2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról

2007. évi I. törvény - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról 2/2. oldal

Jelen dokumentum a jogszabály 2. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!

(2) Az Egytv. a következő 29. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

29. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés g) pont és 21. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”

90. § (1) A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § A rendezvény szervezője az lehet, aki

a) magyar állampolgár,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”

(2) A Gytv. a következő 20. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

20. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.”

91. § (1) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazása során:]

„20. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,”

(2) Az Avtv. 2. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazása során:]

„21. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.”

(3) Az Avtv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az EGT-államokba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor.”

92. § (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában az idegen nyelvű okiratot

a) hiteles magyar nyelvű fordítással, és

b) ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel

ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.”

(2) Az Ápt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alkalmazásában – a lakcímbejelentés napjától – Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár,

a) aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású,

b) akit menekültként elismertek, valamint

c) aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, és bejelentési kötelezettségének eleget tett.”

93. § (1) A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) 43. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kérelem nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthető, ha abból nem lehet megállapítani a 3. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállását, a következő indokok bármelyike miatt:]

„d) a kérelmező az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, illetve az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy.”

(2) A Met. 43. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak fennállása állapítható meg, ha a kérelmező]

„e) szándékosan elmulasztotta annak közlését, hogy korábban kérelmet nyújtott be az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT-állam), különösen, ha az eljárásban hamis személyazonosságot használ;

f) kérelmét korábban egy másik EGT-államban a Genfi Egyezményben foglalt eljárási követelmények és garanciák figyelembevételével elutasították.”

94. § (1) A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Jtvr.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A névjegyzékbe – kérelemre – be kell jegyezni azt, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, és külön jogszabály szerint magyar jogi szakvizsgát tett.”

(2) A Jtvr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jogi előadóként az foglalkoztatható, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű és egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik. Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős miniszter felmentést adhat.”

(3) A Jtvr. a következő 23. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

23. § Ez a törvényerejű rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.”

95. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 2. § (1) bekezdésében megjelölt Magyarországon élő nem magyar állampolgárnak azt kell tekinteni, aki

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású;

c) külön jogszabály értelmében menekültnek minősül.”

(2) Az Itv. 103. § (1) bekezdésének felvezető szövegében az „Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodással összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:” szövegrész helyébe az „Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:” szöveg lép, és ezzel egyidejűleg az (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”

96. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.”

(2) Az Flt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nincs szükség engedélyre

a) a külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, továbbá

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez. Törvény, valamint kormányrendelet a b) pontban foglalt szabálytól eltérő szabályokat állapíthat meg.”

(3) Az Flt. 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (6) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható arra a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, aki Magyarországon engedély nélkül foglalkoztatható.”

(4) Az Flt. 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

(5) Az Flt. a következő 60. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

60. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés a) pont és 21. cikk;

97. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az (1) bekezdéstől eltérően ügykezelői feladatkörre közszolgálati jogviszony – a jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas ügykezelői munkaköröket, valamint a 68. § (3) bekezdésében meghatározott vezetői megbízás esetét kivéve – a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel is létesíthető, ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik.”

(2) A Ktv. 81. §-ában az „E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:” szövegrész helyébe az „Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:” szöveg lép, és ezzel egyidejűleg a 81. § a következő e) ponttal egészül ki:

„e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”

98. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A törvény hatálya alá tartoznak:

a) a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személyek,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolják.”

(2) Az Nytv. 4. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya kiterjed:]

„b) a külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra, továbbá”

(3) Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[A Hivatal feladata és hatásköre:]

„m) ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – feladatokat.”

(4) Az Nytv. 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyilvántartás tartalmazza a polgár]

„b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett jogállását, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét;”

(5) Az Nytv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1) bekezdés a)–j) pontja szerinti adatait, aláírását, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.”

(6) Az Nytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte.”

99. § (1) A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Métv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Térítésmentes terhesgondozásra jogosult

a) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

c) az a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású.”

(2) A Métv. a következő 18. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

18. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

100. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A törvény hatálya – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed a Magyarországon élő]

„b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,”

(2) A Szoctv. 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A törvény hatálya kiterjed

a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagjára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b) a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,

amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.”

(3) A Szoctv. 132. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa]

„k) a 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozó ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat;”

(4) A Szoctv. a következő 141. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

141. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

101. § (1) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 110. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)–(8) bekezdés megjelölése (4)–(9) bekezdésre változik:

„(1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor tanköteles Magyarországon, ha

a) menedékjogot kérő, menekült, menedékes,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

(2) A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

(3) Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje

a) az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére,

b) az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé.”

