1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„e) a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására;”
2. § Az Flt. 39/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alappal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát]
„b) a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze tekintetében - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint - az oktatásért felelős miniszterrel megosztva gyakorolja.”
3. § A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 11. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések kivételével - kiterjed minden olyan iskolai rendszerű és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnőttképzési törvény) alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely]
„a) a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, a tanulmányokba és a szakmai vizsgába történő beszámítás tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatásra, pályaorientációra és szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatásra, valamint szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra,”
4. § (1) Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképzés irányítását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.”
(2) Az Szt. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az oktatási miniszter]
„b) létrehozza és működteti - az oktatásért felelős miniszterrel együtt, és az országos gazdasági kamarák és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselőinek részvételével - a szakképzési szerkezet folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló bizottságot. A bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, és javaslatot tehet az OKJ módosítására,”
(3) Az Szt. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszter az iskolai rendszerben oktatott szakképesítések tekintetében a (2) bekezdés a), b), d), e), g) és h) pontjában meghatározott hatáskörét az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.”
5. § (1) Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében]
„b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, illetve tananyagegységeit (moduljait), az ehhez tartozó modultérképet, továbbá kidolgoztatja azok központi programjait (tanterveit) és gondoskodik nyilvánosságra hozatalukról,”
(2) Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„i) elkészítteti és jóváhagyja a szakmai vizsga egyes részeinek írásbeli és szóbeli tételeit.”
6. § Az Szt. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet
a) közreműködik az országos modultérkép összeállításában és nyilvánosságra hozatalában,
b) működteti a nemzeti referencia- és tájékoztatási központot, valamint a szakképzési információs központot,
c) vezeti a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartást,
d) ellátja a szakképzési hozzájárulással, valamint a szakképzési és felnőttképzési támogatások kezelésével összefüggő külön jogszabályban meghatározott feladatokat,
e) ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület
ea) hatáskörébe tartozó akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítését,
eb) titkársági feladatait;
f) nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és programokról, valamint
g) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet feladatainak ellátása során együttműködik az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kutató- és fejlesztő-szolgáltató intézetekkel.”
7. § Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos gazdasági kamarák (a továbbiakban: gazdasági kamara) a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozzák és gondozzák a szakmai és vizsgakövetelményt, és e szakképesítések tekintetében ellátják az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatot, valamint gyakorolják az 5. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkört. A szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter jogszabályban határozza meg. A szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara között létrejött megállapodás tartalmazza a gazdasági kamara és az országos érdek-képviseleti szervek megállapodását a 14. § (2) bekezdés szerinti vizsgabizottsági tag kiválasztásának módjáról. A megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter mindenki számára hozzáférhető módon a honlapján közzéteszi.”
8. § Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény a következőket tartalmazza:]
„d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetőségét,”
9. § Az Szt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közoktatási törvényben szabályozott
a) szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint
b) szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő beszámításáról a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt.”
10. § Az Szt. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai követelménymodulhoz vagy -modulokhoz kapcsolódó vizsgarészek szakmai vizsgán történő teljesítésével rész-szakképesítés szerezhető. A rész-szakképesítésre egyebekben a szakképesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A szakmai vizsga állami vizsga. A szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A speciális szakiskolában rész-szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat.
(3) A szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet a miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány, illetőleg a nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a miniszter engedélye szükséges.”
11. § Az Szt. 13. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szakmai vizsgát szervező intézmény a szakmai vizsga jogszabályban meghatározott dokumentumait - az ott meghatározottak szerint - megküldi a megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője, illetve az állami szakképzési és felnőttképzési intézet részére. A jogszabályban meghatározott kötelezettség elmulasztása az 5. § (4) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt vonhatja maga után.”
12. § Az Szt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában az elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve kijelölt képviselője vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet (a továbbiakban: szakmai szervezet), illetőleg az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselője vesz részt. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges. Az elnököt a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki, a 7. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével. Ha az elnököt a 7. § (1) bekezdés szerint a gazdasági kamara jelöli ki, akkor a vizsgabizottság munkájában az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviselője vesz részt.”
13. § (1) Az Szt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha]
„c) a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére - a művészeti szakképesítések kivételével - a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél,”
[kerül sor.]
(2) Az Szt. 19. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Attól a tanévtől, amelyben az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiegészítő gyakorlati képzés aránya meghaladja a gyakorlati képzési idő ötven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető. E rendelkezést nem kell alkalmazni a művészeti szakképesítések tekintetében.”
