| Az egészséges társadalmi, gazdasági, természeti környezet kialakításához már az előkészítés során meg kell vizsgálni, hogy a döntések és intézkedések milyen hatással lesznek a lakosság egészségére. Az ilyen egészségügyi hatásvizsgálatokhoz létfontosságú az elemzői kapacitás bővítése. | Egészségügyi hatásvizsgálatokra van szükség | |
| Csak korszerű közegészségügyi szolgálat képes a gyors reagálást igénylő veszélyek esetleges következményeinek (terrorcselekmények, katasztrófák, járványok, élelmiszer-biztonsági problémák) elhárítására. Ehhez fejleszteni kell a szolgálat emberi, anyagi és műszaki erőforrásait. | A közegészségügyi szolgálatot meg kell erősíteni | |
| Az egészségügy folyamatos korszerűsítéséhez a kiemelkedő szakmai központok, egyetemek és kutatóhelyek bevonásával meg kell erősíteni a tervezési és irányítás-támogatási rendszert. A magas színvonalú és költséghatékony ellátás kiépítésének és működtetésének feltétele továbbá az akkreditáció, a szakfelügyeleti és az engedélyeztetési rendszer. | ||
| Az egészségügy és határterületei szakemberképzésének fejlesztése a változó és egyre korszerűsödő technológiai környezethez, az egészségpolitika céljaihoz és a munkaerőpiac igényeihez igazodva valósul meg. Az egészségügyi dolgozók vonzó és versenyképes életpálya-modelljének kialakítása szükséges a kellő számú szakember foglalkoztatásához. Egyének és közösségek segítő, önsegítő képességének, önkéntesek képzése fejlesztése ugyancsak nélkülözhetetlen a lakosság egészségének javításához. | Elegendő számú és jobban képzett szakemberek dolgoznak az egészségügyben |
9. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének betegközpontú korszerűsítése, az ellátások minőségének és hatékonyságának javítása, a jelentős egyenlőtlenségek csökkentése érdekében
| A progresszivitás és térségi hierarchia elvén nyugvó, az ellátórendszer szerkezetét és működését átalakító korszerűsítések nemcsak az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát javítják, hanem a lakosság életminőségét is, és hozzájárulnak az aktívan töltött évek számának, illetve a munkaerő termelékenységének növekedéséhez is. Az ellátórendszer fejlesztése - amint azt nemzetközi tapasztalatok mutatják - új munkahelyeket is teremt. | Az egészségügyi ellátórendszert a térségi hierarchia elve alapján kell felépíteni... | |
| A korszerű egészségügyi ellátórendszer képes a változó szükségletekhez és technológiai lehetőségekhez alkalmazkodni, emellett magas színvonalon és költséghatékonyan is működik. | ...így javul a rendszer hatásossága és hatékonysága | |
| Többfunkciós kistérségi közösségi központok kialakításával lehetővé válnak a lakóhely közelében egy helyen fellelhető egészségügyi alap- és bizonyos szakellátások, valamint a szociális és egyéb, a helyi szükségleteknek megfelelő szolgáltatások. Ez javítja a hátrányos társadalmi csoportok szolgáltatásokhoz való hozzáférését, csökkentve ezzel mind az egészségi állapotban lévő egyenlőtlenségeket, mind pedig a szolgáltatások területi különbségeit. Egyre több definitív ellátás kistérségi szintre helyezése költséghatékonnyá teszi a lakosság közeli ellátórendszer működését, hisz egyre kevesebb szereplő bevonását igényli. A lakosság biztonságérzetét és az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettséget tovább növeli az ügyeleti és a sürgősségi ellátás megerősítése, a mentés és a sürgősségi betegszállítás fejlesztése. | Egy helyütt célszerű nyújtani az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat | |
| A kórházi kapacitások regionális szinten történő újraelosztása és fejlesztése, a szolgáltatások összehangolása szükséges ahhoz, hogy az egészségügyi ellátás a változó területi szükségletekhez alkalmazkodni tudjon, és költséghatékonyan működjék. | A kórházi kapacitásokat regionális szinten elosztani | |
| A regionális egészségügyi rendszer csúcsán működő regionális egészségügyi központok kialakításával magas színvonalú - gyakran igen költséges - diagnosztikai eljárások és ellátási formák válnak elérhetővé minden régióban. Egyidejűleg az általános és a szakkórházak kapacitásainak átrendezésével a területi igényekhez igazíthatók a szolgáltatások. A tömbkórházjelleg kialakítása, a műszaki fejlődést követő ellátási formák (pl. egynapos sebészet, kúraszerű ellátások) feltételeinek megteremtése a költséghatékonyabb működést szolgálják. | A régiókban klinikai központokat kell kialakítani | |
| A krónikusellátást szolgáltató intézmények rendszerének megerősítése (az ápolási és a szociális ellátás együttes fejlesztése) szükséges az idősödő társadalom fokozódó ellátási problémáinak enyhítéséhez. A rehabilitáció intézményrendszerének fejlesztése segíti a munkavállalók munkaerőpiacra való visszatérését. | Az idősödő társadalomban egyre több krónikus betegre kell számítani | |
| Az egészségügyi rendszer forrásait részben a járulékrendszernek a szolidaritás, az esélyegyenlőség mentén történő korszerűsítése, részben egyéb fejlesztési források bevonása biztosítja. A lakosság szükségleteihez illeszkedő ellátási struktúra kialakítását szektorsemleges finanszírozási rendszer támogatja. | ||
| A modern, tudásalapú társadalomban mind a lakosság, mind az egészségügyi szolgáltatók számára elengedhetetlen a magas színvonalú info-kommunikációs rendszer hozzáférhetősége. Ez alapfeltétele az egységes, minőségi ellátásnak, a fenntartható, finanszírozható szerkezet kialakulásának, és a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodásnak. | Az e-egészségügy segíti a szolgáltatókat és a lakosságot | |
| A hazai és közösségi egészségfejlesztéshez, betegségmegelőzéshez, a betegmobilitáshoz, és rehabilitációhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése növeli a hazai gyógy- és egészségturizmus versenyképességét is. | ||
| Az egészségtudományi és határterületi kutatások, így különösen a biotechnológia, genomika és a gyógyszerkutatások támogatása alapvetően javítja a hazai egészségipar versenyképességét. Az alkalmazás elősegítéséhez az innovációt, implementációt és technológiatranszfert támogató intézményrendszer fejlesztése nélkülözhetetlen. | Az egészségipar fejlődése jelentősen hozzájárul a versenyképesség növekedésének |
10. A közigazgatás és az állami szolgáltatások korszerűsítése
| A magyar közigazgatás teljesítőképessége, hatékonysága, a nyújtott szolgáltatások minősége messzemenően befolyásolja az ország versenyképességét. A közigazgatási rendszer modernizációja előfeltétele a hatékonyan és eredményesen működő állami szervezetnek, az egységes kormányzati irányítás megjelenésének. A kellően rugalmas közigazgatási szervezet, a fejlesztés- és szolgáltatásorientált intézményrendszer és az erőforrások céltudatos felhasználása tud megfelelő keretet adni a különféle szakpolitikák szakirányú igényeinek. | A közigazgatás milyensége a versenyképességet is befolyásolja | |
| A magyar közigazgatás több gyengeséggel küzd, melyek orvoslásához, illetve a kitűzött célok eléréséhez az alábbi területekre kell összpontosítani a beavatkozásokat: | ||
| - A közigazgatási szolgáltatások feltételrendszerének korszerűsítése, amely kiterjed | ||
| = a szolgáltató szemléletű, az igénybevételi helytől és időtől független elektronikus kormányzás és ügyintézés elterjesztésére, | ||
| = a közigazgatási szolgáltatások igénybevételében az esélyegyenlőség biztosítására a közigazgatási szolgáltatások területi és elektronikus elérhetőségének javításával, | ||
| = a közigazgatás átláthatóságának és hatékonyságának megerősítésére, az állampolgári részvétel erősítésére, | ||
| = a közigazgatási hatósági eljárás újraszabályozására. | ||
| - A szabályozás minőségének javítása | ||
| - A közszolgálat emberi erőforrásainak fejlesztése | ||
| - A közigazgatási intézményrendszer korszerűsítése, azon belül | ||
| = a kistérség intézményesítése, a közszolgáltatások és az államigazgatási feladatok kistérségi keretek között történő integrálása, idővel a lehatárolt kistérségi szint létrehozása, | ||
| = a területi államigazgatási szervek átalakítása, a regionális szint megerősítése, olyan fejlesztési régiók kialakítása, amelyek alkalmasak a területfejlesztési és egyéb ágazati fejlesztési programok megvalósítására, valamint az európai uniós támogatások fogadásának hatékony előkészítésére, koordinálására, egyes döntések decentralizált meghozatalára; végül a központi kormányzati feladatok decentralizációja, | ||
| = az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítása, | ||
| = a központi közigazgatás átalakítása. | ||
| Az állampolgárok életminőségének javítása, a közigazgatás versenyképességének fokozása érdekében szükséges a közigazgatási szolgáltatások minőségének határozott javítása, a szolgáltatások ügyfélbarát rendszerének és szemléletének megvalósítása. Az ügyfelek javuló kiszolgálásának záloga az ügyfélfogadás javítása, az eljárások korszerűsítése, a helytől és időtől lehetőleg független igénybevétel lehetőségének biztosítása, az elektronikus kormányzás és ügyintézés elterjesztése, valamint a közérdekű információkhoz való közvetlen és gyors hozzáférés biztosítása. A demokratikus részvételt a közigazgatás területén is erősíteni kell új típusú elektronikus eszközök alkalmazásával. Elektronikus információk nyújtásával, interaktív szolgáltatásokkal be kell vonni az állampolgárokat és vállalatokat a közigazgatási folyamatok végrehajtásába és alakításába, támogatni információhoz való rendelkezési jogukat. Lehetővé kell tenni, hogy véleményt formáljanak, és alakítsák a szolgáltatások működését. Ehhez szükség lehet az ilyen típusú szolgáltatások ismertségének és a hozzájuk szükséges készségeknek az elmélyítésére, főleg a hátrányos helyzetűek körében. Az új info-kommunikációs technológiák bevezetésével fellépő új biztonsági kockázatokat is kezelni kell. | A modern IKT technológiák igénybevételével a közigazgatás minden szintjén javíthatóak a szolgáltatások minősége és az esélyegyenlőség feltételei | |