(2) A Kotv. a következő 122/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

122/A. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

102. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) írnokká, illetőleg fizikai alkalmazottá azt a büntetlen előéletű személyt lehet kinevezni, aki

a) magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, vagy

b) az a) pontban meghatározott személyeknek az Szmtv. szerinti családtagja,

ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel és legalább alapfokú végzettséggel rendelkezik. Fontos és bizalmas ügyészségi munkakört csak magyar állampolgár tölthet be.”

(2) Az Üsztv. 111. § (3) bekezdésében az „E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:” szövegrész helyébe az „Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:” szöveg lép, és ezzel egyidejűleg a (3) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

„d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”

103. § (1) A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szütv.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a szabadalmi ügyvivő a (2) bekezdésben meghatározott iparjogvédelmi ügyekben külföldön jár el, tevékenységére a külföldi jogszabályok előírásai az irányadók, azonban az ilyen tevékenységére e törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Külföldi jogszabályon az eljárás helye szerinti államra kötelező nemzetközi szerződéseket, ha pedig a szabadalmi ügyvivő valamely EGT-állam területén jár el, az e megállapodással érintett európai közösségi jogszabályokat is érteni kell.”

(2) A Szütv. 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) E törvény alkalmazásában EGT-államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

(3) A Szütv. 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kamarába való felvételre jogosult, aki]

„a) magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy);”

(4) A Szütv. 5. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha]

„f) magyar állampolgársága megszűnik, illetve az Szmtv. szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga megszűnik;”

(5) A Szütv. 26. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe – kérelmére – azt kell bejegyezni a Kamaránál, aki]

„a) magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy;”

(6) A Szütv. 26. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből törli azt,]

„e) akinek magyar állampolgársága megszűnik, illetve akinek az Szmtv. szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga megszűnik;”

(7) A Szütv. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény alkalmazásában európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő (a továbbiakban: közösségi képviselő) az, aki az Szmtv. szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, valamely EGT-államban szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosult, és valamely EGT-állam területén működik.”

(8) A Szütv. 27/E. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közösségi képviselőt a Kamara törli a közösségi képviselők névjegyzékéből, ha]

„c) az Szmtv. szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga megszűnik;”

(9) A Szütv. a következő 41. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

41. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.”

104. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 3. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„2. Belföldi illetőségű magánszemély:

a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);

b) az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig a Magyar Köztársaság területén gyakorolja;

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá

d) az a természetes személy, aki

da) kizárólag belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;

db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel; létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik;

dc) tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg.”

(2) Az Szjatv. 3. § 72. pont m) és n) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Adóterhet nem viselő járandóság:]

„m) a 3. § 78. pontja szerinti EGT-állam joga alapján az a)–j) alpontban meghatározott bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel;

n) a 3. § 78. pontja szerinti EGT-állam joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják);”

(3) Az Szjatv. 3. §-a a következő 78. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„78. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

105. § (1) A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Kamarai tagság nélkül végezhetnek építészeti tevékenységet azok a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 56. §-ában foglaltak szerint kívánják gyakorolni. Ezen személyeket a szolgáltatás időtartamára, de legfeljebb egy évre a külön jogszabályban meghatározott területi építész kamara, jogszabályban előírtak szerint elkülönítetten vezetett névjegyzékbe foglalja. Ezen határidőt követően a névjegyzékbe vett személyeket a névjegyzékből törölni kell.”

(2) Az Mktv. 25. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A kamarai felvételre jogosult, aki]

„a) magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, vagy

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy”

(3) Az Mktv. a következő 56. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

56. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

106. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A törvény hatálya kiterjed

a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire;

b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagjára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(2) A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is.”

(2) A Gyvtv. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„189. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatalok munkahelyi védelméről, az Mt. irányadó rendelkezéseivel együtt;

b) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”

107. § (1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Esztv.) 3. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„m) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

(2) Az Esztv. 3. §-a a következő új n) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi n) pont megjelölése o) pontra változik:

[E törvény alkalmazásában]

„n) harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam,”

108. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iatv.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Igazságügyi szakértőnek, szakértőjelöltnek, – a bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő kivételével – írnoknak és fizikai dolgozónak azt a tizennyolcadik életévét betöltött, büntetlen előéletű, a munkakörére meghatározott képesítéssel rendelkező személyt lehet kinevezni, aki

a) magyar állampolgár, vagy

b) külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, ha a munkakör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik.”

