképességi előnyt jelent. Az ép környezet sok turistát is vonz
Megszűnnek a súlyosan szennyező és egészségkárosító tevékenységeknek nyújtott közvetlen és közvetett állami támogatások. Ezáltal jelentősen javul a környezet állapota, miközben korszerűsödik a gazdaság és csökkennek a társadalmi feszültségek. Súlyosan szennyező tevékenységek állami támogatásának megszüntetése
A jelenlegi GDP-számítás mellett kidolgozzuk és bevezetjük a zöld GDP-t, amely számításba veszi a természeti erőforrások fogyását, a környezeti károkat és társadalmi feszültségeket is.

Testi-lelki egészségünk javul, hosszabban élünk

A szociális és környezeti biztonság javítja az emberek testi és lelki egészségét. Az egészséget a társadalom nagyon fontos értéknek tekinti, népszerű az egészséges táplálkozás, gyakori a rendszeres, rekreációs célú testmozgás, és ehhez rendelkezésre állnak a feltételek. Egyre kevesebben dohányoznak és isznak egészségkárosító mértékben alkoholt, vagy élnek más szenvedélybetegségekkel. Fogyasztásukban az emberek az egészséges termékeket és szolgáltatásokat választják. Az egyének és közösségek egészségtudatos magatartását népegészségügyi programjai révén országosan és regionálisan szervezett egészségfejlesztési intézményrendszer támogatja. Az egészségtudatos életmód, a turizmus és a természetjárás, a sport népszerűsége és a megelőzés miatt csökken a gyógyszerfogyasztás, kevesebb a táppénzre szoruló vagy kórházi ápolást igénylő beteg, nő a társadalom munkabíró képessége. A döntéshozók minden intézkedés bevezetése előtt vizsgálatokat végeztetnek arra vonatkozóan, hogy azok milyen hatással lennének a lakosság egészségére. Mindezek mindenki számára biztosítják az egészségesebb élet feltételeit. Az egészséges életmód javítja az életminőséget, és csökkenti a gyógyítási költségeket
A területileg kiegyenlített, a szükségletekhez illeszkedő ellátórendszer infrastruktúrája és szolgáltatásai egyre magasabb színvonalúak, a szolgáltatók összehangolják kapacitásaikat és tevékenységüket. Az egészségügyi ellátáshoz mindenki társadalmi, gazdasági és földrajzi helyzetétől függetlenül egyenlő eséllyel jut hozzá. A lakosság egészségi állapotát és a szükséges terápiát nyilvántartó e-egészségügy növeli az ellátás hatékonyságát, és csökkenti a költségeket. A széles körű egészségügyi és szociális rehabilitáció visszavezeti a gyógyultakat a munkaerőpiacra. Az egészség ügyére költött közkiadások elérik az uniós átlagot, az ezt kiegészítő magánkiadások szabályozási kerete átlátható és kiszámítható.
Az idősek és a fogyatékossággal élők számának növekedése miatt egyre nő a kereslet az egészségügyi és szociális ellátórendszer közös szolgáltatásai, valamint a közösségi kulturális tevékenységek iránt. Az otthoni ápolás és idősgondozás, illetve a családi és személyi szolgáltatások bővülése a képzetlen vagy részfoglalkoztatást igénylő nők számára is kínál munkalehetőséget. A közösségi gondoskodás iránti igény terjedése új munkahelyeket teremt
Az Európa legjelentősebb gyógyvízkincsét hasznosító gyógy- és egészségturisztikai központok magas színvonalú orvosi, rehabilitációs és wellness-szolgáltatásaikkal az idősödő európai lakosság népszerű rekreációs célországává teszik Magyarországot. Nemzetközileg elismertek a hazai élettudományok eredményei, hasznosításukat innovatív gazdasági környezet segíti. A magyar egészségipari szolgáltatások és termékek (a feldolgozóipartól a gyógyszeriparon át a szépségiparig) kiváló minőségűek, számos esetben európai piacvezetők, ami sok ember számára biztosít munkalehetőséget. Magyarország Európa egyik rekreációs központjává válhat
Mindezek következtében a korábban népbetegségnek tekintett szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek, és az ezek miatt bekövetkező korai halálozás gyakorisága jelentősen csökken. A magyar lakosság születéskor várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma felzárkózik az uniós átlaghoz.

Újragondoljuk az állam szerepét

Államszervezetünk működését oly módon kívánjuk átalakítani, hogy az képes legyen piackonform és fenntartható, a jövő nemzedékek érdekeire is tekintő módon alakítani a gazdasági-társadalmi fejlődés feltételeit, hatékony érdekegyeztetést végezni, kedvező szabályozási környezetet teremteni a vállalkozások versenyképes működéséhez, szinten tartani és folyamatosan fejleszteni az ország fizikai és humán infrastruktúráját. Az így megújított állam vonzó környezetet teremt a működő tőke megtelepedése számára, elősegíti a munkaképes korú lakosság növekvő és hatékony foglalkoztatását, a jövedelmek emelkedését, hozzájárul a lakosság életkörülményeinek javulásához, az ország társadalmi, gazdasági, területi kohéziójához, európai felzárkózásához. Az állam feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében, autonóm szereplőket von be, akiket egyrészről képessé tesz a feladatok ellátására, de egyúttal gondoskodik az átadott feladatok számonkérhetőségéről, miközben biztosítja a kiadott feladatok közötti koordinációt. Fejlesztő államra van szükség
A közérdekű információ elérhetővé tételével, a társadalmi partnerek érdemi bevonásával a politika alkotásába és megvalósításába, továbbá a közjó növelését szem előtt tartó kormányzással erősödik a demokrácia. Erősödő a demokrácia
A regionalizmus meggyökeresedik a regionális önkormányzatok létrejöttével. A források és a hatalom megosztása szűkíti a központi kormányzás kiterjedtségét és a települési autonómiát, de növeli a régiók és a kistérségek szerepét. A települések és mikrotérségek közti feladatmegosztás és együttműködés eredményeként a közszolgáltatások mindenki számára jó minőségben elérhetőek. A közigazgatási és civil szervezetek együttesen képesek a gyorsuló ütemű változásokhoz nehezen alkalmazkodók számára segítséget nyújtani. Regionális önkormányzatok jönnek létre
A decentralizált és elektronikus közigazgatás szolgáltatásai segítik a vállalkozók versenyképességének növekedését, a menedzserszemléletű és hatékony ügynökségek a fejlesztésekhez szükséges erőforrások megszerzéséhez nyújtanak segítséget. A szubszidiaritás szellemében tevékenykedő, ám a megfelelő szinteken kellő kompetenciával rendelkező államigazgatás felkészült és hatékony köztisztviselői karának kiszámítható életpályát ígér. Mindezek hatására visszaszorul a korrupció, a decentralizáció irányába tett lépéseknek köszönhetően folyamatosan javul a jogbiztonság. A helyi közösségek és az oktatás az együttműködési formák népszerűsítésén keresztül a normakövető magatartás társadalmi feltételeit erősítik. Kialakul a szolgáltató közigazgatás
A jogalkalmazó (igazságszolgáltatási) szervek előtti eljárások időtartama jelentősen csökken, az igazságszolgáltatás hatékonysága javul köszönhetően - többek között - az újonnan bevezetett elektronikus ügyintézési formáknak, a jogalkalmazó szakemberek folyamatos képzésének és az új eljárási szabályozásoknak. Az elektronikus bíróság (e-bíróság) a papíralapú ügyintézés helyett a digitális dokumentumok benyújtására lehetőséget ad, ezzel lerövidül a perelőkészítő eljárások időtartama. A bírák folyamatos szakmai képzése alapján megszerzett széles tudásbázis az ügyek elbírálásához szükséges döntési folyamat időigényét csökkenti. Az ügyek ésszerű határidőben történő elbírálásával és a jogi normák minőségének emelkedésével javul a jogbiztonság. Javul a biztonság
A társadalom egész szövetrendszerében keletkező bűnözéssel szemben társadalompolitikai eszközökkel is fellépünk, mivel a jó közbiztonság nem valósítható meg kizárólag a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hagyományos eszközeivel. A közösségi bűnmegelőzés beépül az egyes szakpolitikákba. A fejlett jogállam - a rendvédelmi szervek széles körű nemzetközi együttműködésével és társadalmi szereplőkkel összefogva - jelentős lépéseket tesz a bűnözés visszaszorítására, az áldozattá válás megelőzésére és a migráció okozta gondok orvoslására. Az állam képes biztosítani a szilárd közbiztonságot és a magas szintű környezetbiztonságot, mely garantálja a félelemmentes életet. A fejlesztéspolitika az élet- és munkakörülmények átfogó javításával hatékonyan járul hozzá a közbiztonság javulásához és az emberek biztonságérzetének emelkedéséhez.

A társadalmi tőke növeli a közös jövő reményét

Kincsnek tekintjük a gyermeket, értéknek az anyaságot és a családot. Olyan biztonságos, gyerekbarát környezetet teremtünk, ami a gyereknevelési és háztartási szolgáltatások támogatásával segíti a szülőket abban, hogy összeegyeztethessék családi szerepeiket a munkavállalással. Megfontoljuk, hogy előrelátó bevándorláspolitikánkkal segítsük azoknak a tehetséges külföldieknek, különösen a határon túli magyaroknak a letelepedését és beilleszkedését, akik hazánkban szeretnének boldogulni.
Az ország lakói egyre nagyobb számban érzik magukénak az évtizedes fejlődés eredményeit, ezért egyre nagyobb ön- és egymás iránti bizalommal, a változásokra nyitottan és felelősséggel alakítják saját és családjuk, vállalkozásuk jövőjét. A különféle társadalmi csoportok, vállalkozások és térségek közötti kapcsolatok és hálózatok megerősödése maga is hozzájárul a sikerekhez. A helyi közösségek, a szakmai és civil szervezetek működésének hatására fontos társadalmi problémák kerülnek reflektorfénybe, és e szervezetek döntéshozatalba való, bevonása elősegíti a jobb megoldások megtalálását, beleértve az önkéntes munka szerepének erősítését is. A társadalom számára érthető és átlátható az államigazgatás, illetve a helyi, kistérségi, regionális és országos döntéshozatal rendszere, folyamata. A közbizalmon alapuló együttműködések révén a tudás megosztása előtt álló akadályok felszámolhatók és az elszigetelt magánteljesítmények ereje megsokszorozható. Növekszik az emberek társadalmi szerepvállalása
A Kormány, a munkaadók és a munkavállalók közötti, időről időre megújított társadalmi szerződés jelöli ki a következő időszakban elérni kívánt fejlődés irányát. Mindez az ország versenyképességét és kohézióját, valamint a biztonságos jövőbe vetett hitet is jelentősen növeli.
2.2 Szempontok, amelyeket mindig szem előtt kell tartanunk (horizontális szempontok)
A fejlesztéspolitika egészét átható, úgynevezett horizontális szempontok olyan elveket takarnak, amelyeket a magyar fejlesztéspolitikai rendszer minden szintjén, a tervezés, szabályozás, megvalósítás, nyomon követés, valamint ellenőrzés során egyaránt érvényesíteni szükséges. Ezeket a szempontokat annak ellenére figyelembe kell venni a fejlesztéspolitika minden szintjén, hogy néhány kulcsterületükre vonatkozóan önálló fejlesztési eszközzel is rendelkeznek.

Fenntarthatóság

Hogy a fejlesztéspolitika ne élje fel a hosszabb távú fejlődés erőforrásait, ezért a fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a fenntarthatóság elvének környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és emberi erőforrásokra (beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget, az emberi egészséget, a társadalmi kohéziót, a demográfiai jellemzőket is), az épített környezet és kulturális örökség megóvására, gazdaságilag fenntartható módon történő hasznosítására. A fejlesztést szabályozó feltételként figyelembe veszi egy adott terület ökológiai rendszerének (beleértve az ott élő embereket is) eltartó képességét. A fenntarthatóságnak minden fejlesztés során érvényesülnie kell

Esélyegyenlőség

A fejlesztéspolitikai rendszer egészében érvényesülnie kell a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét, a gyermeket nevelők, valamint az egyes hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítását szolgáló esélyegyenlőség elvének. Az esélyegyenlőség elvén a nemük, életkoruk, testi-lelki egészségük, szegénységük vagy lakhatási körülményeik, illetve települési környezetük okán hátrányos helyzetbe kerülők esélyegyenlőségének növelését értjük. A társadalmi kirekesztődés enyhítése szempontjából kulcskérdésnek tekintjük a hátrányokkal küzdők „helyzetbe hozását”. Egyenlő esélyeket igyekszünk teremteni a hátrányos helyzetben lévő rétegeknek
Kiemelten kell érvényesülnie az esélyegyenlőség elvének olyan sokszoros hátrányokkal küzdő társadalmi rétegek esetében, mint amilyenek a roma vagy a fogyatékossággal élő emberek.

Az info-kommunikációs technológiák széles körű alkalmazása és az alkalmazás feltételeinek biztosítása

Az információs társadalom kiépülése olyan stratégiai érdek, melyet minden beavatkozás esetében támogatni kell, és olyan eszközöket, illetve projekteket kell előnyben részesíteni a tervezésnél és kiválasztásnál, melyek elősegítik az információs társadalom megvalósulását. Az információs társadalom megvalósulása szempontjából kiemelkedően fontos az IT-készségszinteknek a lehető legszélesebb körben való emelkedése, a hálózati hozzáférés és az on-line szolgáltatások igénybevételének terjedése, a minél magasabb szintű vállalati és kutatási folyamatintegráció, a vertikális és horizontális vállalati és közösségi kapcsolatok, az elektronikus hálózatosodás és a munkavállalás elektronikus formáinak elterjedése, valamint a közszolgáltatások által érintett területeken a transzparens működés és elektronikusan kezelhető szolgáltatások arányának növekedése. Fontos továbbá, hogy az állami vagy magánszolgáltatások platformfüggetlenül, biztonságos, és inter-operabilitást lehetővé tevő módon fejlődjenek. Ezért amennyiben egy fejlesztés IKT alapon hatékonyabban megvalósítható, akkor azt kell előnyben részesíteni. Az IKT-alkalmazásokat az alkalmazás feltételeinek egyidejű biztosításával kell bevezetni és használatukat elsősorban a szervezeti átalakulás, modernizáció támogatására kell összpontosítani. Az informatikának segítenie kell a gazdaságot, a közigazgatást, az emberek mindennapi életét

A foglalkoztatás növelése

A fejlesztésekben érvényesíteni kell a foglalkoztatás növelésének szempontrendszerét, azaz mérlegelni kell az egyes fejlesztések foglalkoztatásra gyakorolt hatását, és előnyben kell részesíteni a foglalkoztatási szempontból kedvezőbb megoldásokat. Előnyben kell részesíteni a foglalkoztatási szempontból kedvezőbb megoldásokat