| A szabályozás körében folytatni kell a jogszabályok deregulációját. Csökkentendők a jogszabályok alkalmazásakor a vállalkozásokat és az állampolgárokat sújtó indokolatlan adminisztrációs terhek, át kell térni a minőségi jogalkotásra. Ennek keretében kiemelt hangsúlyt kap a kormányzati (szabályozási) döntések hatáselemzésének kötelezővé tétele. Törekedni kell a szabályozás hosszú távú kiszámíthatóságára. Az igazságszolgáltatás területén tovább szükséges csökkenteni az eljárási időt. | Csökkenteni kell a jogszabályok számát | |
| Erősíteni kell a kormányzati tevékenység stratégiai jellegét, a kormányzati stratégiák közötti kohéziót. Ennek részeként általánossá kell tenni a közép- és hosszú távú tervezést, fejleszteni kell a tervezési kapacitásokat, a stratégiai tervezést és menedzsmentet kiszolgáló információs bázist, és be kell vezetni az ehhez illeszkedő követelményrendszert. Súlyt kell helyezni a kitűzött célok elérését mérhetővé tevő indikátorok kialakítására, mérésére és értékelésére, illetve általánosan a közigazgatás tudományos bázisának megteremtésére. | Erősíteni kell a tervezői kapacitásokat és a közigazgatás tudományos hátterét | |
| Mindehhez feltétlenül szükséges egy egységes személyzeti stratégia kialakítása és megvalósítása. A közigazgatásban dolgozók élethosszig tartó képzésének ki kell terjednie a karrierút egészére (belépés, előmenetel, teljesítményértékelés, képzés, átjárás az uniós igazgatásba, kilépés). Egységes törvényi szabályozáson vagy egységes személyzetpolitikai stratégián nyugvó jogszabályi módosítások útján egységesíteni kell a közszolgálatot. Törekedni kell a minőséget és hatékonyságot elősegítő új közigazgatási módszerek ésszerű bevezetésére és alkalmazására (a közigazgatásban már bevált „jó gyakorlat” megismertetése, a versenyszférából átvehető New Public Management módszerek elterjesztése stb.). | Egységes személyzeti stratégia kell, és előtérbe kell helyezni a minőséget, a hatékonyságot | |
| Az államszervezet korszerűsítésének mind a központi, mind pedig a területi szerveket el kell érnie. A jó kormányzás feltételeinek javításához a közigazgatási szervezetek hatékonyságnövelésével és a decentralizáció mértékének fokozásával juthatunk el. A központi kormányzati feladatok decentralizációjának előfeltétele a szervezeti keretek stabilizálása, a költségtakarékos, de a feladatokat megfelelő szinten ellátó államszervezet működtetése. A kormányzati szervezeti decentralizációs-deregulációs program kiterjed a minisztériumok és más központi szervek feladat- és hatáskörének felülvizsgálatára, az aránytalanságok és párhuzamosságok felszámolására, a feleslegessé vált állami feladatok megszüntetésére, a szervezeti méretek csökkentésére s végül a minisztériumi feladatellátás célszerű rendjének kialakítására, a belső szervezet korszerűsítésére. | Az államszervezet korszerűsítésének a takarékosságot kell szolgálnia, de a feladatokat megfelelő szinten kell ellátni | |
| Regionális és kistérségi szinten is szükség van az intézményrendszer megerősítésére. A területi államigazgatás szervezetében a fő feladat az egyszerűsítés, a szervezeti és feladatköri profiltisztítás, a fokozatos regionalizáció. Másrészt a közigazgatási hivatalok útján meg kell erősíteni a kormány területi államigazgatást ellenőrző és koordináló szerepét. A regionális önkormányzati rendszert illetően a cél a valódi decentralizáció megvalósítása. Kistérségi szinten a hangsúlyt a többcélú önkormányzati társulások folyamatos kiterjesztésére, valamint az államigazgatási rendszer ezzel történő összehangolására kell helyezni. Ehhez elengedhetetlen mind az országos, mind az az alatti szintek feladat- és hatáskörének egyértelmű definiálása és szétválasztása, illetve az ezekhez tartozó intézmény- és eszközrendszer pontos körülhatárolása, konkrét feladatokhoz történő rendelése. | A területi államigazgatásban a fő feladat a regionalizáció | |
| Szükséges továbbá a kormányzati szervezetrendszer és költségvetési intézményrendszer ésszerűsítése a közintézményi reformok, a szervezeti szabályozás, valamint az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakításával. | A szervezeti reform az intézményrendszer ésszerűsítését is magában foglalja |
11. Az innováció, kutatás-fejlesztés ösztönzése és infrastrukturális hátterének megerősítése
| Magyarország tartós gazdasági versenyképességének egyik feltétele, hogy néhány tudományos és technológiai területen a magyar teljesítmény nemzetközileg is elismert legyen. Ezeken a szakterületeken meg kell erősíteni és versenyképessé kell tenni a hazai kutató-fejlesztő bázisokat és az innovációs kapacitásokat. Olyan területeket vagy iparágakat kell kiemelten támogatni, amelyek jelentős hatással vannak a XXI. században az ország műszaki és gazdasági fejlődésére. | Azokra a területekre kell összpontosítanunk, ahol a világ élvonalába kerülhetünk | |
| A K+F és innováció koncentrálási igényeinek kielégítéséhez szükséges kritikus tömegek létrehozását úgy lehet és kell elősegíteni, hogy ösztönözni kell a kutatóközpontok hálózatosodását. A jelentős hazai és főleg nemzetközi, már megfelelően modern infrastrukturális bázissal rendelkező tudáshálózatokhoz kell szorosabban kapcsolódni, különös tekintettel az EU által is támogatott nagy kutatói-technológiai hálózati együttműködésekre. A technológiák innovációvá válása érdekében a kutatói hálózatok mellett a kutatási, oktatási, kulturális és termelői szektorok közötti hálózati együttműködések a különösen fontosak. Az innovációk terjedéséhez szükség van az iparági klaszterek, innovációs együttműködések ösztönzésére. | A kutatás és fejlesztés új sikerreceptje: a hálózatba szerveződés | |
| Nagy jelentősége van az Európai Kutatási Térséghez való tartozásnak, ezért figyelembe kell venni az EU kutatási programjai és alprogramjai kínálta lehetőségeket is. Az európai színvonal eléréséhez csatlakozni kell az európai nagy kutatási infrastruktúrákhoz. Az interdiszciplináris, komplex területek fejlesztése nagy jövő elé néz, így pl. az info-nano-anyagtudományok, az info-kognitív tudományok, info-bio területén. Az IKT és a K+F határterületei különös figyelmet érdemelnek, beleértve az IKT-szakemberek képzését, a kutatás-fejlesztést kiszolgáló korszerű info-kommunikációs infrastruktúrák fejlesztését (pl. NIIF). | Kapcsolódnunk kell az Európai Kutatási Térhez | |
| Az agrárium versenyképességének növeléséhez elengedhetetlen a mezőgazdasági termelés és feldolgozás hatékonyságának javítása, az élelmiszer-biztonság növelése, valamint új típusú mezőgazdasági termékek előállítása a mezőgazdasági biotechnológia (kiemelten a genomikai és biotechnológiai központok létrehozásával, genomikai kutatások) fejlesztése révén, figyelembe véve a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjait. | Agrárkutatások | |
| Elengedhetetlen a környezet- és természetvédelmi, környezet-egészségügyi, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások jelentős fokozása. | Környezetvédelmi és fenntarthatósági kutatások | |
| Szükséges az egészségtudományok támogatása egyrészt az innovációbarát környezet kialakításával, másrészt az alapkutatások implementációjának, valamint az alkalmazott (klinikai és háttéripari) kutatások támogatásával. | Egészségügyi kutatások | |
| Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy kiegyensúlyozzuk a hazai K+F funkcióinak és finanszírozásának aránytalanságait, jobban beépüljünk a nemzetközi kutatási és innovációs folyamatokba, és a gazdaság irányába tereljük a kutatási eredményeket, bevonva azt a kutatások finanszírozásba is. | Elő kell segíteni a K+F-eredmények hasznosítását | |
| A technológiatranszfer és általában a vállalati K+F-ráfordítások növekedéséhez szükség van a magánszektor aktív részvételére. Az új vállalkozások tartós növekedési pályára állításához szükség van a magvető tőke intézményének kialakítására, a kockázati tőke innovatív (kis-) vállalkozásokba terelésére. A vállalatokat érdekeltté kell tenni, hogy az egyetemek, illetve kutatóhelyek vonzáskörzetébe helyezzék K+F -tevékenységüket, és erősíteni kell a vállalati, kutatóhelyi és egyetemi K+F szektorális jellegű együttműködését is. Ösztönözni kell a vállalatokat, hogy az egyetemek és kutatóhelyek tudásbázisára építsenek, és hosszú távú együttműködést alakítsanak ki velük. Ennek érdekében fejlett tudásbázist, magasan képzett és mobilis emberi (tudományos, üzleti) erőforrást, megfelelő innovációs környezetet, K+F és járulékos (üzleti) infrastruktúrát, fejlett információs hálózatokat kell létrehozni és működtetni. Célunk, hogy a vállalati K+F-ráfordítások összege kétszerese legyen a szinten tartott állami K+F-ráfordításoknak. Ki kell alakítani a kutatás-fejlesztés és innovációnak az új feladatokhoz igazodó országos stratégiáját és finanszírozási rendszerét. | A kutatások finanszírozásában a magántőkének nagyobb arányban kell részt vennie | |
| Ösztönözni kell az együttműködési formák kialakulását, ezek intézményi kereteinek létrehozását, az innovációs szolgáltatások fejlesztését regionális, nemzeti, határon átívelő és nemzetközi viszonylatban egyaránt. A regionális tudásközpontok kiépülésével olyan koncentrált kapacitással és kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező bázisok jönnek létre, amelyek alapját képezik az innovációs folyamatoknak a meglevő kompetenciákra építve. | Regionális tudásközpontokat kell létrehoznunk | |