(2) Az Iatv. 137. §-ában az „E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:” szövegrész helyébe az „Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:” szöveg lép, és ezzel egyidejűleg a 137. § a következő d) ponttal egészül ki:

109. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy – az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően – a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet településtervezési tevékenységet.”

(2) Az Étv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet építészeti-műszaki tervezési, illetve építésügyi műszaki szakértői tevékenységet.”

(3) Az Étv. a következő 63. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

63. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.”

110. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § f) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki]

„2. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül,”

(2) A Tbj. 4. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„u) Belföldi:

1. a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,

2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

3. a hontalan;”

(3) A Tbj. 4. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„v) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgári az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

(4) A Tbj. 4. § x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

„x) Közös háztartás: az eltartó lakóhelyével, illetőleg bejelentett magyarországi tartózkodási helyével megegyező:

1. a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező belföldinek minősülő személy, a bevándorolt, a letelepedett, illetőleg a menekültként elismert (belföldi) eltartó belföldi eltartott hozzátartozója esetén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartott szálláshely,

2. a biztosított, illetőleg egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy Magyarországon tartózkodó külföldi eltartott hozzátartozója esetén az eltartott tartózkodási engedélye, bevándorlási engedélye vagy letelepedett jogállást igazoló okmánya alapján, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentett szállás-, lakó- vagy tartózkodási hely.”

(5) A Tbj. 58. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza]

„i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy biztosítási jogviszonyával, járulékfizetésével, valamint adatszolgáltatásával összefüggő rendelkezéseket.”

(6) A Tbj. a következő 61. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

61. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

111. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tnytv.) 4. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„j) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

(2) A Tnytv. 79. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat beérkezését követő tizenöt napon belül]

„b) a valamely EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vezetett átutalási betétszámlára (bankszámlára),” [teljesíti.]

112. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„e) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

113. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„s) magyar állampolgár: a magyar állampolgársággal, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), a letelepedett, valamint a bevándorolt jogállású személy, továbbá a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy;”

(2) Az Eütv. 3. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„x) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

(3) Az Eütv. 110. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki Magyarországon elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, továbbá

b) az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, akinek egészségügyi szakképesítést igazoló okirata a Magyar Köztársaság területén megszerezhető szakképesítéssel egyenértékűként nem ismerhető el, de hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a bejelentést megelőző öt éven belül legalább három éven keresztül rendszeresen végezte a bejelentéssel érintett egészségügyi tevékenységet valamely EGT-állam területén,

ha nem gazdasági célú letelepedés mellett kíván e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi tevékenységet végezni, és valamely EGT-államban letelepedettként már szolgáltatást nyújt, ezt a szándékát a külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében bejelenti a külön jogszabályban meghatározott hatóság részére. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nyújtani kívánt szolgáltatás gyógyszerészi szolgáltatás. A bejelentési eljárás során a valamely nem EGT-állam területén végzett egészségügyi tevékenység figyelembevételének lehetőségét is meg kell vizsgálni.”

(4) Az Eütv. 112. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Honosított, illetve – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény Harmadik része szerinti elismerés kivételével – elismert egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, valamint hazai oktatási intézményben nem magyar nyelvű képzés során szakképesítést szerzett, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy akkor vehető fel a működési nyilvántartásba, ha a megfelelő szakképesítést igazoló hazai oklevél kiadására egyébként jogosult oktatási intézmény által erre a célra szervezett bizottság előtt a magyar szociális biztonsági rendszerre, valamint a szakmai etikai szabályokra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott ismeretekből magyar vagy – választása szerint hazai, a megfelelő felsőfokú szakirányú képzést végző oktatási intézményben oktatási nyelvként alkalmazott – idegen nyelven eredményes vizsgát tett, és a végezni kívánt szakirányú egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges magyar nyelvi ismereteit bizonyította.”

(5) Az Eütv. 247. § (6) bekezdésében az „E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az alábbi irányelvekkel:” szövegrész helyébe az „Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:” szöveg lép, és ezzel egyidejűleg a (6) bekezdés a következő k) ponttal egészül ki:

„k) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”

114. § (1) A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtőtv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Fegyveres biztonsági őr az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, és rendelkezik a szolgálati beosztáshoz előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági őrség parancsnokának és helyettesének legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Ezeket a feltételeket az igazolvány hitelesítésekor igazolni kell.”

