a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 49. § (3) bekezdés g) pontjában, 51. § (2) bekezdés a) pontjában a „Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal” szövegrészek helyébe a „Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel” szöveg,
b) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 368. § (3) bekezdés g) pontjában, 370. § (2) bekezdés a) pontjában a „Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal” szövegrészek helyébe a „Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel” szöveg,
c) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 163. § (1) bekezdés f) pontjában a „Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel” szöveg,
d) a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (4) bekezdés e) pontjában a „Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet” szöveg,
e) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 327. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormányzati Ellenőrzési Hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv” szöveg, 334. § (3) bekezdésében a „Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervnek” szöveg,
f) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140. § (3) bekezdés e) pontjában a „Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervnek” szöveg
lép.
123. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121/A. § (10) bekezdésében a „(Kormányzati Ellenőrzési Hivatal)” szövegrész hatályát veszti.
124. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 61. § (6) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak” szövegrészek helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek” szöveg,
b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86/I. § (2) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI)” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, 86/I. § (2) bekezdés második mondatában és (5) bekezdésében, 108. § (1) bekezdés c) pontjában, 109. §-ában, 109/C. § (1), (3)–(5) és (7) bekezdésében, 109/D. § (1) és (2) bekezdésében, 109/F. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjában, valamint (3), (6) és (7) bekezdésében, 109/G. § (1) és (2), valamint (6) és (8) bekezdésében, 109/H. § (1) és (2) bekezdésében, 109/J. § (1) bekezdésében, 109/K. § (1) és (2), (4) és (5), valamint (7)–(9) bekezdésében a „KVI” szövegrészek helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, 88/B. § (1) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóság” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, 109/C. § (6) bekezdésében, 109/G. § (8) bekezdésében, 109/K. § (5) bekezdésében a „KVI-nek” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek” szöveg, 109/G. § (1) bekezdésében, 109/K. § (7) bekezdésében a „KVI-vel” szövegrészek helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szöveg, 109/K. § (14) bekezdésében a „KVI-t” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet” szöveg,
c) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 163. § (1) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóságot” szövegrészek helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet” szöveg,
d) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 69/A. § (4) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI)” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, a „KVI” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg,
e) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 1. § a) pontjában a „Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI)” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, 3. § (3) és (4) bekezdésében, 6. §-ában, 7. § (2) és (3) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében a „KVI” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, 5. § (1) bekezdés a) pontjában a „KVI-vel” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szöveg, 7. § (1) bekezdésében a „KVI-nél” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnél” szöveg, 7/A. § (2) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatósággal” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szöveg,
f) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 30. § (2) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóságot” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet” szöveg,
g) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. § (2) bekezdés d) pontjában a „Kincstári Vagyoni Igazgatóságra” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervre” szöveg, 51. § (2) bekezdés j) pontjában a „Kincstári Vagyoni Igazgatósággal” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szöveg,
h) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 1. §-ában a „Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (a továbbiakban: KVI)” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet” szöveg, 5. § (4) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében a „KVI-vel” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szöveg, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, 15. § (2) és (3) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (1)–(4) bekezdésében, 20. §-ában, 21. §-ában, 23. §-ában a „KVI” szövegrészek helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, 12. §-ában, 18. § (1) bekezdésében a „KVI-nek” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek” szöveg, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésében a „KVI-hez” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervhez” szöveg,
i) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVII. törvény 8. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 9. §-ában a „KVI” szövegrészek helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, 8. § (1) és (2) bekezdésében a „KVI-hez” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervhez” szöveg,
j) az állami tulajdonban lévő ingatlanok pártok által történő használatáról szóló 2000. évi XCIV. törvény 1. § (1) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI)” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, 2. § (1) és (3) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 6. §-ában, 7. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 11. § (1) bekezdés e) pontjában, 12. § (1) és (3) bekezdésében, 13. § (2) és (3) bekezdésében a „KVI” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében a „KVI-nek” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek” szöveg, 12. § (2) bekezdésében a „KVI-től” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervtől” szöveg,
k) az állam tulajdonában és pártok használatában álló ingatlanok hasznosításának rendezéséről szóló 2000. évi XCV. törvény 2. § (1) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI)” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, 3. § (1) és (2), valamint (4) és (6) bekezdésében a „KVI” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg,
l) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 16. § (9) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóságot” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet” szöveg,
m) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 81. §-ában a „Kincstári Vagyoni Igazgatóság” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, valamint a „KVI” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg,
n) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 3. § (4) bekezdés a) pontjában a „Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (a továbbiakban: KVI)” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szöveg, 3. § (5)–(7) bekezdésében, 7. § (5) bekezdésében a „KVI” szövegrészek helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg, 6. § (2) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóság” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg,
o) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (1) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatósággal” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szöveg,
p) a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 10. § (2) bekezdésében a „Kincstári Vagyoni Igazgatóság” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szöveg,
q) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. §-ában a „Kincstári Vagyoni Igazgatósággal” szövegrész helyébe a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervvel” szöveg
lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény módosításáról szóló 1999. évi CVII. törvény 8. § (7) bekezdése és 11. §-a,
b) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény 64. § (5) és (6) bekezdése
hatályát veszti.
125. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányának kihirdetéséről szóló 1982. évi 15. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a „Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár)” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 3. § (3) bekezdésében a „Kincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
b) a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának kihirdetéséről szóló 1985. évi 19. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a „Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár)” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 3. § (3) bekezdésében a „Kincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
c) a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányának kihirdetéséről szóló 1985. évi 20. törvényerejű rendelet 4. § (2) bekezdésében a „Magyar Államkincstár Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
d) a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló, Szöulban, 1985. október 11-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1989. évi 7. törvényerejű rendelet 3. § (3) bekezdésében a „Magyar Államkincstár Részvénytársaság” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
e) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 64/C. § (2) bekezdésében az „az Államháztartási Hivatal” szövegrész helyébe az „a kincstár” szöveg, 92. § (2) bekezdésében a „Kincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
f) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73. § (2) és (12) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
g) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 1991. évi LV. törvény 3. § (2) bekezdésében a „Magyar Államkincstár Részvénytársaság (a továbbiakban: Kincstár)” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 3. § (3) bekezdésében a „Kincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
h) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/I. § (10) bekezdésében a „Magyar Államkincstárt” szövegrész helyébe a „kincstárt” szöveg,
i) az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 20/A. § (2) bekezdésében a „Magyar Államkincstárral” szövegrész helyébe a „kincstárral” szöveg,
j) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 78/A. § (10) bekezdésében a „Magyar Államkincstárt” szövegrész helyébe a „kincstárt” szöveg,
k) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 18/B. § (1) bekezdés felvezető szövegében, valamint p) pontjában, 18/B. § (2), (3), (6)–(8) bekezdésében, 18/C. § (3)–(4), (7)–(8), (10), (12)–(13) és (16) bekezdésében, 18/E. §-ában, 62. § (4) bekezdésében, 63. § (3)–(8) bekezdésében, 64/A. § (6) bekezdés b) pontjában, 64/D. § (1), (10) és (11) bekezdésében, 93. § (2) bekezdésében, 100. § (1) bekezdésében, 101. § (8) és (9) bekezdésében, 102. § (4), (8)–(10) és (12) bekezdésében, 103. § (1) bekezdésében, 108/A. § (2) és (4) bekezdésében, 113/A. § (4) bekezdésében, 122. § (1) bekezdés a) pontjában, 123/A. § (7) bekezdésében, 124. § (2) bekezdés p) és s) pontjában, 124. § (4) bekezdés c) pontjában a „Kincstár” szövegrészek helyébe a „kincstár” szöveg, 18/B. § (1) bekezdés r) pontjában, 86/I. § (2) bekezdésében, 123/A. § (8) bekezdésében a „Kincstárnál” szövegrész helyébe a „kincstárnál” szöveg, 18/B. § (6) bekezdésében a „Kincstárhoz” szövegrész helyébe a „kincstárhoz” szöveg, 18/C. § (6), (10) és (16) bekezdésében a „Kincstárban” szövegrészek helyébe a „kincstárban” szöveg, 18/C. § (15) bekezdésében, 119. § (5) bekezdésében a „Kincstárnak” szövegrész helyébe a „kincstárnak” szöveg, 18/E. §-ában a „Kincstárral” szövegrész helyébe a „kincstárral” szöveg, 24. § (6) bekezdésében, 48. § j) pontjában, 102. § (5) bekezdésében a „Kincstárt” szövegrész helyébe a „kincstárt” szöveg, 63. § (4) bekezdésében, 64. § (4)–(5) bekezdésében, 64/A. § (8) bekezdésében, 64/B. § (4) bekezdésében, 64/D. § (1)–(2) és (5)–(6) bekezdésében az „az Igazgatóság” szövegrészek helyébe az „a kincstár” szöveg, 64. § (1) bekezdésében a „helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes Igazgatóság” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 64. § (1) bekezdésében, 101. § (2) bekezdésében az „az Igazgatóságok” szövegrész helyébe az „a kincstár” szöveg, 64/A. § (1) bekezdésében, 64/B. § (4) bekezdésében, 64/D. § (8) bekezdésében az „Az Igazgatóság” szövegrész helyébe az „A kincstár” szöveg, 64/A. § (5) bekezdésében az „Igazgatósághoz” szövegrész helyébe a „kincstárhoz” szöveg, 64/D. § (4) bekezdésében az „első fokon a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes Igazgatóság, másodfokon a Kincstár” szövegrész helyébe az „a kincstár” szöveg, 64/D. § (10) bekezdésében az „az Igazgatóságot” szövegrész helyébe az „a kincstárt” szöveg, 102. § (10) bekezdésében a „Kincstárba” szövegrész helyébe a „kincstárba” szöveg,
l) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés c) pont 2. alpontjában, 5. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontjában, 11/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 11/A. § (1) bekezdésében a „Kincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
m) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 13. §-ában a „TÁKISZ” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 13/A. §-ában a „Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 14. § (6) bekezdésében a „Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 17. § (2) bekezdésében, 21/F. § (10) bekezdés b) pontjában a „Kincstárral” szövegrész helyébe a „kincstárral” szöveg, 17. § (3) bekezdésében a „Kincstártól” szövegrész helyébe a „kincstártól” szöveg, 17. § (4) bekezdésében, 21/F. § (10) bekezdés a) és c) pontjában a „Kincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
n) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95/A. § (6) bekezdésében a „Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál” szövegrész helyébe a „kincstárnál” szöveg,
o) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 50/C. § (12) bekezdésében a „Magyar Államkincstárt” szövegrész helyébe a „kincstárt” szöveg,
p) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 24/A. § (1) bekezdésében a „Magyar Államkincstárnál” szövegrész helyébe a „kincstárnál” szöveg,
q) a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény 3. § (7) bekezdésében, 4. § (4) bekezdésében és 20. § a) pontjában a „Magyar Államkincstár” szövegrészek helyébe a „kincstár” szöveg,
r) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. § (1) bekezdésében és 77. § (5) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
s) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés g) pontjában a „Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 23. § h) pontjában, 24. § k) pontjában a „Kincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 23. § i) pontjában a „Területi Államháztartási Hivatal” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
t) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 10/A. § (2) bekezdésében a „működési területe szerint illetékességgel rendelkező Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 10/D. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontjában a „Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
u) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 10. § (4) bekezdés b) pontjában a „megyei területi államháztartási és közigazgatási információs szolgálat, a fővárosban a Fővárosi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ) igazgatóját” szövegrész helyébe a „kincstárt” szöveg, 33. § (2) bekezdésében a „TÁKISZ-on” szövegrész helyébe a „kincstáron” szöveg,
v) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 115/A. § (10) bekezdésében a „Magyar Államkincstárt” szövegrész helyébe a „kincstárt” szöveg,
w) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. § (2) bekezdés c) pontjában a „Magyar Államkincstárra” szövegrész helyébe a „kincstárra” szöveg, 80. § (1) bekezdés a) pontjában az „államkincstárral” szövegrész helyébe a „kincstárral” szöveg
lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 3. § (5) bekezdésében a „Magyar Államkincstárral” szövegrész helyébe a „kincstárral” szöveg, 3. § (6) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
b) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 119/A. § (10) bekezdésében a „Magyar Államkincstárt” szövegrész helyébe a „kincstárt” szöveg,
c) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121/A. § (10) bekezdésében a „Magyar Államkincstárt” szövegrész helyébe a „kincstárt” szöveg,
d) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) pont 6. alpontjában a „Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága – ideértve a Magyar Államkincstár Fővárosi Igazgatóságát is – ” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, a „Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
e) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (7) és (8) bekezdésében a „Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg
lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 75. § (1) bekezdésében az „az igazgatóságnak” szövegrész helyébe az „a kincstárnak” szöveg, 76. § (1) bekezdésében az „Igazgatóság hozta” szövegrész helyébe a „kincstár hozta” szöveg,
b) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 8. § (1) bekezdésében a „területi államháztartási hivatalok” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
c) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/B. § (1) bekezdésében az „első fokon a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság), a fővárosban a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság)” szövegrész helyébe az „a kincstár” szöveg, 23/B. § (2) bekezdésében az „első fokon a Regionális Igazgatóság” szövegrész helyébe az „a kincstár” szöveg, 23/D. § (3) bekezdésében az „az Igazgatóságot” szövegrész helyébe az „a kincstárat” szöveg, 23/E. § (1) és (7) bekezdésében az „az Igazgatóság” szövegrész helyébe az „a kincstár” szöveg, 23/F. § (1) és (2) bekezdésében az „Az Igazgatóság” szövegrész helyébe az „A kincstár” szöveg,
d) a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 33. § (3) bekezdésében a „Magyar Államkincstárnál” szövegrész helyébe a „kincstárnál” szöveg,
e) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 126/A. § (10) bekezdésében a „Kincstárt” szövegrész helyébe a „kincstárt” szöveg,
f) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 3. § (1) bekezdésében, 87. § (9) bekezdésében, 395. § (5) bekezdésében a „Kincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 99. § (2) bekezdés h) pontjában, 11. számú melléklet „Személyi feltételek” alcím alatti 5. pontjában a „Magyar Államkincstárnál” szövegrész helyébe a „kincstárnál” szöveg,
g) az Országos Rádió és Televízió Testület 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LVII. törvény 6. §-ában a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
h) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 2. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
i) a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény 39. § (1) bekezdésében az „az Államháztartási Hivatalnál” szövegrész helyébe az „a kincstárnál” szöveg,
j) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 2. § (3) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrészek helyébe a „kincstár” szöveg,
k) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (1) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
l) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 4. § (4) bekezdésében a „Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár)” szövegrész helyébe a „kincstárnál” szöveg, 4. § (9) bekezdésében, 5. § (4) bekezdésében, 7. § (9) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében a „Kincstárnál” szövegrész helyébe a „kincstárnál” szöveg,
m) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 6. §-ában a „Magyar Államkincstárnál” szövegrész helyébe a „kincstárnál” szöveg,
n) a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvény 6. § (3) bekezdésében a „Magyar Államkincstár Fővárosi Területi Igazgatósága” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
o) a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 327. § (1) bekezdés e) pontjában a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 393. § (2) bekezdésében a „Magyar Államkincstárnál” szövegrész helyébe a „kincstárnál” szöveg,
p) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontjában a „működési területe szerint illetékességgel rendelkező Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 12. § (4) bekezdésében a „Kincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
q) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 23. § (9) bekezdésében a „Magyar Államkincstár megbízottját” szövegrész helyébe a „kincstár képviselőjét” szöveg, a „Magyar Államkincstárnak” szövegrész helyébe a „kincstárnak” szöveg, 26. § (4) bekezdésében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 120. § (3) bekezdésében a „Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 120. § (4) bekezdésében a „Kincstárnál” szövegrészek helyébe a „kincstárnál” szöveg,
r) a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 2. § 4. pontjában a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg, 2. § 6. pontjában a „Magyar Államkincstárral” szövegrész helyébe a „kincstárral” szöveg,
s) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 37. § (4) bekezdésében a „Magyar Államkincstárnál” szövegrészek helyébe a „kincstárnál” szöveg, 37. § (4) bekezdésében, 43. §-ában a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe a „kincstár” szöveg,
t) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 240. § (5) bekezdésében a „Magyar Államkincstárnál megnyitott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal” szövegrész helyébe a „kincstárnál megnyitott, az állami adóhatóság” szöveg
lép.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/B. § (1) bekezdés harmadik mondata, valamint (2) bekezdés második mondata és (3) bekezdése,
b) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (2) bekezdés 1. pontja,
c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/A. § (2)–(6) bekezdése, 48. § f) és o) pontja,
d) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 281. § (6) bekezdésében a „Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálatot (TÁKISZ) említ, azon Területi Államháztartási Hivatalt (TÁH), ahol ” szövegrész,
e) a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 77. § (2), (4) és (5) bekezdése, 77. § (3) bekezdésében az „, és ezzel egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/A. §-a (1) bekezdése b) pontjának szövege helyébe Magyar Államkincstár Rt. (a továbbiakban: Kincstár) szövegrész lép és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/A. §-ának (2)–(4) bekezdése hatályát veszti” szövegrész,
f) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra és az Államháztartási Hivatalra vonatkozó egyéb törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2003. évi XXXVII. törvény 18. § (2) és (3), valamint (5) és (6) bekezdése,
g) a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2003. évi CXIV. törvény 18. § (3) bekezdése,
h) egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVI. törvény 94. § (4) bekezdés b) pont bd) alpontja,
i) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 1999. évi XCIII. törvény 9. §-a,
j) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2000. évi CXIX. törvény 9. §-a,
k) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény 73. § (3) bekezdés f) pontja,
l) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 25. § (8) és (10) bekezdése
hatályát veszti.
