„416. § (1) Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha
a) a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor,
b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 90. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
c) a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b)-d) pontjában vagy II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor,
d) a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom [354. és 355. §, 405. § (1) és (3) bek., 549. § (4) bek.] megsértésével került sor,
e) az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett büntetőeljárás felülvizsgálatát elrendelte, feltéve, hogy a terhelt még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a kiszabott büntetés, illetőleg az alkalmazott intézkedés végrehajtása még nem fejeződött be, vagy a végrehajthatósága még nem szűnt meg,
f) a büntetőjogi felelősség megállapítására, a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására olyan büntető jogszabály alapján került sor, amelynek alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság megállapította, de a terhelt már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy a büntetés végrehajtása már befejeződött, illetve végrehajthatósága megszűnt, illetőleg a terhelt már nem áll az intézkedés hatálya alatt,
g) nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának a Magyar Köztársaság alávetette magát.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja alapján a felülvizsgálati indítványt az Alkotmánybíróság határozatának közlésétől számított hat hónapon belül lehet benyújtani.
(3) Az (1) bekezdés g) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor is helye van, ha a nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv a nemzetközi szerződés azon rendelkezésének megsértését állapította meg, amely olyan eljárási szabálysértést valósított meg, amely e törvény szerint felülvizsgálattal nem, csak fellebbezéssel támadható. Az (1) bekezdés g) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha a nemzetközi emberi jogi szerv az ügy ésszerű időn belül történő elbírálása követelményének megsértését állapította meg.
(4) Nincs helye felülvizsgálatnak
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében, ha az ügyben harmadfokú bíróság hozott ügydöntő határozatot,
b) a Legfelsőbb Bíróság jogegységi eljárása alapján, vagy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozata ellen,
c) ha a törvénysértés különleges eljárás (XXIX. Fejezet I-II. Cím) lefolytatásával orvosolható.
(5) A büntetőügyben hozott jogerős határozatnak kizárólag a polgári jogi igény vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében hozott rendelkezése ellen a Polgári perrendtartás szabályai szerint van helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének.”
200. § (1) A Be. 417. §-a a következő alcímet kapja:
„A felülvizsgálati indítvány”
(2) A Be. 417. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„417. § (1) Felülvizsgálati indítvány benyújtására jogosult
I. a terhelt terhére:
a) az ügyész,
b) a felmentés vagy az eljárás megszüntetése esetén a magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló,
II. a terhelt javára:
a) az ügyész,
b) a terhelt,
c) a védő, kivéve, ha a terhelt ezt megtiltotta,
d) a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője,
e) a kényszergyógykezelés elrendelése ellen - a terhelt hozzájárulása nélkül is - a nagykorú terhelt törvényes képviselője, házastársa vagy élettársa,
f) a terhelt halála után egyenesági rokona, testvére, házastársa vagy élettársa.
(2) A 416. § (1) bekezdésének e) és g) pontjában meghatározott esetekben a legfőbb ügyész hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványt benyújtani.
(3) Ha bármely bíróság, más hatóság vagy hivatalos személy a hivatali hatáskörében azt észleli, hogy büntetőügyben a terhelt sérelmére felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló törvénysértés történt, köteles erről a legfőbb ügyészt értesíteni.”
201. § A Be. 418. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„418. § (1) Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.
(2) A terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása - a 416. § (2) bekezdésének esetén kívül - nincs határidőhöz kötve. Az indítvány benyújtását nem zárja ki, hogy a terhelt büntetését végrehajtották, vagy a terhelt büntethetősége megszűnt.
(3) Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. § (1) bekezdésének e) vagy g) pontján alapul.”
202. § (1) A Be. 419. §-a a következő alcímet kapja:
„A felülvizsgálati eljárás”
(2) A Be. 419. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„419. § (1) A felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás (XV. Fejezet) szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A felülvizsgálati indítványt a felülvizsgálat okának és céljának megjelölésével az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani. A felülvizsgálati indítványt annál a bíróságnál is elő lehet terjeszteni, amelynek eljárását a felülvizsgálati indítvány sérelmezi. A legfőbb ügyész a felülvizsgálati indítványát - az alapügy irataival együtt - közvetlenül a Legfelsőbb Bíróságnál terjeszti elő.
(3) A bíróság a felülvizsgálati indítványt az alapügy irataival együtt harminc napon belül felterjeszti a Legfelsőbb Bírósághoz.
(4) A felülvizsgálati indítvány a Legfelsőbb Bíróság határozathozatal céljából tartott tanácsüléséig visszavonható.
(5) A védő az általa előterjesztett felülvizsgálati indítványt csak a terhelt hozzájárulásával vonhatja vissza.
(6) A felülvizsgálati indítvány visszavonása esetén a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárást megszünteti.”
203. § A Be. 420. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„420. § (1) A felülvizsgálati indítványt a Legfelsőbb Bíróság tanácsa, ha pedig az a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen irányul, a Legfelsőbb Bíróság öt hivatásos bíróból álló tanácsa tanácsülésen vagy nyilvános ülésen bírálja el.
(2) A felülvizsgálati eljárásban védő részvétele kötelező. A tanács elnöke védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője, és szükség esetén a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására hívja fel.
(3) Ha a kirendelt védő az indítványt harminc napon belül nem vagy hiányosan nyújtja be, rendbírsággal sújtható.”
204. § A Be. 421. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„421. § (1) A tanács elnöke az indítvány előterjesztőjét az indítványnak harminc napon belüli kiegészítésére hívja fel, ha nem lehet megállapítani, hogy a határozatot miért tartja sérelmesnek, vagy ha az indítványban nem felülvizsgálati okra hivatkozott.
(2) A törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó, vagy az elkésett indítványt a Legfelsőbb Bíróság elutasítja. A 420. § (3) bekezdését kivéve ugyanígy jár el, ha a felülvizsgálati indítványt a felhívás ellenére nem, vagy hiányosan nyújtották be.
(3) Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti.”
205. § A Be. 422. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„422. § (1) Ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat az ügyész képviselte, a tanács elnöke az indítványt az alapügy irataival együtt nyilatkozattétel végett megküldi a Legfőbb Ügyészségnek.