(2) Az Fbtőtv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Mezőőr az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, a lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és a 22. § (1) bekezdésében előírt vizsgát letette.”

(3) Az Fbtőtv. a következő 31. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

31. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.”

115. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 13. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kamarába – kérelmére – ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:]

„a) magyar állampolgár,”

(2) Az Ütv. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kamarába fel kell venni azt az európai közösségi jogászt is, aki megfelel a 89/F. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.”

(3) Az Ütv. 89/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„89/A. § (1) E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni annak a külön törvény alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek a Magyar Köztársaság területén kifejtett tevékenységére, aki a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában (a továbbiakban: európai közösségi jogász).

(2) E Fejezet alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, továbbá az olyan államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(3) E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját tagállamának az Európai Gazdasági Térségnek az a tagállama tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a külön jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára való jogosultságot.”

(4) Az Ütv. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„134. § Ez a törvény – a végrehajtására kiadott rendelettel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről,

b) az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony gyakorlásának elősegítéséről,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”

116. § (1) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fotv.) 23. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek”

(2) A Fotv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult

a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagja, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagja, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint

b) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.”

(3) A Fotv. 30. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg]

„e) a 23. § (2) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozó ellátás igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat.”

(4) A Fotv. a következő 31. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

31. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

117. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E törvény hatálya kiterjed – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – a Magyar Köztársaság területén élő

a) magyar állampolgárra,

b) bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személyekre,

c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagjára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó, tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

d) – az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével – a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és – a határ menti ingázókat kivéve – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.”

(2) A Cstv. 51. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap]

„c) a Kormány arra, hogy a 2. § c) és d) pontjában meghatározott személyekre vonatkozó családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos végrehajtási szabályokat rendeletben határozza meg.”

(3) A Cstv. a következő új 53. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

53. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke.”

118. § (1) A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vktv.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény lajstromozási szabályainak alkalmazásában magyar, illetve közösségi tulajdon:

a) a magyar állampolgár, az Európai Unió tagállama vagy Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgára, illetve az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy tulajdona;

b) olyan jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdona, amely a Magyar Köztársaságban, az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban rendelkezik székhellyel, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT-állam).”

(2) A Vktv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Gazdasági társaságot abban az esetben lehet magyar, illetve közösségi tulajdonúnak tekinteni, ha az EGT-államban székhellyel, illetve állampolgársággal nem rendelkező külföldit tagsági jogviszonya alapján megillető tulajdoni hányad, illetőleg az általa gyakorolt szavazati jog mértéke nem éri el az 50%-ot.”

119. § Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz akkor is az e törvényben, illetve a 4. § (7) bekezdése alapján meghatározott jogkövetkezmények fűződnek, ha]

„a) a külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért felelősséget vállal egy olyan hitelesítés-szolgáltató, amely az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban rendelkezik székhellyel, illetve lakóhellyel, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, illetve”

120. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tagállam állampolgárának nem minősülő, valamint az azzal azonos megítélés alá nem eső személy akkor jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására – ide nem értve a továbbtanulási céllal történő elismerést – ha a (2) bekezdésben foglaltak teljesítésén túlmenően keresőtevékenység folytatása vagy családi együttélés biztosítása céljából kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”

(2) Az Etv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Tagállamnak minősül az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

(3) Az Etv. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik

a) a tagállam állampolgárának, valamint a magyar állampolgárnak a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező családtagja,

b) a kutatás céljából tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, valamint

c) a letelepedett jogállású személy is.”

(4) Az Etv. 69. §-a a következő n)–p) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

„n) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés c) pont és 21. cikk,

o) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke,

p) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról, 12. cikk a) pont.”

121. § Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tágabb hatályra vonatkozó megállapodás hiányában, az európai üzemi tanács jogköre, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárások kiterjednek

a) a közösségi szinten működő vállalkozásnak valamennyi telephelyére, amely az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban működik, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: tagállam), illetve

b) a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport esetében a tagállamokban működő valamennyi vállalkozására.”

122. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jstv.) 4. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Támogatásban részesíthető a fél, ha]

„d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik;

e) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén, az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;”

(2) A Jstv. 4. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Támogatásban részesíthető a fél, ha]

„f) humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”

(3) A Jstv. 5. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki]

„d) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,”

(4) A Jstv. a következő 89. §-sal egészül ki:

„89. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 12. cikk (5) bekezdése;

123. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Motv.) 2. §-a a következő 27. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában]

„27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

(2) A Motv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy valamely EGT-államban székhellyel, és ezzel egyidejűleg a Magyar Köztársaság területén telephellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni.”

(3) A Motv. a következő 38/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

38/A. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.”

124. § (1) A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Natv.) 17. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Testület elnökének – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – az választható, aki]

„b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,”

(2) A Natv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Tanácsban a megválasztott tagszervezetet csak a képviseletére jogosult személy vagy írásban meghatalmazott helyettese képviselheti. A Tanácsban természetes személy tag csak nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy lehet.”

(3) A Natv. a következő 29. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

29. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.”

125. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmtv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Igazolványt kaphat – írásbeli kérelmére – a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben megfelel a következő feltételeknek:

a) büntetlen előéletű, nagykorú, cselekvőképes, és nem esik a 3. § (3) bekezdésében foglalt korlátozás hatálya alá, továbbá külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, és magánnyomozó esetében ezen kívül legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik;

b) nem folyik ellene kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás; és

c) nem tiltották el jogerős bírói ítélettel az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól.”

(2) Az Szvmtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § Annak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek, aki más EGT-tagállamban kiadott, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, e törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon folytatott tevékenységére e törvény rendelkezéseit a 70–72. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

(3) Az Szvmtv. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki más EGT-tagállamban kiadott, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, a Magyar Köztársaság területén az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a rendőrség igazolvány kiadására illetékes szervének a (2) bekezdésben foglaltak szerint hozott határozata alapján kezdheti meg és gyakorolhatja. A tevékenység végzésének további feltétele annak igazolása, hogy a kérelmező a kamara tagja.”

(4) Az Szvmtv. 74. §-a a következő 17. és 18. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„17. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy: aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja;

18. EGT-tagállam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”

(5) Az Szvmtv. a következő 79. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

79. § E törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.”

126. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 39. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a jog megilleti]

„a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket,”

(2) Az Ftv. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból olyan felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat, amelyek az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban működnek, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT-állam), és ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt, illetőleg – amennyiben államilag finanszírozott képzésben vesz részt – ösztöndíjban részesüljön.”

(3) Az Ftv. a következő 175. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés

175. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:

127. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. § g) pontjában „a letelepedési engedélyt kérelmező” szövegrész helyébe „a letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező” szöveg lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Itv. mellékletének XX. pontjában az „aki Magyarország területére állandó letelepedési engedéllyel rendelkezik és” szövegrész helyébe az „aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és” szöveg;

b) az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában az „az EGT állampolgár” szövegrész helyébe az „a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy” szöveg;

c) a Szütv. 27/B. § (3) bekezdés a) pontjában az „az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában” szövegrész helyébe a „valamely EGT-államban” szöveg, a 27/G. § (3) bekezdésében az „az EGT valamely tagállamában” szövegrész helyébe az „a valamely EGT-államban” szöveg;

d) a Ksztv. 7. § (2) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térségben” szövegrész helyébe az „a valamely EGT-államban” szöveg, 8. §-ában a „kizárólag az Európai Gazdasági Térségben” szövegrész helyébe az „a kizárólag valamely EGT-államban” szöveg, valamint a „lévő, az Európai Gazdasági Térségben” szövegrész helyébe a „lévő, valamely EGT-államban” szöveg, 17. § (1) bekezdésében az „Az Európai Gazdasági Térség államaiban” szövegrész helyébe az „A valamely EGT-államban” szöveg, valamint az „Az Európai Gazdasági Térségen kívül” szövegrész helyébe az „Az EGT-államnak nem minősülő államban” szöveg, 24. § (2) és (3) bekezdésében az „Az Európai Gazdasági Térségben” szövegrész helyébe az „A valamely EGT-államban” szöveg, 38/B. § (1) és (2) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban” szövegrész helyébe az „a valamely EGT-államban” szöveg;

e) az Eütv. 110. § (17) bekezdésében az „egészségügyi tevékenységet végző EGT állampolgárral” szövegrész helyébe az „egészségügyi tevékenységet végző, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel” szöveg, valamint az „EGT tagállamnak” szövegrészek helyébe az „EGT-államnak” szöveg;