14. § Az Szt. 37. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján történő megkezdését követő 3 hónapon belül jelezheti a szakképző iskola és az illetékes gazdasági kamara részére, ha a tanuló tanműhelyen kívüli gyakorlati képzését azért nem tudja ellátni, mert hiányoznak a tanulónak a gyakorlati képzés előfeltételét jelentő kompetenciái. A hiányosság pótlására a szakképző iskola köteles. Ha az iskola a szükséges kompetenciákat a megkezdett félév végéig nem pótolja és - a gazdasági kamarával együttműködve - a tanuló részére más gyakorlati képzőhelyről gondoskodik, a gazdálkodó szervezet a tanulószerződést felmondhatja. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 15. § (4) és (5) bekezdése szerinti szintvizsgán a tanuló eredményes szintvizsgát tett.”
15. § Az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.”
16. § Az Szt. 52. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat külön jogszabályok határozzák meg.
(2) Az állami felnőttképzési intézmény a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben is.”
17. § Az Szt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami szakképzési és felnőttképzési intézetet vagy intézeteket rendeletben jelölje ki.”
18. § A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység:]
„a) az iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá”
19. § (1) Az Fktv. 4. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki és egyúttal a jelenlegi (1) és (2) bekezdés számozása (2) és (3) bekezdésre változik:
„(1) A Kormány a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásával, valamint ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős szervet rendeletben jelöli ki.”
(2) Az Fktv. 4. §-a (3) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, és egyúttal a bekezdés a következő új c) ponttal egészül ki:
„A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg:”
„c) a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályait.”
20. § Az Fktv. 5. §-át megelőző cím helyébe az „A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács” cím lép, és egyúttal 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) a miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik. A Tanács összetételét, feladatait külön jogszabály határozza meg.”
21. § Az Fktv. 7. §-át megelőző cím helyébe az „Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet” cím lép, és egyúttal 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet ellátja az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.”
22. § (1) Az Fktv. 9. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:]
„g) nyelvi képzés esetén a nyelv(ek) megnevezését, valamint azt, hogy a képzés milyen szintű nyelvtudás megszerzésére irányul,”
(2) Az Fktv. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján havonta közzéteszi. A nyilvántartás adatait és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést, illetve - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - másolatot készíthet.”
23. § (1) Az Fktv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény
a) nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett-e, így különösen
aa) szerepel-e a nyilvántartásban,
ab) a valóságnak megfelelnek-e a nyilvántartásban szereplő adatok,
ac) eleget tesz-e a 9. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének,
ad) fennállnak-e továbbra is a nyilvántartásba vétel feltételei,
ae) eleget tett-e a külön jogszabályban meghatározott beszámolási kötelezettségének,
b) felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy
ba) rendelkezik-e az e törvénynek megfelelő képzési tervvel, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő képzések esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő képzési programmal, és képzéseit ezeknek megfelelően folytatja-e,
bb) rendelkezik-e a képzések - képzési programnak megfelelő - lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
bc) megkötötte-e a képzésben résztvevőkkel az e törvénynek megfelelő tartalmú felnőttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdés szerinti szerződést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak,
bd) vezeti-e megfelelően a képzés megvalósításával összefüggő, a 10/A. §-ban előírt dokumentumokat,
be) biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatók, valamint a ba) pontban meghatározott dokumentumokhoz való hozzáférést,
bf) biztosítja-e - a 17. § (2) bekezdés alapján - az előzetesen megszerzett tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés tartalmának, illetve folyamatának egyénre szabott alakításában.”
(2) Az Fktv. 10. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az állami foglalkoztatási szerv a felnőttképzési tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül folytató intézménnyel szemben a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki, és eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől.
(3) A (2) bekezdés szerinti intézmény a jogellenes tevékenység észlelésétől számított két évig nyilvántartásra vonatkozó kérelmet nem nyújthat be.”
24. § Az Fktv. 10. §-a a következő új 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § A felnőttképzési intézménynek a képzésben részt vevő felnőttel megkötött felnőttképzési szerződésben vállalt képzés teljesítésével összefüggésben az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és - az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - öt évig megőriznie:
a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, illetve konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel esetlegesen elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumot,
b) a képzésben részt vevő felnőtt Fktv. 28. §-a alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához - a résztvevő oldaláról - szükséges feltételek meglétét igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzési intézmény által hitelesített másolatait,
c) a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződések egy eredeti példányát,
f) a 28. § (2) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát.”
25. § (1) Az Fktv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. Az intézményi akkreditáció célja - a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében - annak biztosítása, hogy az intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.”
(2) Az Fktv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal, valamint a 14. §-ban szereplő, a szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel rendelkezzen, továbbá, hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.”
(3) Az Fktv. 12. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A FAT a közoktatási feladatot ellátó - más jogszabályban meghatározott - szakképző intézmény intézmény-akkreditációs kérelme esetén egyszerűsített eljárást folytat le. Az egyszerűsített intézmény-akkreditációs eljárás alapjául szolgáló egyéb esetek körét és az eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.”