(2) A magánvádas eljárásban vagy pótmagánvád alapján folytatott eljárásban hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt a magánvádlónak, illetőleg a pótmagánvádlónak kell megküldeni.
(3) Az ügyész az iratokat a nyilatkozatával együtt tizenöt napon belül visszaküldi, a magánvádló, illetőleg a pótmagánvádló a nyilatkozatát tizenöt napon belül megküldi a Legfelsőbb Bíróságnak.
(4) A tanács elnöke a felülvizsgálati indítványt és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének és a jogosultnak azzal küldi meg, hogy arra a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehet. A terhelt és védője részére meg kell küldeni a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt és az arra tett nyilatkozatot is.”
206. § A Be. 423. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„423. § (1) A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható.
(2) A felülvizsgálati indítványt - a 416. § (1) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott esetek kivételével - a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. A 416. § (1) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott esetekben a felülvizsgálati indítványt az elbírálásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
(3) A 416. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott esetben a felülvizsgálati indítványt a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel ellentétes jogszabály figyelmen kívül hagyásával, illetve a nemzetközi emberi jogi szerv döntésének alapulvételével kell elbírálni.
(4) A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén azonban a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja.
(5) A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot a 416. § (1) bekezdésének c) pontja alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.
(6) A felülvizsgálati indítványnak nincs halasztó hatálya, a Legfelsőbb Bíróság azonban az indítvány elbírálásáig a megtámadott határozat végrehajtását felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.”
207. § A Be. 424. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„424. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványról tanácsülésen határoz, ha
a) a felülvizsgálati eljárást meg kell szüntetni, vagy a felülvizsgálati indítvány elutasításának van helye,
b) a megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztéséről vagy félbeszakításáról dönt,
c) az indítvány alapján a megtámadott határozat hatályon kívül helyezéséről és az eljárás megszüntetéséről vagy a megtámadott határozatot hozó bíróság új eljárásra utasításáról kell rendelkezni.
(2) A tanács elnöke a tanácsülésre tartozó ügyben nyilvános ülést tűzhet ki.”
208. § A Be. 425. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„425. § (1) A nyilvános ülésen a védő, valamint ha a vádat az ügyész képviselte, a legfőbb ügyész vagy képviselője részvétele kötelező.
(2) A nyilvános ülésről a terheltet, a magánvádlót és a pótmagánvádlót, illetőleg a 417. § (1) bekezdésében felsorolt jogosultakat értesíteni kell. A fogva levő terheltet a nyilvános ülésre elő kell állítani.
(3) Az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítés legalább nyolc nappal a nyilvános ülés előtt megtörténjék. A nyilvános ülés megtartásának nem akadálya, ha az értesítést azért nem lehetett kézbesíteni, mert a címzett ismeretlen helyen tartózkodik.
(4) A nyilvános ülés megnyitása után a tanács elnöke által kijelölt bíró ismerteti a felülvizsgálati indítványt, a megtámadott határozatot és az iratok tartalmából mindazt, ami a felülvizsgálati indítvány elbírálásához szükséges.
(5) Az ügy előadása után a felülvizsgálati indítvány előterjesztője, az ügyész, a védő, valamint a 417. § (1) bekezdésében felsorolt egyéb jogosultak a felülvizsgálati indítvány keretei között felszólalhatnak. A felszólalások után válasznak van helye. A felszólalás joga utoljára a terheltet illeti meg.”
209. § A Be. 426. §-a a következő alcímet kapja:
„A felülvizsgálati eljárás során hozott határozat”
210. § A Be. 426. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„426. § Ha a felülvizsgálati indítvány alapján eljáró bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem ad helyt, a megtámadott határozatot a hatályában fenntartja.”
211. § A Be. 427. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„427. § (1) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha
a) a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor,
b) a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 90. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
c) a bíróság határozatának meghozatalára a súlyosítási tilalom [354. és 355. §, 405. § (1) és (3) bek., 549. § (4) bek.] megsértésével került sor.
(2) Ha a felülvizsgálati eljárás lefolytatására az Alkotmánybíróság határozata alapján [416. § (1) bek. e) és f) pontja] került sor, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha ez az iratok alapján lehetséges.
(3) Ha a felülvizsgálati eljárás lefolytatására azért került sor, mert nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, és a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatalához nem szükséges az eljárás megismétlése, a Legfelsőbb Bíróság a határozatot maga is meghozhatja.”
212. § A Be. 428. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„428. § (1) Ha a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b)-d), II-IV. pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor, a Legfelsőbb Bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az iratokat az ügyésznek megküldi.
(2) Ha a felülvizsgálati eljárás lefolytatására az Alkotmánybíróság határozata alapján [416. § (1) bek. e) és f) pontja] került sor, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatala az iratok alapján nem lehetséges, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a korábban eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.
(3) Ha a felülvizsgálati indítványt azért nyújtották be, mert nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, és a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatalához az eljárás megismétlése szükséges, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot akkor is hatályon kívül helyezi, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítja, ha a nemzetközi emberi jogi szerv olyan jogsértést állapított meg, amely miatt a megtámadott ítéletet e törvény szerint egyébként nem kell hatályon kívül helyezni.
(4) Ha a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a terhelt fogva van, a fogva tartás kérdésében határoz.”
213. § A Be. 429. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„429. § (1) A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget, ideértve a felülvizsgálati indítvány megfogalmazására kirendelt védő díját is, a felülvizsgálati indítvány elutasítása esetén - az ügyész által kezdeményezett felülvizsgálat esetét kivéve - az indítvány előterjesztője viseli. Más esetekben a bűnügyi költséget az állam viseli.
(2) A felülvizsgálati indítvány elintézése után a Legfelsőbb Bíróság a határozatának kiadmányait kézbesíti, és az ügy iratait a határozatának kiadmányával és az ülésről készült jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi annak a bíróságnak, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hozta, vagy amelyet új eljárásra, illetőleg az eljárás lefolytatására utasított.”
214. § A Be. 430. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„430. § A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetén a XVIII. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
215. § A Be. 442. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„442. § (1) A jogegységi eljárást a tanács elnöke készíti elő, és az ügyet tanácsülésre vagy nyilvános ülésre tűzi ki.
