„b) az állami adóhatóság, az önkormányzati adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése és az adó-végrehajtási eljárás lefolytatása érdekében, a támogatás megállapítása és ellenőrzése érdekében az a)–d) pontjai, az e) pontból a rokkantság fokára vonatkozó, valamint az f) pont,”
166. § (1) A Tny. 97. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott, a Tbj. 5. § (3) bekezdése szerinti biztosított, a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerinti felszolgáló (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére köteles évenkénti rendszerességgel, a tárgyévet követő év április 30-ig – utolsó alkalommal a 2007-re vonatkozóan 2008. április 30-ig – közölni a nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges Tbj. 46. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat.”
(2) A Tny. 97. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartásra kötelezett a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét:
a) a nyugdíjazás évére és a tárgyév április 30. napja előtt a nyugdíjazás évét megelőző évre vonatkozóan soron kívül,
b) a 2008. január 1. napját megelőző időtartamra vonatkozó visszamenőleges és az Art. szerinti elévülési időn túli időszakra vonatkozó adatszolgáltatást közvetlenül
a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé köteles teljesíteni.
Amennyiben a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás visszamenőleges időszakra történik, az adatszolgáltatáskor vagy a helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzéssel megbízott személynek az adatszolgáltató köteles bemutatni az adatszolgáltatást alátámasztó egykori könyvelési, munkaügyi és egyéb bizonylatokat, dokumentumokat. A nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás akkor visszamenőleges, ha azt az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt határidőig nem teljesítette.”
(3) A Tny. 97. §-a (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága, illetve a központosított illetmény-számfejtési szervek, a megyei egészségbiztosítási pénztárak a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátásokkal kapcsolatos adatokról havonként az adóhatóság, a tárgyévet követő év április 30-áig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kötelesek adatszolgáltatást teljesíteni.”
(4) A Tny. 97. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága az ápolási díjban, az általa folyósított gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyről havonként az adóhatóság, a tárgyévet követő év április 30-áig a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére adatszolgáltatást teljesít.”
167. § A Tny. 101. § (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy]
„g) a Tny. 83. § (3) bekezdésében foglaltak részletes eljárási szabályait,”
[rendeletben határozza meg.]
168. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 53. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak nyugdíjbiztosítási adatairól (ideértve az esetleg elmaradt, visszamenőleges adatszolgáltatást is) az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által – az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről – kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.”
169. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. §-ának (4) bekezdése a következő e)–h) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„e) kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása,
f) kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul,
g) adatkezelés: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatkezelési tevékenység,
h) adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatfeldolgozási tevékenység.”
(2) Az Öpt. 2. §-ának (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E törvény alkalmazásában az egészségpénztárnál
a) egyéni egészségszámla: az egészségpénztár által vezetett egyéni számla;
b) szolgáltatás-szervezés: egészségpénztári szolgáltató által nyújtott szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a pénztártagok részére;
c) kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások:
ca) a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, vagy helyettesítése;
cb) az otthoni gondozás;
cd) a gyógyterápiás kezelések;
cd) a gyógyterápiás intézet egészségügyi szolgáltatása;
ce) a közfürdő által nyújtott gyógykezelés;
cf) a vak személy részére vásárolt speciális könyvek árának támogatása;
cg) a megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának, valamint lakókörnyezetük szükségleteikhez igazodó átalakítása költségeinek támogatása;
ch) a vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása;
ci) a szenvedélybetegségről való leszoktatásra irányuló kezelések;
cj) az egészségpénztár egészségügyi célú önsegélyező feladatának ellátása körében nyújtott
– gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának a kiegészítő önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása;
– kieső jövedelem teljes vagy részbeni pótlása betegség miatt keresőképtelenség esetén;
– hátramaradottak segélyezése halál esetén;
d) életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások:
da) a természetgyógyászati szolgáltatások;
db) a rekreációs üdülés, gyógyüdülés, valamint egészségügyi üdülés;
dc) a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadások támogatása;
dd) a sporteszközök vásárlásának támogatása;
de) az életmód javítását elősegítő kúrák;
df) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának az életmódjavító önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása.
(7) E törvény alkalmazásában önsegélyező pénztárnál:
a) szociális kockázat: gyermek születésével, egészségi állapottal kapcsolatos pénzügyi helyzettel, munkanélküliséggel, halálozással és a Bit.-ben meghatározott tűz- és elemi károkkal kapcsolatos kockázatok;
b) időszaki járadék: a pénztártag részére nyújtott rendszeres pénzbeli szolgáltatás, amely az alapszabályban meghatározott esetekben és feltételek szerint határozott időtartamig, illetve legfeljebb a kiváltó esemény megszűnéséig tart;
c) kiegészítő önsegélyező szolgáltatások:
ca) a gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások;
cb) a munkanélküliségi ellátások;
cc) a tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
cd) a betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
ce) a (6) bekezdés cf)–ch) pontjában meghatározott támogatások;
cf) a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása
– a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek;
– a gyógyteák; valamint a
– a fog- és szájápolók
árának támogatása kivételével;
cg) hátramaradottak segélyezése halál esetén;
d) életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatások: a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, a gyógyteák, valamint a fog- és szájápolók árának támogatása.”
170. § Az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:]
„b) szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása (önsegélyező pénztár);”
171. § Az Öpt. 11/A. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„A tagszervező alvállalkozót igénybe vehet, azonban az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tevékenységet saját maga végezte volna. A tagszervező által igénybe vett alvállalkozóra a tagszervezőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe.”
172. § Az Öpt. 12. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia.
(10) Nem kell alkalmazni a (2)–(4) bekezdés rendelkezéseit abban az esetben, ha a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/H. § (10) bekezdés rendelkezései alapján a munkáltatói hozzájárulás fizetésére a kölcsönbeadó a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett.”
173. § (1) Az Öpt. 15. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A pénztártag tagsági viszonya megszűnik]
„e) kizárással.”
(2) Az Öpt. 15. § (3)–(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
„(3) A pénztár a tagot az alapszabály ilyen értelmű rendelkezése esetén akkor zárhatja ki, ha a tag a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági feltételnek már nem tesz eleget és a pénztár írásbeli felszólítására nem kezdeményezte az átlépését másik pénztárba.
(4) A pénztártag csak azonos típusú pénztárba léphet át, az alábbi kivételekkel:
a) a 47. § (3) bekezdésében foglalt esetet;
b) önsegélyező pénztár tagja a 2. § (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjpénztárba átléphet.”
174. § (1) Az Öpt. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ellenőrző bizottság feladata, hogy a jogszabályi előírások, a pénztár pénzügyi terve, az alapszabályában és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a pénztár működését.”
(2) Az Öpt. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ellenőrző bizottság a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról.”
175. § Az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pénztárak gazdálkodásuk nyilvántartását e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó szervezethez (szolgáltatóhoz) kiszervezhetik.”
176. § Az Öpt. 38. §-a a következő (1)–(2) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (1)–(2) bekezdések számozása (3)–(4) bekezdésre módosul:
„(1) A pénztár befektetési üzletmenetét saját maga végezheti vagy kihelyezheti.
(2) A befektetési üzletmenet kihelyezése esetén pénztári vagyonkezelő csak olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény, biztosító részvénytársaság vagy befektetésialap-kezelő lehet, amely
a) tevékenységét a Felügyelet engedélye alapján végzi, vagy
b) az Európai Unió más tagállamában rendelkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjalapok kezelésére engedéllyel és tevékenységét az egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.”
177. § Az Öpt. 40. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pénztár a pénztári beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Pénzügyi Közlönyben köteles közzétenni.”
178. § Az Öpt. 40/D. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységet végző a 40/B. § alapján adatkezelést végezhet.”
179. § Az Öpt. 45. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvényben meghatározott eltérésekkel a pénztár felszámolására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseit, a végelszámolási és kényszer-végelszámolási eljárására pedig a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt kell megfelelően alkalmazni.”
180. § Az Öpt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) A fedezeti alapon a nyugdíjpénztár a tag, illetve a munkáltatói tag által teljesített befizetésnek az évi 10 000 forint összeghatárig terjedő része legalább 90 százalékát, az azt meghaladó része legalább 94 százalékát köteles jóváírni. E szabálytól a pénztár a tag belépésétől számított első két hónapban külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.
(2) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2007. évben nem haladhatja meg a nyugdíjpénztár által kezelésre átadott vagyon tárgyév eleji és tárgyév végi piaci értéke számtani átlagának 0,9 százalékát, 2008-tól 0,8 százalékát. Ennél magasabb ellenérték esetén a szerződés ellenértékre vonatkozó kikötése semmis.
(3) Amennyiben a nyugdíjpénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt összeg 2007. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) tárgyév eleji és tárgyév végi piaci értéke számtani átlagának 0,9 százalékát, 2008-tól 0,8 százalékát.
(4) A (2)–(3) bekezdésekben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztár nyilvántartásba vétele a tárgyévben, vagy az azt megelőző három naptári évben történt.”
181. § Az Öpt 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg „A kiegészítő egészségpénztárra vonatkozó szabályok” alcímet megelőzően a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50. § (1) Az önsegélyező pénztár egyéni szolgáltatásokat és közösségi szolgáltatásokat nyújthat. A pénztár az egyéni szolgáltatásokat a tag egyéni számlájának megterhelésével, az egyes közösségi szolgáltatásokat pedig a fedezeti tartalékon belül létrehozott szolgáltatási tartalék terhére teljesíti. A pénztár egy vagy több szolgáltatási tartalékot hozhat létre, melyeket a pénztártagok egyéni számlái terhére kell képezni.
(2) A tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás, adomány – az egészségügyi célú önsegélyező feladatok ellátását képező szolgáltatások, valamint a 2. § (7) bekezdés ce) pontjában meghatározott szolgáltatások kivételével – a befizetést követő 180 napon belül nem használható fel egyéni szolgáltatás finanszírozására.
(3) Az önsegélyező pénztárakban az egységes tagdíjak összegét, a szolgáltatások értékét és a szükséges alapok nagyságát évente kalkulálni kell. A szolgáltatások lehetséges értékének összegét és az alapok nagyságát a pénztár által vállalt szolgáltatások összetétele és a megfizetett tagdíjak szolgáltatásra fordítandó részének összege határozza meg.
(4) Az időszaki járadék szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárak kötelesek alapszabályukban rendelkezni a járadékjogosultságról, a járadékfizetés feltételeiről, a követelések hordozhatóságáról, valamint a járadékszolgáltatás gazdálkodási és üzemviteli szabályairól.
(5) Amennyiben a pénztár közösségi szolgáltatást nyújt, akkor az alapszabálynak rendelkeznie kell az egyes közösségi szolgáltatásra jogosultak köréről, az egyes szolgáltatási tartalékok létrehozásáról, azok mértékéről, fedezetéről, felhasználásának módjáról, az e tartalékok közötti átcsoportosítás lehetőségéről és módjáról, valamint a közösségi szolgáltatási kör változása esetén a tartalékban található pénzeszközök egyéni számlákra történő átcsoportosításáról.