26. § (1) Az Fktv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az akkreditáció visszavonása esetén - az erre okot adó körülmény feltárásától számított - egy évig a felnőttképzési intézmény intézmény-akkreditáció iránti, valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel program-akkreditáció iránti kérelmet nem nyújthat be.”
(2) Az Fktv. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter kéri fel - az elnök kivételével - hároméves időtartamra. A FAT a miniszter, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül felkért személyekből áll.”
(3) Az Fktv. 13. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A FAT elnökét - a tagok közül - a miniszter kéri fel négyéves időtartamra.”
27. § Az Fktv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló, valamint az akkreditált képzési program felépítése moduláris szerkezetű.”
28. § Az Fktv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását. A program-akkreditáció célja, hogy - a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében - a képzési program biztosítsa a megszerezni kívánt kompetenciának az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelmények szerint történő elsajátítását.”
29. § (1) Az Fktv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a képzés célját, a képzéssel megszerezhető (szak)képesítést, illetőleg az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,
b) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,
c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben résztvevőt érintő következményeket,
d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
e) a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
f) a képzési díj - külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
g) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
h) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,
i) mindazt, amit más kormányrendelet előír.”
(2) Az Fktv. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak alapján a felnőttképzési intézménynek azon résztvevőkkel is - a polgári jog általános szabályai szerint - szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető.”
30. § (1) Az Fktv. 21. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források terhére - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely
a) rendelkezik a FAT által kiállított intézményakkreditációs tanúsítvánnyal, és
b) a külön jogszabályban előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel a 29. § 13. pontjában meghatározott belső képzések támogatása esetében nem alkalmazható.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzés költségei elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés - külön jogszabályban meghatározottak szerint - részben vagy egészben külső képzés formájában valósul meg.”
(2) Az Fktv. 21. §-a a következő új (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdésben meghatározott források terhére nyújtott képzési célú támogatások esetében a - külön jogszabályban meghatározott - rész-szakképesítés nem minősül az első, állam által elismert szakképesítésnek.
(7) A (3) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, vagy
b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, illetőleg hontalan, vagy
c) a menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes jogállású.”
31. § Az Fktv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékkal élők számára - a költségvetésben meghatározott előirányzat mértékéig, a külön jogszabályban meghatározott feltételek és a támogatási igények kielégítésére meghatározott sorrend szerint - díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó, szakmai, nyelvi és általános képzést.
(2) Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. § szerint akkreditált és - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a minisztériummal a felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet.
(3) Általános, nyelvi, valamint az OKJ-ban nem szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is.
(4) Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres vizsgát tevő fogyatékkal élő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény a külön jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.
(5) Fogyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési normatív támogatás az (1)-(4) bekezdés alapján. Az értelmi, halmozottan fogyatékos, autista személyek általános célú képzésére a korlátozás nem vonatkozik.”
32. § Az Fktv. 26. §-a helyébe a következő szövegrész lép:
„26. § Az MPA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része - külön jogszabályban meghatározottak szerint - felhasználható
a) az e törvény hatálya alá tartozó képzések támogatására,
b) a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,
c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,
d) az Európai Unió felnőttképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz.”
33. § (1) Az Fktv. 29. §-ának 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul. Formái különösen az előzetesen megszerzett tudás felmérése, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.
8. Fogyatékkal élő felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.”
(2) Az Fktv. 29. §-ának 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége.”
(3) Az Fktv. 29. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. Gyakorlati foglalkozás: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának elsajátítását biztosítja.”
(4) Az Fktv. 29. §-a a következő új 16-18. pontokkal egészül ki:
„16. Konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató (tutor) közötti megbeszélés, mely elektronikus formában is megvalósulhat.
17. Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.
18. Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.”
34. § Az Fktv. 30. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) E törvény
a) az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén” történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvének,
b) a Tanács a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvének,
c) a Tanács a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló 2004/83/EK irányelvének,
d) a Tanács a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK irányelvének
való megfelelést szolgálja.”
35. § A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakképzési hozzájárulás célja az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján történő támogatása, valamint a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.”
36. § (1) Az Szht. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének részben a (2) bekezdés alapján tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét a saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) szerinti tanulmányi szerződés, vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei elszámolásával teljesítheti. Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százalékát.”
(2) Az Szht. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási kötelezettségének a (2)-(4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget, a még fennmaradó kötelezettségét - fejlesztési megállapodás alapján - szakképző iskola számára a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés - az 1. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltak kivételével -, a térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely (a továbbiakban: központi képzőhely) számára szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzése, valamint felsőoktatási intézmény számára az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti. A fejlesztési támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet.”
