b) az 500 000 forintot meghaladja 24 havi,
c) az 1 000 000 forintot meghaladja 36 havi,
d) a 3 000 000 forintot meghaladja 48 havi,
e) az 5 000 000 forintot meghaladja 60 havi
egyenlő részletben, minden hónap 20. napjáig késedelmi pótlék mentesen kell megfizetni. A fizetendő adó első részlete az önellenőrzési bevallás benyújtását követő hónap 20-án esedékes, ezt követően minden további részlet esedékessége a tárgyhó 20. napjához igazodik.
(3) Az adókülönbözetet – a magánszemély által fizetett jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást és járulékot kivéve – a kerekítés általános szabályainak alkalmazásával ezer forintra kerekített összegben kell havonként megfizetni. Az adókülönbözet teljes összegének hiánytalan megfizetése a kerekítésekből adódó eltérés utolsó havi részlet összegénél történő számításba vételével biztosítható.
(4) Az adózó az (1) bekezdés szerint helyesbített adókülönbözetet, ha nem haladja meg az 50 000 forintot, az önellenőrzési bevallással egyidejűleg, egy összegben megfizeti, ha az 50 000 forintot meghaladja, egy összegben megfizetheti.
(5) A fizetési kötelezettséget a részletfizetési kedvezmény alkalmazásával havi részletekben vagy egy összegben a Magyar Államkincstárnál megnyitott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nevén vezetett adóbeszedési számlára kell teljesíteni, melynek elnevezéséről és számlaszámáról az állami adóhatóság közleményben ad tájékoztatást.
(6) Ha az adózó az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt – ideértve az önellenőrzési pótlékot is – egy összegben válik esedékessé.
241. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 36. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Vám- és Pénzügyőrség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:]
„c) jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), a számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §), csődbűntett (Btk. 290. §), hitelező jogtalan előnyben részesítése (Btk. 291. §), adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. §), az adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra elkövetett csalás (Btk. 318. §),”
(2) E törvénynek a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 36. §-a (2) bekezdésének c) pontját módosító rendelkezése 2006. szeptember 15-én lép hatályba.
242. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 26. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Btk. 310–310/A. §-ának alkalmazása szempontjából adóval egy tekintet alá esik]
„b) a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségügyi hozzájárulás, az egyszerűsített közteherfizetési hozzájárulás, továbbá a Munkaerőpiaci Alapba fizetendő munkaadói és munkavállalói járulék, a vállalkozói járulék, valamint a rehabilitációs és a szakképzési hozzájárulás.”
(2) E törvénynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendeletet módosító rendelkezése 2006. szeptember 1-jén lép hatályba.
243. § (1) A cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő szöveg lép:
[24. § (1) A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza]
„i) a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a cég adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,”
(2) A Ctv. 24. §-a új (5) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) A cégbíróság az adóhatóság értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.”
(3) A Ctv. 25. §-ának m) pontja helyébe a következő szöveg lép:
[25. § A cégjegyzék szükség szerint, valamennyi cég esetében tartalmazza]
„m) a cég közösségi adószámát, továbbá ha a cég közösségi adószáma alkalmazását felfüggesztették vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját,”
(4) A Ctv. 25. §-a új (2) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) A cégbíróság az adóhatóság értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég közösségi adószáma alkalmazásának felfüggesztését, törlését, a felfüggesztés megszüntetését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.”
(5) E törvénynek a Ctv. 24. §-át és 25. §-át módosító rendelkezése 2006. szeptember 15-én lép hatályba, és azokban a 2006. szeptember 15. napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az adószám alkalmazásának felfüggesztésére okot adó körülmény e napot követően következett be.
244. § (1) Az APEH törvény 2. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)–(8) bekezdések számozása (4)–(9) bekezdésekre változik:
„(3) Az APEH végzi a szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint a hatályos jogszabályok rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.”
(2) Az APEH törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az APEH területi szervei
a) a Főváros és Pest megye területén az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,
b) Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye területén az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága,
c) Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén az APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága,
d) Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye területén az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatósága,
e) Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye területén az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága,
f) Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye területén az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága,
g) Baranya, Somogy, Tolna megye területén az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága.”
245. § (1) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 5. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A kiállító a tárgyévet követő év március 31-éig az állami adóhatóságnak elektronikus úton szolgáltat adatot mindazon munkavállalókról, akik az AM könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a munkavállaló nevét, adóazonosító jelét, születési helyét, idejét, lakóhelyét és anyja születési nevét, valamint azok esetében, akiknek az igazolást kiadta az igazolás szerinti adóköteles jövedelmét és megfizetett adóelőlegét.”
