b) az a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre,
c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a továbbiakban: felkért állam) területén történő biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását,
d) a kitoloncolt engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.
66. § (1) Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási tilalmat rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az idegenrendészeti hatóságot értesítette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási tilalmat elrendelő határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja.
(3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási tilalom feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási tilalmat haladéktalanul törli, és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja.
67. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az e törvényben meghatározott szabályok megtartását ellenőrizheti.
(2) A harmadik országbeli állampolgár az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát, tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát felmutatni és átadni.
(3) Az ellenőrzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja, és – amennyiben nem indul büntetőeljárás – továbbítja az azt kiállító állam magyarországi külképviseletének, ennek hiányában a külpolitikáért felelős miniszter útján megküldi az azt kiállító szervnek.
(4) Azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a magyarországi tartózkodás jogszerűségét vagy személyazonosságát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, illetve az e törvényben foglalt szabályokat megsérti, az idegenrendészeti hatósághoz elő kell állítani.
(5) Ha az előállítás időtartama alatt a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogcíme vagy a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága nem állapítható meg, a harmadik országbeli állampolgárral szemben legfeljebb tizenkét óra időtartamra visszatartás intézkedést kell alkalmazni, amely ellen panasznak van helye.
68. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak, aki
a) e fejezetben meghatározott idegenrendészeti eljárás alatt áll;
b) az őrizetből megszökött vagy az idegenrendészeti eljárásban számára elrendelt kötelező tartózkodási helyet az előírt magatartási szabályok megszegésével elhagyta;
c) a jogerős kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget.
(2) A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszűnt.
69. § (1) Harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal közúton a Magyar Köztársaság területére, illetve területén át más célállamba szállító fuvarozónak a szállítást megelőzően meg kell bizonyosodnia arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal.
(2) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve közúton vagy vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan harmadik országbeli állampolgár utasát hozta, vagy amely köteles őt befogadni, ha
a) az általa szállított utas Magyar Köztársaság területére történő beléptetését a törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg;
b) az általa szállított átutazó utast más célállamba történő beléptetésének megtagadása miatt a Magyar Köztársaság területére visszairányították; vagy
c) a más célállamba történő szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az általa szállított utasnak a járműre történő felvételét.
(3) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségeket a fuvarozó viseli.
(4) Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az idegenrendészeti hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót – külön jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.
(6) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható gondossággal eleget tett.
70. § (1) A légifuvarozót a határforgalmat ellenőrző hatóság – külön jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal sújtja, amennyiben a légifuvarozó – a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegve – nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni állam területéről szállít a Magyar Köztársaság területére.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légifuvarozó hiányos adatokat vagy – az elvárható gondosság tanúsítása hiányában – valótlan adatot továbbít.
71. § (1) A munkáltató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását megelőzően köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik az e törvény alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel.
(2) A munkáltató három munkanapon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve a munkavégzés a munkavállalási engedély érvényességi idején belül megszűnik.
(3) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót – külön jogszabályban meghatározott – közrendvédelmi bírsággal sújthatja.
72. § A meghívó a kötelezettsége elmulasztásával másnak okozott kárt köteles megtéríteni.
73. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyét köteles a következő adatok közlésével az idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni:
a) a 94. §-ban meghatározott természetes személyazonosító adatok;
b) az úti okmány azonosító adatai;
c) a szálláshely címe;
d) a szálláshely igénybevételének kezdő és várható befejező időpontja;
e) a vízum vagy tartózkodási engedély száma és
f) a beutazás időpontja, helye.
(2) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatairól a szállásadó az előírt formanyomtatvány szerinti nyilvántartást (vendégkönyvet) vezet.
74. § Ha a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal, három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következő adatok közlésével bejelenteni:
a) a gyermek 94. §-ban meghatározott természetes személyazonosító adatai;
b) a gyermek úti okmányának azonosító adatai;
c) a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme.
75. § (1) A harmadik országbeli állampolgár köteles úti okmányának, valamint tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését az idegenrendészeti hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésről az idegenrendészeti hatóság igazolást állít ki.
(2) Az elveszettnek hitt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.
(3) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár úti okmányának, illetve tartózkodásra jogosító engedélyének körözését rendelheti el, ha az okmány holléte ismeretlen.
