Időállapot: közlönyállapot (2006.XII.21.)

2006. évi CXXV. törvény - az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló 1999. június 21-ei megállapodás, valamint az ahhoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása következtében a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről 4/4. oldal

a Szlovén Köztársaság,

a Szlovák Köztársaság,

a Finn Köztársaság,

a Svéd Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága,

és másrészről

a Svájci Államszövetség.”

b) A megállapodás 10. cikke a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1a) 2007. május 31-ig Svájc mennyiségi korlátozásokat tarthat fenn a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság olyan állampolgárai tekintetében, akik Svájcban munkavállalók vagy önálló vállalkozók, a következő két tartózkodási kategóriához való hozzáférés vonatkozásában: a négy hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb időtartamú, valamint az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamú tartózkodás. A négy hónapnál rövidebb tartózkodásra mennyiségi korlátozás nem tartható fenn.

A fent említett átmeneti időszak vége előtt Svájc jelentése alapján a vegyes bizottság felülvizsgálja az új tagállamok állampolgárai vonatkozásában alkalmazott átmeneti időszak működését. A felülvizsgálat befejezésekor, de legkésőbb a fent említett időszak végén Svájc értesíti a vegyes bizottságot arról, hogy továbbra is alkalmaz-e mennyiségi korlátozásokat a Svájcban alkalmazott munkavállalókra. Svájc 2009. május 31-ig alkalmazhat ilyen intézkedéseket. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak 2007. május 31-én jár le.

Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgáraira alkalmazott mennyiségi korlátozásokat meg kell szüntetni. E tagállamok ugyanilyen időtartamokra ugyanilyen mennyiségi korlátozásokat vezethetnek be a svájci állampolgárok vonatkozásában.”

„(2a) Svájc, valamint a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság a valamely másik szerződő félnek a saját területükön foglalkoztatott munkavállalói vonatkozásában 2007. május 31-ig fenntarthatják a szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségére és a másik szerződő fél állampolgáraira vonatkozó díjazási és munkafeltételek szabályozását. Ugyanilyen ellenőrzések tarthatók fenn a következő, a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésében említett négy ágazatban szolgáltatást nyújtó személyek vonatkozásában: kertészeti szolgáltatások; építőipar, ideértve a kapcsolódó tevékenységeket is; biztonsági tevékenységek; ipari takarítás, tisztítás (NACE-kódok *  01.41; 45.1-től 4-ig; 74.60; valamint 74.70). Az (la), (2a), (3a) és (4a) bekezdésekben említett átmeneti időszakok alatt Svájc a munkavállalási jogosultság tekintetében előnyben részesíti az új tagállami állampolgár munkavállalókat az olyan munkavállalókkal szemben, akik nem EU- és nem EFTA-országok állampolgárai. A szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségének ellenőrzését nem kell alkalmazni a Szerződő Felek közötti, a szolgáltatások nyújtásáról szóló külön megállapodás által liberalizált szolgáltatókra (beleértve a közbeszerzések bizonyos szempontjairól szóló megállapodást is, amennyiben az kiterjed a szolgáltatások nyújtására). Ugyanezen időszakban a végzettségi követelmények a négy hónapnál rövidebb időre szóló tartózkodási engedélyek vonatkozásában fenntarthatók * , csakúgy, mint a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésében említett, a fenti négy ágazatban szolgáltatást nyújtó személyek vonatkozásában.

2007. május 31-e előtt a vegye bizottság felülvizsgálja az e bekezdésben található átmeneti intézkedések működését bármely, az átmeneti intézkedéseket végrehajtó szerződő fél jelentése alapján. A felülvizsgálat befejeztével, és legkésőbb 2007. május 31-én az a szerződő fél, amelyik végrehajtotta az e bekezdésben található átmeneti intézkedéseket, és értesítette a vegyes bizottságot arról, hogy továbbra is szándékában áll ilyen átmeneti intézkedéseket alkalmazni, azokat 2009. május 31-ig továbbra is alkalmazhatja. Ilyen értesítés hiányában az átmeneti időszak 2007. május 31-én jár le. Az e bekezdésben meghatározott átmeneti időszak végén az e bekezdésben említett valamennyi fenti korlátozást meg kell szüntetni.”