(2) Az Alk. tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az AM könyv első oldala a munkavállaló személyi adatait (név, születési név, anyja születési neve, születési hely és idő), TAJ-számát tartalmazza, mely adatokat a kiállító szerv személyi azonosításra alkalmas hatósági igazolvány, illetve TAJ-számot tartalmazó hatósági igazolvány alapján állít ki. Magyarországon lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel nem rendelkező munkavállaló esetén az AM könyv kiadásával egyidejűleg a munkaügyi kirendeltség megkeresi az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárt a TAJ-szám, illetőleg az illetékes első fokú állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében. A TAJ-szám kiadásáról szóló értesítésnek a munkaügyi kirendeltség részére történő kézbesítésétől számított 8 napon belül a kirendeltség írásban felszólítja a munkavállalót az AM könyv bemutatására a TAJ-szám bejegyzése céljából. A munkavállaló az értesítés kézbesítésétől számított 8 napon belül köteles a felszólításnak eleget tenni.”
246. § (1) E törvénynek az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvényt (a továbbiakban: Artmód.) módosító rendelkezései a kihirdetés napján lépnek hatályba.
(2) Az Artmód. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben meghatározott körbe nem tartozó adózó a 2006. évben regisztráltathatja magát annak érdekében, hogy az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget önként választva, a regisztrációt követő hónap 12. napjától elektronikus úton a külön jogszabályban meghatározott módon és technikai feltételekkel teljesíthesse. Az adózó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettség választásáról a regisztrációt követő 8 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. A kötelezettség teljesítését választó adózó regisztrációs kötelezettsége teljesítésének minősül, ha az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére állandó meghatalmazást vagy megbízást ad, és az állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője a meghatalmazás vagy megbízás keltét követő 8 napon belül bejelenti az állami adóhatósághoz az általa képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát. Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.”
(3) Az Artmód. 1. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (2)–(3) bekezdésben nem említett adózó – a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó kivételével – a 2006. évről 2007. január 31-éig az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton havi bontásban bevallást, valamint összesített adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére. A 2006. évre vonatkozó, az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal, elektronikus úton, havi bontásban teljesítendő bevallási, valamint összesített adatszolgáltatási kötelezettségének
a) a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet 2007. február 5. napjáig,
b) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó 2007. február 10. napjáig
tesz eleget.”
(4) Az Artmód. 1. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására 2006. negyedik hónapjától kötelezett 2006. negyedik hónapjától, az azt választó adózó a regisztrációját követő hónap első napjától valamennyi bevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, függetlenül attól, hogy az mely időszakra vonatkozik.”
(5) Az Artmód. 27. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az Art. 172. § (16) bekezdését az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallás benyújtására 2006. negyedik hónapjától kötelezettek esetében 2006. október 1-jétől, a kötelezettséget 2006. évben választók esetében az első bevallás benyújtásától számított 6 hónapot követően, más adózó esetében 2007. július 1-jétől kell alkalmazni.”
247. § Az APEH területi szervei (regionális igazgatóságai) – az APEH törvény 3. § (2) bekezdésének megfelelően – az átvett vagyoni jogok, kötelezettségek, továbbá munkáltatói jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése tekintetében az APEH fővárosi és megyei igazgatóságainak jogutódai.
248. § (1) A Szerencsejáték Felügyelet megszűnik, ezzel egyidejűleg feladatai ellátását az APEH Központi Hivatala, illetőleg regionális igazgatóságai átveszik és végzik.
(2) Az APEH a szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos feladatai ellátása során a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény szerint jár el, az abban meghatározott feladatokat az APEH köztisztviselője végzi.
(3) Ahol jogszabály a Szerencsejáték Felügyeletről (SZF), az SZF székhelyén működtetett Központi Ügyfélszolgálati Irodáról, vagy az SZF központjáról, illetőleg területi felügyelőségről rendelkezik, az alatt 2007. január 1-jétől az APEH Központi Hivatalát, illetőleg regionális igazgatóságait kell érteni.
(4) Az APEH a Szerencsejáték Felügyelet általános jogutódja a Szerencsejáték Felügyelet feladatai, továbbá a Szerencsejáték Felügyeletet érintő vagyoni jogok és kötelezettségek, valamint a Szerencsejáték Felügyelet alkalmazottai (munkavállalói) feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint a Szerencsejáték Felügyelet alkalmazottai közszolgálati jogviszonyának fennállása tekintetében.
249. § (1) A Fővárosi Illetékhivatal és a megyei illetékhivatalok megszűnnek, ezzel egyidejűleg az illetékhivatalok feladatai ellátását az APEH Központi Hivatala, illetőleg regionális igazgatóságai átveszik és végzik.
