25. Cikk
1. A Felek bizottsági tagsági megbízatása négyéves időtartamra szól, és a megbízatás egyszer hosszabbítható meg.
2. A fenti 1. pont rendelkezéseire való tekintet nélkül, az első választás idején kijelölt tagok felének megbízatása a Felek azon első rendes értekezletének befejeztével megszűnik, amely a tagokat megválasztó ülést követi. Az értekezlet elnöke az első választást követően sorshúzással választja ki ezen tagok nevét.
26. Cikk
1. A Bizottság elfogadja saját Eljárási Szabályzatát.
2. A Bizottság a tagok többségének jelenléte esetén határozatképes. A Bizottság a döntéseit szavazó tagjainak kétharmados többségével hozza.
3. A Felek nem vehetnek részt olyan döntésekről szóló szavazásban, amely fegyveres összeütközések behatásainak kitett kulturális javakat érint, és ahol az összeütközésben részes Felekként szerepelnek.
27. Cikk
1. A Bizottság az alábbi funkciókat látja el:
a) irányelvek kidolgozása a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásához;
b) a kulturális javak kiemelt védelmének engedélyezése, feloldása vagy megszüntetése, valamint kiemelt védelem alatt álló kulturális javak jegyzékének létrehozása, vezetése és továbbfejlesztése;
c) a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásának figyelemmel kísérése és felügyelete, valamint kiemelt védelem alatt álló kulturális javak feltárásának elősegítése;
d) a Felek által készített jelentések tanulmányozása és megjegyzésekkel való ellátása, szükség esetén az abban foglaltak tisztázása iránti intézkedés, valamint saját jelentés készítése a Felek értekezlete számára a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásáról;
e) a 32. Cikk szerinti nemzetközi segítség iránti kérelem fogadása és mérlegelése;
f) az Alap felhasználásának meghatározása;
g) minden egyéb funkció ellátása, amelyet a Felek értekezlete a Bizottság hatáskörébe rendel.
2. A Bizottság a funkcióit a Főigazgatóval együttműködve látja el.
3. A Bizottság együttműködést folytat nemzetközi és nemzeti kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, amelyek célkitűzései az Egyezményben, az Első Jegyzőkönyvében és a jelen Jegyzőkönyvben lefektetett célokkal egyezőek. Annak érdekében, hogy hatásköre megvalósítását elősegítse, a Bizottság értekezletére tanácsadói minőségben olyan kiemelkedő szakmai szervezeteket is meghívhat, amelyek hivatalos kapcsolatban vannak az UNESCO-val, beleértve a Kék Pajzs Nemzetközi Bizottságot (ICBS) és annak testületeit. A római székhelyű Kulturális Javak Megőrzésének és Helyreállításának Tanulmányozására Létrehozott Nemzetközi Központ (ICCROM), valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőit is felkérhetik részvételre tanácsadói minőségben.
28. Cikk
A Bizottság munkáját az UNESCO Titkársága segíti, amely a Bizottság anyagait és napirendi pontjait állítja össze az értekezletekre és a döntések végrehajtásáért is felelős.
29. Cikk
1. Ezennel egy Alap jön létre az alábbi célokra:
a) pénzügyi és egyéb segítség nyújtása béke idején hozott óvintézkedések és egyéb intézkedések támogatására, többek között az 5. Cikk, a 10. Cikk b) bekezdése és a 30. Cikk szerint; és
b) pénzügyi és egyéb segítség nyújtása a kulturális javak védelmét célzó átmeneti és egyéb intézkedésekre vonatkozólag fegyveres összeütközések idején vagy közvetlenül az ellenségeskedések befejezését követő helyreállítási időszakban, többek között a 8. Cikk a) bekezdése szerint.