50/A. § Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat nyújthat.”
182. § Az Öpt. 51. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyes szolgáltatások kiadásainak kiegyenlítését – az alapszabályban foglaltak szerint – a szolgáltatásra jogosult tag egyéni egészségszámlájának megterhelésével, vagy több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével kell biztosítani. Amennyiben a pénztár nyújt olyan szolgáltatást, amelynek fedezetét több pénztártag egyéni egészségszámlájának egyidejű megterhelésével biztosítja, akkor az alapszabálynak rendelkeznie kell a fedezeti alapon belül elkülönítetten az egyes szolgáltatások fedezetének létrehozásáról, annak mértékéről, felhasználásának módjáról, illetve az egyéni számláknak a közös szolgáltatás fedezetéül szolgáló együttes és arányos megterheléséről is.”
183. § Az Öpt. az „V. Fejezet” címet megelőzően a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § Az egészségpénztár kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, valamint életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthat.”
184. § (1) Az Öpt. 64. § (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztártevékenység folytatásának tárgyi és személyi feltétele:]
„c) közösségi szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárnál, valamint járadékszolgáltató nyugdíjpénztárnál megbízott aktuárius (biztosításmatematikus).”
(2) Az Öpt. 64. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénztár az (1)–(3) bekezdések szerinti személyi és tárgyi feltételekben, valamint a letétkezelő, számlavezető, szolgáltatás-szervező, valamint a kiszervezett tevékenységet végző személyében történt változást a szerződés megkötését követő 3 munkanapon belül a Felügyeletnek a rendszeresített adatlapon bejelenti.”
185. § Az Öpt. 64/A. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja.”
186. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre, és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.), a tőkepiacról szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.”
187. § Az Mpt. 3. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
„(7) A (2) bekezdésben meghatározott életkori feltételnek a tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontjában kell fennállnia. A tagsági jogviszony kezdeményezésének időpontja a teljeskörűen kitöltött belépési nyilatkozat postára adásának, személyes benyújtás esetében pedig pénztári átvételének a napja.”
188. § Az Mpt. 4. § (2) bekezdése a következő zsa)–zsd) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„zsa) kihelyezés: a pénztár feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet (szolgáltató) által, szerződés alapján történő megvalósítása,
zsb) kiszervezés: tevékenység olyan kihelyezése, melynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás is megvalósul,
zsc) adatkezelés: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatkezelési tevékenység,
zsd) adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve pénztártitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatfeldolgozási tevékenység.”
189. § Az Mpt. 10. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár első ízben a tevékenységi engedély kézhezvételétől számított 30 napon belül közli a pénztárak központi nyilvántartását végző szervezettel a pénztártagok 2. számú melléklet szerinti személyes adatait.”
190. § Az Mpt. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A tevékenységi engedély kézhezvételétől számított 1 éven belül a pénztár köteles igazolni, hogy taglétszáma eléri a 7. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszámot. E határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.
(2) Amennyiben a pénztár a fenti határidőt elmulasztja, vagy a taglétszám nem éri el a 7. § (1) bekezdésében meghatározott számot, úgy a Felügyelet a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonja. A tevékenységi engedély visszavonása esetén, a pénztár köteles a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat kézhezvételét követő 30 napon belül végelszámolás útján történő megszűnéséről dönteni.”
191. § (1) Az Mpt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztártag átlépésére, a tag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, legkésőbb a bejelentés napját magában foglaló negyedévet követő negyedév utolsó napjával kerül sor. A bejelentést az átlépéssel érintett pénztárakhoz kell benyújtani.”
(2) Az Mpt. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tagdíjfizetésre kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető, kivéve, ha a pénztártag a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodását a pénztárnak késedelmesen mutatja be. Ebben az esetben a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervvel kötött megállapodás napjával lehetőség van tagdíjfizetésre is a megállapodást megkötni. A megállapodásban rendelkezni kell a tagdíj alapjáról és összegéről, és az esetleges tagdíj-kiegészítés vállalásáról is. A megállapodás megkötését követően a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell az érintett magánnyugdíjpénztárhoz megfizetni. A befizetés elmulasztása – a Tbj. 34. § (4) bekezdésében foglalt szünetelést kivéve – a megállapodás megszűnését vonja maga után. A pénztártag a megállapodás szünetelésének kezdetét és megszűnését a magánnyugdíjpénztár részére írásban köteles bejelenteni. A tagdíjfizetésre kötött megállapodás megszűnéséről a magánnyugdíjpénztár az illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatási szervet értesíti. A tagdíj fizetését – támogatási megállapodás alapján – a tag helyett más is átvállalhatja. A támogatás jogosultja a pénztártag. A támogatás felhasználására a tagdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
192. § Az Mpt. 26. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Nem kell alkalmazni az (5) bekezdés második mondatának rendelkezéseit abban az esetben, ha a kölcsönbeadó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/H. § (10) bekezdése alapján a tagdíj-kiegészítés bevallására és befizetésére a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett.”
193. § Az Mpt. 43. §-ának (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)–(4) bekezdések számozása (4)–(5) bekezdésre módosul:
„(2) Az ellenőrző bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a jogszabályi előírások, a pénztár pénzügyi terve, alapszabályában, SZMSZ-ében és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a pénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a pénztár működését. Az ellenőrző bizottság nyílt pályázat alapján tesz javaslatot a közgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére.
(3) Az ellenőrző bizottság a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról.”
194. § (1) Az Mpt. 46. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja. Ugyanazon könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és az egy pénztártól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát.
(5) A könyvvizsgáló társaság által végzett könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálati tevékenységet végző dolgozó egyidejűleg legfeljebb öt pénztárnál láthat el könyvvizsgálói feladatokat, és a könyvvizsgáló társaság egy pénztártól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló társaság dolgozójának megbízatása egy pénztárnál legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg, azzal, hogy megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a pénztárnál ismételten elláthatja.”
(2) Az Mpt. 46. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A könyvvizsgáló – az alakuló közgyűlésen elfogadott pénzügyi terv kivételével – a 39. § (1) bekezdésének e)–f) pontjaiban megjelölt, a pénztár közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét ismertetni. Enélkül a közgyűlés érvényes határozatot nem hozhat.”
195. § Az Mpt. a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § A fedezeti tartalék javára 2007. évben a pénztár a tagdíj, illetve tagdíj célú támogatás legalább 94 százalékát, 2008-tól 95,5 százalékát köteles jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.”
196. § Az Mpt. 66. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (6)–(7) bekezdés jelenlegi szövege hatályát veszti:
„(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt összeg 2007. évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) tárgyév eleji és tárgyév végi piaci értéke számtani átlagának 0,9 százalékát, 2008-tól 0,8 százalékát.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztár nyilvántartásba vétele a tárgyévben, vagy az azt megelőző három naptári évben történt.
(8) A pénztár vagyonkezelési tevékenységére a Tpt.-nek a portfóliókezelési tevékenységre vonatkozó szabályait – a 126. § (2) bekezdése, a 127. §, a 128. §, a 130. § (3)–(4) bekezdése és a 133. § (2) bekezdése kivételével – alkalmazni kell, azzal, hogy ahol a Tpt. valamely rendelkezése megbízót említ, az alatt a pénztár tagját kell érteni.
(9) Pénztári vagyonkezelő csak olyan befektetési vállalkozás, pénzügyi intézmény, biztosító részvénytársaság vagy befektetésialap-kezelő lehet, amely
a) tevékenységét a Felügyelet engedélye alapján végzi, vagy
b) az Európai Unió más tagállamában rendelkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjalapok kezelésére engedéllyel és tevékenységét egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja.”
197. § Az Mpt. 67/A. §-a a következő m)–o) pontokkal egészül ki:
[A pénztár az általa alapított vagy tulajdoni részesedése mellett működő szolgáltatók kivételével a pénztári eszközöket kizárólag az alábbi eszközökben tarthatja:]
„m) repó-(fordított repó-)ügyletek;
n) swapügyletek;
o) értékpapír-kölcsönzési ügyletből származó követelések.”
198. § Az Mpt. a következő alcímmel, valamint a 68/A–68/C. §-sal egészül ki:
„A pénztártagok által választható portfólió
68/A. § (1) A nyugdíjpénztár választható befektetési portfóliót biztosító rendszert (a továbbiakban: választható portfóliós rendszer) működtet, melyben a pénztár felhalmozási időszakban lévő tagjainak egyéni nyugdíjszámláján lévő megtakarítása – a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő, illetve a tag döntése alapján – a portfóliók valamelyikébe kerül elhelyezésre.
(2) A választható portfóliós rendszerben három portfóliót lehet és kell létrehozni, amelyek az alábbiak:
a) klasszikus,
b) kiegyensúlyozott,
c) növekedési.
(3) A (2) bekezdés a)–c) pontjában alkalmazott kategóriákat a pénztár választható portfólióinak megnevezéseiben alkalmazni kell.
(4) A választható portfóliós rendszer indításakor a pénztár a tagok egyéni számláit a nyugdíjkorhatárukig hátralévő idő alapján:
a) amennyiben a hátralévő idő a 15 évet meghaladja, akkor a tag egyéni számláját a növekedési portfólióba,
b) amennyiben a hátralévő idő 5–15 év között van, akkor a tag egyéni számláját a kiegyensúlyozott portfólióba,
c) amennyiben a hátralévő idő 5 évnél kevesebb, akkor a tag egyéni számláját a klasszikus portfólióba
sorolja be.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott besorolásokat a pénztár rendelkezésére álló információk alapján kell elvégezni.
(6) A pénztár a tagok besorolását minden év december 31-ével aktualizálja, a szükséges átsorolásokat elvégzi.
(7) A (4) és (6) bekezdésben meghatározott besorolások, átsorolások kapcsán a pénztártagokra költséget terhelni nem lehet.
(8) A pénztártag a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól eltérhet (egyedi portfólióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a növekedési portfóliót nem választhatja. A tagnak a június 30-ai és december 31-ei fordulónapot legalább 30 nappal megelőzően a pénztár felé írásban nyilatkoznia kell az egyedi portfólióváltási igényéről. Amennyiben a tag ilyen jellegű nyilatkozatot tett, akkor a pénztárnak a (6) bekezdés szerinti besorolás aktualizálást – az adott tagra nézve – nem kell elvégeznie.
(9) A befektetési teljesítmény mérését, illetve nyilvánosságra hozatalát választható portfóliónként kell elvégezni.
68/B. § (1) A választható portfóliós rendszer bevezetésére, megszüntetésére vonatkozó döntés, illetve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat induláskori elfogadása a pénztár közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik. A választható portfóliós rendszer megindulása után a szabályzatot, illetve a befektetési politikát az igazgatótanács módosíthatja, azonban erről a következő közgyűlést tájékoztatni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a választható portfóliók megnevezését, összetételét, az egyes portfóliókhoz kapcsolódó befektetési politika és a várható kockázatok leírását, a portfóliókra jellemző referencia index ismertetését,
b) a rendszer működtetési költségeinek részletes leírását,
c) a rendszer működtetésének, illetve a portfólió váltásnak a tagokra és a pénztárra vonatkozó részletes eljárási szabályait,
d) a tagok tájékoztatásának tartalmát és szabályait,
e) a rendszer működtetéséhez kapcsolódó számviteli, nyilvántartási és informatikai háttér leírását.
