„(9) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és r)-s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és r)-s) pontjai szerinti jogosultsági feltételek fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg.”
(4) Az Ebtv. 46. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban]
„a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át;”
(5) Az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi a munkaképesség-csökkenés mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.”
(6) Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Az egészségbiztosítási szerv a biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napon át járó táppénz folyósítását legfeljebb 45 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja.”
16. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló - módosított - 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,9 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról közvetlenül rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.”
(2) Az Eftv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A költségvetési támogatási összegek felhasználásának ellenőrzése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. §-ának (1) bekezdése alapján történik.”
17. § Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló - módosított - 1997. évi CXXXVI. törvény 4. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 75%-áig a tárgyévet követő első, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre vállalhat előre kötelezettséget, az előző években vállaltak beszámításával.”
18. § A Magyar Fejlesztési Bank részvénytársaságról szóló - módosított - 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB. tv.) 5. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által
a) forrásszerzés céljából felvett, éven túli lejáratú hitelekből és kölcsönökből, valamint kötvénykibocsátásokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért;
b) a Kormány határozata alapján nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért.
(2) Az Állam nevében, a Kormány határozata alapján, az államháztartásért felelős miniszter az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett, éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan, azok euróban kifejezett összege tekintetében az MFB Rt.-vel árfolyam-fedezeti megállapodást köthet.
(3) A költségvetési törvényben meg kell határozni:
a) az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvehető hitelek és kölcsönök, valamint a kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát;
b) a Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek állományának felső határát;
c) az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett, éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó árfolyam-fedezeti megállapodások által fedezett források forintban számított, együttes állományának felső határát.
(4) Az MFB Rt. idegen devizában meghatározott, éven túli lejáratú forrásbevonásához az államháztartásért felelős miniszter - a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszterrel közösen kialakított eljárási rend szerinti - előzetes egyetértése szükséges.”
19. § (1) A tankönyvpiac rendjéről szóló - módosított - 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Tpr.) 8. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
a) tartósan beteg,
b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),
d) három- vagy többgyermekes családban él,
e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (normatív kedvezmények). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.
Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért.
(5) Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell
a) tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében,
b) sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. pontjában
foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményt igényelni kell. A normatív és a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményre vonatkozó kérelmet, jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell bejelenteni. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel.”
(2) A Tpr. 8. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha az iskola a tankönyvet, szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv, szótár, szöveggyűjtemény, atlasz elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv, szótár, szöveggyűjtemény, atlasz a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni.”
(3) A Tpr. 8. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be.”
20. § (1) A földgázellátásról szóló - módosított - 2003. évi XLII. törvény (a továbbiakban: GET) 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) A háztartási fogyasztó a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan - mint fogyasztásmérővel rendelkező fogyasztási hely - rendeltetésszerű használata érdekében és mértékéig közvetlen vagy közvetett földgázigényének - ideértve a vezetékes propán- és butángázigényt is - kielégítése érdekében kedvezményes földgázellátásban, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben meghatározott díjfizető tulajdonában álló vagy általa bérelt, illetve használt lakáscélú épületrész távhőigényének biztosításához kedvezményes távhőszolgáltatásban részesülhet. A kedvezményes földgázellátás és távhőszolgáltatás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél pénzügyi forrását a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében létrehozott fejezeti kezelésű előirányzat biztosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti előirányzat pénzügyi fedezetét
a) a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében az Energiaár-kompenzációs befizetés előirányzat (a továbbiakban: Energiaár-befizetés) képezi, és
b) költségvetési támogatás képezheti.
(4) Az Energiaár-befizetés forrása:
a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. §-a (3) bekezdésének ba) pontjában meghatározott bányajáradéknak a 12%-ot meghaladó része, és
b) a közüzemi nagykereskedői engedélyesi tevékenység földgázár-szabályozásban elismert (az árszabályozásban figyelembevételre kerülő) és a tényleges importköltségeinek pozitív különbözetéből adódó, az adott naptári évben keletkező bevételi többlet, melyet a közüzemi nagykereskedői engedélyes köteles tárgyév december 31-ig megfizetni. Ezt az összeget a közüzemi nagykereskedői engedélyes egyéb ráfordításként számolja el.”