| Fontos a kkv-k erőteljesebb bevonása az innovációs folyamatokba, valamint a kiemelt kutatóhelyek és a velük együttműködő vállalkozások egymást erősítő fejlődése a köz- és magánszféra emberi és anyagi erőforrásainak földrajzi koncentrálása révén. A technolóeia anyagi erőforrásainak földrajzi koncentrálása révén. A technológia-intenzív kkv-k aktivitását technológiai inkubációval és a kutatási és innovációs infrastruktúra minőségének javításával kell segíteni. Magas hozzáadott érték előállítására alkalmas, tudásintenzív vállalatok létrejöttét kell támogatni a tudáscentrumokból „kirajzó” (spin-off), induló vállalkozások ösztönzésével. | A kisvállalkozások úttörő szerepet játszhatnak a műszaki fejlesztésben | |
| Fontos feladat a kutatóhelyeken és vállalkozásoknál a tudásintenzív munkahelyek megteremtése, az innovációs, kutatás-fejlesztési tevékenységek infrastrukturális hátterének megerősítése is, hogy a nemzetközi kutatói mobilitás terén hazánk egyensúlyba kerüljön, nagy arányban térjenek haza külföldön sikeres kutatóink. |
12. A technológiai modernizáció előmozdítása
| A gazdaságban a hatékonyság, a termelékenység növelésének egyik legfontosabb előfeltétele a technológiai fejlődés, a modernizáció. A tudás- és technológiatranszfer ösztönzése a gazdaságban a termelékenység növekedéséhez vezet, az újabb, korszerű technológiák elterjedésével a magasabb hozzáadott értékű termelés és szolgáltatások szerepe megnövekszik, ami közvetlenül javítja a gazdaság jövedelemtermelő képességét és versenyhelyzetét. A gazdaság alkalmazkodókészsége, rugalmassága ezáltal javul, ami szintén előnyt jelenthet az éles nemzetközi versenyben. A technológiai fejlődést szolgálja az üzleti szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének ösztönzése is. A technológiai fejlődés ösztönzése komplex módon, több eszközt (kutatás-fejlesztést, innovációt, technológiatranszfert, pénzügyi ösztönzőket, közvetlen támogatást stb.) integráltan felhasználva valósítható meg leginkább. A beavatkozásokat a versenyképesség növekedésének érdekében, a területi sajátosságokhoz alkalmazkodva, az azokból adódó lehetőségeket kihasználva kell megtervezni és végrehajtani. | A technológiai fejlődés a gazdasági növekedés fő forrása | |
| A technológiai korszerűsítés alapvető fontosságú a fejlődésre képes kis- és középvállalkozások számára is a piaci pozícióik, illetve jövedelemtermelő képességük javításához. A műszaki korszerűsítés ösztönzése az egyéb tekintetben fejlődésre alkalmas vállalatok hazai és nemzetközi versenyképességének javulását segíti elő, új termékek, szolgáltatások, iparágak létrejöttét teszi lehetővé, javítja a gazdasági, piaci környezetet más vállalkozások számára, ezzel elősegítve azok beágyazódását, valamint javítva a fogyasztók számára elérhető termékek és szolgáltatások színvonalát. | A technológiai korszerűsítés erősíti a kkv-k versenyképességét | |
| Az ökohatékony, ökoinnovatív megoldások bevezetésével csökkenthető a termelés, a szolgáltatások anyag- és energiaigényessége, és egyúttal csökkenhet a környezet terhelése az innovatív termelési megoldások, az elérhető legjobb technológiák alkalmazásával a teljes életciklus során. | Technológiai fejlődéssel csökkenthető a termelés anyag- és energiaigényessége | |
| A műszaki-technológiai korszerűsítés, a termelői infrastruktúra fejlesztése az agráriumban és az élelmiszeriparban is alapvető fontosságú. Mindez elősegíti termelői, feldolgozói, logisztikai tevékenységek költséghatékony működését, a termelékenység javulását, az élelmiszer-minőség és -biztonság javítását, illetve a környezetvédelmi, növény- és állat-egészségügyi és állatjóléti előírások teljesülését. A turizmus területén a vállalkozások jövedelmezőségének javításához elsősorban minőségjavító fejlesztések szükségesek a szakképzés, a nyelvi és informatikai képzés mellett. | A technológiai korszerűsítés az agráriumban és a szolgáltatások terén is fontos tényező |
13. A vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása, a hálózatosodás elősegítése
| A vállalkozások felkészültségének javítása a hosszú távú versenyképesség egyik fő eszköze. Ez magában foglalja a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások (tanácsadás, piaci szereplők informáltságának javítása, partnerközvetítői tevékenység stb.) mellett a specifikus képzéseket, a vállalkozói készségek javítását, az IKT-technológiák megfelelő használatának ösztönzését is egyaránt, különösképpen a hazai tőkeszegény kis- és középvállalkozások esetében. | A vállalkozások tanácsadással, képzésekkel erősíthetők | |
| A kkv-k versenypozícióinak, rugalmasságának és stabilitásának a javítására ösztönözni kell a piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulását, valamint a beszállítói tevékenység létrehozásához, bővítéséhez szükséges fejlesztéseket. Ezt segítheti elő a beszállító vállalkozások beruházásainak és a korszerű vállalatirányítási rendszerek bevezetésének támogatása, a nagyvállalatok és a beszállító vállalkozások közötti partnerközvetítői tevékenység és a beszállítói klaszterek létrehozása, illetve a rendelkezésre álló piackonform pénzügyi ösztönzők körének bővítése. | A termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok létrehozása segíti a kisvállalkozásokat a versenyben | |
| A kiterjedt, erős vállalatközi hálózatok kialakítása, klaszterek létrehozása fontos feltétele a fejlesztési pólusok tartós fejlődésének. Ösztönözni szükséges a piaci versenyt nem torzító termelési, értékesítési, beszerzési társulások és hálózatok, termék- vagy piacfejlesztés céljából létrejövő együttműködések kialakulását, a beszállítói tevékenység létrehozásához, bővítéséhez szükséges fejlesztéseket. Ezt segítheti elő a beszállító vállalkozások beruházásainak támogatása és beszállítói klaszterek létrehozása. | ||
| A minőségközpontú menedzsment feltételeinek javítása, a minőségbiztosítási, környezetirányítási és információvédelmi rendszerek bevezetése, a nemzetközi standardoknak való megfelelés ösztönzése alapvétő feltételei a vállalkozások globális piacokon való megfelelésének, a gazdaság tartós növekedésének. A környezettudatos vállalatvezetési szemlélet elterjedésével a folyamatokra irányuló megoldások stratégiai rendszerbe foglalása, a különböző környezetirányítási rendszerek többek között az anyag- és energiaigényesség csökkentésén keresztül segítik elő a fenntartható növekedést. | Minőségközpontú menedzsment | |
| A kkv-k működési környezetének fejlesztése elsősorban a gazdaságközeli infrastruktúra fejlesztésére irányul. Az integrált szolgáltatások (telephely + üzleti szolgáltatások) fejlesztésénél is alapvetően fontos a hatékonysági kritériumok figyelembevétele. A vállalkozói infrastruktúra különösen a kistelepüléseken nem kellően fejlett, ami akadályozza a helyi vállalkozások fejlődését, és sokszor a kisebb cégek odatelepülését. A helyi önkormányzatokkal együttműködve meg kell teremteni a gazdaságilag és ökológiailag fenntartható telephelyfejlesztés lehetőségét. Különösen fontos a településen, illetve annak közvetlen földrajzi környezetén kívül értékesítő vállalkozások megtelepítése, ami növeli az önkormányzatok adóbázisát is. A létező gazdasági infrastruktúra, az ipari parkokra épülő üzleti szolgáltatások és logisztikai centrumok már ma is számottevő gazdasági teljesítményre képesek, de a szolgáltatások minőségének javítása tovább növeli a gazdaság versenyképességét. Meg kell oldani az ipari parkok és vállalkozások telephelyeinek biztonságossá tételét, a biztonságos környezet a befektetési és vállalkozói kedv növelésének elengedhetetlen feltétele. | Meg kell teremteni a gazdaságilag fenntartható telephelyfejlesztés lehetőségét |
14. A dinamikus és interaktív IT tartalom- és szolgáltatás-fejlesztése
| Az elektronikus tartalmak és szolgáltatások fejlesztése és számuk növelése a gazdasági, üzleti és közigazgatási, közszférában dinamikus és interaktív környezetet teremt a társadalom és a gazdaság számára. | Az IT dinamizálja a gazdaság és a társadalom egészét | |
| Az elektronikus tartalmak a versenyképesség, a növekedés, a társadalmi bevonás és a hatékony államiság fontos eszközei. Az IT tartalom- és szolgáltatásfejlesztése hozzájárul az állampolgárok életminőségének javításához, az „aktív állampolgársági” attitűd kialakításához és a demokrácia kiteljesedéséhez. | ||
| A „bármilyen tartalom, bármikor, bárhol, bármilyen platformon” szemléletet, vagyis a fejlett IT-alapú folyamatintegrációt lehetővé kell tenni a lakosság, az üzleti-kutatói szféra és az állam számára is. Növelni kell a tartalmak és szolgáltatások által kínált lehetőségek ismertségét a társadalomban és a kis-közepes méretű vállalatok körében. | ||
| Az IKT-alapú tartalmak szakágazati specifikumainak alkalmazását - a nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve - ösztönözni kell a különféle gazdasági és közigazgatási ágakban (pl. e-környezetvédelem, e-közlekedés). | ||
| A vállalkozások és a lakosság számára egyaránt fontos a közcélú információkhoz való hozzáférés, az elektronikus állam - vállalat és állam - állampolgár tranzakciók lebonyolításának, az elektronikus ügyintézésnek a fejlesztése és a bonyolultabb elektronikus ügytípusok elérhetővé tétele. Az elektronikus közszolgáltatások számát növelni, minőségüket javítani kell az elektronikus információszabadság, a közigazgatás ügyfélorientált, hatékony működése jegyében. | Az elektronikus szolgáltatások számát növelni, minőségüket javítani kell | |