(4) Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a harmadik országbeli állampolgár köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik országbeli állampolgár az új úti okmány, valamint az (1) bekezdésben foglalt – a bejelentésről szóló – igazolás vagy a lejárt úti okmány birtokában hagyhatja el az ország területét.
(5) Az idegenrendészeti hatóságnak a külpolitikáért felelős miniszter útján gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam külképviseletére történő eljuttatásáról.
76. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó kérelmező által az idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a hontalankénti elismerését kérő (a továbbiakban: kérelmező) szóban vagy írásban terjeszthet elő.
(2) A szóban előterjesztett kérelmet az idegenrendészeti hatóság köteles jegyzőkönyvbe foglalni.
(3) A kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja eljárási jogairól, kötelezettségeiről, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről és a kijelölt szálláshelyről.
(4) A tájékoztatás tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
77. § (1) A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező.
(2) A kérelmező az eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért.
(3) A kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy jogi segítséget vegyen igénybe.
78. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet határozattal el kell utasítani, amennyiben a kérelmező
a) a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény 1. cikk 2. bekezdésének hatálya alá tartozik, vagy
b) állampolgárságát szándékosan, a hontalan státusz megszerzésének céljából szüntette meg.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező
a) meghal;
b) kérelmét írásban visszavonja;
c) a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és távolmaradását kimenteni nem tudja;
d) ismeretlen helyre távozott, és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.
79. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során a kérelmezőnek a hontalanságát igazolnia vagy valószínűsítenie kell, különösen:
a) a születési helye,
b) a korábbi lakó- vagy tartózkodási helye, továbbá
c) a családtagjai, illetve szülei állampolgársága
szerinti állam vonatkozásában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban – kérelemre – az idegenrendészeti hatóság a magyar külképviseletek útján igazgatási segítséget nyújt.
80. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(2) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül az idegenrendészeti hatóságnál kell benyújtani. A hatóság a keresetet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(3) A keresetről a perben kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Bíróság – a keresetlevél beérkezésétől számított – kilencven napon belül dönt. A tárgyaláson a kérelmezőt személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás akkor mellőzhető, ha a kérelmező a megadott lakcímről nem idézhető, illetve ismeretlen helyre távozott. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.
(4) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.
81. § Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban, annak bármely szakaszában részt vehet. Ennek keretében
a) jelen lehet a kérelmező meghallgatásán;
b) a kérelmezőnek igazgatási segítséget nyújthat;
c) betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot készíthet;
d) az idegenrendészeti hatóság megküldi részére a közigazgatási, illetve a bírósági határozatot.
82. § A Magyar Köztársaság külképviselete úti okmányt ad ki egyszeri utazásra annak a bevándorolt, illetve letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak, akinek külföldön elveszett vagy megsemmisült úti okmánya külföldön nem vagy csak aránytalan nehézségek árán pótolható, és emiatt a Magyar Köztársaság területére történő visszatérésére nincs lehetőség.
83. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a bevándorolt, illetve a letelepedett harmadik országbeli állampolgárt – kérelmére, külföldre utazás céljából – a Magyar Köztársaság területére visszatérésre jogosító úti okmánnyal láthatja el, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik, és az rajta kívül álló okból nem pótolható.
(2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes.
84. § Az idegenrendészeti hatóság egyszeri utazásra jogosító úti okmányt adhat ki a harmadik országbeli állampolgár részére az állandó tartózkodási helye szerinti országba történő visszatéréséhez, ha elveszett vagy megsemmisült úti okmánya nem pótolható.
85. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területén tartózkodó hontalant – kérelmére, külföldre utazás céljából – az érvényesség idején belül a Magyar Köztársaság területére történő visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el.
(2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes.
86. § Amennyiben az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén élő hontalan úti okmányát a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetőeljárás során elvette, vagy annak visszatartása érdekében az idegenrendészeti hatóságot értesítette, az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt visszavonja.
87. § (1) A vízumkérelmet az eljáró hatóság a vízum kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.
(2) A vízumeljárásban soron kívüli eljárásnak kiskorú kérelmező esetén akkor van helye, ha a beutazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése.
(3) A vízumeljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvőképes vagy a cselekvőképtelen kiskorú kérelmezőt is. A meghallgatás során törvényes képviselőjének, illetve a törvényes képviselő által adott meghatalmazással rendelkező, nagykorú cselekvőképes személynek is jelen kell lennie.