37. § Az Szht. 4. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a (12)-(15) bekezdés számozása (13)-(16)-ra változik:
„(12) A szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, a pénzügyi garanciák érvényesítését, az alaprész kezelését az állami szakképzési és felnőttképzési intézet végzi. Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a vele elszámolókkal kapcsolatban feltárt szabálytalanságokról a dokumentáció csatolásával negyedévente tájékoztatja az állami adóhatóság illetékes igazgatóságát. Az állami adóhatóság illetékes igazgatósága a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezései szerint jár el.”
38. § Az Szht. 5. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig az alábbiakkal csökkentheti:
a) szakképző iskola és központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet;
b) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó kötelezettség 33 százaléka mértékéig.
(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerint nyújtott fejlesztési támogatás és a (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségcsökkentő tételek összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettség 70 százalékát, akkor ennek a különbözetével növelt 30 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.”
39. § Az Szht. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az alaprészből az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő feladatai ellátásához a (4)-(7) bekezdésekben meghatározottak figyelembevételével szükséges forrást biztosítani az oktatásért felelős miniszter, és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által évente megkötött külön megállapodás alapján.
(2) Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési hozzájárulás” és „Szakképzési egyéb bevétel” elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) együttes összegét csökkenteni kell:
a) a Nemzeti Fejlesztési Terv céljaira a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és felnőttképzési intézkedésekre biztosított összeggel, valamint a Kormány által elrendelt szakképzéssel összefüggő, központi program teljesítését szolgáló előirányzattal,
b) a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek visszatérítési igényeinek kielégítésére biztosított keretösszeggel,
c) a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett tanműhelyében a tanulószerződéssel rendelkező szakképző iskolai tanuló - a gazdálkodó részére nyereséget nem eredményező - a szakképesítés tekintetében meghatározott képzési idő fele időszakában folytatott gyakorlati képzésének támogatására biztosított keretösszeggel,
d) a szakképzési hozzájárulás, valamint a szakképzési és felnőttképzési célú támogatások lebonyolításával és kezelésével összefüggő nyilvántartási, felhasználási, beszedési, szerződéskötési, finanszírozási, ellenőrzési, a pénzügyi garanciák érvényesítési feladatait ellátó szervezet működtetésére és fejlesztésére, valamint a szakképzési és felnőttképzési tanács működtetésére, továbbá a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságoknak a 13. §-ban előírt feladatai ellátásának finanszírozására a tárgyévi eredeti bevételi előirányzat 3 százalékának megfelelő összeggel,
e) a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására a bevételi előirányzat 2 százalékának megfelelő összeggel,
f) a felnőttképzési célok támogatására szolgáló, az a)-e) pontok levonását követően fennmaradó keretösszegnek az egyharmadával,
g) a szakiskolai fejlesztési programra és az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a szakmához alprogramjára az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által együttesen a költségvetési évre megállapított keretösszeggel, valamint
h) a régiók számára decentralizált keretként biztosított, az a)-g) pontok levonását követően fennmaradó keretösszeg felével.
(3) A (2) bekezdés szerinti csökkentő tételek levonását követően a bevételi előirányzat fennmaradó keretösszegének 70 százaléka az oktatásért felelős miniszter, 30 százaléka a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörében használható fel.
(4) A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott keretösszeg, valamint a (3) bekezdésben meghatározott keretösszeg együttesen az alaprésznek a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó központi keretét képezi.
(5) A bevételi előirányzatot meghaladó többletbevétel 55 százaléka az oktatásért felelős miniszter, 45 százaléka a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörében használható fel.
(6) A (3) és az (5) bekezdésben meghatározott aránytól az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter együttes döntésével el lehet térni.
(7) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott keretösszeget át kell csoportosítani a külön jogszabályban meghatározott Szülőföld Alapba.”
40. § Az Szht. 10. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az alaprész központi kerete
a) az Fktv.-ben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra, valamint
b) a 14. §-ban meghatározott szakképzési célokra
használható fel.
(2) A bevételi előirányzat terhére, az Alap működési alaprészéből - a költségvetési törvényben meghatározott összegben - kell biztosítani az állami szakképzési és felnőttképzési intézet alapfeladatai ellátásához szükséges pénzeszközöket.
(3) Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része
a) a Kt. által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek és alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint szakközépiskolai szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében folytatott gyakorlati képzés - beleértve a párhuzamos képzés elméleti és gyakorlati képzését - fejlesztésére, valamint ezen feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási, monitoring tevékenységre, tanulmányi versenyekre,
b) legfeljebb négy százaléka a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére,
c) legfeljebb két százaléka a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése szerinti országos közalapítvány támogatására,
d) legfeljebb öt százaléka a felsőoktatási intézmények gyakorlati képzésének támogatására,
e) legfeljebb másfél százaléka a szakképzéssel összefüggő, a központi költségvetésben meghatározott források felhasználásához kapcsolódó feladatokat ellátó intézmény működtetési költségeinek finanszírozására
használható fel.”