(3) A pénztár befektetési politikáját a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatba kell foglalni. A befektetési politikára megfogalmazott előírásoknak a választható portfóliós szabályzat vonatkozásában is érvényesülniük kell.
68/C. § Az egyedi portfólióváltással összefüggő, pénztártagra terhelt költségek nem haladhatják meg az egyéni számlakövetelés egy ezrelékét, és nem lehetnek magasabbak 2000 forintnál.”
199. § Az Mpt. 74. §-a a következő (4)–(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2007. évben nem haladhatja meg a nyugdíjpénztár által kezelésre átadott vagyon tárgyév eleji és tárgyév végi piaci értéke számtani átlagának 0,9 százalékát, 2008-tól 0,8 százalékát. Ennél magasabb ellenérték esetén a szerződés ellenértékre vonatkozó kikötése semmis.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztár nyilvántartásba vétele a tárgyévben, vagy az azt megelőző három naptári évben történt.”
200. § Az Mpt. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A letétkezelővel, vagyonkezelővel, a számlavezetővel, kiszervezett tevékenységet végzővel, a biztosításmatematikai feladatokat ellátóval kötött szerződés és annak módosítása csak írásban érvényes. A szolgáltatóval kötött szerződésről és annak megszüntetéséről a pénztár 3 munkanapon belül tájékoztatja a Felügyeletet, a Felügyelet által meghatározott tartalmú adatlap megküldésével.”
201. § Az Mpt. 77/B. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, kiszervezheti. A kiszervezett tevékenységet végző a 79. § alapján adatkezelést végezhet.”
202. § Az Mpt. 83. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A végelszámolási eljárására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt kell megfelelően alkalmazni.”
203. § Az Mpt. 110. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A tevékenységi engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénztár]
„h) taglétszáma 6 hónapot meghaladó időtartamban nem éri el a 7. § (1) bekezdésében meghatározott taglétszámot.”
204. § Az Mpt. a következő 120/A. §-sal egészül ki:
„120/A. § (1) A 120. §-ban meghatározott központi nyilvántartásból a Felügyelet adatokat szolgáltat – törvényben meghatározott feladata teljesítéséhez – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak és az állami adóhatóságnak. A központi nyilvántartásból a Felügyelet hozzáférést biztosít a magánnyugdíjpénztárak számára a nyilvántartásban tárolt pénztártagok adataihoz, amennyiben az feladataik ellátásához szükséges. A hozzáférés keretében a magánnyugdíjpénztárak lekérdezési jogosultsággal rendelkeznek. A hozzáférés részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
(2) A központi nyilvántartásból a Felügyelet a tagdíjbevételek alakulásáról, az államháztartás információs szükségleteihez igazodva a minisztériumok, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Államkincstár, valamint egyéb állami szervek részére, amennyiben az az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges, egyedi azonosításra alkalmatlan információt szolgáltat.
(3) A központi nyilvántartásban tárolt adatokból
a) a Pénztárak Garancia Alapja a pénztári rendszer tagjaival kapcsolatos feladatai ellátása céljából,
b) az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése céljából,
c) a bíróságok, az ügyészségek a bűnüldözési és büntetés-végrehajtási szervek, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása céljából
az általuk törvény alapján kezelhető adatok igénylésére jogosultak.
(4) A központi nyilvántartás adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
(5) Az (1) és (3) bekezdésekben nem szabályozott esetben személyes adatok továbbításának csak akkor lehet helye, ha ahhoz az érintett írásban hozzájárult.
(6) A központi nyilvántartásba saját adatai tekintetében az érintett pénztár, foglalkoztató vagy természetes személy betekinthet, a róla nyilvántartott adatokról felvilágosítást kérhet.
(7) A központi nyilvántartásból a foglalkoztató a vele a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyt létesített pénztártag adatainak szolgáltatását igényelheti, ha arra a pénztártagot terhelő tagdíj bevallási és befizetési kötelezettség teljesítése érdekében van szükség. Az adatokat – az adatkérés céljának és jogalapjának egyidejű igazolása mellett – írásban kell kérelmezni, a központi nyilvántartásból teljesíthető adatszolgáltatás a pénztártagsági jogviszony fennállására és az érintett pénztár adatainak átadására terjedhet ki. A Magyar Államkincstár (MÁK) Területi és Fővárosi Igazgatósága, a számfejtési körébe tartozó munkáltatóknál Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban álló pénztártagok adatainak szolgáltatását igényelheti, ha arra a pénztártagot terhelő tagdíjbevallási és befizetési kötelezettség teljesítése érdekében van szükség. Az adatkérésben az érintett pénztártag és munkáltató adatai mellett fel kell tüntetni az adatkérést kezdeményező MÁK területi igazgatóság azonosító és leíró adatait is (adószám, név, székhely). Az adatszolgáltatás elektronikus úton is igényelhető.”
205. § Az Mpt. 134. § (1) bekezdésének h) pontja a következő szövegrésszel egészül ki:
„valamint a választható portfóliókban elhelyezhető befektetési eszközök körére, illetve azok megengedhető mértékére vonatkozó egyes szabályokat;”
206. § Az Mpt. 1. számú melléklete e törvény 10. számú melléklete szerint módosul.
207. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. §-a (3) bekezdése a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
„a) a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék), ideértve az álláskeresési támogatás után fizetett egészségbiztosítási járulékot is;
b) a biztosított által fizetett egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék);
c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve
1. a baleseti járulékot, illetőleg egészségügyi szolgáltatási járulékot,
2. az egészségbiztosítási ellátásokra kötött megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot,
3. a munkáltatói táppénz-hozzájárulást,
4. az Alk. tv. 7. §-a alapján a Magyar Államkincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt összeget,
5. a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjaira irányadó korhatár alatti III. csoportos rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátáshoz történő hozzájárulást;”
208. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvgyi) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A települési önkormányzat jegyzője megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 130%-át,
aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-át az a) pont alá nem tartozó esetben,
feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.”
209. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra vonatkozó részletes szabályokat, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozását, összetételét és eljárását a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.”
210. § Az Szjtv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az SZF a szerencsejáték-szervezőt, annak vezetőit vagy vezető tisztségviselőit a szerencsejáték-szervező tevékenységtől legfeljebb 5 éves időtartamra, meghatározott feltétel bekövetkezéséig vagy akár véglegesen is eltilthatja, ha
a) a szerencsejáték-szervező az SZF hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg,
b) a szerencsejáték-szervező súlyos jogszabálysértést követ el, amellyel a játék tisztaságát sérti,
c) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye,
d) a szerencsejáték-szervező az állammal szembeni kötelezettségét súlyosan megszegi, vagy az állammal szembeni kötelezettségének ismételten nem tesz eleget.
Az eltiltás pénznyerő automaták üzemeltetése esetén meghatározott játékteremben folytatott szerencsejáték-szervezői tevékenységre vonatkozóan is alkalmazható.”
211. § (1) Az Szjtv. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Játékterem működéséhez a játékterem helye szerinti települési önkormányzat, a főváros területén a kerületi önkormányzat jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása szükséges arról, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az építésügyi jogszabályoknak és az e törvényben foglaltaknak megfelel, valamint, hogy a játékterem működéséhez az e törvény 2. § (4) bekezdésének a) pontjában foglalt érdekek védelmét figyelembe véve mérlegelési jogkörében eljárva hozzájárul.”
(2) Az Szjtv. 26. §-ának (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) A szerencsejáték-szervező a 2. § (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban és az (5) bekezdésben meghatározott személyi megfelelőségének folyamatosan fenn kell állnia, az SZF pedig a személyi megfelelőség meglétét köteles ellenőrizni. Ha a szerencsejáték-szervező e kötelezettségének nem tesz eleget, az SZF megállapítja a szerencsejáték-szervező részére kiállított engedélyek érvénytelenségét, a szerencsejáték-szervezői tevékenység megszűnését. A szervezőnek a személyi megfelelőség meghosszabbítására irányuló kérelmet a személyi megfelelőség lejárata előtt legalább 10 munkanappal be kell nyújtania az SZF-hez.”
(3) Az Szjtv. 26. § (19) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(19) A pénznyerő automata a gyártásának időpontjától számított 5 éven túl – illetve annak letelte előtt, ha a szervező a pénznyerő automata üzemeltetésének végleges megszüntetéséről dönt – teljes egészében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint meghatározott elektronikus berendezés hulladékának minősül.”
212. § Az Szjtv. a következő 26/B. §-sal egészül ki:
„26/B. § (1) Az I. kategóriába sorolható játéktermet az SZF erre irányuló kérelem esetén „elektronikus kaszinóként” engedélyezheti.
(2) Az SZF abban az esetben engedélyezi elektronikus kaszinóként az I. kategóriába sorolható játéktermet, ha a szerencsejáték-szervező, a pénznyerő automata, valamint a játékterem megfelel a következő feltételeknek:
a) a szervező legalább 50 millió forint alap- vagy törzstőkével rendelkező gazdasági társaság,
b) a játékteremnek videó-technikai ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie,
c) a játékteremben legalább 25 játékhelyen lehetséges a játék és a játékhelyek legalább 70%-ának folyamatosan üzemelnie kell,
d) a játékterem játékhelyenként legalább 3 m2 alapterülettel rendelkezik,
e) a játékteremben legalább egy darab olyan I. kategóriába sorolt pénznyerő automata is üzemel, amely biztosítja, hogy egy tét megtételével, egy játék alkalmával az elérhető nyeremény a tét ötszázszorosát is elérheti, azonban azt nem haladja meg,
f) a játékteremben pénznyerő automata és játékautomata üzemeltetésen kívül a játékosok vendéglátásához szorosan kapcsolódó tevékenységet is folytatnak, figyelembe véve a 26. § (3) bekezdést.
(3) Az elektronikus kaszinóra és a (2) bekezdés e) pontja szerinti pénznyerő automatára egyebekben az I. kategóriába sorolt játékteremre és az I. kategóriájú pénznyerő automatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
213. § (1) Az Szjtv. 27. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott koncessziós dijat évente valorizálni kell. A koncessziót a koncessziós díj megfizetését megelőző évi, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindexszel megnövelve kell kiszámítani és megfizetni a tárgyév február hó 15-éig. Ha a koncessziós időtartam év közben kezdődik meg vagy fejeződik be, az adott évre a koncessziós díj időarányos részét kell megfizetni.”