(2) A GET 55. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány rendeletben állapítja meg:]
„m) az 50. § (2) bekezdés szerinti előirányzat kezelésének és felhasználásának szabályait, valamint a kedvezményes földgáz- és távhőszolgáltatásra jogosultak körét és a támogatás mértékét, formáját, valamint az igénybevételének és elszámolásának szabályait.”
(3) A GET 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:]
„a) a hatósági árakat és díjakat, valamint az ár- és a díjalkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, illetőleg az Energiaár-befizetésbe befizetendő jövedelem meghatározásának módját,”
(4) A GET 56. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:]
„d) az Energiaár-befizetésbe történő befizetésekkel kapcsolatban elismert költségek és befizetések szabályait,”
(5) A GET 56. §-a (2) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A miniszter rendeletben állapítja meg:]
„o) az 50. § (4) bekezdés a) pontja szerinti Energiaár-befizetésre vonatkozó befizetési kötelezettség megfizetésének részletes szabályait,”
(6) A GET 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a szociálisan rászorult személyek földgáz- és távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő támogatásának, valamint egyéb fűtési támogatásának szabályait rendeletben határozza meg.”
21. § A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló - a 2004. évi CXXXV. törvénnyel módosított - 2003. évi L. törvény a következő 16. §-sal egészül ki:
„16. § A 2. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott bevétel összege a 2007. és 2008. évben nem haladhatja meg a 6887,8 millió forintot.”
22. § A helyi önkormányzatok és a szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók 2003. évi új címzett támogatásáról, valamint az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról szóló 2003. évi LIX. törvény 1. számú melléklet „Szennyvízberuházások” ágazat 12. Törökszentmiklós sorban „Az igényelt támogatás ütemezése” 2005. évi üteme 556 985 ezer forintról 546 985 ezer forintra, valamint 2006. évi üteme 0 forintról 10 000 ezer forintra változik.
23. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló - módosított - 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: KTIA tv.) 8. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá külön jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen:]
„g) az Európai Közösség Szén- és Acélipari Kutatási Alapjába fizetendő magyar hozzájárulásra.”
(2) A KTIA tv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Alap kezelése során felmerülő - így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervnél működtetésével kapcsolatos - költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 3,3%-át.”
(3) A KTIA tv. 8. §-a kiegészül a következő (9) bekezdéssel:
„(9) Az Alap kiadási előirányzatairól a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik. Az Alap költségvetési címei között az alap felett rendelkező miniszter - amennyiben a felhasználás, illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja - előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.”
24. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki:
„a) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Encsi kistérség Gibárt önkormányzattal,
b) Heves megyében a Gyöngyösi kistérség Pálosvörösmart önkormányzattal, a Hatvani kistérség Kerekharaszt önkormányzattal,
c) Nógrád megyében a Balassagyarmati kistérség Ipolyszög önkományzattal, a Salgótarjáni kistérség Somoskőújfalu önkormányzattal,
d) Pest megyében a Monori kistérség Monorierdő önkormányzattal,
e) Tolna megyében a Tamási kistérség Pári önkormányzattal.”
25. § Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény melléklete III. Gazdálkodási adatok „Adat” oszlopának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok”
26. § A felsőoktatásról szóló - módosított - 2005. évi CXXXIX. törvény 162. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 127-133. §-ban - a 129. § (3) bekezdését ide nem értve -, továbbá a 141. § (5) bekezdésében és a 143. § (2) bekezdésében meghatározott finanszírozási rend szerint először a 2008. évi költségvetést kell összeállítani, illetve a 128. § (2) bekezdés e) pontja és (3) bekezdésének alkalmazása 2008. január 1-jétől kötelező. A hallgatói juttatások összege a finanszírozási rend bevezetésének időszakában nem lehet kevesebb, mint a 2005. évi költségvetési évben ezen a jogcímen megállapított összeg.”
27. § (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat - az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár és a szakállamtitkár vonatkozásában - a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagjaira, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának tagjaira, valamint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tagjaira nem kell alkalmazni.”
(2) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 56. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szakállamtitkár jutalmazására és teljesítményértékelésére a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
28. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e törvény 1. §-ának (40) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 102. §-ának (1) bekezdése 2007. április 1. napján lép hatályba.
(3) Az Nkat. e törvény 5. § (2) bekezdésével megállapított 5. § (6) bekezdése e törvény kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba.