88. § (1) Az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban kérelme előterjesztésekor az ügyfélnek az eljáró hatóság előtt személyesen meg kell jelennie. A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétől az eljáró hatóság eltekinthet, ha a kérelmező a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban – a vízumeljárás kivételével – a kérelem hiányosan történő benyújtása esetén a hiánypótlási felhívást az ügyfél részére az eljáró hatóság azonnal átadja.
(3) Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, nincs helye elektronikus ügyintézésnek.
89. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban hozott döntéseket – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kézbesítés útján kell közölni.
(2) A jelen levő ügyfél előtt az anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is közölni kell
a) a határozatot;
b) a bíróságnak a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban hozott határozatát;
c) az őrizet törvényességének bírósági felülvizsgálata és meghosszabbítása tárgyában hozott bírósági határozatot.
(3) A közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni.
(4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye.
(5) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat rendelkező részét a külön jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni.
90. § (1) Ha e törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, újrafelvételi eljárásnak és méltányossági eljárásnak sincs helye.
(2) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a másodfokon eljáró hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek.
91. § (1) A vízumeljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét (a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmező viseli.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban a döntés közlésével felmerülő anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az eljáró hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülő, az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a kérelmező viseli.
(3) Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárásokban az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget az eljáró hatóság viseli.
92. § Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárás során – halaszthatatlan esetben – tolmácsot az eljáró hatóság kirendelő végzés hiányában is igénybe vehet a hatóság és a tolmács között létrejött szerződés alapján.
93. § Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár e törvény alapján nyilvántartott személyes adatait személyazonosítás, az okmányok hitelességének ellenőrzése, a jogszerű tartózkodás időtartamának megállapítása, illetve a párhuzamos eljárások megakadályozása céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezeli.
94. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás az idegenrendészeti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek következő természetes személyazonosító adatait (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok) tartalmazza:
a) családi és utónév (nevek);
b) születési családi és utónév (nevek);
c) előző családi és utónév (nevek);
d) születési hely és idő;
e) nem;
f) anyja születési családi és utóneve (utónevei);
g) állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz.
95. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az arcképmás;
c) az úti okmány azonosító adatai;
d) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama;
e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
f) a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum visszavonásának ténye és azok indoka;
g) a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi érvényességére vonatkozó adat;
h) a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye;
i) a szálláshely címe.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) vízum esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.
96. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem és a kiadott tartózkodási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az arcképmás;
c) az úti okmány azonosító adatai;
d) a tartózkodás célja és tervezett időtartama;
e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
f) a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a tartózkodási engedély visszavonásának ténye, azok indoka;
g) a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;
h) az első beutazás és az utolsó kiutazás időpontja;
i) a szálláshely címe.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.
97. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a meghívó, továbbá a meghívott harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a meghívó természetes személy természetes személyazonosító adatai, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése;
b) a meghívó természetes személy lakcíme, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet székhelye (telephelye);
c) a meghívott harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai;
d) a kötelezettségvállalás időtartama;.
e) a hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevél sorszáma;
f) a hatósági hozzájárulás megtagadásának ténye és annak indoka.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezettségvállalás megszűnését követő öt évig kezeli.
98. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az arcképmás;
c) az úti okmány azonosító adatai;
d) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának indoka;
e) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás meghosszabbítása, valamint a visszavonásának ténye, azok indoka;
f) a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;
g) a szálláshely címe.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.
99. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az arcképmás;
c) az úti okmány azonosító adatai;
d) az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
e) az engedélyek kiadása iránti kérelem elutasításának vagy visszavonásának ténye, azok indoka;
f) a kiadott (meghosszabbított) engedélyek száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;
g) az első beutazás és a végleges kiutazás időpontja;
h) a lakcím;
i) a személyi azonosító;
j) a személyazonosító igazolvány okmányszáma.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az engedélyek iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, illetve a jogállás megszűnésétől számított húsz évig kezeli.
100. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését bejelentő harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az elveszettként, eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett úti okmány típusa és azonosító adatai;
c) a bejelentés időpontja;
d) az első beutazás helye, ideje;
e) a szálláshely címe, lakcím;
f) a bejelentést felvevő szerv megnevezése;
g) a tartózkodásra jogosító igazolás száma, érvényessége és a kiállító hatóság megnevezése;
h) az új úti okmány típusa, száma és érvényessége.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az úti okmány megtalálásáig, ennek hiányában a bejelentéstől számított öt évig kezeli.
101. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének, lakóhelyének bejelentésével összefüggő következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) a bejelentkezés, kijelentkezés időpontja;
c) a szálláshely címe, lakcím.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a szálláshely, lakóhely bejelentésétől, illetve a vendégkönyv leadásától számított öt évig kezeli.
102. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, valamint idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az arcképmás és az ujjnyomat;
c) az elrendelő szerv megnevezése, az elrendelő határozat száma;
d) az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama;
e) az idegenrendészeti vagy bírói kiutasítás hatálya alatt álló ujjnyomata.
(2) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtás kérése, illetve engedélyezése céljából a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezelheti:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) az úti okmány típusa, száma és érvényessége;
c) a kiutasítás végrehajtásához igénybe vett légijárat (-járatok) adatai (járatszám, indulási és érkezési hely, az indulás és érkezés ideje);
d) a hatósági kíséret indokoltsága;
e) az orvosi ellátásra, azonosítható járványos betegségre vonatkozó adatok;
f) a korábbi sikertelen kiutasítási kísérletekre vonatkozó adatok.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezés vagy a tilalom megszűnését követő öt évig kezeli.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az átszállítás kezdeményezését követő öt évig kezeli.
103. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) a külföldre utazási tilalmat kezdeményező szerv megnevezése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tilalom megszűnéséig kezeli.
104. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése céljából a Magyar Köztársaságban őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott vagy személyi szabadságában bármely más módon korlátozott, továbbá a rendkívüli eseményekben (haláleset, súlyos sérüléssel járó baleset stb.) érintett harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a) a természetes személyazonosító adatok;
b) a szálláshely címe, lakcím;
c) a büntetőeljárás adatai (a bűncselekmény törvényi minősítése és megnevezése), az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma;
d) a rendkívüli esemény adatai, az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tájékoztatási kötelezettség teljesítésétől számított három évig kezeli.
105. § Az idegenrendészeti hatóság a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i, 2725/2000/EK tanácsi rendelet 8. cikk (1) pontjában meghatározott adatokat kezeli.
106. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából – törvényben meghatározott adatkörben –
a) az igazságszolgáltatási szervek,
b) a nyomozó hatóságok,
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
d) a menekültügyi hatóság,
e) az adóhatóságok,
f) az idegenrendészeti eljárásban közreműködő szakhatóságok,
g) a vámhatóság,
h) az állampolgársági ügyekben eljáró hatóság,
i) a személyi adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság,
j) a munkaügyi hatóság,
k) a munkavédelmi hatóság és
l) a közegészségügyi hatóság
részére továbbíthat adatot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adattovábbításról az idegenrendészeti hatóság adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza, hogy mely szervnek, milyen célból továbbított adatokat. Az idegenrendészeti hatóság az adattovábbítási nyilvántartásban az adatokat az adat továbbításától számított öt évig kezeli.
(3) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos tájékoztatás nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekből megtagadható.
(4) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:
a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,
b) a bűntettesek, a kényszerintézkedés, illetve a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából,
c) a körözési nyilvántartásból,
d) a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,
e) a cégnyilvántartásból,
f) az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából és
g) a közegészségügyi hatóságtól.
107. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból külföldi bűnüldöző, határőrizeti, idegenrendészeti és igazságszolgáltatási szervnek, nemzetközi szervezetnek, illetve közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktussal létrehozott közösségi szervnek közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján – az azokban meghatározott adatkörben – továbbíthat adatot.
(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szervektől, szervezetektől közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján – az azokban meghatározott adatkörben – vehet át adatot.
108. § Az e törvény alapján kezelt adatok – személyazonosításra alkalmatlan módon – statisztikai célból továbbíthatók.
109. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény
a) 2. § j) pontja,
b) 9. §, (4)–(5), valamint (7) bekezdései,
c) 10–12. §-ai,
d) 13. § (1) bekezdés i) pontja,
e) 16. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész,
f) 18. § (2) bekezdése,
g) 33. § (2) bekezdés c) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés” szövegrész,
h) 42. § (4) bekezdés a) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés” szövegrész,
i) 65. § (3) bekezdése, valamint
j) 95. § (1) bekezdés g) pontjában a „valamint a területi érvényességére vonatkozó adat” szövegrész
a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(3) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény
a) 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, amely egyszeri, tartózkodási engedély átvétele céljából történő beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén;”;
b) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély kiadását engedélyezték.