2. Az Alap az UNESCO Pénzügyi Szabályzatának rendelkezéseivel összhangban álló vagyonkezelő alap.
3. Az Alaptól származó összegeket csak a Bizottság által meghatározott célra lehet felhasználni, amely a 23. Cikk 3. pontja c) bekezdésében előírt irányvonalak szerint történik. A Bizottság kizárólag bizonyos programok és tervek céljára szánt hozzájárulásokat is elfogadhat, feltéve, hogy a Bizottság a nevezett programok és tervek megvalósítása mellett döntött.
4. Az Alap vagyona a következőkből tevődik össze:
a) a Felek önkéntes hozzájárulásai;
b) hozzájárulások, ajándékok és hagyatékok, amelyek
(i) más Államoktól;
(ii) az UNESCO-tól, az Egyesült Nemzetek egyéb szervezeteitől;
(iii) vagy egyéb kormányközi és nem kormányzati szervezetektől;
(iv) állami és egyéb szervektől vagy egyénektől származnak;
c) az Alap vagyona után járó kamat;
d) gyűjtésekből és az Alap javára szervezett események bevételeiből származó források; és
e) minden egyéb forrás, amelynek igénybevételét az Alapra alkalmazandó irányvonalak engedélyezik.
30. Cikk
1. A Felek igyekeznek megfelelő eszközökkel, főként oktatási és ismeretterjesztő programok segítségével elérni, hogy az egész lakosság jobban becsülje és tartsa tiszteletben a kulturális javakat.
2. A Felek kötelesek a jelen Jegyzőkönyvet mind béke, mind fegyveres összeütközés idején a lehető legszélesebb körben terjeszteni.
3. Minden katonai vagy polgári hatóság, amely fegyveres összeütközés idején felelős a jelen Jegyzőkönyv alkalmazásáért, köteles annak szövegét teljes mértékben megismerni. Ennek érdekében a Felek szükség szerint:
a) kulturális javak védelmét célzó irányelveket és irányvonalakat építenek be a katonai kézikönyvekbe;
b) az UNESCO-val, valamint kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel együttműködve, békeidőben oktatási és képzési programokat dolgoznak ki és valósítanak meg;
c) a Főigazgató útján tájékoztatják egymást azokról a törvényekről, a közigazgatási rendelkezésekről és intézkedésekről, amelyeket az a) és b) bekezdések szerint foganatosítottak;
d) a Főigazgató útján haladéktalanul tájékoztatják egymást azokról a törvényekről és közigazgatási rendelkezésekről, amelyeket a jelen Jegyzőkönyv alkalmazása érdekében fogadnak el.
31. Cikk
A jelen Jegyzőkönyv súlyos megsértésének eseteiben a részes Államok közösen, a Bizottság útján vagy egyénileg, az UNESCO-val és az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködésben és az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányával összhangban lépnek fel.
32. Cikk
1. Valamely Fél nemzetközi támogatást kérhet a Bizottságtól kiemelt védelem alatt álló kulturális javak érdekében, valamint a jelen Jegyzőkönyv 10. Cikkében meghatározott törvények, közigazgatási rendelkezések és intézkedések előkészítése, kidolgozása és végrehajtása ügyében.
2. Valamely összeütköző Fél, amely nem tagja a jelen Jegyzőkönyvnek, de a 3. Cikk 2. pontja szerint elfogadja és alkalmazza a rendelkezéseket, szükséges nemzetközi segítséget kérhet a Bizottságtól.
3. A Bizottság a nemzetközi támogatás iránti kérelem benyújtását illetően eljárási szabályzatot fogad el, és meghatározza, milyen formában lehet nemzetközi támogatást adni.
4. A Felek támogatást élveznek abban a törekvésükben, hogy a Bizottság útján minden technikai közreműködést megadjanak a segítséget kérő Feleknek vagy összeütköző Feleknek.
33. Cikk
1. Bármely Fél kérheti az UNESCO technikai közreműködését kulturális javai védelmének megszervezése tekintetében, mint például a kulturális javak oltalmazására tett előkészületek, megelőző és szervezési intézkedések veszélyes helyzetekre, valamint a kulturális javak nemzeti leltárának elkészítése, vagy a jelen Jegyzőkönyv alkalmazásával kapcsolatos minden egyéb kérdésben. Az UNESCO a közreműködést saját munkatervének és lehetőségeinek keretei között állapítja meg.