(2) Az illetékügyekkel összefüggő, törvényben meghatározott feladatokat az APEH köztisztviselője végzi.
(3) Ahol jogszabály illetékhivatalt említ, azon 2007. január 1-jétől az APEH regionális igazgatóságát, ahol Fővárosi Illetékhivatalt említ, azon 2007. január 1-jétől az APEH a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságát kell érteni. Ahol jogszabály illetékhivatal vezetőjéről, alkalmazottjáról rendelkezik, 2007. január 1-jétől a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság vezetőjét, illetőleg a regionális igazgatóság vezetőjét, valamint az APEH köztisztviselőjét kell érteni.
(4) Az APEH az illetékhivatalok általános jogutódja, az illetékhivatalok feladatai, továbbá az illetékhivatalok alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint az illetékhivatalok alkalmazottai közszolgálati jogviszonyának fennállása tekintetében.
250. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény 36. § (3) bekezdése nem lép hatályba.
251. § (1) A Tbj., az Eho., az Flt. és az 1992. évi LXXXIV. törvény e törvénnyel megállapított rendelkezései – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2006. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
(2) 2007. január 1-jével lép hatályba a Tbj. e törvénnyel megállapított 4. § r) pontjának 1. alpontja, w) pontja, 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja, 10. §-ának (3) bekezdése, 26. §-ának (3) és (5) bekezdése, 30. §-a, 30/A. §-a, 44. §-ának (1) és (3) bekezdése, 50. §-ának (1)–(7) bekezdése, 51. §-ának (1) bekezdése, az Eho. e törvénnyel megállapított 3. §-ának (3) bekezdése, továbbá e § (8) bekezdése.
(3) 2006. szeptember 1-jével
a) a Tbj. 4. §-a f) pontjának 3. alpontja a „nyugdíjjárulék” után a „(tagdíj)” szövegrésszel, r) pontjának 1. alpontja „az adózás rendjéről szóló törvény 88. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a Vám- és Pénzügyőrség és területi szervei,” szövegrésszel egészül ki, az 5. §-a (1) bekezdése b) pontjának „vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen történik” szövegrésze helyébe a „ , vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik” szövegrész lép, g) pontjának zárójeles szövegrésze a felsorolás előtt kiegészül a „különösen a” szövegrésszel, a „minimálbér” után „(a továbbiakban: minimálbér)” szövegrésszel, (2) bekezdése a „gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője;” szövegrész után kiegészül a „gazdasági társaság vezető tisztségviselője,” szövegrésszel, 16. §-a (1) bekezdése r) pontjának „egészségbiztosítási járulék” szövegrésze helyébe „egészségügyi szolgáltatási járulék” szövegrész lép, 21. §-ának bevezető mondata a „nyugdíjjárulék” szövegrész után a „(tagdíj)” szövegrésszel egészül ki, 24. §-a (2) bekezdése a „nyugdíjjárulékot” után a „(tagdíjat)” szövegrésszel egészül ki, 29. §-a (7) bekezdésének „nyugdíjjárulékot” szövegrésze kiegészül a „(tagdíjat)” szövegrésszel, „(6) bekezdésben” szövegrésze helyébe a „31. § (4) bekezdésében” szövegrész lép, 34. § (1) bekezdése a) pontjának „az 5. § és 13. § a) pontjában” szövegrésze helyébe „az 5. és a 13. §-ban” szövegrész lép, 47. §-a (4) bekezdésének „2006.” évre vonatkozó jelölése „2008.” évre változik, 50. §-a (1) bekezdésének a „ , baleseti járulékról” szövegrésze helyébe a „ – társas vállalkozás az egészségügyi szolgáltatási járulékról –” szövegrész lép, 52. §-a (4) bekezdésének „minimálbér” szövegrésze helyébe a „minimum járulékalap” szövegrész lép;
b) az Eho. 6. §-a (3) bekezdése d) pontjának „ha a választott” szövegrésze helyébe a „gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének társasági jogi jogviszonya, ha a” szövegrész lép, 11. §-a (8) bekezdésének első mondata „az adóelőleg” szövegrész után kiegészül a „ , illetőleg a különadó” szövegrésszel;
c) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 39/A. §-a (1) bekezdésének, 42. §-a (3) bekezdésének, 42/D. §-a (3) bekezdésének, 43. §-a (1) bekezdésének, 48. §-a (2) bekezdésének, 49. §-a (1) bekezdése b) pontjának és (2) bekezdésének „egészségbiztosítási járulék” szövegrésze helyébe „pénzbeli egészségbiztosítási járulék” szövegrész, 55. §-a (7) bekezdésének „egészségbiztosítási járulékalapját” szövegrésze helyébe „pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot” szövegrész, „egészségbiztosítási járulékfizetésre” szövegrésze helyébe „pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére” szövegrész, (9) bekezdésének „egészségbiztosítási járulékot” szövegrésze helyébe „pénzbeli egészségbiztosítási járulékot” szövegrész, 56. §-a (2) bekezdésének „Egészségbiztosítási járulék” szövegrésze helyébe „Pénzbeli egészségbiztosítási járulék” szövegrész, „a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) egészségbiztosítási járulékot vagy baleseti járulékot” szövegrésze helyébe „a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot” szövegrész lép.