(2) A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvénytelen, ha a kiadása alapjául szolgáló tartózkodási engedélyt visszavonták vagy visszavonásának lenne helye.
(3) Szezonális munkavállalási vízumot, illetve nemzeti vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(4) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;
b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt.
(5) A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelem, illetve a vízum visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”;
c) 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Tartózkodási engedélyt – ha e törvény másként nem rendelkezik – az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)–i) pontjaiban foglalt feltételeknek, és
a) nemzeti tartózkodási engedély iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes nemzeti vízummal, illetve
b) tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel.”;
d) 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély nem hosszabbítható meg.”
(4) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény
a) 9. § (1) bekezdésében az „a), c) és e) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a), valamint c)–e) pontjaiban” szöveg;
b) 9. § (3) bekezdés a) pontjában az „a), c) vagy e) pontjában” szövegrész helyébe az „a) vagy c)–e) pontjában” szöveg;
c) 18. § (1) bekezdés a) pontjában a „c)–h) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c)–i) pontjaiban” szöveg;
d) 26. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedélyt” szöveg;
e) 26. § (2) bekezdésében a „tartózkodási vízum” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedély” szöveg;
f) 28. § (1) bekezdésében a „c)–h) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c)–i) pontjaiban” szöveg lép.
(5) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény
a) 9. § (2) bekezdése;
b) 19. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve”, valamint a „tartózkodási vízummal” szövegrész;
c) 19. § (2), (4), (5) és (6) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve” szövegrész;
d) 19. § (8) bekezdésében a „tartózkodási vízummal” szövegrész;
e) 19. § (10) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve”, valamint a „tartózkodási vízumának, illetve” szövegrész;
f) 20. § (1) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve” szövegrész;
g) 20. § (2) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész;
h) 20. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízummal, illetve” szövegrész;
i) 20. § (5) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve” szövegrész;
j) 30. § (1) bekezdés a) pontjában a „tartózkodási vízumának” szövegrész;
k) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész;
l) 30. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész;
m) 35. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal,” szövegrész
hatályát veszti.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény;
b) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény 308. § (1) bekezdés a) pontjában „a 2001. évi XXXIX. törvény 98–101. §-a,” szövegrész;
c) az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 57–80. §-a, az azt megelőző „NYOLCADIK FEJEZET” fejezetcím és „A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról” cím, továbbá 145. §-a;
d) a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi I. törvény 42. § (1) bekezdésében „a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény 90. §-a (2) bekezdésének g) pontja” szövegrész;
e) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVI. törvény 10–31. §-a, 32. § a)–f) pontja, valamint 32. § (1) bekezdésének felvezető szövegében az „ezzel egyidejűleg” szövegrész;
f) a határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény 1. §-a, a 4. § (1) bekezdés 2., 4. és 6. pontja, a 13. § (2) bekezdésében a „vonaton vagy hajón” szövegrész, valamint a 13. § (3) bekezdése.
110. § (1) Az e törvény hatálybelépése előtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.
(2) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély, illetve letelepedési engedély az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.
(3) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, jogerősen el nem bírált vízum és tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a tartózkodási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata alapján kérelmét ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelemnek kell tekinteni.