(2) A jogegységi tanács tanácsülésen dönt, ha
a) a törvényben kizárt vagy az arra nem jogosulttól származó indítványt érdemi elbírálás nélkül elutasítja,
b) a jogegységi indítvány visszavonása miatt a jogegységi eljárást megszünteti.
(3) Ha a jogegységi tanács az indítványt érdemben elbírálja, nyilvános ülésen határoz. A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványt - ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be - a tanács elnöke a jogegységi indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész az indítvány kézbesítésétől számított tizenöt napon belül megküldi a jogegységi indítványra tett nyilatkozatát a Legfelsőbb Bíróságnak.
(4) A nyilvános ülést a tanács elnöke vezeti, az eljárásban egy vagy két előadó bírót jelölhet ki.
(5) A nyilvános ülés megnyitása után az előadó bíró összefoglalja a jogegységi indítványt, illetve az elbírálandó elvi kérdés lényegét. Ezt követően az indítványozó felszólalhat. Ha nem a legfőbb ügyész a jogegységi indítvány előterjesztője, akkor a legfőbb ügyész az indítványozó felszólalását követően felszólalhat.
(6) A felszólalásokat követően a jogegységi tanács határozat meghozatala céljából tanácsülésre visszavonul. A jogegységi tanács a határozatát tanácskozás után szavazással hozza meg. Ha a szavazás nem egyhangú, a határozatot a többségi szavazat dönti el.
(7) A tanácskozás és a szavazás titkos. A tanácskozáson és a szavazásnál a jogegységi tanács elnökén és tagjain kívül csak jegyzőkönyvvezető lehet jelen.
(8) A nyilvános ülést a jogegységi tanács fontos okból elnapolhatja.”
216. § A Be. 443. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jogegységi tanács a nyilvános ülésen határozatot hoz. A jogegységi tanács a jogegységi határozatot „A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN” hozza, és azt nyilvánosan hirdeti ki.”
217. § A Be. 447. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetőeljárás során - szükség esetén, illetőleg külön jogszabály rendelkezése alapján - kezdeményezni kell a fiatalkorú érdekében gyámhatósági intézkedés elrendelését, valamint a fiatalkorú nevelését, gondozását vagy felügyeletét elmulasztó személlyel szembeni intézkedést.”
218. § A Be. 448. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fiatalkorúak elleni bírósági eljárásban első fokon a tanács elnöke (egyesbíró), másodfokon és - a Legfelsőbb Bíróságot kivéve - harmadfokon a tanács egyik tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által kijelölt bíró.”
219. § A Be. 453. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Be kell szerezni a környezettanulmányt, amely tartalmazza a fiatalkorúról a közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján az intézmény által nyilvántartott és kezelt adatokat, vagy a munkahely által adott tájékoztatást.”
220. § A Be. 455. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„455. § Ha a fiatalkorúval szemben elrendelt előzetes letartóztatás végrehajtásának kezdetétől két év eltelt, az előzetes letartóztatást meg kell szüntetni, kivéve az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás esetét, továbbá ha az ügyben harmadfokú bírósági eljárás vagy hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárás van folyamatban.”
221. § (1) A Be. 459. §-ának alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A vádemelés elhalasztása és a közvetítői eljárás”
(2) A Be. 459. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyész a vádemelés elhalasztása előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el. Az ügyész a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatában a fiatalkorút magatartási szabályok megtartására vagy más kötelezettségek teljesítésére kötelezheti. A fiatalkorú részére nem írható elő a 225. § (2) bekezdésének c) pontjában írt kötelezettség.”
(3) A Be. 459. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közvetítői eljárásban a fiatalkorú törvényes képviselőjének részvétele kötelező.
(4) Ha a közvetítői eljárás eredményes, a fiatalkorú a vállalt kötelezettségeinek eleget tett, és a Btk. 107/A. §-a alkalmazásának van helye, az ügyész az eljárást megszünteti. Ha a fiatalkorú a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, az ügyész az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt egy évtől két évig terjedő időre a vádemelést elhalaszthatja.”
222. § A Be. 461. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„461. § A fiatalkorú vádlott távollétében a tárgyalás a XXV. Fejezet alapján nem tartható meg.”
223. § A Be. 463. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„463. § A XXVI. Fejezet rendelkezései fiatalkorú esetén nem alkalmazhatók.”
224. § (1) A Be. 471. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A perújítás megengedhetőségének kérdésében, valamint perújítás elrendelése esetén a perújítási eljárásban hozott ítélet felülbírálata során másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsa is eljárhat.”
(2) A Be. 471. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A katonai bíró a nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben is eljárhat.”
225. § (1) A Be. 473. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Köztársaság határain kívül elkövetett bűncselekmény elbírálására a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa illetékes.”
(2) A Be. 473. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 17. § (3) bekezdésében írt illetékességi ok katonai büntetőeljárásban nem alkalmazható.”
226. § A Be. 474. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Katonai bűncselekmény miatt folytatott eljárásban akkor van helye pótmagánvádnak, ha az ügy sértettje természetes személy.”
227. § (1) A Be. 484. §-ának alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az óvadék megállapításának kizárása”
(2) A Be. 484. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„484. § Katona esetében tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt óvadék megállapításának nincs helye.”
228. § (1) A Be. 485/C. §-ának alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A vádemelés elhalasztása és a közvetítői eljárás kizárása ”
(2) A Be. 485/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A katonai büntetőeljárásban közvetítői eljárás alkalmazásának a fegyveres szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt nincs helye.”
229. § (1) A Be. 494. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A magánvádlót a sértett jogain kívül a vád képviseletével járó jogok illetik meg.
(3) Ha az ügyben több sértett van, a megegyezésüktől függ, hogy melyikük jár el magánvádlóként. Megegyezés hiányában a magánvádlót a bíróság jelöli ki.”
(2) A Be. 494. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
„(4) Ha az ügyben több magánvádló van, a magánvádlók kijelölhetik, hogy közülük ki látja el a vád képviseletével járó jogokat. Megegyezés hiányában a bíróság jelöli ki azt a magánvádlót, aki a vád képviseletére az elsőfokú bírósági eljárásban jogosult. A kijelölés az elsőfokú bíróságnak az ügy érdemében hozott határozatának kihirdetéséig tart. Azt a határozatot, amely ellen e törvény szerint a magánvádló fellebbezésre jogosult, valamennyi magánvádlóval közölni kell.”