126. § (1) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős állami foglalkoztatási szervet vagy szerveket rendeletben kijelölje.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. § (5) bekezdésében az „a megyei (fővárosi) munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg,
b) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában az „a területileg illetékes munkaügyi központokat” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervet” szöveg, 29. § c) pontjában az „a területileg illetékes állami munkaerőpiaci szervet” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervet” szöveg, 29. § d) pontjában az „az illetékes környezetvédelmi és munkavédelmi felügyelőséget” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot” szöveg,
c) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/A. § (3) bekezdésében a „munkaügyi központ illetékességi területén” szövegrész helyébe a „megyében (a fővárosban)” szöveg, 94/B. § (6) bekezdésében az „illetékes munkaügyi központnak” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szervnek” szöveg, 94/D. § (1) bekezdésében az „a munkaügyi központnak” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervnek” szöveg, 94/D. § (1)–(2) bekezdésében az „érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központot” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szervet” szöveg, 94/E. § (1) bekezdésében az „illetékes munkaügyi központnak” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szervnek” szöveg, 193/D. § (1) bekezdésében az „a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ)” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg,
d) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/B. § (3) bekezdésében az „a közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi központot” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervet” szöveg, az „a munkaügyi központtal” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervvel” szöveg,
e) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (1) bekezdésében a „munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szerv” szöveg, 90. § (5) bekezdésében az „a fővárosi, megyei munkaügyi központtól” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervtől” szöveg,
f) a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében az „illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szervhez” szöveg, 2. § (3) bekezdésében és 5. § (1) bekezdésében az „a munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg, 2. § (4) bekezdésében a „munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szerv” szöveg, 2/B. §-ában és 4. § (2) bekezdésében az „A munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „Az állami foglalkoztatási szerv” szöveg, 3. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerint illetékes munkaügyi központhoz,” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervhez” szöveg, 9. § (2) bekezdésében és 10. § (2) bekezdésében az „a Fővárosi Munkaügyi Központ” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg, 10. § (1) bekezdésében az „A Fővárosi Munkaügyi Központ” szövegrész helyébe az „Az állami foglalkoztatási szerv” szöveg,
g) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 43. pont a) pontjában az „a megyei (fővárosi) munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg, 3. § 43. pont c) pontjában az „a munkaügyi központtal” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervvel” szöveg,
h) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 73. §-ában az „a munkaügyi központok” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg,
i) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 3. § h) pontjában az „a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, a Foglalkoztatási Hivatal, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság” szöveg, 24. § h) pontjában az „a megyei (fővárosi) munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg,
j) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (3) bekezdés a) pontjában az „a megyei (fővárosi) munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg, 7. § (3) bekezdés c) pontjában az „a munkaügyi központtal” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervvel” szöveg,
k) az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében a „munkavállaló lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szerv” szöveg, 5. § (3) bekezdésében az „a megyei (fővárosi) munkaügyi központ kirendeltsége” szövegrészek helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg, 5. § (5) bekezdésében a „munkaügyi központ kirendeltségén” szövegrész helyébe a „szervnél” szöveg,
l) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 10. § (4) bekezdésében az „a megyei (fővárosi) munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szerv” szöveg,
m) a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVIII. törvény 12. § (5) bekezdésében az „az ellenőrzést végző munkaügyi felügyelőséget” szövegrész helyébe az „a munkaügyi hatóságot” szöveg, 12. § (6) bekezdésében az „az illetékes munkaügyi felügyelőséget” szövegrész helyébe az „a munkaügyi hatóságot” szöveg, 12. § (7) bekezdésében a „munkaügyi felügyelőség” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóságot” szöveg,
n) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 7. § (6) bekezdésében az „a megyei (fővárosi) munkaügyi központokat felügyelő minisztérium illetékes szervének” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervnek” szöveg,
o) a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény 2. § (6) bekezdésében az „A munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „Az állami foglalkoztatási szerv” szöveg
lép.
127. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 3. § (2) bekezdése,
b) az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 5. § (2) bekezdése,
c) az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi CXXII. törvény 57. § (3) bekezdése,
d) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi XI. törvény 34. § (5) bekezdése.
128. § (1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaügyi hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki, valamint a hatóság vagy hatóságok eljárására vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 2/A. § (1)–(2) bekezdésében, 8/D. § (1) bekezdés d) pontjában a „foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter” szövegrészek helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szöveg, 2. § (1) bekezdésében az „az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség területi felügyelőségeinek (a továbbiakban: területi felügyelőség)” szövegrész helyébe az „a munkaügyi hatóság” szöveg, 2/A. § (1) bekezdésében, 8/B. §-ában, 8/C. § (1) és (3)–(4) bekezdésében az „Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség” szövegrészek helyébe az „A munkaügyi hatóság” szöveg, 2/A. § (2) bekezdésében, 8/C. § (2) bekezdésében, 8/D. § (2) bekezdés b)–c) pontjában az „az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség” szövegrészek helyébe az „a munkaügyi hatóság” szöveg, 3/A. § (1)–(2) bekezdésében a „területi felügyelőség” szövegrészek helyébe a „munkaügyi hatóság” szöveg, 4/A. §-ában az „annak a területi felügyelőségnek a megnevezését, amelynek illetékességi területén jogosult eljárni” szövegrész helyébe az „a munkaügyi hatóság illetékes szervének megnevezését” szöveg, 8. § (2) bekezdésében a „területi felügyelőség területén lévő” szövegrész helyébe a „munkaügyi hatóság illetékességi területén” szöveg, 8/A. § (6) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész helyébe a „munkaügyi” szöveg, 8/D. § (4) bekezdésében az „Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke” szövegrész helyébe az „A Kormány által kijelölt személy” szöveg lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 4. § (2) bekezdése, 7. § (9) bekezdésében az „az illetékes területi felügyelőség vezetőjének munkaügyi bírság kiszabására tett javaslatot, és ennek alapján” szövegrésze, 8. § (3) bekezdése, 8/A. § (5) bekezdése hatályát veszti.
129. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pontja a következő új 7. ponttal egészül ki:
[(3)Felhatalmazást kap
a) a Kormány, hogy]
„7. a közlekedési hatóság vagy hatóságok kijelölését,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közlekedési igazgatás szervei:
a) a vasúti igazgatási szerv,
b) a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság).”
(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vasúti igazgatási szerv határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.”
(4) A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány Légiközlekedés Védelmi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.”
(5) A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 73/A. §-sal egészül ki:
„73/A. § felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki
a) a légiközlekedési hatóságot vagy hatóságokat,
b) az állami közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket.”
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9. § (1) bekezdésében a „minisztériumok, ezek szervezetei, intézményei és vállalatai” szövegrész helyébe a „miniszterek, államigazgatási szervek” szöveg, 20. § (12) bekezdésében a „Közlekedési Főfelügyeletet” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóságot” szöveg, 29. § (7) bekezdésében a „Fővárosi Közlekedési Főfelügyelet” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság” szöveg, 36. § (3) bekezdésében az „a közút igénybevételéről a közlekedési hatóság szakhatósági nyilatkozata alapján dönt” szövegrész helyébe a „dönt a közút igénybevételéről” szöveg,
b) a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (1) bekezdésében az „a miniszter irányítása alatt működő államigazgatási szerv (a továbbiakban: légiközlekedési hatóság)” szövegrész helyébe a „légiközlekedési hatóság” szöveg, 3/A. § (1) és (2) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 48. § (3) bekezdésében az „Az illetékes légiközlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „A légiközlekedési hatóság, az állami célú légi közlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság” szöveg, 29. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 46. § (1) és (4) bekezdésében, 48. § (2) és (4) bekezdésében, 51. § (2) bekezdésében az „az illetékes légiközlekedési hatóság” szövegrész helyébe az „a légiközlekedési hatóság, az állami célú légi közlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság” szöveg, 64. § (2) bekezdésében a „Közlekedésbiztonsági Szervezet” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szerv” szöveg, 64. § (3) bekezdésében az „a honvédelmi miniszter által kijelölt” szövegrész helyébe az „az állami közlekedésbiztonsági” szöveg, 68. § (4) bekezdésében a „Bizottság jogkörét” szövegrész helyébe a „Bizottság összetételét, jogkörét” szöveg,
c) a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 40. § (2) bekezdésében a „szakhatóság” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 73. § (1) bekezdésében az „a szakhatósági és engedélyezési” szövegrész helyébe az „az engedélyezési és – szakhatóságként való közreműködése esetén azzal összefüggésben – szakhatósági” szöveg, 73. § (2) bekezdésében az „a szakhatósági és engedélyezési” szövegrész helyébe az „az engedélyezési és szakhatósági” szöveg,
d) a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 58/A. § (2) bekezdésében a „Központi Közlekedési Felügyelet” szövegrész helyébe a „hajózási hatóság” szöveg, 88. § (1) bekezdése a) pontjában a „feladat- és hatáskörének, valamint illetékességének, a hajózási hatóság” szövegrész helyébe a „kijelölésének, feladat- és hatáskörének, valamint eljárási rendjének” szöveg,
e) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 16. § (8) bekezdésében a „Központi Közlekedési Felügyelet, illetve a megyei közlekedési felügyelet” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság” szöveg,
f) a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontjában az „eszközt üzemeltető szervezet székhelye szerint illetékes területi közlekedési felügyelet a hatáskörére és eljárására” szövegrész helyébe a „hatóság az” szöveg,
g) a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 9. § (4) bekezdésében a „felügyelethez” szövegrész helyébe a „hatósághoz” szöveg, mellékletének I. rész 2. pontjában és II. részében a „felügyelet” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg,
h) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdésében a „Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF)” szövegrész helyébe a „Kormány által rendeletben kijelölt, országos illetékességgel eljáró szerv (a továbbiakban: közlekedési hatóság)” szöveg, 9. § (3) bekezdésében a „KKF-fel” szövegrész helyébe a „közlekedési hatósággal” szöveg, 12. § (1) bekezdésében, 17. § (4) bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, a „KKF” szövegrészek helyébe a „közlekedési hatóság” szöveg, 18. § (6) bekezdésében az „állapítsa meg” szövegrész helyébe az „állapítsa meg és a 9. § (1) és (2) bekezdések szerinti szerveket rendeletben jelölje ki” szöveg,
i) az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésében az „a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF)” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a „KKF” szövegrész helyébe a „közlekedési hatóság” szöveg,
j) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 7. § (1) bekezdésében, 8. § (2)–(8) és (10) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 55. § (11) bekezdésében, 57. § (3) bekezdésében, 59. § (2) és (4)–(5) bekezdésében, 61. § (8) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 67. § (3) bekezdésében, 69. § (2)–(3) bekezdésében, 71. § (1)–(4) bekezdésében, 73. § (1)–(2) bekezdésében, 74. § (1)–(2) és (6)–(7) bekezdésében, 75. § (1)–(5) bekezdésében, 76. § (1)–(2) bekezdésében, 77. § (6) bekezdésében, 78. § (2)–(4) bekezdésében, 79. § (1)–(5) bekezdésében, 82. § (8) bekezdésében, 83. § (1)–(4) bekezdésében, 84. § (3)–(5) bekezdésében, 88. § (2) bekezdés 22. pontjában a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „vasúti igazgatási szerv” szöveg, 8. § (5) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 61. § (8) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „vasúti igazgatási szervet” szöveg, 67. § (4) bekezdés a) pontjában a „Hivatallal” szövegrész helyébe a „vasúti igazgatási szervvel” szöveg, 9. § (1) bekezdés e) pontjában, 74. § (3) bekezdésében, 77. § (5) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „vasúti igazgatási szervnek” szöveg, 37. § (3) bekezdésében a „Magyar Vasúti Hivatal” szövegrész helyébe a „vasúti igazgatási szerv” szöveg, 69. §-át megelőző „MAGYAR VASÚTI HIVATAL” cím helyébe az „A VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV FELADATAI” cím, 74. § (5) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „vasúti igazgatási szerv jogerős” szöveg, 77. § (1) bekezdésében a „Hivatalnál” szövegrész helyébe a „vasúti igazgatási szervnél” szöveg, 87. § (1) bekezdésében a „Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „vasúti igazgatási szervhez” szöveg, 88. § (1) bekezdés a) pontjában a „közlekedési hatóság, illetve a Hivatal feladatára, hatáskörére és illetékességére vonatkozó részletes szabályokat” szövegrész helyébe a „vasúti közlekedési hatóság vagy hatóságok, valamint a vasúti igazgatási szerv vagy szervek kijelölését, eljárásuk részletes szabályait” szöveg
lép.
130. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. §-a,
b) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 1. §-át, 3. §-át, 8. §-át, 9. §-át, 22. §-át, 30. §-át, 49. §-át, 59. §-át, 60. §-át, 61. §-át, 63. §-át, 64. §-át, 74. §-át, 86. §-át, 96. §-át megelőző alcímek, 3–9. §-a, 32–33. §-a, 36–37. §-a, 41–42. §-a, III. és IV. fejezete, 55. §-a, 59–61. §-a, 65. § (3) bekezdése, 68–70. §-a, 84. §-a, 85. § (2) bekezdése, 92. § (1)–(8) bekezdése, 93–95. §-a, 107–108. §-a, 114. §-a, 117. §-a, 128. §-a, 129. §-a, 131. §-a, 132. § (3) bekezdése, 134. §-a, 143. §-a, valamint 144. §-a, 145. § (3) bekezdésében a „megyei fővárosi” és a „vezetője” szövegrész, 147. § (2) bekezdése,
c) a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2) bekezdéséből a „honvédelmi miniszter felügyelete alatt álló” szövegrész,
d) a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 2. § (2) bekezdés d) pontjában az „, a belügyminiszter” szövegrész, 71. § (4) bekezdésében a „– hajózási hatóság szakhatóságként való bevonásával –” szövegrész, 71. § (5) bekezdésében az „a vízügyi hatóság szakhatóságként való bevonásával” szövegrész, 71. § (5) bekezdés második mondata, 74. § (1) és (2) bekezdése, 75. § (2) bekezdésében az „– az érintett hatóságok szakhatóságként történő bevonásával –” szövegrész, 82. § (2) bekezdésében az „– a hajózási hatóság és a határőrizeti szervek szakhatóságként történő bevonásával –” szövegrész, 85. § (1) bekezdés második mondata, 86. § (1) bekezdésében az „a vízügyi és környezetvédelmi hatóság szakhatóságként történő bevonásával” szövegrész, 86. § (1) bekezdés második és harmadik mondata,
e) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdés második mondata, 11. § (1) bekezdésében az „az adott tervezési szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól,” szövegrész, 11. § (3) bekezdésében az „az ügyben érintett szakhatóságok,” szövegrész, 12. § (2) bekezdése, 16. § (2) bekezdésében a „szakhatóságok, a” szövegrész, 17/B. § (7) bekezdés d) pontja, 17/B. § (8) bekezdése, 17/C. § (2) bekezdésében az „a szakhatóságok hozzájárulása alapján és” szövegrész, 17/C. § (5) bekezdésében az „az illetékes szakhatóság kezdeményezésére” szövegrész,
f) a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 4. § (1) bekezdésében a „felügyelete alatt működő” szövegrész, 69. §-át megelőző „A Hivatal jogállása, szervezete” alcíme, 70. §, 71. § (5) bekezdése, 72. §-a, 73. §-át megelőző „A Hivatal hatásköre” alcíme, 74. §-át megelőző „A Hivatal eljárása” alcíme, 74. § (4) bekezdése, 80. § (1)–(3) bekezdése, 86. § (5) bekezdése
hatályát veszti.
131. § (1) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 3. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A közlekedésbiztonsági szerv irányítását a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. A közlekedésbiztonsági szerv határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet. A miniszter a közlekedésbiztonsági szervnek feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására egyedi utasítást nem adhat ki.
(3) A közlekedésbiztonsági szerv bevételeit – a bírságból származó bevételek kivételével – működésének fedezetére használja fel, azok más célra nem vonhatók el.
(4) A közlekedésbiztonsági szerv évente beszámol a Kormánynak az előző évben vizsgált balesetek okainak feltárása során szerzett tapasztalatokról, a közlekedés biztonságát érintő folyamatokról, és a közlekedésbiztonság állapotáról, és ezt követően – legkésőbb szeptember 30-áig – a honlapján közzéteszi az előző évben végzett vizsgálatokról, a kiadott biztonsági ajánlásokról és a korábban kiadott biztonsági ajánlásokkal összhangban végrehajtott intézkedésekről készített beszámolóját, és azt az Európai Bizottság, valamint az Európai Vasúti Ügynökség részére megküldi.
(5) A közlekedésbiztonsági szerv vezetője és a helyettesítésére jogosult köztisztviselő felmenthető, ha a tisztségével való összeférhetetlenségét 30 napon belül nem szüntette meg, illetve tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált.”
(2) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közlekedésbiztonsági szervet vagy szerveket rendeletben jelölje ki.”
(3) A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény II. Fejezetének címében a „SZERVEZET” szövegrész helyébe a „SZERV” szöveg, 3. § (1) bekezdésében a „Közlekedésbiztonsági Szervezet (a továbbiakban: Szervezet)” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szerv” szöveg, 2. § q) pontjában a „Közlekedésbiztonsági Szervezet” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szerv”, 3. § (7) és (8) bekezdésében, 4. § (1) és (4) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 7. § (1)–(4) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (6)–(8) és (10) bekezdésében, 11. § (10) bekezdésében, 12. §-ában, 16. § (1), (9) és (19) bekezdésében, 17. §-ában, 18. § (1)–(3) bekezdésében, 18. § (4) bekezdés a) pontjában, 19. § (3)–(4) és (6)–(7) bekezdésében, 20. § (1)–(3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében a „Szervezet” szövegrészek helyébe a „közlekedésbiztonsági szerv” szöveg, 3. § (9) bekezdésében a „főigazgató és helyettese” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szerv vezetője, valamint a vezetőjének helyettesítésére jogosult személy” szöveg, 6. § (4) bekezdésében az „A (3) bekezdés g) pontjában megjelölt beszámolót követően – legkésőbb szeptember 30-áig – a Szervezet” szövegrész helyébe a „Legkésőbb szeptember 30-áig a közlekedésbiztonsági szerv” szöveg, 10. § (2) és (4) bekezdésében a „Szervezetnek” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szervnek” szöveg, 10. § (6), (8) és (10)–(12) bekezdésében, 16. § (1), (5) és (7) bekezdésében, 18. § (4) bekezdésében, 19. § (2) és (6) bekezdésében a „főigazgató” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szerv vezetője” szöveg, 16. § (10) bekezdésében a „főigazgatónak” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szervezet vezetőjének” szöveg, 16. § (11) bekezdésében a „Szervezeten” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szerven” szöveg, 16. § (13) bekezdésében a „főigazgatója” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szerv vezetője” szöveg, IV. Fejezetének címében a „SZERVEZET” szövegrész helyébe a „KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERV” szöveg, 18. § (5) bekezdésében a „szervezettel” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szervvel” szöveg, 18. § (6) bekezdésében a „főigazgató, a helyettese, a Szervezet más” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szerv” szöveg, 19. § (5) bekezdésében a „Szervezet főigazgatója” szövegrész helyébe a „közlekedésbiztonsági szerv vezetője” szöveg lép.
132. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 3. § (6) bekezdése, 5. § (5) bekezdése, 6. § (1)–(3) bekezdése, 10. § (1) bekezdésében az „– ideértve a Szervezetet is –” szövegrész, 22. § (1) bekezdés a)–c) pontjában az „a belügyminiszterrel egyetértésben” szövegrész hatályát veszti.
133. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 33. § (1) bekezdés felvezető szövegében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal),” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság)” szöveg, 33. § (3) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 34. § (1) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „hatóságnak” szöveg, 34. § (2) bekezdésében a „Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „hatósághoz” szöveg,
b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (4) bekezdésében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi hatóságnak” szöveg,
c) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 6. §-ában a „Kormány által központi hivatalként létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi hatóságot (a továbbiakban: hatóság)” szöveg, 7. § 6., 14. és 20. alpontjában, 14. § (1) és (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés f) pontjában, (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. § (1) és (2) bekezdésében, 20. § (1) és (3) bekezdésében, 22. § (2) és (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 24. § (2) bekezdés b) pontjában, (9) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 29. § (2) és (3) bekezdésében, 30. § (1)–(2) bekezdésében, (3) bekezdés c) pontjában, (5) bekezdésében, 31. § (1) és (5) bekezdésében, 32. §-ában, 34. §-ában, 42. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdés b) pontjában, (2) és (4) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 48. § (1) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 55. §-ában, 56. §-ában, 58. §-ában, 60. §-ában, a III. Rész címében, 62. §-ában, 63. § (3) és (5)–(6) bekezdésében, 64. §-ában, 65. § (1) és (2) bekezdésében, 66. § (1) bekezdésében, 67. § (1)–(3) bekezdésében és (5) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 69. § (1) bekezdésében, 71. §-ában, 72. § (1) és (3) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 75. § (3) bekezdés a)–b) pontjában, 76. § (2) bekezdésében, 78–79. §-ában, 81. § m) pontjában, 82. § (3) bekezdésében, 83. § a) pontjában, 86. § (2) és (3) bekezdésében, 87. § (1) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg, 24. § (5) bekezdésében, 52. § (3) bekezdésében, 76. § (1) bekezdésében a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „hatóságnak” szöveg, 24. § (7) bekezdésében, 51. § (3) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „hatóságot” szöveg, 25. §-ában a „Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „hatósághoz” szöveg, 29. § (1) bekezdésében, 30. § (3) bekezdésében, 51. § (4) bekezdésében a „Hivatalon” szövegrész helyébe a „hatóságon” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „Hivatalnál” szövegrész helyébe a „hatóságnál” szöveg, 63. § (2) bekezdésében a „Hivatal örökségvédelmi hatóságként” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 93. § (1) bekezdés b) pontjában a „létrehozza a Hivatalt” szövegrész helyébe a „rendeletben jelölje ki a kulturális örökségvédelmi hatóságot vagy hatóságokat” szöveg, 93. § (2) bekezdés m) pontjában a „Hivatalra” szövegrész helyébe a „hatóságra” szöveg,
d) a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 7. § (1) bekezdésében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság)” szöveg, 7. § (2), (3) és (5) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „hatóság” szöveg, 7. § (4) bekezdésében a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „hatóságot” szöveg,
e) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 45. § (4) bekezdés d) pontjában a „Hivatalnak” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi hatóságnak (a továbbiakban: hatóság)” szöveg, g) pontjában a „Hivatal” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg, 52. § c) pontjában az „Igazgatóság” szövegrész helyébe a „kulturális örökségvédelmi hatóság” szöveg
lép.
134. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 6. § harmadik és negyedik mondata, 17. § (1) bekezdésében az „– az érintett szakhatóságok véleményének figyelembevételével – ” szövegrész, 62. § a) pontjában az „és szakhatósági” szövegrész, 63. § (1) és (4) bekezdése, 65. § (1) bekezdésében az „, illetve szakhatósági” szövegrész, 75. § (2) bekezdése és (3) bekezdés c) pontja, valamint 99. §-a, továbbá
b) a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 3. § (3) bekezdés második mondata
hatályát veszti.
135. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 100. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza]
„a) a könyvtári intézet vagy intézetek, a muzeális intézményeket nyilvántartó hatóság vagy hatóságok, valamint a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv vagy szervek kijelölését,”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 60. § (4) bekezdésében, a „Könyvtári Intézet” szövegrész helyébe a „könyvtári intézet” szöveg lép.
136. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 60. § (3) bekezdés i) pontja, 60. § (4) bekezdés második mondata, 62. §-ában az „és a Könyvtári Intézet” szövegrész, 100. § (3) bekezdés n) pontja hatályát veszti.
137. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § A közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv a helyi közművelődési tevékenységek és a megyei (fővárosi) feladatok segítése érdekében közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást biztosít.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 85. § b) pontjában a „Magyar Művelődési Intézettel” szövegrész helyébe a „közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szervvel” szöveg lép.
138. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény III. Fejezet címe helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„MOZGÓKÉPSZAKMAI HATÓSÁG”
(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény III. Fejezet 1. Cím címe helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A mozgóképszakmai hatóság feladatai”
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36. pontjában a „Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda)” szövegrész helyébe a „mozgóképszakmai hatóság” szöveg, 4. § 36. pontjában, 7. § (1) bekezdés l) pontjában a „Képző- és Iparművészeti Lektorátus” szövegrész helyébe a „Kormány által rendeletben kijelölt műbíráló szerv” szöveg, 8. § (1) bekezdés nf) pontjában a „Filmiroda” szövegrészek helyébe a „mozgóképszakmai hatóság” szöveg,
b) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 10. § (2) bekezdés j) pontjában, 11. § (3) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 14. § (3) bekezdés a) pontjában a „Nemzeti Filmiroda” szövegrészek helyébe a „mozgóképszakmai hatóság” szöveg, 18. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Iroda)” szövegrész helyébe a „mozgóképszakmai hatóság” szöveg, 19. § (1) és (3) bekezdésében, 22. §-ában, 23. § (3) bekezdésében, 25. § (1) és (2) bekezdésében, 26. § (2) és (3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében, 30. §-ában, 31. § (1) és (3)–(4) bekezdésében, 32. § (1)–(3) bekezdésében, 33. § (1)–(3) bekezdésében, 33/A. § (1) bekezdésében az „Az Iroda” szövegrész helyébe az „A mozgóképszakmai hatóság” szöveg, 24. § (1) és (2) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 26. § (2) bekezdés b) pontjában, 26. § (3) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) és (3) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33/A. § (2)–(3) bekezdésében az „az Iroda” szövegrészek helyébe az „a mozgóképszakmai hatóság” szöveg, 22. §-ában, 28. § (4) és (6) bekezdésében, 29. § (2) és (4) bekezdésében az „az Irodának” szövegrészek helyébe az „a mozgóképszakmai hatóságnak” szöveg, 31. § (2) bekezdésében az „az Irodához” szövegrész helyébe az „a filmirodához” szöveg, 37. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Filmiroda szervezetének, működésének és” szövegrész helyébe a „mozgóképszakmai hatóság” szöveg, 37. § (4) bekezdésében a „rendeletben állapítsa meg” szövegrész helyébe a „rendeletben jelölje ki a mozgóképszakmai hatóságot vagy hatóságokat, és állapítsa meg” szöveg
lép.
139. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 10. § (2) bekezdés g) pontja, 18. § (2)–(3) bekezdése, 19. § (2) bekezdés utolsó mondata, 37. § (3) bekezdése hatályát veszti.
140. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 8. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az atomenergia-felügyeleti szerv kormányhivatal. Felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el. Az atomenergia-felügyeleti szerv határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(2) Az atomenergia-felügyeleti szerv bevételeit – a bírságból származó bevételek kivételével – működésének fedezetére használja fel, azok más célra nem vonhatók el.
(3) Az atomenergia-felügyeleti szerv évente jelentést készít a Kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról, ideértve a 7. § (2) bekezdésében foglalt előkészítő tevékenységet is.”