41. § Az Szht. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
a) dönt az alaprész központi keretének elosztásáról, szakképzési és - külön jogszabályban meghatározott - felnőttképzési célú felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről, a decentralizált keret mértékéről,
b) felelős az alaprész
ba) pénzeszközei nyilvántartásáért, felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért - az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó keretösszeg kivételével -,
bb) bevételei beszedésének elrendeléséért,
bc) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért,
c) határoz az alaprész központi keretének felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról,
d) kezdeményezi az alaprész pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat,
e) ellátja az alaprésszel kapcsolatos külön törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
(3) Az oktatásért felelős miniszter
a) dönt az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó részének az elosztásáról, felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről,
b) felelős az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó része
ba) pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért, ellenőrzéséért,
bb) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért,
c) határoz az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó részének felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról,
d) kezdeményezi az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó részének felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat.”
42. § Az Szht. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A képzési alaprész felhasználásával kapcsolatos döntés-előkészítő feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) látja el.
(2) A Tanács a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik.
(3) A Tanács
a) véleményt nyilvánít
aa) a szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai kérdésekben,
ab) a szakképzési és felnőttképzési támogatási rendszer elveiről,
ac) a szakképzést és felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről,
ad) az alaprész központi keretéből nyújtott támogatások felhasználásáról készített beszámolókról,
ae) a megszerezhető szakképesítések köréről;
b) javaslatot tesz
ba) az alaprész központi, valamint a decentralizált pénzügyi kereteinek elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására, és ajánlást tesz a felhasználási prioritásokra,
bb) az alaprész központi keretének és az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó részének felhasználására,
bc) a felnőttképzésben részt vevő felnőttek elhelyezkedési lehetőségeit elősegítő intézkedésekre,
bd) szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére és ehhez anyagi források biztosítására,
be) új szakképesítés bevezetésére;
c) értékeli a szakképzés és tanácsadás eredményességét, valamint a tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazását;
d) évente felülvizsgálja a szakképzésben szakképesítést szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek a tapasztalatait, különös tekintettel a pályakezdő fiatalok munkanélküliségére, és ajánlásokat tesz a szakképzést folytató intézmények fenntartói számára.
(4) A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól.
A Tanács
a) a szakképesítésért felelős minisztériumok egy-egy képviselőjéből,
b) a civil szervezetek által javasolt személyből,
c) a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy szakértőből,
d) a szakképzés területén működő szakmai társadalmi szervezet képviselőjéből,
e) a felnőttképzést folytató intézmények érdek-képviseleti szervezeteinek képviselőjéből,
f) az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT) képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek kilenc, illetve az országos munkavállalói szövetségek hat képviselőjéből,
g) az országos gazdasági kamarák egy-egy képviselőjéből,
h) az iskolafenntartók (egy fő az önkormányzati, egy fő az alapítványi és egy fő az iskolafenntartó egyházak részéről jelölt) képviselőiből áll.
(5) A Tanács elnökét - a tagok közül - és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel. A tagok névsorát a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni.
(6) A Tanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagyja jóvá.
(7) A Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik.
(8) A (4) bekezdés c) pontja szerinti felsőoktatás területén elismert szakértő személyére a Magyar Rektori Konferencia tesz javaslatot.”
43. § Az Szht. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Bizottság 50 százaléka az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek regionális szervezetei és a területi gazdasági kamarák által delegált tagokból, további 50 százaléka a szakképző iskolát fenntartók, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok kuratóriumai, az állami foglalkoztatási szerv, a felsőoktatási intézmények és a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által delegált képviselőkből áll. Tagjait a testület munkájában részt vevő szervezetek által delegáltakból a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra.”
44. § (1) Az Szht. 14. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az alaprész pénzeszközeiből támogatható a hozzájárulásra kötelezettnél, a szakképző iskolában, a központi képzőhelyen, az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnél, illetve a felsőoktatási intézményben - szakképesítést nyújtó képzés, valamint a szakmai tanulmányokba az Szt. 11. §-a alapján beszámítható szakmai alapozás keretében - folytatott gyakorlati képzés ellátásához szükséges tárgyi feltételeknek a fejlesztésére irányuló beruházás (a továbbiakban: beruházási célú támogatás).”
(2) Az Szht. 14. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az alaprész pénzeszközeiből támogatni kell - a 9. § (2) és (7) bekezdésekre való figyelemmel - a határon túli magyarok képzését és felsőoktatását.
(6) Az alaprészből - kérelemre - támogatás nyújtható a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett tanműhelyében az Szt. 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tanulószerződéssel rendelkező szakképző iskolai tanulónak a gazdálkodó részére nyereséget nem eredményező, a szakképesítés tekintetében meghatározott képzési idő fele időszakában folytatott gyakorlati képzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint a tanulót az Szt. alapján kötelezően megillető pénzbeli juttatásra, amelyet a támogatott visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. Az alaprészből nyújtható támogatás felhasználásának célját és mértékét a Tanács javaslatára a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter határozza meg.