(4) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, jogerősen el nem bírált letelepedési kérelemmel kapcsolatos eljárásban – a kérelmező nyilatkozata szerint – e törvény nemzeti letelepedési engedélyre vagy EK letelepedési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A harmadik országbeli állampolgárral szemben e törvény hatálybalépése előtt elrendelt kiutasítást előkészítő őrizetre e törvény kiutasítási őrizetre vonatkozó rendelkezéseit, az e törvény hatálybalépése előtt elrendelt visszautasítási őrizetre és idegenrendészeti őrizetre e törvény idegenrendészeti őrizetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
111. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a) az idegenrendészeti eljárás során, valamint a szálláshely, illetve a lakóhely bejelentésével, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatban eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás részletes rendjét;
b) a vízumkiadó hatóságok idegenrendészeti feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumeljárás részletes szabályait, a vízummentes beutazásra és tartózkodásra jogosító okmányok körét, valamint a vízumok kötelező formáját;
c) a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély és az EK letelepedési engedély kiállításának feltételeit és az okmányok formáját;
d) az érvényes úti okmányok körét;
e) a humanitárius célú tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása és visszavonása indítványozásának, valamint az idegenrendészeti és a nemzetbiztonsági, illetve a bűnüldöző szervek együttműködésének részletes szabályait;
f) a meghívólevél hatósági záradékkal történő ellátásának feltételeit és az eljárás részletes szabályait;
g) a kiutasítást előkészítő, valamint az idegenrendészeti őrizet és a kötelező tartózkodási hely létesítésével, illetve kijelölésével kapcsolatos végrehajtás szabályait, továbbá az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátásának és támogatásának részletes szabályait;
h) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának részletes közegészségügyi szabályait, valamint az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolásának szabályait;
i) a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét és kiszabásának rendjét;
j) a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelező magatartási szabályokat;
k) a repülőtéri tranzitterületen tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok ellátásának szabályait;
l) a befogadottak, a közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson tartózkodók és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok ellátásának, támogatásának szabályait;
m) a közösségi szállás létesítésének követelményeit, a közösségi szállás házirendjét;
n) a NATO–SOFA Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazásának és tartózkodásának részletes szabályait;
o) a tagállamok által hozott kiutasítási határozatok elismerésének és végrehajtásának részletes szabályait;
p) a hontalanság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait;
q) a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történő ellátásának részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza:
a) az e törvény szerinti formanyomtatványok, okmányok tartalmi előírásait és mellékleteit;
b) a harmadik országbeli állampolgárok be- és kiutazásával, valamint tartózkodásával, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállításra kerülő úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások díját;
c) a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet irányadó mértékét;
d) az idegenrendészeti eljárással összefüggő költségek viselésének szabályait;
e) a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított úti okmányok formáját.
(3) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek ki- és beutazásával, valamint tartózkodásával kapcsolatos egyes szabályokat rendelettel határozza meg.
(4) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter, hogy – az érintett miniszterekkel egyetértésben – az idegenrendészeti őrizet és a kitoloncolás végrehajtásának szabályait rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy – az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben – a közegészséget veszélyeztető betegségeket rendeletben állapítsa meg.
(6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor – a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében – más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.
112. § (1) A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Hőr. tv.) 4. § (1) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:
„16. légifuvarozó: az, aki a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére jogosult.”
(2) A Hőr. tv. 22. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép;
[A Határőrség rendészeti feladatkörében ellátja a következő feladatokat:]
„f) őrzi a saját és a külön jogszabály alapján kijelölt magyarországi objektumokat, elhárítja az államhatár rendje és a Határőrség által őrzött objektumok ellen irányuló erőszakos cselekményeket;”
(3) A Hőr. tv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Határőrség a feladatainak ellátása érdekében az általa törvény alapján kezelhető adatokat veheti át:
a) a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
b) a menekültügyi nyilvántartásból,
c) az útlevél hatóság központi nyilvántartásából, a külföldre utazásban korlátozottakra vonatkozó nyilvántartásából,
d) a központi személy- és tárgykörözési nyilvántartásból,
e) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
f) a bűnügyi nyilvántartásokból,
g) a Rendőrség az Rtv. 90. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásaiból,
h) a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak nyilvántartásából,
i) az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,
j) a közúti közlekedési nyilvántartásból,
k) a személyszállítást végző légifuvarozónak a légiközlekedésről szóló törvény alapján kezelt adatokat tartalmazó adatbázisaiból,
l) a határjelekre vonatkozó nyilvántartásból.”
(4) A Hőr. tv. a következő 65/A. §-sal egészül ki:
„65/A. § (1) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerve a határforgalom-ellenőrzés során – az illegális bevándorlás elleni hatósági intézkedések elősegítése céljából – az utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától jogosult a személyszállítást végző légi fuvarozótól a (2) bekezdésben felsorolt adatokat kérni azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban részes állam területéről szállít a személyszállítást végző légi fuvarozó a Magyar Köztársaság területére.
(2) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerve az (1) bekezdés alapján a következő adatokat kezeli:
a) az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve hontalan státuszát, úti okmányának számát és típusát, az indulási állomást,
b) a légi járművön szállított utasok létszámát,
c) a repülési tervben feltüntetett hívójelet,
d) a Magyar Köztársaság területére történő beutazási határátkelőhelyet,
e) a tervezett indulási és – a célállomásra történő – érkezési időt.