| Az üzleti szférában a szükséges mértékig és a legmegfelelőbb eszközökkel elő kell segíteni az üzleti tartalmak és szolgáltatások elterjedését. Főleg a kkv-k esetében fontos az állami beavatkozás, mert az ő körükben a piac nem minden igényt szolgál ki. A piaci versenyben való helytálláshoz az elektronikus piaci információkat elérhetővé kell tenni a kkv-k körében. A kisvállalatok számára az egyetlen versenyképes stratégia, a kkv-hálózatosodás elősegítése érdekében nemzetközi piactereket kell teremteni, vagy lehetővé kell tenni az azokhoz való csatlakozást. A fejlett elektronikus szolgáltatásokkal a vállalatok külső és belső folyamatainak integrációját kell elősegíteni. Rendkívül fontos a vállalati és kutatói K+F IKT-alapú hálózatának megteremtése, a tudás áramlásának biztosítása, IKT-bázisú tudásközpontok és kutatói együttműködések létrehozása és az innovációs alkalmazókkal való IKT-integráció. | Az üzleti életben főleg a kkv-k informatizálódását kell támogatni | |
| Az értékmegőrzés mellett a lakosság számára új lehetőségeket tár fel az elektronikus kulturális környezet megteremtése, az elektronikus kulturális javak létrehozása, amely az információs társadalom kultúrájának kiépítéséhez, tudatosításához is hozzájárul a társadalomban. Törekedni kell a területi és társadalmi különbségek csökkentésére az e-gazdaság fejlesztésével, a távmunka ösztönzésével, az e-oktatás (e-learning) által teremtett lehetőségek kihasználásával. Az információkhoz, tartalmakhoz való hozzáférés megteremtésével és az IKT által teremtett interaktivitás lehetőségeire építve a földrajzi, területi kötöttségektől független virtuális kapcsolatrendszerek jönnek létre, beleértve az állam és állampolgárai közötti kapcsolatokat is (e-demokrácia). Az IKT által teremtett lehetőségeket ki kell használni az egészségügyben az elektronikus egészségügyi szolgáltatások segítségével és az info-kommunikációs technológiákra építő egészségügyi rendszer megteremtésével. | Az emberek előtt új művelődési, tanulási lehetőségek nyílnak, és új módon vehetnek igénybe szolgáltatásokat |
15. Az IT alapvető infrastrukturális feltételeinek biztosítása, fejlesztése
| A prioritás tartalma az információs társadalom alapvető infrastrukturális feltételeinek és a rendszerközeli szoftverelemeknek és adatelemeknek a biztosítása, fejlesztése. Ezen keresztül lehetővé válik a gazdasági, közszolgáltatási és tudományos tevékenységet támogató szolgáltatások kialakítása és az ezekhez való hozzáférés. | ||
| A fizikai infrastruktúra esetében alapvető feladat a kisebb települések, elszigetelt országrészek infrastrukturális feltárása, pótolva a piac által nem nyújtott szolgáltatásokat a perifériális helyzetű településeken. A lefedettség érdekében szükség van infrastrukturális technológiai újításokra, illetve közösségi kezelésű infrastrukturális elemekre is. Az országra jelenleg jellemző infrastrukturális ellátottságra, a meglévő erősségeinkre (pl. mobilpenetráció) is építve, hosszú távú stratégiai és költséghatékony szemlélettel elő kell segíteni az új megoldások, igények terjedését. Az államnak a szükséges mértékig, technológiasemleges megközelítéssel kell beavatkoznia a piaci folyamatokba úgy, hogy a piaci tendenciák ismeretében és figyelembevételével segítse elő a fejlesztéseket. Mindezek szem e lőtfr tarfásával ki kell építeni és fejleszteni kell az igényekhez igazodó, többszintű, nagy sebességű, illetve széles sávú vezetékes és vezeték nélküli információs hálózati infrastruktúrát. | Az államnak főleg a kistelepülések ellátásához kell segítséget nyújtania | |
| A hozzáférés javításához a piaci tendenciák kedvező befolyásolása, a kínálati monopolizáció oldása és a megfelelő szabályozás a feladat. A magánszemélyek hozzáférésében nagy tartalékok vannak. Ennek kihasználását jelentősen segítheti a technológiai verseny, az alternatív technológiák és szolgáltatások támogatása. Ennek feltétele azonban a felhasználói ismeretek bővülése. A kkv-k fejlesztési iránya a nagyvállalatokhoz képest meglévő hozzáférési hátrány leküzdése. A korszerű infrastrukturális környezet lehetővé teszi a közvetlen területi hatókörön kívül található kis- és középvállalkozások közös rendszerbe, hálózatba való integrálódását, ezzel segítve elő a globalizálódott világgazdasági rendszerbe való bekapcsolódásukat. Az információs társadalom kiteljesítésének alapvető feltétele az info-kommunikációs infrastruktúrához megfizethető áron történő hozzáférés. A rendszerszoftverek esetében a biztonság és a piaci verseny érdekében erősíteni kell a nyílt szoftverek használatát. | Oldani kell a monopolhelyzeteket, támogatni kell a nyílt forráskódú szoftverek terjedését | |
| Az elektronikus közszolgáltatások fejlesztésével párhuzamosan „közüzemi szinten” hozzáférhetővé kell tenni a kormányzati vagy közigazgatási forrású közcélú, illetve közhasznú adatokat, eszközöket, programokat. A közösségi infrastruktúra és hozzáférés állapota jónak mondható, azonban a rendszerszoftverek egyoldalú szerkezetét a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazásának ösztönzésével lehet oldani. | ||
| Növelni kell az IKT alkalmazására való hajlandóságot a biztonságos kommunikáció és adatvédelem, az adattárolás feltételeinek minden állampolgár és szervezet számára történő megteremtésével, a hálózati erőforrások felhasználásával, kockázatcsökkentéssel és biztonságfejlesztéssel. A környezeti, humán, politikai biztonságot közvetetten támogató rendszerek info-kommunikációs infrastruktúrájának fejlesztése a közvetett állampolgári üzleti biztonság megvalósítása miatt fontos. | Erősíteni kell az informatikai biztonságot | |
| A szoftverpiaci erőfölény oldásához, az alternatív, nyílt forráskódú szoftverek fejlesztéséhez és alkalmazásához szorosan kapcsolódik az interoperabilitás megteremtésének égető igénye. Az interoperabilitás, a szoftverek heterogenitásából adódó problémák megszüntetése, az együttműködésre képes rendszerek megteremtése alapvető feltétele az alkalmazhatóságnak, az információs társadalom érdemi kiterjesztésének. Az IKT széles körű alkalmazásának és felhasználásának előfeltétele a szabványosítás, amely egyúttal új vállalkozások elindítását is lehetővé teszi. Az innováció és a gazdasági növekedés jelentős fellendítéséhez páneurópai együttműködésre képes megoldásokra: e-authenticationre (elektronikus azonosítás) és az e-payment-re (elektronikus fizetés) van szükség. | Segíteni kell a különböző szoftverek közötti „együttműködést” |
16. A természeti értékek és erőforrások megőrzése
| A fenntartható fejlődés alapvető követelménye a természeti elemek, természeti területek, természeti értékek és természeti erőforrások megőrzése, gondozása a következő nemzedékek számára, az azokkal való takarékos, értékvédő gazdálkodás megvalósítása. Az ingatlan, a tárgyi és szellemi örökség környezeti szempontokat szem előtt tartó hasznosítása, a természet megismerésére irányuló ökoturizmus fejlesztése, a hálózati rendszerek kialakítása egyaránt hozzájárulnak a versenyképesség, ezen keresztül a társadalmi jólét növeléséhez. | A természeti erőforrások védelme hassa át az élet minden területét | |
| Az agrár- és vidékfejlesztés keretében a mezőgazdasági tevékenységek környezetbarát átalakításával, a termőhelyi adottságokhoz, tájhoz igazodó termék- és birtokstruktúra kialakításával, az ökológiai típusú gazdálkodás támogatásával, a falusi turizmus fejlesztésével, valamint az agrár-biodiverzitás növelésével elősegíthető a vidéki településeken (ideértve a kistelepüléseket, tanyás és aprófalvas térségeket) az élet minőségének javítása és az egészséges, mezőgazdasági termékek előállítása. | A mezőgazdaságban támogatni kell az ökológiai típusú gazdálkodást | |
| Az integrált vízgyűjtő-gazdálkodáson alapulva szükséges mindazon intézkedések, tevékenységek, beavatkozások összehangolása és széles körű partnerségben történő tervezése és megvalósítása, amelyek elősegítik a vízkárelhárítást és hatással lehetnek a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára, a belterületi és sík vidéki, dombvidéki vízrendezésre. |
17. Tiszta települések, biztonságot teremtő környezetvédelem
| Az élhető települési környezet megteremtése érdekében elengedhetetlen a hulladékok mennyiségének csökkentése, továbbá a szelektív hulladékkezelés, ezen belül elsősorban a gyűjtés, az újrahasználat és az újrahasznosítás széles körű elterjesztése. Az ily módon nem kezelhető hulladékok esetén szükséges az ártalmatlanítás korszerű feltételeinek a kialakítása. A műszakilag alkalmatlan hulladéklerakók lezárása, rekultivációja és a rekultivációt követő utógondozása hozzájárul a potenciális környezeti veszélyforrások felszámolásához. | El kell terjeszteni a szelektív hulladékkezelést | |
| Elengedhetetlen az ártalmatlanításcentrikus hulladékgazdálkodás átállítása megelőzésközpontúvá. Decentralizálásra van szükség: a nagy regionális hulladékkezelő művek mellett kistérségi komplex programok indítását kell szorgalmazni. Az egyedi és társasházi komposztálás támogatása is alapvető fontosságú. A szelektálás és hasznosítás terén a háztartásokig menő gyűjtési rendszerek támogatására kell hangsúlyt fektetni. | ||
| A jellemzően nagyvárosi és a forgalmas közlekedési létesítményekhez kötődő levegő-, por- és a zajszennyezés mérséklése érdekében a mérőhálózat fejlesztése mellett szükség van a forgalom csillapítására, az autómentes övezetek, sétálóutcák kialakítására, a csendes területek megóvására, zöldfelületek, parkok megvédésére és állapotuk javítására, valamint újak kialakítására, a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására, valamint a tömegközlekedés felújítására és fejlesztésére. | Óvjuk meg a még meglévő tiszta, csendes területeket! | |