230. § A Be. 499. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság nyomozást rendel el, ha a feljelentett cselekmény elkövetőjének személye, személyi adatai vagy tartózkodási helye ismeretlen, továbbá ha bizonyítási eszközök felkutatása szükséges. A nyomozás határidejét legfeljebb két hónapban a bíróság határozza meg, és azt kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja. A bíróság a nyomozást elrendelő végzést és az iratokat megküldi a nyomozó hatóságnak. A nyomozást a rendőrség végzi.”
231. § A Be. 501. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az ügyész az (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelt nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapít meg, és a vád képviseletét nem veszi át, az iratokat visszaküldi a bírósághoz. A bíróság - ha ennek feltételei fennállnak - a sértettet értesíti, hogy pótmagánvádlóként felléphet. A sértett pótmagánvádlókénti fellépésére vonatkozó, a 312. § (1) bekezdése szerinti határidőt a bíróság értesítésének kézbesítésétől kell számítani.”
232. § (1) A Be. 503. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróságnak az 501-502. §-ban meghatározott teendőit - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - ülnök vagy bírósági titkár is elláthatja, és jogosult az 504. § (1) bekezdése szerinti határozat meghozatalára is.”
(2) A Be. 503. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ülnök vagy bírósági titkár az eljárást
a) a 266. § (9) bekezdésében meghatározott okokon kívül más okból nem függesztheti fel;
b) a 267. § (1) bekezdésének a), g) és h) pontja alapján, valamint c) pontja szerinti, a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt nem szüntetheti meg.”
233. § (1) A Be. 512. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elsőfokú bíróság határozata ellen a magánvádló a vádlott terhére jelenthet be fellebbezést.”
(2) A Be. 512. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az ügyben több magánvádló van, a 494. § (4) bekezdését a másodfokú bírósági eljárásban is megfelelően alkalmazni kell. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatának azt a részét bírálja felül, amelyet bármely magánvádló fellebbezése érint.”
234. § A Be. a következő alcímmel és 513. §-sal egészül ki:
„A harmadfokú bírósági eljárás
513. § (1) A másodfokú bíróság határozata ellen a magánvádló a vádlott terhére jelenthet be fellebbezést.
(2) A másodfokú bíróság az iratokat közvetlenül terjeszti fel a harmadfokú bírósághoz.
(3) A harmadfokú bíróság nyilvános ülésén a magánvádló részvétele kötelező. Ha a magánvádlónak nincs képviselője, a tanács elnöke képviselőt rendel ki részére.”
235. § A Be. 514. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a másodfokú bíróság határozata ellen kizárólag a magánvádló jelentett be fellebbezést, és az nem vezetett eredményre, a harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költséget a magánvádló viseli.
(5) Ha a bűnügyi költséget a magánvádlók viselik, a vádat elejtő magánvádlót az eljárásban való részvételéhez igazodóan kell a bűnügyi költség arányos részének megfizetésére kötelezni.”
236. § A Be. 517. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ügyész a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül bíróság elé állíthatja, ha]
„a) a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel,”
237. § A Be. 519. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a bíróság az iratokat az ügyészhez visszaküldi, az ügyész indítványára az általános szabályok szerint határoz a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedésekről.”
238. § A Be. 522. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vád előterjesztése után a bíróság az iratokat az ügyésznek visszaküldi, ha a bűncselekmény elkövetésétől a bíróság elé állításig több mint tizenöt nap telt el, a bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, vagy a bizonyítási eszközök nem állnak rendelkezésre.”
239. § A Be. 523. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a tárgyalást egy alkalommal, legfeljebb nyolc napra elnapolhatja. Ha a tárgyaláson felvett bizonyítás eredményének megfelelően - további bizonyítási eszközök felkutatása érdekében - az ügyész megkeresése szükséges, és ezért a tárgyalás nyolc napon belül nem folytatható, illetőleg újabb elnapolás szükséges, a bíróság az iratokat visszaküldi az ügyésznek.”
240. § A Be. 529. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is.”
241. § (1) A Be. 531. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (6) bekezdés számozása (7) bekezdésre módosul:
„(6) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság az első és a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja.”
(2) A Be. 531. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a szabadlábon lévő vádlott a megismételt első fokú tárgyalás [(2) bek.] során ismételten ismeretlen helyre távozik, a bíróság a vádlott távollétében tartott tárgyalás alapján hozott határozatát érdemi vizsgálat nélkül hatályában tartja. Erre a bíróság a vádlottat figyelmezteti.”
242. § (1) A Be. 547. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bíróság a végzésben”
[végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés vagy pénzbüntetés kiszabása esetén mellékbüntetésként foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást vagy kiutasítást - katonával szemben lefokozást, a szolgálati viszony megszüntetését, rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is -, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén pénzmellékbüntetést alkalmazhat,]
(2) A Be. 547. § (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
[A bíróság a végzésben]
„d) a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezheti,
e) az ügyek egyesítéséről, elkülönítéséről, az eljárás felfüggesztéséről és az eljárás megszüntetéséről rendelkezhet.”
(3) A Be. 547. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A végzés indokolása a megállapított tényállást, a végzés meghozatala törvényi előfeltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza.”
243. § A Be. 555. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki, és a jelenlegi i) pont jelölése j) pontra módosul:
[A különleges eljárások során - eltérő rendelkezések hiányában -]
„i) harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye,”
244. § A Be. 566. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított hat hónap eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükségességét hivatalból felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot hat hónaponként megismétli. Ha a kényszergyógykezelésre kötelezett személy a vele szemben hozott ítélet jogerőre emelkedése előtt ideiglenes kényszergyógykezelés hatálya alatt állt, a határidőt a kényszerintézkedés megkezdésének napjától kell számítani.
(3) A kényszergyógykezelés felülvizsgálatának helye van az ügyésznek, a kényszergyógykezelés alatt állónak, házastársának, élettársának, törvényes képviselőjének vagy a védőnek az indítványára, továbbá a kényszergyógykezelést végrehajtó intézet vezetőjének előterjesztésére is. A bíróság a kényszergyógykezelésnek indítványra történő felülvizsgálatát mellőzheti, ha erre három hónapon belül már sor került.”