(2) Az Szjtv. 27. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A szerencsejáték-szervezők közül kizárólag – az e törvényben előírtaknak megfelelően – a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós joggal rendelkező szerencsejáték-szervező, illetve koncessziós társaság és állami játékszervező jogosult a cégnevében, hirdetésben vagy bármilyen más módon a kaszinó elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. Az SZF által elektronikus kaszinóként engedélyezett, I. kategóriába sorolt játéktermet üzemeltető szervező jogosult a cégnevében, hirdetésben vagy bármilyen más módon az „elektronikus kaszinó” elnevezést, „e-kaszinó” rövidítést és jelzős alakját, valamint idegen nyelvű megfelelőjét szerepeltetni. E korlátozás nem vonatkozik a szerencsejáték-szervezők szakmai és érdek-képviseleti szervezeteire.”
214. § Az Szjtv. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A koncessziós díj mértéke évente legalább 100 millió Ft. A koncessziós díjat a 27. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően évente valorizálni kell.”
215. § (1) Az Szjtv. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénznyerő automata játékadója játékhelyenként – a játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata kivételével – az I. és II. kategóriájú játékteremben üzemelő pénznyerő automata esetén havonta 100 000 forint, az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata esetén havonta 120 000 forint. A játékadót minden megkezdett hónap után meg kell fizetni.”
(2) Az Szjtv. 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A pénznyerő automata üzemeltetése után nem kell játékadót fizetni, ha az SZF megállapította, hogy
a) a pénznyerő automata megsemmisült, vagy tartósan üzemképtelenné vált,
b) a jogszabály szerinti üzemeltetés nem lehetséges.”
216. § Az Szjtv. a következő 36/B. §-sal egészül ki:
„36/B. § Az SZF felé bármilyen jogcímen teljesített 1 ezer forint alatti túlfizetést az SZF nem utalja vissza.”
217. § Az Szjtv. 38. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy]
„h) a szerencsejátékra vonatkozó koncessziós eljárással, így különösen a Pályázati Értékelő Bizottság létrehozásával, összetételével és eljárásával,”
218. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 5/C. §-ának (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5/C. § (1) Nem keletkezik a kötelezettnek termékdíj-fizetési kötelezettsége a 2. § (3) bekezdés szerinti termék exportja, valamint a Közösségen belüli értékesítése esetén.
(2) Az a belföldi vevő, aki a környezetvédelmi termékdíjköteles terméket változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépítve igazoltan exportálta vagy a Közösségen belül értékesítette, a termékdíjat visszaigényelheti. A visszaigénylés feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla számát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.”
219. § A Kt. a következő 5/D. §-sal egészül ki:
„5/D. § (1) A 20. § ab) pontja szerinti láncügyletben részt vevő kötelezett a (2) bekezdés szerint bejelentett láncügylet tekintetében jogosult arra, hogy az e törvényben meghatározott feltételek mellett mentesüljön a termékdíj-fizetési kötelezettség alól.
(2) A kötelezettnek a láncügylet megkezdése előtt a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal bejelentést kell tennie az adóhatósághoz, amely a bejelentés adatait nyilvántartásba veszi. A kötelezett az adóhatóságnál bejelentett ügyletről külön nyilvántartást vezet.
(3) A láncügylet tekintetében
a) exportnak minősül, ha a termékdíj-köteles termék Közösség vámterületén kívülre végleges rendeltetéssel történő kiléptetését a kötelezett által az első belföldi értékesítéskor kiállított számlán szereplő teljesítés időpontját magában foglaló hónapot követő harmadik hónap utolsó napjáig a vámhatóság visszaigazolta;
b) Közösségen belüli értékesítésnek minősül, ha a termékdíj-köteles termék értékesítése belföldről a Közösség valamely más tagállamába történik, amennyiben okmánnyal igazolható, hogy a fuvarozás megkezdésének időpontja nem későbbi, mint a kötelezett által az első belföldi értékesítéskor kiállított számlán szereplő teljesítés időpontját követő 45. nap.
(4) Amennyiben az adóbevallás benyújtására előírt időpontig a termék kiszállítását igazoló okmányok a kötelezett rendelkezésére állnak, valamint a kiszállítással érintett konkrét jogügylet előzetesen bejelentésre került, a kötelezett mentesül a termékdíj-fizetési kötelezettség alól.
(5) Amennyiben az adóbevallás benyújtására előírt időpontig a termék kiszállítását igazoló okmányok nem állnak a kötelezett rendelkezésére, a kötelezett a (2) bekezdésben foglaltak szerint bejelentett láncügylet azonosító adatai alapján megállapított termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására jogosult
a) export esetén a (3) bekezdés a) pontjában,
b) Közösségen belüli értékesítés esetén a (3) bekezdés b) pontjában
foglalt határidő lejártáig.
(6) A kötelezett a nyilvántartásában szerepeltetett halasztott termékdíj-fizetési kötelezettség alól az igazoló okmányok kézhezvételekor mentesül.
(7) Amennyiben az adóhatóságnál bejelentett láncügylettel érintett termékdíj-köteles termék exportja vagy Közösségen belüli értékesítése mégsem történik meg, a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségének keletkezésére a 2. § (1) bekezdés a) pontjában és a 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóak.
(8) A (7) bekezdés szerinti esetben, amennyiben a (3) bekezdésben megjelölt határidőket követő 30 napon belül sem állnak a kötelezett rendelkezésére a termék kiszállítását igazoló okmányok, a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezését követően az adott évben, valamint az azt követő két adóévben a láncügyletre vonatkozó mentesülési szabályokat a kötelezett nem alkalmazhatja.”
220. § A Kt. 20. §-a a következő ab) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„ab) láncügylet: azon ügylet, melynek során a belföldön előállított környezetvédelmi termékdíj-köteles terméket több belföldi értékesítést követően exportálják vagy a Közösségen belül értékesítik oly módon, hogy a termékdíj-köteles termék kiszállítása közvetlenül a kötelezett telephelyéről, saját vagy bérelt raktárából történik, és a kötelezett okmányokkal igazolja, hogy a külföldi rendeltetési helyre történő fuvarozásra átvett termékdíj-köteles termék átvételi helye a kötelezett telephelye, saját vagy bérelt raktára.”
221. § A Kt. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, hogy a különböző hatóságok adatszolgáltatásának módjáról, a visszaigényléshez, a láncügylet esetén való mentesüléshez szükséges igazolásokról, a láncügylet bejelentésének és külön nyilvántartásának adattartalmáról szóló részletes szabályokat – az érdekelt miniszterekkel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.”
222. § Ez a törvény – a 223–257. §-okban foglaltak figyelembevételével – 2007. január 1-jén lép hatályba.
223. § (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezései – a (6)–(9) és (11) bekezdésben említettek kivételével – 2006. szeptember 1-jén lépnek hatályba, e rendelkezéseket – a (2)–(5) és (12)–(16) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) 2006. szeptember 1-jén hatályát veszti az Szja tv. 12/A. §-a és a §-a előtti cím, 44/B. §-a (1) bekezdésében a „vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adó megállapítása céljából tett nyilatkozata keretében tett külön nyilatkozat”, valamint a „több nyugdíj-előtakarékossági számla esetében is” szövegrész, 44/B. §-a (3) bekezdésének második mondata, 67. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 80. §-ának g) pontja.
(3) 2006. szeptember 1-jével az Szja tv.
a) 3. §-a 2. pontjának felvezető szövegében a „külföldi állampolgár és hontalan” szövegrész helyébe a „külföldi állampolgár, a hontalan” szövegrész,
b) 3. §-ának 75. pontjában, 10. §-ának (1) bekezdésében, 33. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 38. §-a (4) bekezdésének a)–b) pontjaiban, a 38. §-ának (9) bekezdésében, 44. §-ának (1) bekezdésében, 44/A. §-ának (1) bekezdésében, 78/A. §-ának (6) bekezdésében, 1. számú mellékletének 9.5.1. alpontjában az „adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása” szövegrész helyébe az „adóhatósági adómegállapítás” szövegrész,
c) 25. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében az „az e törvény szerint bevételnek nem számító tételeket” szövegrész helyébe az „azt a bevételt, amelyet e törvény szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni” szövegrész,
d) 26. §-ának (4) bekezdésében az „adóhatóság adatszolgáltatása alapján történő adómegállapítására” szövegrész helyébe az „adóhatósági adómegállapításra” szövegrész,
e) 28. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegében az „azzal, hogy a bevételnek nem része” szövegrész helyébe az „azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része” szövegrész,
f) 38. §-a (6) bekezdésének b) pontjában az „adóhatóság adatszolgáltatása alapján történő adómegállapítása” szövegrész helyébe az „adóhatósági adómegállapítás” szövegrész,
g) 66. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében a „az adót a következők szerint kell megállapítani” szövegrész helyébe a „az adót – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a következők szerint kell megállapítani” szövegrész,
h) 67. §-a (9) bekezdésének ac) pontjában az „(e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is),” szövegrész helyébe az „(e rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének új értékpapír kibocsátásával történő felemelése révén megszerzett értékpapírra is), feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulás létesítő okiratban meghatározott értékét az értékpapír megszerzésekor e törvény előírásai szerint a bevétel meghatározásánál figyelembe kell venni,” szövegrész,
i) 69. §-ának (7) bekezdésében a „44 százaléka” szövegrész helyébe az „54 százaléka” szövegrész, a „44 százalékát” szövegrész helyébe az „54 százalékát” szövegrész,
j) 76. §-ának (1) bekezdésében a „A szerencsejátékok” szövegrész helyébe a „A nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejátékok” szövegrész,
k) 77/C. §-a (15) bekezdésének felvezető szövegében az „időszak leteltét követően” szövegrész helyébe az „időszak leteltét követően, illetőleg az (1) bekezdés c) pontja szerint megszerzett értékpapír esetében” szövegrész,
l) 77/C. §-a (22) bekezdésének a) pontjában a „követő második év utolsó napjával” szövegrész helyébe a „második év, az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a joggyakorlásra nyitva álló időszak utolsó napjával” szövegrész,
m) 77/C. §-a (24) bekezdésének d) pontjában a „jog gyakorlása révén megszerzett” szövegrész helyébe a „jog gyakorlása révén, az (1) bekezdés c) pontjában nem említett esetben megszerzett” szövegrész,
n) a 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezete 24. pontjának a) és b) pontjaiban az „50 ezer forintot” szövegrész helyébe a „100 ezer forintot” szövegrész,
o) a 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezetének 3. pontjában a „dolgozó élelmezési költségtérítéséről szóló minisztertanácsi rendelet” szövegrész helyébe a „munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló kormányrendelet” szövegrész,
p) a 10. számú melléklet I. Jellemzően előforduló bevételek fejezetének 3. pontjában a „(különösen az üzleti bankszámlán jóváírt kamat)” szövegrész helyébe a „(különösen a belföldi pénzforgalmi bankszámlán jóváírt kamat)” szövegrész
lép, azzal, hogy a k) és m) pont rendelkezését a 2006. szeptember 1-jéig már nyilvántartásba vett elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programok esetében is alkalmazni lehet, továbbá azzal, hogy a g) pont rendelkezését a 2006. adóév utáni adófizetési kötelezettség meghatározásánál is alkalmazni lehet.
(4) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 12. §-át a 2006. évre vonatkozó adóhatósági adómegállapításra is alkalmazni kell.