(7) Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak - a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek - a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésével összefüggő és az Szt.-ben meghatározott feladataik ellátásához, ha azokat az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése, 14. § (2) bekezdése, 15. §-ának (5) bekezdése, 19/A. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 30. §-ának (2)-(4) bekezdése szerint látják el.”
(3) Az Szht. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az alaprész központi keretének legfeljebb két százaléka felhasználható
a) az állami foglalkoztatási szervnek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállalók képzésére fordítható kötelezettséghányada felhasználásával, ellenőrzésével összefüggő, továbbá a nyilvántartásba vett felnőttképzési intézmények jogszerű tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására, valamint
b) a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek a felnőttképzési intézmények intézményi és programakkreditációt követően fennálló kötelezettségei teljesítésének, illetve az akkreditációs feltételek fennállásának ellenőrzésével összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátásának finanszírozására.”
45. § (1) Az Szht. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alaprészből nyújtott támogatások részletes feltételeiről - ha jogszabály másként nem rendelkezik - szerződésben kell megállapodni. A szerződést - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, az alaprész kezelésére vonatkozó eljárásrendben meghatározottak szerint - az állami szakképzési és felnőttképzési intézet köti meg.”
(2) Az Szht. 15. §-a a következő új (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki, és egyúttal a (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(2) Az alaprészből a külön jogszabály alapján nyújtott beruházásösztönző képzési célú támogatásra vonatkozóan a szerződést a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium köti meg. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felügyelete, irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek nyújtott támogatásra vonatkozóan - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntése alapján - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, vagy az állami szakképzési és felnőttképzési intézet köti meg a szerződést.
(3) Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó részével összefüggő, az (1) bekezdésben meghatározott feladatot - az oktatásért felelős miniszter szakmai irányításával -, az állami szakképzési és felnőttképzési intézet látja el.”
46. § (1) Az Szht. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alaprész központi kerete terhére nyújtott támogatások kedvezményezettjeinek a támogatási program végrehajtásával összefüggésben felmerülő működtetési költségei finanszírozására a támogatási összeg legfeljebb 5 százaléka használható fel.”
(2) Az Szht. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alaprész központi keretének másfél százaléka felhasználható az e forrás terhére egyedi miniszteri döntés alapján nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium által ellátott feladatok működtetési költségeinek a finanszírozására.”
(3) Az Szht. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Tárgyéven túli fizetési kötelezettséget az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az alaprésznek a - 9. § alapján - rendelkezési jogkörébe tartozó részének 40 százaléka mértékéig vállalhat.”
47. § Az Szht. 19. §-a a következő új 5. ponttal egészül ki:
„5. Mikro- és kisvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ában meghatározott vállalkozás.”
48. § (1) Az Szht. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg az e törvény 4. §-ának (3) bekezdésében, valamint 5. §-ának (2) bekezdés b) pontjában szereplő, a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségei elszámolásának szabályait.”
(2) Az Szht. 28. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, és egyúttal a d) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy - az a)-c) és e) pontok tekintetében az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben, a d) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést érintően az oktatásért felelős miniszter véleményének kikérésével, továbbá az a)-e) pontok tekintetében az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg:”
„d) az alaprészből felnőttképzési célra nyújtott támogatások részletes szabályait,”
49. § (1) Az Szht. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a 3. és 4. pontjának számozása 4. és 5. pontra változik:
[Elszámolható]
„3. a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevők gyakorlati képzésével és költségeinek elszámolásával összefüggő adminisztratív költség, amelynek mértéke nem haladhatja meg évente tanulónként, illetve hallgatónként a 15 ezer forintot és vállalkozásonként a kötelező legkisebb havi munkabérnek (minimálbér) egy évre kiszámított összegét;”
(2) Az Szht. mellékletének 4. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A melléklet 1-3. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést az Szt. 27. §-a szerinti tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói szerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja]
„b) további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) kétszáz százalékának megfelelő összeget.”
50. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 30. §-ával megállapított Fktv. 21. § (7) bekezdésének a) pontja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, b) pontja a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 49. §-a, valamint e törvény 38. §-ával megállapított Szht. 5. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege és az a) pontja, valamint a (3) bekezdése 2007. április 1-jén, e törvény 25. §-ának (2) bekezdése és a 31. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 15. §-ában foglalt rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően megkötésre kerülő tanulószerződések tekintetében kell alkalmazni.
(5) E törvény 24. és 29. §-ában foglalt rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.
(6) E törvény 27. §-ában foglalt rendelkezéseket OKJ-s képzések esetében az egyes szakképesítésekre vonatkozóan kiadásra kerülő szakmai és vizsgakövetelmények kiadását, nem OKJ-s képzések esetében a törvény hatálybalépését követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.