(4) 2007. január 1-jével a Tbj. 34. §-a (1) bekezdésének „26,5 százalék” szövegrésze helyébe „29,5 százalék” szövegrész, (5) bekezdése „2003. január 1-jétől 26,5 százalék” szövegrésze helyébe „29,5 százalék” szövegrész, 51. §-a (6) bekezdése második mondatának „A magánnyugdíjpénztár” szövegrésze helyébe „Az állami adóhatóság” szövegrész, a „visszatéríti” szövegrésze helyébe „az adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár visszatéríti” szövegrész lép.
(5) Hatályát veszti
a) 2006. szeptember 1-jével
aa) a Tbj. 4. §-a r) pontjának 3. alpontjában a 34. § „(3)” bekezdésre történő hivatkozás, 5. §-a (1) bekezdése a) pontjának „tartalékos katona, az” szövegrésze, g) pontjának „jellegű” szövegrésze, 9. §-a (3) bekezdésének „ , illetőleg a katonai szolgálat teljesítését” szövegrésze, 16. §-a (1) bekezdése k) pontjának „tárgyév első napján érvényes” szövegrésze, s) pontjának a „tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes” szövegrésze, 19. §-ának (6) bekezdése, 29. §-ának (6) bekezdése, 29/A. §-a (3) bekezdésének „(minimálbérnél)” szövegrésze, (4) bekezdése, 30. §-a (1) bekezdésének „– a 29. § (6) bekezdése szerinti egyéni vállalkozó kivételével –” szövegrésze, 36. §-a előtt a „A kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után fizetendő baleseti járulék” alcím, 37. §-a előtt a „A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók baleseti járuléka” alcím, 38. §-a, 39. §-a előtt az „Egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek” alcím,
ab) az Eho. 6. §-a (3) bekezdése c) pontjának „jellegű” szövegrésze,
ac) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény 202. § (2) bekezdésének c) pontja;
b) 2007. január 1-jével a Tbj. 4. §-a r) pontja 3. alpontjának „ , a 44. § (3) bekezdésének” szövegrésze, 4. alpontja, 16. §-a (1) bekezdésének t) pontja, (3) bekezdésének „és t)” szövegrésze, 24. §-ának (5)–(7) bekezdése, 39. § (2) bekezdésében a „–t)” pontra való hivatkozás, 44. §-ának (2) és (5) bekezdése, 51. §-ának (2)–(5) bekezdése, 51/A–51/B. §-a, 56. §-ának (3) bekezdése.
(6) 2006. január 1-jétől visszamenőlegesen
a) választás szerint alkalmazható a Tbj. e törvénnyel megállapított 30. §-ának (2) bekezdése és 50. §-ának (3) bekezdése,
b) kell alkalmazni a Tbj. e törvénnyel megállapított Tbj. 31. §-ának (4) bekezdését, figyelemmel a Tbj. 31. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra.
(7) Az e törvény Tbj.-t, Eho.-t, Flt.-t és Ebtv.-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépést követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. A biztosított pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatás mellett egyidejűleg fennálló további jogviszonyban megfizetett 4 százalékos egészségbiztosítási járulékkötelezettség alapján is jogosult, a Tbj. e törvénnyel megállapított 31. § (3) bekezdése a korábban megszerzett jogosultságot és a folyamatban lévő ellátást nem érinti.
(8) Az e törvénnyel beiktatott Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján a mezőgazdasági őstermelő akkor válik biztosítottá, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Ennek megállapítása érdekében a mezőgazdasági őstermelő a Tny. 68. §-ában foglaltak szerint életkortól függetlenül kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől szolgálati idejének kiszámítását.
(9) A 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen időpontot megelőző időszakra vonatkozó magán-nyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, bevallására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás ellenőrzésére és a tagdíjtartozás végrehajtására irányuló adóhatósági megkeresésekre.