(5) Az Szja tv. 69. §-a e törvénnyel megállapított (4) bekezdésének és e törvénnyel módosított (7) bekezdésének rendelkezését a reprezentáció és az üzleti ajándék utáni adófizetési kötelezettség tekintetében a 2006. augusztus 31-ét követően kezdődő adóév esetében kell először alkalmazni.
(6) 2007. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv. 3. §-a 23. pontjának d) és n) alpontja, 3. §-a 72. pontjának h) alpontja, 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „a nyugdíjat, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot, valamint” szövegrész, 7. §-a (1) bekezdésének o) pontja, 36/A. §-a és a § előtti cím, 39. §-ának (2) bekezdése, 71. §-a (2) bekezdésének g) pontja, 1. számú mellékletének 4.11. alpontja, 1. számú mellékletének 5.4. alpontja, 1. számú mellékletének 5.5. alpontjában a „a bérnek pénzintézetnél nyitott bankszámlára törvény által kötelezően előírt átutalásából adódó többletköltség munkáltató által történő megtérítése, legfeljebb évi 2 ezer forint összeghatárig, továbbá” szövegrész, 1. számú mellékletének 7.6. alpontja, 1. számú mellékletének 8.10. alpontja, 1. számú mellékletének 8.11. alpontjában „a munkáltatói, a szolgálati érdekből történő áthelyezéskor a lakóhely változása miatt a költözködéshez nyújtott szolgáltatás, továbbá” szövegrész, azzal, hogy a hatályon kívül helyezett rendelkezéseket 2006. évre még alkalmazni kell, továbbá azzal, hogy amennyiben a magánszemély 2006. december 31-én a felnőttképzés díja kedvezményének halasztott igénybevételére jogosult, a kedvezményt az Szja tv. 2006. december 31-én hatályos 36/A. §-a szerint még igénybe veheti.
(7) 2007. január 1-jén az Szja tv. 38. §-a hatályát veszti, azzal, hogy az Szja tv. 2006. december 31-én hatályos 38. §-ának rendelkezéseit az említett § (7) bekezdésében meghatározott időtartamon belül alkalmazni lehet, ha a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztése 2007. január 1-je előtt megkezdődött.
(8) Az e törvény 1. számú mellékletének az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.7., 8.3. alpontját, valamint 8.19. alpontjának a) pontját módosító, valamint 7.19. és 7.20. alpontját megállapító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba, az Szja tv. 28. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel módosított e) pontja, valamint az e törvény 1. számú mellékletének az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.5. alpontját módosító rendelkezése 2007. június 1-jén lép hatályba.
(9) Az Szja tv.
a) 3. §-ának e törvénnyel megállapított 32. pontja és 72. pontjának e törvénnyel megállapított a)–b) és s) alpontja,
b) 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja,
c) 11. §-ának e törvénnyel megállapított (1)–(2) bekezdései,
d) 28. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel megállapított d) pontja,
e) 36. §-ának e törvénnyel megállapított (1)–(3) bekezdései,
f) 44. §-ának e törvénnyel megállapított (2)–(5) bekezdései,
g) 44/A. §-ának e törvénnyel megállapított (2)–(3) és (5)–(6) bekezdései,
h) 49. §-ának e törvénnyel megállapított (17) bekezdése,
i) 49/B. §-ának e törvénnyel megállapított (8) és (20) bekezdései,
j) 71. §-ának e törvénnyel megállapított (4)–(5) bekezdései
2007. január 1-jén lépnek hatályba, e rendelkezéseket az ettől az időponttól megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(10) E törvénynek az Szja tv. 3. §-ának 76. pontját megállapító, valamint 28. §-ának (17) bekezdését és 44/B. §-át módosító rendelkezései 2006. szeptember 1-jén lépnek hatályba az a)–d) pontokban foglaltak szerint.
a) E rendelkezéseket 2006. augusztus 31-ét követően
aa) nyugdíj-előtakarékossági számlának minősülő a külön törvény szerinti nyugdíj-előtakarékossági számlákra és azokkal összefüggő ügyletekre kell alkalmazni;
ab) a 2006. augusztus 31-ét megelőzően kötött megállapodás alapján vezetett, az Szja tv. 2006. augusztus 31-én hatályos 3. §-ának 76. pontja szerint nyugdíj-előtakarékossági számlának minősülő a külön törvény szerinti nyugdíj-előtakarékossági számlákra az Szja tv. 3. §-ának e törvénnyel megállapított 76. pontjában foglalt feltétellel lehet alkalmazni.
b) Az ab) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági számlára 2006. szeptember l-jét megelőzően befizetett összegekre vonatkozó nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat megtételére, és annak alapján történő átutalásra az Szja tv. 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összegek átutalását az adóhatóság csak az Szja tv. 3. §-ának e törvénnyel megállapított 76. pontja szerint jelölt nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesíti.
c) Az ab) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági számlák esetében az Szja tv. 44/B. §-ának e törvénnyel megállapított (6)–(7) bekezdését kell alkalmazni, ha a rendelkezésben említett követelés-áthelyezés az Szja tv. 3. §-ának e törvénnyel megállapított 76. pontja szerint jelölt nyugdíj-előtakarékossági számlára történik.
d) Az ab) pontban említett nyugdíj-előtakarékossági számlákra vonatkozóan a számlavezető az e törvény kihirdetését követően tértivevényes levélben nyolc munkanapos határidő kitűzésével felszólíthatja, de legkésőbb a hatálybalépését követő három munkanapon belül fel kell szólítania a magánszemélyt az Szja tv. 3. §-ának e törvénnyel megállapított 76. pontja szerinti nyilatkozat megtételére, valamint tájékoztatja a nyilatkozattal kapcsolatos adójogi tudnivalókról, különös tekintettel az Szja tv. 44/B. §-ának e törvénnyel megállapított (10) bekezdésében foglaltakra. Az e pont rendelkezése szerint adott nyilatkozat alapján a számlavezető „NYESZ–R” megkülönböztető jelzést 2006. szeptember 1-jétől alkalmazhatja. A felek bármelyikének késedelme esetén igazolási kérelem alapján és egyébként az e rendelkezéssel összefüggő jogvitában a számlavezető székhelye szerint illetékes adóhatóság engedélyezheti az említett megkülönböztető jelzés említett időponttól történő alkalmazását.
(11) Az Szja tv. 53. §-ának 2006. augusztus 31-én hatályos vagy az e törvénnyel megállapított (4) bekezdését (az említett bekezdések bármelyikét) – a magánszemély döntése szerint – a 2006-os és a 2007-es adóévre is alkalmazni lehet.
(12) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ának rendelkezéseit – a (13) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a 2006. szeptember 1-jétől megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(13) A (12) bekezdés rendelkezése alapján
a) az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ának (2) bekezdését a 2006. augusztus 31-éig megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetén a 2006. augusztus 31-ét követően induló első teljes kamatperiódusra jóváírt (kifizetett) kamatra kell először alkalmazni;
b) az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-a (1) bekezdésének bb) alpontjában említett esetben az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ának (2) bekezdését az értékpapír 2006. augusztus 31-ét követő megszerzése esetén kell alkalmazni;
c) az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ában említett maradékjogból és lejárati szolgáltatásból származó jövedelemre az Szja tv. e törvénnyel megállapított 65. §-ának (2) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a biztosítási szerződés megkötése 2006. augusztus 31-ét követően történt;
d) az a)–c) pontokban nem említett esetekben – feltéve, hogy a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték – az ügylet, szerződés alapján a 2006. augusztus 31-ét követően elsőként megszerzett bevételre az Szja tv. 65. §-ának a 2006. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(14) Az Szja tv. e törvénnyel megállapított 67/A. §-a (8) bekezdésének rendelkezésétől eltérően a magánszemély a 2006. augusztus 31-én tulajdonában lévő értékpapír átruházása esetén az értékpapír megszerzésére fordított érték meghatározására választhatja a 2006. augusztus hónap utolsó tőzsdenapjának az adott értékpapírra vonatkozó záró árfolyamát.
(15) Az Szja tv. 77/C. §-a e törvénnyel megállapított új (18) bekezdésének rendelkezését a 2006. augusztus 31-ét követően nyilvántartásba vett elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program esetében kell alkalmazni.
(16) 2006. szeptember 1-jével az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény
a) 178. §-ának (5)–(7) bekezdése, 179. §-ának (1)–(3) és (5)–(8), továbbá (11)–(12) bekezdése 2006. szeptember 1-jén hatályát veszti,
b) 179. §-a (4) bekezdésének felvezető szövegében a „2007. január 1-jével” szövegrész helyébe a „2006. szeptember 1-jével” szövegrész lép,
c) 179. §-ának (9) bekezdésében a „december” szövegrész helyébe az „augusztus” szövegrész lép,
d) 179. §-ának (10) bekezdésében a „a 2007.” szövegrész helyébe az „a 2006.” szövegrész lép.
(17) Az Szja tv. 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után az a)–f) pont szerint lehet az adókötelezettséget meghatározni.
a) Meg kell határozni az átlagos napi
aa) készpénz záró-egyenleget,
ab) készpénzforgalmat
a 2006. január 1.–augusztus 31. közötti időszakra.
b) Ha az aa) pont szerint megállapított összeg az ab) pont szerinti összeg kétszeresét meghaladja, a meghaladó részből – de legfeljebb a jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből – ki kell számítani az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában a magánszemélyre jutó részt.
c) A jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összegéből a b) pont szerinti összeggel megegyező rész adója 10 százalék.
d) Az Szja tv. 66. §-a szerinti adó alapja a magánszemély számára jóváhagyott osztalékból a b) pont szerinti összeggel csökkentett rész.
e) A c) pont szerinti adót a kifizető a d) pont szerinti adóalap adójától elkülönítve, a bevételszerzés napjára állapítja meg, és arról külön igazolást ad a magánszemélynek. Választható, hogy
ea) a magánszemély az adót a kifizetőtől kapott igazolás szerinti bevételszerzés napjának negyedévét követő hónap 12. napjáig fizeti meg, azzal, hogy kérelmére az adóhatóság az adóévben és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben történő megfizetést engedélyez, vagy
eb) a kifizető az adót levonja, bevallja és megfizeti azzal, hogy kérelmére az adóhatóság az adóévben és az azt követő négy adóévben öt egyenlő részletben történő megfizetést engedélyez.
f) A magánszemély a kifizetőtől kapott igazolás alapján a b) pont szerinti adóalapot és a c) pont szerinti adót a d) pont szerinti adóalaptól és annak adójától elkülönítve a megállapítás évéről szóló adóbevallásában az osztalékra irányadó szabályok szerint köteles bevallani.
g) E bekezdés alkalmazásában
ga) átlagos napi készpénz záró-egyenleg: a házipénztár napi záró-egyenlegei együttes összegének és a napi záró-egyenlegek számításánál figyelembe vett napok (kivéve azokat a napokat, amelyeken pénztári forgalom nem volt) számának a hányadosa, azzal, hogy az átlagos napi készpénz záró-egyenleg meghatározásánál a napi záró-egyenleg csökkenthető a pénzügyi szolgáltatási tevékenység, illetve a szerencsejáték szervezési tevékenység céljából tartott pénzkészlettel;
gb) átlagos napi készpénzforgalom: a házipénztárba befolyt és a házipénztárból kifizetett összegek napi egyenlegei (a bevételezett összeg csökkentve a kiadott összeggel) előjeltől független együttes összegének és a napi egyenlegek számításánál figyelembe vett napok számának a hányadosa.