„(3a) Az alább felsorolt új tagállamoknak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésétől az (la) bekezdésben említett időszak végéig Svájc - a harmadik országokra vonatkozó teljes kvótáján belül - a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság olyan állampolgárai vonatkozásában, akik Svájcban munkavállalók, vagy önálló vállalkozók, évente (pro rata temporis) minimális számú új tartózkodási engedélyt tesz hozzáférhetővé *  (1) a következő ütemezésnek megfelelően:

Határidő Az egy évnek megfelelő,
vagy azt meghaladó időtartamra szóló
engedélyek száma
A négy hónapnál hosszabb,
de egy évnél rövidebb időtartamra szóló
engedélyek száma
2005. május 31. 900 9 000
2006. május 31. 1 300 12 400
2007. május 31. 1 700 15 800
2008. május 31. 2 200 19 200
2009. május 31. 2 600 22 600

„(4a) Az (1a) bekezdésben és az e bekezdésben meghatározott időszak végén és legfeljebb az egyezmény hatálybalépését követő tizenkét évig az egyezmény 10. cikkének (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Amennyiben munkaerőpiacán súlyos zavar alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, Svájc, valamint bármely új tagállam, amely átmeneti intézkedéseket hajtott végre, ezekről a körülményekről 2009. május 31-ig értesíti a vegyes bizottságot. Ebben az esetben az értesítést küldő ország a területén foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában 2011. április 30-ig továbbra is alkalmazhatja az (1a), (2a) és (3a) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Ebben az esetben az (la) bekezdésben említett tartózkodási engedélyek száma évente:

Határidő Az egy évnek megfelelő,
vagy azt meghaladó időtartamra szóló
engedélyek száma
A négy hónapnál hosszabb,
de egy évnél rövidebb időtartamra szóló
engedélyek száma
2010. május 31. 2 800 26 000
2011. április 30. 3 000 29 000

(4b) Amennyiben Málta munkaerőpiacán fellépő vagy előrelátható zavarok komolyan veszélyeztethetik az életszínvonalat vagy a foglalkoztatottságot egy adott régióban vagy egy adott szakma tekintetében, és ezért úgy dönt, hogy a csatlakozási szerződés XI. mellékletének a »Személyek szabad mozgása« című 2. szakaszában foglalt rendelkezésekre hivatkozik, Málta az EU többi tagállamára vonatkozóan meghozott korlátozó intézkedéseit Svájcra is alkalmazhatja. Ebben az esetben Svájc azokkal egyenértékű kölcsönös intézkedéseket vezethet be Málta vonatkozásában.

Málta és Svájc ezt az eljárást 2011. április 30-ig veheti igénybe.”

„(5a) Az (la), (2a), (3a), (4a) és (4b) bekezdés átmeneti rendelkezéseit, különösen a (2a) bekezdésnek a szervezett munkaerőpiacon jelenlévő munkavállalók elsőbbségét, valamint a díjazási és munkafeltételek szabályozását érintő átmeneti rendelkezéseit nem kell alkalmazni a fenti bekezdésekben említett új tagállamoknak a megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyv hatálybalépésekor a Szerződő Felek területén gazdasági tevékenység folytatására jogosult munkavállalókra és önálló vállalkozókra vonatkozóan. Az ilyen személyek élvezik különösen a foglalkozás szabad megválasztásához és a földrajzi mobilitáshoz fűződő jogot.

Az egy évnél rövidebb időre érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük megújíttatására; velük szemben nem lehet a kvóta kimerülésére hivatkozni. Az egy évnek megfelelő, vagy azt meghaladó időtartamra érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogosultak engedélyük automatikus meghosszabbítására. E megállapodás hatálybalépésétől kezdve az ilyen munkavállalók vagy önálló vállalkozók élvezik az e megállapodás alapvető rendelkezéseiben, és különösen a 7. cikkben a letelepedett személyeknek biztosított szabad mozgáshoz való joghoz kapcsolódó jogokat.”

c) Az I. melléklet 27. cikkének (2) bekezdésében a 10. cikk (2) bekezdésére való hivatkozás helyébe a 10. cikk (2), (2a), (4a) és (4b) lép.

3. cikk

A megállapodás I. mellékletének 25. cikkétől eltérve, az e jegyzőkönyv I. mellékletének átmeneti időszakait kell alkalmazni.

4. cikk

E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.

5. cikk

A megállapodás I., II. és III. melléklete e jegyzőkönyv L, II. és III. mellékletének megfelelően módosul, és e jegyzőkönyv szerves részét képezi.

