1. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét,
a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos,
b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.
(3) A 8. § b)-e) pontja szerinti tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés, valamint jogellenes elkülönítés esetében a (2) bekezdés nem alkalmazható.”
2. § Az Ebktv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné - elkülönít.”
3. § Az Ebktv. 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság)
„a) kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a vizsgálat alapján határozatot hoz;”
4. § Az Ebktv. 15. §-a a következő új (8)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költségeket a hatóság, illetve az eljárásban való részvételével kapcsolatban felmerülő költségek tekintetében az eljárás alá vont, a sérelmet szenvedett féllel ellenérdekű fél előlegezi meg.
(9) A kérelem elutasítása esetén a sérelmet szenvedett fél csak akkor viseli az egyéb eljárási költségeket, ha a hatóság megállapította, hogy rosszhiszemű volt.”
5. § Az Ebktv. a következő új 15/A-15/B. §-okkal egészül ki:
„15/A. § (1) Ha az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult bíróság előtt eljárást indított, a hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szerv az eljárását az ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásával meghozott végzést a hatóság vagy más közigazgatási szerv a bíróságnak megküldi.
(3) A bíróság az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt hozott jogerős határozatát a hatóságnak, valamint az előtte folyamatban levő eljárást felfüggesztő, a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szervnek megküldi.
(4) A hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szerv az eljárása során ugyanazon törvénysértés esetén a bíróság határozatának kézhezvételét követően az abban megállapított tényállást alapul véve jár el.
(5) A bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt közigazgatási szerv előtt ugyanazon törvénysértés tekintetében
a) azonos személy ellen elkövetett törvénysértés miatt eljárás nem indítható,
b) más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén a hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szerv a bíróság határozatában megállapított tényállást alapul véve jár el.
15/B. § (1) A hatóság haladéktalanul törli azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek kezelése a 14. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti hatásköre gyakorlásához nem elengedhetetlenül szükséges.
(2) Az eljárás alá vont ügyfél az üggyel összefüggő iratokat és elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra rendelkezésre bocsátja, illetve az egyenlő bánásmód követelményének megsértése ellenőrzéséhez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Nem kötelezhető az ügyfél olyan nyilvántartás, összesítés elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő, ha annak elkészítése aránytalan ráfordítást igényelne.
(3) A hatóság a (2) bekezdés alapján csak olyan különleges adat rendelkezésre bocsátására hívhat fel, amely kezelése az eljárás céljára tekintettel elengedhetetlenül szükséges, és amely hiányában az eljárás eredményessége nem lenne biztosítható.
(4) A közigazgatási hatósági eljárásban a hatóság jogosult a személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis szemletárgyként való lefoglalására is.”
6. § (1) Az Ebktv. 16. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Ha a hatóság megállapította az e törvényben foglalt, az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértését]
„b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
c) elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét,”
(2) Az Ebktv. 16. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a hatóság megállapította, hogy az arra kötelezett munkáltató elmulasztotta az esélyegyenlőségi terv elfogadását, felszólítja a munkáltatót a mulasztás pótlására, és - a (2)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával - az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.”
7. § (1) Az Ebktv. 17. § (1) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:
„A hatóság határozata ellen méltányossági kérelem benyújtásának nincs helye.”
(2) Az Ebktv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha azt a fél a keresetlevélben, illetve a hatóság a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kéri.”
8. § Az Ebktv. a következő új 17/B-17/D. §-okkal és azokat megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület
17/B. § (1) A hatóság 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület (a továbbiakban: testület) segíti.
(2) A testület a hatóság 14. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott feladatainak ellátását e törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével segíti. Az értelmezés a hatóságot eljárása során nem köti.
(3) A 14. § (1) bekezdésének d)-e) és h)-i) pontjai alapján készített vélemények, jelentések és javaslatok hatóság által történő elfogadásához a testület egyetértése szükséges.
(4) A testület tagjai számára - a feladatuk ellátásához szükséges mértékben - a hatóság vezetője a hatóság kezelésében levő iratokba betekintést enged. A hatóság kezelésében levő iratban található személyes adatokat a testület tagjai egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg.
17/C. § (1) A testület három tagjának felkérésére a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, három további tagjának felkérésére az igazságügyért felelős miniszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek. A felkérni javasolt személyekről a javaslatot tevő miniszterek az egyenlő bánásmód követelménye érvényesítésében részt vevő szervekkel és szervezetekkel előzetes közös egyeztetést folytatnak.