245. § (1) A Be. 568. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alapügyben eljárt bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára tárgyaláson, ítélettel határoz a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről [Btk. 73. § (1) és (2) bek.], ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság a pártfogó felügyelet szabályainak súlyos megszegése miatt büntetést szab ki, fiatalkorúval szemben javítóintézeti nevelést is elrendelhet.”
(2) A Be. 568. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tárgyalást a XVI. Fejezet III. Címe alapján kell lefolytatni.”
246. § (1) A Be. 569. §-ának alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, illetőleg a lefoglalt dologról történő rendelkezésre irányuló eljárás ”
(2) A Be. 569. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyész indítványára az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetőleg arról, hogy a lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül, a bíróság határoz, ha büntetőeljárás senki ellen nem indult, vagy azt megszüntették, illetőleg a terhelt ismeretlen helyen tartózkodása vagy elmebetegsége miatt az eljárást felfüggesztették.”
(3) A Be. 569. §-a (5) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tárgyalásra a XXVII. Fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók.”
247. § A Be. 570. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tárgyalásra a XXVII. Fejezet rendelkezései értelemszerűen irányadók.”
248. § A Be. 574. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre módosul:
„(3) Annak közlése végett, hogy az elítélt az összbüntetési ítélet alapjául szolgáló szabadságvesztés büntetésekből az összbüntetési ítélet meghozatalának napjáig mennyi időt töltött ki, a bíróság megkeresi a büntetés-végrehajtási intézetet, és ha a kapott tájékoztatás alapján indokolt, az alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását felfüggeszti. Az összbüntetési ítéletnek az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásának felfüggesztéséről szóló rendelkezése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.”
249. § A Be. 578. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi rendelkezés az (1) bekezdés jelölést kapja:
„(2) A bíróság utólag határoz a vádlott költségének és a védőjét megillető, az eljárás során nem előlegezett díj és költség megtérítéséről [339. § (3) bek.], ha erről az ügydöntő határozat meghozatalakor nem volt lehetősége rendelkezni.”
250. § (1) A Be. 580. §-a (1) bekezdésének bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha”
[I. a nyomozást azért szüntették meg, mert]
(2) A Be. 580. § (1) bekezdése II. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[II. a bíróság]
„b) az eljárást a büntethetőség elévülése, az eljárás megindításához szükséges magánindítvány, feljelentés vagy kívánat hiánya, a törvényes vád hiánya vagy vádelejtés miatt, illetőleg azért szüntette meg, mert a cselekményt már jogerősen elbírálták.”
(3) A Be. 580. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés esetén sincs helye kártalanításnak, ha a terhelt]
„c) a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megtévesztésére törekedett, és ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bűncselekmény megalapozott gyanúja reá terelődjék és előzetes letartóztatását, házi őrizetét, illetőleg ideiglenes kényszergyógykezelését elrendeljék, meghosszabbítsák vagy fenntartsák,”
(4) A Be. 580. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés esetén sincs helye kártalanításnak, ha a terhelt]
„d) előzetes letartóztatását azért rendelték el, mert a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás vagy az óvadék szabályait megszegte,”
251. § A Be. 582. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„582. § (1) A kártalanítás módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségére vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kártalanítás az annak alapjául szolgáló nyomozást megszüntető határozat kézbesítésével, illetőleg a felmentő ítélet, az eljárást megszüntető végzés, valamint a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott határozat jogerőre emelkedésével válik esedékessé.”
252. § A Be. 583. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A terhelt a nyomozást megszüntető határozat, a jogerős felmentő ítélet, a jogerős megszüntető végzés, a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott jogerős határozat vele történő közlésétől számított hat hónapon belül terjeszthet elő kártalanítási igényt. E határidő elmulasztása jogvesztő.”
253. § (1) A Be. 585. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A visszatérítést külön jogszabályban meghatározottak szerint kell teljesíteni.”
(2) A Be. 586. §-a (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kézbesítési megbízott köteles a terheltet haladéktalanul értesíteni a részére kézbesített iratról.”
(3) A Be. 586. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az ügyész vagy a bíróság biztosíték letétbe helyezését engedélyezte, és a terhelt a Magyar Köztársaság területét elhagyta, az eljárásban a XXV. Fejezet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.”
254. § A Be. 587. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a bíróság a terheltet bűnösnek mondja ki, vagy tárgyalás mellőzésével büntetést szab ki, a biztosíték a határozat jogerőre emelkedésével az államra száll.”
255. § (1) A Be. 588. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elsőfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen]
„d) a másodfokú bíróság a fellebbezést elutasította, vagy az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, feltéve, hogy harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.”
(2) A Be. 588. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A másodfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen
a) azt meghozták, feltéve, hogy ellene a törvény a fellebbezést kizárja,
b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést visszavonták,
c) a fellebbezésre nyitva álló határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el,
d) a harmadfokú bíróság a fellebbezést elutasította, vagy a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.”
(3) A Be. 588. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4)-(6) bekezdés számozása (5)-(7) bekezdésre módosul:
„(4) A harmadfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen azt meghozták.”
256. § A Be. 589. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végzés végrehajthatóságára a 347. § (3) bekezdése irányadó.”
257. § A Be. 590. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ügyész által kiszabott rendbírság, megállapított bűnügyi költség, valamint a vádemelés elhalasztása során elrendelt pártfogó felügyelet, továbbá az ügyész által alkalmazott megrovás végrehajtása végett az ügyész intézkedik.”
258. § A Be. 591. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tanács elnöke a két évnél nem súlyosabb szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.”
259. § A Be. 595. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A terhelt később előterjesztett kérelmének elbírálására a különleges eljárások szabályait (XXIX. Fejezet) kell alkalmazni.”
260. § A Be. 600. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„600. § A bírósági titkár is teljesítheti a más bíróságoktól származó megkereséseket, valamint lefolytathatja - az 557. § (2) bekezdése, az 558. §, az 565. §, az 566. §, az 567. § (2) bekezdése, az 568. §, az 572-577. §, az 579. §, az 586. § és az 587. § szerinti eljárások kivételével - a XXIX. Fejezet II. és III. Címe szerinti eljárásokat.”