6. cikk

(1) Ezt a jegyzőkönyvet a tagállamok és az Európai Közösség nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint a Svájci Államszövetség saját eljárásának megfelelően megerősíti vagy jóváhagyja.

(2) Az Európai Unió Tanácsa és a Svájci Államszövetség értesítik egymást ezen eljárások befejezéséről.

7. cikk

Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezését követő első hónap első napján lép hatályba.

8. cikk

Ez a jegyzőkönyv a megállapodással megegyező időtartamra, és ugyanazon részletes szabályoknak megfelelően marad hatályban.

9. cikk

(1) Ez a jegyzőkönyv, valamint az ahhoz csatolt nyilatkozatok két eredeti példányban, angol, cseh, észt, dán, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készültek, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

(2) E jegyzőkönyv máltai nyelvi változatát a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. E nyelvi változat az (1) bekezdésben említettekkel megegyezően hiteles.

(3) A megállapodás, valamint az ahhoz csatolt nyilatkozatok cseh, észt, magyar, lett, litván, lengyel, szlovén és szlovák nyelven készült változatát a Szerződő Felek levélváltás útján hitelesítik. Ezek a nyelvi változatok a többi nyelven készült szövegekkel megegyezően hitelesek.

Hecho en Luxemburgo, el veintiséis de octubre de dos mil cuatro.

V Lucemburku dne dvacátého šestého října dva tisíce čtyři.

Udfærdiget i Luxembourg den seksogtyvende oktober to tusind og fire.

Geschehen zu Luxemburg am sechsundzwanzigsten Oktober zweitausendundvier.

Kahe tuhande neljanda aasta oktoobrikuu kahekümne kuuendal päeval Luxembourgis.

Έγινε στο Λουξεμβούργο, στις είκοσι έξι Οκτωβρίου δύο χιλιάδες τέσσερα.

Done at Luxembourg on the twenty-sixth day of October in the year two thousand and four.

Fait à Luxembourg, le vingt-six octobre deux mille quatre.

Fatto a Lussemburgo, addì ventisei ottobre duemilaquattro.

Luksemburgā, divi tūkstoši ceturtā gada divdesmit sestajā oktobrī.

Priimta du tūkstančiai ketvirtų metų spalio dvidešimt šeštą dieną Liuksemburge.

Kelt Luxembourgban, a kettőezer-negyedik év október havának huszonhatodik napján.

Magħmula fil-Lussemburgu fis-sitta u għoxrin jum ta’ Ottubru tas-sena elfejn u erbgħa.

Gedaan te Luxemburg, de zesentwintigste oktober tweeduizendvier.

Sporządzono w Luksemburgu, dnia dwudziestego szóstego pazdźiernika roku dwa tysiące czwartego.

Feito no Luxemburgo, em vinte e seis de Outubro de dois mil e quatro.

V Luxemburgu dvadsiateho šiesteho októbra dvetisícštyri.

V Luxembourgu, dne šestindvajsetega oktobra leta dva tisoč štiri.

Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenäkuudentena päivänä lokakuuta vuonna kaksituhattaneljä.

Som skedde i Luxemburg den tjugosjätte oktober tjugohundrafyra.

Por los Estados miembros

Za členske státy

For medlemsstaterne

Für die Mitgliedstaaten

Liikmesriikide nimel

Για τα κράτη μέλη

For the Member States

Pour les Etats membres

Per gli Stati membri

Dalībvalstu vārdā

Valstybių narių vardu

A tagállamok részéről

Għall-Istati Membri

Voor de lidstaten

W imieniu Państw Członkowskich

Pelos Estados-Membros

Za členské štáty

Za države članice

Jäsenvaltioiden puolesta

På medlemsstaternas vägnar

Por Ia Comunidad Europea

Za Evropské společenství

For Det Europæiske Fællesskab

Für die Europäische Gemeinschaft

Euroopa Ühenduse nimel

Για την Ευρωπαϊκή Κοινότητα

For the European Community

Pour la Communauté européenne

Per la Comunità europea

Eiropas Kopienas vārdā

Europos bendrijos vardu

az Európai Közösség részéről

Għall-Komunità Ewropea

Voor de Europese Gemeenschap

W imieniu Wspólnoty Europejskiej

Pela Comunidade Europeia

Za Európske spoločenstvo

za Evropsko skupnost

Euroopan yhteisön puolesta

På Europeiska gemenskapens vägnar

Für die Schweizerische Eidgenossenschaft

Pour la Confédération suisse

Per la Confederazione svizzera

I. MELLÉKLET

A TERMŐFÖLDVÁSÁRLÁSRA ÉS MÁSODLAGOS LAKÓHELYÜL SZOLGÁLÓ INGATLANOK SZERZÉSÉRE VONATKOZÓ ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