(7) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által - külön jogszabály alapján a saját munkavállalója képzési költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolása tárgyában - benyújtott, az e törvény hatálybalépésének időpontjában a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács által még el nem bírált kérelemről a munkaügyi tanács dönt. Az e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelem tárgyában a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács vagy a munkaügyi tanács által hozott elutasító döntéssel szemben a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által benyújtott, az Országos Felnőttképzési Tanács által az e törvény hatálybalépésének időpontjában még el nem bírált fellebbezésről a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács dönt.
(8) E törvény rendelkezéseit a törvény hatálybalépése után indult közigazgatási hatósági ügyekben kell alkalmazni.
(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Flt. 43. §-ának (6) és (7), valamint (9) és (10) bekezdése, továbbá az 58. § (8) bekezdésének d) pontja,
b) az Szt. 4. §-ának (7) bekezdése, a 9. §-a, valamint az 52. §-ának (3)-(5) bekezdése, az 53. §-a és az 54. §-ának (5) bekezdése,
c) az Fktv. 3/A. §-a, 6. §-a, 8. §-a (6) bekezdésének második mondata, 10. §-a (8) bekezdésének második mondata, 12. §-ának (8) bekezdése, 19. §-ának (4) bekezdése, 21. §-a (2) bekezdésének d) pontja,
d) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról szóló 2003. évi CVI. törvény 3. §-a, 9. §-ának (2) bekezdése, 12. §-ának (2) bekezdése, 18. §-ának (5) bekezdése,
e) az Szht. 8. §-ának (2) bekezdése, 19. §-ának 3. pontja, valamint 23. §-a (1) bekezdésének b) pontja,
f) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 1995. évi LXXXIV. törvény 7. §-a, 24. §-ának (2) bekezdése, valamint a 25. §-a,
g) a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2002. évi XLVII. törvény 56. §-a (2) bekezdésnek b) pontja,
h) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXIX. törvény 22. §-ának (1) és (2) bekezdése,
i) az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXLVIII. törvény 17. §-a.
(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az Flt. 20. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata,
b) az Flt. 39/A. §-ának (3) bekezdése a) pont 1. pontjában a „foglalkoztatási alaprésznek az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített pénzügyi keretén felüli részét illetően” szövegrész,
c) az Flt. 39/A. §-ának (8) bekezdése a) pontjában az „iskolarendszerű és felnőttképzési célú arányainak megtartásával” szövegrész,
d) az Flt. 43. § (1) bekezdésében az „iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra szolgáló keretre (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret)” szövegrész,
e) az Flt. 43. § (5) bekezdésében a „valamint a felnőttképzési célú keretét” szövegrész,
f) az Fktv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjából „az oktatási miniszterrel egyetértésben” szövegrész, 21. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „fejlesztési” szövegrész.
(11) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt. 39/A. §-a (3) bekezdésének c) pontjában „az Országos Szakképzési Tanácsnak” szövegrész helyébe „a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácsnak” szövegrész lép.
(12) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.
a) 2. §-a (1) bekezdésének d) pontjában „a regionális képző központ (a továbbiakban: képző központ)” szövegrész helyébe „az állami felnőttképzési intézmény” szövegrész, a 2. §-a (2) bekezdésében, 19. §-a (1) bekezdésének e) pontjában „a képző központ” szövegrész helyébe „az állami felnőttképzési intézmény” szövegrész,
b) 4. §-a (2) bekezdésének a felvezető szövegében, (3) bekezdésében, (4) bekezdésében, (6) bekezdésében „Az oktatási miniszter” szövegrész helyébe „A miniszter” szövegrész, az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában, (2) bekezdésének c) pontjában, 48. § (3) bekezdésében, az 54/A. § (2) bekezdésében „az oktatási miniszter” szövegrész helyébe „a miniszter” szövegrész,
c) 4. § (6) bekezdésében az „a pénzügyminiszterrel” szövegrész helyébe az „az államháztartásért felelős miniszterrel” szövegrész,
d) 4. § (2) bekezdésében az „Az” szövegrész helyébe a „Felhatalmazást kap” szöveg, a „jogszabályban” szövegrész helyébe „, hogy rendeletben” szöveg,
e) 6/A. §-a (1) és (3) bekezdésében az „oktatási miniszter” szövegrész helyébe „oktatásért felelős miniszter” szövegrész, a 6/A. §-a (2) bekezdésében „az oktatási miniszternek” szövegrész helyébe „az oktatásért felelős miniszternek” szövegrész,
f) 6/A. §-a (1) bekezdésében az „Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: Vizsgaközpont)” szövegrész helyébe az „A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal” szövegrész, 6/A. §-a (3) bekezdésében, 14. § (6) bekezdésének második és ötödik mondatában „a Vizsgaközpont” szövegrész helyébe „a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal” szövegrész, 11. §-a (1) bekezdésében és 14. §-a (6) bekezdésének első mondatában „a Vizsgaközponthoz” szövegrész helyébe „a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz” szövegrész,
g) 13. §-ának (1) bekezdésében az „az 52. § (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a felnőttképzési törvényben” szövegrész,
h) 7. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdésében, 8. §-ának (3) bekezdésében és (4) bekezdésének e)-f) pontjában, 15. §-ának (4)-(5) bekezdésében, 16. §-ának (2) bekezdésében, 19/A. §-ának (1) bekezdésében, 27. §-ának (3) bekezdésében, 30. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 54/B. §-ának 12. és 14. pontjában az „érdek-képviseleti” szövegrész helyébe az „érdekképviseleti” szövegrész
lép.