(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (7)–(8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Felhatalmazást kap
a) a rendészetért felelős miniszter, hogy a közbiztonság és a belső rend védelme érdekében az atomenergia alkalmazásával összefüggő rendőrségi feladatokat, a hatósági engedélyek kiadásához szükséges szakhatósági hozzájárulás szempontjait, valamint az atomenergia alkalmazása körében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó speciális biztonsági követelményeket és azok tartós fennállásának ellenőrzési rendjét,
b) a rendészetért felelős miniszter, hogy a nukleáris anyagok és létesítmények tekintetében az őrzés és védelem ellátásának speciális módját,
c) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy tűzbiztonság fokozása érdekében a tűzvédelem atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sajátos követelményeit és azok érvényesítésének módját a hatóságok tevékenysége során
az atomenergia-felügyeleti szervet irányító miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítsa meg.
(8) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a közlekedésért felelős miniszterrel, valamint az atomenergia-felügyeleti szervet irányító miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a radioaktív, illetőleg nukleáris anyagok szállításának rendőri ellenőrzési és biztosítási feladatait.”
(3) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Az atomenergia alkalmazásával összefüggő, a közbiztonság és belső rend biztosítását szolgáló rendészeti és fizikai védelmi feladatokat a rendészetért felelős miniszter, a tűzvédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter látja el.”
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6. § (2) bekezdésében az „Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH), valamint az érintett minisztériumok” szövegrész helyébe az „az atomenergia-felügyeleti szerv, valamint az érintett miniszterek” szöveg, valamint a „létrehozott Atomenergia Koordinációs Tanács” szövegrész helyébe a „létrehozott, az atomenergiával kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáért felelős szerv” szöveg, 8. § (4) bekezdésében, 8. § (5) bekezdés d) pontjában, 8. § (7) bekezdésében, 14. § (4) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 17. §-át megelőző alcímben, 17. § (1)–(2) és (5) bekezdésében, 18. §-ában, 19. § (1) bekezdés második mondatában, 45. § (3) bekezdésében, 62. § (2) bekezdés második mondatában, 63. § (3) bekezdésében, 68. § d)–e) pontjában az „OAH” szövegrész helyébe az „atomenergia-felügyeleti szerv” szöveg, 8. § (5) bekezdés c) pontjában az „OAH főigazgatóját a munkáját” szövegrész helyébe az „atomenergia-felügyeleti szervet a tevékenységét” szövegrész, 8. § (5) bekezdés d) pontjában az „a pénzügyminiszterrel” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszterrel” szöveg, 8. § (7) bekezdésében a „Tudományos Tanács” szövegrész helyébe a „tudományos tanácsadó testület” szöveg, 10. § (4) bekezdésében a „fűtőelemek átmeneti és végleges tárolójának engedélyese” szövegrész helyébe az „üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának (a továbbiakban együtt: tároló) engedélyese” szöveg, a „– a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból is –, amely tájékoztatási, működési, terület- és településfejlesztési célokra ” szövegrész helyébe az „– a tároló engedélyese a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból, az atomerőmű engedélyese saját forrásból –, amely tájékoztatási, működési és településfejlesztési célokra, az atomerőmű engedélyese által adott támogatás ezen kívül területfejlesztési célra” szöveg, 19. § (1) bekezdésében az „az OAH” szövegrész helyébe a „szakhatóság közreműködése esetén az atomenergia-felügyeleti szerv” szöveg, az „OAH-engedély” szövegrész helyébe az „atomenergia-felügyeleti engedély” szöveg, az „az illetékes” szövegrész helyébe az „a közreműködött” szöveg, 19/A. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 54. § (2) bekezdésében az „OAH-nak” szövegrész helyébe az „atomenergia-felügyeleti szervnek” szöveg, 20. §-át megelőző alcímben, 20. § (1) bekezdésében az „A népjóléti miniszter” szövegrészek helyébe az „Az egészségügyért felelős miniszter” szöveg, 20. §-át megelőző alcímben az „a népjóléti miniszter” szövegrész helyébe az „az egészségügyért felelős miniszter” szöveg, 23. §-ában a „földművelésügyi miniszter külön jogszabályban meghatározott módon” szövegrész helyébe a „földügyért felelős miniszter” szöveg, a „növényzet és az állatok, valamint a növényi” szövegrész helyébe a „növényvédelemért felelős miniszter a növényzet, az állategészségügyért felelős miniszter az állatok, az élelmiszerbiztonságért felelős miniszter a növényi” szöveg, valamint az „élelmiszerek” szövegrész helyébe az „élelmiszerbiztonságért felelős miniszter az élelmiszerek” szöveg, 24. § (1) bekezdésében az „Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter” szövegrész helyébe az „Az építésügyért felelős miniszter” szöveg, 25. §-ában a „környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a „környezetvédelemért felelős miniszter” szöveg, 26. § (1) bekezdés felvezető szövegében, 68. § (10) bekezdés felvezető szövegében a „honvédelmi miniszter” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter” szöveg, 26. § (2) bekezdésében az „az MH Tisztiorvosi Szolgálata” szövegrész helyébe az „a katonai egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg, 28. §-ában az „A művelődési és közoktatási miniszter” szövegrész helyébe az „Az oktatásért felelős miniszter” szöveg, 35. § (1) bekezdésében a „Magyar Bányászati Hivatal” szövegrész helyébe a „bányafelügyelet” szöveg, 45. § (1) bekezdésében az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) területileg illetékes megyei, fővárosi intézetének, a Magyar Honvédség alakulatai és intézményei esetében az MH Tisztiorvosi Szolgálatának, a rendőrségnek és az OAH-nak, továbbá a környezet szennyeződése esetén a környezetvédelmi felügyelőségnek és a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak, termőföld-szennyeződés esetén a megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomásnak, vízszennyeződés esetén a vízügyi igazgatóságnak” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szervnek, a Magyar Honvédség alakulatai és intézményei esetében a katonai egészségügyi államigazgatási szervnek, a rendőrségnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek, továbbá a környezet szennyeződése esetén a környezetvédelmi hatóságnak és az állat-egészségügyi hatóságnak, termőföld-szennyeződés esetén a talajvédelmi hatóságnak, vízszennyeződés esetén a környezetvédelmi igazgatási szervnek és a vízügyi igazgatási szervnek” szöveg, 45. § (2) bekezdésében az „Országos Meteorológiai Szolgálatot” szövegrész helyébe az „állami meteorológiai szolgálatot” szöveg, 47. § (1) bekezdés felvezető szövegében az „ÁNTSZ illetékes megyei (fővárosi) intézete, vagy az MH Tisztiorvosi Szolgálata” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv és a katonai egészségügyi államigazgatási igazgatási szerv” szöveg, 47. § (2) bekezdésében az „ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézete” szövegrész helyébe az „egészségügyi államigazgatási szerv” szöveg, valamint az „a megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomással” szövegrész helyébe az „az állat-egészségügyi államigazgatási szervvel” szöveg, 62. § (2) bekezdésében a „Kormánynak az OAH feletti felügyeletét ellátó tagja” szövegrész helyébe az „atomenergia-felügyeleti szervet felügyelő miniszter” szöveg, 63. § (2) bekezdésében a „fűtőelemek” szövegrész helyébe az „üzemanyag” szöveg, 67. § a) pontjában az „atomenergia alkalmazásának szabályozását összehangoló Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységét” szövegrész helyébe az „atomenergiával kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáért felelős szerv kijelölését, feladatait, szervezetét és működését” szöveg, 67. § a) pontjában az „OAH feladat- és hatáskörét” szövegrész helyébe az „atomenergia-felügyeleti szerv vagy szervek kijelölését” szöveg, 67. § o) pontjában a „fűtőelemek” szövegrész helyébe az „üzemanyag” szöveg, a „szabályait” szövegrész helyébe a „mértékét, felhasználásának ellenőrzését és az elszámolás rendjét” szöveg, 68. § (2) bekezdés felvezető szövegében az „a népjóléti miniszter” szövegrész helyébe az „az egészségügyért felelős miniszter” szöveg, 68. § (2) bekezdés e) pontjában és (3)–(6) bekezdésében az „OAH felügyeletét ellátó” szövegrészek helyébe az „atomenergia-felügyeleti szervet felügyelő” szöveg, 68. § (2) bekezdés g) pontjában az „ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben,” szövegrész helyébe az „építésügyért felelős miniszterrel és a környezetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg, 68. § (2) bekezdés h) pontjában az „az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel” szövegrész helyébe az „a kereskedelemért felelős miniszterrel” szöveg, 68. § (2) bekezdés q) pontjában az „az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel” szövegrész helyébe a „bányászati ügyekért felelős miniszterrel” szöveg, 68. § (3) bekezdés felvezető szövegében a „környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe a „környezetvédelmért felelős miniszter” szöveg, valamint a „közlekedési hírközlési és vízügyi miniszterrel, valamint a népjóléti miniszterrel” szövegrész helyébe a „vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az egészségügyért felelős miniszterrel” szöveg, 68. § (4) bekezdésében a „közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg, valamint a „belügyminiszterrel, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, a népjóléti miniszterrel” szövegrész helyébe a „környezetvédelemért felelős miniszterrel, az egészségügyért felelős miniszterrel” szöveg, 68. § (6) bekezdésében, 68. § (9) bekezdésében az „az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter” szövegrész helyébe az „a bányászati ügyekért felelős miniszter” szöveg, 68. § (11) bekezdésében a „kap a tevékenység jellege szerint érintett miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer” szövegrész helyébe a „kapnak a miniszterek, hogy rendeletben állapítsák meg a feladatkörükbe tartozó tevékenységek az országos környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszer” szöveg lép.
141. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6. § (3) bekezdése, 8. § (5) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése, 11/A. § (2) bekezdésében az „elsőfokú” szövegrész, 12. § (3) bekezdése, 17. §-t és 20. §-t megelőző alcímében az „, a szakhatóságok közreműködése” szövegrész, 17. § (3) bekezdése, 19. § (2)–(3) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 21. §-a, 24. § (2) bekezdése, 26. § (2) bekezdésében az „(a továbbiakban: MH)” szövegrész, 27. §-a, 30. § (4) bekezdése, 45. § (1) bekezdésében a „területi és központi vezető” szövegrész, 68. § (6) bekezdésében az „, és a Magyar Geológiai Szolgálat ezek alapján dönt a szakhatósági hozzájárulás kérdésében” szövegrész,
b) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 9/A. § (8) és (16) bekezdése, 52. § (3) bekezdése, 53. § (2) bekezdés b) pontja, 82. § (3) bekezdés a) pontjában az „anyja nevének, és a születési helyének,” szövegrész,
c) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 4. § (11) bekezdése, 9. § (3) bekezdésében az „és azok működtetésére vonatkozó szakhatósági hozzájárulásokkal” szövegrész, 11. § (1) bekezdése, 18. § (1) bekezdésében az „– az érintett szakhatóságok véleményének figyelembevételével –” szövegrész, 39. § (5) bekezdés a) pontjában az „, anyja neve, születési hely és idő” szövegrész,
d) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 5. § (8) bekezdése.
142. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 118. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a Magyar Szabadalmi Hivatal felett felügyeletet gyakorló miniszter, hogy – az államháztartásért felelős miniszterrel és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti iparjogvédelmi eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjnak – az iparjogvédelmi eljárások és az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák sajátosságaira figyelemmel meghatározott – mértékét.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 7. § (2) bekezdésében, 23. §-ában, 29. § (1) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatalhoz” szövegrész helyébe az „a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szöveg, 22. §-ában, 28. § (1) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Magyar Szabadalmi Hivatal” szöveg, IV. fejezetének címében, 26. §-át megelőző alcímében, 26. §-ában, 28. § (1) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében az „Az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „A Magyar Szabadalmi Hivatal” szöveg, 42. § (2) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Magyar Szabadalmi Hivatal” szöveg,
b) a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény 3. §-ában az „az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Magyar Szabadalmi Hivatal” szöveg, 13. §-ában, 20. § (1) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatalhoz” szövegrész helyébe az „a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz” szöveg, IV. fejezetének címében, 16. §-át megelőző alcímében, 16. §-ában, 22. § (1) bekezdésében az „Az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „A Magyar Szabadalmi Hivatal” szöveg, 22. § (4) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Magyar Szabadalmi Hivatal” szöveg, 25. § (3) bekezdésében az „az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Magyar Szabadalmi Hivatal” szöveg,
c) az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályok módosításáról szóló 1994. évi VII. törvény 31. §-ában az „az Országos Találmányi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Magyar Szabadalmi Hivatal” szöveg
lép.
143. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„j) a sportigazgatási szerv vagy szervek kijelölését.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 2. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „sportról szóló 1996. évi LXIV.” szövegrész helyébe a „sportról szóló” szöveg, 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „Nemzeti Sporthivatal elnöke” szövegrész helyébe a „sportigazgatási szerv vezetője” szöveg, 5. § (4) bekezdésében a „Nemzeti Sporthivatal (a továbbiakban: NSH) elnöke” szövegrész helyébe a „sportigazgatási szerv vezetője” szöveg, 5. § (4) bekezdésében az „az NSH elnöke” szövegrész helyébe az „a sportigazgatási szerv vezetője” szöveg, 5. § (5) bekezdésében az „Az NSH elnöke” szövegrész helyébe az „A sportigazgatási szerv vezetője” szöveg, 7. § (1) bekezdésében, 11. § (2) bekezdésében az „az NSH elnöke” szövegrészek helyébe az „a sportigazgatási szerv vezetője” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „az NSH-t” szövegrész helyébe az „a sportigazgatási szervet” szöveg, 8. § (2) bekezdésében az „Az NSH” szövegrész helyébe az „A sportigazgatási szerv” szöveg,
b) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 38. § (4) bekezdésében a „Belügyminisztérium fejezetben Nemzeti Sporthivatal (a továbbiakban: NSH) költségvetési címből” szövegrész helyébe a „sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből” szöveg, 39. § (4) bekezdésében a „Nemzeti Sporthivatal elnöke (a továbbiakban: NSH elnöke)” szövegrész helyébe a „sportigazgatási szerv vezetője” szöveg, 40. § (1) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 51. § (1) bekezdésében, 61. § (1) bekezdésében, 64. § (1) és (3) bekezdésében az „az NSH” szövegrészek helyébe az „a sportigazgatási szerv” szöveg, 40. § (4) bekezdésében, 42. § (4) bekezdésében, 43. § (3) bekezdésében, 44. § (3) bekezdésében az „az NSH költségvetési címből” szövegrészek helyébe az „a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből” szöveg, 41. § (4) bekezdésében, 45. § (3) bekezdésében, 50. § (3) bekezdés b) pontjában, 53. § (4) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében az „az NSH elnöke” szövegrészek helyébe az „a sportigazgatási szerv vezetője” szöveg, 42. § (3) bekezdés c) és h) pontjában, 43. § (2) bekezdés e) pontjában, 44. § (2) bekezdés f) pontjában az „az NSH-val” szövegrészek helyébe az „a sportigazgatási szervvel” szöveg, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 64. § (4)–(6) bekezdésében az „az NSH elnökének” szövegrészek helyébe az „a sportigazgatási szerv vezetőjének” szöveg, 48. § (5) bekezdésében az „Ifjúsági és Sportbizottsága” szövegrész helyébe a „sportügyekkel foglalkozó bizottsága” szöveg, 51. § (2) bekezdésében, 57. § (4) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében az „Az NSH” szövegrész helyébe az „A sportigazgatási szerv” szöveg, 53. § (3) bekezdés b) pontjában az „Ifjúsági és Sportbizottságának” szövegrész helyébe a „sportügyekkel foglalkozó bizottságának” szöveg, 54. § (2) bekezdésében az „az NSH-ban” szövegrész helyébe az „a sportigazgatási szerven belül” szöveg, 54. § (2) bekezdésében az „az NSH költségvetési címen” szövegrész helyébe az „a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén” szöveg, 56. § (2) bekezdésében az „a Belügyminisztérium fejezetben NSH költségvetési címben” szövegrész helyébe az „a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében” szöveg, 56. § (3) bekezdésében az „NSH elnöke” szövegrész helyébe az „a sportigazgatási szerv vezetője” szöveg, 56. § (3) bekezdésében az „az NSH költségvetési címhez” szövegrész helyébe az „a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéhez” szöveg, 61. § (1) bekezdésében az „az NSH költségvetési cím alatt az éves költségvetésben” szövegrész helyébe az „a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében” szöveg,
c) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 16. § (3) bekezdés a) pontjában a „Nemzeti Sporthivatal elnöke” szövegrész helyébe a „sportigazgatási szerv vezetője” szöveg
lép.
144. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a sportról szóló 2004. évi I. törvény 51. § (3) bekezdése, 53. § (4) bekezdésében az „, a (3) bekezdés a) pontjában megjelölteket a politikai államititkár, a b) pontban megjelölteket az alelnök, a Tanács társelnökét az NSH elnöke helyettesítheti” szövegrész.
145. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a vízügyi hatóságot vagy hatóságokat, valamint a vízügyi igazgatási szervet vagy szerveket.”
(2) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a következő 110/A. §-sal egészül ki:
„110/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a környezetvédelmi hatóságot vagy hatóságokat, valamint a környezetvédelmi igazgatási szervet vagy szerveket.”
(3) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a természetvédelmi hatóságot vagy hatóságokat, a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet vagy szerveket.”
(4) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény a következő 31. §-sal egészül ki:
„31. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a természetvédelmi őrszolgálatot vagy természetvédelmi őrszolgálatokat.”
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szerv” szöveg,
b) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 15. §-ában a „vízügyi igazgatóságok” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szerv” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „természetvédelmi igazgatóság vagy nemzeti park igazgatóság” szövegrész helyébe a „védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv” szöveg, 32. §-ában a „területileg illetékes vízügyi igazgatóság” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szerv” szöveg,
c) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 15. § (5) bekezdés második mondatában az „illetékes nemzeti park vagy természetvédelmi igazgatóság” szövegrész helyébe a „védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv” szöveg,
d) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 12/A. § (2) bekezdésében a „működési területe alapján érintett nemzeti park igazgatóság” szövegrész helyébe a „védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv” szöveg, 12/C. § (1) bekezdés második mondatában a „működési területe alapján érintett nemzeti park igazgatósággal” szövegrész helyébe a „védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervvel” szöveg,
e) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (6) bekezdésében a „feltárás helyén működő nemzeti park igazgatóságot” szövegrész helyébe a „védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet” szöveg, 35. § (1) bekezdésében az „az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek” szövegrész helyébe az „a vízügyi hatóságnak” szöveg, 38/A. § (3) bekezdésében a „területen” szövegrész helyébe a „területen az (1) bekezdésben foglalt jogok engedélyezéséhez” szöveg,
f) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § (1) bekezdésében a „miniszter az állami vízügyi igazgatási szervezet (a továbbiakban: vízügyi igazgatási szervezet) útján” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szerv” szöveg, 5. § (1) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében a „szervezet területi szerve” szövegrész helyébe a „szerv” szöveg, 16. § (3) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében a „szervezet területi szervének” szövegrész helyébe a „szervnek” szöveg,
g) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek (a továbbiakban: felügyelőség)” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi igazgatási szervnek” szöveg, 48. § (2) bekezdésében, 49. § (3) bekezdésében, 50. § (2) bekezdésében, 65. § (3) bekezdésében a „felügyelőség” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi igazgatási szerv” szöveg, 52. § (2) bekezdésében, 58. § (2) bekezdés b) pontjában, 66. § (1) bekezdés a)–c) pontjában, 66. § (2) bekezdésében, 67. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében, 71. § (1)–(3) bekezdésében, 72. §-ában, 74. § (1)–(3) bekezdésében, 75. § (3) bekezdésében, 76. § (3)–(4) bekezdésében, 77. §-ában, 79. § (1)–(2) bekezdésében, 80. §-ában, 82. § (2) bekezdésében, 91. § (2) bekezdésében, 95/A. §-ában a „felügyelőség” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi hatóság” szöveg, 76. § (4) bekezdésében, 82. § (1) bekezdésében a „felügyelőségnek” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi hatóságnak” szöveg, 64. § (2) bekezdésében az „irányítása alatt álló hivatali szervezet, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, továbbá a felügyelőségek, illetőleg más” szövegrész helyébe az „, az” szöveg, 64/A. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási szervek” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi igazgatási szervek” szöveg, 65. §-át megelőző alcím helyébe „A környezetvédelmi hatósági együttműködés” alcím, 66. § (1) bekezdés d) pontjában a „felügyelőség, illetőleg az önkormányzati környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: környezetvédelmi hatóság) által kiadott határozat, vagy szakhatósági” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködésük esetén szakhatósági” szöveg, 67. § (6) bekezdésében a „Felügyelőség” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi hatóság” szöveg,
h) a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 3. §-ában a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg,
i) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6. § (4) bekezdésében a „nemzeti park igazgatóság” szövegrész helyébe a „védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv” szöveg, 10. § (2) bekezdésében az „az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség)” szövegrész helyébe az „a természetvédelmi hatóság” szöveg, 17. § (4) bekezdésében, 42. § (4) bekezdésében a „Főfelügyelőség” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 12. §-ában, 13. § (1) és (3) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében, 18. § (2) és (3) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 26. § (3) és (4) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 34. § (3) és (4) bekezdésében, 41/A. § (2) bekezdésében, 42. § (3) és (6) bekezdésében, 43. § (2) bekezdésében, 44. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 49. § (1) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 51. § (3) és (7) bekezdésében, 52. § (4) bekezdésében, 53. § (6) bekezdésében, 54. § (4) bekezdésében, 71. § (4) bekezdésében, 74. §-ában, 77. §-ában, 78. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 80. § (2) bekezdésében a „felügyelőség” szövegrész helyébe „természetvédelmi hatóság” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „bányászati hatóság” szövegrész helyébe a „bányafelügyelet” szöveg, 39. § (1) bekezdésében az „Országos jelentőségű védett” szövegrész helyébe a „Védett” szöveg, valamint a „felügyelőség” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 57. § (1) bekezdésében a „miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá a Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, az igazgatóság, a felügyelőség” szövegrész helyébe a „miniszter, az államigazgatási szervek” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „felügyelőségnek, helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyzőnek, fővárosban a főjegyzőnek” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóságnak” szöveg, 40. § (1) bekezdésében, 54. § (4) bekezdésében a „felügyelőségnek” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóságnak” szöveg, 74. § (4) bekezdésében a „felügyelőséget” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóságot” szöveg, 59. § (1), (2) és (4) bekezdésében a „Természetvédelmi Őrszolgálat” szövegrész helyébe a „természetvédelmi őrszolgálat” szöveg, 59. § (4) bekezdésében a „Természetvédelmi Őrszolgálatra” szövegrész helyébe a „természetvédelmi őrszolgálatra” szöveg, 80. § (4) bekezdésében a „jegyző szabta ki [80. § (2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „helyi védett természeti terület esetében szabták ki” szöveg,
j) a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 24. § (3) bekezdésében az „országos jelentőségű védett természeti területen a felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző – a fővárosban a főjegyző –, a halászati hatóság szakhatósági hozzájárulásával”, szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség)” szöveg,
k) a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 11. §-ában a „nemzeti park igazgatóság” szövegrész helyébe a „védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv” szöveg, 11. és 12. §-ában a „Természetvédelmi Őrszolgálat” szövegrész helyébe a „természetvédelmi őrszolgálat” szöveg,
l) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § b) és c) pontjában a „, szakhatósági” szövegrész helyébe a „– szakhatósági közreműködés esetén a szakhatósági –” szöveg, 34/A. § (1) bekezdésében és 39. § c) pontjában az „a szakhatóság” szövegrész helyébe a „– szakhatóság közreműködése esetén – a szakhatóság” szöveg, 37. § (2) bekezdésében az „a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi hatóságot” szöveg,
m) a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi hatóság” szöveg,
n) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 20. § (4) bekezdésében a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség)” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi hatóság” szöveg, 34. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi igazgatási szervek” szöveg, 40. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség), az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság), a felügyelőségek, az igazgatóságok” szövegrész helyébe a „környezetvédelemért felelős miniszter, a környezetvédelmi államigazgatási szervek” szöveg, 56. § (5) bekezdésében a „felügyelőségnek” szövegrész helyébe a „hatóságnak” szöveg, a „felügyelőség” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg,
o) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 9. § (5) bekezdés a) pontjában az „az illetékes környezetvédelmi és vízügyi” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi és a vízügyi” szöveg, 16. § (8) bekezdésében a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg,
p) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 69. § (3) bekezdés első mondatában a „nemzeti park igazgatóság” szövegrész helyébe a „védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv” szöveg,
q) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 5. § (3) bekezdésében az „, az érintett szakhatóságokkal és” szövegrész helyébe az „és érintett” szöveg, 9. § (1) bekezdésében az „az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség” szövegrész helyébe az „a környezetvédelmi hatóságnak a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű szerve” szöveg, 10. § (1) bekezdésében a „mind a hatósági, mind a szakhatósági” szövegrész helyébe a „hatósági” szöveg,
r) a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 4. §-ában az „az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság” szövegrész helyébe az „a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv” szöveg, 5. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg, 5. § (2) bekezdésében, 6. §-ában, 7. § (2) bekezdés b) pontjában, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) és (4) bekezdésében a „felügyelőség” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg, 9. § (5) bekezdésében a „felügyelőségnek” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóságnak” szöveg, 11. §-ában a „Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség” szövegrész helyébe a „Közép-Tisza-vidéken illetékes környezetvédelmi hatóság, illetve vízügyi hatóság” szöveg, 12. §-ában, 13. § (1) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében a „felügyelőség” szövegrész helyébe a „vízügyi hatóság” szöveg,
s) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 14. § (2) bekezdésében az „a szakhatósági” szövegrész helyébe a „– szakhatóság közreműködése esetén – a szakhatósági” szöveg, 21. § (3) bekezdés a) pontjában a „környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség” szövegrész helyébe a „természetvédelmi hatóság” szöveg, 23. § (3) bekezdés a) pontjában az „a szakhatósági hozzájárulásokban foglaltak megtartásával” szövegrész helyébe a „– szakhatóság közreműködése esetén a szakhatósági hozzájárulásokban foglaltak megtartásával –” szöveg
lép.
146. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (3) bekezdés első és negyedik mondata,
b) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 65. § (1)–(2) bekezdése, 78. §-a, 92. §-a, 110. § (7) bekezdés b) pontja és 110. § (8) bekezdés a) pontja,
c) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. § (2) és (4) bekezdése, 5. § (1) és (2) bekezdésében, 45. § (8) bekezdés b) pontjában a „Területi” szövegrész,
d) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. § (4) bekezdése, 21. § (2) és (3) bekezdése, 32. § (2) bekezdésében az „, a természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködésével” szövegrész, 32. § (3) bekezdésében az „a természetvédelmi hatóság szakhatósági közreműködésével” szövegrész, 35. § (1) bekezdés c) pontjában a „vagy szakhatósági hozzájárulásával” szövegrész, 37. § (1) bekezdés második mondata, 38. § (2) bekezdése, 39. § (2) bekezdése, 42. § (8) bekezdése, 43. § (5)–(6) bekezdése, 44. § (3) bekezdésében az „, amelybe a felügyelőséget mint szakhatóságot bevonja” szövegrész, 48. § (6) bekezdésében az „– a Minisztérium szakhatósági hozzájárulásával –” szövegrész, 51. § (2) és (6) bekezdése, 54. § (2) bekezdése, 57. § (2) bekezdése, 58. §-a, 59. § (1) bekezdésében a „valamennyi igazgatóság szervezetében” szövegrész, 76. § (2)–(3) bekezdése, 77. §-ában az „, illetve helyi védett természeti terület esetén a jegyző,” szövegrész, 78. § (1) bekezdésében az „, illetőleg helyi védett természeti terület esetében a jegyző” szövegrész, 80. § (2) bekezdésében a „, helyi jelentőségű védett természeti terület esetében pedig a jegyző” szövegrész, 85. § a) pontjában a „7. § (4) bekezdésében,” és az „57. § (2) bekezdésének első fordulatában,” szövegrész, 85. § b) pontjában az „57. § (2) bekezdésének második fordulatában,” szövegrész,
e) a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 6. §-ának második mondata, 16. § (2) bekezdése, 26. § (1) bekezdés második és harmadik mondata, 30. §-ában a „– természeti, illetve országos jelentőségű védett természeti, valamint Natura 2000 területen, továbbá vízi létesítmény esetén a felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző, a fővárosban a főjegyző szakhatósági hozzájárulásával –” szövegrész, 39. § (1) bekezdésében a „– természeti vagy országos jelentőségű védett természeti terület esetén a felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző, a fővárosban a főjegyző természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásával –” szövegrész, 39. § (2) bekezdése, 42. § (1) bekezdésében az „– a felügyelőség, helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző, a fővárosban a főjegyző természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásával –” szövegrész,
f) a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 9. § (7) bekezdése, 19. § (3) bekezdésében az „– a legalább 10 tonna/év mennyiségben gyártott, illetve forgalmazott veszélyes anyag esetén – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter vagy az általa kijelölt szerv szakhatósági közreműködésével” szövegrész, 32. § (3) bekezdésében az „, illetőleg az ellenőrzést végző felügyelet megkeresésére” szövegrész, 32. § (3) bekezdés második és harmadik mondata,
g) a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 41. §-a és az azt megelőző alcím, 43. § (2) bekezdése, 54. § (2) bekezdése, 56. § (5) bekezdése második és harmadik mondatának „környezetvédelmi” szövegrészei, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény 20. § (2) bekezdése,
h) a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv („MARPOL 1973/1978.”) kihirdetéséről szóló 2001. évi X. törvény 3. § (2) bekezdése,
i) a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény 5. § (2) bekezdésében az „(a továbbiakban: felügyelőség)” szövegrész, 5. § (2) bekezdésében és 6. §-ában az „, a külön jogszabály szerinti hatáskörében érintett hatóságot szakhatóságként bevonva” szövegrész, 13. § (1) bekezdésében az „az adott tervezési szakaszban érintett valamennyi szakhatóságtól,” szövegrész, 13. § (2) bekezdésében az „az ügyben érintett szakhatóságok,” szövegrész, 14. § (1) bekezdése, 14. § (3) bekezdésében a „szakhatóságok, a” szövegrész
hatályát veszti.
147. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a következő 126/A. §-sal egészül ki:
„126/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pártfogó felügyelői szolgálatot vagy szolgálatokat rendeletben jelölje ki.”
(2) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 2. számú melléklet m) pont md) és me) alpontjában foglalt adatokat a szakértői kamara, az a)–i), l), n) és q) pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az r) és s) pontjában foglalt adatokat az ügyben eljáró hatóság köteles bejelenteni az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak. A 2. számú melléklet r) és s) pontjában foglalt adatokról az ügyben eljáró hatóság az igazságügyért felelős minisztert és a szakértői kamarát is értesíteni köteles.”
(3) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 9. § (1) bekezdés, 19. § (5) bekezdés, 32. § (4) bekezdés alapján hozott határozat felülvizsgálatáról a bíróság nemperes eljárásban határoz. Ha e törvényből vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(4) Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (4) bekezdése a következő új d) és e) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„d) az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság vagy hatóságok kijelölését,
e) a szakterület ágazati követelményeiért felelős szerv vagy szervek kijelölését.”
148. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya
a) a bíróságokkal,
b) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalával (a továbbiakban: OIT Hivatala),
c) a Kormány által rendeletben kijelölt pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó, áldozatsegítő és kárpótlási tevékenységért felelős szervvel, valamint igazságügyi szakértői intézménnyel (a továbbiakban együttesen: egyéb igazságügyi szerv)
létesített szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.”
(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„135. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerveket rendeletben határozza meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egyéb igazságügyi szerv esetében meghatározza a beosztási pótlék megállapítására jogosító szervezeti egységeket.
(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, továbbá a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére vonatkozó szabályokat az egyéb igazságügyi szervek tekintetében,
b) az igazságügyi alkalmazottak munkaköri elnevezéseit és a képesítési követelmények részletes szabályait, valamint a veszélyességi pótlékra jogosító munkaköröket – az OIT Hivatalára és a bíróságokra vonatkozóan az OIT, valamint feladatkörükben a kárpótlásért felelős miniszter és az áldozatsegítésért felelős miniszter egyetértésével –,
c) a bírósági joggyakorlat részletes szabályait,
rendeletben állapítsa meg.”
149. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálatot vagy szolgálatokat rendeletben jelölje ki.”
(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 75. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg:]
„a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárás részletes szabályait,”
(3) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 29. § (2)–(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A támogatási eljárásban a támogató hatóság segíti az áldozatot a nyomtatvány kitöltésében, útmutatást ad a kiegészítő adatok iránti megkeresés teljesítéséhez, szükség szerint beszerzi a kiegészítő adatokat, meghallgatja az áldozatot, továbbítja a kérelmet a döntő hatósághoz.
(3) A döntési eljárásban a döntő hatóság a kárenyhítés iránti kérelmet érdemben elbírálja.”
(4) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az áldozatsegítő szolgálatot vagy szolgálatokat, ezen belül a támogató hatóságot vagy hatóságokat és a döntő hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.”
(5) Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény a következő új 5. §-sal egészül ki:
„5. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kárpótlási hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.”
150. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény 6. § (1) bekezdésében az „az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (a továbbiakban: OKKH)” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, a „jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz vagy az OKKH-hoz” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatósághoz” szöveg, 6. § (2) bekezdésében az „az OKKH” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 6. § (2) bekezdésében és 7. § (1) bekezdésében az „Az OKKH” szövegrész helyébe az „A kárpótlási hatóság” szöveg, 6. § (3) bekezdésében az „az OKKH elnöke dönt. Az OKKH elnökének” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg,
b) az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény 1/A. § (1) bekezdés a) pontjában, 2. § (1) bekezdésében az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság” szöveg, 2. § (1) bekezdésében az „Igazságügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság” szöveg, 3/A. § (4) bekezdésében, 48. §-ában az „Igazságügyi Minisztériumnak” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszternek és az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak” szöveg, 3/B. § (2) bekezdésében az „Igazságügyi Minisztériumnak” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak” szöveg, 3/C. § (2) bekezdésében és (4)–(5) bekezdésében, 23/A. § (3) bekezdésében az „Igazságügyi Minisztérium” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter” szöveg, 16. § (2) bekezdés j) pontjában, 20. § (1) bekezdésében az „igazságügyminiszternek” szövegrészek helyébe az „igazságügyért felelős miniszternek” szöveg, 23/A. § (3) bekezdésében az „ágazati irányításáért felelős minisztérium” szövegrész helyébe az „ágazati irányításáért felelős miniszter” szöveg, 33. § (3) bekezdésében az „Igazságügyi Minisztériumot” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős minisztert és az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságot” szöveg, 49. § (1)–(2) bekezdésében, valamint 49. § (3) bekezdése felvezető szövegében és b) pontjában az „igazságügyminiszter” szövegrészek helyébe az „igazságügyért felelős miniszter” szöveg,
c) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 1. § (2) bekezdésében a „felsorolt” szövegrész helyébe a „megjelölt” szöveg, 8. § (1) bekezdés c) pontjában az „Igazságügyi Hivatal és az ISZKI főigazgatója, főigazgató-helyettesei” szövegrész helyébe az „egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese” szöveg, 11. § (4) bekezdésében az „Igazságügyi Hivatal főigazgatója” szövegrész helyébe az „egyéb igazságügyi szerv vezetője” szöveg, 14/A. § (4) bekezdésében az „Igazságügyi Hivatal és az ISZKI” szövegrész helyébe az „egyéb igazságügyi szerv” szöveg, 33. § (1) bekezdésében az „, a főosztályvezető, az Igazságügyi Hivatal főigazgatója, főigazgató-helyettese és igazgatója, az ISZKI főigazgatója, főigazgató-helyettese, az igazságügyi szakértői intézet igazgatója” szövegrész helyébe a „főosztályvezetője, az egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese” szöveg, 103/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „Igazságügyi Hivatal és az ISZKI” szövegrész helyébe az „egyéb igazságügyi szerv” szöveg, 104. § (1) bekezdésében az „Igazságügyi Hivatal és az ISZKI főigazgatója, főigazgató-helyettese” szövegrész helyébe az „egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese”, 105. § (1) bekezdésében az „, a Központi Igazságügyi Hivatalban és az ISZKI Hivatalában” szövegrész helyébe az „és az egyéb igazságügyi szerveknek a Kormány által rendeletben meghatározott szervezeti egységénél” szöveg, 105. § (2) bekezdésében az „a Központi Igazságügyi Hivatalban és az ISZKI Hivatalában” szövegrész helyébe az „az egyéb igazságügyi szerveknél” szöveg, 6. számú melléklet 2. pontjában az „Igazságügyi Hivatal és az ISZKI főigazgatója, főigazgató-helyettese” szövegrész helyébe az „egyéb igazságügyi szerv vezetője és helyettese” szöveg,
d) a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 12. § (2) bekezdésében az „az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálata” szövegrész helyébe az „a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat” szöveg,
e) a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 12. § (5) bekezdésében az „az Igazságügyi Megfigyelő- és Elmegyógyító Intézet közli” szövegrész helyébe az „az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézet közli” szöveg,
f) a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 11. § (4) bekezdésében a „Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat” szövegrész helyébe a „céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat” szöveg,
g) a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 3. § (4) bekezdésében az „a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal áldozatsegítő szolgálatai (a továbbiakban: területi áldozatsegítő szolgálat) adják” szövegrész helyébe az „az áldozatsegítő szolgálat adja” szöveg, 22. § (1) bekezdésében a „félnek a kérelmet” szövegrész helyébe a „félnek az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) iránti kérelmet” szöveg, 22. § (1) bekezdésében az „az illetékes megyei hivatalhoz” szövegrész helyébe az „a jogi segítségnyújtó szolgálathoz” szöveg, 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában, 25. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (1)–(2) bekezdésében, 28. § (1)–(2) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében, 35. § (1)–(2) bekezdésében, 36–37. §-aiban, 38. § (1) és (3) bekezdésében, 43. § (4) bekezdésében, 44. § (1)–(2) bekezdésében, 45–46. §-ában, 48. §-ában, 50. § (2) bekezdésében, 60. § (2)–(5) és (8) bekezdésében a „megyei hivatal” szövegrészek helyébe a „jogi segítségnyújtó szolgálat” szöveg, 24. §-ában, 45. §-ában, 60. § (7) bekezdésében a „megyei hivatalnak” szövegrész helyébe a „jogi segítségnyújtó szolgálatnak” szöveg, 25. § (3) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 70. § (3) bekezdésében a „megyei hivatalt” szövegrész helyébe a „jogi segítségnyújtó szolgálatot” szöveg, 28. § (2) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében a „megyei hivatalhoz” szövegrész helyébe a „jogi segítségnyújtó szolgálathoz” szöveg, 32. § (1) bekezdésében az „A kérelemről” szövegrész helyébe az „A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelemről” szöveg, 32. § (1) bekezdésében, 39. § (1) és (11) bekezdésében a „megyei és az országos hivatal” szövegrész helyébe a „jogi segítségnyújtó szolgálat” szöveg, 33. § (2) bekezdésében a „megyei hivatalok” szövegrész helyébe a „jogi segítségnyújtó szolgálat” szöveg, 38. § (2) bekezdésében, 51. §-ában, 64. § (1)–(2) bekezdésében, 67. § (2) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében, 71/A. § (2) és (4) bekezdésében az „az országos hivatal” szövegrészek helyébe az „a jogi segítségnyújtó szolgálat” szöveg, 39. § (8) bekezdésében a „nem az illetékes megyei hivatal” szövegrész helyébe az „a jogi segítségnyújtó szolgálat illetékesség hiányában” szöveg, 43. § (3) bekezdésében a „megyei hivataltól” szövegrész helyébe a „jogi segítségnyújtó szolgálattól” szöveg, 45. §-ában, 70. § (1) bekezdés c) pontjában, 71/A. § (3) bekezdésében a „hivatal” szövegrész helyébe a „jogi segítségnyújtó szolgálat” szöveg, 60. § (1) bekezdésében a „lakóhelye vagy szokásos és jogszerű tartózkodási helye szerint illetékes megyei hivatalban” szövegrész helyébe a „jogi segítségnyújtó szolgálatnál” szöveg, 65. § (2) bekezdésében az „az országos hivatalt” szövegrész helyébe az „a jogi segítségnyújtó szolgálatot” szöveg, 66. § (1) bekezdésében az „az országos hivatallal” szövegrész helyébe az „a jogi segítségnyújtó szolgálattal” szöveg, 66. § (5) bekezdésében az „az országos hivatalnak” szövegrész helyébe az „a jogi segítségnyújtó szolgálatnak” szöveg, 71. § (1) bekezdésében az „Az országos hivatal” szövegrész helyébe az „A jogi segítségnyújtó szolgálat” szöveg, 71/A. § (1) bekezdésében az „és csak az országos hivatalnál” szövegrész helyébe az „a jogi segítségnyújtó szolgálatnál” szöveg, 75. § d) pontjában a „megyei és országos hivatalban” szövegrész helyébe a „jogi segítségnyújtó szolgálatnál” szöveg,
h) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 3. § (1) bekezdésében az „igazságügyminiszter” és az „Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium)” szövegrészek helyébe az „igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság” szöveg, 3. § (2) bekezdésében az „A Minisztériumnak” szövegrész helyébe az „Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak” szöveg, 3. § (4) bekezdésében az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szöveg, 3. § (5) bekezdésében az „irányításáért felelős minisztérium (illetve felügyelete alá tartozó szerv) vagy országos hatáskörű szerv” szövegrész helyébe a „követelményeiért felelős szerv” szöveg, 4. § (1) bekezdésében az „a Minisztériumnál” szövegrész helyébe az „az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnál” szöveg, 4. § (2) bekezdésében, 5. § (2) és (6) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében az „a Minisztérium” szövegrész helyébe az „az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság” szöveg, 4. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében az „igazságügyminiszter” szövegrészek helyébe az „igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság” szöveg, 4. § (4) bekezdésében, 5. § (3) és (6) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében az „A Minisztérium” szövegrész helyébe az „Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság” szöveg, 5. § (3) bekezdésében az „A Minisztérium” szövegrész helyébe az „Az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság” szöveg, 5. § (5) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 17. § (3) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében az „a Minisztériumnak” szövegrész helyébe az „az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságnak” szöveg, 6. § (1) bekezdésében az „a Minisztériumban” szövegrész helyébe az „az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban” szöveg, 8. § (4) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében, 16. § (5) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, 19. § (1)–(5) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 31. § (5)–(6) bekezdésében, 32. § (2)–(4) bekezdésében az „az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg, 18. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 19. § (7) bekezdésében az „irányításáért felelős miniszter (országos hatáskörű szerv)” szövegrész helyébe a „követelményeiért felelős szerv” szöveg, 18. § (6) bekezdésében, 31. § (7) bekezdésében az „egészségügyi miniszter” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter” szöveg, 18. § (6) bekezdésében, 31. § (7) bekezdésében az „az igazságügyminiszterrel” szövegrész helyébe az „a miniszterrel” szöveg, 19. § (5) bekezdésében az „az igazságügyi szakértőt törli a névjegyzékből” szövegrész helyébe a „határozatot hoz a törlési ok fennállásának megállapításáról” szöveg, 19. § (7) bekezdésében az „az igazságügyminiszternél” szövegrész helyébe az „a miniszternél” szöveg, 22. § (1) bekezdésében az „igazságügyminiszterhez” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatósághoz” szöveg, 29. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében „Az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „A miniszter” szöveg, 32. § (4) bekezdésében az „az igazságügyi szakértőt a névjegyzékből törli” szövegrész helyébe a „határozatot hoz a törlési ok fennállásának megállapításáról” szöveg, 32. § (5) bekezdésében a „szerint” szövegrész helyébe az „alapján a miniszter megállapítja, hogy” szöveg, az „e törvény hatálybalépésétől” szövegrész helyébe az „erről szóló jogerős határozat kézhezvételétől” szöveg, 32. § (6) bekezdésében az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság – a miniszter értesítése alapján –” szöveg, 32. § (8) bekezdésében a „2006. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2008. január 1-ig” szöveg,