Biztonság

A közmegegyezés, a jog- és belbiztonság, az átláthatóság és ennek következtében a társadalmon belül növekvő bizalom feltétele a gazdaság kiegyensúlyozott működésének. A biztonság szempontjait szem előtt tartó tervezés alapvetően jövőorientált, mert a jelen értékeit kívánja megőrizni a jövőnek. A biztonság általános szempontjai között első helyen szerepel a folyamatok versenyképességet ösztönző kiszámíthatósága, tervezhetősége, pontossága és stabilitása. A biztonság fogalmilag tartalmaz ezenfelül olyan védelmi típusú elemeket, mint az ország társadalmi és gazdasági rendszerének, belső integritásának megőrzése, a külső vagy belső veszélyekkel és kockázatokkal szembeni védelem, továbbá a megelőzés és a káros következmények elhárítására irányuló törekvés is. Érvényesíteni kell a biztonság szempontjait
2.3 A fejlesztések területpolitikai céljai
Az ország megújulásának alapvető, feltétele, hogy a fejlődés területileg is kiegyensúlyozott és hatékony legyen, az erőforrások, a szükségletek és a lehetőségek régiónként, térségenként összhangban legyenek. A fejlődés területileg legyen kiegyensúlyozott
A cél olyan harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdasági-környezeti térszerkezet kialakítása, illetve létrejötte, amely a helyi adottságokhoz igazodó térségi rendszerekben szerveződik, köztük több, európai szinten is versenyképes területegységgel (régiók, kistérségek, települések), szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségek. Úgy legyünk versenyképesek, hogy az életkörülményekben sincsenek elfogadhatatlan különbségek
Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció nem kíván önálló területpolitikát meghatározni. Az ország fejlesztéspolitikájának területi hátterét és feltételrendszerét az OFK-val szoros összhangban készült Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) jelenti, mely kijelöli az ország hosszú és középtávú területpolitikai cél- és prioritásrendszerét. Az OTK tehát a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit. Az országos fejlesztéspolitika területi lábát az Országos Területfejlesztési Koncepció jelenti
A területpolitikának a harmonikus területi szerkezet eléréséhez és a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához szükséges legfontosabb céljai a következők: *  A területpolitika öt átfogó célja:
- Az ország versenyképességének növelése nem képzelhető el a területi versenyképesség javítása nélkül. Hatékony területi struktúra és területrendszerenként (régiónként, térségenként) hatékony, eredményes működés biztosítása, vagyis a versenyképesség következetes erősítése az ország egésze szintjén és az egyes régiókon belül egyaránt. Területi versenyképesség ösztönzése
- A kohézió jegyében az esélyegyenlőséget sértő és a hatékony működést korlátozó legsúlyosabb területi elmaradottságok felzárkóztató mérséklése. Területi felzárkózás megteremtése a kohézió érdekében
- Régióinknak, térségeinknek és tájainknak olyan fenntartható rendszerekké kell válniuk, amelyek értékeiket, örökségüket, erőforrásaikat és belső összetartozásukat nemcsak megőrzik, de tovább is erősítik, a társadalom, a gazdaság és a természeti-környezeti elemek összhangját helyi-térségi rendszereikben biztosítják. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem
- A társadalom, a gazdaság és a fejlesztéspolitika térbeli szerveződése többé nem szakadhat meg a határoknál, az ország területileg beintegrálódik a Kárpát-medencébe, Közép-Európába és az egész európai térbe. Területi integrálódás Európába
- Ma az Európai Unión belül valamennyi régiónk elmaradott, ezért valamennyi régiónk felzárkóztatása alapvető nemzeti célkitűzés. Ehhez hatékony fejlesztéspolitika szükséges. E hatékonyság csak úgy biztosítható, ha a fejlesztések a helyi térségi adottságokhoz igazodnak, és a különböző fejlesztéspolitikai beavatkozások térségenként összehangoltak, területi szinergiákat eredményezve, valamint képesek biztosítani a helyi-térségi társadalmi-gazdasági szereplők hatékony bevonását és mozgósítását. E feltételeket csak decentralizált fejlesztéspolitika biztosíthatja, amelynek megteremtése az ötödik területpolitikai célkitűzés. Decentralizáció és regionalizmus
Az új Országos Területfejlesztési Koncepcióban kijelölt területpolitika fő funkciója az ország területileg hatékony működésének megteremtése, kiegyensúlyozott területi fejlődésének megvalósítása.
Az új megközelítés szerint országos szinten minden tárcának el kell sajátítania a térségi gondolkodást, és térérzékenyen kell terveznie. Ebben a területfejlesztésért felelős kormányzati szerv (hivatal) területi koordinációs feladatokat lát el. Ugyanakkor a területfejlesztési folyamatokban meghatározó szerepet kapnak a régiók is. Az ország régiói jelentik az ágazatok (szakpolitikák) és a területi érdekek összehangolásának elsődleges szintjét. A területfejlesztés kulcsszereplői a régiók
A területpolitika érvényesülését a területrendezés és a regionális, illetve területfejlesztés mellett valamennyi, területileg integrált szakpolitikának, vagyis a teljes fejlesztéspolitikának szolgálnia kell. A fejlesztéspolitika álljon a területpolitika szolgálatában
2.4 Magyarország stratégiai céljai a fejlesztéspolitikában és elérésük módja
Az ország fejlesztéspolitikai átfogó céljának elérése érdekében az alábbi stratégiai célok megvalósítása szükséges 2020-ig: * 
1. A versenyképesség tartós növekedése
2. A foglalkoztatás bővülése
3. A versenyképes tudás és műveltség növekedése
4. A népesség egészségi állapotának javulása
5. A társadalmi összetartozás erősödése
6. A fizikai elérhetőség javulása
7. Az információs társadalom kiteljesedése
8. A természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosulása
+1. Kiegyensúlyozott területi fejlődés
Az immár EU-tag Magyarország középtávú fejlesztéseit alapvetően befolyásolja az Európai Unió lisszaboni stratégiája. A 2000-ben elindított, majd 2005 márciusában megújított lisszaboni folyamat középpontjában a versenyképesség javítása és a foglalkoztatás növelése áll. Bár egyetértünk a célok újrafogalmazásával, nem feledkezhetünk meg a korábbi célokról sem; inkább az elérésükhöz igénybe vett eszközöket kell másként alkalmaznunk. Fejlesztéspolitikánk illeszkedik az EU lisszaboni stratégiájához
Hazánk fejlesztéspolitikájának fő céljai ezért - a versenyképesség és a foglalkoztatás növekedése mellett - a társadalmi és területi kohézió, valamint a fenntartható fejlődés megvalósítása. A lisszaboni célok megvalósításához elő kell mozdítani a gazdaságba, az emberi erőforrásokba és a környezet fenntartható hasznosításába történő beruházásokat. A növekedés és a foglalkoztatás mellett célunk a társadalmi és területi kohézió, valamint a fenntartható fejlődés megvalósítása
Mi is kiemelkedően fontos célként kezeljük a tudásalapú gazdaság és társadalom megteremtését. A kutatás-fejlesztést és az innovációt olyan területekre kell összpontosítani, amelyek nagymértékben hozzájárulnak versenyképességünk javításához. Miként az Európai Unió egészét, úgy Magyarországot is vonzóbbá kell tenni a világ tehetséges diákjai, kutatói és tudósai számára. Elő kell segíteni az információs és kommunikációs technológiák széles körű alkalmazását. Versenyképességünk fő forrása a tudásalapú társadalom lesz
A foglalkoztatás területén igen jelentős Magyarország elmaradása. Munkaerőpiacunk legfontosabb jellemzője az inaktivitás kiugróan magas szintje - vagyis az, hogy a munkaképes korú lakosságnak csak jóval kisebb része dolgozik (legálisan), mint az Európai Unió többi tagállamában. Az előttünk álló időszak kiemelkedő feladata ezért a foglalkoztatottsági szint erőteljes emelése, elsősorban az inaktívak munkaerőpiaci részvételét biztosító összetett eszközrendszerrel, valamint az oktatás-képzés és a gazdaság igényei között ma még meglévő szakadék lehető leggyorsabb, legnagyobb mértékű szűkítésével. A foglalkoztatás szintje nálunk alacsonyabb, mint az EU-15 átlaga
Kiemelkedő figyelmet fordítunk a társadalmi és területi kohézióra egyaránt, mivel az szélesíti a versenyképesség bázisát. A fő lisszaboni célok végrehajtása ugyanis olyan felzárkózási feladatokat ad, amelyek nem teljesíthetők a kohéziós politika eszközei - közülük is különösen a széles értelemben vett infrastruktúra fejlesztése - nélkül. Ezért szükségesek az olyan környezetvédelmi intézkedések, amelyek fenntarthatóvá teszik a gazdaság fejlődését, elősegítik a természeti erőforrások megfontolt és takarékos használatát. A hosszú távú versenyképességnek persze ugyanígy előfeltétele a társadalmi kohézió erősítése, így az esélyteremtés, a társadalom képzettségi szintjének emelése és egészségi állapotának fejlesztése is hatékonyan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez. A lisszaboni stratégia „társadalmi” céljai is segíthetik a versenyképességet
2.4.1 A magyar gazdaság versenyképességének tartós növekedése * 

Néhány versenyképességi tényező alakulása az EU-15-ök átlagához viszonyítva * 

Az életminőség javításának, a tartós és fenntartható növekedésnek feltétele a gazdaság teljesítőképességének és versenyképességének javítása. A gazdasági versenyképesség fejlesztése, hosszú távon történő erősítése számos tényező összehangolt fejlődését követeli meg. A versenyképesség több forrásból táplálkozik
A stabil gazdasági növekedésben betöltött fontos szerepük, nagy növekedési potenciáljuk, továbbá a foglalkoztatásban, így a hazai jövedelemtermelésben betöltött kiemelkedő szerepük miatt különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások fejlődésére. A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás és a
A hazai induló vállalkozások, a kkv-k tőkéhez jutásának lehetősége ugyanakkor a nagyvállalatokhoz képest aránytalanul nehezebb, a finanszírozási lehetőségeik hiányoznak, vagy csak fajlagosan magasabb költségekkel állnak rendelkezésre. Ezért fontos cél, hogy megteremtődjön a kis- és középvállalkozások növekedéshez, erősödéshez, együttműködéséhez és stabilitásához szükséges gazdasági környezet. jövedelemtermelés alapjai, ők bírnak a legnagyobb növekedési potenciállal
A versenyképesség erősítésében meghatározó szerepe van a hozzáadott érték növekedésének. A hozzáadott érték azonban csak az emberi tőke, a szervezeti kultúra javulása és meglévő, a fejlett tudásbázisra építő innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység és együttműködés fejlődése révén növekedhet. A technológia-intenzív tevékenységek elterjedése, a magas hozzáadott értékű, anyag- és energiatakarékos termelés és az innovációs szolgáltatások hazai erősödése nagymértékben elősegítheti a gazdasági felzárkózást. Jobb emberi és szervezeti erőforrásokra, fejlett K+F, innovációs együttműködésekre van szükség
Magyarországon a termelékenység számos ágazatban jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól, ezért a versenyképesség javításához egyrészt az szükséges, hogy növekedjen a magas hozzáadott értékű tevékenységek aránya, másrészt fontos az is, hogy a vállalkozások növelni tudják termelékenységüket. Az ország versenyképessége szempontjából tehát a gazdaság olyan területei a legfontosabbak, amelyek hosszabb távon is kedvező növekedési kilátásokkal rendelkeznek, építenek a hazai adottságokra, és jelentős kisugárzó hatást fejtenek ki más szektorokra is. A magasabb hozzáadott értékű szektorok arányának növekedése mellett fontos a vállalati termelékenység növekedése is
A gazdaság versenyképességének javítását a kedvező földrajzi, természeti, ökológiai, kulturális adottságaink kiaknázása, és a néhány szektorban fellelhető versenyelőnyünk megtartása segítheti elő. Aknázzuk ki kedvező földrajzi, ökológiai és kulturális adottságainkat
Hazánk kedvező földrajzi fekvése jó lehetőséget kínál a nemzetközi kereskedelmi-szállítási szolgáltatások iránti növekvő kereslet kielégítésére, ami hosszú távon jelentős hatással lehet a növekedésre, a gazdaság versenyképességére.
A gazdaság térbeli szerkezetének javulása, a gazdasági fejlődés térbeli kiterjesztése révén megteremtődhet a regionális-területi kiegyensúlyozottság, emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a gazdasági erőforrások hasznosítására, az agglomerációs előnyök kiaknázására ne csupán néhány terület legyen képes. Az egész országban fejlődő gazdaság kiegyenlíti a területi különbségeket és növeli a versenyképesség bázisát

A cél elérése

A növekedésorientált kkv-k fejlődését elősegíti a vállalkozások technológiájának fejlesztése, piackonform pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül a kkv-k többletforrásokkal való ellátása és a működési környezetük javítása. A növekedés orientált kkv-k fejlesztéséhez...
A technológiai fejlődés felgyorsítása érdekében új, innovatív eljárások bevezetését, beszállítói és együttműködési hálózatok létrehozását, üzleti tanácsadói szolgáltatások igénybevételét kell ösztönözni. Elengedhetetlen a vállalkozások piacra jutásának elősegítése, a vállalatirányítás és szakmakultúra, a vállalkozói ismeretek, képességek fejlesztése, az IKT hatékony alkalmazásának ösztönzése. ...segíteni kell technológiájuk fejlődését...
A hazai gazdaságra jelenleg jellemző tőkeszegénység által okozott versenyhátrányt a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök körének bővítésével mérsékelhetjük (különösen az induló vállalkozások és a kkv-k esetében). Olyan piackonform, vagyis a versenyfeltételekre legkisebb hatást gyakorló, a pénzügyi közvetítőrendszeren keresztül megvalósuló eszközökre van szükség, amely várhatóan néhány éves perspektívában a pénzpiacba integrálódva önállóan is működőképes alrendszerré válik. A közvetlen támogatások mellett ezért szükséges és egyre inkább domináns tényezővé kell hogy váljon a vállalkozások rendelkezésére álló pénzügyi eszközök körének a pénzügyi közvetítő rendszeren keresztül történő bővítése. ...pénzügyi lehetőségeiknek piackonform eszközökkel való bővítését.
A hazai hozzáadott érték növekedéséhez meg kell teremteni a feltételeit a nagyobb hozzáadott értéket termelő munkafázisok, vállalati funkciók tartós letelepítésének. Mindez hosszú távon csak a termelési, feldolgozási, értékesítési és az innovációs, kutatásfejlesztési folyamatok összehangolt fejlesztésével érhető el. A hozzáadott érték növelésének fontos forrása...
A tudásalapú gazdaság megteremtésének eszközeként a globális piacon versenyképes termékek fejlesztéséhez ösztönözni kell a hasznosítás-orientált kutatási tevékenységet, a technológiaátadást, az innovációs szolgáltatásokat és általában a vállalkozások innovációját. ...a kutatási eredmények hasznosítása...
A termelőszektor versenyképességének növekedéséhez szükség van a korszerűsödő, környezetkímélő mezőgazdaság (beleértve az erdőgazdálkodást, halászatot) hozzájárulására is. A magyar gazdaság számára kiemelkedően fontos szolgáltató szektoron belül jelentős növekedési potenciállal bír a turizmus, amelynek fejlődése a földrajzi (kelet és nyugat, valamint észak és dél közötti „találkozópont”), természeti (kiemelten a termál- és gyógyvízkészlet) és kulturális adottságokat hasznosítva az ország komparatív előnyeire támaszkodhat. ...és kedvező adottságaink jobb kihasználására...
A gazdasági versenyképesség egyik alapfeltétele az energiaellátás biztonsága. A gazdasági versenyképesség növekedését szolgáló fejlesztések során hangsúlyt kell helyezni a korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazására, az energiahatékonyságra, amelyek a különböző gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt negatív hatásainak csökkentésén túl a környezet minőségének javításához is hozzájárulnak. ...de nem feledkezhetünk meg az energiaellátás biztonságáról és környezetről sem
A gazdasági versenyképesség javítása olyan komplex feladat, amelyhez a gazdaságra, a vállalkozásokra közvetlenül irányuló támogatások, ösztönzők mellett a többi stratégiai területen tett sikeres lépések is szükségesek a horizontális szempontok figyelembevételével. A, gazdasági versenyképesség növekedéséhez kapcsolódó célok elérése ezért a következő prioritások révén teljesülhet: A versenyképesség javítását szolgáló beavatkozások
- a technológiai modernizáció előmozdítása,
- a vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása, a hálózatosodás elősegítése,
- az innováció, a kutatás-fejlesztés ösztönzése, és infrastrukturális hátterének megerősítése,
- a nemzetközi, valamint a térségi-regionális elérhetőség biztosítása,
- az információs társadalom kiteljesítése,
- az emberi erőforrások minősége (alkalmazkodóképesség, képzettség, egészség, megfelelő szellemi, fizikai kondíciók),
- megelőző környezetvédelem és energiahatékonyság,
- a közigazgatás, állami szolgáltatások korszerűsítése.

Szabályozási kérdések

A gazdasági versenyképesség növekedésének szabályozási feltétele az engedélyezés egyszerűsítése, gyorsítása, mert az egyszerűbb eljárásrendű, ügyfélbarát gazdasági igazgatás kialakítása minden vállalkozás versenyképességét növeli. A társadalombiztosítási, adózási, adóeljárási rendszereket, munkajogi és környezetvédelmi előírásokat úgy kell átalakítani, hogy az jogkövetésre ösztönözze a vállalkozásokat. Ügyfélbarát gazdasági igazgatásra...
Hasonlóan fontos feltétel a megfelelő versenyszabályozás, ami a keretek világos meghatározását, a szabályok betartatását és a versenytorzító piaci körülmények korrekcióját jelenti. A társasági jog egészét úgy kell újragondolni, hogy a vállalkozások fejlődését, versenyképességét ne akadályozzák hiányos vagy nem megfelelő jogi keretek. ...stabil, kiszámítható versenyszabályozásra van szükség.
Összességében a hatékonyabb közigazgatás, a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése, a stabil, kiszámítható jogi környezet jelentősen javíthatja a hazai vállalkozások versenyképességét. Hatékonyabb közigazgatással, minőségi közszolgáltatásokkal segítjük a vállalkozásokat.
2.4.2 A foglalkoztatás bővülése * 

Foglalkoztatási és munkanélküliségi ráták az EU-ban és Magyarországon, 2004 * 

Forrás: Eurostat, 2004. előzetes, becsült adatok.
Az emberi erőforrás a gazdaság versenyképességének, ezáltal a tartós növekedésnek meghatározó tényezője. Magyarországon jelenleg rendkívül alacsony a foglalkoztatás, ami arra utal, hogy emberi erőforrásaink számottevő része nem hasznosul. Ez veszteséget okoz a gazdaság számára, jelentős mértékben korlátozza az államháztartási hiány csökkentésére irányuló törekvések és az adópolitika mozgásterét, növeli a szociális transzferekre fordított kiadásokat. A versenyképesség javításának feltétele, hogy többen dolgozzanak, és kevesebben szoruljanak szociális segélyezésre. A kohézió erősítésének, a jövedelmi különbségek csökkentésének és az esélyegyenlőség megteremtésének is feltétele a foglalkoztatás növekedése, hiszen minél több ember lép be a munka világába, annál több ember számára teremtődik esély a méltányos életre. A foglalkoztatás bővítése növeli a versenyképességet, de társadalmi szempontból is fontos
A foglalkoztatás bővítése összekapcsolja a versenyképességet, a társadalmi kohéziót és a fenntarthatóságot, és lehetőséget ad egy olyan fejlesztési pálya kialakítására, amelyben mindhárom átfogó cél szempontjai érvényesíthetők.
Cél, hogy mindenkinek legyen munkája, aki akar és tud dolgozni. Álljon rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű munkavállaló a termelésüket, szolgáltatásaikat bővítő vállalatok számára. Ennek feltétele az álláskeresést és a foglalkoztathatóság javítását segítő szolgáltatások fejlesztése, illetve a szakmai és a földrajzi mobilitás bátorítása. Mindemellett szélesíteni kell a helyi foglalkoztatás lehetőségét is. A munkavállalás minden szakaszában érvényesülnie kell az esélyegyenlőségnek, különös tekintettel a nőkre, a romákra, fogyatékossággal élőkre és a társadalmi vagy egyéb okokból hátrányos helyzetű csoportokra. E csoportoknak a munkaerőpiacra való visszatérési esélyét csak a foglalkoztatáspolitika, a képzés, a szociálpolitika, valamint a munkahelyteremtő gazdaságpolitika együttes és összehangolt eszközei képesek javítani. Mindenkinek legyen munkája, aki akar dolgozni

A cél elérése

A foglalkoztatás bővítése mindenekelőtt olyan intézkedéseket feltételez, amelyek elősegítik, hogy a munkavállalás mindenki számára tényleges és vonzó lehetőség legyen, azaz segítik és ösztönzik a munkavállalást. Figyelembe véve a magyar munkaerőpiaci helyzet sajátosságait: a munkanélküliség viszonylag alacsony szintjét és a magas inaktivitást, ezeknek az intézkedéseknek a munkanélküliek mellett az inaktívaknak a munkaerőpiacra való visszatérését is szolgálniuk kell. Az aktivitás növelése a legfontosabb feladat
Ehhez javítani kell az aktivizáló politikák hatékonyságát, össze kell hangolni a foglalkoztatási szolgálat és a szociális ellátórendszer működését és eszközeit, növelni kell az oktatás és a szakképzés szerepét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű emberek - köztük a romák, az idősebb munkavállalók, a megváltozott munkaképességűek, az alacsony iskolai végzettségűek, a hátrányos helyzetű térségben élők, a gyermeküket (egyedül) nevelő nők - foglalkoztathatóságának javítására. A munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzésében fontos szerepe van továbbá a család és a munkahely összeegyeztetését lehetővé tevő szolgáltatásoknak, a munkaerő területi mobilitása ösztönzésének, a munkahelyteremtő beruházások támogatásának, a szürke gazdaság kifehérítésének. Az önkéntességnek és a közösségfejlesztésnek szolgálnia kell a munkaerőpiaci integrációt is. A foglalkoztatás bővítésének egyik útja a foglalkoztathatóság javítása
A foglalkoztatás bővítése csak a társadalombiztosítási és szociális ellátórendszernek a (bejelentett) munkavállalásra ösztönző átalakításával lehet eredményes. Olyan szolgáltatási elemeket kell fejleszteni, amelyek segítik a munkaerőpiacra való visszatérést, illetve meg kell erősíteni azoknak az ellátásoknak a szerepét, amelyekhez a munkaerőpiaci aktivitást ösztönző elemek kapcsolódnak. A szociális védelmi rendszer ösztönözzön a munkavállalásra
Hogy a munkavállalók és a vállalkozások képesek legyenek alkalmazkodni a gazdasági és strukturális változásokhoz, illetve a termelésüket, szolgáltatásaikat bővítő vállalatok számára megfelelő számú és képzettségű munkavállaló álljon rendelkezésre, mind a vállalatokat (szervezeteket), mind a munkavállalókat arra kell ösztönözni, hogy ráfordításaikkal, illetve részvételükkel segítsék elő a megfelelő tudás megszerzését. Ehhez szükség van az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek fejlesztésére, hozzáférhetővé tételére. Ez a vállalatok mellett a közigazgatás és a civil szervezetek alkalmazkodóképességét is javítja. Az egész életen át tartó tanulás növeli a munkaerőpiaci helytállás esélyét
A tervezett beavatkozások tehát a következő prioritások köré szerveződnek:
- a munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása,
- a munkavállalók és a szervezetek (vállalkozások, közigazgatás, civil szektor) alkalmazkodóképességének javítása.