| A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásához elengedhetetlen a vizekbe jutó káros anyagok számottevő csökkentése, valamint a csatornázás és a szennyvíztisztítás megfelelő szintje. Az ezzel kapcsolatos uniós normáknak hazánk az ivóvízminőség-javító és szennyvíztisztítási fejlesztések révén tud megfelelni. Az egészséges ivóvízkészlet megóvását szolgálja továbbá a hosszú távú biztonságos ivóvízellátást alapkövetelménynek tekintő vízbázisvédelmi program. Ugyanakkor kiemelt jelentőségű a természetközeli szennyvízkezelési eljárások és az egyedi szennyvízkezelési technikák, technológiák támogatása azokon a helyeken, ahol a hagyományos rendszerek nem építhetők ki gazdaságosan. | Csökkenteni kell a káros anyagok vízbe jutását | |
| A település-rehabilitáció hangsúlyos eleme a történeti településközpontok, városmagok értékőrző megújítása, a műemlékek védelme és felújítása, valamint a települési zöldterületek védelme és fejlesztése. A múltból örökölt, gazdasági es egyéb tevékenységből eredő környezetszennyezések felszámolása, a kármentesítés, a rekultiváció és a barnamezős beruházások megvalósítása szintén hozzájárul közterületek és épületek megújításához, valamint a meglevő zöldterületek megőrzéséhez és újak létrehozásához. | A településeket a környezeti értékekre figyelemmel kell rehabilitálni | |
| Színvonalas és integrált kommunikációra van szükség a környezeti kockázatoknak való kitettség minimálisra csökkentése érdekében (ideértve a szélesebb körű környezetbiztonságot: árvíz-védelem, ipari katasztrófák megelőzése, geológiai mozgások, leomló partfalak problémájának kezelése). Ezért fejleszteni és javítani kell az info-kommunikációs technológiákra épülő veszélyelhárító és környezeti kockázatfigyelő rendszereket. | Veszélyelhárító info- kommunikációs rendszerekre van szükség |
18. A megelőző, elővigyázatos környezetvédelem és a környezetileg hatékony innováció általános érvényesítése
| Az ipari vállalkozások körében és a szolgáltató szektorban a mennyiségi és termékszemléletű gazdaság minőség- és szolgáltatásközpontú gazdasággá történő átalakulásának elősegítése, a környezet-barát, minőségi termékeket előállító technológiák alkalmazásának támogatása jelentősen hozzájárul valamennyi környezeti elem együttes terhelésének csökkentéséhez. Az erőforrások védelmét és fenntartható felhasználását, illetve a tartós gazdasági versenyképességet egyaránt szolgálja az energiahatékonyság, energiabiztonság és a megújuló energiaforrások (biomassza, bioüzemanyag, szélenergia, napenergia, geotermikus energia, hulladék) részarányának növelése. | A gazdaság minőség- és szolgáltatásközpontúvá válása csökkenti a környezet terhelését | |
| Az ipari parkok és létesítmények „ipari ökoszisztéma” alapon történő szervezése, a környezet- és környezetkímélő ipar előtérbe kerülése, illetve a környezetvédelmi háttéripar megerősítése (K+F) hozzájárul ahhoz, hogy az anyag- és energiatakarékos technológiával készített, hosszú élettartamú, veszélyes anyagokat nem tartalmazó, életciklusának végén hasznosítható hulladékokat eredményező termékek és környezetbarát szolgáltatások előállítását ösztönözve erősítsük vállalkozásaink versenyképességét. | El kell terjeszteni az „ipari ökoszisztéma” modelljét | |
| A lakosság környezettudatossága a környezeti információkat, adatokat közvetítő és tájékoztató információs rendszer és az ehhez való hozzáférés fejlesztésével javítható. Ezt a célt szolgálja még a jó háztartási gyakorlattal összefüggő energia-, víz- és hőtakarékos felhasználást támogató rendszerek fejlesztése is. Mindez csak a környezeti nevelés hangsúlyosabbá válásával valósulhat meg. Alapvető feladat a környezet- és természetvédelmi ismereteknek és a környezettudatosságnak az oktatásban való megjelenítése, a fenntarthatóság pedagógiájának általános elterjesztése; a társadalom környezeti értékrendjének javítása. | A háztartások is sokat tehetnek a környezetért | |
| Az energiahatékonyság, energiatakarékosság, energiabiztonság javításának ösztönzése az energiafelhasználás csökkentésével párhuzamosan a termelés hatékonyságának növekedését is kínálja a vállalkozások számára. Az energiafelhasználás és az energiaköltségek mérséklése, az energiatakarékossági célú technológiai fejlesztés, a termelő- és a közszféra energiafelhasználásának a mérséklése, az energiaköltség-ráfordítások csökkentése érdekében célszerű támogatni a | A környezettudatosság megtakarításokkal is járhat | |
| - távhőellátás és a | ||
| - gáz- és villamosenergia-ellátás szolgáltató oldalának korszerűsítését, | ||
| - a szolgáltatóparkok, önkormányzati tulajdonú társaságok energiahatékonysági beruházásait, | ||
| - a köz- és lakóépületek energiamegtakarítást szolgáló korszerűsítését, | ||
| - a megújuló energia felhasználásához kapcsolódó környezetipari háttér, technológiák versenyképességének javítását. |
19. Hazánk nemzetközi elérhetőségének javítása, a logisztikai csatlakozások fejlesztése
| Magyarországon hat TEN-folyosó, illetve -folyosóág halad át, amely közlekedési kapcsolatot teremt mind az Északi-tenger és a Földközi-tenger, mind a FÁK-országok és az Európai Unió tagállamai irányába. A transzeurópai közlekedési folyosók tervezett magyarországi közúti szakaszait gyorsforgalmi utak alkotják. Alapvető cél a stratégiai program keretében az érintett gyorsforgalmi utak hiányzó szakaszainak az országhatárokig történő kiépítése, valamint a már rendelkezésre álló szakaszok korszerűsítése. | A transzeurópai folyosókat mielőbb ki kell építenünk | |
| A TEN-T hálózathoz tartozó vasúti szakaszok mellett elengedhetetlen a kapcsolódó vasúti törzshálózat fejlesztése is. Magyarország általános stratégiai célja egy fokozatosan liberalizált, európai szinten működőképes és versenyképes vasúti közlekedés megteremtése, amely az alapvető utasigényeket (sebesség, gyakoriság, pontosság, járműkomfort) európai színvonalon képes kiszolgálni, versenyképes az árufuvarozás terén, a magyar pályahálózat pedig az európai tranzitforgalomnak vonzó alternatívát kínál. Ennek érdekében meg kell valósítani a regionális jelentőségű vonalak különválasztását, a törzshálózat többségének 120-160 km/h sebességre való átépítését, valamint a kihasználatlan vonalak leválasztását. Elő kell készíteni az európai nagy sebességű vasúti hálózathoz való csatlakozást. | Ehhez is kapcsolódóan végre kell hajtani a vasút korszerűsítését | |
| A Duna ugyancsak a TEN eleme. A Duna német, osztrák, szlovák, szlovák-magyar és magyar szakaszán - azonos normák figyelembevételével végrehajtott munkálatok eredményeként - homogén mutatókkal jellemezhető szállítási pálya létrehozása a cél, ami hozzájárulhat a vasúti és közúti szűk keresztmetszetek tehermentesítéséhez, a turisztikai célú hajóforgalom növekedéshez. Elengedhetetlenül fontos a Duna komplex fejlesztése, az ökológiai szempontok messzemenő figyelembevételével. | Elengedhetetlen a Duna komplex fejlesztése | |
| Az elsősorban turisztikai célú utazások számának gyarapodása miatt megnövekedett Magyarországra irányuló légi- és légtérforgalom szükségessé teszi a Ferihegyi repülőtér kapacitásbővítő fejlesztését, illetve szerepének újrafogalmazását a közép-európai gazdasági térben, másfelől a légiforgalmi irányítás korszerűsítését, valamint a légtér biztonságának növelését. | Ferihegyet tovább kell bővíteni | |
| Kedvező földrajzi fekvésünk jó lehetőséget kínál a növekvő nemzetközi kereskedelmi és szállítási szolgáltatások iránti kereslet kielégítésére, és ez hosszú távon jelentős hatással lehet a GDP alakulására. A közlekedési infrastruktúra-hálózat jelenlegi kiépítettsége, színvonala, a különböző közlekedési módok kombinálásának lehetősége, a nemzetközi szállítást támogató szolgáltató létesítmények (kombiterminálok, logisztikai központok) kiszolgálási színvonala és kapacitása nem mindenben felel meg a kor követelményeinek. | Segíteni kell a logisztikai központok kapacitásának növekedését | |
| A szállítás-logisztika távlati fejlesztésének legfontosabb lépése egyrészt a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a perspektivikus nemzetközi kereskedelmi útvonalak mentén (közutak, vasúti törzshálózat, kikötők, agrárkikötők, repülőterek), másrészt pedig a logisztikai központok hálózatának kialakítása, a meglevők korszerűsítése, a hiányzó központok megépítése (esetenként ipari parkkal, illetve az agrárlogisztika esetében termelési és értékesítési szövetkezettel közös létesítményként), magánvállalkozók bevonásával (helyi infrastruktúra kiépítése). | ||
| Magyarországon az utóbbi években jelentősen megnőtt a közúti forgalom részaránya és a közúti tranzitáru-forgalom, növelve a hálózat terhelését, a zaj- és légszennyezést, valamint az energiafelhasználást. E hatások mérséklésének hatékony eszköze a kombinált szállítás fejlesztése. A kombinált szállítás nagyobb térhódítása csak infrastruktúrájának (a terminálok és a szállító eszközök) fejlesztésével, valamint a megfelelő ösztönző rendszer bevezetésével képzelhető el. | A kombinált szállítás elterjesztésével csökkenthető az úthálózat és a környezet terhelése | |
| A hazánkban sikeres és környezetvédelmi szempontból is kívánatos kombinált (vasúti-közúti) árufuvarozási rendszer további fejlesztésével meg tudjuk őrizni e téren meglévő versenyelőnyünket a szomszédos országokkal szemben. | ||
| Ugyancsak a logisztikai központok és kombiterminálok fejlesztését szolgálja a kikötői infrastruktúra, a kikötői, logisztikai központok fejlesztése, a kikötők trimodálissá tétele, azaz közúti, vasúti, vízi úti átrakóhelyek megépítése (ipari, mezőgazdasági tömegáru fogadására). | Javítani kell a vízi szállítás feltételeit | |
| Kiemelt fontosságú a termelői szerveződéseken alapuló agrár-logisztikai központok hálózatának kialakítása, a meglévő agrárkikötők korszerűsítése és újak létesítése. Az agrárlogisztika hatékony működésének alapvető feltétele a színvonalas agrárinformatikai rendszer kiépítése és működtetése. | Fejleszteni kell az agrárlogisztika kapacitásokat. |