i) a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bekezdésében az „a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal áldozatsegítő szolgálatai (a továbbiakban: területi áldozatsegítő szolgálat)” szövegrész helyébe az „az áldozatsegítő szolgálat” szöveg, 4. § (3) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében, 10. § (2) és (4) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, 15. § (5) bekezdésében, 23. § (1)–(2) bekezdésében, 24. § (2) bekezdésében, 25. § (2)–(3) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében az „a területi” szövegrészek helyébe az „az” szöveg, 9. § (1) és (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében, 16. § (1), (3)–(5) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, 25. § (1) és (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 27. §-ában, 41. § (1)–(2) bekezdésében, 43. § (2) bekezdésében az „A területi” szövegrészek helyébe az „Az” szöveg, 11. § (4) bekezdésében, az „a területi” szövegrész helyébe az „az” szöveg, 11. § (5) bekezdésében az „a területileg illetékes területi” szövegrész helyébe az „az” szöveg, 13. § (2) bekezdés d) pontjában, 15. § (2) bekezdésében az „a területi áldozatsegítő szolgálat kötelezi határozattal, amelyik a támogatást engedélyezte” szövegrész helyébe az „áldozatsegítő szolgálat határozattal kötelezi” szöveg, 15. § (3) bekezdésében az „Igazságügyi Hivatal „áldozatsegítés” elnevezésű célelőirányzatának” szövegrész helyébe az „áldozatsegítés” elnevezésű célelőirányzat javára kell” szöveg, 16. § (6) bekezdésében az „A területi áldozatsegítő szolgálatok” szövegrész helyébe az „Az áldozatsegítő szolgálat” szöveg, az „a központi” szövegrész helyébe az „az” szöveg, 19. §-ában az „Igazságügyi Hivatal „áldozatsegítés” elnevezésű, felülről nyitott célelőirányzatának” szövegrész helyébe az „ „áldozatsegítés” elnevezésű, felülről nyitott célelőirányzat” szöveg, 20. § (1) és (5) bekezdésében az „A területi és a központi” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, 24. § (2) bekezdésében a „területi jogi segítségnyújtó szolgálatnak” szövegrész helyébe a „jogi segítségnyújtó szolgálatnak” szöveg, 28. §-ában az „az Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálata” szövegrész helyébe az „a jogi segítségnyújtó szolgálat” szöveg, 35. § (1) bekezdés b) pontjában az „az erre illetékes támogató hatóság” szövegrész helyébe az „a támogató hatóság” szöveg, 38. § (1) bekezdésében az „A járadékra jogosult lakóhelye szerint illetékes területi” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, 39. §-ában az „a Központi Igazságügyi Hivatal” szövegrész helyébe az „az áldozatsegítő szolgálat” szöveg, 42. § (1) bekezdésében az „a központi és területi áldozatsegítő szolgálatok rendszeresen figyelemmel kísérik, ennek keretében tájékoztatást kérnek” szövegrész helyébe az „az áldozatsegítő szolgálat rendszeresen figyelemmel kíséri, ennek keretében tájékoztatást kér” szöveg, valamint a „Tapasztalataikról a területi és központi áldozatsegítő szolgálatok évente elemző jelentést készítenek” szövegrész helyébe a „Tapasztalatairól az áldozatsegítő szolgálat évente elemző jelentést készít” szöveg, 42. § (2)–(3) bekezdésében az „A központi” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, 43. § (1) bekezdésében az „A központi és területi áldozatsegítő szolgálatok feladataik ellátása során együttműködnek és kapcsolatot tartanak” szövegrész helyébe az „Az áldozatsegítő szolgálat feladatai ellátása során együttműködik és kapcsolatot tart” szöveg, 46. § (1) bekezdés b) pontjában az „a területi és központi” szövegrész helyébe az „az” szöveg,
j) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. §-át megelőző alcímben, 11. §-ában, 13. § (1)–(2) bekezdésében, 14. § (3)–(4) bekezdésében, 15. § (1)–(4) bekezdésében, 16. § (1) és (3)–(4) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 19. § (1)–(4) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében, 38. § (1)–(2) bekezdésében, 63. § (1) bekezdésében, 87. § (3) bekezdésében a „Cégszolgálat” szövegrészek helyébe a „céginformációs szolgálat” szöveg, 1. § (2) bekezdésében az „Az Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (a továbbiakban: Cégszolgálat)” szövegrész helyébe az „A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat)” szöveg, 13. § (1) bekezdésében, 19. § (3) bekezdésében a „Cégszolgálatnál” szövegrész helyébe a „céginformációs szolgálatnál” szöveg, 14. § (1) bekezdésében, 16. § (1)–(2) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében a „Cégszolgálattól” szövegrész helyébe a „céginformációs szolgálattól” szöveg, 18. § (1) és (3) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében a „Cégszolgálathoz” szövegrészek helyébe a „céginformációs szolgálathoz” szöveg, 87. § (2) bekezdésében a „Cégszolgálatnak” szövegrész helyébe a „céginformációs szolgálatnak” szöveg, 128. § c) pontjában a „Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Cégszolgálat” szövegrész helyébe a „céginformációs szolgálat” szöveg,
k) az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 2. § (2) bekezdésében a „Központi Igazságügyi Hivatalhoz (a továbbiakban: KIH)” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatósághoz” szöveg, 2. § (2) bekezdésében az „a KIH” szövegrész helyébe az „a kárpótlási hatóság” szöveg, 2. § (4)–(5) bekezdésében a „KIH” szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóság” szöveg,
l) a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 37. § a) pontjában a „szervet” szövegrész helyébe a „szerv vagy szervek kijelölését” szöveg
lép.
151. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 8. § (1) bekezdés d) pontja,
b) a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 21. §-a és az azt megelőző alcím, 29. §-a és az azt megelőző alcím, 30–31. §-a, 32. § (1) bekezdés első mondata, 39. § (7) bekezdése, 51. §-ában a „; részére a megyei hivatal a tárgyhónapban beérkezett és jóváhagyott jogi segítői számlák, azzal egyenértékű egyéb okiratok alapján a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig küldi meg a kifizetéshez szükséges adatokat” szövegrész, 71/A. § (3) bekezdés második mondata,
c) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 25. § (1) bekezdésében az (országos hatáskörű szerv vezetője)” szövegrész,
d) a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében a „területi” szövegrész, 12. §-ában az „eljárásra illetékes területi” szövegrész, 14. §-a és az azt megelőző alcím, 16. § (2) bekezdés d) pont 1. alpontjában a „területi” szövegrész, 20. § (4) bekezdése, 21. §-a és az azt megelőző alcím, 29. §-át megelőző alcím, 34. §-a és az azt megelőző alcím, 36. §-a és az azt megelőző alcím, 38. § (2) bekezdése, 40. § (3) bekezdése,
e) a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény 19. §-a és az azt megelőző alcím.
152. § (1) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„q) bűnös kapcsolat: a felderítés alá vont személlyel való olyan kapcsolat, amely tekintetében a Btk. 326. §-ába ütköző orgazdaság vagy a Btk. 244. §-ába ütköző bűnpártolás bűncselekményének gyanúja merül fel.”
(2) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„s) szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény:
sa) a Btk. 263/C. §-ába ütköző bűnszervezetben részvétel bűntette,
sb) a bűnszervezetben (Btk. 137. § 8. pont) elkövetett ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények,
sc) az emberkereskedelem (Btk. 175/B. §) bűntette,
sd) a Btk. 250–254. §-aiba ütköző vesztegetés minősített esetei bűntette, a Btk. 255. §-ába ütköző vesztegetés bűntette, a Btk. 256. §-ába ütköző befolyással üzérkedés minősített eseteinek bűntette, valamint a Btk. 258/B–258/D. §-aiba ütköző vesztegetés nemzetközi kapcsolatban bűntettének minősített esetei,
se) a Btk. 259. §-ába ütköző közveszélyokozás bűntette, a Btk. 261. §-ába ütköző terrorcselekmény bűntette, a Btk. 262. §-ába ütköző légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette, a Btk. 263/A. §-ának (1)–(3) bekezdésébe ütköző visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette, a Btk. 264. §-ába ütköző visszaélés radioaktív anyaggal bűntette, a Btk. 264/C. §-ába ütköző visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntette, a Btk. 270/A. §-ának (3) bekezdésébe ütköző közveszéllyel fenyegetés bűntette, a Btk. 274. §-ának (1) bekezdésébe ütköző közokirat-hamisítás bűntette, a Btk. 282–282/B. §-ába ütköző visszaélés kábítószerrel bűncselekmény,
sf) a Btk. 287. §-ába ütköző haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetőleg kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegésének bűntette, a Btk. 303–303/A. §-ába ütköző pénzmosás bűntette, a Btk. 304. §-ába ütköző pénzhamisítás bűntette és a Btk. 304/A. §-ába ütköző pénzhamisítás elősegítésének vétsége,
sg) a bűnszövetségben elkövetett emberi test tiltott felhasználása [Btk. 173/I. § (3) bekezdés b) pont], emberrablás [Btk. 175/A. § (2) bekezdés a) pont], közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 260. § (2) bekezdés], visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [Btk. 263. § (2) bekezdés b) pont], fegyvercsempészet [Btk. 263/B. § (2) bekezdés b) pont], visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével [Btk. 264/A. § (2) bekezdés], egyedi azonosító jel meghamisítása [Btk. 277/A. § (2) bekezdés b) pont], bélyeghamisítás [Btk. 307. § (3) bekezdés a) pont], csempészet és vámorgazdaság [Btk. 312. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont], készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 313/C. § (4) bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], rablás [Btk. 321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés b) és c) pontjai], illetve zsarolás [Btk. 323. § (2) bekezdés a) pontja] bűntette;”
(3) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 4. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„t) felderítés alá vont személy: akivel szemben az együttműködő szervek a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt felderítő tevékenységet végeznek.”
(4) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény a 4. §-át követően a következő I/A. Fejezettel és 4/A–4/H. §-okkal egészül ki:
„I/A. Fejezet
A SZERVEZETT BŰNÖZÉS ELLENI KOORDINÁCIÓ
4/A. § (1) A szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szerv (a továbbiakban: szervezett bűnözés elleni koordinációs központ)
a) gyűjti az együttműködő szervektől érkezett adatokat; megvizsgálja, hogy azok a törvény 4/B–4/C. §-aiban felsorolt adatcsoportok valamelyikébe tartoznak-e, ellenkező esetben az adatot a küldő szerveknek visszaküldi,
b) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerveknél nem folyik-e párhuzamos felderítés, ennek észlelése esetén az érintett szerveket a párhuzamos felderítésről értesíti,
c) az együttműködő szervek megkeresésére, a rájuk vonatkozó törvények szerint általuk kezelhető adatok körének figyelembevételével információkat szolgáltat,
d) megvizsgálja, hogy a beérkezett adatra vonatkozóan más együttműködő szervtől nem érkezett-e információs igény, és amennyiben a jogszabályi feltételek fennállnak, az igénylő szerveknek az adatot továbbítja,
e) az együttműködő szervek részéről érkezett adatokat – azok elemzését, értékelését követően – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező együttműködő szerveknek küldi meg, az elvégzett elemző-értékelő tevékenység eredményeként – szükség szerint – felderítési cselekményre, nyomozási cselekményre, intézkedésre tesz javaslatot,
f) figyelemmel kíséri, hogy a beérkezett adathoz kapcsolható, azt kiegészítő vagy azzal összefüggő adat nem áll-e rendelkezésre, ennek észlelése esetén az érintett együttműködő szerveket az adatok összefüggéseiről értesíti,
g) a szervezett bűnözésben szerepet játszó bűnözői csoportok alakulásának és megszűnésének, egymáshoz való viszonyának figyelemmel kísérésével, jogellenesen szerzett javaik legalizálását szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez.
(2) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ a szervezett bűnözés elleni stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából
a) a rendelkezésre álló adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalához,
b) figyelemmel kíséri a szervezett bűnözés terén jelentkező tendenciákat, új jelenségeket, ezekről elemzéseket, tanulmányokat készít.
(3) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ részére e törvényben meghatározottak szerint
a) az Országos Rendőr-főkapitányság,
b) a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata,
c) a Határőrség Országos Parancsnoksága,
d) a Vám- és Pénzügyőrség,
e) a Nemzetbiztonsági Hivatal,
f) az Információs Hivatal,
g) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
h) a Katonai Biztonsági Hivatal és
i) a Katonai Felderítő Hivatal
szolgáltat adatokat, illetve jogosult onnan adatok igénylésére.
(4) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ feladatainak ellátása során az együttműködő szervek országos parancsnokai által erre kijelölt központi szerveivel működik együtt.
Adatkezelés
4/B. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából az együttműködő szervek adatszolgáltatásából származó adatokat, ezen belül a következő személyes adatokat kezeli:
a) azon felderítés alá vont személy természetes személyi azonosító adatait, valamint a személyének azonosítására alkalmas egyéb adatokat – ide nem értve a személyazonosító, adóazonosító és társadalombiztosító azonosító jelet, valamint az ujjnyomatot, az arcfényképet és a DNS-t –, akivel szemben a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja merül fel;
b) azon személy bűnös kapcsolatainak természetes személyi azonosító adatait, valamint a kapcsolat jellegére vonatkozó adatokat, akivel szemben a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja merül fel.
(2) Az együttműködő szervek mint adatátadók, a hatáskörükbe tartozó a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény felderítése és megelőzése során kezelésükbe került és a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ törvényes feladatainak ellátásához szükséges adatokat adják át a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak.
4/C. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az együttműködő szervektől átvett – a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó – adatokat kezeli.
(2) A szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó adatok alatt a felderítés során felmerült, illetőleg a gyanúval érintett bűncselekménnyel, az elkövetés módszerével és eszközével összefüggő adatokat – beleértve az ezzel összefüggésben szerzett javakra és azok legalizálására szolgáló vállalkozásokra és egyéb módszerekre, eszközökre vonatkozó adatokat – kell érteni.
(3) A szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó adatok az adatot átadó együttműködő szervre irányadó adatkezelési határidő elteltéig kezelhetők.
4/D. § (1) Az együttműködő szervek a büntetőeljárás elrendelését megelőzően birtokukba került, a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó adatokat kötelesek késedelem nélkül a szervezett bűnözés elleni koordinációs központnak megküldeni. Az adatátadás, -átvétel tényét az adat átvevőjénél és átadójánál dokumentálni kell.
(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 9. § d) pontjában foglalt feladatkörének ellátása során birtokába került, szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó adatok körébe eső információk szolgáltatására köteles.
(3) A kötelező adatszolgáltatás alól kivételesen, egyedi esetben, a forrás életének, testi épségének közvetlen veszélyeztetettsége esetén az együttműködő szervet irányító miniszter felmentést adhat.
(4) Az együttműködő szerv nemzetbiztonsági vagy kiemelt súlyú bűnüldözési érdekre tekintettel az átadott adat más együttműködő szervnek történő megküldését megtilthatja, korlátozhatja, előzetes hozzájárulásához kötheti.
(5) A megküldött adattal összefüggésben közölni kell:
a) az adatszolgáltató szerv megnevezését,
b) az adatkezelés jogalapját, határidejét, valamint a határidő módosulását,
c) az adat keletkezésének idejét, valamint azt, hogy az adat titkos információgyűjtés eredménye-e vagy sem,
d) az adat ellenőrzöttségét, továbbá hogy az tényeken, becsléseken, következtetéseken alapul-e,
e) a felhasználás korlátozására vonatkozó tájékoztatást.