Szabályozási kérdések

A munkaerő-kereslet növeléséhez a munkaerő költségének fokozatos csökkentése szükséges, amit az adó- és járulékrendszer átalakításával lehet elérni. Ezáltal erősödik a vállalkozások (különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások) foglalkoztatási képessége. Az adórendszernek, az adók összetételének döntő szerepe van a különböző minőségű munkák iránti kereslet szempontjából. Ez különösen igaz a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok (alacsonyabb képzettségűek, nehezebben alkalmazkodó idősebbek, kisgyermekesek, megváltozott munkaképességűek stb.) alkalmazása esetén. E csoportok foglalkoztatásának ösztönzését a célzott adó- és járulékkedvezmények szolgálják. A foglalkoztatás bővítését célzó intézkedések eredményességének feltétele továbbá a kiegyensúlyozott és a gazdasági teljesítmény növekedéséhez igazodó bérpolitika is. Alapvető feladat az élőmunkát terhelő közterhek csökkentése -különösen a hátrányos helyzetűek esetében
Az inaktív népesség munkaerőpiacra való belépésének támogatásához olyan integrált foglalkoztatási, rehabilitációs és szociális szolgáltatórendszerre van szükség, amely összehangoltan képes kezelni az inaktivitást és a szociális hátrányokat, a munkaerőpiaci aktivitás ösztönzésére helyezve a hangsúlyt. Az egész életen át tartó tanulás intézményi feltételeinek megteremtéséhez szükséges a felnőttképzés és a szakképzés összehangolt intézményrendszerének kialakítása. A munkajogi szabályozás átalakítása során a rugalmas foglalkoztatást a foglalkoztatás biztonságának új formáival kell ötvözni. Az ösztönzés mellett segítségre is szükség van a foglalkoztatás növekedéséhez
2.4.3 A versenyképes tudás és műveltség növekedése * 

A különböző olvasási teljesítményszinteket elérő 15 éves tanulók aránya a 2003. évi PISA-vizsgálatban, országok szerint (%)

Forrás: OECD PISA adatbázis, 2003.
A versenyképes tudás és a műveltség bővülése az egyén tudásának, képzettségének, készségeinek és kompetenciáinak, valamint alkalmazkodóképességének egész életen át tartó fejlesztését igényli. A globális versenyben csak a tudásalapú gazdaság kiépítése biztosíthatja a tartós növekedést, amihez elengedhetetlen az emberi erőforrások minőségének javítása. Ehhez fontos cél, hogy az oktatási és képzési rendszer biztosítsa a gazdasági keresletnek megfelelő munkaerőt, és folyamatosan alkalmazkodjon a munkaerőpiaci igényekhez. Az összhang megvalósulásában meghatározó szerepe van a rendszer tartalmi és szervezeti fejlesztésének. Ebben a folyamatban nemcsak az oktatási és képzési rendszer infrastrukturális fejlesztése kulcsfontosságú, hanem humánerőforrás-feltételeinek a korszerűsítése is. A tudás növeli a munkaerő értékét
Az emberek képzettségének növelése, készségeik javítása és az egész életen át tartó tanulás támogatása - amellett, hogy alapvető feltétele a sikeres munkaerőpiaci részvételnek - a szociális hátrányokat is csökkenti, hiszen az embereket felruházza a mindennapi élet egyéb területein is nélkülözhetetlen szociális készségekkel és kompetenciákkal. Ezért kiemelkedően fontos, hogy 2020-ra a társadalom minden tagjának - függetlenül életkorától, lakóhelyétől, nemétől, szociális helyzetétől, etnikai hovatartozásától, fizikai és szellemi adottságaitól - lehetősége legyen az aktív és kreatív élethez szükséges tudás, készségek és műveltség megszerzésére és megújítására. A tanulási lehetőségek bővülése és a közösségfejlesztés együttesen járulhatnak hozzá ahhoz, hogy az állampolgárok szűkebb és tágabb közösségük felelős, aktív, normakövető és tudatosan cselekvő tagjaivá váljanak. A tudásnak nemcsak a munkaerőpiacon vesszük hasznát, hanem az élet minden területén
Mindenki így válhat képessé céljainak elérésére, a mindennapi élet kihívásainak való megfelelésre, a változó munkaerőpiaci követelményekhez való alkalmazkodásra.

A cél elérése

Az emberi erőforrások minőségének javításához elengedhetetlen az oktatási, képzési és kulturális rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése az egész életen át tartó tanulás szellemében. Így biztosítható, hogy a tudás, a képzettség és a műveltség mind az egyén, mind a közösségek számára az életminőség javításának meghatározó tényezője legyen. Az oktatási és képzési rendszernek a munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodását a rendszer tartalmi és szervezeti fejlesztésén keresztül kell elérni. Ez a közoktatási, szakképzési, felsőoktatási és felnőttképzési rendszerek esetében nemcsak az infrastrukturális, hanem a humánerőforrás-feltételek korszerűsítését, fejlesztését is magában foglalja. Az oktatási rendszer minőségének javítása segíti a munkavállalók versenyképességének megőrzését
A lakosság készségeinek fejlesztésére irányuló tartalmi fejlesztéseken belül különösen az alapkészségek, a kreatív teljesítmények, a jogtudat fejlesztése, az idegen nyelv és az informatika kiemelt fontosságú. Ahhoz, hogy a jövő generációi a gazdasági élet sikeres szereplőivé válhassanak, nagyobb szerepet kell biztosítani a vállalkozó-, jogi és együttműködési készség fejlesztésének és a gazdasági, gazdálkodási ismeretek oktatásának is az iskolarendszerű és a felnőttképzésben.
Az esélyteremtő tudás mellett kiemelt feladat a tehetséggondozás, a tudomány, a kutatás-fejlesztés és az innováció humánerőforrás-utánpótlásának biztosítása. Meg kell fordítani a műszaki, természettudományi és az élettudományi ismeretek és pályák vonzerejének az elmúlt évtizedben bekövetkezett csökkenését.
Az általános műveltség, a kulturális szocializáció minőségének javításához erősíteni kell a kulturális alapszolgáltatások elérhetőségét a közösségi terek, a kulturális infrastruktúra fejlesztése révén, továbbá erősíteni kell a kultúra és a közösségi tevékenységek szerepét az oktatásban és képzésben.
E célkitűzések megvalósítása érdekében szükség van mindenekelőtt: Prioritások
- az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztésére, a munkaerőpiac igényeivel történő folyamatos összehangolására, valamint
- az esélyegyenlőség feltételeinek javítására, az oktatáshoz, a műveltséghez és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával.

Szabályozási kérdések

Az egész életen át tartó tanulás intézményi feltételeinek megteremtéséhez össze kell hangolni a közoktatás (azon belül az iskolarendszerű szakképzés), illetve a felsőoktatás és a felnőttképzés rendszerét, valamint más közpolitikákat (pl. foglalkoztatás, szociális gondoskodás) is. Az egységes és összehangolt rendszer működéséhez ki kell alakítani a jogszabályi feltételeket. Az oktatási rendszer esélynövelő és társadalmi mobilitást segítő szerepének erősítéséhez ki kell küszöbölni a rendszer működésében rejlő szegregációt. Létre kell hozni az oktatási rendszeren belül azokat a mechanizmusokat - a jelenlegi irányítási rendszer felülvizsgálatával -, amelyek szavatolják a rendszer egységes fejlesztésének lehetőségét és a munkaerőpiaci és társadalmi változásokhoz való folyamatos alkalmazkodást. Ki kell alakítani a térségi integrált szakképző központok működésének jogi szabályozását. Össze kell hangolni a közoktatást és a felsőoktatást, a felnőttképzést
2.4.4 A népesség egészségi állapotának javulása * 

Születéskor várható, egészségben eltöltött évek számának átlaga (HALE index, 2002)

Forrás: WHO Statistics.
Az egyén egészségi állapota egyértelműen meghatározza, hogyan tud bekapcsolódni a gazdaságba, részt venni a közösség életében. Az egészség nemcsak a munkavégző képesség szempontjából kulcsfontosságú, hanem a méltóságteli élethez szükséges képzéshez, azaz az emberi tőke fejlesztéséhez is elengedhetetlen. A hosszabb és egészségesebb élet együtt jár az aktívan töltött évek növekedésével, ami a foglalkoztatás bővülésének feltétele. Az egészség befolyásolja a munkaképességet és képzésre való alkalmasságot
Hazánkban az egészséges élet esélye jelentős társadalmi, gazdasági és területi különbségeket mutat; ezek kiegyenlítése közvetlenül szolgálja a kohézió növelését. Az egészségegyenlőtlenségek hátterében az adott helyen, az adott társadalmi csoport számára rendelkezésre álló, az egészséges élethez szükséges alapvető feltételek, köztük az elérhető egészségügyi szolgáltatások egyenlőtlenségei állnak. Az egészséges élet esélye egyenlőtlenül oszlik el
Az egészséges élethez és környezethez szükséges feltételek kialakításával csökkenteni kell az esélykülönbségeket. Különös figyelmet kell fordítani a munkaképes népesség egészségének megőrzésére, továbbá a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, így a romák és a szegénységben élők egészségi állapotának javítására. Meg kell teremteni az egészséges, mozgásgazdag életmód feltételeit mind szélesebb társadalmi rétegek számára. El kell érni, hogy az egészségügyi rendszer szolgáltatásainak színvonala javuljon, rugalmasan alkalmazkodjon a változó szükségletekhez, és működjön hatékonyan. Mindehhez meg kell teremteni a várhatóan magasabb működési és fejlesztési költségek fedezetét. Az egészségügyi rendszer jó működéséhez egyre több pénz kell
Az egészségügy területén a fő cél, hogy a megvalósuló fejlesztések következményeképpen jelentősen javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, és a születéskor várható élettartam 2013-ra jelentősen közelítse meg az Európai Unió 25 tagországának átlagát. A magyar lakosság életesélyei ne maradjanak el az EU átlagától

A cél elérése

E területen az a legfontosabb célkitűzés, hogy a magyar lakosság hosszabb egészségben eltöltött életet tudjon megélni. Ennek egyik fontos tényezője, hogy az egyéni és a közösségi döntéshozatal minden szintjén váljék értékké az egészség. Ehhez az szükséges, hogy a döntéshozók minden egyes intézkedés tervezésénél vegyék figyelembe az egészség szempontjait, és váljon gyakorlattá az intézkedések egészségre kifejtett hatásának vizsgálata. Csakis az egészség ügyének multiszektorális megközelítése vezet a népesség egészségi állapotának javulásához, hiszen az egészségügyi tárca az egészséget meghatározó tényezőknek csupán egy kisebb hányadát képes közvetlenül befolyásolni. Az egészség ügye nem csak az egészségügyé
Az egészségi állapot javulásához az egészséges életvitelt támogató természetes és mesterséges környezet, a mozgásgazdag életmódhoz szükséges szakmai és infrastrukutrális feltételek megteremtése, az egészséges élelmiszerek, a korszerű egészségügyi szolgáltatások, az egészséges életmódhoz szükséges információk, valamint az egyének és közösségek egészségtudatosságának bátorítása vezet. Az egészségi állapot javítása a társadalmi tőke növekedése révén az elmaradott térségek felzárkóztatásának is záloga.
A hatékonyan és magas színvonalon működő egészségügyi rendszer kialakítása alapvetően befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A progresszivitás elvén felépülő, regionális, illetve térségi együttműködésen alapuló, betegközpontú, lakosság közeli ellátási formákat előnyben részesítő, megújuló egészségügyi rendszernek a gazdaság teherbíró képességéhez alkalmazkodva kell működnie. Be kell tudni fogadnia a korszerű technológiákat és eljárásokat, alkalmazkodnia kell a változó szükségletekhez. Az egészségügyben sem mellőzhető a költségtakarékosság
Ez az egészségügyi rendszer működése során tiszteletben tartja az emberi méltóságot, megadja a döntési szabadságot és az ehhez szükséges tájékoztatást. A szolgáltatást igénybe vevők elégedettségének növelésére és bizalmának elnyerésére törekszik.
Az egészségben eltöltött életévek növeléséhez elengedhetetlen, hogy csökkenjenek a területi és a szociokulturális egyenlőtlenségek az egészségi állapotban és az elérhető egészségügyi szolgáltatások színvonalában. Mindenki férjen hozzá a közfinanszírozott szolgáltatásokhoz!
Ezért egyes hátrányos társadalmi csoportok sajátos élethelyzetét figyelembe kell venni az egészségügyi szolgáltatások kialakításakor. Mindenki férjen hozzá a közfinanszírozott szolgáltatásokhoz!
A káros szenvedélyek (túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, drogfogyasztás stb.) elleni küzdelemben a lakosság aktív támogatására és szimpátiájára építve erősíteni kell a prevenciót, támogatni kell az igény szerinti regionális és helyi prevenciós rendszerek kialakítását és működtetését. A nevelés, az oktatás iskolai rendszerének és a lakosság felkészítésének fejlesztésével elő kell segíteni a veszélyhelyzetek megelőzését, esetleges bekövetkezte esetén annak kezelését. Káros szenvedélyek, munkahelyi ártalmak, valamint veszélyhelyzetek elleni fellépés
A hazai egészségipar a népesség egészségi állapotának javításán túl a foglalkoztatottság bővítésével hozzájárul a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez. Fejlődésével nő a magas szintű szaktudásra, a kiemelkedő kutatói potenciálra, valamint a korszerű technológiákra épülő beruházások száma, javul a kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenysége, bővül az egészséges életmódhoz, az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó termék- és szolgáltatási piac. Az egészségipar jelentős jövedelmet termelő ágazat
A tervezett beavatkozások tehát a következő prioritások köré szerveződnek: Prioritások
- értékelvű, egészségközpontú egészségpolitika kialakításához és végrehajtásához szükséges feltételrendszer, valamint a népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése,
- az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének betegközpontú korszerűsítése, az ellátások minőségének és hatékonyságának javítása, a jelentős egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

Szabályozási kérdések

A stratégiai cél sikeres megvalósításának alapvető feltétele a megfelelő szabályozási környezet kialakítása. Ennek egyik fő eleme az ellátási kötelezettségek, valamint az ellátórendszert érintő tulajdonviszonyok jogszabályi összehangolása (pl. a progresszivitásnak és a térségi hierarchiának megfelelő regionális ellátórendszer működtetéséhez illeszkedő ellátási kötelezettségek meghatározása). Másik jelentős szabályozási terület a megfelelő érdekeltségen alapuló finanszírozói, szolgáltatói és az egyén felelősségvállalását ösztönző biztosítási, finanszírozási és szabályozási környezet kialakítása. Ugyancsak kiemelt fontosságú a szervezetek viselkedését befolyásoló adópolitika alkalmazása. (Az adókedvezmények és a terhelésmentes juttatások elősegítik az egészséges termékek, szolgáltatások széles körű elterjedését.) A korszerű információs és kommunikációs technológiák (az e-egészség program) bevezetése és használata jogszabályok módosítását igényli, mert a különleges személyes adatnak minősülő egészségi adatok általánossá váló elektronikus kezelése számos előre nem látható problémát vethet föl. Rendezni kell a tulajdonviszonyokat, és ösztönözni kell az egyéni felelősségvállalást
2.4.5 A társadalmi Összetartozás erősítése * 
Az összetartó, kiegyensúlyozott társadalom, a társadalmi tőke, az egyéni és közösségi öngondoskodás olyan közös kincs, ami hozzájárul a tartós növekedéshez, az ország versenyképességéhez és biztonságához. A tartós növekedés alapfeltételei közé tartozik a nyitott, egyenlő esélyeket biztosító, befogadó, stabil, biztonságos és vonzó társadalmi környezet, a foglalkoztatható és mobilizálható munkaerő. Ennek révén mérséklődnek a jövedelemegyenlőtlenségek, csökken a kirekesztődéssel fenyegetett tartósan szegények köre, különösen a gyermekeket nevelő és munka nélküli családokban. A társadalmi összetartozás erősödése közvetlenül szolgálja a társadalmi, gazdasági és területi kohéziót. A kohézió megerősödése pedig együtt jár a társadalmi igazságosság és tolerancia növekedésével. A társadalmat fel kell készíteni a növekvő migrációra és következményeire. Egy modern európai országban azok számára is lehetővé válik a méltó életfeltételekhez, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés - és ezáltal a társadalmi integráció -, akik társadalmi helyzetük, betegségük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy településük hátrányos helyzete miatt nem kapcsolódhatnak be a foglalkoztatásba. A személyi szolgáltatások fejlesztése éppen ezért: az Európa egészére is jellemző romló demográfiai folyamatok és a lakosság idősödése miatt szükségszerű. Mindenki számára lehetővé kell tenni az emberhez méltó életet
A gyermekvállalást és a felnövekvő generációk nevelését támogató eszközök és szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a népesedési helyzet javulásához. A nemzedékek közötti szolidaritás erősítése kulcsfontosságú a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődéshez. Ennek érdekében összhangban kell lenniük a szakmapolitikai eszközöknek: a nyugdíjrendszerrel, a családpolitikával és a munkavállalást támogató szociálpolitikával. Ösztönözzük a gyermekvállalást és a generációk közötti szolidaritást
A fejlesztések hozzájárulnak a közszolgáltatások minőségének és hatékonyságának a javításához. Segítik a méltatlan lakhatási és környezeti feltételek megváltoztatását, a helyi közösségek megtartó erejének növekedését, identitásának megőrzését. A társadalmi biztonság erősödése a versenyképesség feltétele. Elősegíti a foglalkoztathatóságot, az együttműködés képességét, a bizalom erősödését, a társadalmi integrációt és mobilitást. Mindezek együttesen jelentős mértékben javítják az életminőséget. Az erős társadalmi összetartozás önmagában javítja az életminőséget
A közösségfejlesztés, a közösségi öngondoskodás erősítése révén azonban nemcsak az életminőség javul, hanem nő az egyéni és közösségi aktivitás, ezáltal erősödik a társadalmi tőke, ami a társadalmi összetartozás elengedhetetlen feltétele. A társadalmi szolidaritás növelése, a diszkrimináció elleni küzdelem az esélyegyenlőség növekedését és a társadalmi kohézió erősítését szolgálja. Az összetartó közösségek kedvező hatással vannak a fiatal generáció életminőségére, mentalitására is. A jó közösséghez tartozás fontos eleme az életminőségnek
A fejlesztések civil szervezetek, társadalmi intézmények támogatása révén is hozzájárulnak az életminőség javulásához.