20. A regionális és a régiók közötti elérhetőség javítása
| Közúthálózatunk sűrűsége alapvetően megfelel az ország fejlettségének és igényeinek, de számos fontos kapcsolati elem hiányzik. Ez többek között azt jelenti, hogy a közlekedők esetenként jelentős kerülőre kényszerülnek. A közúthálózat hatékony működése szempontjából mindenképpen szükséges e hiányzó kapcsolati elemek megépítése. Ezeken a nagyobb vagy fontosabb forgalmi áramlatok gyorsabban, biztonságosabban és megbízhatóbban, a környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálásával tudnak lebonyolódni. | Pótolni kell közúthálózat hiányzó kapcsolati elemeit. | |
| A térségi-regionális elérhetőség szintjének javításához alapvető fontosságú a transzeurópai közlekedési folyosókhoz kapcsolódó, azokat haránt irányban összekötő gyorsforgalmi utak, főutak fejlesztése. Elengedhetetlen az európai közlekedési folyosók által nem érintett, közlekedési szempontból elzárt térségek elérését javító gyorsforgalmi hálózati elemek kiépítése, a jelenlegi rendszer kiegészítése a forgalmi igényeknek megfelelő, jelentős útvonal-rövidülést eredményező elemekkel. Sürgető feladat a meglévő úthálózat felújítása, korszerűsítése. Bővíteni kell a meglevő úthálózatot, különösen azokon a szakaszokon, ahol 5000 E jármű/nap értéknél nagyobb a forgalom, illetve újabb hidakat és a hozzájuk kapcsolódó úthálózatot is kell építeni vagy felújítani. További fontos feladat a számos akadállyal (útcsatlakozás, vasúti átjárók), belterületi szakasszal nehezített útvonalak fejlesztése, a hiányzó határátkelők kiépítése és a meglévők fejlesztése, ami a szomszédos országokkal való jobb együttműködést is szolgálja, a rossz elérhetőségből adódóan hátrányos helyzetű települések, főként a zsáktelepülésekre vezető utak megépítése. A burkolatmegerősítési program révén az EU-csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségnek megfelelően a közúthálózat burkolatát alkalmassá kell tenni a 115 kN tengelyterhelésű járművek forgalmára. | Összekötő gyorsforgalmi utakra van szükség | |
| A közforgalmú közlekedés térvesztésének megállításához, a tömegközlekedéssel történő utazási idők csökkentéséhez és a jobb szolgáltatási színvonal eléréséhez elengedhetetlenné válik a közlekedési ágazatok (közút, vasút, egyéb) kínálatának összehangolása regionális, térségi és agglomerációs szinten, ami a gazdaságos üzemeltetést és fenntarthatóságot is elősegíti. Ennek eszköze a közlekedési szövetségek létrehozása lehet a helyi és helyközi (elővárosi) személyszállítási feladatok összehangolására (menetrendek illesztése, egységes tarifarendszer kialakítása). Ezt szolgálja még a régiók közötti összehangolt közösségi szolgáltatások megszervezésé, ezek feltételeinek - ideértve a finanszírozási feltételeket is - biztosítása (közút, vasút), illetve regionális közforgalmú hatósági rendszer kialakítása. | Össze kell hangolni a tömegközlekedési ágazatok kínálatát | |
| Egyre növekvő szerephez jutnak a regionális elérhetőség javításában a regionális repülőterek. A regionális repülőterek fejlesztésének egyaránt kell szolgálnia a szolgáltatások színvonalának javulását, illetve a repülőterek infrastruktúrájának fejlesztését. | Fejleszteni kell a regionális repülőterek szolgáltatási színvonalát és infrastruktúráját |
21. A helyközi közösségi és a települési közlekedés fejlesztése
| A magyarországi országos közúthálózat összes hosszának mintegy negyede települési átkelési szakasz. Így jelenleg a fő közlekedési utak tranzitforgalmának nem elhanyagolható része a településeken halad át. Az elkerülő utak hiánya rontja az érintett települések lakhatóságát, és indokolatlanul terheli a környezetet. Ezért az elkerülő és tehermentesítő utak építése - a településen belüli forgalomcsillapítással és megfelelő területhasználati előírások bevezetésével párhuzamosan - kiemelt cél. Ugyancsak fontos a hátrányos helyzetű (zsák-) települések közösségi közlekedéssel való megközelíthetőségének javítása. | Az elkerülős és tehermentesítő utak építése kiemelt cél | |
| A közlekedéspolitika fő prioritása olyan városi közlekedési rendszer kialakítása, amely a fenntartható mobilitás érdekében határozottabban támaszkodik a közforgalmú közlekedésre az egyéni gépjárműhasználattal szemben, továbbá javítja a gyalogosközlekedés és a kerékpáros-közlekedés feltételeit, valamint a közlekedésbiztonságot. | Állítsuk meg a tömegközlekedés térvesztését az egyéni közlekedéssel szemben | |
| A városi közlekedés fejlesztése kapcsán kiemelten fontos az országos közforgalmú vasutaknak, valamint a helyi érdekű vasutaknak a városi és elővárosi közlekedésbe történő bevonása és ennek érdekében kapacitásnövelő pálya- és járműfejlesztések megválósítása. Kiemelten fontos a városi közúthálózatokon az IKT-eszközökkel végzett hatékony közlekedésszervezés az utazási idő, a zajszennyezés és üzemanyag-felhasználás csökkentése céljából. Ugyancsak alapvető fontossággal bír a környezetbarát kötött pályás városi közlekedési módok pályáinak, járműveinek, utasforgalmi és üzemi létesítményeinek rekonstrukciója, a hálózatok fejlesztése, összehangolt akadálymentesítése, valamint a lakóhelyről személygépkocsival indulók számára P+R (parkolj és utazz tovább) létesítmények építése, a kerékpárral közlekedők közforgalmú közlekedési eszközre váltását elősegítő B+R (kerékpározz és utazz tovább) létesítmények kialakítása a településeken átmenő forgalom mérséklése céljából. | Az infrastruktúra fejlesztése mellett javítani kell a közlekedés szervezésén is | |
| Hogy a magyar közlekedési rendszer az innovációvezérelt gazdaság szerves részévé, hatékony, gazdaságos és biztonságos infrastrukturális és szolgáltatási hátterévé váljon, az intelligens közlekedési rendszerek (ITS - Intelligent Transport Systems) kialakítása és fejlesztése elengedhetetlen. Ma már rendelkezésre állnak azok az alaptechnológiák (kommunikáció, mérés, adatgyűjtés stb.), amelyek felhasználásával és megfelelő összekapcsolásával elérhető az intelligens közlekedési megoldások fokozatos bevezetése. | Alakítsunk ki intelligens közlekedési rendszereket! |
| A szakmai és társadalmi vita révén előállt Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) közös célokat fogalmaz meg 2020-ig az egyes szakpolitikák számára. Az OFK-ban megfogalmazott teendők a hazai és az uniós fejlesztési források összességére vonatkoznak. | Az OFK irányt mutat az uniós és a hazai források felhasználásához | |||||
| Erre a felvázolt koncepcióra építve készül majd el a 2007-2013-as időszakra | Az OFK valamennyi fejlesztései a dokumentum közök alapvetése | |||||
| - az uniós strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásait (és azok hazai társfinanszírozását) magába foglaló Nemzeti Stratégiai Referenciakeret („II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013”); | ||||||
| - az agrár- és vidékfejlesztés uniós és hazai forrásait felölelő Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Terv cél- és prioritásrendszere; | ||||||
| - az uniós forrásokat felhasználó VII. K+F keretprogram, illetve | ||||||
| - a transzeurópai közlekedési infrastruktúra összekapcsolásának finanszírozására a vizsgált időszakban elérhető uniós források felhasználási terve. | ||||||
| Az, hogy így kijelölődnek az uniós finanszírozásba bevont területek, egyben meg fogja határozni a fennmaradó hazai forrásokból finanszírozandó fejlesztési területeket is. A koncepció- és stratégiakészítés jelenlegi fázisában az uniós források végleges nagyságrendjéről és az igénybevételükre vonatkozó szabályokról még csak előzetes információk állnak rendelkezésre. A források pontos méretéről, a potenciális fejlesztések, programok, pályázati keretek tartalmáról, a központi és a helyi programok arányát illetően ma még csak munkahipotézisekkel rendelkezhetünk. | Az uniós források felhasználási lehetőségei jelentősen befolyásolni fogják a tisztán hazai finanszírozású programokat is | |||||
| Az OFK céljainak elérését szolgáló források becsült nagyságrendje, 2007-2013 (milliárd forint, 250 Ft/E árfolyammal számítva) | ||||||
| Uniós forrás | Hazai társfinanszírozás | Vállalkozói önrész | Összesen | |||
| Kohéziós politika | 6 000 | 1 500 | 2 000 | 9 500 | ||
| Vidékfejlesztési források | 1 500 | 350 | 250 | 2 100 | ||
| VII. K+F keretprogram + egyéb | 400 | 400 | 300 | 1 100 | ||
| Tisztán hazai | 2 800 | 2 800 | ||||
| Összesen | 7 900 | 5 050 | 2 550 | 15 500 | ||
| Forrás: Európai Bizottság, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, PM. | ||||||
| A 2007-2013-as időszakban Magyarország éves szinten várhatóan a jelenleg rendelkezésre álló források több mint háromszorosát használhatja fel. A források lehívásának és felhasználásának (abszorpció) kérdése minden eddiginél hangsúlyosabbá válik. A GDP 4%-át megközelítő forrástömeg teljes körű felhasználásához a következő megfontolások figyelembevétele segíthet hozzá: | A források lehívásának és felhasználásának (abszorpció) kérdése minden eddiginél hangsúlyosabbá válik, ezért | |
| - A közösségi forrásokból a szükséges fejlesztéseknek lehetőleg minél szélesebb körét kell finanszírozni. | törekszünk az uniós források minél szélesebb körű felhasználására | |
| - A központi végrehajtású fejlesztések koncentráltak legyenek: | kevés, koncentrált | |
| = minél kevesebb programra töredezzenek, | központi programot | |
| = vegyék figyelembe a kohéziós politika reformjából adódó következményeket: | tervezzünk | |
| o a programok egy alapból finanszírozhatók, bizonyos nagyságú (mintegy 10%-os) átjárhatóságot megengedve, | ||
| o a Kohéziós Alapból és az ERFA-ból érkező forrásokat közös programban kell megjeleníteni. | ||