(4) Az e törvény 14. §-ának (1), (2), (3), (6) és (13) bekezdésével megállapított, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. §-ának zs) pontja, 16. § (1) bekezdésének j), k) és t) pontja, 16. §-ának (5) bekezdése, 19. §-ának (4) bekezdése és 39. §-a 2007. április 1-jén lép hatályba.
(5) Az e törvény 15. §-ának (2)-(6) bekezdésével megállapított, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §-ának (4) bekezdése, 29. §-ának (9) bekezdése, 46. § (1) bekezdésének a) pontja, 48/A. § (1) bekezdése és 50. § (1) bekezdése 2007. április 1-jén lép hatályba.
(6) Az e törvény 33. §-ával megállapított az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény rendelkezései 2007. április 1-jén lépnek hatályba.
(7) E törvény 7. §-ának (4) bekezdésével megállapított a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 126. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
(8) Az e törvény 9. §-a (2) bekezdésével megállapított a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 96/B. §-a 2007. február 15-én lép hatályba.
(9) E törvény 31. §-ának (8) bekezdése 2006. december 30-án lép hatályba.
29. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áht.
a) 8. §-a, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 4. §-a;
b) 42. § (1)-(6) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 1995. évi CV. törvény 41. §-ának az Áht. 42. § (1)-(6) bekezdését megállapító szövegrésze, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 406. § (1) bekezdésének c) pontja, a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 78. § (8) bekezdése;
c) 86. § (10) bekezdésének utolsó mondata;
d) 102. § (3) és (7) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény 76. § (36) bekezdésének az Áht. 102. § (3) és (7) bekezdését megállapító szövegrésze;
e) 102/A. §-a, valamint a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 29. § (12) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra és az Államháztartási Hivatalra vonatkozó egyéb törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2003. évi XXXVII. törvény 18. §-a (2) bekezdésében az „a 102/A. §-ában” szövegrész;
f) 109/A. § (5) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 78. § (21) bekezdésének az Áht. 109/A. § (5) bekezdését megállapító szövegrésze, a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 107. §-a (1) bekezdésének e) pontjában az „és 109/A. §-ának (5) bekezdésében a „központosított” szövegrész” szövegrész;
g) 109/G. § (1) bekezdésének első mondatában az „1991. évi XVIII.” szövegrész;
h) 113. §-a;
i) 124. § (2) bekezdésének cs) pontja, valamint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 406. § (3) bekezdése;
j) 124. § (2) bekezdésének q) pontja;
k) 124. § (2) bekezdésének t) pontja, valamint a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 85. § (31) bekezdése;
l) 124. § (6) bekezdése, valamint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 406. § (4) bekezdése, a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2004. évi CXX. törvény 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja
hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az AT 5. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 27. §-ának az AT 5. § (1) bekezdésének a) pontját megállapító szövegrésze, a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 131. §-ában az „5. §-a (1) bekezdésének a) pontja „és a tizenharmadik havi nyugdíj,” szövegrésszel,” szövegrész hatályát veszti.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Cct.
a) 1/A. §-a, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXXI. törvény 2. §-a, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 83. § (4) bekezdése, a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 87. § (1) bekezdése, a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2004. évi CXX. törvény 37. §-a (2) bekezdése f) pontjának fb) alpontja;
b) 3. § (8) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással folyamatban lévő egyes beruházásainak befejezése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi CXXXI. törvény 1. §-a, a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 83. § (5) bekezdése;
c) 9. § (2)-(4) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXXI. törvény 7. §-ának a Cct. 9. § (2) bekezdését megállapító szövegrésze, a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIV. törvény 6. §-a;
d) 10. § (7) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 83. § (14) bekezdése;
e) 14. § (10)-(12) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIV. törvény 10. § (5) bekezdése;
f) 19. § (4) bekezdése, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 83. §-a (25) bekezdésének a Cct. 19. § (4) bekezdését megállapító része, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 21. § (10) bekezdésében a „19. § (4) bekezdésében,” szövegrész;
g) 21/E. §-a, valamint a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2004. évi CXX. törvény 34. §-a
hatályát veszti.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20/A. §-a és azt megelőző alcím, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2004. évi CXXXVIII. törvény 4/A. §-a hatályát veszti.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kt.