f) a Vktv. 51. § (1) bekezdésében és 54. § (2) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség tagállamában” szövegrész helyébe az „az EGT-államban” szöveg, az 51. § (2) bekezdés e) pontjában az „az Európai Gazdasági Térség tagállamainak” szövegrész helyébe az „az EGT-államok” szöveg, 54. § (1) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség tagállamának” szövegrész helyébe az „az EGT-állam” szöveg;

g) a Jstv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában és 5. § (2) bekezdés e) pontjában a „tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzése” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése” szöveg;

h) a Motv. 2. § 5. pontjában az „az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának” szövegrész helyébe a „valamely EGT-államnak” szöveg, 2. § 15. pont d) alpontjában az „Európai Gazdasági Térség tagállamainak” szövegrész helyébe az „EGT-államok” szöveg;

i) az Szvmtv. VI. Fejezet címében az „EGT-ÁLLAMPOLGÁR” szövegrész helyébe az „A SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁVAL RENDELKEZŐ SZEMÉLY” szöveg, 69. §-t megelőző alcímében az „EGT-állampolgárok” szövegrész helyébe az „a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy” szöveg, 70. § (2) és (3) bekezdésében, 71. § (1) és (2) bekezdésében az „az EGT-állampolgár” szövegrész helyébe az „a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy” szöveg, 70. § (4) bekezdésében az „azon EGT-állampolgárokról” szövegrész helyébe az „azokról a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekről” szöveg;

j) az Ftv. 118. § (4) bekezdésében és 130. § (5) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség országaiban” szövegrész helyébe a „valamely EGT-államban” szöveg, 130. § (7) bekezdés b) pontjában az „az Európai Gazdasági Térség országaiban” szövegrész helyébe az „az EGT-államban” szöveg, 2. számú melléklet 1. pont ba) alpontjában a „tartózkodásra jogosító okirat” szövegrész helyébe a „tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány –” szöveg

lép.

128. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2003. évi LVI. törvény 4. §-a;

b) az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 24. § (1) bekezdése, 27. és 28. §-a;

c) az egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvény 10. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 16. § (3) bekezdése és 26. §-a;

d) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XIX. törvény 1. § (2) bekezdése.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) az Flt. 59. § (4) bekezdése;

b) az Nytv. 48. § (2) bekezdése;

c) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 37. és 41. §-a;

d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosításáról szóló 2002. évi LIII. törvény 4. és 31. §-a;

e) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 1. § (2) bekezdése és 49. § (8) bekezdés c) pont cb) alpontja;

f) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX. törvény 52. §-a és az 57. § (7) bekezdése;

g) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI. törvény 74. § (1) bekezdése;

h) az Európa-tervvel és az európai uniós csatlakozással kapcsolatos, a belügyi ágazatba tartozó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXIII. törvény 21. §-a;

i) a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 21. § (2) és (3) bekezdése;

j) az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVI. törvény 1. §-a, 13. §-a, 19. § (1) és (2) bekezdése, 22. §-a, 94. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja;

k) az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi XXVII. törvény 27. § (6) bekezdése;

l) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 10. §-a, 16. §-a, 108. § (1) bekezdése, 110. §-a, 111. § (1) bekezdése, 112. §-a és 144. §-a;

m) az egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvény 10. § (2)–(6) és (8) bekezdése, 16. § (1) bekezdése, 17. §-a, valamint 18. §-a;

n) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény 72. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja;

o) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2005. évi XLIX. törvény 25. §-a és 38. § (12) bekezdés e) pontja;

p) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvény 8. §-a és a 123. § (2) bekezdése;

q) a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény 1. §-a.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény 132. §-a;

b) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 43. § b) pontja;

c) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXX. törvény 2. §-a;

d) a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi LXXII. törvény 9. §-a;

e) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2001. évi XVI. törvény 33. § (2) bekezdése;

f) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 29. §-a;

g) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVIII. törvény 1. §-a;

h) a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi VI. törvény 1. § (2) bekezdése és 22. § (4) bekezdés b)–c) pontja;

i) az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló 2003. évi XI. törvény 3. §-a;

j) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 189. § 16. pontja;

k) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról szóló 2006. évi XLV. törvény 13. § (1) bekezdése.

Jogharmonizációs záradék

129. § (1) Ez a törvény a felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletekkel együtt az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. és 13. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.