| - A horizontális célok beépülését szolgáló eszköz- és feltételrendszert a stratégia operatív programjaival párhuzamosan kell kialakítani. | ||
| - Az abszorpció kérdésének egyik vetülete az önálló regionális operatív programok indítása, amelyek - más országok tapasztalatai szerint - az abszorpciós kapacitás jelentős bővülését eredményezhetik mind pénzügyi, mind menedzsment-területen. Szándékaink szerint 2007 és 2013 között az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával megvalósuló fejlesztések 50%-a regionális és helyi programok megvalósítását szolgálja. | Önálló regionális operatív programokkal segíthetjük a források felhasználását. | |
| - A fennmaradó tisztán hazai fejlesztési forrásokat az unió által nem támogatott célokra, prioritásokra kell koncentrálni. | ||
| - A sikeres forrásfelhasználás egy másik fontos feltétele a felkészült végrehajtási intézményrendszer, amelynek kialakítása az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatai alapján időigényes folyamat. A végrehajtás intézményrendszere kialakításának minél korábbi megkezdése csak az operatív programok kijelölésétől kezdve lehetséges. Az intézményfejlesztés komoly költségekkel járó feladatának finanszírozására a 2006-os költségvetésben meg kell találni a forrásokat. Ezért az operatív programok még a költségvetés tervezése előtt kijelölésre kerülnek. | Időben el kell kezdeni a végrehajtási intézményrendszer felkészítését |
| A regionális fejlesztési területek lehatárolásának szempontjai: | A szubszidiaritás elvének és az uniós pénzfelhasz- nálás költségének figyelembevételével kell széválasztani a regionális és ágazati operatív programok tartalmát | |
| - településhez köthető, önkormányzati kompetenciák, | ||
| - a régióban (tér-) strukturáló jellegű kiemelt, egyedi fejlesztések, | ||
| - nem állami támogatás jellegű gazdaságfejlesztés (turizmus, gazdasági infrastruktúra, gazdasági szolgáltatás, kooperáció, innováció, K+F), | ||
| - a helyi piacra termelő és szolgáltató mikrovállalkozások fejlesztéséhez vagy napi működési feltételeik szinten tartásához hozzájáruló programok, | ||
| - egy régió/térség földrajzi adottságaival, jellemző sajátos gazdasági ágazatainak fejlődésével összhangban lévő fejlesztések, | ||
| - helyi foglalkoztatási-képzési szükségletek kielégítése, | ||
| - hátrányos helyzetűek segítése komplex térségi programokkal, | ||
| - térségi és helyi infrastruktúra-fejlesztés, | ||
| - a fenntarthatóság és életminőség helyi lehetőségei (de a rendszerek fejlesztése ágazati koordinációval, országosan egységes rendszerben - pl. egészségügy, közigazgatás), | ||
| - egy régióban azonos cél elérése érdekében, több szervezet együttműködését igénylő integrált fejlesztési programok/projektek, | ||
| - a régiókban működő civil szervezetek, gazdasági társaságok, önkormányzatok tevékenységének összehangolására, segítésére megyei, regionális szinten létrejött nonprofit fejlesztő szervezetek programjainak támogatása, | ||
| - a helyi közösségi tevékenységet, civil szektort érintő kisebb fejlesztések, programok, melyek elsősorban a helyi, települési kisközösségek igényein alapulnak. |
| Az egységes nemzeti fejlesztéspolitika kialakításának fontosabb, 2006. első negyedévéig elkészülő dokumentumai a következők: | |
| - Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció: az Országgyűlés által elfogadandó átfogó tervdokumentum, amely tartalmazza a fejlesztéspolitika irányelveit, az ország fejlesztéspolitikai céljait 2020-ig, és amely egységbe rendezi a szakmapolitikai célokat. Az OFK így keretet teremt mind az uniós források segítségével, mind pedig a tisztán hazai forrásokból végrehajtott fejlesztésekhez. | |
| - Országos Területfejlesztési Koncepció: kijelöli az ország hosszú és középtávú területpolitikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, megteremtve a területi szempontok következetes érvényesítésének lehetőségét mind a szakpolitikák, mind az országos és területi/regionális programok kidolgozásában. Ezáltal megadja az átfogó fejlesztési tervezés, és így a nemzeti fejlesztéspolitika területi vetületét is. * | |
| - Nemzeti Stratégiai Referenciakeret: az uniós források felhasználásának alapjául szolgáló stratégiai dokumentum, mely kijelöli az operatív programokat és azok tartalmi elemeit, illetve már tartalmazza a források fő felosztási arányait. * | |
| - Operatív programok: kijelölik a beavatkozási területeket (prioritásokat) és azok tartalmát, a források belső felosztását. | |
| - Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv: kijelöli a terület forrásainak felhasználását. | |
| A fejlesztéspolitikán túlmutató, az uniós célkitűzésekhez és stratégiákhoz kapcsolódó keretdokumentumok: | |
| - Fenntartható Fejlődés Stratégiája: a fejlesztések leghosszabb távú (2050) keretéül szolgáló koncepcionális dokumentum. | |
| - Nemzeti Lisszaboni Akcióterv: négy évre (2005-2008) szóló gazdaságpolitikai, foglalkoztatáspolitikai cselekvési program, mely az uniós gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai iránymutatások alapján meghatározza a magyar Kormány makrogazdasági, versenyképességi, foglalkoztatási stratégiáját. * | |
| 2006 folyamán az OFK és az uniós források felhasználásnak ismeretében el kell végezni a tisztán hazai finanszírozású programelemek programozását és a középtávú fejlesztési költségvetésbe történő beillesztését. |
| A jelen fejezetben megfogalmazódó javaslatok, ajánlások, megfontolások részben a 2007 utáni fejlesztéspolitika hatékonyságát hivatottak megalapozni. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy e cél érdekében a szükséges beavatkozások döntő többségét 2007-et megelőzően kell megtenni. | A 2007 utáni időszak megalapozása a ma feladata | |
| A javaslatcsokor másik fele viszont a fejlesztéspolitika végrehajtásához szükséges lépésekkel közvetlenül a 2007-2013-as időszak sikerét alapozza meg. |
| A területfejlesztési politika a rendszerváltás óta sok területen pozitív hatással volt a magyar közigazgatásra: elősegítette a decentralizációt, a helyi és területi szereplők közötti együttműködést, a szintek közötti kommunikációt, a rugalmasabb, professzionálisabb, hatékonyságra törekvő menedzsmentszemlélet erősödését központi és regionális szinten egyaránt. | A területfejlesztési politika sokat javított a magyar közigazgatás működésén | |
| Tény azonban, hogy ez a folyamat nem volt ellentmondásmentes. A decentralizáció nem haladt előre kellő mértékben, a csak részlegesen kiépített területi szervezetek nem váltak a központi kormányzat egyenrangú partnereivé, sem a régió gazdájává. A központi kormányzat dominanciája ugyanakkor nem párosult kellően erős kormányzati koordinációval. | A decentralizáció még jelentős tartalék | |
| A globalizáció diktálta folyamatos alkalmazkodási kényszer regionális léptékben rugalmasabb és adekvátabb válaszokat igényel. A központosított fejlesztéspolitika ugyanis - legalábbis, ami a területi egyenlőtlenségek, valamint a különböző ágazati fejlesztések összhangjának kezelésére irányuló szándékot illeti - nem volt minden tekintetben eredményes, a területpolitika célok nem érvényesültek kellő mértékben az állami fejlesztéspolitikában. Az alapvetően ágazati jellegű fejlesztéspolitika nehezen volt képes kiaknázni a regionális összefüggéseket, a területi sajátosságokat, és az ágazati szinergikus szükségleteket. | A központi fejlesztéspolitika önmagában nem lehet eredményes | |
| Az ágazatok szakmapolitikája, különösképpen tervezési tevékenysége többnyire rendkívül esetlegesen alakult. A tervezés csak mint ad hoc munkacsoportok és bizottságok keretei között végezhető tevékenység létezett. E bizottságok a stratégia elfogadása után megszűntek. A szaktárcák ritkán fordítottak kellő figyelmet a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatára és elemzésére. Ezáltal a fejlesztéspolitika demokratikus kontrollja sérült, a beavatkozások racionalizálása a tapasztalatok összegzése hiányában esetlegessé vált. Az ágazati tervezés jogszabályi háttere - a normák szintjét, az alaki és anyagi normák megjelenését, a tervezés szintjeit és a tervek típusait, elnevezésüket, tartalmi elemeiket tekintve - igen heterogén, ágazatonként eltérő képet mutatott. A tárcáknak nem volt általános tervezési kötelme, stratégiaalkotási kötelezettsége. Ez a helyzet jelentős mértékben nehezítette mind az országos szintű átfogó tervezést, mind az alacsonyabb szintek tervezési tevékenységét. * | Meg kell erősíteni a tárcák stratégiai tervezési tevékenységét | |
| Az érdekegyeztetési rendszer meglehetősen instabil volt, egyrészt a politikai pártok bizalmatlansága, másrészt az érdekszervezetek gyengesége, megosztottsága, harmadrészt az érdekérvényesítési, érdek-képviseleti mechanizmusok közjogi szabályozatlansága miatt. A partnerség elve csak a közhatalommal rendelkező szereplőket fogta össze, a gazdaság, a civil szektor továbbra sem került helyzetbe. A hálózatok kiépülése inkább egy erős érdekérvényesítő képességű kisebbség kiválasztódásához járult hozzá, semmint az információk cseréjéhez, a források egyesítéséhez. | A partnerségi folyamatba be kell vonni a civil szervezeteket | |
| A jelenlegi fejlesztési-támogatási rendszerben elkülönülten történik a magyar költségvetési források és az uniós pénzalapok felhasználása. Határozott kormányzati törekvés, hogy a strukturális alapok igénybevételére vonatkozó szabályokat, intézményeket, módszereket és az elsajátított tudást a hazai források felhasználása során is alkalmazzuk. Nincs ok arra, hogy a strukturális alapokat kezelő szervezetek elkülönüljenek a hazai fejlesztési források felett rendelkező rendszertől. A két rendszer elválasztására csak a pénzügyi kifizetések adminisztrációjában van szükség. | Az uniós pénz-felhasználási módszertant érdemes a hazai források esetében is alkalmazni... | |
