1. § A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló - a 2006. évi XXIII. törvénnyel módosított - 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési törvény) 5. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az ÁPV Rt. a SZÖVÜR Kft.-től opciós szerződés alapján megvásárolt szövetkezeti üzletrészek vételárát a 14. számú melléklet II/2. pontja szerinti előirányzat terhére számolja el.”
2. § A Költségvetési törvény 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § (1) A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 1. számú mellékletének XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 9. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 8. Alapítványok támogatása alcím, 12. Hozzájárulás a Hadigondozottak Közalapítványa által ellátott feladatokhoz jogcímcsoport, 2. Hozzájárulás az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2. § (1) bekezdésének végrehajtásához jogcím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 5. Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzatból a Hadigondozottak Közalapítványa részére átadott 26 120,0 millió forint összegű hozzájárulás szolgál az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 1. § (1) bekezdése alapján 2006. április 1-je és 2006. augusztus 1-je között benyújtott kérelmek alapján megállapított kárpótlási összeg fedezetéül.
(2) A Kormány felhatalmazást kap, hogy a kárpótlás céljára szolgáló előirányzatból e kárpótlás végrehajtása költségeinek fedezetét átcsoportosítsa.”
3. § A Költségvetési törvény 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Az állam a (4)-(5) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett készfizető kezességet vállal a központi költségvetés terhére a lakáscélú ingatlan építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt, 2004. december 31-e után megkötött hitelszerződés alapján folyósított kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, a hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 100%-áig (a továbbiakban: garantált hitelrész). Az állami kezességvállalás mértéke a garantált hitelrész és az erre felszámított kamat és kezelési költség 100%-a.
(2) Az állam a (4)-(5) bekezdésben meghatározott feltételek mellett készfizető kezességet vállal a „Pályamódosító hitelprogram” keretében nyújtott hitel tőkeösszegére és járulékaira az alábbi feltételekkel:
a) a hitel tőkeösszege hiteligénylőnként nem haladhatja meg a 3,0 millió forintot,
b) a hitel folyósításakor a hitel tőkeösszege 2%-ának megfelelő kezesi díj megfizetése.
(3) A (2) bekezdés szerinti állami kezességvállalással biztosított kölcsönök együttes tőkeösszege egyetlen napon sem haladhatja meg a 20 000,0 millió forintot.
(4) Az állami kezességvállalással biztosított hitelt a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyek vehetik igénybe.
(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének a Magyar Állammal szembeni köztartozásának minősül, amelyet az APEH adók módjára hajt be.”
4. § A Költségvetési törvény 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a tárgyév december 28-ig az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott bevételi előirányzat teljesül, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az APEH rendelkezésére bocsátani.”
5. § A Költségvetési törvény 47. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán, a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 1. Intézményi beruházások kiemelt előirányzatán és a 2. Felújítás kiemelt előirányzatán is túllépést engedélyezhet.”
6. § A Költségvetési törvény 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben tárgyév december 28-ig az (1) bekezdés a) és b) vagy az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bevételi előirányzatok teljesülnek az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatoknak legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezésére bocsátani.”
7. § A Költségvetési törvény 48. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pénzügyminiszter a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 20%-ának mértékéig a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán, a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 1. Intézményi beruházások kiemelt előirányzatán és a 2. Felújítás kiemelt előirányzatán is túllépést engedélyezhet.”
8. § A Költségvetési törvény a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) A XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 149,6 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 70,4 millió forinttal túlléphető, a foglalkoztatási és munkaügyi miniszter által meghatározott feltételek teljesülése esetén, a pénzügyminiszter egyetértésével, ha a 47. § (1) bekezdés a) és b) pontja teljesül.
(2) A foglalkoztatási és munkaügyi miniszter negyedévente engedélyezhet jutalom-előleg kifizetést az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatok terhére, amennyiben az általa meghatározott feltételek, és a 47. § (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt előirányzatoknak a pénzügyminiszter által meghatározott negyedéves bevételi tervei teljesülnek. Az év közben fizethető jutalom-előleg összege nem haladhatja meg a negyedéves bevételi terven felül teljesülő előirányzatok összegét.