A cél elérése

A társadalmi összetartozás erősítése többrétegű, többtípusú eszközök összehangolását igénylő cél. Alapvető feladata a szegénység és a kirekesztődés mérséklése, a társadalmi és területi hátrányok kiegyenlítése, az esélyek növelése. Ennek érdekében szükség van az inaktívak foglalkoztatásának növelésére, kiemelt figyelmet fordítva foglalkoztathatóságuk növelésére, a család és a munkahely összeegyeztetését lehetővé tevő szolgáltatások fejlesztésére és a közmunka-lehetőségekre, illetve a szociális gazdaság típusú programokra. A foglalkoztatás hosszú távú és tartós bővítése elválaszthatatlan a mobilitást könnyítő feltételek kialakításától. Ebben kiemelt helyen állnak a hozzáférhető lakhatási megoldások (szociális bérlakások, munkás- és diákszállók) és az elérhető, rugalmas tömegközlekedés. A társadalmi összetartozás erősödésével csökken a szegénység és a kirekesztődés
A társadalmi-területi hátrányok leküzdéséhez komplex, egymást erősítő fejlesztések révén a gazdasági-társadalmi hátrányokat együttesen megjelenítő területeken olyan infrastrukturális, oktatási-szociális és egyéb közszolgáltatási fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzetű térségek megújulásához és az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtéséhez. A hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok esélyeinek növelése, iskolai karrierjük támogatása és szabadidős lehetőségeik bővítése aktív életüket, társadalmi szerepvállalásukat alapozza meg. Az alapfokú végzettséggel, illetve az alapkészségekkel sem rendelkező felnőttek képzése kulcsfontosságú. A szegénység csökkentése a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem fontos feladata. Komplex, egymást erősítő fejlesztések kellenek az infrastruktúrában és a szolgáltatásokban
A közszolgáltatások (nem feltétlenül helyben megszervezett) elérhetőségének biztosítása, a hozzáférés növelése a legkisebb településeken élők számára (is) elsősorban nem méltányossági, hanem alapvető emberi jogi kérdés. A fizikai és kommunikációs akadálymentesítés sem csak a fogyatékossággal élők számára fontos, hanem elválaszthatatlan része az egészséges, szolidáris társadalmi környezetnek, a foglalkoztatottsági szint növelésének is. A méltó időskorhoz szükséges feltételeket az ápolási, gondozási és rekreációs szolgáltatások összehangolásával is támogatni kell. Az emberi méltóság nem méltányossági, hanem alapvető emberi jogi kérdés
A közéleti részvétel új formáit, csatornáit kell kialakítani, helyi, kistérségi, regionális és országos szinten. Az oktatási, a közművelődési, az ifjúsági, illetve a társadalom széles rétegeit elérő egyéb ágazatok együttműködésével minden embert képessé kell tenni a közügyek, a demokrácia intézményrendszerének ismeretére és „használatára”. Az aktív demokratikus részvétel erősítése
A tervezett beavatkozások tehát a következő prioritások köré szerveződnek: Prioritások
- a munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása,
- a társadalmi és területi zárványok oldása - az elmaradott térségek és csoportok felzárkóztatása gazdasági, infrastrukturális, oktatási fejlesztésekkel, valamint a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítésével,
- a társadalmi és kulturális tőke növelése,
- az esélyegyenlőség feltételeinek javítása, az oktatáshoz, a műveltséghez és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával.

Szabályozási kérdések

A szegénység és kirekesztődés mérséklése, megszüntetése érdekében a foglalkoztatás bővítéséhez olyan szabályozási reformokat is végre kell hajtani, amelyek növelik a jelenlegi szociális segélyezési és szolgáltatási rendszer foglalkoztatást ösztönző hatását, egyúttal pedig hatékonyabban és hatásosabban irányulnak a legszegényebbekre, a kirekesztődéssel fenyegetettekre. Emellett a közszolgáltatások elérhetőségét javító, a feladatok elosztását és a finanszírozási rendszert újraszabályozó reformok is szükségesek. Ehhez felül kell vizsgálni a rokkantsági ellátások rendszerét, fejleszteni kell a rehabilitációs szolgáltatásokat. Olyan szolgáltatási elemeket kell kapcsolni a pénzbeli ellátásokhoz, amelyek segítik a munkaerőpiacra való visszatérést, illetve meg kell erősíteni azoknak az ellátásoknak a szerepét, amelyekhez a munkaerőpiaci aktivitást segítő és ösztönző elemek kapcsolódnak. A támogatásoknak a legszegényebbekhez kell eljutniuk, ugyanakkor a szolgáltatások nem szabad, hogy ellenérdekeltséget teremtsenek a munkavállalásban.
2.4.6 A fizikai elérhetőség javítása * 

Gyorsforgalmi utak 15 és 30 perces vonzáskörzete 2015-ben

Forrás: GKM
A települések, létesítmények fizikai elérhetőségének javítását a megfelelő területhasználat és térszerkezet kialakítása, valamint a közlekedési hálózatok és eszközök fenntartása és fejlesztése teszi lehetővé. Az elérhetőség minőségét az infrastruktúra fejlettsége és üzemeltetésének színvonala befolyásolja. Minél fejlettebb a közlekedési hálózat (ideértve a kiépítettséget, a megfelelő struktúrát, állapotot, a megengedett sebességet, a korszerű üzemeltetést), az eszközállomány (járműpark, forgalomirányítási eszközök, rendszerek), valamint az üzemeltetés (forgalomszervezés, irányítás, utaskiszolgálás stb.), annál inkább javulhat az elérhetőség. A közlekedés milyensége az életminőség fontos eleme...
Az elérhetőség javítása az életminőség mellett alapvető hatással van a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra is. Oldja az ország gazdasági kettészakadását, növeli a hátrányos helyzetű régiók, térségek felzárkózási esélyeit, elérhetőbbé teszi a munkahelyeket és a különböző szolgáltatásokat, mérsékli a területi egységek közötti gazdasági-társadalmi fejlettségbeli különbségeket, az akadálymentesítéssel javítja a fogyatékossággal élők vagy más fizikai, környezeti és kommunikációs hozzáférésben akadályozott emberek életminőségét. A közlekedési rendszerek fejlesztéséből adódó negatív hatások minimalizálásához elengedhetetlen a környezetkímélő, illetve a közlekedés biztonságát növelő fejlesztések (vasúti közlekedés, kötött pályás városi és elővárosi közlekedés, történelmi városmagok tehermentesítése, elkerülő utak, vízi út, gyalogos és kerékpáros közlekedés) előtérbe helyezése. A működtetés keretfeltételei meghatározók az infrastruktúra és a szolgáltatások hatékonysága és a gazdaság fenntarthatósága szempontjából. ...de gazdasági, környezeti és társadalmi szerepe is jelentős
A fizikai elérhetőség szintje döntően befolyásolja a gazdaság versenyképességét. Az elérhetőség javulása ösztönzi a működő tőke magyarországi telephelyválasztását, elősegíti a munkaerő mobilitását, segíti a nemzetközi áruszállításban és a turizmusban való hazai részvételt, ezáltal hozzájárul a tartós növekedéshez. A közlekedés befolyásolja a telephely-kiválasztást és a munkaerő mobilitását
A fizikai elérhetőség javításának célja, hogy a kedvező gazdaságföldrajzi helyzetet kihasználva az országot és a régióit bekapcsolja az európai gazdasági térbe, valamint hogy javítsa a regionális és térségi központok, a meghatározó városok (fejlesztési pólusok) fejlődését, valamint a leszakadó (periferikus, aprófalvas, tanyás) térségek gazdasági felzárkózási esélyeit, és településeink élhetőbbé váljanak. A fizikai elérhetőség javítása erősíti kapcsolódásunkat az európai gazdasági térbe és élhetőbb településeket eredményez

A cél elérése

Az ország nemzetközi gazdasági térbe történő intenzívebb bekapcsolódását, illetve a térségi-regionális elérhetőség javulását segíti elő a meglévő közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Ez a közúti, vasúti, vízi, légi közlekedést, illetve a logisztikát egyaránt érinti. Lényeges a régióközpontok közötti gyors és korszerű közlekedés kiépítése. A regionális és térségi központok, a fejlesztési pólusokat jelentő meghatározó városok, valamint a leszakadó térségek elérhetőségének javítását szolgálja a településeken belüli és a települések, térségek közötti közösségi közlekedési rendszerek (városi tömegközlekedés, elővárosi közlekedés, helyközi közúti közlekedés, vasút) fejlesztése. Ugyanakkor a különböző közlekedési rendszerek fejlesztésénél elengedhetetlen az elemek közötti interoperabilitás és intermodalitás biztosítása, a kombinált közlekedés feltételeinek megteremtése. Mind az infrastruktúra modernizációja, mind a szolgáltatások minőségének, a működtetés keretfeltételeinek javítása szükséges a hatékonyabban működő, gazdaságos és korszerű közlekedési rendszerek megteremtéséhez. Tovább kell fejlesztenünk a közlekedési infrastruktúrát
A fizikai elérhetőség javítását az alábbi prioritások szolgálják: Prioritások
- hazánk nemzetközi elérhetőségének javítása, a logisztikai csatlakozások fejlesztése,
- a regionális és régiók közötti elérhetőség javítása,
- a helyközi közösségi és a települési közlekedés fejlesztése.
A fizikai elérhetőség valamennyi prioritása esetében horizontális elvként kell érvényre juttatni a környezetterhelés minimalizálását, a természeti területek, ökológiai hálózatok, Natura 2000 területek, kulturális örökségünk, épített környezetünk megőrzését, a gazdaságos üzemeltetés és fenntartás szempontját (ideértve a meglévő infrastruktúra fejlesztését, illetve szinten tartását is), a közlekedésbiztonság feltételeinek érvényesítését, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés (akadálymentesség) követelményeit. A lakosság életében, a közlekedési és szállító cégek, vállalkozások gazdálkodásában a közlekedés és a veszélyes áruk szállításának biztonsága kiemelt jelentőségű. A közlekedés fejlesztésében érvényesíteni kell a horizontális szempontokat is

Szabályozási kérdések

A fizikai elérhetőség javítása kapcsán kiemelten fontos a közlekedés környezeti hatása, a közlekedés biztonsága, a közúti közlekedési szolgáltatások, a veszélyes anyagok szállítása szabályozási és ellenőrzési rendszerének kimunkálása és fejlesztése. A szabályozás segítségével egységes követelményrendszert kell érvényesíteni a közlekedési infrastruktúrák műszaki kialakításában, fenntartásában és működtetésében. Ugyancsak elengedhetetlen a közlekedési szektoron belül az ellenőrzött, szabályozott versenyre vonatkozó előírások megalkotása és ellenőrzése, a tarifa- és díjpolitika piaci környezetben történő szabályozása és a közösségi közlekedés bevételekkel nem fedezett költségei megtérítése. A szabályozásnak erősítenie kell a biztonságot, és fel kell számolni a verseny korlátozását
A vasút fejlesztése során elengedhetetlen - az európai uniós gyakorlatnak megfelelően - a pályavasút, a személyszállító vasút és az árufuvarozó vasút szétválasztása, amelyek közül csupán a pályavasút állami tulajdonban tartása uniós elvárás. Az ilyen irányú fejlesztések megvalósításának alapfeltétele a MÁV Rt. privatizálását követő vasúti liberalizáció. Ugyancsak elkerülhetetlen a piacnyitás a közúti személyszállítási közszolgáltatások esetében is. A liberalizáció a vasút mellett a közúti személyszállítást is eléri
2.4.7 Az információs társadalom kiteljesítése * 

Az információs társadalom legfontosabb mutatói a legjobb ország mutatójának százalékában (2004)

Forrás: Eurostat
A tudásalapú és megújuló társadalom, valamint a versenyképes gazdaság létrehozásának egyaránt alapvető feltétele az információs társadalom kiépítése. A magyar információs társadalomban rejlő lehetőségek kihasználásához a gazdasági versenyképesség és a technológiai fejlődés erősítésére van szükség. Ezt segíti az IKT lehetőségeinek kihasználása, az IKT által érintett szektorokban a piaci verseny biztosítása a monopolisztikus helyzetek felszámolásával. Az információs társadalom megerősödésének feltétele a digitális esélyegyenlőség megteremtése, a lakosság bevonása az információs társadalom lehetőségeinek kiaknázásába. A társadalom korszerű működését segíti az elektronikus közszolgáltatások és magánszolgáltatások terjedésének ösztönzése, valamint az e-demokrácia kialakulásának segítése. A lehetséges előnyök kihasználása mellett figyelmet kell fordítani az információs forradalom által okozott kockázatok megelőzésére és kezelésére. Az információs társadalom kiteljesítése egyaránt fontos a gazdaság és a társadalom számára
Az info-kommunikációs technológiák (IKT) használatának elterjedéséhez fel kell számolni a vállalatokat és a magánszemélyeket sújtó hozzáférési korlátokat. Ezzel párhuzamosan ki kell alakítani azokat az IKT-készségeket, amelyek szükségesek az „új gazdaság”-ban és társadalomban való részvételhez. Ösztönözni kell az új, dinamikus on-line tartalmak és szolgáltatások terjedését. Az állam csak akkor tud hatékony szolgáltatásokat nyújtani, és a fejlődéshez is hozzájárulni, ha nemcsak támaszkodik az új típusú kommunikációs megoldásokra, hanem az információs társadalom fő hajtóerejévé válik. A közigazgatás élen kell hogy járjon a hatékony információcsere és elektronikus közszolgáltatások kiépítésében, az új megoldások alkalmazásában, erősítve a társadalom, a gazdaság és az állami intézmények közötti kölcsönhatást. Le kell bontani az IKT terjedését gátló korlátokat, ösztönözni kell a megfelelő készségek elsajátítását

A cél elérése

Az IKT adta lehetőségek kihasználása érdekében az állam egyik legfontosabb feladata az IKT-ban rejlő vállalati versenyképesség-növelési tartalék kihasználása. Ennek egyik terepe az IKT-termelő szektor, ahol elsősorban a növekedés fenntartása, a nemzetközi piacokon való helytállás elősegítése, az innovatív termékek és technológiák létrehozása a cél. Az IKT-t használó ágazatokban fontos a használat ösztönzése, ami még ki nem merített hatékonyságjavítási lehetőségeket rejt magában, főleg a bonyolultabb, dinamikus on-line funkciók felhasználása esetében. A K+F információs infrastruktúra háttérbázisának - a már működő nemzetközi és hazai projektjeire építve - tovább kell növelni a kutatásban az információáramlást, a technológiai tudás hálózati terjedését. Az IKT-alapú piaci tranzakciók felől el kell mozdulni a hálózatosodást magában foglaló IKT-alapú fejlesztések felé. Az államnak mind a kínálatot, mind a keresletet ösztönöznie kell
Az IKT-alapú megoldások terjedésének gátját jelenti az alkalmazások, tranzakciók biztonsága nem megfelelő volta, mely problémákat fel kell számolni. Meg kell teremteni az információs társadalom tranzakciós-kommunikációs formái iránti bizalmat a vállalati, lakossági szereplők körében. Egyrészt az illetéktelen célú hozzáférések veszélyének csökkentésével, másrészt a hálózati biztonság, a szolgáltatások, alkalmazások rendelkezésre állásának is javításával.
A lakosság körében még jelentős infrastrukturális hozzáférési hiányokat kell pótolni. Az IKT használatának további terjedését gátló kulturális, illetve készséghiányt fel kell számolni. Növelni kell a bizalmat az elektronikus szolgáltatások igénybevétele iránt, és lehetővé kell tenni a közszolgáltatások tömeges on-line igénybevételének módját az oktatásban, az adminisztrációban. A felhasználói készségek mellett a professzionális IT-készségek és szakemberbázis növelését is biztosítani kell. Ösztönözni kell az on-line munkavállalást. A meglévő közszolgáltatások elektronizálása mellett új, csak on-line formában működő közszolgáltatásokat kell létrehozni, amilyenek például az elektronikus informálás, ügyintézés és biztonságteremtés. Elő kell segíteni az on-line közszolgáltatások terjedését
A közszolgáltatásoknak nemcsak a belső hatékonyságát kell növelni, hanem az állampolgárok, illetve gazdálkodó szervezetek, valamint a szolgáltató intézmények közötti információáramlást is, ami az igények és a kínálat integrálását, végső soron a hatékony szolgáltatásportfolió kialakítását is elősegíti. Az oktatás és képzés területén az itthon égető hiányt jelentő e-learning, illetve az
IT-szakemberképzés megteremtése, az egészségügyben a jóval hatékonyabb, konzultatív e-egészségügy, a kulturális szolgáltatásokban a digitális kultúrkincs hozzáférhetővé tétele, a vállalatok számára az adminisztráció olcsóbb, elektronikus bonyolításának lehetősége a legfőbb célok. E szolgáltatások bővítéséhez esetenként infrastruktúra-fejlesztés is szükséges, ám a tartalom és szolgáltatások előállítása a fő cél.
Az elektronikus infrastruktúra mellett a tartalmat és a szolgáltatást is fejleszteni kell
Segítem kell a demokrácia és a civil társadalom tudás- és információs alapú megerősödését. A közszolgáltatások IKT-alapú fejlesztése azok átláthatóságát is erősíti. A közéletben és a társadalmi életben való részvételt az így könnyen elérhető közszolgáltatásokkal, továbbá a civil szervezetek, a gazdasági szerveződések, az intézményi, társadalmi együttműködések információs bázisát, IKT-integrációját erősítve lehet növelni. Az információs technológiák terjedésével a demokrácia is erősödhet
Az IKT-megoldások terjedése új típusú problémákat vet fel, amelyek egy része esélyegyenlőségi, másik része gazdasági természetű. Az információs társadalom szabad terjeszkedése bizonyítottan digitális szakadékot hoz létre, ezért minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőség létrehozására. E téren a legfőbb cél a jövedelmi, tudásbeli hátrányok, a fogyatékosság által okozott digitális esélyegyenlőtlenség felszámolása az érintett csoportok hozzáférésének, készségeinek, digitális írástudásának javításával. A kkv-k e-méretgazdaságossági hátrányait is csökkenteni kell hálózatos együttműködésük, hozzáférési lehetőségeik és a számukra rendelkezésre álló szolgáltatások és közcélú információk javításával. A területi hátrányokat elsősorban az infrastruktúra és hozzáférés bővítésével kell megszüntetni. A piac az ITK-felhasználók esetében is növeli a különbségeket - ezek mérséklése az állam feladata...
A másik, az innovatív iparágakra általában, így az IKT terjedésére is jellemző, hogy a hátrányos helyzetűekhez, a kisebb piaci erejű vállalatokhoz nem jutnak el az IKT-vívmányok. Ehhez versenyző, kiegyensúlyozott piacot kell teremteni a szoftverpiacon, a hozzáférésben, a telekommunikációban, és biztonságossá kell tenni a szolgáltatásokat. Ehhez nemcsak a szabályozáspolitikán kell változtatni, hanem fejlesztéspolitikai eszközökkel támogatni is kell az alternatív szoftverek és kommunikációs termékek terjedését, és versenysemlegessé kell tenni az elektronikus állami szolgáltatásokat. Fontos cél, hogy az interoperabilitás és ezáltal a jobb összehasonlíthatóság és átjárhatóság meglegyen az egyes technológiák között. A verseny erősítéséhez elektronikus nemzetközi piactereket kell teremteni a gazdaság más területein is. Gondoskodni kell az IKT-alapú innovációk ösztönzéséről és a szellemi tulajdonjog védelméről. ...például a verseny fenntartásával, alternatív termékek és szolgáltatások támogatásával