(18) Az Szja tv. 66. §-ának rendelkezéseitől eltérően, a 2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a számvitelről szóló törvény szabályai szerint megállapított és jóváhagyott, a magánszemélynek a megállapítás évében megszerzett bevételként igazolt osztaléknak a 2006. adóévi adózott eredmény terhére megállapított összege után a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsön 2006. adóévi elengedése esetén az a)–f) pont szerint lehet az adókötelezettséget meghatározni.
a) Ki kell számítani a 2006. adóévi adózott eredmény terhére megállapított, de legfeljebb a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsönből a 2006. adóévben elengedett összeggel egyező osztalékrésznek az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje (részvény, üzletrész, vagyonjegy stb.) arányában a magánszemélyre jutó részt.
b) A jóváhagyott osztalékból az a) pont szerint megállapított összeggel megegyező rész adója 10 százalék.
c) Az Szja tv. 66. §-a szerinti adó alapja a magánszemély számára jóváhagyott osztalékból az a) pont szerinti összeggel csökkentett rész.
d) A b) pont szerinti adót a kifizető a c) pont szerinti adóalap adójától elkülönítve, a bevételszerzés napjára állapítja meg, és arról külön igazolást ad a magánszemélynek.
e) Választható, hogy
ea) a magánszemély az adót a kifizetőtől kapott igazolás szerinti bevételszerzés napjának negyedévét követő hónap 12. napjáig fizeti meg; vagy
eb) a kifizető az adót levonja, bevallja és megfizeti.
f) A magánszemély a kifizetőtől kapott igazolás alapján az a) pont szerinti adóalapot és a b) pont szerinti adót a c) pont szerinti adóalaptól és annak adójától elkülönítve a megállapítás évéről szóló adóbevallásában az osztalékra irányadó szabályok szerint köteles bevallani.
(19) Az e § (17)–(18) bekezdése 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.
224. § 2006. szeptember 1-jén hatályát veszti a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja.
225. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit – a (2)–(15) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – első ízben a 2007. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2007. adóévi társasági adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) E törvény kihirdetésekor lép hatályba a Tao. e törvénnyel megállapított 5. §-ának (5) bekezdése, 5. §-ának (7) bekezdése, 6. §-ának (4) bekezdése, 9. §-ának címe és (2) bekezdésének b) pontja, 9. §-a (3) bekezdése c) pontjának felvezető rendelkezése és ca) alpontja, 13. §-ának (7) bekezdése, 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése, 26. §-ának (10)–(11) bekezdése, 5. számú mellékletének 13. pontja, 6. számú mellékletének címe, továbbá a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontjában a „saját részvény” szövegrész helyébe a „saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy” szövegrész lép, rendelkezéseit 2006. július 1-jétől kell alkalmazni.
(3) E törvény kihirdetésekor lép hatályba a Tao. e törvénnyel megállapított 13. §-a (6) bekezdése, 16. §-a (1) bekezdése c) pontjának ci)–ck) alpontja, 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 17. § (12) bekezdése rendelkezése, rendelkezései a 2006. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2006. adóévi társasági adókötelezettségére is alkalmazhatók.
(4) E törvény kihirdetésekor lép hatályba a Tao. e törvénnyel megállapított 1. számú melléklete 14. pontja, rendelkezése első ízben a 2005. adóév adóalapjának megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév adókötelezettségére is alkalmazható.
(5) 2007. július 1-jén lép hatályba a Tao. e törvénnyel megállapított, 13/A. §-a és az előtte lévő cím, 20. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja, 20. §-ának (6) bekezdése, 5. számú mellékletének 3–5. pontja, 6. számú mellékletének E) fejezete, egyidejűleg a Tao. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontjában „a gazdasági társaság,” szövegrész helyébe „a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is)”, 5. §-ának (7) bekezdésében „a közhasznú társaság” szövegrész helyébe „a közhasznú társaság, a, nonprofit gazdasági társaság” szövegrész, 6. §-ának (4) bekezdésében „a közhasznú társaság,” szövegrész helyébe „a közhasznú társaság, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,” szövegrész, 20. §-a (2) bekezdésében „a szociális szövetkezet,” szövegrész helyébe „a szociális szövetkezet, közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság” szövegrész, 26. §-ának (11) bekezdésében „a közhasznú társaságnak” szövegrész helyébe „a közhasznú társaságnak, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak” szövegrész, 6. számú mellékletének címében a „közhasznú társaság” szövegrész helyébe „közhasznú társaság, közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság” szövegrész lép.
(6) 2009. július 1-jén a Tao. 13/A. § címében a „és a szociális szövetkezet” szövegrész a „ , a szociális szövetkezet és a vízitársulat” szövegrészre változik, egyidejűleg a 13/A. §-a (1) bekezdésében a „társaság” szövegrész helyébe „társaság és a vízitársulat” szövegrész lép.
(7) A Tao. e törvénnyel megállapított 22/B. §-át módosító rendelkezések hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott külön törvény hatálybalépésével hatályát veszti a Tao. 22/B. §-ának (5) bekezdése, 22/B. §-a (9) bekezdésének c) pontja, 22/B. §-ának (16) bekezdése.
(9) E törvény kihirdetésének a napján hatályát veszti a Tao. 16. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja, azzal, hogy e rendelkezést figyelembe véve lehet a 2006. évi adóalapot és a 2006. évi adókötelezettséget megállapítani.
(10) 2007. július 1-jével hatályát veszti a Tao. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „és a szociális szövetkezetnek” szövegrész.
(11) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti a Tao. 6. §-a (4) bekezdésében „a célszervezet,” szövegrész, 21. §-ának (12) bekezdésében „a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően” szövegrész, 29/C. §-ának (1)–(3) és (5) bekezdése, valamint 29/D. §-a (1)–(2) és (6)–(7) bekezdése.
(12) 2009. július 1-jén hatályát veszti a Tao. 13. §-a és az előtte lévő cím, 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése, 29/B. §-a (3) bekezdése, 6. számú mellékletének C) fejezete és címében „közhasznú társaság,” szövegrész, 5. §-a (7) bekezdésében „ , a közhasznú társaság” szövegrész, a 6. §-a (4) bekezdésében „a közhasznú társaság,” szövegrész, 20. §-a (2) bekezdésében „közhasznú társaság, a” szövegrész, 26. § (11) bekezdésében „a közhasznú társaságnak,” szövegrész, 29/A. §-a (1) bekezdésében „és a közhasznú társaság” szövegrész.
(13) Az adózónak a Tao. 10. § (6) bekezdésének 2006. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint készített bevallása figyelembevételével megállapított nyilvántartott adómentesen képzett eredménytartalékkal, egyenlő részletekben a 2007-ben kezdődő adóév és az azt követő két adóév adózás előtti eredményét kell növelnie, kivéve ha közhasznú társasággá alakul, vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként működik tovább.
(14) A 2006. évi adókötelezettség megállapításakor nem kell a Tao. 10. § (5) bekezdésének rendelkezését alkalmazni a célszervezet jogutódjának, ha közhasznú társaság.
(15) A felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon a 2006. adóévi adóalapjához szükséges adatokat a 2006. évi beszámoló (és az azt alátámasztó nyilvántartás) adataiból a 2006. június 30-ára készített közbenső mérleg (és az azt alátámasztó nyilvántartás) megfelelő adatainak levonásával határozza meg.
(16) Ha az adózónak a 2006. évi fizetendő adó alapján kell adóelőleget bevallania, akkor összegének meghatározásakor a Tao. 2007. január 1-jétől hatályos 6. §-a (5)–(6) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.
(17) A Tao. e törvénnyel módosított 4. §-a 5. pontjának, a 7. §-a (1) bekezdése gy) pontja b) alpontjának, a 7. §-a (10) bekezdése c) pontjának, valamint a 8. §-a (1) bekezdése m) pontja b) alpontjának rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően megszerzett részesedésre lehet alkalmazni.
226. § (1) E törvénynek az Eva tv.-t módosító rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 2006. évben az Eva tv. 5. § (1) bekezdésétől és 9. §-ától eltérően az adó mértéke az adóalany választásától függően
a) az általa január 1. és szeptember 30. között megszerzett bevételnek az Eva tv.-ben meghatározott, azonos időszakra jutó jogcímek szerint módosított összege alapján kiszámított pozitív adóalap 15%-a, továbbá az általa október 1. és december 31. között megszerzett bevételnek az Eva tv.-ben meghatározott, azonos időszakra jutó jogcímek szerint módosított összege alapján kiszámított pozitív adóalap után az Eva tv. e törvénnyel megállapított 9. §-ában meghatározott adómérték, vagy
b) a pozitív adóalap után 15 százalék és a pozitív adóalapnak – az október 1.–december 31. közötti időszakra tekintettel – egynegyed része után további 10 százalék.
(3) Az adóalany a 2006. évi adókötelezettség megállapításához az Eva tv. 4. §-a szerinti, az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségét úgy köteles teljesíteni, hogy a (2) bekezdés szerinti adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges adatok rendelkezésre álljanak.
(4) 2006. évben – az Eva tv. 10. § (3) bekezdéstől eltérően – az adóalany szeptember 15-ig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy október 1-jétől adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni, azzal, hogy e bejelentését az említett időpontig visszavonhatja.
(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentésre nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye, bejelentés hiányában az állami adóhatóság az adózót 2006. október 1. és december 31. között is adóalanyként tartja nyilván.
(6) Az adózó adóalanyisága a (4) bekezdésben említett bejelentés esetén szeptember 30-ával megszűnik és a bevallás benyújtásának határideje az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap.
(7) Ha az eva alany adóalanyisága 2006. szeptember 30-át követően az Eva tv. 3. § (1) bekezdésében említett okok valamelyike miatt szűnik meg, akkor a 2006. évi adókötelezettsége megállapításához az eva alapot a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével határozza meg.
227. § (1) Az Eva tv. e törvénnyel megállapított 9. §-a és 12. § (4) bekezdése 2006. október 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 226. § (2), (3) és (7) bekezdése 2006. október 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 226. § (4), (5) és (6) bekezdése a törvény kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
(4) Az Eva tv. 3. § (2) bekezdésében „a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező” szövegrész helyébe „az egyéni vállalkozónak minősülő” szövegrész lép.
228. § (1) E törvénynek az áfa-törvényt módosító rendelkezései – a 229–230. §-okban foglaltak figyelembevételével – 2006. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
(2) 2006. szeptember 1-jén az áfa-törvény 28. § (2) bekezdése, 31. § (7) bekezdése, 44. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint az 1. számú mellékletének I. része hatályát veszti, valamint a 41. § (1) bekezdésében „a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel” szövegrész helyébe „a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel” szövegrész lép.