1. Cseh Köztársaság

a) A Cseh Köztársaság az EU-hoz történő csatlakozásától számított öt éven keresztül fenntarthatja a devizáról szóló, módosított 219/1995 Sb. számú törvényben foglalt, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanoknak a Cseh Köztársaságban lakóhellyel nem rendelkező svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott, és a Cseh Köztársaság területén nem letelepedett, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkező társaság által történő megszerzésére vonatkozó szabályokat.

b) A Cseh Köztársaság az EU-hoz történő csatlakozásától számított hét éven keresztül fenntarthatja a devizáról szóló, módosított 219/1995 Sb. számú törvényben, a termőföld- és egyéb mezőgazdasági tulajdon tulajdonjogi viszonyairól szóló 229/1991 Sb. számú törvényben, és a mezőgazdasági földterületek és erdők állami tulajdonból magántulajdonba kerülésére vonatkozó feltételekről szóló 95/1999 Sb. számú törvényben foglalt, a mezőgazdasági földterületnek és erdőnek azon svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek a Cseh Köztársaságban nem letelepedettek, illetve ott nincsenek bejegyezve. E 1. pont más rendelkezéseinek sérelme nélkül a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában a svájci állampolgárok nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira.

c) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni a Cseh Köztársaságban, nem tartoznak a b) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet a Cseh Köztársaság saját állampolgáraira kell alkalmazni.

d) A Cseh Köztársaság EU-csatlakozásának időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

e) Amennyiben a Cseh Köztársaság az átmeneti időszakban a Cseh Köztársaságban lakóhellyel nem rendelkező személyek ingatlanszerzését feltételekhez köti, azoknak átlátható, objektív, állandó és nyilvános kritériumokon kell alapulniuk. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a Cseh Köztársaság és Svájc állampolgárai között.

f) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával a Cseh Köztársaságban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság a Cseh Köztársaság kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

2. Észtország

a) Észtország az EU-csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek svájci állampolgárok, illetve Svájc jogszabályai szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek Észtországban nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. A mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában a svájci állampolgárok nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik államok állampolgáraira. E jogszabályok szerint Észtország 2003. február 12-én elfogadta az ingatlanszerzés korlátozásáról szóló törvényt, és a termőföldreformról szóló törvény módosításait.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Észtországban, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Észtországban laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Észtország állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Észtország EU-hoz történő csatlakozásának időpontjától számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: a Bizottság) jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

d) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Észtországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság Észtország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

3. Ciprus

Ciprus az EU-csatlakozás időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére vonatkozó, 2000. december 31-én hatályban lévő jogszabályait.

Az ingatlantulajdon szerzéséről [külföldiek] szóló törvény [CAP. 109], és az azt módosító 52/1969., 55/1972. és 50/1999. törvény szerint a nem ciprusiak ciprusi ingatlanszerzéséhez a Miniszterek Tanácsának jóváhagyása szükséges. A Miniszterek Tanácsa felhatalmazta a kerületi tisztviselőket, hogy a nevében a jóváhagyást megadják. A 2 donumot (1 donum: 1 338m2) meghaladó ingatlanok esetén kizárólag a következő célokból adható jóváhagyás:

a) a 3 donum alapterületet meg nem haladó elsődleges vagy másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok,

b) üzleti és kereskedelmi helyiségek,

c) Ciprus gazdasága számára hasznosnak ítélt iparágak.

A fenti törvényt „Az ingatlantulajdon szerzéséről [külföldiek] szóló 2003. évi törvény [módosítás, N. 54 (I)/2003]” módosította. Az új törvény az EU állampolgáraira és az EU-ban bejegyzett társaságokra nézve nem tartalmaz az elsődleges lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésére és a külföldi közvetlen befektetésekre, vagy EU-s ingatlanügynökök és termőföldfejlesztők általi ingatlanszerzésre vonatkozó korlátozásokat. A másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlanok tekintetében a törvény úgy rendelkezik, hogy Ciprus EU-csatlakozását követő öt éven keresztül az EU nem letelepedett állampolgárai, valamint az EU-ban bejegyzett olyan társaságok, amelyek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye nem Cipruson van, nem szerezhetnek másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlant a Miniszterek Tanácsa előzetes felhatalmazása nélkül, amely e hatáskörét a kerületi tisztviselőkre ruházta át.