Szabályozási kérdések

Az információs társadalom fejlődéséhez alapvető a megfelelő szabályozási rendszer kialakítása. Ez a meglévő szabályozás (adatvédelem, elektronikus információszabadság, szellemi tulajdonjogok védelme, távközlés, versenyjog, kereskedelem, audiovizuális jog, elektronikus ügyintézés) és specifikus alkalmazásának felülvizsgálatával, valamint a hiányzó jogi szabályozás (az on-line tranzakciók biztonságának megteremtése, az interoperabilitás és platformfüggetlenség) megalkotásával teljesíthető.
2.4.8 Természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása * 

A természeti tőke felhasználása és környezetterhelés Magyarországon és a referenciaországokban (2004)

Forrás: Living Planet Report, WWF, 2004. * 
A következő időszak fejlesztéspolitikájának egyik meghatározó tényezője a takarékos és megfontolt környezetgazdálkodás, a természetes és épített értékek, a környezeti, táji és kulturális értékek megóvása, a lakosság környezeti tudatosságának növelése. A környezetbiztonság javítása az emberi egészség és életminőség javításának, a társadalmi jólét növelésének fontos részét képezi. A környezet az életminőség egyik fontos eleme
A versenyképesség meghatározó eleme a környezet- és természetbarát, minőségi szolgáltatásokat nyújtó, illetve az anyag- és energiatakarékos technológiákon alapuló gazdaság elterjedése. Az ipari parkok és létesítmények „ipari ökoszisztéma” alapon történő szervezése és az ökoinnováció terjedése mellett kiemelten fontos a haváriák megelőzése, következményeik enyhítése, illetve az elmúlt időszakban felhalmozódott környezeti károk felszámolása is. A gazdaság csak a környezet megőrzése mellett fejlődhet
A természeti erőforrásokkal való bölcs, tudatos és hatékony gazdálkodás, az épített környezetnek a természettel, táji adottságokkal összehangolt fejlesztése, zöldfelületeink megőrzése és kialakítása nemcsak a lakosság életminőségének javulását szolgálja, de alapvető követelménye a fenntartható fejlődésnek is. A települési környezetminőség javítását célzó infrastrukturális fejlesztések, az ezt támogató környezettudatos életvitel, a jó háztartási gyakorlat kiszélesítése szintén a környezet biztonságának javulását, a lakosság, a gazdaság és a környezet közötti harmonikus viszony megteremtését, tehát a biztonságos, ökológiai szempontból fenntartható, tiszta és egészséges környezet kialakítását segíti elő. Az erőforrások takarékos felhasználása nélkül nincs fenntartható fejlődés

A cél elérése

Természeti értékeink és tájaink megőrzése és fenntartása nemcsak az élővilág sokszínűségének védelmét jelenti, hanem hozzájárul az emberi egészséghez, a „jó közérzethez”. A természeti elemek között kiemelkedő jelentősége van a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapota javításának, illetve a belterületi, sík vidéki és dombvidéki vízrendezésnek. A fenntartható természet- és tájhasználat kialakítása, az ingatlan, a tárgyi és szellemi örökség hasznosítása, a természet megismerésére irányuló ökoturizmus támogatása fontos célpontja a fejlesztéseknek. Ahhoz, hogy megőrizzük természeti értékeinket, tájainkat és egészségünket...
Az egészséges mezőgazdasági termékek előállítása az egészséges élet feltétele. Az ökológiai típusú gazdálkodás terjedése egyszerre szolgálja a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokat, a vidékfejlesztési célokat. ...támogatni kell az ökológiai gazdálkodást...
A települési környezetminőség javítása, az élhető városi környezet megteremtésé érdekében szükség van a települési és a veszélyes hulladékok kezelése során a jelenleginél hatékonyabb feltételrendszer kialakítására. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásában integrált környezetvédelmi megközelítést kell érvényesíteni, és az egyedi szennyvízkezelési technikákat, technológiákat támogatni azokon a helyeken, ahol a hagyományos rendszerek nem építhetők ki gazdaságosan. A gazdaságosan csatornázható területeken gyűjtőrendszereket és szennyvíztisztító telepeket kell építeni. Váljék hangsúlyossá a jellemzően nagyvárosi területek és a forgalmas közlekedési létesítmények állapotának javítása, a levegő-, por- és zajterhelés csökkentése. ...a biztonságos hulladék- és szennyvízkezelést, az ivóvízellátást
A múltból örökölt, gazdasági és egyéb tevékenységből eredő, egészségünket is veszélyeztető környezetszennyezések felszámolásával, valamint a környezet jövőbeli biztonságát szolgáló informatikai rendszerek fejlesztésével minimálisra csökkenthető az ország környezeti kockázatoknak való kitettsége. Az árvízvédelmi beruházásokkal terjessé válik a folyók mentén élők élet- és vagyonbiztonsága. A geológiai mozgások veszélyének elhárításával megóvjuk épített környezeti értékeinket. Fejlesztésekkel növelhető a környezeti biztonság
A környezetbarát, elérhető legjobb technológiák elterjesztésével, az ipari ökológiai fejlesztések támogatásával olyan rendszerek építhetők ki, amelyek egységnyi anyagból és energiából kétszer-háromszor nagyobb értéket állítanak elő. A takarékos és körültekintő gazdálkodást és az ökoinnováció terjedését szolgálja a mennyiségi, termékorientált gazdaság minőségi, szolgáltatásorientált irányú átalakulásának ösztönzése, az anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása, valamint a megújuló energiaforrások felhasználási részarányának növelése. A környezeti szemléletű „jó háztartási gyakorlat” elterjesztésének támogatása kevesebb kiadással jár majd a közszolgáltatások finanszírozásában. A mennyiségi szemléletű, termékközpontú gazdaságot minőségi szemléletnek és szolgáltatásközpontú-
ságnak kell felváltania
A kisebb anyagfelhasználással, kevesebb károsanyag-kibocsátással és kisebb hulladékképződéssel járó termeléssel biztosítjuk, hogy a gazdasági növekedés ne járjon együtt a környezet terhelésének növekedésével és elkerülhető károk kialakulásával. A károk utólagos kezelése helyett a környezet- és költséghatékonyabb megelőzésre kell koncentrálni. Az alacsonyabb anyag-, energia- és vízhasználat csökkenti a környezeti terheléseket és az egészségi kockázatokat. Kisebb kiadással jár, nagyobb bevételeket eredményez, és több munkahelyet teremt. A környezettudatos fejlődés takarékosan bánik az erőforrásokkal
A civilizációs és természeti katasztrófák megelőzése, a hatékony védelem megteremtése, a környezet- és természetvédelemre kockázatot jelentő események csökkentése, az esetleges károk minimalizálása érdekében korszerűsíteni kell a felkészülés, védekezés és rehabilitációs tevékenységet. Meg kell teremteni a beavatkozás gyors, szakszerű, biztonságos feltételeit. Hatékony együttműködést kell kialakítani a veszélyhelyzetek, természeti és civilizációs katasztrófahelyzetek komplex kezelésében, a lakosságvédelemben a helyreállítások koordinálásában a hazai és európai társszervezetekkel, intézményekkel, a társadalmi és civil szervezetekkel, felkészülve a hosszú távon jelentkező veszély-helyzetekre. korszerűsíteni kell a felkészülés, védekezés és rehabilitációs tevékenységet
A környezeti demokrácia kiteljesedésével, a fenntarthatóság pedagógiájának általános elterjesztésével, a társadalom értékrendjének javításával és a környezeti információk, adatok szabad áramlásának biztosításával a lakosság tevékenyebben tud részt venni a környezettel kapcsolatos döntésekben. Mindezek miatt növekszik a lakosság környezettudatossága. Fontos a környezetbarát életmód és fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtése. A lakosság környezeti tudatosságának is erősödnie kell
A tervezett beavatkozások tehát a következő prioritások köré szerveződnek: Prioritások
- a természeti értékek és erőforrások megőrzése,
- tiszta települések, biztonságot teremtő környezetvédelem,
- megelőző, elővigyázatos környezetvédelem és a környezeti szempontból hatékony innováció általános érvényesítése.

Szabályozási kérdések

A környezetpolitikánk fő törekvése az úgynevezett szennyező fizet elv érvényesítésének kiteljesítése. A környezetileg káros támogatások felszámolása segíti, hogy egységnyi termék vagy szolgáltatás előállításához kevesebb új anyagot és energiát kelljen felhasználni. Ez jelentős és tartós versenyelőnyt eredményezhet. A gazdasági eszközök (ökoadó, környezeti biztosítás) alkalmazása mellett fokozott figyelmet kell fordítani az információn alapuló eszközök (önkéntes megállapodások, ökocímkék alkalmazása stb.) elterjesztésére. A „szennyező fizet” elv érvényesítése, az anyag- és energiatakarékosság ösztönzése
Olyan megoldások bevezetése indokolt, amelyek elősegítik, hogy a szabályozási környezet és a fejlesztési-támogatáspolitikai célok egymást erősítve környezetbarát gazdálkodási típusok bevezetésével versenyelőnyt jelentsenek az országnak. Érdekeltté kell tenni a vállalkozásokat a tisztább termelésben.
2.4.9 Kiegyensúlyozott területi fejlődés
Magyarország európai uniós csatlakozását követően a területi tervezés hatóköre nem állhat meg az ország határainál. Az új, nyitott területfejlesztési politikának kiemelten kell kezelnie az ország nemzetközi kapcsolataiból, ezen belül különösen az európai uniós tagságunkból, valamint a Kárpát-medence sajátos történelmi-földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeket és kötelezettségeket. Új, nyitott területfejlesztési politika
A politikai integráció után a feladat az ország szűkebb és tágabb környezetével való funkcionális integrálódás erősítése, az ország fizikai bekapcsolása az európai vérkeringésbe, valamint az uniós kohéziós, regionális és szakpolitikákkal való minél erősebb összhang megteremtése. Szomszédaink az EU-integráció különböző fokán állnak, hazánk fontos kapu lehet az unió további balkáni bővítése során, ami egyedülálló szerepet nyújt számunkra az unión belül. A határon túli magyarság sorsa iránti felelősségvállalás megköveteli a szomszédsági kapcsolataink erősítését, ugyanakkor a nyelvi, kulturális azonosság esélyét is kínálja a határ menti együttműködések erősítése. Területi szempontból is be kell kapcsolnunk Magyarországot az uniós vérkeringésbe
Az ország fejlesztéspolitikájának ezért kiemelten kell kezelnie az ország nemzetközi kapcsolataiból, európai uniós tagságunkból adódó lehetőségeket és kötelezettségeket, valamint az ország sajátos történelmi fejlődéséből adódó nemzeti sajátosságokat és feladatokat is. A napjainkig megvalósult politikai és gazdasági integrációval (uniós csatlakozás) az ország beilleszkedése, a gazdasági lehetőségek kihasználása, a térbeli kapcsolódások kialakítása még nem fejeződött be, így az elkövetkező évek feladata lesz Magyarország még intenzívebb bekapcsolása az európai gazdasági-társadalmi együttműködésekbe. Nemzetközi integráció - európai integráció - nemzeti integráció
E célok elérésében kiemelt szerepe lesz az ország geopolitikai elhelyezkedésének, az országot átszelő és egymást keresztező nagyszámú európai közlekedési folyosónak, valamint Budapest jó adottságainak, amelyek segítségével bekapcsolódhat az európai nagyvárosok hálózatába.
Az ország hatékony fejlődése, valamint a 2.3 fejezetben ismertetett területfejlesztési politikai célkitűzések érvényesülése érdekében szükséges a fejlesztési feladatok egy részének decentralizációja (regionális programok), az országos tematikus (ágazati) fejlesztéspolitika megvalósítása során pedig a területi szempontokkal való összhang megteremtése. Éppen ezért fontos, hogy az első nyolc stratégiai cél elérését szolgáló programok megvalósításakor a fejlesztések az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott társadalmi-gazdasági, illetve fizikai területi szerkezet kialakulását szolgálják. Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődéséhez a fejlesztések során a következő területi csomópontok kialakítása szükséges. *  Decentralizáció és a területi szempontok érvényesítése

Magyarország fejlesztési pólusai

Európai szinten versenyképes metropolisz: Budapest és agglomerációja

Az ország harmonikus területi rendszerének és az európai térségekhez való harmonikus illeszkedésének érdekében Budapestnek európai szinten versenyképes metropolisszá kell válnia. E középtávú területi célt is a hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célok mentén kell kitűzni, elsősorban a térségi versenyképességet, a fenntartható területi fejlődést, a hazai területek európai integrálódását (másodsorban a területi felzárkózást és kohéziót, valamint a decentralizációt és regionalizmust) ösztönző átfogó területfejlesztési politikai célokhoz kapcsolódóan.
A budapesti agglomeráció, a fővárossal és tágabb vonzáskörzetével együtt az ország legversenyképesebb területe, „kapu” és kapocs, melyen keresztül hazánk bekapcsolódhat az európai és a nemzetközi, globális gazdasági, illetve kulturális vérkeringésbe. Az ország egyetlen nemzetközi városa, versenytársai Kelet-Közép-Európa más fővárosai. Budapest nemzetközi versenyképessége és az ország többi régiójához fűződő kapcsolatrendszerének (munkamegosztás, elérhetőség, kooperáció) hatékonysága alapvetően befolyásolja az ország egészének s minden egyes régiójának fejlődési pályáját. Budapest és az agglomeráció az a kapocs, amely az országot beköti a nemzetközi munkamegosztásba
Alapvető célkitűzés, hogy Budapest, agglomerációjával harmonikus együttműködésben, nemzetközi gazdasági, kereskedelmi-pénzügyi, szellemi-innovációs és kulturális-turisztikai szerepköre révén a közép-európai térség meghatározó központja, a Kárpát-medence gazdasági centruma, logisztikai és gazdaságszervezési funkciói révén pedig a Balkán térségének gazdasági értelemben vett kapuja legyen. Cél továbbá, hogy az ország többi térségével szerves, a fejlődést továbbáramoltatni képes, munkamegosztáson alapuló kapcsolatokat ápoljon. Budapest a közép-európai térség meghatározó központja legyen

Többpólusú városhálózat és a fejlődés terjedését generáló tengelyek

A ország és régiók harmonikus területi rendszerének kialakítása érdekében a többpólusú, a nemzetközi és regionális tengelyek mentén fejlődő városhálózat kibontakozását kell elősegíteni. E középtávú területi célt is a hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célok mentén kell kitűzni, elsősorban a térségi versenyképességet, a területi felzárkózást és kohéziót, a hazai területek európai integrálódását, valamint a decentralizációt és regionalizmust (másodsorban a fenntartható térségfejlődést és örökségvédelmet) ösztönző átfogó területfejlesztési politikai célokhoz kapcsolódóan.
A Közép-magyarországi Régión túl az ország egészének dinamizálása és felzárkóztatása csak a legnagyobb versenyelőnyt jelentő, a települések adottságaira építő, a funkciókat, kompetenciákat megosztó és együttműködő városhálózat fejlesztése révén érhető el. A fejlődési potenciállal rendelkező városok fejlesztési irányainak meghatározását a szubszidiaritás elve alapján és a területi szereplők bevonásával, a regionális fejlesztési tervekben kell kijelölni.

Fejlesztési pólusok

Hogy a fejlődés ne korlátozódjék a főváros térségére, oldódjék a Budapest-központú térszerkezet, illetve a társadalom és gazdaság működése hatékonyabbá váljék, szükség van az ország egészének versenyképességét erősítő olyan fejlesztési pólusokra, melyek egy policentrikus városhálózat elemei. A fejlesztési pólusok funkciója az, hogy a növekedés erőforrásait (pl. innovációt, tőkét) közvetítsék tágabb - a területfejlesztési régiók határait túllépő - térségük, egyes velük szomszédos határon túli térségek számára. Fontos, hogy képesek legyenek térségi környezetük minél nagyobb részét bekapcsolni az európai globális gazdasági, innovációs rendszerekbe, elősegítve a regionális és országos versenyképesség növekedését, illetve a gazdasági-társadalmi kohéziót. A pólusok legfontosabb szerepe az innováció megjelenítésében és terjesztésében van. Az ország térszerkezetének Budapest-központúságát fejlesztési pólusok kijelölésével oldjuk
Az ország - lakosságarányosan is meghatározó - jelentős fejlesztési pólusai: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr. A Közép-dunántúli Régióban a Székesfehérvár-Tatabánya-Veszprém városhármas funkciómegosztáson alapuló szerves együttműködés révén tölti be a fejlesztési társközpont szerepet. E pólusok és a nagyobb - megyei jogú - városok mint regionális decentrumok hálózatosan együttműködnek, mely együttműködés különösen a pólusoktól távol eső térségek nagyvárosai dinamizáló szerepének megerősítése szempontjából fontos. A fejlesztési pólusok fejlődési mintákat közvetítenek régiójuknak
A pólusok, nagyvárosok hálózatának jellemzője, hogy lakosságukra és az ingázókra építve meghatározó a szerepük a foglalkoztatásban, miközben a fővároson kívül a felsőoktatási, a kutatási tevékenységek, valamint a különösen nagy hozzáadott értéket előállító gazdaság koncentrációja jellemzi. A pólusok főszerepet játszanak a foglalkoztatásban, a felsőoktatásban és a kutatásban