(3) E törvénynek az áfa-törvényt módosító rendelkezéseit, továbbá a (2) bekezdés rendelkezéseit első ízben – a (4)–(9) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog 2006. augusztus 31. napját követően keletkezik.
(4) Ha az adófizetési kötelezettség keletkezésének megállapítására az áfa-törvény 16. §-ának (11) bekezdése az irányadó, és az adófizetési kötelezettség 2006. augusztus 31. napját követően keletkezik, továbbá a felek közötti elszámolási időszak kezdőnapja 2006. szeptember 1. napját megelőzi, az áfa-törvénynek a 2006. szeptember 1. napját megelőző napon hatályos 28. §-a (2) bekezdését, valamint 44. § (2) bekezdése b) pontját a felek adott elszámolási időszakára vonatkozóan még alkalmazni kell.
(5) Ha az adófizetési kötelezettség keletkezésének megállapítására az áfa-törvény 16. §-ának (14) bekezdése az irányadó, és az adófizetési kötelezettség 2006. augusztus 31. napját követően keletkezik, továbbá az egyes részkifizetésekkel érintett bérbeadási időszak kezdőnapja 2006. szeptember 1. napját megelőzi, az áfa-törvénynek a 2006. szeptember 1. napját megelőző napon hatályos 28. §-a (2) bekezdését, valamint 44. § (2) bekezdése b) pontját a felek adott bérbeadási időszakára vonatkozóan még alkalmazni kell.
(6) A 2006. augusztus 31. napját követően adófizetési kötelezettséget keletkeztető folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítés mérése számlálóleolvasás útján történik, és nincs a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár- vagy díjfizetés, e törvény rendelkezéseit az első olyan számlálóleolvasás napjától kezdődően kell alkalmazni, amelynél a teljes leolvasási időszak 2006. augusztus 31. napját követi. A 2006. augusztus 31. napját követően adófizetési kötelezettséget keletkeztető folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítés mérése nem számlálóleolvasás útján történik, illetve ha a teljesítésért járó ellenértéket a számlálóleolvasásnál rövidebb időszakonkénti ár (díj) fizetése ellenében teljesítik, e törvény rendelkezéseit az esedékes időszaknak 2006. szeptember 1. napjától kezdődő részére időarányosan kell alkalmazni.
(7) A személytaxi-szolgáltatást nyújtó adóalany köteles a gépi nyugtaadásra szolgáló taxamétert az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2006. november 30. napjáig átállíttatni. Az átállításig az adóalanynak nyugtaadási kötelezettségét kézi nyugta kibocsátásával kell teljesítenie.
(8) Az általános forgalmi adó mértékének kezelésére is alkalmas pénztárgépeket az adóalany köteles az adómérték változása miatt az arra jogosult szervizzel legkésőbb 2006. november 30. napjáig átállíttatni. A számla, egyszerűsített számla adására is alkalmas pénztárgépet alkalmazó adóalany az átállításig a vevő kérésére kézi kibocsátású számlát, egyszerűsített számlát ad.
(9) Az áfa-törvénynek az e törvénnyel megállapított, az adómentes termékimportra vonatkozó rendelkezéseit a 2006. szeptember 1. napját követő árunyilatkozat elfogadása esetén kell először alkalmazni.
(10) Az az adóalany, aki (amely) 2006. szeptember 1. napját megelőzően az áfa-törvény XIV. fejezetében meghatározott adózási módot választotta, ezen adózási mód alkalmazásával göngyölítetten számított adóját 2006. augusztus 31-ével meg kell állapítania. A különleges adózási módot az eltérő adómérték alá eső terméket is forgalmazó adóalany tovább alkalmazhatja azzal, hogy a hivatkozott időpontban fennálló, leltárral alátámasztott, az 5 százalékos adómértéktől eltérő adómérték alá tartozó készletét az általános adómérték alá tartozó 2006. szeptember 1-jei nyitókészletnek kell tekinteni.
229. § Az áfa-törvénynek e törvénnyel megállapított 33. § (4) bekezdése szerinti levonási tilalmat arra a szolgáltatásra kell először alkalmazni, amelynél a felek közötti elszámolási időszak 2006. augusztus 31. napját követően kezdődik.
230. § (1) Az áfa-törvény e törvénnyel megállapított 34. § (4) bekezdésének és 36. § (6) bekezdésének rendelkezéseit azokban az esetekben kell először alkalmazni, amikor az adólevonási jog 2006. szeptember 15. napját követően keletkezik, illetve keletkezne.
(2) Az áfa-törvénynek e törvénnyel megállapított 48. § (3) bekezdésének c) pontja és (11) bekezdése 2006. szeptember 15. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a havi adóbevallásra kötelezett adóalanyok esetében 2006. szeptember 15. napjától, a negyedéves adóbevallásra kötelezettek esetében 2006. október 1. napjától, az éves adóbevallásra kötelezettek esetében pedig 2007. január 1. napjától kezdődően kell először alkalmazni.
231. § (1) A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fát.) 4. § (2) bekezdésének b) pontja e törvény kihirdetésének napján hatályát veszti azzal, hogy a rendelkezést a 2006. június 30-át követően nyújtott, fogyasztói árkiegészítésre jogosító szolgáltatások alapján keletkező igénylésre kell először alkalmazni.
(2) E törvény kihirdetésének napján a Fát. Melléklete 4. kategóriájának „utazási kedvezmény, vasúti bérlet (SZJ 60.10.1, kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból)” szövegrésze helyébe „utazási kedvezmény, vasúti bérlet (SZJ 60.21.10.9 és 60.10.1, beleértve HÉV közlekedés, kivéve járműszállítás a 60.10.12.0-ból)” szövegrész lép azzal, hogy a rendelkezést 2006. június 30. napját követően nyújtott, fogyasztói árkiegészítésre jogosító szolgáltatások alapján keletkező igénylésre kell először alkalmazni.
(3) 2006. szeptember 1-jével a Fát. Melléklete 8. kategóriájának „40,1–50” szövegrésze helyébe „40,1–45” szövegrész lép azzal, hogy a rendelkezést először 2006. augusztus 31. napját követően nyújtott, fogyasztói árkiegészítésre jogosító szolgáltatások alapján keletkező igénylésre kell alkalmazni.
232. § (1) E törvénynek a Jöt.-öt módosító rendelkezései – a (2)–(11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – 2006. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
(2) A Jöt. e törvénnyel megállapított 119. §-a (6) bekezdésének a) és e) pontja és (10) bekezdése, valamint 120. §-ának (3) bekezdése, (7) bekezdésének c) pontja és (8) bekezdése e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A Jöt. e törvénnyel megállapított 7. §-a 37/B. pontjának, 11. §-a (1) bekezdése h) pontjának, 34. §-a (3) bekezdésének, 37. §-a (6) bekezdése d) pontjának, 38. §-a (4) bekezdésének, 52. §-a (2) bekezdésének, 58. §-a (13) bekezdésének, 72. §-a (11) bekezdésének, 103. §-a (2) bekezdése 1. pontja b) alpontjának, 110. §-a (13) bekezdésének és 129. §-a (2) bekezdése p) pontjának hatályba léptetéséről külön törvény rendelkezik.
(4) A Jöt. e törvénnyel megállapított 47. §-a (1) bekezdése c) pontjának és 112. §-a (2) bekezdésének rendelkezését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(5) E törvény kihirdetését követő 8. napon a 2005. évi CXIX. törvény 185. §-ának (3) bekezdésében a „7. §-a 1. pontjának j) alpontja és a § 37. pontja, 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja,” és az „ , 58. §-a (1) bekezdésének b) pontja” szövegrész, valamint a Jöt. 82. §-ának (6) bekezdésében az „ , amennyiben a közös adóraktárban a szőlőbort az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő mennyiségben állítják elő” szövegrész és 104. §-ának (17) bekezdése hatályát veszti.
(6) E törvény kihirdetését követő 8. napon a Jöt. 29. §-ának (3) bekezdésében a „tüzelőanyagok” szövegrész helyébe a „tüzelő-, fűtőanyagok” szövegrész, 37. §-a (6) bekezdésének b) pontjában a „84. § (1) bekezdés e)” szövegrész helyébe a „84. § (1) bekezdés d)” szövegrész, 117. §-ának (4) bekezdésében az „a kikötői adóraktár” szövegrész helyébe az „adóraktár-engedélyes” szövegrész lép.
(7) 2007. április 1-jével a Jöt. e törvényben megállapított 97. §-a (2) bekezdésének
a) a) pontjában a „7240 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 27,5 százaléka, de legalább 13 090 forint/ezer darab” szövegrész helyébe a „7420 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 27,75 százaléka, de legalább 13 730 forint/ezer darab” szövegrész, 2007. szeptember 1-jétől „7600 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28 százaléka, de legalább 13 965 forint/ezer darab” szövegrész,
b) c) és d) pontjában a „de legalább 4320 forint/kilogramm” szövegrész helyébe a „de legalább 4530 forint/kilogramm” szövegrész, 2007. szeptember 1-jétől a „de legalább 4610 forint/kilogramm” szövegrész
lép.
(8) 2008. január 1-jén a Jöt. e törvénnyel megállapított 58. §-a (1) bekezdésének b) és e) pontjában a „bioetanol benzinbe való közvetlen bekeverése” szövegrész helyébe a „bioetanol benzinbe és a biodízel gázolajba való közvetlen bekeverése” szövegrész lép.
(9) 2012. december 31-én a Jöt. e törvénnyel megállapított 52. §-ának (2) bekezdésében az „az E85 esetében a termék bioetanolon kívüli komponenseinek térfogatra számított mennyiségi részaránya (a százalékérték századrészében kifejezve) és az (1) bekezdés a) pontja szerinti adómérték szorzataként meghatározott összeg,” szövegrész hatályát veszti.
(10) A Jöt. 2005. évi CXIX. törvénnyel megállapított 7. §-a 1. pontjának j) alpontja, 7. §-ának 37. pontja, 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja és 58. §-a (1) bekezdésének b) pontja nem lép hatályba.
(11) A Jöt. e törvénnyel módosított 7. §-a 1. pontja j) alpontja, 37. és 37/B. pontja, 52. §-a (2) bekezdése, 103. §-a (2) bekezdése 1. pontja b) alpontja és 110. §-a (13) bekezdése tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
233. § (1) E törvénynek a Vtv.-t módosító rendelkezései – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2006. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
(2) A Vtv. e törvénnyel megállapított 45. §-ának (10) bekezdése, valamint az 52. §-ának (1) bekezdése 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
234. § (1) E törvény Itv.-t módosító rendelkezései 2006. szeptember 1. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – azokban a gépjármű szerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket e törvény hatálybalépését követően jelentettek be illetékkiszabásra, vagy amelyek e törvény hatálybalépését követően más módon jutottak az illetékhivatal tudomására.