(2) A megbízatás ellátására büntetlen előéletű, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó valamely választáson választójoggal rendelkező olyan személy kérhető fel, aki az emberi jogok védelme és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése területén kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik.
(3) Nem kérhető fel a testület tagjává az, aki a felkérés időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, illetve párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt.
(4) A testület tagjának megbízatása a felkérés elfogadásával keletkezik, és hat évre szól.
(5) A testület tagjának megbízatása megszűnik, ha
a) a tisztségéről lemond,
b) a megbízatási időtartam letelik,
c) a tisztségének ellátása alól felmentik, vagy
d) meghal.
(6) A miniszterelnök a kinevezésére javaslatot tevő miniszter javaslatára felmenti a testület azon tagját,
a) aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a testületi tagságból eredő feladatainak,
b) aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget a testületi tagságból eredő feladatainak,
c) akinek bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította,
d) aki felkérését követően bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(7) A (6) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét a miniszterelnök állapítja meg.
(8) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(9) A testület tagja megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül, az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott megszűnési ok esetében a megbízatás megszűnését megelőző harmincadik napig kell az új tagot kinevezni.
(10) A testület tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben meghatározott feladatkörükben nem utasíthatóak.
17/D. § (1) A testület saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti.
(2) A testület elnöke összehívja és vezeti a testület üléseit, továbbá ellátja a testület döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(3) A testület döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) A testület működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(5) A testület működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a hatóság látja el.”
9. § Az Ebktv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltak valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy
a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy
b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.”
10. § Az Ebktv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet a hatóság előtt az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén eljárást indíthat.”
11. § (1) Az Ebktv. 21. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:]
„f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (3) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában;”
(2) Az Ebktv. 22. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:
„(2) A 21. § f) pontjának alkalmazása során a 8. § a)-e) pontjaiban meghatározott tulajdonság tekintetében tett közvetlen hátrányos megkülönböztetés minden esetben sérti az egyenlő bánásmód követelményét.”
12. § (1) Az Ebktv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni.”
(2) Az Ebktv. 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el.”
13. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebktv.
a) 8. §-ában a „más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban” szövegrész helyébe a „kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne” szöveg,
b) 9. §-ában a „más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz” szövegrész helyébe a „lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne”,
c) 10. § (1) bekezdésében a „sértő magatartás” szövegrész helyébe a „sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás” szöveg,
d) 14. § (1) bekezdés b) pontjában az „indít” szövegrész helyébe az „indíthat” szöveg,
e) 14. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és jelentések” szöveg,
f) 14. § (1) bekezdés j) pontjában a „jelentést készít” szövegrész helyébe a „beszámol” szöveg,
g) 15. § (2) bekezdésében „az eljárás megindításáról” szövegrész helyébe „az eljárás megindításáról, annak jogerős befejezéséről, valamint a döntéssel kapcsolatos bírósági felülvizsgálat során hozott jogerős ítéletről, illetőleg végzésről” szöveg,
h) 19. § (1) bekezdésének felvezető szövegében a „bizonyítania” szövegrész helyébe a „valószínűsítenie” szöveg, a) pontjában a „hátrány érte” szövegrész helyébe a „hátrány érte vagy - közérdekű igényérvényesítés esetén - ennek közvetlen veszélye fenyeget” szöveg,
i) 20. § (1) bekezdésében a „megsértése olyan” szövegrész helyébe a „megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan” szöveg, valamint a „jogsértés” szövegrész helyébe a „jogsértés vagy annak közvetlen veszélye” szöveg lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ebktv. 14. § (3) bekezdése, 16. § (4) bekezdésének második mondata, valamint IV-V. fejezete.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 70/A. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell
a) a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön intézkedésekről, valamint
b) a munkáltató szervezetén belüli, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási rendről.”
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mt. 142/A. § (3) bekezdésében a „természetbeni” szövegrész helyébe a „természetbeni (szociális)” szöveg lép.
(6) Az Ebktv. e törvény kihirdetésekor hatályos 14. § (3) bekezdésében meghatározott tanácsadó testület tagjai e törvény erejénél fogva válnak az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagjává azzal, hogy az Ebktv. e törvény 8. §-ával megállapított 17/C. § (4) bekezdésében meghatározott megbízatási idejük e törvény hatálybalépésekor kezdődik.
(7) Az Ebktv. 17/C. § (3) bekezdését 2008. június 30-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az sem kérhető fel az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagjává, aki a felkérést megelőző két évben politikai államtitkár volt.