2. A Felek támogatást élveznek abban a törekvésükben, hogy kétoldalú vagy többoldalú technikai közreműködést nyújtsanak.
3. Az UNESCO saját kezdeményezésére javaslatokat tehet a fenti ügyben a Feleknek.
34. Cikk
A jelen Jegyzőkönyvet az összeütköző Felek érdekeinek oltalmazására rendelt Védőhatalmak közreműködésével kell alkalmazni.
35. Cikk
1. A Védőhatalmak minden olyan esetben felajánlják jó szolgálataikat, amelyben azt a kulturális javak érdekében hasznosnak találják, nevezetesen, ha az összeütköző Felek álláspontja eltér a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazása vagy értelmezése tekintetében.
2. Ebből a célból mindegyik Védőhatalom, akár valamelyik Fél vagy a Főigazgató felkérésére, vagy saját elhatározásából javasolhatja az összeütköző Feleknek, hogy kiküldöttjeik, különösen pedig a kulturális javak védelmével megbízott hatóságok képviselői, esetleg alkalmasnak mutatkozó az összeütközésben nem részes Állam területén jöjjenek össze. Az összeütköző Felek kötelesek a találkozóra vonatkozóan hozzájuk intézett felhívásnak eleget tenni. A Védőhatalmak az összeütköző Felek hozzájárulását fogják kérni ahhoz, hogy ezen a találkozón valamely, az összeütközésben nem részes Állam állampolgára, vagy a Főigazgató által ajánlott személy elnöki minőségben vegyen részt.
36. Cikk
1. Olyan összeütközésben, amelyben Védőhatalom kijelölésére nem kerül sor, a Főigazgató felajánlhatja jó szolgálatait vagy bármely más módon közreműködhet az egyeztetésben vagy közvetítésben a Felek közötti nézeteltérés megoldása céljából.
2. Valamelyik Fél vagy a Főigazgató felkérésére a Bizottság elnöke javasolhatja az összeütköző Feleknek, hogy kiküldöttjeik, különösen pedig a kulturális javak védelmével megbízott hatóságok képviselői esetleg alkalmasnak mutatkozó valamely, az összeütközésben nem részes Állam területén folytassanak tárgyalást.
37. Cikk
1. A Felek hivatalos nyelvükre lefordítják a jelen Jegyzőkönyvet, és a Főigazgató útján közlik egymással a hivatalos fordításokat.
2. A Felek négyévente jelentést tesznek a Bizottságnak a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásáról.
38. Cikk
A jelen Jegyzőkönyv egyetlen, az egyéni büntetőjogi felelősségre vonatkozó rendelkezése sem érinti az Államok nemzetközi jog szerinti felelősségét, beleértve a jóvátétel-adási kötelezettséget.
39. Cikk
A jelen Jegyzőkönyv arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelven készült, és mind a hat szöveg egyenlően hiteles.
40. Cikk
A jelen Jegyzőkönyv az 1999. március 26-i keltezést viseli. 1999. május 17-től 1999. december 31-ig aláírásra nyitva áll Hágában valamennyi Magas Szerződő Fél részére.
41. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyvet a jelen Jegyzőkönyvet aláíró Magas Szerződő Feleknek alkotmányos szabályaikkal összhangban meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.
2. A megerősítő okiratokat a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.
42. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv 2000. január 1-jétől fogva csatlakozásra nyitva áll a többi Magas Szerződő Fél részére.
2. A csatlakozás az erre vonatkozó okiratnak a Főigazgatónál való letétele útján történik.
43. Cikk
1. A jelen Jegyzőkönyv húsz megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letételétől számított három hónap múlva lép hatályba.
2. Ezt követően mindegyik Félre nézve a megerősítő, elfogadó jóváhagyó vagy csatlakozási okiratának letételétől számított három hónap múlva lép hatályba.