(2) Ha a vagyonszerzési illetékkötelezettség 2006. szeptember 1-je előtt keletkezett és a vagyonszerzést 2006. szeptember 15-ig illetékkiszabásra bejelentik, az illeték megállapítására az illetékkötelezettség keletkezésekor, illetve a vagyonszerzés illetékkiszabásra bejelentésekor hatályos illetékrendelkezések közül azokat kell alkalmazni, amelyek a vagyonszerző számára kedvezőbb illetékfizetési kötelezettséget eredményeznek.
(3) Ha az öröklési illetékkötelezettség 2006. szeptember 1-je előtt keletkezett, illetve az öröklési szerződés megkötésére 2006. szeptember 1-je előtt került sor, akkor az öröklési illeték, illetve az öröklési szerződés esetén a gépjárműszerzés utáni visszterhes vagyonátruházási illeték megállapítására a 2006. augusztus 31-én hatályos illetékrendelkezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy ezek a rendelkezések a vagyonszerző számára kedvezőbb fizetési kötelezettséget eredményeznek.
235. § (1) E törvény Gjt.-t módosító rendelkezései 2007. év január 1. napján lépnek hatályba, egyidejűleg a Gjt. 18. §-ának 6. pontjában lévő „legalább 9” szövegrész helyébe „kilencnél több” szövegrész kerül.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gjt. 5. §-a a) pontjának „ , az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalat és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódja, valamint a fogvatartottak foglalkoztatása céljára alapított közhasznú társaság” szövegrésze, a Gjt. 8. §-ának (3) bekezdése, valamint a Gjt. 18. §-ának 13. pontja.
236. § E törvény kihirdetésével egyidejűleg az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény 190. §-a és 192. §-a hatályát veszti.
237. § (1) E törvénynek az Art. 73. §-át módosító, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 2002. évi LXV. törvény (a továbbiakban: APEH törvény) 2. §-át új (3) bekezdéssel kiegészítő, illetőleg a 3. § (2) bekezdését megállapító rendelkezései, valamint e törvény 248–249. §-ai e törvény kihirdetése napján lépnek hatályba azzal, hogy a rendelkezéseket 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.
(2) E törvénynek az Art. 14. § (4) bekezdését, 16. § (3) bekezdés d) pontját, 23. § (2) bekezdését, 33. § (6) bekezdését, 92. § (4) és (7) bekezdéseit, 108. § (6)–(7) bekezdéseit, 109. § (3) bekezdését, 143. § (2) bekezdését módosító, illetőleg a 17. § (3) bekezdés f) pontját, 108. § (8) bekezdését, 109. § (4) bekezdését megállapító rendelkezése e törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(3) E törvénynek a 240. §-a a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(4) E törvénynek az Art. új 20/B. §-át beiktató, 22. § (1) bekezdésének e) pontját módosító és új g) és h) pontjait beiktató, 22. § (2) és (7) bekezdését, 31. § (1) bekezdését, 79. § (2) bekezdését módosító, 178. § új 32. pontját beiktató, valamint az 1. számú melléklete I/B/3/a) pontjának ab) pontját módosító és új ah) pontját beiktató, illetőleg az I/B/3/d) pontját módosító rendelkezése 2006. szeptember 1-jén lép hatályba azzal, hogy a rendelkezéseket a 2006. szeptember 1. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(5) E törvénynek az Art. 7. § (3) és (4) bekezdését, 16. § (3) bekezdés c) pontját, 17. § (1) bekezdés c) pontját, 24. § (2)–(3), (5)–(7) és (13) bekezdését, 31. § (3) bekezdését, 54. § (5) bekezdését, 119. § (2) bekezdését módosító, 24/A. §-át és az 55. § (5) bekezdését megállapító rendelkezése, illetőleg a 31. § (2) bekezdésében a kamatjövedelemből levont adóra vonatkozó rendelkezés 2006. szeptember 15. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Art. 119. § (1) bekezdésében „Az adóhatóság az adózó nyilvántartásában,” szövegrész helyébe „Az adóhatóság nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában” szövegrész lép.
(6) E törvénynek az Art. 17/A. §-át beiktató rendelkezése a kihirdetéssel lép hatályba azzal, hogy első alkalommal a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottat foglalkoztató, a társas vállalkozás és a biztosított egyéni vállalkozó a bejelentést 2006. október 12-éig teheti meg.
(7) E törvénynek az Art. 124/B. §-át megállapító rendelkezése e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy a rendelkezést a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
238. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 90. § (5) bekezdése, 95. § (2) bekezdés első mondatában „a közösségi kereskedelmi kapcsolattal összefüggésben kiállított” szövegrész, 178. § 23. pontjában „a járulék tekintetében” szövegrész, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B–57/E. §-a hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Art. 43. § (6) bekezdés harmadik mondatában „A helyi adóhatóság” szövegrész helyébe „Az adóhatóság” szövegrész, 90. § (4) bekezdés c) pontjában a „valamint az átalakuló,” szövegrész helyébe a „valamint az átalakuló, a tevékenységüket kezdő,” szövegrész, 116. § (3) bekezdésében a „c) pontjában” szövegrész helyébe a „c)–d) pontjaiban” szövegrész, 131. § (3) bekezdés második mondatában a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szövegrész, 172. § (3) bekezdésében az „adatszolgáltatási, továbbá” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatási, bankszámlanyitási, továbbá” szövegrész, 178. § 18. pont utolsó előtti mondatában „A járulék tekintetében kifizetőnek minősül” szövegrész helyébe a „Kifizetőnek minősül” szövegrész lép.
(3) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az Art. 83. §-át megelőző alcímből a „hatásköre és” szövegrész, illetőleg 83. §-a, 1. számú mellékletének I/A/3. pontjából az „elektronikus úton” szövegrész, illetőleg ugyanezen melléklet I/B/2. pontjának utolsó mondata, az APEH törvény 2. §-ának – e törvénnyel átszámozott – (9) bekezdésében az „ , illetve a végelszámolás” szövegrész hatályát veszti.
(4) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az Art. 22. § (15) bekezdésében „az adózókkal azonos módon kérheti.” szövegrész helyébe „az általános forgalmi adó alanyokkal azonos módon kérheti.” szövegrész, 89. § (1) bekezdés a) pontjában a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény” szövegrész helyébe a „csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény” szövegrész, 2. számú mellékletének I. Általános rendelkezések/2. pontjában a „csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény” szövegrész helyébe a „csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény” szövegrész, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 8. §-ában a „ha e törvény” szövegrész helyébe „ha törvény” szövegrész lép.
(5) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az Art. 21. § (3) bekezdése, 76. §-a, 78. §-a, 175. § (12) bekezdésének b) pontja, 3. számú melléklet C/2. pontja, illetőleg az Szjtv. 7. §-a, illetőleg 33. § (4) bekezdése hatályát veszti azzal, hogy a rendelkezéseket 2007. január 1-jéig még alkalmazni kell.
(6) E törvény kihirdetésével egyidejűleg az Art. 9. § (3) bekezdésében „az APEH Észak-budapesti Igazgatóságához” szövegrész helyébe „az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságához”, 22. § (12) bekezdésében „Észak-budapesti Igazgatóságához” szövegrész helyébe „Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságához”, 75. § (3) bekezdésében „az Észak-budapesti Igazgatóság” szövegrész helyébe „a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság”, 77. § (1) bekezdésében „az Észak-budapesti Igazgatóság” szövegrész helyébe „a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság”, (2) bekezdésében az „Az Észak-budapesti Igazgatóság” szövegrész helyébe „A Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság”, 3. számú melléklet C/1. pontjában „az illetékhivatalhoz” szövegrész helyébe „az állami adóhatósághoz”, 4. számú mellékletének 5. pontjában „Észak-budapesti Igazgatóságánál” szövegrész helyébe „Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságánál”, 12. pontjában „Észak-budapesti Igazgatóságánál” szövegrész helyébe „Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságánál”, 8. számú mellékletének 2. pontjában „Észak-budapesti Igazgatósága” szövegrész helyébe „Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága” szövegrész, az Szjtv. 36/A. § (1) bekezdésében „Az állami adóhatóság és a vámhatóság” szövegrész helyébe „A vámhatóság” szövegrész, illetőleg (2) bekezdésében a „szerveken” szövegrész helyébe a „szerven” szövegrész lép azzal, hogy a rendelkezéseket 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.
(7) E törvénynek az Art. 7. számú mellékletét módosító rendelkezése 2006. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Art. 178. § 18. pont második mondata a „Kamat esetében kifizető az, aki” szövegrészt követően „a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki,” szövegrésszel egészül ki.
(8) Az adózónak az e törvény hatálybalépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét a 2006. december 31. napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
(9) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatálybalépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatálybalépést követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.
(10) Az Art. e törvénnyel módosított 178. § 8. pontjában meghatározott be nem jelentett alkalmazott fogalma tekintetében a hatálybalépést megelőző időszakra a bejelentési kötelezettségkor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
239. § (1) E törvénynek az Art. 14. § (4) bekezdését módosító rendelkezését abban az esetben kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételére 2006. szeptember 15. napját követően kerül sor.
(2) E törvénynek az Art. 16. § (3) bekezdése d) pontját módosító, 17. § (3) bekezdése f) pontját beiktató és 23. § (2) bekezdését módosító rendelkezését e törvény kihirdetését követő 3. napot követően indult eljárásokkal kapcsolatban kell alkalmazni.
(3) E törvénynek az Art. 33. § (6) bekezdését és 92. § (4) bekezdését módosító rendelkezését a 2006. július 1. napján vagy azt követően megindított felszámolási, illetve végelszámolási eljárásokban kell alkalmazni. A 2006. július 1. napján folyamatban levő, ezen időpont előtt megindított felszámolási, illetve végelszámolási eljárásokban a 2006. június 30. napján hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) E törvénynek az Art. 92. § (7) bekezdését és 108. § (6) és (7) bekezdéseit módosító, valamint 108. §-a új (8) bekezdését beiktató rendelkezését a 2006. szeptember 15. napját követően indult ellenőrzési eljárásokban kell alkalmazni.
(5) E törvénynek az Art. 109. § (3) bekezdését módosító és 109. §-a új (4) bekezdését beiktató rendelkezéseit azokban az ellenőrzési eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az adózó nyilatkozatában megjelölt vagyongyarapodás forrásának megszerzésére 2006. szeptember 15. napját követően kerül sor.
(6) E törvénynek az Art. új 24/A. §-át beiktató és 54. § (5) bekezdését módosító rendelkezését azokban a 2006. szeptember 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az adószám alkalmazása felfüggesztésére okot adó körülmény e napot követően következett be.
240. § (1) A 2006. június 9-ét megelőzően bevallott és a 2006. december 31-éig helyesbített adó különbözete után önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség nem terheli az adózót, ha az adóhatóság ellenőrzését megelőzően feltárja, hogy az adó alapját, az adót nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, és bevallását önellenőrzéssel módosítja.
(2) Az (1) bekezdés szerint helyesbített adókülönbözetet, ha
a) az 50 000 forintot meghaladja 12 havi,