261. § (1) A Be. 603. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 416. § (4) bekezdésének b) pontja és a 421. § (2) bekezdése alapján a törvényben kizártnak kell tekinteni azt az indítványt, amelyet a korábbi törvény alapján benyújtott felülvizsgálati indítvány és törvényesség érdekében emelt jogorvoslat elbírálása során hozott határozat ellen nyújtottak be. A 416. § (1) bekezdésének f) pontja alapján felülvizsgálati indítványt csak az Alkotmánybíróság e törvény hatálybalépését követően közzétett határozata alapján lehet előterjeszteni.”
(2) A Be. 604. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben szabályozza a büntetőeljárásban elrendelt elővezetés és kísérés végrehajtásával felmerült költség megtérítésének részletes szabályait.”
262. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 32. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A büntethetőséget megszünteti]
„d) a tevékeny megbánás,”
263. § (1) A Btk. 35. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett.”
(2) A Btk. 35. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az ügyész a vádemelést elhalasztja, ennek tartama az elévülés határidejébe nem számít be.”
264. § A Btk. 36. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Tevékeny megbánás
36. § (1) Nem büntethető, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet), háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdésben említett bűncselekmények esetében, ha az elkövető az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető
a) többszörös vagy különös visszaeső,
b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,
c) bűncselekménye halált okozott,
d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el.”
265. § A Btk. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„71. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés - ide nem értve az elkobzást és a vagyonelkobzást - alkalmazása is szükségtelen.
(2) A megrovással a hatóság a rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől.”
266. § A Btk. 77. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy ha az elkövetőt megrovásban részesítették.”
267. § A Btk. 77/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető, vagy ha az elkövetőt megrovásban részesítették.”
268. § A Btk. 85/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85/A. § (1) A tárgyalásról lemondás (Be. XXVI. Fejezet) esetén a 85. § (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezései irányadók azzal, hogy a főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni.
(2) A tárgyalásról lemondás esetén (Be. XXVI. Fejezet), ha a törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 87/C. § alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések együttes tartamát.”
269. § A Btk. 87/C. §-a bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tárgyalásról lemondás (Be. XXVI. Fejezet) esetén a szabadságvesztés mértéke”
[az öt évet meghaladó, de nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a három évet [...] nem haladhatja meg.]
270. § A Btk. a következő alcímmel és 107/A. §-sal egészül ki:
„Tevékeny megbánás
107/A. § Nem büntethető a fiatalkorú, ha a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.”
271. § A Btk. a következő alcímmel és 242/B. §-sal egészül ki:
„Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés
242/B. § (1) Aki a büntetőeljárásban hatósági tanúként a tudomására jutott tényt, adatot vagy körülményt az arra jogosult felmentése nélkül felfedi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a büntetőeljárás során a bíróság zárt tárgyalásán elhangzottakat az arra jogosult engedélye nélkül felfedi.”
272. § A Btk. 300/F. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A 299/A. § és a 299/B. § alkalmazásában pénzügyi eszköz:]
„c) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszűnéséig.”
273. § A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 6/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a közérdekű munka, a pénzbüntetés, valamint a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása során is alkalmazni kell.”
274. § A Bv. tvr. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
„(2) A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatását az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet - értékelő véleményével és javaslatával - tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti.”
275. § A Bv. tvr. 7/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:
„(2) Az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet - értékelő véleményével és javaslatával - tizenöt napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását a törvény kizárja [28/A. § (2) bek.], illetőleg, ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti.”
276. § A Bv. tvr. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul:
„(4) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra [(3) bek.], a feltételes szabadságra bocsátást az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a büntetés-végrehajtási intézet - értékelő véleményével és javaslatával - harminc napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ha az egy éven belül ismételten előterjesztett kérelem új körülményre nem hivatkozik, az értékelő vélemény és a javaslat elkészítését a büntetés-végrehajtási intézet mellőzheti.”
277. § A Bv. tvr. 81. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § (1) Ha a terhelt a határozat kihirdetésekor jelen van, a megrovást a bíróság a határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, illetőleg az ügyész szóban foganatosítja, egyéb esetben a megrovás végrehajtása a határozat kézbesítésével történik.
(2) Fiatalkorú esetében a megrovás foganatosításáról a fiatalkorú gondozóját értesíteni kell.”
278. § A Bv. tvr. 83. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A betegnek az Intézetbe történő befogadása napjától számított harmadik hónap folyamán az Intézet főigazgató főorvosa a beteg állapotára vonatkozó részletes kórrajzkivonatot megküldi a kényszergyógykezelés felülvizsgálatára illetékes bíróságnak [Be. 566. § (1) bek.]. Ezt az eljárást a kényszergyógykezelés megszüntetéséig hathavonta meg kell ismételni.
(5) Ha a kényszergyógykezelést ideiglenes kényszergyógykezelés előzte meg és annak végrehajtását nem szakították meg, a (4) bekezdés szerinti időtartamot az ideiglenes kényszergyógykezelés megkezdésétől kell számítani, azonban a kórrajzkivonatot legkorábban a kényszergyógykezelést elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltével kell a bíróságnak megküldeni.”
279. § A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 91. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Szünetel a szülői felügyelet,]
„g) ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés időtartamáig.”
280. § A Csjt. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szülőnek - kivéve, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll - joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel.”
281. § A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 7. §-a (2) bekezdésének d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ügyész a nyomozás felügyelete során]
„d) nyomozást vagy feljelentés kiegészítést rendelhet el, annak lefolytatására a nyomozó hatóságot utasíthatja;
e) törvényben meghatározott feltételek esetén gondoskodik a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás megszüntetéséről, illetőleg az ügyet közvetítői eljárásra utalja, a vádemelést elhalasztja, részben mellőzi vagy az ügyben vádat emel;
f) egyes nyomozási cselekmények lefolytatására a nyomozó szerveket utasíthatja, egyes bűnügyeket a nyomozást folytató szervtől magához vonhat;”
282. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a kérelmet nem nyomban a tárgyalás befejeztével szóban, vagy nem a szabadságvesztés-büntetés végrehajtása alatt terjesztették elő, 2000 forint illetéket kell fizetni:]
„b) a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, az államot illető bűnügyi költség vagy rendbírság megfizetésére irányuló halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelem”
[esetében.]