44. Cikk
Az Egyezmény 18. és 19. Cikkében meghatározott helyzet bekövetkezése esetén jelen Jegyzőkönyv azonnal hatályba lép azon összeütköző Felek vonatkozásában, akik az ellenségeskedések vagy a megszállás kezdetét megelőzően vagy azt követően letétbe helyezték a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot. Ezekben az esetekben a Főigazgató a fenti 46. Cikkben előírt értesítéseket a leggyorsabb módon továbbítja.
45. Cikk
1. Mindegyik Fél felmondhatja a jelen Jegyzőkönyvet.
2. A felmondást a Főigazgatónál letett irattal kell bejelenteni.
3. A felmondás az azt bejelentő irat kézhezvételétől számított egy év elteltével lép életbe. Mindazonáltal, ha az év leteltének időpontjában a felmondó Fél fegyveres összeütközésben áll, a felmondás hatálybalépése az ellenségeskedések befejezéséig vagy a kulturális javak hazaszállításával kapcsolatos műveletek befejezéséig, amelyik később történik, függőben marad.
46. Cikk
A Főigazgató a 41. és 42. Cikkekben említett megerősítésre, elfogadásra, jóváhagyásra vagy csatlakozásra vonatkozó összes okiratról éppúgy, mint a 45. Cikk alapján történő felmondásokról értesíti a Magas Szerződő Feleket, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetét.
47. Cikk
A Főigazgató kérésére a jelen Jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Titkárságán az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkével összhangban bejegyzésre kerül.
Ennek hiteléül a megfelelően meghatalmazott alulírottak aláírták a jelen Jegyzőkönyvet.
Készült Hágában, az 1999. év március hó 26. napján, egyetlen példányban, amelyet az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének irattárában kell elhelyezni, és amelynek hitelesített másolatát valamennyi Szerződő Államnak meg kell küldeni.”
3. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) a következő alcímmel és 160/B. §-sal egészül ki:
„Kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése
160/B. § (1) Aki háború idején nemzetközi szerződés által védett kulturális javakat
a) megtámad,
b) katonai célra igénybe vesz vagy felhasznál,
c) eltulajdonít vagy fosztogat,
d) megrongál vagy megsemmisít,
bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a nemzetközi szerződés által védett kulturális javak közvetlen környékét katonai célra igénybe veszi, vagy felhasználja.
(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt nemzetközi szerződés szerinti különleges vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javakra követik el.
(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki a nemzetközi szerződés szerinti különleges vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javak közvetlen környékét katonai célra igénybe veszi, vagy felhasználja.
(5) Az (1)-(4) bekezdések alkalmazásában
1. kulturális javak: az 1957. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt nemzetközi egyezmény 1. Cikkében meghatározott kulturális javak,
2. különleges védelem alatt álló kulturális javak: az 1. pontban említett egyezmény 8. Cikkében meghatározott kulturális javak,
3. kiemelt védelem alatt álló kulturális javak: az 1. pontban említett egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének 10. Cikkében meghatározott kulturális javak.”
4. § (1) Ez a törvény 2006. május 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Btk. 160. §-ának a) pontjából az „a nemzetközileg védett kulturális javakban,” szövegrész a hatályát veszti.
(2) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelmi miniszterrel egyetértésben a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki:
a) a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény 8. Cikke szerinti, a Magyar Köztársaság területén különleges védelem alatt álló kulturális javak listáját, valamint a jelen Jegyzőkönyv 10. Cikke szerinti, a Magyar Köztársaság területén kiemelt védelem alatt álló kulturális javak listáját,
b) a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény 8. Cikkének 6. pontjában említett különleges védelem alatt álló kulturális javak nemzetközi jegyzékét, valamint a jelen Jegyzőkönyv 27. Cikke 1. pontjának b) bekezdésében említett kiemelt védelem alatt álló kulturális javak listáját.