a) 118. § (4) bekezdésének első mondata, valamint az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXLVIII. törvény 39. §-a;
b) 121. § (1) bekezdésének 29/b) alpontja, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény 78. § (3) bekezdésének a Kt. 121. § (1) bekezdésének 29/b) alpontját megállapító szövegrésze;
c) 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címet követő, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcímet megelőző 1-4. pontja, valamint a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 69. §-ának (6)-(7) bekezdése, a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 83. § (6)-(7) bekezdése, az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXLVIII. törvény 58. § (7) bekezdésének b) pontjában az „a Kt. 1. számú melléklet Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI főcímén belül az 1. pont a) alpont harmadik gondolatjelében található (- taneszköz-fejlesztést.), valamint 2. pont a) alpont hetedik gondolatjelében található (- az óvodai ellátás, az általános iskolai oktatás megszervezését, azokon a településeken, amelyeken a lakosság száma a költségvetési évet megelőző év január 1-jén nem haladta meg a 3500 főt,) szövegrész,” szövegrész
hatályát veszti.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91. § (1) bekezdésének b) pontja hatályát veszti.
(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156/D. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 96. §-a hatályát veszti.
(8) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a GET
a) 55. § r) pontja, valamint a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXIII. törvény 26. §-a (3) bekezdésének a GET 55. § r) pontját megállapító szövegrésze,
b) 56. § (2) bekezdésének l) pontja
hatályát veszti.
(9) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. § (3) bekezdése, valamint a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi XLV. törvény 20. §-a hatályát veszti.
(10) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 13. § (3) bekezdése hatályát veszti.
(11) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2004. évi CXX. törvény 37. § (4) bekezdésének a) pontjában az „Áht.” szövegrész helyébe az „államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény” szöveg lép.
(12) A Kt. 52. § (6) bekezdésének b) pontja, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 1996. évi LXII. törvény 38. §-a (3) bekezdésének a Kt. 52. § (5) bekezdésének b) pontját megállapító szövegrésze, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény 90. §-a (4) bekezdése c) pontjának kilencedik francia bekezdése 2008. január 1-jén hatályát veszti.
30. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-ának (10) bekezdésében foglaltakat 2007-ben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget 2007. október 1-je és 2007. november 1-je között kell teljesíteni.
(2) Az e törvény 1. §-ával megállapított Áht. 109/A. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakat a 2007. március 1. után megkötött szerződésekből származó bevételek tekintetében kell először alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépésével a földhasználó tulajdonába kerül a Ptk. 150-154. §-ai alapján ingyenes és határidő nélküli használatba, valamint a 155/1951. (VIII. 14.) MT rendelet alapján ingyenes örökhasználatba adott ingatlan. A földhasználó tulajdonába kerülő ingatlan tulajdonjogát a földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
(4) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-a (4) bekezdésének módosulása nem érinti a 2006/2007. tanévre megállapított iskolai tankönyvrendelést, a tanulók részére a tankönyvellátáshoz biztosított normatív és más kedvezményeket. A tanuló részére kölcsönzés útján biztosított tankönyv az eredeti kölcsönzési ideig a tanulónál maradhat. A tanuló részére a kölcsönzött tankönyv értékesíthető.
(5) Az Áht. 33-33/A., valamint 33/D. §-ait az e törvény hatálybalépése után vállalt állami kezességekre, állami garanciákra és viszontgaranciákra kell alkalmazni.
(6) Az e törvény hatálybalépése előtt az MFB Rt.-vel kötött árfolyam-garancia megállapodáson - a megkötött megállapodás tartalmának változatlanul hagyása mellett - árfolyam fedezeti megállapodást kell érteni.
(7) E törvény 1. §-ával megállapított Áht. 12/C. §-ának rendelkezéseit a § hatálybalépése előtt vállalt olyan kötelezettségvállalások esetében, melyekből 2007. évben, vagy az azt követő években fizetési kötelezettség keletkezik, legkésőbb 2007. január 31-ig kell teljesíteni.
(8) E törvény 1. §-ával megállapított Áht. 12/B. §-ának rendelkezései nem alkalmazandóak azon közbeszerzések esetében, ahol a 2006. december 31-én hatályos 12/A. § (5) bekezdése alapján a központi vagy társadalombiztosítási költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) a közbeszerzési eljáráshoz a Kormány előzetes engedélyét megkapta.
(9) A Tbj. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - a hatálybalépést követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.