(10) A Tny. e törvénnyel megállapított 83. § (3) bekezdése és a 101. § (1) bekezdés g) pontja 2006. augusztus 1-jén lép hatályba.
(11) 2007. január 1-jével a Tny.
a) 77. §-ában a „Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság” szövegrész helyébe „Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság” szövegrész,
b) 97. §-a (6) bekezdésében a „95. § (5) bekezdésének” szövegrész helyébe a „94–95. §” szövegrész
lép.
(12) 2007. január 1-jén hatályát veszti a Tny. 91. §-a (4) bekezdésének szövegéből az „(1) bekezdésének” szövegrésze.
(13) Az ONYF területi nyugdíjbiztosítási igazgatási szervei [Tny. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja] az átvett vagyoni jogok, kötelezettségek, továbbá munkáltatói jogok gyakorlása, kötelezettségek teljesítése tekintetében az ONYF megyei (fővárosi) nyugdíjbiztosítási igazgatóságainak jogutódai.
(14) Ahol jogszabály az ONYF igazgatási szerveit, illetve megyei (fővárosi) nyugdíjbiztosítási igazgatóságot és kirendeltséget említ, azon 2007. január 1-jétől a Tny. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot kell érteni.
252. § (1) Az Öpt. e törvénnyel megállapított 12. § (9) és (10) bekezdése, valamint az Mpt. e törvénnyel megállapított 10. § (1) bekezdése, 20/A. §-a, 26. § (6) bekezdése és 110. § (2) bekezdésének h) pontja a kihirdetést követő 5. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Mpt. 18. § (2) bekezdés e) pontja hatályát veszti.
(2) Az Öpt. e törvénnyel megállapított 2. § (6) bekezdése, (7) bekezdésének c)–d) pontja, 50/A. §-a, 51/A. §-a 2007. június 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a 78. § (1) bekezdésében a „szolgáltatásokra, ezek nyújtására” szövegrész helyébe a „szolgáltatások nyújtására, ezek szakmai szabályaira” szövegrész lép.
(3) Az Öpt. e törvénnyel megállapított 10. § (1) bekezdésének b) pontját, 17. § (2) bekezdését, 40. § (3) bekezdését, 50. §-át, 64. § (1) bekezdésének c) pontját a pénztáraknak 2007. május 31-ét követően kell kötelezően alkalmazniuk. 2007. május 31-ét megelőzően e rendelkezések tekintetében – amennyiben a pénztár ezek mindegyikét nem alkalmazza – a 2006. december 31-én hatályos szabályok az irányadók.
(4) Az Mpt. e törvénnyel megállapított 18. §-át és 20/A. §-át az e törvény hatálybalépését megelőzően még el nem bírált tevékenységiengedély-kérelmek elbírálásánál is alkalmazni kell.
(5) A pénztáraknak az Mpt. e törvénnyel megállapított 68/A–68/C. §-ában foglaltakat 2008. december 31-ét követően kell kötelezően alkalmazniuk. Amennyiben a pénztár 2009. január 1-jét megelőzően bevezeti a választható portfóliót biztosító rendszert, a 68/A–68/C. §-ok rendelkezéseinek mindegyikét alkalmazni köteles.
(6) Az Öpt. e törvénnyel megállapított 49. § (2) bekezdésének, valamint az Mpt. e törvénnyel megállapított 74. § (4) bekezdésének rendelkezéseit csak a hatálybalépést követően megkötött szerződésekre, illetve a korábban megkötött szerződések módosítása esetén kell alkalmazni.
(7) E törvény hatálybalépését követő negyedév végén a magánnyugdíjpénztár köteles a hozamkiegyenlítési tartalékában lévő összeget a fedezeti tartalékba átcsoportosítani. A tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára történő átcsoportosítást a negyedév végi, hozamjóváírás utáni egyenlegek figyelembevételével kell elvégezni.
253. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Öpt. 37. § (4) bekezdése, a 41. § (2) bekezdés d) pontjában az „a 63. §-ban foglaltak szerint” szövegrész, a 47/B. § (2) bekezdése;
b) az Mpt. 4. § (2) bekezdésének m) pontja, a 26. § (3) bekezdése, a 63. § (2)–(8) bekezdése, a 66. § (5) bekezdésének d) pontja, a 72. § (2) bekezdésében a „hozamkiegyenlítő,” a 89. § (3) bekezdésének c) pontjában az „ , illetve hozamkiegyenlítési” szövegrész, a 106. § (1) bekezdésének f) pontja, a 122. § (3) bekezdése, valamint a 134. § (1) bekezdése b) pontjában „a hozamelvárásra,” szövegrész.
254. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az Öpt. 1. § (3) bekezdésében a „biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvényben” szövegrész helyébe a „biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben” szövegrész lép, a 17. § (2) bekezdése a „pénztártagság egészének” szövegrészt követően kiegészül „ , az 50. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási tartalék javára” szövegrésszel, a 20/A. § (1) bekezdésében „a vezető tisztségviselők, illetve az ügyvezető (helyettes ügyvezető) személyében, továbbá a 64. § (1) bekezdésében meghatározott személyekben” szövegrész helyébe „a bevételek tartalékok közötti megosztásának arányában, a vezető tisztségviselők, illetve az ügyvezető (helyettes ügyvezető) személyében” szövegrész lép, a 40. § (3) bekezdésében a „Járadékszolgáltatást is nyújtó pénztárnak” szövegrész helyébe a „Járadékszolgáltatást is nyújtó nyugdíjpénztárnak, valamint közösségi szolgáltatást nyújtó önsegélyező pénztárnak” szövegrész lép, az 56. § (1) bekezdésének g) pontjában a „az internetes honlappal nem rendelkező pénztárak” szövegrész helyébe „a pénztárak” szövegrész lép;
b) az Mpt. 22. § (4) bekezdésének második mondata az „elfogadottnak” szövegrészt követően kiegészül a „(záradékoltnak)” szövegrésszel, a 39. § (2) bekezdésében „a nyilvánosságra hozatal szabályai szerint legalább egy országos lapban meg kell jelentetni.” szövegrész helyébe „a tárgyévet követő év június 30-áig a beszámoló könyvvizsgálói záradékával együtt a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni.” szövegrész lép, a 40. § (8) bekezdése a „pályázat útján” szövegrészt megelőzően kiegészül a „nyílt” szövegrésszel, 55. § (1) bekezdésében „a kétévenkénti ellenőrzés” szövegrész helyébe „az ellenőrzés” szövegrész lép.
255. § (1) E törvénynek az Szjtv.-t módosító rendelkezései a kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében a „távközlési eszközök és rendszerek” szövegrész helyébe a „hírközlő eszköz és rendszer” szövegrész lép, az Szjtv. 2. §-a (6) bekezdésének a) pontjában a „távközlési eszközökön és rendszereken” szövegrész helyébe a „hírközlő eszközön és rendszeren” szövegrész lép.
(3) Az (1) bekezdés szerinti hatálybalépéssel egyidejűleg az Szjtv. 13. § (1) bekezdés e) és f) pontja, az Szjtv. 12. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az „és j)” szövegrész, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 229. § (1) bekezdése hatályát veszti.
(4) A szervező az elektronikus kaszinóra előírt feltételeknek megfelelő I. kategóriába sorolt engedéllyel rendelkező játéktermére az SZF-től kérheti az elektronikus kaszinó engedély kiállítását. Az elektronikus kaszinó engedély felvételét követő 8 napon belül köteles a korábbi I. kategóriába sorolt játékterem-engedélyt az SZF részére leadni.
256. § (1) E törvénynek a Kt.-t módosító rendelkezései 2006. szeptember 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy rendelkezéseit – a (2)–(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – a 2006. augusztus 31. napját követően keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség esetén kell alkalmazni.
(2) A Kt. e törvénnyel megállapított 5/C. § (2) bekezdése szerinti visszaigénylési jogosultsággal először a termék beszerzéséről kiállított azon számla birtokában lehet élni, amely a kötelezett 2004. április 30. napját követően keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettségét tanúsító adatokat tartalmazza azzal, hogy az olyan láncügylet vonatkozásában, melynek során a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettsége 2004. április 30-át követően, de 2006. szeptember 1-jét megelőzően keletkezett, a rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a kötelezett a termékdíjat igazoltan áthárította a vevőre, és a további értékesítések során kibocsátott számlák adattartalmát a stornírozást követő új számlák kibocsátásával vagy javítással oly módon kiegészítik, hogy a visszaigénylésre jogosulttá váló vevő olyan számlával rendelkezzék, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla számát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.
(3) A Kt. e törvénnyel megállapított 5/D. § rendelkezéseit a kötelezett első alkalommal a 2004. április 30. napját követően megkezdett és az adóhatósághoz bejelentett láncügyletre alkalmazhatja azzal, hogy az olyan láncügylet vonatkozásában, melynek során a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettsége 2004. április 30-át követően, de 2006. szeptember 1-jét megelőzően keletkezett, a rendelkezés abban az esetben alkalmazható, ha a kötelezett a termékdíjat nem hárította át a vevőre, valamint a kötelezett az 5/D. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően okmányokkal igazolt láncügyletről pótlólag elkészíti az 5/D. § (2) bekezdésében előírt nyilvántartást és a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal 2006. október 1-jéig bejelentést tesz az adóhatóságnál.