4. Lettország

a) Lettország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a 2003. április 14-től hatályban lévő, a mezőgazdasági földterületek privatizációjáról szóló törvényt módosító törvényben foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek svájci állampolgárok, illetve a svájci jogszabályok szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályokat, amelyek Lettországban nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira.

b) A csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

c) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Lettországban a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság Lettország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

5. Litvánia

a) Litvánia az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a mezőgazdasági földterületnek vagy erdőnek a svájci állampolgárok, illetve a svájci jogszabályok szerint létrehozott olyan társaságok által történő megszerzésére vonatkozó szabályait, amelyek Litvániában nem letelepedettek, ott nincsenek bejegyezve, illetve ott fiókteleppel vagy képviselettel sem rendelkeznek. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában nem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesültek, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint harmadik országok állampolgáraira. E jogszabályok értelmében a svájci állampolgárok és jogi személyek, valamint a Svájcban létrehozott jogi személyiség nélküli, de a svájci jogszabályok értelmében jogképességgel rendelkező szervezetek nem szerezhetnek mezőgazdasági földterületet a Litván Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződésben meghatározott hétéves átmeneti időszak vége előtt.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Litvániában, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Litvániában laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Litvánia állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

d) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Litvániában a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság Litvánia kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

6. Magyarország

a) Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzése tekintetében módosított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglalt rendelkezéseket.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik legalább négy éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon tartózkodnak, nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni. Az átmeneti időszak alatt Magyarország által a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzése tekintetében alkalmazott engedélyezési eljárásnak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget a Magyarországon lakó svájci állampolgárok között.

c) Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó, a mezőgazdasági földterület megszerzése tekintetében módosított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglalt tilalmat.

d) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak a c) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni.

e) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság a c) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

f) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Magyarország a mezőgazdasági földterület megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

g) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Magyarországon a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság Magyarország kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

7. Málta

A máltai szigeteken történő ingatlanszerzést az ingatlantulajdonról (nem-honos személyek által történő szerzés) szóló törvény (Málta Törvényei 246. fejezet) szabályozza. E törvény értelmében:

a) (1) A svájci állampolgárok abban az esetben szerezhetnek (nem feltétlenül elsődleges) lakóhely céljára szolgáló ingatlantulajdont Máltán, ha Máltán más ingatlannal nem rendelkeznek. Az ingatlanszerzésnek nem feltétele, hogy a tulajdont szerző személy tartózkodási joggal rendelkezzen Máltán, az ingatlanszerzés ugyanakkor (a törvényben meghatározott korlátozott számú kivételtől eltekintve) engedélyhez kötött, amely engedélyt nem lehet megtagadni abban az esetben, ha az ingatlan értéke meghaladja az évente, index segítségével megállapított értékhatárt (jelenleg 30 000 máltai líra lakások, és 50 000 máltai líra házak esetében).

(2) A svájci állampolgárok a vonatkozó nemzeti jogszabályokkal összhangban bármikor elsődleges lakóhelyül is választhatják Máltát. Málta elhagyása nem eredményez az elsődleges lakóhelyként megszerzett ingatlan értékesítésére irányuló kötelezettséget.

b) Azoknak a svájci állampolgároknak, akik a törvénnyel létrehozott, külön kijelölt területeken (általában a városi regenerációs projektek részét képező területeken) szereznek ingatlantulajdont, nem kell engedéllyel rendelkezniük az ingatlanszerzésre, és nem esik korlátozás alá az ilyen ingatlanszerzés az ingatlanok száma, célja vagy értéke tekintetében sem.