(10) A Tbj. - e törvény 14. §-ának (4), (6), (9) és (12) bekezdésével megállapított - 18. § (1) bekezdésének a) pontját, 19. §-ának (2) bekezdését, 25. §-át, 36. és 37. §-át a 2007. április 1-jét követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakra is választhatja a nyugdíjjárulék fizetését. E választásáról a biztosított és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 2007. január 31-éig nyilatkozik a foglalkoztatónak, illetőleg a társas vállalkozásnak.
(11) Az e törvény 15. §-ának (4) és (6) bekezdésével megalapított, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdésének a) pontját a hatálybalépést követően bekövetkezett keresőképtelenség esetén, az 50. § (1) bekezdését pedig a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(12) E törvény 10. §-ának (1)-(2) bekezdésével megállapított, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 9. §-a (1) bekezdésének és a 9. § (2) bekezdése d)-e) pontjának rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően megkötött új, a víziközművek működtetésére irányuló szerződések vonatkozásában kell alkalmazni. E törvény hatálybalépése előtt a víziközművek működtetésére alapított költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény tovább működhet, új intézmény azonban nem alapítható.”
(13) E törvény 10. §-ának (1)-(2) bekezdésével megállapított, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 9. §-a (1) bekezdésének és a 9. § (2) bekezdése d)-e) pontjának alkalmazásában új szerződésnek minősül a határozott időre megkötött, a víziközművek működtetésére irányuló szerződés lejártát követő újabb szerződéskötés, vagy az annak időtartamára vonatkozó szerződésmódosítás is.
(14) A központi költségvetés a 2007. január 1. napjától a korkedvezmény-biztosítási járulék 100 százalékának, 2008. január 1. napjától a korkedvezmény-biztosítási járulék 75 százalékának, 2009. január 1. napjától a korkedvezmény-biztosítási járulék 50 százalékának, 2010. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig a korkedvezmény-biztosítási járulék 25 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja. A központi költségvetés által átvállalt korkedvezmény-biztosítási járuléknak a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó összegét az éves költségvetési törvény határozza meg. A korkedvezmény-biztosítási járulék összegére vonatkozó összesített adatot az állami adóhatóság kormányrendeletben meghatározottak szerint átadja a kincstárnak.
(15) E törvény 1. §-ának (25) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/A. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezést először a 2007. évi normatív hozzájárulások és támogatások igénylésétől kezdődően kell alkalmazni.
(16) Az e törvény 36. §-ával megállapított a helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIV. törvény 1. számú melléklet rendelkezéseinek igényelt támogatási többletforrását a helyi önkormányzatok részére jóváhagyott címzett, illetve céltámogatások 2007. június 30-áig lemondással, visszafizetéssel és elvonással felszabaduló előirányzatából kell biztosítani.
31. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áht. 13/A. §-a (4) bekezdésében a „18/C. § (12) és (14) bekezdésében felsorolt szervek” szövegrész helyébe a „18/C. § (12) és (13) bekezdésében felsorolt szervek” szövegrész lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áht. 24. §-ának (6) bekezdésében a „(4)-5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3)-(5) bekezdésben” szövegrész lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „a Szakszervezeti és Munkahelyi Művelődési Intézmények Egyesülete, a népfőiskolai mozgalmak és más, országos, illetve regionális közművelődési társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a „Területi Művelődési Intézmények Egyesülete és a népfőiskolai mozgalmak” szövegrész lép.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129. § (3) bekezdésének a) pontjában a „nulla egész nyolctizedszerese” szövegrész helyébe „nulla egész hetvenháromszázadszorosa” szövegrész, b) pontjában a „nulla egész nyolctizedszerese” szövegrész helyébe „nulla egész hetvenháromszázadszorosa” szövegrész, c) pontjában a „nulla egész négytizedszerese” szövegrész helyébe a „nulla egész harminchatszázadszorosa” szövegrész, d) pontjában a „hét egész öttizedszerese” szövegrész helyébe „hat egész nyolcvankilencszázadszorosa” szövegrész, e) pontjában a „nulla egész nyolcszázadszorosa” szövegrész helyébe a „nulla egész hétszázadszorosa” szövegrész, f) pontjában a „két egész háromtizedszerese” szövegrész helyébe a „két egész tizenegyszázadszorosa” szövegrész lép.
(5) 2007. április 1-jén az Ebtv. 29. § (1) bekezdésének a) pontja hatályát veszti, valamint az Ebtv. 29. § (3) bekezdésében a „TAJ-számmal” szövegrész helyébe a „Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ szám)” szöveg lép.