Növekedési tengelyek, városkapcsolatok, a munkaerőpiacok összekapcsolása

A főbb közlekedési tengelyek mentén egymáshoz közel kerülő városok és környezetük gazdaságilag dinamizálódó és fokozottan urbanizálódó települései növekedési tengelyekké szerveződnek. E tengelyek fontos szerepet töltenek be a településközi kapcsolatok megerősödésében, a fejlődés közvetítésében. Cél, hogy az egyes növekedési tengelyek intenzívvé váló közlekedési és gazdasági kapcsolataiba mind több központ kapcsolódjon be, illetve a városok kapcsolatai is erősödjenek a tengelyek mentén, valamint e tengelyek mind jobban elérhetővé váljanak az ország többi térségéből is. Az ország egésze nemzetközi tengelyek mentén illeszkedik az európai térstruktúrába. Ugyanakkor az ország harmonikus belső térstruktúrája és a régiók belső kohéziójának megerősödése érdekében szükség van regionális tengelyek kialakítására, illetve megerősítésére.
A fővároson kívül nagy népességük és a környező településekről ingázók révén a nagyvárosok, megyeszékhelyek az ország meghatározó foglalkoztatási területei. Ahhoz, hogy a Budapest-centrikusság oldódjék, és erősödjék az ország többi térségének a foglalkoztatásban betöltött szerepe, erősíteni kell azokat a tengelyek mentén szerveződő településközi együttműködéseket, amelyek révén nő a munkaerő kínálata az adott térségben tevékenykedő vállalkozások számára. Ennek eredményeként a munkavállalóknak több lehetőségük nyílik lakóhelyük közelében elhelyezkedni, másrészt a munkáltatók szélesebb munkaerő-kínálatból választhatják ki munkatársaikat. Ma nem számíthatunk a lakosság országon belüli nagyobb arányú vándorlására; ennek ösztönzése nem is célja a területfejlesztési politikának.
Ilyen városközi együttműködések az alábbi térségekben képzelhetők el: pl. Debrecen-Nyíregyháza; Miskolc-Eger; Szeged-Kecskemét; Pécs-Kaposvár-Szekszárd körzete; Veszprém-Székesfehérvár; Győr-Sopron vagy Szombathely-Zalaegerszeg-Nagykanizsa viszonylatában. A munkaerőpiaci együttműködéseknél érdemes figyelembe venni az országhatáron átnyúló településközi kapcsolatok fejlesztése nyújtotta lehetőségeket. A fejlesztendő térségeket a régiók fejlesztési tervében kell kijelölni.
Harmonikus városhálózat nem alakítható ki, ill. a városok nem tehetők versenyképessé a környezeti, szociális és műszaki-infrastrukturális problémáik felszámolása nélkül. Nagyvárosainkban a környezeti infrastruktúra kialakítása; a közlekedés fenntartható módon való szervezése; a szennyezett, barnamezős területek felszámolása; élhetőbb, egészséges, zöld felületekben gazdag környezet kialakítása; és a városok térszerkezetében is kimutatható súlyos szociális feszültségek enyhítése még számos esetben kihívást jelent. A városokban az erősen leromlott állapotban lévő lakóterületek, illetve a háború után épült, viszonylag nagyméretű lakótelepek jelentik Magyarország (és az EU többi új tagállama) számára az egyik legfontosabb problémát. A belső városrészek fokozott fizikai és társadalmi leromlása elsősorban a fővárosban jelentkezik. Ezek megújítása sok esetben piaci alapon lehetséges, léteznek azonban olyan nagy kiterjedésű zárvány területek, amelyek rehabilitálása kizárólag a közszféra jelentős beavatkozása mellett valósítható meg. A sűrűn lakott belvárosok mellett a városi lakosság mintegy 30%-a a panelházas lakótelepeken él. (Az EU-15 országaiban ez az arány 3-7%.) Annak ellenére, hogy e területek számos előnnyel rendelkeznek (tömegközlekedéssel jól megközelíthetőek, nagyok a zöld felületek, környezetbarát távfűtést használnak), a lakáspiacon mégis egyre kevésbé keresettek a lakások drága fenntarthatósága, és a lakóterületek túlzsúfoltsága miatt. Gyakran gondot jelent az épületek, a közterületek és a közszolgáltatások állapotának fenntartása, és ez hozzájárul az egyre romló társadalmi megítéléshez. Nyilvánvaló, hogy átfogó, területileg integrált beavatkozások (energetikai célú felújítások, épületfelújítások, az egész lakóterületre kiterjedő gazdasági és szociális intézkedések) nélkül az épületek és a lakótelepek nagy része erősen leromlik, a városi szegénységnek otthont adó telepekké, gettókká alakul. A magyar lakótelepek - eltérően nyugati társaiktól - alapvetően a privatizált társasházakra épülnek, ezért a szegregáció bizonyos fokának elérése után a társadalmi és gazdasági folyamatok már nagyon nehezen, hatalmas forrásokat megmozgatva befolyásolhatóak. Ezért van különös jelentősége a szegregációt megelőző intézkedéseknek, és a lakótelepek helyzetét a lakáspiac egésze szempontjából figyelembe vevő stratégiáknak. Környezeti, gazdasági, szociális intézkedések, épület-felújítások nélkül elkerülhetetlen a harmonikus és versenyképes városhálózat kialakulását veszélyeztető gettósodás
A városhálózat fejlesztése ezért kiterjed a fejlődést gátló nagyvárosi környezeti problémák felszámolására, a társadalmi feszültségekkel és fizikai leromlással érintett településrészek gondjainak megoldására, különös tekintettel az ipari technológiával készült társasházakra (panelházak) és az általuk alkotott városnegyedek épületfelújításaira, gazdasági és szociális jellegű beavatkozásaira, valamint a fenntartható közlekedési rendszerek kialakítására, az agglomerációk fenntarthatóságának és településeik intézményesített együttműködésének ösztönzésére.

Elmaradott térségek, területek, külső és belső perifériák, leszakadt városi területek felzárkóztatása

Az elmaradott, leszakadó térségek pozíciójának megerősítése a térségek versenyében, a térségek belső harmóniájának helyreállítása, valamint a térségek felzárkóztatásának elindítása kulcstényező az ország harmonikus területi rendszerének kialakításában. E középtávú területi célt is a hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célok mentén kell kitűzni, elsősorban a területi felzárkózást és kohéziót, térségi versenyképességet, és a hazai területek európai integrálódását (másodsorban a fenntartható térségfejlődést és örökségvédelmet, valamint a decentralizációt és regionalizmust) ösztönző átfogó területfejlesztési politikai célokhoz kapcsolódóan.
Az elsősorban az északkeleti, délnyugati országrészben koncentrálódó, tartósan elmaradott térségek (pl. Cserehát, Ormánság) válságának sok oka van. Fontos magyarázó elem a gyenge elérhetőség, a határ elválasztó jellege, a környezetüket ellátni képes érdemi térségi központok hiánya, a népesség kedvezőtlen kor-, illetve képzettségi összetétele és rossz gazdasági szerkezete, valamint az erőforrások szűkössége (tőkehiány, a képzett munkaerő elvándorlása). E területeken az elöregedés, elnéptelenedés, a lakosság átlagnál rosszabb egészségi állapota mellett a szegregáció, illetve a magas termékenység, az alacsony iskolázottságú fiatalok nagy aránya miatt a szegénység újratermelődése komoly veszélyt jelent. A kialakuló vidékies nyomornegyedek a munkaerőpiacról és a városokból kiszorult rétegek gyűjtőhelyeivé válnak. A kedvezőtlen szociális és gazdasági helyzetből adódóan a lakosság elhanyagolja, sőt gyakran kényszerűen feléli az épített és természeti környezeti és kulturális értékeket. A leszakadó területeken halmozódnak a hátrányok...
A lakosság biztonságérzetének javítása érdekében - a helyi társadalompolitikák részeként - meg kell találni a bűnözés kihívásaira választ jelentő preventív jellegű, hatékony megoldásokat, melyeket a területi szinten készülő stratégiai dokumentumokba szükséges belefoglalni. Az elmaradott térségek lakossága biztonságérzetének javítása elemi érdek, ugyanis a jelenleg meglévő rendvédelmi szolgáltatások nem elégségesek e területeken. A településeken erősíteni kell a lakosság közeli rendőrségi, komplex katasztrófa és tűzvédelmi szolgáltatásokat. A preventív intézkedések mellett ez hozzájárul a biztonsághoz. ...és erősítendő a közbiztonság
Alapvető célkitűzés, hogy a tartósan elmaradott, külső vagy belső periferiális térségek, illetve a leszakadt városi területek a teljes fejlesztéspolitikai eszközrendszert felhasználó kormányzati és regionális támogatással, adottságaikhoz és lehetőségeikhez igazított egyedi stratégiáik alapján csökkentsék lemaradásukat, gazdaságilag és társadalmilag is megújuljanak. Felzárkózásuk feltétele, hogy e térségek megtartsák erőforrásaikat, mindenekelőtt népességüket (elsősorban a képzettebb rétegeket) és környezeti értékeiket, illetve fejlődésükhöz új erőforrásokat (pl. beruházások, üdülési funkciók) tudjanak mozgósítani. Ezért is létfontosságú, hogy a helyi közösségek felkészítése, részvétele a fejlesztésekben megtörténjen. A fejlesztéseknek az életképes gazdasági, társadalmi elemeket kell megerősíteniük, illetve kialakítaniuk, vagyis a felzárkóztatás során is relatív versenyképességük javítása a cél. A lemaradás felszámolásához stratégiára, támogatásokra van szükség - de legfőképpen a népesség megtartására

Elmaradott térségek és perifériák

Az elmaradott területek, térségek felzárkóztatásában kiemelkedő jelentősége van az ágazatközi, integrált szemléletnek. Éppen ezért fontos, hogy a legelmaradottabb térségekbe irányuló fejlesztéspolitikai beavatkozások a térség adottságaihoz igazodjanak, és kiemelten a térség stratégiájában megfogalmazott kitörési pontok szolgálatában valósuljanak meg. A beavatkozások feleljenek meg a térségek sajátosságainak

Országos jelentőségű, integrált fejlesztési területek és tématerületek

Néhány, országos jelentőségű térség, illetve tématerület fenntartható térségi rendszereinek helyreállítása, illetve integrált fejlesztéseinek megvalósítása a hazai harmonikus területi rendszer kialakításának feltétele. E középtávú területi célt is a hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célok mentén kell kitűzni, elsősorban a fenntartható térségfejlődést és örökségvédelmet, a térségi versenyképességet, valamint a hazai területek európai integrálódását (másodsorban a területi felzárkózást és kohéziót, valamint a decentralizációt és regionalizmust) ösztönző átfogó területfejlesztési politikai célokhoz kapcsolódóan.
Természeti, táji értékekben gazdag, környezetileg érzékeny területeken a természeti erőforrásokra építő, komplex, az ágazati beavatkozásokat integráló fejlesztéseket kell megvalósítani.
Országos szinten három ilyen térséget emel ki az Országos Területfejlesztési Koncepció. A további térségek kijelölése a regionális programok feladata.

A Balaton-térség tartós versenyképességének megteremtése a fenntartható térségi rendszer helyreállításával

A Balaton a természeti, táji, kulturális, turisztikai, valamint szőlő- és bortermelési adottságaira építkező gazdasága révén a nemzetgazdaság jelentős tényezője. Fejlesztése országosan kiemelt cél. A Balaton törvényben körülhatárolt térsége olyan természeti és gazdasági egységet képez, amelynek kezelése nem bontható meg. A Balaton térségének vonzereje a megváltozott keresleti oldal miatt (csökkenő igény a tömegturizmusra, a zsúfolt üdülőterületekre) és a javuló környezeti állapot ellenére csökken. A turizmus szezonalitása és területi koncentrációja azonban változatlan, ezért a balatoni turizmus a jelenlegi állapotában nem versenyképes. Kiváló adottságai ellenére a Balaton térségének turisztikai vonzereje csökken
A Balaton-térség (Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe) fejlesztésének alapvető célja, hogy a környezeti, a táji és kulturális értékeinek megőrzésével és ésszerű használatával, a turisztikai kínálat minőségi bővítésével, valamint az érintett intézmények, szereplők intézményesült együttműködésével egy versenyképes és fenntartható térségi rendszer jöjjön létre. Ennek érdekében a következő részcélok elérése kívánatos: A Balaton térsége csak integráltan fejleszthető
- a minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a turisztikai szezon meghosszabbítása;
- a turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek adottságaikon is alapuló sokszínű turisztikai kínálatának kialakításával;
- a tó és a környezetében található egyéb vizes élőhelyek ökológiai állapotának, és a vízminőség megóvása;
- Balaton-térség aktív tájképvédelme és a háttérterületek adottságaikra építő fenntartható fejlesztése;
- a közlekedési-, info-kommunkációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően;
- a nemzetközi jelentőségű balatoni természettudományi, különösen ökológiai-hidrobiológiái, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása

A Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása

A Tisza-térség (a Tisza mente, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése és a Tisza-tó üdülési tájegység által érintett terület) integrált fejlesztésének alapvető célja a Tisza által meghatározott táji rendszer működőképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése, az alábbi részcélok elérése által: A Tisza-térség kezelése is csak integrált lehet
- az árvíz, belvíz és az aszály környezetkárosító hatásainak integrált kivédése, megelőzése, ártéri tájrehabilitáció;
- a Tisza menti térség vízgazdálkodási rendszerének (természetes tározóknak, hullámtereknek) kiépítése és ennek következményeként a megfelelő tájhasználathoz kapcsolódó erdő-, mezőgazdasági tevékenység kialakítása;
- a fejlesztések által érintett térségekben a foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében a helyi termelői, szolgáltatói együttműködések ösztönzése, jelentős kulturális, táji értékekkel rendelkező területeken a turizmus, kiemelten az ökoturizmus fejlesztése;
- a foglalkoztatás bővítése, a nem foglalkoztatottak munkaerőpiaci integrációjának támogatása, foglalkoztathatóságuk javításával. A helyi szereplők összefogásának, a partnerségek támogatása a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében.

A Duna mente fenntartható fejlesztése

A Duna mente (Duna menti kistérségek és a Duna-Tisza közi Homokhátság) fenntartható fejlesztése, mely az európai jelentőségű ökológiai, közlekedési tengely hasznosítását jelenti, az alábbi részcélok elérésével valósulhat meg: A Duna térsége európai jelentőségű ökológiai, közlekedési tengely
- a magyarországi Duna szakasz rehabilitációja, összhangban az európai követelményeknek megfelelő hajózóút biztosításával, a közlekedés környezetkímélő rendszerének kialakításával;
- a fenntartható hozam elveire épülő hasznosítás kialakítása, a mezőgazdaság, a halászat, az erdő- és vadgazdálkodás, az ökoturisztikai- és infrastruktúrafejlesztés összehangolásával;
- a Duna mente természeti és kulturális értékeinek, területeinek, tájainak, biodiverzitásának megőrzése, a tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési, tájgazdálkodási programok indítása.

A termálvízkincs integrált térségi hasznosítása

A termálvízkincs integrált térségi hasznosítása a területfejlesztési politika országosan kiemelt célja. A termálvízkincs integrált térségi hasznosítását szolgáló kiemelt fejlesztési célok a következők: A nemzetközileg jelentős hazai termálvízkincs komplex, fenntartható módon való hasznosítása a térségi versenyképesség kiemelt tényezője
- a hazai termálvagyon komplex (gazdasági-ipari, kommunális és rekreációs-gyógyászati célú) hasznosítását szolgáló ipari, szolgáltatási és kutatási vertikumok, valamint hálózatok létrejöttének ösztönzése;
- az ország jelenlegi és potenciális termál- és gyógyüdülő helyeinek minőségi stratégiák és a kínálat differenciálása mentén történő, integrált, térségileg és országosan összehangolt turisztikai fejlesztése (pl. térségi programok és marketing, tematikus gyógyfürdők és ezek szolgáltatásainak célcsoportorientált fejlesztése, térségi hálózatok létrejöttének támogatása révén);
- a hazai geotermikus vagyonnak, mint megújuló erőforrásnak a komplex és integrált térségi hasznosításának ösztönzése.

Határ menti területek együttműködésének erősítése

A határ menti térségek belső harmóniájának megteremtését szolgáló területi együttműködések fejlesztése e területi rendszerek belső harmóniájának és a hazai térségeknek az európai térbe való harmonikus illeszkedésének kulcstényezője. E középtávú területi célt is a hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célok mentén kell kitűzni, elsősorban a hazai területek európai integrálódását, a térségi versenyképességet, a fenntartható területi fejlődést (másodsorban a területi felzárkózást és kohéziót, decentralizációt és regionalizmust) ösztönző átfogó területfejlesztési politikai célokhoz kapcsolódóan.
Magyarország határ menti térségei - az észak-nyugati országrész kivételével - többnyire elmaradott, alacsony társadalmi-gazdasági státuszú részei az országnak. Ezeknek a perifériális helyzetben lévő térségeknek a sajátos elhelyezkedésük, az átértékelődő szerepű országhatár jelenléte kitörést kínálhat.
Éppen ezért cél, hogy a felértékelődő határmentiségből adódó előnyöket - úgymint a közvetítő („híd-”) szerep, fejlesztési többletforrások, nemzetköziségből adódó helyi szinergiák, gazdasági-kereskedelmi lehetőségek - a megújulás erőforrásaként kamatoztatva tudják fejlődésük motorjává formálni e térségek; ennek részeként szükséges a tradicionális határ menti együttműködések, városi kapcsolatok, hagyományos vonzáskörzetek, természetes régiók újjáélesztése. Ezen belül a legfontosabb célkitűzések a határokat nem „ismerő” ideális elérhetőség megteremtése, a társadalmi-kulturális kapcsolatok megerősítése, környezetvédelmi-tájvédelmi kooperációk, közös gazdaságfejlesztési rendszerek, illetve turisztikai kínálati rendszer megteremtése, speciális kereskedelmi előnyök hasznosítása, az átmenő határforgalommal kapcsolatos logisztikai szolgáltatások kiépítése; a munkaerőpiaci és képzési rendszerek összehangolása, a mindezt megalapozó közös területi tervezés. A fejlesztések fontos dimenziója a határon túli magyarok szervezeteivel, intézményeivel való együttműködés erősítése, a közös nyelv, illetve kultúra kínálta előnyök hasznosítása.