(4) A Kt. e törvénnyel megállapított 20. § ab) pontját a 2004. április 30-át követően keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség esetén is lehet alkalmazni.
257. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak történő megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 77/388/EGK hatodik irányelve (1977. május 17.) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról (közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás), 17. cikk (6) bekezdés (a törvény 50. §-a);
b) a Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról, 20. cikk (a törvény 68. §-a).
1. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:]
„4.7. kormányrendeletben szabályozott feltételek alapján két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatási és kulturális miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás, valamint a külföldiek magyarországi, és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló kormányrendelet alapján külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgató, külföldi hallgató, vagy külföldi oktató, kutató részére folyósított juttatás, nyújtott kedvezmény;”
2. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:]
„6.5. az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár (ide nem értve az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárat) törvényben meghatározott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatása, illetve törvényben meghatározott kiegészítő önsegélyező szolgáltatása;”
3. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7. pontja a következő 7.18.–7.20. alponttal egészül ki:
[Egyéb indokkal adómentes:]
„7.18. jogszabály alapján hitelintézetnél nyitott gyámhatósági betét kamata;
7.19. az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj), feltéve, hogy a szolgáltatást igénybe vevő tag tagsági jogviszonya a pénztárral (átlépés esetén a korábbi pénztárral) a teljesítés évét megelőző harmadik adóévben, vagy azt megelőzően keletkezett, vagy a járadék folyósításának első három évében a járadék éves összege az előző évi összeg 15 százalékánál nagyobb mértékben nem csökken, továbbá az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg, valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár olyan nyugdíj szolgáltatása, amelyre a magánszemély rokkanttá nyilvánítása miatt vált jogosulttá;
7.20. a magánszemélynek a nyugdíj-előtakarékossági számlájáról teljesített, külön törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés (juttatás), átutalás, átvezetés.”
4. Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A természetbeni juttatások közül adómentes:]
„8.3. az ugyanazon belföldi illetőségű magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk (a továbbiakban: üdülési csekk) formájában, legfeljebb évente az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét meg nem haladó értékben juttatott bevétel, feltéve, hogy a juttatást
a) a munkáltató a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá – ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának,
b) a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázat alapján a szociálisan rászorulónak,
c) a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának
nyújtja, és feltéve, hogy az üdülési csekk kizárólag belföldi üdülés céljából igénybe vett szállásra és a szálláshoz kapcsolódó külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásra váltható be;”
5. Az Szja tv. 1. számú melléklete 8.19. alpontjának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, az említett személlyel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, továbbá a munkáltató által a munkavállalójának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, valamint a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, továbbá – ha a volt munkáltató vagy annak jogutódja a juttató – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának legfeljebb évi három alkalommal adott termék, szolgáltatás, illetve az ezekre szóló utalvány értékéből alkalmanként az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész; az adómentes juttatást a kifizető (szakszervezet, munkáltató) csekély értékű ajándékként tartja nyilván,”
A Tao. 1. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az értékcsökkenési leírás szabályairól]
„14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a jármüvek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában
a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy az adózó döntése szerint
b) az EK–Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 70/2001/EK rendelet 4. cikkében foglaltakkal összhangban
vehető igénybe.”
A Tao. 3. számú mellékletének A) fejezete a következő 11. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„11. A gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés.”
1. A Tao. 5. számú mellékletének 3., 4. és 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek]
„3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,”
2. A Tao. 5. számú melléklete a következő 13. ponttal egészül ki:
[A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek]
„13. a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon,”
1. A Tao. 6. számú mellékletének címe a következőre változik:
„Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, lakásszövetkezet, közhasznú társaság, szociális szövetkezet és felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek”
2. A Tao. 6. számú melléklete a következő E) fejezettel egészül ki:
„E)
Közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenysége
A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:
1. a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel – helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel – folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;
2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.”
1. Az Art. 1. számú melléklet I/A/6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a határidőt követően benyújtott bevallás, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.”
2. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/a) pontjának ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az a) pont a következő új ah) és ai) pontokkal egészül ki:
[Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések
a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak]
„ab) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, továbbá az ah) pont szerinti adózónak az ah) pontban meghatározott eltérésekkel,”
„ah) havonként kell adóbevallást benyújtania annak az adózónak, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett,
ai) a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.”
3. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/d) és h) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„d) A közösségi adószámmal rendelkező általános forgalmiadó-alany az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon a negyedévet követő hó 20. napjáig nyilatkozik az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalany részére az adott negyedévben teljesített termékértékesítésről – ideértve azt az esetet is, amikor az import adójogi megbízott az importáló helyett, de a saját nevében tesz bevallást az importáló által teljesített termékértékesítésről –, az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanytól megvalósított termékbeszerzésről, a vevő, illetve az eladó közösségi adószámáról, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott európai közösségi területen belül teljesített termékértékesítés és termékbeszerzés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéről (összesítő nyilatkozat). Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Nem kell nyilatkozatot tenni arról a negyedévről, amelyben az általános forgalmiadó-alany közösségi kereskedelmet nem folytatott.”
„h) Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot évente, a személyijövedelemadó-bevallásában vallja be.”
1. Az Art. 2. számú melléklete I./Határidők/5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Járulékok
A) Természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetőleg a foglalkoztató által vállalt tagdíj kiegészítés)
a) A munkáltató az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést)
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b) a kifizető az általa levont járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést)
a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig,
c) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat, tagdíj kiegészítést) havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
fizeti meg.
B) Társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) járulék
a) A munkáltató, a kifizető a járulékot havonta
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b) a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta
a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
fizeti meg.
C) Egészségügyi szolgáltatási járulék
a) A társas vállalkozás a járulékot havonta
az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
b) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékot negyedévente
a negyedévet követő hó 12. napjáig
fizeti meg.
D) A Tbj. 39. §-a alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék
A magánszemély a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési kötelezettségét
első ízben a bejelentést követő hónap 12. napjáig,
ezt követően
havonta, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig
teljesíti.”
2. Az Art. 2. számú mellékletének II. pont „Általános rendelkezések” alcímet követő szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott 100 forintot el nem érő adót az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván.”
1. Az Art. 3. számú melléklete G/2. alpontja a következő új f) ponttal egészül ki:
[2. A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala a járműnyilvántartásából, valamint az 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartásból a január 1-jei állapotnak megfelelő adatokat január 31. napjáig közli a gépjárműadó kivetésére illetékes települési önkormányzati, a fővárosban a kerületi önkormányzati adóhatósággal a következő tartalommal:]
„f) a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. §-ának 3. pontja szerinti gépkocsi teljesítménye (kW, ennek hiányában LE), gyártási éve.”
2. Az Art. 3. számú melléklete G/4. pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az adatszolgáltatás tartalmazza a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét (székhelyét), továbbá a jármű fajtáját és rendszámát.”
Az Art. 7. számú mellékletének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. Az állami adóhatóság az átmeneti időszak alatt a forrásadót alkalmazó tagállamokból a levont forrásadóból átutalt 75% adó fogadására euró devizanemben vezetett számlát nyit. A jóváírást követő 30 napon belül az adóhatóság az átutalt adót 25%-kal kiegészített összegben a jóváírás napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámítva a haszonhúzó adószámláján jóváírja, feltéve, hogy az átutalást teljesítő illetékes tagállami hatóság az adózó azonosítására, illetve a levonás tényének és összegének megállapítására alkalmas adatokat közöl, vagy ezt a magánszemély más megfelelő módon hitelt érdemlően, hitelesen magyarra fordított okirattal igazolja. Az előző rendelkezésektől eltérően, a 2006. szeptember 1. napját követően megszerzett, belföldön adóköteles kamatjövedelem esetén a forrásadót alkalmazó tagállamból átutalt forrásadó elszámolása az adózó kérelmére történik. Az adózó kérelméhez csatolja az adózó azonosítására, a levonás tényének, összegének, a kamatjövedelem jogcímének és a kamatjövedelem megszerzése időpontjának megállapításához szükséges okiratok hiteles magyar fordítását. Az állami adóhatóság az adózó kérelmét abban az esetben teljesíti, ha az adózó a belföldön adóköteles kamatjövedelemről bevallási és adófizetési kötelezettségét teljesítette.”
Az Mpt. 1. számú mellékletének a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítései
1. Áht.: az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról;
2. Átt.: az 1994. évi XXXIX. törvény az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről;
3. Bat: az 1991. évi LXIII. törvény a befektetési alapokról;
4. Bit.: a 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és biztosítási tevékenységről;
5. Cstv.: az 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról;
6. Dtv.: az 1995. évi XCV. törvény a devizáról;
7. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény;
8. Hpt.: az 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról;
9. Ktv.: az 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról;
10. Öpt.: az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról;
11. Ptk.: az 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről;
12. Tbj.: az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről;
13. Tny.: az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról;
14. Szja.: az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról.”