| Az elkövetkező években a fejlesztési kiadások jelentős részét az EU által társfinanszírozott programok fogják kitenni. Megjegyzendő, hogy ebben az esetben nemcsak a kiszámíthatóbb tervezés racionalitása indokolja a változtatást, hanem a középtávú gondolkodás is, ami a közösségi szabályokból eredő követelmény. Ez szükségszerűvé teszi a középtávú tervezésre való áttérést, hisz a külön módszertan rengeteg átfedéshez vezet, és a szétaprózott források tovább csökkentik a kiadások hatékonyságát. | ||
| A támogatási rendszerben ezért össze kell hangolni a magyar költségvetési források és az uniós pénzalapok felhasználásának szabályozását, intézményeit és módszereit. Ez megalapozza egyfelől a támogatás felhasználásának célszerűségét, hatékonyságát és az eredményesség ellenőrzését, másfelől a pályáztatási és pályázatelbírálási szabályok egyértelmű rögzítésével a támogatások elosztásának átláthatóságát és tisztaságát. | ...mert így nőhet a támogatási rendszer átláthatósága és hatékonysága | |
| A fejlesztési projektek, programok nem illeszthetők be a hagyományos éves költségvetési rendszerbe. A kiadások megfelelő ütemezését és az elosztás hatékonyságának növelését a középtávú tervezés teszi lehetővé azáltal, hogy figyelembe kell venni a jelenlegi költségvetési döntések jövőbeli kifizetési hatásait, mindenekelőtt a strukturális tényezők várható változását. | A fejlesztési tervek nehezen illeszthetők be az éves költségvetések rendszerébe | |
| A tárcák közötti koordinált feladatmegosztáson túl a finanszírozási párhuzamosságok kiküszöbölésére is szükség van azért, hogy egyensúlyi növekedési pályán maradjon a gazdaság, és legyen forrás az Európai Unió által nem finanszírozott célok megvalósítására is. Ehhez az összes európai uniós és hazai állami fejlesztési forrást figyelembe vevő, egységes fejlesztéspolitika kialakítására van szükség, s ennek megfelelően kell kidolgozni a fejlesztési források államháztartási tervezési és lebonyolítási rendjét. Ezért egységes, törvényi szinten szabályozott támogatási rendszert kell kidolgozni, ami mindenekelőtt az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletének módosítását igényli. | Együtt kell tervezni az uniós és a hazai fejlesztési források felhasználását | |
| Az elmúlt években a magyar költségvetés több lépést tett ebbe az irányba (célelőirányzatok, elkötelezettségek bemutatása a költségvetés mellékletében, összevont támogatási előirányzat a Közösségi Támogatási Keretterv mögött), az átláthatóság követelménye azonban további lépéseket tesz szükségessé. | ||
| Szükséges a támogatások felülvizsgálata. A nemzetgazdasági és;örnyezetvédelmi szempontból káros közvetlen és közvetett támogatásokat mielőbb fel kell számolni. | Felszámoljuk a káros támogatásokat | |
| Az átfogó fejlesztéspolitika megteremtését egy megfelelő jogszabályi bázison kiépített (átfogó) tervezési rendszer, egy adekvát kormányzati fejlesztéspolitikai döntési mechanizmus, valamint egy kiérlelt tervezési terminológia és módszertan együttesen tudja garantálni, s csak ez biztosíthatja a nemzeti fejlesztési tervdokumentumok érvényesülését, a horizontális koordináció működését. | Egységes tervezési módszertanra is szükség van | |
| A társadalmi-gazdasági tervezés szerepét gyengíti, hogy hiányzik a koordinált fejlesztési tervezés megvalósításának jogi alapja. Nem létezik egységesen kötelező előírás arra vonatkozóan, hogy az ágazatok szakmapolitikájukat tervdokumentumok formájában rögzítsék. A szakpolitikákra épülő, a területi szintek és az ágazatok összhangját biztosító, átfogó tervezés közigazgatási jogi dogmatikája egyelőre kidolgozatlan. A vonatkozó alkotmányjogi felhatalmazás értelmében az Országgyűlés meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét [19. § (3) bek. c) pont], a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozása és megvalósítása pedig a Kormány kötelezettsége. Ezeknek az alkotmányi rendelkezéseknek a végrehajtására vonatkozó szabályozást mielőbb ki kell dolgozni, még abban az esetben is, ha előírásai a jelen tervekben már nem elvégezhetőek. | Szükség van egy tervezési törvényre |
| Mindezek alapján a 2007-ig elvégzendő feladatok: | ||
| - átfogó tervezési mechanizmus - a stratégiai szemlélet meghonosítása | ||
| - markáns, erős kormányzati koordináció kiépítése | ||
| - horizontális/ágazatközi és regionális koordináció | ||
| - a miniszteriális szint stratégiai tevékenységének megerősítése | ||
| - decentralizációs lépések a fejlesztéspolitikában | ||
| - ki kell építeni az új végrehajtási intézményrendszert | ||
| - kormányzati és regionális érdekegyeztetési mechanizmus kiépítése, erős partnerség | ||
| - az uniós és nemzeti fejlesztéspolitika intézményesített összhangja - egységes fejlesztési finanszírozási rendszer | ||
| - a tervezés jogszabályi megalapozásának szükségessége | ||
| - az első NFT végrehajtási rendszerének áttekintése, a szükséges konzekvenciák levonása. | ||
| A Kormány programja a középtávú gondolkodást és a stratégiai tervezés megvalósítását tűzte ki célul. A tervezés az állami irányítás meglehetősen erős eszközévé válhat, ami azt is jelenti, hogy a központi koordináció súlypontja a tervek végrehajtásáról, a támogatási rendszer működtetéséről áthelyeződne a stratégiai tervezésre. Ennek megalapozására jött létre 2004 őszén a miniszterelnök vezetésével a Fejlesztéspolitikai Kabinet, amely folyamatosan irányítja a tervezést. | A Kormány előtérbe állította a stratégiai tervezést, felállította a Fejlesztéspolitikai Kabinetet |
| A támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásának alapvető feltétele a végrehajtás intézményrendszerének meghatározása és folyamatos fejlesztése. A források nagyságrendjének növekedésére tekintettel a fejlesztés egyrészt mennyiségi, mivel a háromszoros forrás felhasználásához közel háromszoros létszám szükséges. Másrészt minőségi, aminek célja, hogy a jelenlegi bürokratikus rendszer fokozatosan szolgáltató rendszerré alakuljon, és a koordinációban piaci mechanizmusok is érvényesüljenek. Az utóbbi érdekében szükséges az eljárásrendek és az információs rendszer fejlesztése, valamint a munkatársak képzése. | A fejlesztéspolitika sikeres végrehajtásának feltétele a felkészült és folyamatosan fejlesztett végrehajtási intézményrendszer. | |
| A támogatási rendszer eredményessége nem függetleníthető a kapcsolódó nagy rendszerek (régiók, önkormányzatok, vállalkozásfejlesztési ügynökségek, PPP-konstrukciók stb.) eredményességétől. A csatlakozást követő időszakban az EU-támogatás mértéke nem érte el azt a kritikus tömeget, amely e rendszerek átalakításához szükséges. 2007 után a források nagyságrendje többszörösére nő, ezért a kapcsolódó nagy rendszerek átalakításának költsége megtérül a támogatások eredményesebb felhasználása révén. | A támogatási rendszerek eredményessége nem független a kapcsolódó nagy rendszerek eredményességétől | |
| A támogatások decentralizációjának, különösen a regionális programok kidolgozásának és megvalósításának előfeltétele a szabályszerű, hatékony és eredményes működést biztosító, számon kérhető regionális intézményrendszer megteremtése. A decentralizációnak az ágazati programok keretei között is megvalósuló jó példái akár a regionális programokhoz is ajánlhatók. | A regionális programok intézményrendszere jelenleg még csírájában létezik. | |
| Az önkormányzatok egy része a jelenleg rendkívül kis mértékű (sokszor 5%-ot sem elérő) önrész biztosítására sem képes, ezért 2004 óta központi finanszírozású önkormányzati önerőalap segíti a hátrányos helyzetű településeket. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok a fejlesztéseiket ne az elérhető támogatásokhoz, hanem a helyi szükségletekhez tudják igazítani, növelni kell a települések, illetve kistérségek fejlesztésre fordítható forrásait. Ennek legegyszerűbb - és a kétharmados önkormányzati törvény módosítását sem igénylő - módja, ha az EU-támogatáshoz szükséges állami társfinanszírozás nem a központi költségvetésbe, hanem az önkormányzatokhoz kerül, így az önkormányzatok önrésze megnövelhető. Ezáltal a projektek költségeinek - minimalizálásában való érdekeltségük is megteremthető. | Meg kell teremteni az önkormányzati fejlesztések saját forrásainak fedezetét. | |
| A fejlettebb gazdaságokban a hangsúly a tömeges támogatásokról fokozatosan áthelyeződött a vállalkozásfejlesztési ügynökségek által nyújtott üzleti tanácsadásra és a pénzügyi konstrukciókra (pl. kedvező hitelek). Ahhoz, hogy a vállalkozásfejlesztési ügynökségek a támogatások közvetítésében és az üzleti szolgáltatások nyújtásában egyaránt fontos szerepet töltsenek be, meg kell teremteni a vállalkozásfejlesztési ügynökségek koncentrált, szabályozottan működő hálózatát. | Meg kell teremteni a vállalkozásfejlesztési ügynökségek koncentrált, szabályozottan működő hálózatát. | |
| Egyes fontos szektorok jelenleg az állam és a piac határán működnek; piaci szereplők látnak el állami feladatokat, az állam határozza meg a piaci működés feltételeit (lásd energetika, tömegközlekedés, hulladékgazdálkodás stb.). Ezekben a szektorokban a támogatási rendszer kialakításának előfeltétele a működés feltételeinek stabilizálása, hiszen csak a hosszú távú működés bevételeinek és költségeinek ismeretében tervezhetők a fejlesztések. | A fél-állami szektorokban stabilabb környezetet kell ahhoz teremteni, hogy tervezhető fejlesztések alakuljanak ki. | |
| A fenti kérdések megoldására javaslatokat kell kidolgozni meghatározva a felkészülés menetrendjét, az egyes feladatok felelőseit, határidőit. |