4/E. § (1) Az együttműködő szerv, valamint a Legfőbb Ügyészség szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények miatti büntetőeljárás megindításának kezdeményezéséről, illetve a büntetőeljárás megindításának, valamint megszüntetésének tényéről, továbbá a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény minősítésének megváltozásáról a szervezett bűnözés elleni koordinációs központot tájékoztatja.
(2) A büntetőeljárás megindítását követően az együttműködő szervtől és a Legfőbb Ügyészségtől a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az adattal érintett bűncselekmény miatti büntetőeljárás megindításának tényére, illetve az eljáró hatóságra vonatkozóan igényelhet adatokat, amelyek alapján az együttműködő szerv a törvényben meghatározott adatkörben köteles adatszolgáltatást teljesíteni.
4/F. § (1) Az együttműködő szervek, valamint a Legfőbb Ügyészség törvényben meghatározott felderítési és nyomozási feladataik ellátása céljából a rájuk vonatkozó törvény alapján általuk kezelhető adatok körét illetően, a konkrét cél megjelölésével a szervezett bűnözés elleni koordinációs központtól adatot igényelhetnek.
(2) Az igénylő kérheti az adatnak meghatározott szempontok szerinti elemzését, értékelését is.
(3) Az együttműködő szerv kérésére – e törvény, valamint az adatigénylőre vonatkozó törvény keretei között – a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ adatot szolgáltat.
4/G. § (1) Az átvett adatok jogszerű kezeléséért az átvevő szerv tartozik felelősséggel.
(2) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ által kezelt adatot haladéktalanul törölni kell, ha
a) a törvény 4/C. §-ának (3) bekezdésében meghatározott adatkezelési idő letelt,
b) bíróság vagy az adatvédelmi biztos az adatvédelmi eljárás során az adat törlését elrendelte,
c) az adat kezelése szükségtelen vagy jogellenes.
(3) Az adatkezeléssel érintett személynek a róla kezelt adatok megismerésére irányuló kérelmének teljesítését a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ bűnüldözési, illetve nemzetbiztonsági érdekből megtagadhatja.”
4/H. § (1) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ személyi állományából adatvédelmi felelőst kell kijelölni.
(2) A szervezett bűnözés elleni koordinációs központ vezetője az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. § (1) bekezdés z) pontja alapján minősítésre jogosult személy, gyakorolja az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.”
(5) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 62. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a szervezett bűnözés elleni koordinációs központot, valamint rendeletben megállapítsa a működésére, személyi állományára, valamint az együttműködésben résztvevők jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat.”
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. § (2) bekezdés h) pontjában a „Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál” szövegrész helyébe a „szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szervnél” szöveg lép.
153. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI. törvény és a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról szóló 2000. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXVII. törvény.
154. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszter, elnökhelyetteseit az államtitkár illetményével azonos díjazás, illetve juttatások illetik meg azzal, hogy az elnök vezetői illetménypótléka alapilletményének 110%-a, az elnökhelyettesek vezetői illetménypótléka az alapilletményük 100%-a, illetve az elnök és az elnökhelyettesek illetménykiegészítése az alapilletményük 80%-a. A Versenytanács tagjának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap tízszerese, vezetői illetménypótléka az alapilletményének 80%-a.”
155. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:
a) az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 14. § (5) bekezdésében a „helyettes államtitkárt” szövegrész helyébe a „szakállamtitkárt” szöveg,
b) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 12. § (2) bekezdésében a „vagy politikai államtitkár” szövegrész helyébe a „vagy államtitkár” szöveg,
c) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „szakállamtitkár” szöveg,
d) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 3. § (3) bekezdésében a „helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „szakállamtitkár” szöveg, 9. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási államtitkárt” szövegrész helyébe az „az államtitkárt” szöveg, 28. § (5) bekezdésében a „helyettes államtitkáréval” szövegrész helyébe a „szakállamtitkáréval” szöveg,
e) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 30/O. § (1) bekezdésében a „helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „szakállamtitkár” szöveg,
f) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 6. § (1) bekezdés q) pontjában a „Miniszterelnöki Hivatal vezetője, politikai államtitkára” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szöveg, 6. § (3) bekezdésében a „helyettes államtitkárt” szövegrész helyébe a „szakállamtitkárt” szöveg,
g) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 69. § (4) bekezdés a) pontjában, 2. számú melléklet 3. pontjában a „helyettes államtitkárok” szövegrész helyébe a „szakállamtitkárok” szöveg,
h) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. § (10) bekezdésében a „helyettes államtitkáréval” szövegrész helyébe a „szakállamtitkáréval” szöveg, 39. § (1) bekezdésében az „a közigazgatási államtitkár” szövegrész helyébe az „az államtitkár” szöveg, 69. § (1) bekezdésében a „helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „szakállamtitkár” szöveg,
i) a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény 6. § (4) bekezdésében a „politikai államtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, szakállamtitkár” szöveg,
j) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 101. § (2) bekezdésében a „helyettes államtitkárral” szövegrész helyébe a „szakállamtitkárral” szöveg,
k) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés d) pontjában a „helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „szakállamtitkár” szöveg,
l) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 10. § (4) bekezdésében a „helyettes államtitkári” szövegrész helyébe a „szakállamtitkári” szöveg, az „a közigazgatási államtitkárra, illetőleg a helyettes államtitkárra” szövegrész helyébe az „az államtitkárra, illetőleg a szakállamtitkárra” szöveg,
m) az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény 4. § (3) bekezdésében a „vagy politikai államtitkár” szövegrész helyébe a „vagy államtitkár” szöveg,
n) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 63. § (1) bekezdés e) pontjában az „a politikai államtitkár” szövegrész helyébe az „az államtitkár” szöveg, 65. § (3) bekezdésében a „politikai államtitkára” szövegrész helyébe az „államtitkára” szöveg, 96. §-ában, 100. § (3) és (4) bekezdésében a „közigazgatási államtitkár” szövegrész helyébe a „szakirányításra jogosult személy” szöveg, 97. § (2) bekezdésében a „közigazgatási államtitkárnak” szövegrész helyébe a „szakirányításra jogosult személy” szöveg, a „Honvédelmi Minisztérium főosztályai és csoportfőnökségei” szövegrész helyébe a „honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg, 100. § (1) bekezdésében a „Honvédelmi Minisztérium” szövegrészek helyébe a „honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium” szöveg, 100. § (1) és (2) bekezdésében a „közigazgatási államtitkár” szövegrész helyébe a „miniszter által kijelölt személy” szöveg, 101. § (5) bekezdésében a „közigazgatási államtitkárral” szövegrész helyébe a „szakirányításra jogosult személlyel” szöveg, 110. § (1) bekezdésében a „Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára” szövegrész helyébe a „szakirányításra jogosult személy” szöveg
lép.
156. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 32. § (1) bekezdésében a „Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára” szövegrész helyébe a „Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szöveg,
b) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 8. § (2) bekezdés ab) pontjában a „miniszter, illetve politikai államtitkár” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, 8. § (7) bekezdés a) pontjában az „államtitkár, helyettes államtitkár, illetve államtitkári, helyettes államtitkári jogállású” szövegrész helyébe az „állami” szöveg,
c) a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 21. § c) pontjában a „politikai államtitkár” szövegrész helyébe a „szakállamtitkár” szöveg,
d) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. § (4) bekezdésében az „a köztisztviselőkre” szövegrész helyébe az „az állami vezetőkre” szöveg, 202. § c) pontjában a „helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „szakállamtitkár” szöveg, 245/K. § (1) bekezdésében az „, a fegyveres szervek államtitkári illetményre és juttatásra jogosult vezetői esetében pedig a Ktv. 31/A. § (3) bekezdésének rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell” szövegrész helyébe a „kell megfelelően alkalmazni” szöveg, 253. § (1) bekezdés d) pontjában a „helyettes államtitkári juttatásra jogosult vezető” szövegrész helyébe az „az országos parancsnok helyettese” szöveg, 253. § (1) bekezdés e) pontjában az „államtitkári juttatásra jogosult vezető” szövegrész helyébe az „az országos parancsnok” szöveg,
e) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (6) bekezdés b) pontjában a „vagy politikai államtitkár” szövegrész helyébe az „, államtitkár vagy szakállamtitkár” szöveg,
f) a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi XXXIX. törvény 20. § (1) bekezdésében a „köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint megállapított, főtisztviselővé kinevezett közigazgatási államtitkár illetményének 1,5-szerese” szövegrész helyébe a „miniszter alapilletményének 2,5-szerese” szöveg,
g) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 46. § (4) bekezdésében az „a köztisztviselőkre” szövegrész helyébe az „az állami vezetőkre” szöveg,
h) az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 9. § (1) bekezdésében az „államtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, szakállamtitkár” szöveg,
i) az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés d) pontjában a „politikai, közigazgatási vagy helyettes államtitkár” szövegrész helyébe az „államtitkár, szakállamtitkár” szöveg
lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (2) bekezdésében az „, akadályoztatása esetén jogkörét a közigazgatási államtitkár gyakorolja” szövegrész,
b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 42. § (2) bekezdés a) pontjában a „minisztériumi hivatalok, ” szövegrész, 42. § (4) bekezdésében a „(közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár)” szövegrész,
c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 46. § (4) bekezdésében a „(közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár)” szövegrész,
d) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 53. § (4) bekezdésében az „a (3) bekezdés a) pontjában megjelölteket a politikai államtitkár,” szövegrész
hatályát veszti.
157. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásról szóló 1997. évi X. törvény 3/A. §-ában az „az 1997. évi LXXIX.” szövegrész helyébe az „a Kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló” szöveg lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 23. § (7) bekezdés c) pontjában, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény 20. § (1) bekezdés e) pontjában, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/F. § (5) bekezdésében az „1997. évi LXXIX.” szövegrész hatályát veszti.
158. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Román Népköztársasággal az egyenesadók, valamint az öröklési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten az 1948. évi augusztus hó 28. napján kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1949. évi 16. törvényerejű rendelet 3. §-ában az „a pénzügyminiszter” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter” szöveg lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a kultúrnövényeknek a kártevők és betegségek elleni védelméről a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Köztársaság között Budapesten, az 1949. évi október hó 29. napján kötött egyezmény közzétételéről szóló 1951. évi 5. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „földművelésügyi miniszter” szövegrész helyébe a „növényvédelemért felelős miniszter” szöveg,
b) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 1952. évi 23. törvényerejű rendelet 50. § (2) bekezdésében az „igazságügyminiszterrel” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszterrel” szöveg, „a belügyminiszter” szövegrész helyébe az „az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter” szöveg, 60. §-ában az „igazságügyminiszteri” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter általi” szöveg
lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New Yorkban, 1950. évi március hó 21. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1955. évi 34. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „belügyminiszter és az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe a „rendészetért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter” szöveg,
b) az egyes korábbi Kábítószer Egyezmények módosítása tárgyában New Yorkban, 1946. évi december hó 11-én kelt jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1956. évi 6. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „belügyminiszter és az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe a „rendészetért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter” szöveg,
c) a Nemzetközi Hűtéstechnikai Intézet tárgyában Párizsban, 1954. évi december hó 1. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1956. évi 12. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében az „élelmiszer-ipari miniszter” szövegrész helyébe az „élelmiszeriparért felelős miniszter” szöveg, a „közlekedés- és postaügyi miniszter” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg, a „kohó- és gépipari miniszter, valamint a vegyipari és energiaügyi miniszter” szövegrész helyébe az „az iparügyekért felelős miniszter és az energiapolitikáért felelős miniszter” szöveg,
d) a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről szóló 1957. évi 14. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „művelődésügyi miniszter” szövegrész helyébe a „kultúráért felelős miniszter” szöveg,
e) az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1946. évi február hó 13. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 15. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külügyminiszter” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
f) a Közúti Kereskedelmi Járművek Ideiglenes Behozatalára, a Szállítótartályokra és a Magánhasználatra szolgáló Vízijárművek és Légijárművek Ideiglenes Behozatalára vonatkozó, Genfben 1956. évi május hó 18. napján kelt nemzetközi Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1957. évi 30. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külkereskedelmi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel” szövegrész helyébe a „külgazdaságért felelős miniszter a közlekedésért felelős miniszterrel” szöveg,
g) a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában, New Yorkban, 1956. évi június hó 20. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 53. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében az „a művelődésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel” szövegrész helyébe az „a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel” az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter” szöveg,
h) az Áruminták és kereskedelmi propagandaanyagok behozatalának megkönnyítésére vonatkozó, Genfben, 1952. évi november hó 7. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1957. évi 59. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „külkereskedelmi miniszter” szövegrész helyébe a „külgazdaságért felelős miniszter” szöveg,
i) a Polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1958. évi 5. törvényerejű rendelet 21. §-ában az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter” szöveg,
j) a Párizsban, 1948. évi november hó 19-én kelt kábítószerjegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1958. évi 11. törvényerejű rendelet 3. §-ában a „belügyminiszter és az igazságügyminiszter” szövegrész helyébe a „rendészetért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter” szöveg,
k) a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között az államhatár rendjének szabályozása tárgyában 1956. évi október hó 13. napján Prágában aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1958. évi 15. törvényerejű rendelet 3. §-ban a „belügyminiszter” szövegrész helyébe a „határrendészetért felelős miniszter” szöveg,
l) a rabszolgaságra vonatkozóan Genfben, 1926. évi szeptember hó 25. napján kelt Egyezmény módosítása tárgyában New Yorkban, 1953. évi december hó 7. napján kelt Jegyzőkönyv és Melléklete, továbbá a rabszolgaság, a rabszolga kereskedés, valamint a rabszolgasághoz hasonló intézmények és gyakorlatok eltörlése tárgyában Genfben, 1956. évi szeptember hó 7. napján kelt Kiegészítő Egyezmény kihirdetéséről szóló 1958. évi 18. törvényerejű rendelet 3. § (2) bekezdésében a „külügyminiszter” szövegrész helyébe a „külpolitikáért felelős miniszter” szöveg,
m) az életnek a tengeren való oltalma tárgyában 1948. évi június hó 10-én Londonban kötött egyezmény kihirdetéséről szóló 1958. évi 32. törvényerejű rendelet 2. § (2) bekezdésében a „közlekedés- és postaügyi miniszter” szövegrész helyébe a „közlekedésért felelős miniszter” szöveg,
n) a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a vámkérdésekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról Budapesten, az 1958. évi július hó 21. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1958. évi 36. törvényerejű rendelet 3. §-ában az „a külkereskedelmi miniszter” szövegrész helyébe az „az adópolitikáért felelős miniszter” szöveg,
o) a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Moszkvában, 1958. évi július hó 15. napján aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1958. évi 38. törvényerejű rendelet 3. §-ában és 4. §-ában az „igazságügyminiszter” szövegrész helyébe az „igazságügyért felelős miniszter” szöveg,
p) a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a fertőző betegségek megelőzése és leküzdése tárgyában Belgrádban, 1957. évi november hó 20. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 1959. évi 2. törvényerejű rendelet 3. §-ában az „egészségügyi miniszter” szövegrész helyébe az „egészségügyért felelős miniszter” szöveg,