8. Lengyelország

a) Lengyelország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított öt éven keresztül fenntarthatja az e jegyzőkönyv aláírása időpontjában hatályos, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan szerzésére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében a svájci állampolgároknak a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 1920. március 24-i törvényben (Dz.U. 1996, Nr 54, poz. 245, a módosításokkal) foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

b) Azok a svájci állampolgárok, akik négy éve folyamatosan jogszerűen Lengyelországban laknak, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan szerzése vonatkozásában nem tartoznak az a) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Lengyelország állampolgáraira kell alkalmazni.

c) Lengyelország az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított tizenkét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokat. A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjogának megszerzése vonatkozásában semmilyen esetben sem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján részesültek. E szabályok értelmében a svájci állampolgároknak a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 1920. március 24-i törvényben (Dz.U. 1996, Nr 54, poz. 245, a módosításokkal) foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

d) Azok a svájci állampolgárok, akik természetes vagy jogi személyként önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Lengyelországban, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Lengyelországban laknak és bérelnek földet, nem tartoznak a c) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és a mezőgazdasági termőföld és erdő szerzésével kapcsolatban rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet a csatlakozás időpontjától kezdve a Lengyelországban honos személyekre kell alkalmazni. A Warmińsko-Mazurskie, Pomorskie, Kujawsko-Pomorskie, Zachodniopomorskie, Lubuskie, Dolnośląjskie, Opolskie és Wielkopolskie vajdaságokban a fenti bekezdésben megjelölt ottlakási és bérleti időszak hét év. A termőföld megvásárlását megelőző bérleti időt minden egyes svájci állampolgár esetében az eredeti bérleti szerződés közjegyző által igazolt keltezése napjától kell számítani. Azok az önálló vállalkozó mezőgazdasági termelők, akik nem természetes, hanem jogi személyként bérelték a termőföldet, a bérleti szerződés alapján a jogi személyt megillető jogokat önmagukra, mint természetes személyekre ruházhatják át. A termőföld megvásárlását megelőző bérleti idő számításához figyelembe kell venni a jogi személyként fenntartott bérleti viszonyt. A természetes személyek által kötött bérleti szerződés utólag is ellátható közjegyző által igazolt keltezéssel; ebben az esetben a bérleti szerződés teljes időtartamát figyelembe kell venni. Az önálló vállalkozó mezőgazdasági termelők jelenlegi bérleti szerződésüket határidő nélkül alakíthatják át természetes személyek által kötött szerződéssé vagy közjegyző által igazolt keltezésű írásbeli szerződéssé. A bérleti szerződés átalakítására alkalmazott eljárásnak átláthatónak kell lennie, és semmilyen körülmények között nem eredményezhet további akadályt.

e) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

f) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Lengyelország az ingatlantulajdon megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.

9. Szlovénia

a) Legfeljebb Szlovénia EU-hoz történő csatlakozásától számított hétéves átmeneti időszak végéig, amennyiben az ingatlanpiac súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség ingatlanpiacának komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Szlovénia felhatalmazást kérhet arra, hogy az ingatlanpiacon kialakult helyzet kiigazítása érdekében védintézkedéseket tegyen.

b) Szlovénia kérésére a vegyes bizottság sürgősségi eljárásban meghatározza az általa szükségesnek ítélt védintézkedéseket, pontosan megjelölve azok alkalmazásának feltételeit és szabályait.

c) Az ingatlanpiac súlyos nehézségei esetén és Szlovénia kifejezett kérelmére a vegyes bizottság a megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatók, és azoknak valamennyi érintett fél érdekét figyelembe kell venniük.

d) A b) alpont alapján engedélyezett intézkedések csak az a) alpontban említett célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben térhetnek el e megállapodás szabályaitól.

10. Szlovákia

a) Szlovákia az EU-hoz történő csatlakozása időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja a mezőgazdasági földterület vagy erdő tulajdonjogának a nem honos személyek általi megszerzésére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében egy nem honos személy megszerezheti a Szlovák Köztársaságban található ingatlan tulajdonjogát, kivéve a mezőgazdasági földterületet és erdőt. Nem honos személyek nem szerezhetik meg olyan ingatlan tulajdonjogát, amelyet a devizáról szóló, módosított 202/1995. Coll. számú törvény külön rendelkezései korlátoznak.

b) A svájci állampolgárok a mezőgazdasági földterület és erdő szerzése vonatkozásában semmilyen esetben sem részesíthetők kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben e jegyzőkönyv aláírása napján, illetve nem vonatkozhatnak rájuk szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira.

c) Azok a svájci állampolgárok, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Szlovákiában, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Szlovákiában laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak a b) alpont rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más eljárás, mint amelyet Szlovákia állampolgáraira kell alkalmazni.