(13) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Fktv.
a) 10. §-ának (7) bekezdésében a „foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretét” szövegrész helyébe a „képzési alaprészét” szövegrész,
b) 8. §-ának (1) bekezdésében, a 10. §-ának (6) bekezdésében, a 13. §-ának (8) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szövegrész,
c) 8. §-ának (4) bekezdésében, a 10. §-ának (4) és (5) bekezdéseiben, a 13. §-ának (5) bekezdésében, valamint a Mellékletének utolsó mondatában a „Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „minisztérium” szövegrész,
d) 8. §-ának (4) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által kijelölt megyei (fővárosi) munkaügyi központok szervezeti egységei (a továbbiakban: munkaügyi központ) vezetik” szövegrész helyébe „az állami foglalkoztatási szerv vezeti” szövegrész,
e) 8. §-ának (5) bekezdésében, 10. §-ának (7) és (8) bekezdésében „A munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „Az állami foglalkoztatási szerv” szövegrész,
f) 10. §-ának (5) bekezdésében „a munkaügyi központ” szövegrész helyébe „az állami foglalkozási szerv” szövegrész,
g) 12. §-ának (2) bekezdésében „a FAT” szövegrész helyébe „a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT)” szövegrész,
h) 12. §-ának (5) bekezdésében, a 13. §-ának (1) bekezdésében, a 19. §-ának (3) bekezdésében az „az NFI-hez” szövegrész helyébe „az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez” szövegrész,
i) 12. §-ának (6) bekezdésében „az NFI-nél” szövegrész helyébe „az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnél” szövegrész,
j) 13. §-ának (1) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez” szövegrész helyébe a „miniszterhez” szövegrész,
k) 25. §-ában a „szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény” szövegrész helyébe az „a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény” szövegrész
lép.
(14) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szht.
a) 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „Flt.” szövegrész helyébe „a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.)” szövegrész,
b) 4. §-ának (6) bekezdésében a „szakmai alapképzést” szövegrész helyébe a „gyakorlati oktatást és gyakorlati képzést” szövegrész,
c) 4. §-a (10) bekezdésének első mondatában „az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságával (a továbbiakban: OM Alapkezelő)” szövegrész helyébe „az állami szakképzési és felnőttképzési intézettel” szövegrész,
d) 4. §-a (10) bekezdésének második mondatában, valamint a (15) bekezdésében, a 15. §-ának (2) bekezdésében az „OM Alapkezelő” szövegrész helyébe az „állami szakképzési és felnőttképzési intézet” szövegrész,
e) 6. §-ának (7) bekezdésében az „OM Alapkezelőnek” szövegrész helyébe az „állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek” szövegrész,
f) 11. §-ának (1) bekezdésében „a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az oktatási miniszterrel megosztva” szövegrész helyébe „a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az oktatásért felelős miniszterrel megosztva” szövegrész,
g) 4. § (10) bekezdésében, 13. § (1) és (8) bekezdésében, valamint 18. § (2) bekezdésében az „az oktatási miniszter” szövegrész helyébe az „a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter” szövegrész,
h) 14. §-ának (4) bekezdésében „a Nemzeti Szakképzési Intézetnek” szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek” szövegrész,
i) 14. §-ának (9) bekezdésében „az oktatási miniszter - az OSZT állásfoglalásának kikérésével” szövegrész helyébe „a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a Tanács állásfoglalásának kikérésével” szövegrész,
j) e törvénnyel átszámozott 4. § (16) bekezdésében a „Kincstárnál” szövegrész helyébe a „kincstárnál” szövegrész,
k) e törvénnyel átszámozott 15. § (4) bekezdésében a „Kormányzati Ellenőrzési Hivatal” szövegrész helyébe a „Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv” szövegrész
lép.
(15) E törvény
a) az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvének,
b) a Tanács a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvének,
c) a Tanács a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló 2004/83/EK irányelvének,
d) a Tanács a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK irányelvének
való megfelelést szolgálja.