(3) Amennyiben a tárgyév december 28-ig a 47. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bevételi előirányzatok teljesülnek, az (1) bekezdés szerinti személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának legfeljebb az év közben kifizetett jutalom-előleg összegével csökkentett részét lehet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség rendelkezésére bocsátani.
(4) A foglalkoztatási és munkaügyi miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével a (2) bekezdés szerint negyedévente meghatározott bevételi tervet meghaladó bevételi többlet legfeljebb 1%-ának mértékéig a XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 4. Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatán, a 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 1. Intézményi beruházások kiemelt előirányzatán és a 2. Felújítás kiemelt előirányzatán is túllépést engedélyezhet.”
9. § A Költségvetési törvény 82. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltányolást érdemlő körülmények esetén méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 200,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 700,0 millió forint (ideértve az E. Alapból finanszírozott nyugellátásokat is), egyszeri segélyre 150,0 millió forint használható fel.”
10. § A Költségvetési törvény 103. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[103. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„g) a „Pályamódosító hitelprogram” keretében nyújtott hitel igénybevételének feltételeit.”
11. § A Költségvetési törvény 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés hozzájárul, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés terhére a Nemzeti Autópálya Zrt.-nek a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-vel, valamint kereskedelmi bankokkal szemben fennálló, együttesen legfeljebb 415 900 millió forint összegű hiteltartozását - annak járulékaival együtt - legkésőbb 2006. december 31-i hatállyal átvállalhatja. A Nemzeti Autópálya Zrt. a hitelátvállalással szemben kész és félkész útszakaszokat ad át, illetve azokkal elszámol a Magyar Állammal. Az átadás, illetve elszámolás mentesül az általános forgalmi adó és az illeték megfizetése alól.”
12. § A Költségvetési törvény 1. számú melléklet XXVI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezet, 20. Egyéb szociális ellátások és költségtérítések cím, 2. Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások alcím, 14. Nyugdíjasok távfűtési-díj támogatása jogcímcsoport megnevezése helyébe „Távfűtési-díj támogatása” megnevezés lép.
13. § A Költségvetési törvény 14. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete, továbbá a 8. számú melléklete V. számú fejezete 1. pontja helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.
14. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény 13. §-ával megállapított Költségvetési törvény 8. számú melléklete V. számú fejezete 1. pontja 2006. január 1-jén lép hatályba.
„14. számú melléklet a 2005. évi CLIII. törvényhez
| Millió forintban | ||
| Megnevezés | 2006. évi előirányzat | |
| I. A kormányzati szektor hiányát érintő ráfordítások | 31 228,0 | |
| 1. Ráfordítások az 1995. évi XXXIX. tv. alapján | 14 138,0 | |
| a) a hozzárendelt vagyon, továbbá az értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyon értékesítése előkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerülő kiadások, díjak [23. § (1) bek. a) és f) pontok, 24/B. §], az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamata | 3 613,0 | |
| ebből: az ÁPV Rt. által kibocsátott kötvény kamata | 1 613,0 | |
| b) vagyonkezeléssel összefüggő ráfordítások [23. § (1) bek. e) pont, 24/B. §] | 1 388,0 | |
| c) a hozzárendelt vagyonba tartozó társaságok támogatása [23. § (1) bek. g) pont, 24/B. §], forrásátadás, kamatátvállalás, válságkezelés | 2 912,0 | |
| d) az ÁPV Rt. működési költségei [23. § (1) bek. h) pont, 24/B. §] | 5 400,0 | |