d) Az EU-hoz történő csatlakozás időpontjától számított harmadik év vége előtt a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. Ennek érdekében a Bizottság jelentést nyújt be a vegyes bizottságnak. A vegyes bizottság az a) alpontban megjelölt átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról határozhat.

e) Amennyiben az átmeneti időszak alatt Szlovákia az ingatlantulajdon megszerzése tekintetében engedélyezési eljárást alkalmaz, annak objektív, állandó, átlátható és nyilvános kritériumokon kell alapulnia. A kritériumokat megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, és azok nem tehetnek különbséget szlovák és svájci állampolgárok között.

f) Ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy az átmeneti időszak lejártával Szlovákiában a mezőgazdasági földterületek piacának súlyos zavara alakul ki, vagy ennek kialakulása fenyeget, a vegyes bizottság Szlovákia kérelmére határozatot hoz az átmeneti időszak legfeljebb három évre történő meghosszabbításáról.

II. MELLÉKLET

Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló egyezmény II. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az „A. szakasz: Említett jogi aktusok, 1. pont, 1408/71/EGK rendelet” cím a „301 R 1386: 1386/2001/EK rendelet...” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki: „12003 TN 02/02/A: A Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló, 2003. április 16-i okmány.”

2. Az „E megállapodás alkalmazásában a rendeletet a következő kiigazításokkal kell alkalmazni” cím alatt a megállapodás II. melléklete, A. szakaszának 1. pontja a következőképpen módosul:

a) az i) alpont alatt, a III. melléklet A. része vonatkozásában a „Svédország - Svájc” alatti utolsó szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki:

„Cseh Köztársaság - Svájc

Nincs.

Észtország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Ciprus - Svájc

Nincs.

Lettország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Litvánia - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Magyarország - Svájc

Nincs.

Málta - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Lengyelország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Szlovénia - Svájc

Nincs.

Szlovákia - Svájc

Nincs.”

b) a j) alpont alatt, a III. melléklet B. része vonatkozásában a „Svédország - Svájc” alatti utolsó szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki:

„Cseh Köztársaság - Svájc

Nincs.

Észtország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Ciprus - Svájc

Nincs.

Lettország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Litvánia - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Magyarország - Svájc

Nincs.

Málta - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Lengyelország - Svájc

Nincs ilyen egyezmény.

Szlovénia - Svájc

Nincs.

Szlovákia - Svájc

Nincs.”

c) a VI. melléklet vonatkozásában az o) pont a következőképpen módosul:

aa) A 3. pont a) alpont iv. pont a „Spanyolország” szót követően a „Magyarország” szóval egészül ki.

bb) A 4. pont a „Németország” szót követően a „Magyarország” szóval egészül ki.

3. Az „A. szakasz: Említett jogi aktusok, 2. pont, 574/72/EGK rendelet” cím a „302 R410: 410/2002/EK bizottsági rendelet” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki:

„12003 TN 02/02/A: A Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló, 2003. április 16-i okmány.”

4. A „B. szakasz: Jogi aktusok, amelyeket a Szerződő Feleknek kifejezetten figyelembe kell venniük” címben, a „4.18. 383 D 0117: ...”, „4.19. 83 D 1112(02): ...”, a „4.27. 388 D 64: ...”, valamint a „4.37. 393 D 825: ...” pontok alatt, az „1 94 N: ... feltételeiről szóló okmány” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészül ki:

„12003 TN 02/02/A: A Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló, 2003. április 16-i okmány.”

5. A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárai vonatkozásában a jegyzőkönyv II. mellékletének a munkanélküliségi biztosításra vonatkozó szakasza (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 2011. április 30-ig kell alkalmazni.