(2) Az Itv. 57. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Illetékmentes a büntetőügyekben:]
„e) a terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője részére a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 70/B. §-a (2) bekezdésében, (5) bekezdésének a) pontjában és (6) bekezdésében meghatározott iratokból a másolat egyszeri kiadása.”
283. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
„d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, valamint bűnügyi költségről, elővezetési és kísérési költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról, megállapított bűnügyi költségről, valamint az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről szóló értesítése,”
(2) A Vht. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti eljárása során tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.”
(3) A Vht. 138/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„138/A. § A végrehajtó a földhivatal értesítésének kézhezvétele után haladéktalanul tájékoztatja a zálogjogosultat arról, hogy a zálogjogból fakadó igényét - ha az alapügyben nem végrehajtást kérő - végrehajtási eljárás során érvényesítheti, és az erre vonatkozó kérelmét az értesítés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül kell bejelentenie a végrehajtónál. A végrehajtó a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb annak kézhezvételét követő munkanapon továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak.”
(4) A Vht. 229. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtónak a titoktartási kötelezettség alóli felmentésére a bírósági dolgozókra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók azzal, hogy megyei bírósági végrehajtó esetében a megyei bíróság elnöke, önálló bírósági végrehajtó esetében pedig a kamara elnöke jogosult a titoktartás alóli felmentés megadására.”
(5) A Vht. 229. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A titoktartás szabályai a végrehajtás során közreműködő tanúra, ügygondnokra és zárgondnokra is irányadóak. Titoktartási kötelezettségük az erre történő figyelmeztetésükről való tudomásszerzés időpontjával áll be; a figyelmeztetést a helyszíni eljárásról készült jegyzőkönyvben, illetve a zárgondnok rendeléséről, ügygondnok kijelöléséről szóló iratban fel kell tüntetni. A titoktartás alóli felmentés megadására esetükben az eljárt végrehajtó, szolgálatának megszűnése után a kamara, illetve a megyei bíróság elnöke jogosult; a felmentés nem tagadható meg, ha azt az ügyben eljárt végrehajtó is megkapta.”
284. § (1) A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnyt.) 7. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza annak a személynek (a továbbiakban: nyilvántartott) az adatait,]
„e) akivel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, távoltartást vagy ideiglenes kényszergyógykezelést (a továbbiakban együtt: kényszerintézkedés) rendeltek el;”
(2) A Bnyt. 10. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza]
„f) az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, illetőleg a felülvizsgálat, valamint a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;”
(3) A Bnyt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásából a 17. §-ban és a 18. §-ban felsoroltak, az útlevélhatóságok, a Belügyminisztérium útlevélügyekben eljáró szervei, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, illetve a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések alkalmazása során a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal jogosult adatigénylésre.”
285. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2006. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg
a) a Be. jelenlegi
- XVIII. Fejezetének (Jogorvoslat a törvényesség érdekében) számozása XIX. Fejezetre,
- XIX. Fejezetének (Jogegységi eljárás) számozása XX. Fejezetre,
- XX. Fejezetének (A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás) számozása XXI. Fejezetre,
- XXI. Fejezetének (A katonai büntetőeljárás) számozása XXII. Fejezetre,
- XXII. Fejezetének (A magánvádas eljárás) számozása XXIII. Fejezetre,
- XXIII. Fejezetének (A bíróság elé állítás) számozása XXIV. Fejezetre,
- XXIV. Fejezetének (Eljárás a távollévő terhelttel szemben) számozása XXV. Fejezetre,
- XXV. Fejezetének (Lemondás a tárgyalásról) számozása XXVI. Fejezetre,
- XXVI. Fejezetének (A tárgyalás mellőzése) számozása XXVII. Fejezetre,
- XXVII. Fejezetének (Eljárás a mentességet élvező személyek ügyében) számozása XXVIII. Fejezetre,
- XXVIII. Fejezetének (Különleges eljárások) számozása XXIX. Fejezetre,
- XXIX. Fejezetének (A határozatok végrehajtása) számozása XXX. Fejezetre,
- XXX. Fejezetének (Záró rendelkezések) számozása XXXI. Fejezetre
módosul,
b) a Be. 16. §-a (1) bekezdése g) pontjának „a pénzhamisítás (Btk. 304. §) és a bélyeghamisítás (Btk. 307. §)” szövegrésze, 54. § (5) bekezdése, 74. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 83. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a 83. §-a (2) bekezdésében a „ha a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést” szövegrész, a 120. §-a (1) bekezdéséből a „(helyszíni kihallgatás)” szövegrész, a 168. §-a (2) bekezdésének második mondata, 184. §-ának (9) bekezdése, 188. §-a (1) bekezdésének c) pontja, (3) bekezdésének c) pontja, 189. §-ának (2) bekezdése, a 203. § (2) bekezdésének a) pontjából az „annak előadását, hogy a nyomozás elrendelését megelőzően történt-e, vagy az indítvány előterjesztésekor folyik-e és milyen titkos információgyűjtés, azt mely szervezet végezte, illetve végzi, és milyen adatokat szerzett meg,” szövegrész, 241. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 242. §-a (1) bekezdésének c) pontja, a 262. § (1) bekezdésének utolsó mondata, 312. §-a (5) bekezdésének utolsó mondata, 343. §-ának (7) bekezdése, 348. §-ának (4) bekezdése, 374. §-ának (2) bekezdése, a 387. §-t megelőző „I. Cím Az elsőfokú bírósági eljárás megismétlése” cím, a 390. §-t megelőző „II. Cím A másodfokú bírósági eljárás megismétlése” cím, a 391. §-t megelőző „III. Cím Tárgyalás az ügyek utólagos egyesítésekor” cím, a 392. §-t megelőző „NEGYEDIK RÉSZ XVI. Fejezet A Perújítás” szerkezeti egységeket jelölő rendelkezés, a 405. §-t megelőző „XVII. Fejezet A Felülvizsgálat”, valamint a 405. § alcíme, a 413. § alcíme, 425. §-ának alcíme, 453. § (1) bekezdése, 475. §-a (4) bekezdésében az „és a Katonai Fellebbviteli Ügyészség vezetője” szövegrész, 481. §-a, 492. §-a, 547. §-a (1) bekezdésének c) pontjából „a végzésben” szövegrész, 548. §-ának (5) bekezdésében „a kézbesítés elmaradásának következményeire a 70. § (7) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy hirdetményi kézbesítésnek nincs helye, és” szövegrész, 572. §-ának (4) bekezdése,
c) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény 6. §-ának (2)-(3) bekezdése, 13. §-ának (2) bekezdése, 21. §-a, 68. §-ának (2) bekezdése, 78. §-ának (2) bekezdése, 79. §-a, 86. §-a, 87. §-a, 98. §-ának (5) bekezdése, 103. § (1) bekezdése, 112. §-a, 122. §-ának (2) bekezdése, 123. §-a, 124. §-ának (1) bekezdése, 138. §-a, 140. §-a, 150. §-ának (1) bekezdése, 157. §-ának (1) bekezdése, 159. §-ának (1) bekezdése, 160. §-ának (1) bekezdése, 166. §-a, 200. §-ának (1) bekezdése, 201. §-a, 206. §-a, 209. §-a, 210. §-a, 211. §-a, 216. §-ának (1) bekezdése, 219. §-ának (1) bekezdése, 221. §-a, 222. §-a, 223. §-a, 230. §-a, 241. §-a, 253. §-ának (1) bekezdése, 269. §-ának (2) bekezdése, 273. §-ának (2) bekezdése, 275. §-ának (2) bekezdése, 282. §-ának (1) bekezdése, 287. §-ának (1) bekezdése, 295. §-a, 304. §-ának (1) és (2) bekezdése, 308. §-ának (2) bekezdéséből a „179. §-ának (4) bekezdése”, „194. §-ának (2) bekezdése”, „373. §-ának II. e) pontja”, „513. §-a és alcíme”, „514. §-ának (4) bekezdése” szövegrész, az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény 2. §-ának (3) bekezdése, a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II. törvény 1. §-a, 30. §-ának (2) bekezdése, 35. §-ának (2) bekezdése, 41. §-ának (2) bekezdése, 42. §-a, 43. §-ának (1) bekezdése, 44. §-a, 45. §-a, 47. §-a, 48. §-ának (1) bekezdése, 53. §-ának (2) bekezdése, 54. §-a, 55. §-a, 59. §-a, 64. §-ának (2) bekezdése, 88. §-a (2) bekezdésének e) pontja, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 5. §-a, 53. §-ának a Vht. 114. §-a (2) bekezdését módosító szövegrésze, 70. §-ának a Vht. 138/A. §-át módosító szövegrésze, az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 171. §-ának (3) bekezdése, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 82. §-ának (3) és (4) bekezdése, a büntető jogszabályok módosításáról szóló 2004. évi CXXXI. törvény 23. §-a,
d) a Btk. 22. §-ának e) pontja, 28. §-a, 32. §-ának d) pontja, 36. §-a és alcíme, valamint 332. §-a,
e) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 15. §-ának (3) bekezdéséből a „nem mellőzhető, illetve” szövegrész
a hatályát veszti.
(2) E törvénynek
a) a Be. 21. §-a (3) bekezdésének c) és d) pontját megállapító 9. §-ának (1) bekezdése, valamint a Be. 21. §-ának (5) és (6) bekezdését megállapító 9. §-ának (2) és (3) bekezdése, a Be. 358. §-a új (2) bekezdését beiktató 150. §-ának (3) bekezdése, a Be. 360. §-át megállapító 152. §-a, a Be. 361. §-át megállapító 153. §-a, a Be. 362. §-át megállapító 154. §-a, a Be. 363. §-át megállapító 155. §-a, a Be. 364. §-át megállapító 156. §-a, valamint a Be. 365. §-át megállapító 157. §-a,
b) a Btk. 300/F. §-át módosító 272. §-a,
c) a Bv. tvr.-t módosító 273-277. §-a,
d) az Itv.-t módosító 282. §-a,
e) a Vht.-t módosító 283. §-a
2006. április 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Bv. tvr. 6. §-a (4) bekezdésének második mondata a hatályát veszti.
(3) Az e törvény
- 12. §-ának (2) bekezdésével megállapított, a Be. 28. §-a (7) bekezdésének első mondata,
- 47. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a Be. 114/A. §-a (1) bekezdésének első mondata,
- 87. §-ának (4) bekezdésével beiktatott, a Be. 190. §-ának új (3) bekezdésében a „vagy az ügy közvetítői eljárásra utalásának” szövegrész,
- 100. §-ával módosított, a Be. 216. §-a,
- 103. §-ával beiktatott, a Be. 221/A. §-a és alcíme,
- 104. §-ával megállapított, a Be. 224. §-ának alcíme, valamint a 224. § új (4) bekezdése,
- 105. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a Be. 226. §-ának (2) bekezdésében a „továbbá, ha a gyanúsított a közvetítői eljárásban vállalt kötelezettségeinek eleget tett” szövegrész,
- 119. §-ának (2) bekezdésével beiktatott, a Be. 263. §-ának új (4) bekezdése,
- 120. §-ának (1) bekezdésével megállapított, a Be. 266. §-a (3) bekezdésének c) pontja,
- 125. §-ával megállapított, a Be. 272. §-a (2) bekezdésének b) pontja,
- 131. §-ával megállapított, a Be. 287. §-a (1) bekezdésében az „a közvetítői eljárás eredményes befejezése érdekében,” szövegrész,
- 221. §-ával megállapított, a Be. 459. §-ának alcíme, valamint (2)-(4) bekezdése,
- 228. §-ával megállapított, a Be. 485/C. §-ának alcíme és (3) bekezdése,
- 262. §-ával megállapított, a Btk. 32. §-ának d) pontja,
- 264. §-ával megállapított, a Btk. 36. §-a és alcíme,
- 270. §-ával beiktatott, a Btk. 107/A. §-a és alcíme,
- 281. §-ával megállapított, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 7. §-a (2) bekezdésének e) pontjában az „illetőleg az ügyet közvetítői eljárásra utalja,” szövegrész
2007. január 1. napján lép hatályba.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a Btk.-nak és a Be.-nek a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlönyben közzétegye.
286. § (1) E törvény 17. §-ának (3) bekezdése a közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i 2002/465/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 285. §-a (3) bekezdésében felsorolt törvényhelyekben foglalt rendelkezések a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 2. cikke (1) bekezdésének, 9. cikke (2) bekezdésének és 10. cikkének való megfelelést szolgálja.