| e) a privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs célú kifizetések | 600,0 | |
| f) vagyontárgyak vásárlása | 225,0 | |
| 2. Egyéb ráfordítások | 17 090,0 | |
| a) osztalék-befizetési kötelezettség a központi költségvetés felé | 8 950,0 | |
| b) az ÁPV Rt. és a jogelődök portfóliójába tartozó vállalatok, társaságok, illetve egyéb vagyontárgyak esetén az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása | 7 260,0 | |
| c) a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása | 880,0 | |
| II. A kormányzati szektor hiányát nem érintő ráfordítások | 116 349,0 | |
| 1. A privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizációs célú kifizetések | 400,0 | |
| 2. Üzleti célú befektetések | 94 449,0 | |
| 3. Privatizációs tartalék feltöltése | 20 000,0 | |
| 4. Kárpótlási jegy bevonás | 1 500,0 | |
| Ráfordítások összesen | 147 577,0 | |
| ” |
„V. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK TÁMOGATÁSA
| ELŐIRÁNYZAT: | 15 400,0 millió forint |
1. E fejezet szerinti támogatásokat azok a 2005. október 15-éig megalakult többcélú kistérségi társulások igényelhetik, amelyek:
1.1. esetében az 1.2. pont szerinti feladatok ellátásában:
a) a kistérséghez tartozó települések több mint a fele részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának 60%-át, vagy
b) a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség lakosságszámának felét,
1.2. legalább három közszolgáltatási feladat ellátását vállalják, melyek közül:
a) egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati,
b) második feladatként a szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási, gyermekjóléti alapellátási, illetve egészségügyi feladatok közül legalább egy feladat ellátandó,
c) további egy feladat - amennyiben a többcélú kistérségi társulás a b) pont szerinti feladatok közül csak egyet vállalt - a Tkt. tv. 2. §-ának (1) bekezdése szerinti feladatok közül választható,
1.3. az 1.1. pont szerinti feltételeket ugyanazon települési körre teljesítik az 1.2. pont szerinti - legalább - három közszolgáltatási feladat tekintetében,
1.4. a közszolgáltatási feladatokat e fejezetben foglaltaknak megfelelően látják el,
1.5. esetében a területfejlesztési feladatokat a kistérséghez tartozó települések képviselő-testületeinek mindegyike vállalja.
1.6. Amennyiben a többcélú kistérségi társulásnak tagja megyei jogú város, vagy olyan város, amelynek megyei jogúvá válásáról 2006. január 31-éig az Országgyűlés döntött (a továbbiakban: megyei jogú város) és a megyei jogú város az 1.2. pont szerinti feladatok ellátásában nem vesz részt, a többcélú kistérségi társulás abban az esetben igényelheti az e fejezet szerinti támogatásokat a további települések tekintetében, ha
a) teljesíti az 1.2-1.5. pontok szerinti feltételeket, továbbá
b) az általa vállalt 1.2. pont szerinti feladatok ellátásában a kistérséghez tartozó, e feladatok ellátásában részt nem vevő megyei jogú városon kívüli települések legalább fele részt vesz, feltéve, ha ezen települések együttes lakosságszáma meghaladja a kistérség megyei jogú város lakosságával csökkentett lakosságszámának 40%-át.
1.7. A többcélú kistérségi társulások a támogatást a társulásban 2006. január 31-én részt vevő települések száma és az ezen időpontig általuk vállalt feladatok után igényelhetik, amennyiben valamennyi vállalt feladatot 2006. január 31-től ellátják. A 2006. január 31-ét követően kezdődő feladatellátásra időarányos, a közoktatási célú támogatás esetében 4 havi támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha
a) ezen időpontot követően a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény kezdi meg működését, vagy
b) legkésőbb 2006. szeptember 1-jétől a meglévő közoktatási célú intézményi társulás átszervezésére kerül sor, vagy új közoktatási célú intézményi társulás kezdi meg működését, vagy
c) a többcélú kistérségi társulás 2006. évben beszerzett iskolabusszal legkésőbb 2006. szeptember 1-jétől utaztat gyermekeket, tanulókat.”