(6) 2007. április 1-jén a Tbj. 4. § f) pontja 3. alpontjában a „ , valamint a foglalkoztatott 25. § szerinti nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetés alóli mentességét” szövegrész, 4. § s) és x) pontja 26. § (5) bekezdésének b) pontjában a „ , valamint a hajléktalanok”, 26. § (5) bekezdésének utolsó mondata szövegrész hatályát veszti, valamint a Tbj. 16. § (1) bekezdésének l) pontjában a „kiskorú magyar állampolgár” szövegrész helyébe a „kiskorú személy” szövegrész, 16. § (3) bekezdésében az ,,a)-i)” szövegrész helyébe az ,,a)-k)” szövegrész, 26. § (5) bekezdésének b) pontjában az „n) és o) pontjában” szövegrész helyébe az „n), o), s)-t) pontjában” szövegrész, 29/A. § (2) bekezdésében a „29. § (4) és (5) bekezdésének” szövegrész helyébe a „29. § (4)-(5) és (8) bekezdésének” szövegrész lép.
(7) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. § (4) bekezdésében a „2006. évi” szövegrész helyébe a „2007. évi” szövegrész lép.
(8) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2006. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2007. december 31-ig” szövegrész lép.
(9) 2008. január 1-jén a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 129. § (3) bekezdésének a) pontjában a „nulla egész hetvenháromszázadszorosa” szövegrész helyébe „nulla egész nyolctizedszerese” szövegrész, b) pontjában a „nulla egész hetvenháromszázadszorosa” szövegrész helyébe a „nulla egész nyolctizedszerese szövegrész, c) pontjában a „nulla egész harminchatszázadszorosa” szövegrész helyébe a „nulla egész négytizedszerese” szövegrész, d) pontjában a „hat egész nyolcvankilencszázadszorosa” szövegrész helyébe a „hét egész öttizedszerese” szövegrész, e) pontjában a „nulla egész hétszázadszorosa” szövegrész helyébe a „nulla egész nyolcszázadszorosa” szövegrész, f) pontjában a „két egész tizenegyszázadszorosa” szövegrész helyébe a „két egész háromtizedszerese” szövegrész lép.
(10) 2007. április 1-jén az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 22. §-a (8) bekezdésének utolsó mondatában „az egészségügyi szolgáltatási járulékot” szövegrész helyébe „az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot” szövegrész lép.
32. § A megyei egészségbiztosítási pénztárak által a 229/2001. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján az alapellátási vállalkozások támogatására kötött „Szerződés-kiegészítések” alap- és kiegészítő támogatások folyósítására vonatkozó részei 2007. január 1-jei hatállyal megszűnnek, így ettől az időponttól alap- és kiegészítő támogatás nem folyósítható. A „Szerződés-kiegészítések” hitelintézeti kölcsöntámogatás folyósítására vonatkozó részei az ezek alapját képező hitelszerződések futamidejének végéig hatályban maradnak, a futamidő lejárta után hiteltámogatás nem folyósítható.
33. § (1) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló - módosított - 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: AMtv.) 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti]
„a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék,”
[befizetési, illetve levonási kötelezettségét.]
(2) Az AMtv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja kincstár által vezetett KESZ-re. A kincstár ezen összegből 76%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 13%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 11%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.”
(3) Az AMtv. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alkalmi munkavállaló szolgálati időre, valamint az egészségbiztosítási szolgáltatások közül baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre jogosult. Mentesül a munkavállaló a Tbj. 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól.”
(4) Az AMtv. melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
„Melléklet az 1997. évi LXXIV. törvényhez
Az alkalmi foglalkoztatás során kifizetett munkadíj, a közteherjegy és az ellátási alap sávjai
| Ha a kifizetett munkadíj (Ft/nap) | A közteherjegy értéke (Ft/nap) | Az ellátási alap (Ft/nap) | ||
| 1. | 1800-2399 | 400 | 2700 | |
| 2. | 2400-2999 | 700 | 3600 | |
| 3. | 3000-3599 | 900 | 4500 | |
| 4. | 3600-4600 | 1100 | 5400 | |
| ” | ||||
34. § (1) 2007. és 2008. években az Országgyűlés nem nyújt címzett támogatást új induló beruházásokhoz.
(2) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a címzett támogatási céloknak megfelelő önkormányzati fejlesztési elképzeléseknek az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban minél teljesebb körben történő szerepeltetését segítse elő.
35. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 11/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A vezetői megbízással rendelkező politikai tanácsadóra, politikai főtanácsadóra e törvény 34. §-át és 49/O. §-át alkalmazni kell.”
(2) A Ktv. 34. §-a a következő (8)-(13) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter nyilvántartást vezet a (11) bekezdésben meghatározott adattartalommal a központi államigazgatási szervek köztisztviselőinek teljesítményértékelésével kapcsolatos adatairól.
(9) A nyilvántartás célja a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása az ellenőrzésre jogosult számára.
(10) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a teljesítményértékeléssel kapcsolatos adatkezelői feladatait a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv útján látja el.
(11) A központi államigazgatási szerv a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére elektronikus úton adatot szolgáltat
a) a köztisztviselő nevéről, születési helyéről, idejéről, anyja nevéről,
b) a szervezeti egységéről, besorolásáról, vezetői megbízásáról,
c) a részére megállapított teljesítménykövetelményekről,
d) a köztisztviselő teljesítményének értékeléséről,
e) a köztisztviselő teljesítményének értékelésével összefüggő vezetői intézkedésekről.
(12) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a (11) bekezdés alapján részére szolgáltatott adatokat az adatszolgáltatás naptári évét követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti.
(13) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott köztisztviselők teljesítményértékelésére vonatkozó részletes szabályokat és a teljesítményértékeléssel összefüggő adatkezelésre és adatszolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”
(3) A Ktv. a következő 49/O. §-sal egészül ki:
„49/O. § (1) A központi államigazgatási szerv a központi államigazgatási szervek köztisztviselőinek jutalmazásáról a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter részére elektronikus úton adatot szolgáltat.
(2) Az adatszolgáltatás kiterjed:
a) a köztisztviselő nevére, születési helyére, idejére, anyja nevére,
b) szervezeti egységére, besorolására, vezetői megbízására,
c) a kifizetés időpontjára,
d) az illetményére,
e) a jutalmára,
f) a tartós távollétére,
g) a közszolgálati jogviszonyának keletkezésére, megszűnésére és áthelyezésére,
h) munkáltatójának, szervezeti egységének jutalomkeretére.
(3) A nyilvántartás célja a jutalmazással kapcsolatos jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges adatok kezelésének biztosítása az ellenőrzésre jogosult számára.
(4) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter az (1) bekezdés alapján részére szolgáltatott adatokat az adatszolgáltatás naptári évét követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti.
(5) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a jutalmazással kapcsolatos adatkezelői feladatait a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv útján látja el.
(6) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg a központi államigazgatási szerveknél, azok területi és helyi szerveinél foglalkoztatott köztisztviselők jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat és a jutalmazással összefüggő adatkezelésre és adatszolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”
36. § A helyi önkormányzatok 2006. évi új címzett támogatásáról, az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi XXIV. törvény 1. számú melléklet
a) „Egészségügy” fejezet 11. sorban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat „Beruházás összköltsége” 780 000 ezer forintról 946 667 ezer forintra, „Ebből saját forrás” 78 000 ezer forintról 94 667 ezer forintra, „Ebből igényelt támogatás” 702 000 ezer forintról 852 000 ezer forintra, „Az igényelt támogatás ütemezése” 2007. évi üteme 336 000 ezer forintról 486 000 ezer forintra,
b) „Egészségügy” fejezet „Összesen” sorban „Beruházás összköltsége” 11 946 418 ezer forintról 12 113 085 ezer forintra, „Ebből saját forrás” 1 713 260 ezer forintról 1 729 927 ezer forintra, „Ebből igényelt támogatás” 10 233 158 ezer forintról 10 383 158 ezer forintra, „Az igényelt támogatás ütemezése” 2007. évi üteme 4 862 000 ezer forintról 5 012 000 ezer forintra,
c) „Mindösszesen” sorban „Beruházás összköltsége” 64 271 471 ezer forintról 64 438 138 ezer forintra, „Ebből igényelt saját forrás” 14 101 706 ezer forintról 14 118 373 ezer forintra, „Ebből igényelt támogatás” 50 169 765 ezer forintról 50 319 765 ezer forintra, „Az igényelt támogatás ütemezése” 2007. évi üteme 24 109 753 ezer forintról 24 259 753 ezer forintra
változik.