A rurális (vidékies) térségek integrált fejlesztése

Az ország harmonikus területi rendszerének kialakítása nem nélkülözheti a vidékies térségek belső harmóniájának megteremtését sem. Az ezt szolgáló területi célok eléréséhez a területfejlesztési politika által koordinált, a felértékelődő vidékies tér speciális és komplex fejlesztése szükséges, így a rurális területek helyi adottságokat kiaknázó diverzifikált fejlesztésének céljait is a hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célok mentén kell kitűzni, elsősorban a térségi versenyképességet, a fenntartható területi fejlődést, a hazai területek európai integrálódását, a területi felzárkózást és kohéziót (másodsorban a decentralizációt és regionalizmust) ösztönző átfogó területfejlesztési politikai célokhoz kapcsolódóan.
Az ország területe az európai átlagnál jóval nagyobb arányban vidékies (rurális) jellegű. *  Vidékies térségeinket sajátos - egyre értékesebbé váló - adottságok (alacsony fokú urbanizáltság, kis népsűrűség, természeti területek magas aránya), jellegzetes társadalmi-gazdasági problémák (átlag alatti jövedelem, alacsony befektetési, vállalkozói aktivitás, rossz infrastrukturális ellátottság; néhol átlag feletti munkanélküliség, elvándorlás, magas agrárfoglalkoztatotti arány, elöregedés) jellemzik, ugyanakkor fontos, hogy nem minden vidékies (rurális) térség elmaradott is egyben.
Az alacsony népsűrűséggel jellemezhető rurális területek korántsem tekinthetőek egységesnek, térségenként eltérő helyi adottságokat kiaknázó diverzifikált fejlődésük jelent kiemelt területi jellegű fejlesztéspolitikai célkitűzést Magyarország és az Európai Unió számára egyaránt.
A több ágazatot integráló, jól lehatárolt beavatkozási területeken érvényesülő, valamint területi dimenzióval rendelkező helyi kezdeményezésekből építkező vidékfejlesztés az ország területi célkitűzései (a területfejlesztési politikája) rendszerének - szerves része, éppen ezért a vidékies területek térségspecifikus fejlesztési céljai és prioritásai, a területi típusok pontos lehatárolása részletesen az Országos Területfejlesztési Koncepcióban szerepelnek.
A helyi, térségi kezdeményezések szerepe a vidékies térségek fejlesztésében kimagasló, ez a helyi identitás erősítését, az értékek tudatosítását, az önszerveződések élénkítését szolgáló humánerőforrás-fejlesztést feltételez.
A szubszidiaritás elve alapján a konkrét térségfejlődési irányok meghatározása a régiók, kistérségek és egyéb térségi közösségek kompetenciája, az OTK azonban a területi adottságok és térszerkezeti sajátosságok alapján olyan ajánlásokat fogalmaz meg a vidékies térségek fejlesztésére, melyet a jövőben fejlesztési tervek, programok kidolgozása és az országos ágazati (horizontális) programok megvalósítása során figyelembe kell venni.
A regionális és az ágazati tervekben, programokban törekedni kell az alábbi jellemzőkkel rendelkező vidékies térségek speciális fejlesztésére - ehhez fejlesztési prioritásokat jelöl ki a koncepció: *  Fejlesztési javaslatok az egyes térségi típusoknak
- a természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag térségek táji értékközpontú fejlesztése szolgálja az értékek megőrzését, kibontakozását és erőforrásként való hasznosítását is,
- a tanyás térségek revitalizálása, hogy az ország e jellegzetes térségei ismét élettel teli, értékes és értékelt terekké váljanak,
- az aprófalvas térségek megújítása, hogy e települések a pihenés és az organikus gazdálkodás színterei legyenek,
- a magas arányú roma népességgel rendelkező, elmaradott térségek megújítása a belső erőforrások és a társadalmi tőke fejlesztésével,
- a nemzetiségek által lakott döntően vidékies települések, térségek nemzetiségi kultúrája, hagyományaik, termelési kultúráik, nemzetközi, határ menti együttműködésekben betölthető szerepük fontos kiaknázandó fejlesztési potenciál.

A régiók fejlesztésének keretei

A decentralizáció jegyében az ország fejlesztéspolitikájának tervezésében és megvalósításában fontos szerepet kapnak a területi szintek, kiemelten a NUTS II. szintű régiók. Az ország hét tervezési-statisztikai régiójához tartozó regionális fejlesztési tanácsok fejlesztési terveikben, programjaikban az Országos Területfejlesztési Koncepcióban és az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban megfogalmazott célok, mint kötelező keretek következetes figyelembevétele mellett jelölik ki fejlesztési céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket. * 
Ezek a policentrikus térségfejlesztés, valamint a város-vidék kapcsolat kezelését is szem előtt tartó célok, kötelezően betartandó tervezési kereteket jelentenek a régiók számára a régió szintű tervezés során.
Ösztönözni kell a térségi funkció megosztást, együttműködést. Ennek érdekében a különböző térségek számára alapvető, hogy versenyelőnyeikre építve és a piaci lehetőségeket kihasználva alakítsák ki fejlesztéspolitikájukat, hogy térségükben ösztönözzék új munkahelyek teremtését, új vállalkozások indítását, illetve letelepedését, valamint a meglévő vállalkozásaik működési környezetének a javítását. A fentiek érdekében a policentrikus térségfejlesztés logikája alapján minden térségnek a sajátos identitását, kultúráját is figyelembe véve kell megtalálnia azt a gazdasági ágazatot, tématerületet, amelynek fejlesztésére koncentrál. Minden térségnek meg kell találnia fejlesztési célterületeit
Az egyes térségek fejlesztési céljainak, a kompetenciák megosztásának meghatározásakor szükséges a városoknak a környezetükkel, illetve a vidékies területekkel való együttműködése, így a város-vidék kapcsolatnak a figyelembevétele. A városoknak a környékükkel együtt kell fejlődniük
A területi alapon szerveződő gazdasági hálózatos (pl. klaszter-) együttműködések kialakítása (közös beszerzések; innovatív termelési megoldások; hatékonyságjavító együttműködések; termékek piacra jutásának segítése érdekében) különösen fontos a következő szereplők között: Klasztereket kell kialakítani...
- vállalkozások, ezen belül a multinacionális vállalatok és a kis- és középvállalkozások,
- egyetemek, innovációs és kutatóintézetek, valamint
- az együttműködések kialakítását segítő, közvetítő szolgáltatók, ügynökségek.
A fejlesztéseknek a régiók által meghatározott kis számú legversenyképesebb, exportképes és fejlődő ágazatra *  kell koncentrálnia. Az együttműködések ösztönzésén túl támogatandó az érintett szereplők eszközeinek, infrastruktúrájának, technológiáinak modernizálása, alkalmazottainak képzése, új vállalkozások indításának az ösztönzése, illetve a közvetlenül nem megtérülő beruházások, kutatási programok támogatása. Az együttműködések célja, hogy javítsa a vállalatok termelési, működési hatékonyságát, és hozzájáruljon a magasabb hozzáadott értékű (jövedelmezőbb) termékek előállításához. ...hogy a fejlesztések néhány ágazatra összpontosítsanak
Szükség van továbbá a helyi piacra termelő mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének javítására a hálózatos együttműködések támogatása révén. A kisvállalkozások is hálózatba szerveződhetnek
A regionális gazdaság versenyképességének további alapvető feltétele, hogy az országban kialakuljon egy olyan, a kistérségi szinten is jól szervezett képzési intézményrendszer, amely figyelembe veszi a gazdaság igényeit, és legalább megyénként integrálja a szakképzés, felnőttképzés intézményrendszerét.
A kompetenciák megosztása nemcsak a gazdaság fejlesztése, hanem a közszolgáltatások hatékony, racionális ellátása miatt is fontos. A területi szempontú feladatmegosztás meghatározásakor figyelembe kell venni a regionális szintre irányuló decentralizációs, illetve a kistérségi szinten megindult koncentrációs folyamatokat. A közszolgáltatások területén is szükség van munkamegosztásra
A közfeladatok racionális megszervezése és az intézményrendszer fenntartható fejlesztése mellett támogatni kell - a civil szféra bevonásával - képzési, szociális ellátási, tájékoztatási, szemléletváltási programok megvalósítását is. Ezen túl szükség van a kistérségekben a közszolgáltatások hatékonyabb megszervezését segítő belső közlekedési hálózat, a tömegközlekedés fejlesztésére.
2.5 Prioritások
2.5.1 „Befektetés az emberbe” prioritáscsoport

1. A munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása

A munkaerőpiaci részvétel növeléséhez a munkaerő-kínálatot és a munkaerő-keresletet befolyásoló intézkedésekre egyaránt szükség van.
A kínálati oldalon a munkaerőpiacra való belépés segítéséhez szükséges az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése szolgáltatásainak széles körű elérhetősége, az aktivizáló politikák hatékonyságának javítása. Ez segíti elő azt, hogy a munkavállalás mindenki számára tényleges lehetőség legyen. Szükség van olyan munkaerőpiaci programokra, szolgáltatásokra, amelyek az inaktívak és a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek (romák, alacsony iskolai végzettségű emberek, idősebb munkavállalók, megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok, nők, szenvedélybetegek, hajléktalanok) munkaerőpiaci részvételét segítik, támogatják. Erősíteni kell a foglalkoztatási támogatások és szolgáltatások, a képzési lehetőségek összhangját a gazdasági igényekkel, valamint a szociális támogatásokkal és szolgáltatásokkal. Olyan munkaerőpiaci programokra van szükség, amelyek segítik a munkavállalást, külön figyelmet fordítva a hátrányos helyzetűekre...
Fokozottan segíteni kell a fiataloknak a munka világába való bekapcsolódását. Ehhez fontos szerep hárul az oktatási rendszerre, munkaerőpiacra való belépést segítő és a helyi kulturális szolgáltatásokra és az önkéntesség fejlesztésére. ...a fiatalokra...
Támogatni kell az időseket abban, hogy megőrizzék munkaerőpiaci aktivitásukat. Olyan szolgáltatások létrejöttét kell ösztönözni amelyek segítik a munkavégző képesség és az egészség megőrzésének helyreállítását, a tudás és a készségek megújítását. Emellett a szociálpolitika eszközeivel (is) közre kell működni a munkaerőpiacot idő előtt végleg elhagyók számának csökkentésében. ...meg az idősekre...
A nők munkaerőpiaci részvételét a család és a munkahely összeegyeztetését lehetővé tevő szolgáltatások támogatják. Ezek bővítése, elérhetővé tétele a munkaerőpiac felé orientálja a gyermekek és a gondozásra szoruló családtagok otthoni ápolását végzőket. ...és a nőkre...
A romák foglalkoztatásának elősegítését szolgáló programok kidolgozásánál figyelni kell a munkavállalásnak a szociális, lakhatási, egészségügyi problémákból fakadó nehézségeire is. Ezek csökkentése csak a és szociális szolgáltató rendszer eszközeinek, támogatásainak összehangolásával érhető el, tehát meg kell teremteni mindenkinek az egyenlő hozzáférést a megfelelő minőségű szolgáltatásokhoz. ...a romákra, valamint...
Akadálymentesítéssel és a közlekedési lehetőségekkel kiemelt figyelmet kell fordítani a megváltozott munkaképességű és a fogyatékos emberekre. Az inaktívak munkaerőpiacra való bevonásában komoly szerepet játszhatnak a szociálpolitikai eszközökkel összehangolt komplex foglalkoztatási rehabilitációt célzó programok, újabb közmunka-lehetőségek és a szociális gazdaság típusú programok. ...a megváltozott munkaképességűekre és fogyatékosokra
A huzamos ideig Magyarországon élő külföldiek integrációját a kormányzati és nem kormányzati szervek, önkormányzatok és intézmények együttműködésével kell segíteni. ...az itt élő külföldiekre...
A munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolása a munkaerő területi mobilitásának ösztönzésével, a távmunka-lehetőségek megteremtésével és ezek alkalmazásának ösztönzésével, a mobilitás lehetőségeinek javításával, valamint az oktatási és képzési rendszernek a munkaerőpiaci igényekhez igazításával segíthető elő. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszköztár és a megfelelő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások mellett a foglalkoztatás hosszú távú és tartós bővítése elválaszthatatlan olyan, a mobilitást könnyítő feltételek megteremtése nélkül, mint a hozzáférhető lakhatási megoldások (szociális bérlakások, munkás- és diákszállók) és az elérhető, rugalmas tömegközlekedés. Növelni kell a munkaerő területi mobilitását
A kereslet növelésének eszköze a munkahelyteremtő beruházások ösztönzése és a foglalkoztatási szempontból kedvezőbb beruházások előnyben részesítése. A területi különbségek csökkentése olyan intézkedéseket igényel, amelyek a hátrányos helyzetű térségekben bővítik a munkaerő-keresletet a szociális gazdaság és a helyi kulturális szolgáltatások foglalkoztatási lehetőségeinek kihasználásával. Javítani kell a munkaerő területi mobilitását
A fentiek mellett a munkaerőpiacra való belépés ösztönzésében fontos szerepe lehet a szürke gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedéseknek, a be nem jelentett munkavégzés csökkentésének. Ez szükségessé teszi a munkaügyi ellenőrzés rendszerének megerősítését, az intézményi kapacitások és a nyilvántartási rendszer fejlesztését. A szürke gazdaság kifehérítése is hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez

2. Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, folyamatos összehangolása a munkaerőpiac igényeivel

Az emberi erőforrás minőségének javulásának egyik legfontosabb előfeltétele az oktatási, képzési rendszerek folyamatos és átfogó korszerűsítése a „minőség, hozzáférés, hatékonyság” hármas követelményének jegyében. Ennek megvalósításához az oktatás és képzés minden szintjén és formájában hatékony és rendszerszemléletű tartalmi, szervezeti és fizikai fejlesztésekre van szükség. Az oktatás korszerűsítésének a „minőség, hozzáférés, hatékonyság” jegyében kell végbemennie
Az egész életen át tartó tanulás politikájának szellemében már kora gyermekkortól kezdve lehetővé kell tenni az alapkészségek és kulcskompetenciák, valamint a munkaerőpiaci készségek és a modern életvitelhez szükséges kompetenciák elsajátítását és folyamatos fejlesztését. Kiemelt figyelmet kell fordítani az idegennyelv-tudásra és az IKT-kompetenciák javítására. Elengedhetetlen olyan készségek kialakítása, amelyek az innovációra, az együttműködésre, az öngondoskodásra és felelősségvállalásra, valamint a vállalkozóképesség erősítésére alkalmasak. Növelni kell az emberek környezet- és egészségtudatosságát, valamint az önvédelmi készségét is. Mit tanuljunk egész életünkön át?
Az iskolarendszerű szakképzés átfogó fejlesztésének keretében meg kell valósítani az Országos Képzési Jegyzék folyamatos korszerűsítését, a modulrendszerű szakképzési programok kidolgozását, a Térségi Integrált Szakképző Központok rendszerének országos szintű kiépítését. A felsőoktatásban a bolognai folyamat teljes körű megvalósítása érdekében a kétszintű képzés átfogó kiépítésével folytatni kell a változó munkaerőpiaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlatorientált képzési programok kidolgozását és bevezetését, növelni kell a felsőfokú szakképzésben résztvevők, valamint a természettudományi és műszaki szakokon tanulók számarányát, és egyidejűleg erősíteni kell néhány intézmény felsőoktatási kiválósági tudásközpontként való működését, különösen regionális szinten. Mind a szakképzésnek, mind a felsőoktatásnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a munkaerőpiac igényeihez
Meg kell teremteni az oktatási, képzési rendszerek átfogó korszerűsítésének emberi és fizikai infrastrukturális feltételeit. Egységes minőségbiztosítási és értékelési rendszerek bevezetésével lehetővé kell tenni a teljesítmények objektív mérését, értékelését az óvodai, az alap- és középfokú oktatásban, a szakképzésben és a felsőoktatásban egyaránt. Folytatni kell a pedagógusképzésnek a kompetenciaalapú reformokhoz elengedhetetlen átalakítását. Nagy súlyt kell helyezni az intézmények fizikai állapotának javítására, felszereltségük korszerűsítésére, különös tekintettel az IKT-eszközöknek az oktatásban való széles körű meghonosítására. Korszerűsíteni kell az oktatás személyi és tárgyi feltételeit
Az oktatási, képzési rendszer költséghatékonyságának érdemi javítása érdekében - főképpen az iskoláskorú népesség létszámának előre látható számottevő csökkenése miatt - figyelmet kell fordítani a minőség javítását és a költséghatékonyságot egyidejűleg ösztönző szervezeti megoldások bevezetésére és elterjesztésére. Ez azonban a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét nem csökkentheti. Fel kell használni a formális oktatási rendszer infrastruktúráját a helyi közösségek tanulási, művelődési igényeinek kielégítésére. Az oktatás váljék költséghatékonyabbá...
Az emberi erőforrás minőségének javítása az oktatási, képzési rendszer eredményességének és hatékonyságának fejlesztése mellett megköveteli az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatának erősítését. ...és vegye jobban figyelembe a felhasználók igényeit
Az oktatás, mindenekelőtt az iskolarendszerű szakképzés tartalmát a munkaerőpiaci igényekhez kell igazítani. Ki kell építeni az ezt szolgáló rendszert, valamint a képzőintézmények és a gazdaság szereplői közötti együttműködés intézményes formáit. Meg kell teremteni a formális és nem formális oktatási, képzési rendszerek, illetve a foglalkoztatási rendszer pályaorientációs és tanácsadási hálózata közti kapcsolat szakmai és technikai feltételeit.
Mind a formális, mind a nem formális oktatási, képzési rendszerben biztosítani kell a korábban megszerzett tudás/kompetencia egységes elveken nyugvó elismerésének feltételeit.
Javítani kell a felnőttképzési szolgáltatások elérhetőségét, fokozottabban támaszkodni kell a helyi kulturális közintézményekre. Ehhez bővíteni és fejleszteni kell az ez irányú szolgáltatásaikat és azok infrastruktúráját.

3. A munkavállalók és a szervezetek alkalmazkodóképességének javítása az egész életen át tartó tanulás megvalósításával

A munkavállalók alkalmazkodóképességének erősítése szempontjából meghatározó, hogy az egész életen át tartó tanulás lehetősége mindenki számára elérhető legyen, beleértve az alacsony iskolai végzettségű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókat is. A képzési rendszer fejlesztésével és a támogatási rendszer bővítésével ösztönözni kell a munkavállalókat a képzésben való részvételre, a vállalatokat és munkáltatókat pedig arra, hogy többet fordítsanak munkavállalóik képzésére. Az on-line távmunka ösztönzi a munkaerő átképzését és továbbképzését, fejleszti az emberi tőkét. Az oktatás minőségének javításával ki kell alakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek lehetővé teszik a munkaerőpiaci igényekhez való folyamatos alkalmazkodást. Erősíteni kell az oktatás-képzés és a gazdaság közötti kapcsolatokat. Támogatni kell a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó készségek és szaktudás fejlesztését, a kutatóhelyek humán kapacitásának megerősítését. A humánerőforrás-gazdálkodásnak ezen a területen fontos szerepe lehet abban, hogy a magas szintű szaktudás elsősorban Magyarországon hasznosuljon. Az alkalmazkodóképesség legfontosabb eszköze az egész életen át tartó tanulás
Szervezeti szempontból az alkalmazkodóképesség javítására irányuló intézkedéseknek a vállalatokra, a közigazgatásra és a civil szektorra egyaránt ki kell terjedniük. Fejlesztem kell azokat a szolgáltatásokat, amelyek segítik a vállalatokat a technológiai és strukturális változásokhoz való alkalmazkodásban, támogatják és ösztönzik a munkahelyi képzéseket. A munkajogi szabályozás felülvizsgálatával meg kell teremtem a rugalmas foglalkoztatás lehetőségét. A korszerű és szolgáltató állammal szemben támasztott elvárásokhoz való alkalmazkodás jegyében segíteni kell a közigazgatásban, közszolgáltatásokban dolgozók képzését, a szervezetek, a kormányzati és a civil szféra közötti együttműködés új formáinak kialakítását. A civil szektor alkalmazkodását elsősorban a szakmai kapacitások fejlesztése, az érdekérvényesítő képesség és az erőforrások mobilizálására való képesség megerősítése szolgálja. Ez egyúttal a civil szervezetek foglalkoztatási potenciáljának megerősítéséhez is hozzájárul. A munkáltatókat is ösztönözni kell a munkahelyi képzések megszervezésére
A fentieken kívül az alkalmazkodóképesség javításához, a változásokra való felkészüléshez szükség van a társadalmi párbeszéd intézményeinek fejlesztésére és a különböző szereplők közötti együttműködési mechanizmusok megerősítésére. Mindezeknek a változásoknak az országos, regionális és helyi szintet, illetve a szociális partnereket, a civil szervezeteket és más társadalmi partnereket is érintenie kell. Erősíteni kell a társadalmi párbeszéd intézményeit is

4. A társadalmi és területi zárványok oldása

A prioritás célja az elmaradott térségek és hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatása gazdasági, infrastrukturális, oktatási fejlesztések, valamint a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés révén.
Hazánk városias és falusias területein egyaránt jelen vannak az egymás kedvezőtlen hatását felerősítő területi és társadalmi hátrányok. A területi és társadalmi zárványok felszámolása nemcsak a társadalmi kohéziót erősíti, hanem a térségi versenyképességet is javítja. A komplex, ágazatközi fejlesztések segítik az élhető települések és elérhető közszolgáltatások kialakítását, a fejlődő helyi gazdasági kezdeményezések felkarolását, és javítják a hátrányos helyzetű emberek esélyeit. A területi és társadalmi hátrányok egymást erősítik...
A prioritás célja tehát a gazdasági, társadalmi és területi hátrányokat halmozottan megjelenítő téregységek (rurális kistérségek, nyomornegyedekké váló városrészek, emberi lakhatásra alkalmatlan - zömében romák lakta - telepek és települések) összehangolt fejlesztése. Ezek az integrált társadalmi, közszolgáltatási és gazdasági programok a szegregált településrészeken az élet minden területére kiterjednek. Az élhetőbb települések kialakulásának a legfontosabb lépései a központi településrészeken található lakónegyedek megújítása és a városok panelrekonstrukciós programjai, így a komplex (gazdasági, társadalmi, foglalkoztatási, szociális, közösségi) programok megújulási lehetőséget kínálnak az ország leghátrányosabb helyzetű térségeiben és a nyomornegyedekké váló településrészekben, hozzájárulva a romák szegregációjának megszüntetéséhez. Ezek a beavatkozások bővítik a közlekedési és informatikai lehetőségeket is. ...ezért komplex, integrált megoldásokra van szükség.
A társadalmi folyamatokban, közösségi kapcsolatokban, munkavállalásban súlyosan akadályozott emberek életminőségének javítása mind a társadalom versenyképessége, mind szolidaritása miatt elengedhetetlen. A komplex akadálymentesítés általános hozzáférést jelent. Ahhoz, hogy a fogyatékossággal élők ne eltartottak legyenek, oktatási programokra, rehabilitációs szolgáltatásokra és foglalkoztatásra van szükség egy akadálymentes világban. Mindezt a kistelepülések info-kommunikációs infrastruktúrájának kiépítésével, a jóléti célú elektronikus szolgáltatások fejlesztésével és a fizikai és kommunikációs akadálymentesítéssel még hatékonyabbá lehet tenni. Az akadálymentesítés elősegíti, hogy a fogyatékossággal élők ne feltétlenül legyenek egyúttal eltartottak is.