III. MELLÉKLET

Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, a személyek szabad mozgásáról szóló egyezmény III. melléklete a következőképpen módosul:

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság csatlakozási okmánya (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám) által módosított jogi aktusok:

A. ÁLTALÁNOS RENDSZER

1. 392 L 0051: A Tanács 1992. június 18-i 92/51/EGK irányelve a 89/48/EGK irányelvet kiegészítve, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről (HL L 209., 1992.7.24., 25. o.),

B. JOGI SZAKMÁK

2. 377 L 0249: A Tanács 1977. március 22-i 77/249/EGK irányelve az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.),

3. 398 L 0005: Az Európai Parlament és a Tanács 1998. február 16-i 98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről (HL L 77., 1998.3.14., 36. o.),

C. ORVOSI TEVÉKENYSÉGEK

Orvosok

4. 393 L 0016: A Tanács 1993. április 5-i 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásának elősegítéséről, illetve az orvosi oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 165., 1993.7.7., 1. o.),

Ápolók

5. 377 L 0452: A Tanács 1977. június 27-i irányelve az általános ápolói oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 176., 1977.7.15., 1. o.),

Fogorvosok

6. 378 L 0686: A Tanács 1978. július 25-i irányelve a fogorvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 233., 1978.8.24., 1. o.),

7. 378 L 0687: A Tanács 1978. július 25-i irányelve a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a fogorvosok tevékenységére vonatkozó rendelkezések összehangolásáról (HL L 233., 1978.8.24., 10. o.),

Állatorvosok

8. 378 L 1026: A Tanács 1978. december 18-i irányelve az állatorvosi oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 362., 1978.12.23., 1. o.),

Szülésznők

9. 380 L 0154: A Tanács 1980. január 21-i irányelve a szülésznői oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, illetve a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 33., 1980.2.11., 1. o.),

Gyógyszerészet

10. 385 L 0433: A Tanács 1985. szeptember 16-i 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről és az egyes gyógyszerész tevékenységekre vonatkozóan a letelepedés szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 253., 1985.9.24., 37. o.),

D. ÉPÍTÉSZET

11. 385 L 0384: A Tanács 1985. június 10-i irányelve az építészmérnöki oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről, valamint a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő intézkedésekről (HL L 223., 1985.8.21., 15. o.),

E. MÉRGEZŐ TERMÉKEK KERESKEDELME ÉS FORGALMAZÁSA

12. 374 L 0557: A letelepedés szabadságának és a szabad szolgáltatásnyújtás mérgező termékek kereskedelmével és forgalmazásával összefüggő nem alkalmazotti tevékenységek és közvetítői tevékenységek tekintetében történő megvalósításáról szóló 1974. június 4-i, 74/557/EGK tanácsi irányelv (HL L 307., 1974.11.18., 5. o.).

SVÁJC NYILATKOZATA
a szülésznői és általános ápolói oklevelek elismeréséről

Svájc fenntartja magának a jogot, hogy a szerzett jogokra vonatkozó, a 77/452/EGK irányelv 4b. és 4c, valamint a 80/154/EGK irányelv 5a. és 5b. cikkének hatálya alá eső, szülésznői és általános ápolói oklevéllel rendelkező személyeket kizárólag azután ismerje el, hogy megvizsgálta képesítésüknek a 77/435/EGK és a 80/155/EGK irányelvnek való megfelelőségét. Ennek érdekében Svájc szakmai alkalmassági vizsga letételét, vagy adaptációs időszak letöltését írhatja elő.

SVÁJC NYILATKOZATA
az aláírás időpontjától kezdődő autonóm intézkedésekről

Svájc - nemzeti jogszabályai alapján - munkaerőpiacán az új tagállamok állampolgárai számára az e jegyzőkönyvben található átmeneti szabályok hatálybalépését megelőzően ideiglenesen lehetővé teszi a munkavállalást. Ennek érdekében Svájc a jegyzőkönyv aláírásának időpontjában - a megállapodás 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint - külön kvótákat nyit meg mind a rövid-, mind a hosszútávú munkavállalási engedélyek tekintetében az új tagállamok állampolgárai javára. A kvóta évente 700 hosszútávú és 2 500 hosszútávú engedély. Ezen felül évente 5 000 rövidtávú munkavállaló négy hónapnál rövidebb tartózkodását engedélyezi.

LENGYELORSZÁG NYILATKOZATA
a szülésznői és általános ápolói oklevelek elismeréséről

Lengyelország tudomásul veszi Svájcnak a szülésznői és általános ápolói oklevelek elismeréséről szóló nyilatkozatát, ugyanakkor határozottan elvárja, hogy Svájc teljes mértékben tartsa magát a 77/452/EGK irányelv 4b., illetve a 80/154/EGK irányelv 5b. cikkének az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodáshoz az Európai Unió bővítésére tekintettel csatolt jegyzőkönyv hatálybalépésének napján irányadó szövegéhez.”

5. § E törvény 2007. január 1-jén lép hatályba.