5. Aktív állampolgárok, civil társadalom megerősítése

A társadalmi párbeszéd intézményrendszerének nélkülözhetetlen eleme az aktív és öntudatos állampolgárok által létrehozott erős civil szektor. A társadalmi párbeszéd szempontjából a civil szektor részét képezik a helyi közösségek, a különböző érdekek mentén szerveződő érdekközösségek és a formalizált civilszervezetek.
Az európai uniós források megfelelő mértékű és szintű fogadásához elengedhetetlen az aktív állampolgárok közösségei, az erős, felkészült non-profit szektor, mely növeli más szektorok fogadóképességét is.
Aktív állampolgári magatartás elősegítéséhez meglévő és kifejlesztendő programok kiemelt támogatása szükséges, melyek ezen állampolgári magatartást és a civil szervezetek ilyen irányú képességét hatékonyan növelik, ehhez szükséges infrastruktúrákat (információs rendszereket, oktatásokat, szolgáltatásokat stb.) támogatják.
Az aktív állampolgároknak és a szervezeteiknek olyan közösségbarát, átlátható és a részvétel lehetőségét felkínáló állam-és közigazgatási, közszolgáltatási struktúrára van szükség, melyben ezek megerősödhetnek.

6. Az esélyegyenlőség feltételeinek javítása az oktatáshoz, a műveltséghez és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával.

A megfelelő minőségű és hozzáférhető (egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási, sport stb.) közszolgáltatások alapvető jelentőségűek a társadalmi összetartozás erősítésében. Az aktivitást elősegítő szolgáltatások fejlesztése mellett a prioritás ezért célul tűzi ki, hogy a munkaerőpiacra koruk, egészségi állapotuk, illetve egyéb okok miatt nem integrálható emberek is emberhez méltó körülmények között élhessenek. Az oktatás és képzés legyen főszereplő az esélyegyenlőség megteremtésében
Az oktatási, képzési rendszereknek fokozott szerepet kell vállalniuk az esélyteremtésben, a társadalmi és területi különbségek mérséklésében, a társadalmi kirekesztés, kirekesztődés elleni aktív küzdelemben, a szociális, etnikai vagy egyéb okokból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatásában, életesélyeinek a javításában. A fentiek érdekében támaszkodni kell a tanulási lehetőségek bővítését szolgáló korszerű technológiák (IKT) és pedagógiai eljárások széles körű alkalmazására. Érdemben javítani kell minden szinten a tanulási, képzési és továbbképzési lehetőségekhez történő hozzáférés feltételeit, különös tekintettel a gazdaságilag, társadalmilag hátrányos helyzetű vidéki térségekre, kistelepülésekre és lakókörzetekre.
Már kora gyermekkortól kezdve biztosítani kell a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, mindenekelőtt a romák, a fogyatékossággal élők és a migránsok integrált oktatását, nevelését. Ki kell dolgozni a felzárkóztatás pedagógiai, módszertani feltételeit, egyebek mellett a pedagógusok, szakoktatók célirányos továbbképzése, valamint a szabályozási környezet folyamatos továbbfejlesztése révén. A felzárkóztatás elősegítésére megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az iskoláskor előtti készségfejlesztésnek, az óvodai nevelés kiterjesztésének, az iskolai lemorzsolódás csökkentésének, az integrált oktatás, szakképzés általánossá tételének (beleértve a speciális tantervű iskolák, valamint a diákotthonok modernizációját). Mindenki számára elérhetővé kell tenni a piacképes tudást nyújtó szakképzést és az érettségit adó képzést, ki kell alakítani az egyéni tanulási utak szakmai, módszertani kereteit. A hátrányos helyzetű csoportok célzott támogatásával csökkenthetőek a társadalmi és a területi különbségek
Jelentős mértékben csökkenteni kell az oktatási, képzési rendszerek minőségében és elérhetőségében meglévő területi különbségeket. Ehhez fel kell számolni a finanszírozási és fenntartói rendszerbe kódolt szegregációs mechanizmusokat, képezni kell a pedagógusokat, és korszerűsíteni kell az iskolák infrastruktúráját.
Cél továbbá a megváltozott társadalmi körülményekhez, munkaerőpiaci igényekhez hatékonyabban igazodó szociális, gyermekvédelmi és ifjúsági támogatórendszer kialakítása. A szociális, gyermekvédelmi és ifjúsági támogatórendszereknek igazodniuk kell a társadalmi feltételekhez.
A lakosság idősödése, a megváltozott családszerkezet olyan új kihívásokat jelent, amelyekre az ellátórendszernek is válaszolnia kell. Ezért a prioritás egyik fő célja, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek legveszélyeztetettebb csoportja: a gyermekek és a fiatalok számára kialakítsa mindazokat a feltételeket, amelyek segítségével sikeres felnőttek lehetnek, így a szegény családi háttér és hátrányos helyzet ellenére a fiatalok esélyei megnőnek az aktív társadalmi tagságra, a társadalmi és munkaerőpiaci integrációra. Az integrált programok között kiemelt szerepet kell kapnia a nagyon korai életkorban beavatkozó fejlesztésnek, amely a hátrányos helyzetű kisgyermekes családok támogatásával jelentősen képes növelni a gyermekek iskolai, későbbi társadalmi beilleszkedését. Ez a tartós szegénységből fakadó hátrányok ördögi körének feloldását szolgáló eszköz. Későbbi életkorban, az ifjúság esetében az integrációt és az esélyegyenlőséget érdemben segítik a felzárkóztató, sport- és szabadidős, kulturális, a devianciák megelőzését támogató programok. Ezekhez a fejlesztésekhez a gyermekvállalást támogató, az egyszülős, illetve sokgyermekes családok szegénységét csökkentő családtámogatásoknak és a munkaerőpiacról kiszorult szülők foglalkoztatását segítő intézkedéseknek kell illeszkedniük.
A szociális ellátórendszer esetében mindenki számára hozzáférhető, problémaérzékeny támogatásokra és szolgáltatásokra van szükség, amelyek elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci és társadalmi integrálását szolgálják. A hátrányos helyzetűek is tudják elintézni hivatalos ügyeiket...
Ezt segíti elő az ügyfélbarát („egyablakos”) megoldások elterjesztése, a közszolgálati szférában dolgozók humánerőforrás-fejlesztése is, valamint az olyan szolgáltatási rendszerek, amelyek ösztönzik a munkavállalást, illetve családközeli ellátást nyújtanak, lehetőleg a rászoruló saját otthonában vagy annak közelében. ...és jussanak megfelelő szolgáltatásokhoz.
Ezek a megoldások amellett, hogy tiszteletben tartják az egyéni igényeket, költséghatékonyak is.
Az idősödő társadalomban átfogó jelentőséggel, az aktív korú hozzátartozók munkateljesítményét, életminőségét is meghatározóan jelennek meg az időskorral járó egyéni és társadalmi problémák. Az időskorú népesség fokozott gondozási szükségletének kielégítésére, az aktív korú családtagok terheinek csökkentésére szükséges az ellátórendszer (nappali és tartós bentlakásos szolgáltatások) folyamatos fejlesztése. Egyre több idős embernek egyre több szolgáltatásra van szüksége.
A fogyatékos emberek kezelése nem egyetlen ágazat feladata. Ez a széttagolt felelősség az intézmények, szolgáltatások, programok esetében kellő koordináció híján azt jelentheti, hogy komplex szolgáltatások helyett egy széttöredezett, kis hatékonysággal működő intézményrendszer alakul ki. E területen elengedhetetlen, hogy az ágazati elkülönültségeket áthidalni képes, összehangolt szolgáltatás- és intézményrendszer jöjjön létre. A fogyatékos emberek hátrányán csak összehangolt, korszerű támogatásokkal, szolgáltatásokkal segíthetünk.
A szenvedélybetegségek, és az abból eredő szociális, (nép)egészségügyi ártalmak és károk csökkentéséhez széles társadalmi együttműködés és konszenzuson alapuló szakmai tevékenység szükséges. A probléma kezelésében támaszkodni kell a helyi közösségekre, a veszélyeztetett csoportok körében végzett költséghatékony és korszerű módszertannal dolgozó prevenciós tevékenységekre, a függőket kezelő egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztésére és elérhetőségére, a kínálatcsökkentés szervezeti és infrastrukturális fejlesztésére. A szenvedélybetegek rehabilitációja egy mind súlyosabb társadalmi gondra ad választ.
A hajléktalanság a társadalom peremén jelentkező, ám az egész társadalmat, az egyéni életkilátásokat, veszélyeztetettséget érintő társadalmi probléma. Kezelésében az adósságkezelést, a lakhatási problémákat, illetve a krízishelyzetek kezelését célzó intézmény-, illetve szolgáltatásrendszernek van szerepe, amely a munkaerőpiac marginális részén elhelyezkedő népesség számára is a társadalmi tagságot jelenti A hajléktalanság ugyan peremjelenség, de az egész társadalmat érintő probléma.
A prioritás irányához jól illeszkednek a multifunkcionális kistérségi közösségi központok is, amelyek olyan - innovációs mintául szolgáló - centrumok, amelyek köré rekreációs, sportolási, szociális, kulturális, egészségügyi, közigazgatási stb. szolgáltatások szerveződnek kis- vagy mikrotérségi szinten. Ez javítja a térségben a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, az esélyegyenlőséget, a lakosság egészségi állapotát és biztonságát, hosszabb távon pedig az életminőséget. Az ún. mindent egy helyen megközelítés alapján szerveződő központok egy adott kistérség különböző célcsoportjainak nyújtanak több szükségletre is megoldást kínáló speciális és közösségi szolgáltatásokat. Ez a kis- és mikrotérségi szintű intézményhálózat az elérhető, költség- és mérethatékony, ezáltal fenntartható humán közszolgáltatási rendszer kialakítását szolgálja. Többfunkciós kistérségi központok létrehozása

7. A társadalmi és kulturális tőke erősítése

A fejlesztések az egyéni és közösségi öngondoskodási képesség erősítésére, az egészség- és környezettudatosság növelésére, a kultúra értékké válásának támogatására, a kulturális örökség védelmére, az egymás iránti tolerancia növelésére, a köz- és környezetbiztonság megszilárdítását elősegítő programok támogatására, valamint a közösségfejlesztésre irányulnak.
Cél az öngondoskodás egyéni és közösségi szinten való erősítése, az állampolgárság, a társadalmi tagság megélésének, a társadalom szolidaritásának erősítése, a társadalmi tőke növelése a helyi közösségi kezdeményezések támogatásával, valamint az önkéntes munkavégzés kiszélesítése. A közösségfejlesztés és közösségi munka szomszédságok, települések, kisebb térségek és helyi társadalmak közös cselekvési képességének erősítését jelenti. Kiemelt figyelmet kell fordítani a saját érdekeiket nehezebben felismerő és képviselő kirekesztett társadalmi csoportok támogatására. A települési hátrányok nagymértékben hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásához, mivel a társadalmi részvétel és az önszerveződés hiánya miatt egyes térségekben alig vagy kevéssé strukturált a helyi társadalom, és nem épültek ki a társadalmi egyeztetés fórumai. Az öngondoskodás terjedése nem szoríthatja ki a társadalmi szolidaritást
A fejlesztések aktivizálják a helyi társadalmat, erősítik a közbiztonságot, teret adnak az ágazatközi együttműködésnek, új típusú szakmaközi működésmódoknak és az innovációnak, amelyek támogatják a civil kezdeményezéseket és a hálózatokat. Növekvő szerep jut a civil kezdeményezéseknek
Súlyt kell helyezni arra, hogy a fiatalok ifjúsági közösségekben és nem formális oktatás során szerezzenek tapasztalatot, és támogatni kell az e korosztály társadalmi mobilitását serkentő nemzetközi cseréket.
Kiemelten fontos feladat az ifjúsági közösségek és értékteremtő programok felkarolása, hiszen a közösségi életre való szocializáció azt eredményezi, hogy a helyi közösségek hosszú távon összetartóbbak lesznek. Nő a fiatalok demokratikus intézményrendszerben való aktív részvétele, és olyan munkaerőpiaci, oktatási információkhoz jutnak, amelyek későbbi életükhöz nélkülözhetetlenek. Fontos tehát az információs szolgáltatásokat a szociális szolgáltatások mintájára települési szinten is személyessé tenni, információs pontokat és irodákat kialakítani. Az ilyen információs pontok hálózata nem intézményként, hanem standardizált szolgáltatásként bővülhet, a könyvtári hálózatra, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokra, hallgatói szolgáltató irodákra, a teleházakra, ifjúsági irodákra stb. támaszkodva vagy azokba integrálódva. Támogatni kell a közösségi programokat
Szabadidős programoknak helyet adó közösségi tereket kell kialakítani, és infrastruktúrájukat fejleszteni. Az ellátórendszer jelenleg nem tudja megelőzni a kamaszkorúak, fiatalok sajátos problémáinak kialakulását, így különösen fontos a társadalmi integrációt segítő szolgáltatások megerősítése, a szabadidő aktív és kreatív eltöltését szolgáló háttér megteremtése. Ezt szolgálja az önkéntes ifjúsági munkát segítő képzés, a közösségi terek kialakítása, szabadidő-szervezési hálózat létrehozása és mindezek szakmai és információs bázisának megteremtése. Közösségi tereket kell kialakítani a szabadidő eltöltéséhez
A társadalmi összetartozás erősítését célzó fejlesztéspolitikának támogatnia kell a határon átnyúló együttműködéseket a határ menti közösségeket segítő, a periferikus régiók fejlesztését támogató projektekkel. A közösségek is átnyúlhatnak a határokon
Fontos olyan helyi társadalmi szolidaritást erősítő kezdeményezések támogatása a médiában, az oktatásban, a foglalkoztatásban, amelyek a munkahelyi és a közintézményekben is megjelenő diszkrimináció csökkentését, a helyi, közösségi szintű tolerancia erősítését (például a médiában megjelenő romakép, vagy a fogyatékos emberekről alkotott kép javítását, a kisebbségi kultúrák és értékek megismertetését) szolgálják. A társadalmi szolidaritás megerősítését minden eszközzel támogatni kell
Kiemelten fontos továbbá a szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztése (kulturális vidékfejlesztés a közkulturális infrastruktúra fejlesztése, a kulturális alapszolgáltatások hozzáférhetőségének javítása révén), illetve a kulturális örökség fenntartható használata (az épített örökség védelme, megőrzése, rehabilitációja, esélyegyenlőség a kulturális örökséghez való hozzáférésben). A társadalmi és kulturális tőke növelésére létre kell hozni egy digitális nemzeti kultúrkincs anyagot a nem digitalizált kulturális tartalmakból, másrészt magának az információs társadalomnak a kultúráját is népszerűsíteni kell. Az elektronikus kulturális környezetnek lehetőséget kell teremtenie közösségi virtuális terek kifejlesztésére. Fejleszteni kell a szocio-kulturális szolgáltatásokat

8. Értékelvű, egészségközpontú egészségpolitika kialakításához és végrehajtásához szükséges feltételrendszer, valamint a népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése

A kormányzati egészségpolitika alakítása elsődlegesen az egészségügyi tárca feladata. Mivel azonban a tárca az egészséget meghatározó tényezőknek csupán egy kisebb hányadát képes közvetlenül befolyásolni, meg kell erősíteni a kormányzaton belül az egészség ügyével kapcsolatos koordinációt. A népegészségügyi feladatok megvalósításához nélkülözhetetlenek az ágazatközi, vertikális (állami, önkormányzati, regionális) és horizontális (civil, állami, gazdálkodói) együttműködések. A lakosság egészségi állapota csak széles körű együttműködéssel javítható...
Ehhez országosan olyan egységes szakmai alapokra épülő, de regionálisan szervezett intézményrendszert kell létrehozni, amely egyben a népegészségügyi programok menedzselésére is alkalmas. E programok keretében a hatékony egészségfejlesztés megvalósításához elengedhetetlen az egészségkommunikáció fejlesztése. Ez a záloga az egészségtudatos életmód és fogyasztói szokások elterjedésének, melynek infrastrukturális feltételeit és a szakmai koncepciók alapján történő fejlesztését is biztosítani kell. ...amiből nem maradhatnak ki az érintettek sem
A mentális problémákkal küzdők és a szenvedélybetegek egészségügyi és szociális ellátásai integráltan; közösségcentrikusan valósulnak meg és az ártalomcsökkentő ellátási formák kínálatát növeljük. A droghasználóknál a fertőző betegségek terjedését szűréssel kell megelőzni.