(3) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerve a (2) bekezdésben felsorolt adatokat a határforgalom-ellenőrzés végrehajtásának céljából átmeneti állományba menti. Az átmeneti állományt, az utas beléptetését vagy beléptetésének megtagadását, illetve visszautasítását követően, de legkésőbb az adatok átvételétől számított 24 órán belül törölni kell, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy arra a Határőrségnek e törvény 22. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott idegenrendészeti és a 22. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési feladatainak végrehajtásához szüksége van.”
(5) A Hőr. tv. 83. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:]
„f) a Határőrség objektumőrizettel, illetve objektumvédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat.”
(6) A Hőr. tv. 87. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) E törvény a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvnek való részleges megfelelést szolgálja.”
113. § A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Megszűnik a menedékes jogállás, ha]
„b) a menedékes Magyarországon letelepedett jogállást kapott;”
114. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, továbbá a bevándorolt és letelepedett jogállású harmadik országbeli állampolgárokra – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – alkalmazni kell.”
(2) Az Utv. 16. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A 18. §-ban foglalt kivétellel nem utazhat külföldre,]
„b) aki a büntetőeljárás keretében előzetes letartóztatásban, őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;
c) aki lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alatt áll;”
(3) Az Utv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére – kivéve, ha őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, illetve ideiglenes kiadatási letartóztatásban van – az útlevélhatóság különös méltánylást érdemlő okból meghatározott időtartamú külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez a 16. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt esetben a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság, d) pontja esetében a büntetés-végrehajtási bíró, az e) pont esetében pedig a 16. § (3) bekezdésében meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.”
(4) Az Utv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A korlátozás elrendelése céljából a következő szervek értesítik a központi adatkezelő szervet:
a) a 16. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt esetben a vádirat benyújtásáig a nyomozó hatóság, illetve az ügyész, a vádirat benyújtását követően a büntetőügyben eljáró bíróság a kényszerintézkedés hatálya alatt álló állampolgár személyi adatairól és lakcíméről, valamint a kényszerintézkedés elrendeléséről és megszűnéséről;
b) a 16. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az eljárás jogerős befejezése után a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt személyi adatairól és lakcíméről, a büntetés kitöltéséről vagy végrehajthatóságának megszűnéséről, a feltételes szabadságra bocsátásról, illetve a kényszergyógykezelés befejezéséről;
c) a 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti korlátozás kezdeményezésére jogosult hatóság azoknak az állampolgároknak a személyi adatairól és lakcíméről, továbbá a köztartozásuk mértékéről, illetve a köztartozás megszűnéséről, akiknek külföldre utazása korlátozását köztartozás meg nem fizetése miatt kezdeményezik.”
115. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) a következő 27/B. §-sal egészül ki:
„27/B. § (1) A személyszállítást végző légifuvarozó – az illegális bevándorlás elleni hatósági intézkedések elősegítése céljából – az utas vagy megbízottja, illetve a személyszállítást végző légifuvarozó megbízásából jegyértékesítést végző szolgáltató adatszolgáltatása alapján az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban együtt: schengeni határátlépési állam) területére beutazó utas alábbi személyes adatait kezeli:
a) a családi és utónevét;
b) az állampolgárságát, illetve hontalan státuszát;
c) az úti okmány számát, típusát, érvényességének idejét, a kiállító állam kódját;
d) a születési idejét;
e) a schengeni határátlépési állam területére történő beutazási határátkelőhelyet;
f) az indulási, a tranzit- és a célállomást.
(2) Az utas az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat köteles a légifuvarozó számára hozzáférhetővé tenni.
(3) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ott felsorolt adatokkal együtt az alábbi adatokat kezeli:
a) a légijárművön szállított utasok létszámát;
b) a repülési tervben feltüntetett hívójelet;
c) a tervezett indulási és – a célállomásra történő – érkezési időt.
(4) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) bekezdés szerinti adatokat a légijármű indulását megelőző 345. naptól a légijármű utolsó célállomáshelyére történő beérkezésétől számított 24 óráig kezelheti, továbbíthatja, ha az adattovábbítás törvényi feltételei az adatot igénylőnél fennállnak, ennek elteltével az adatokat törölni kell.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok – az utas kezdeményezése alapján – mindaddig megváltoztathatók, amíg az érintett járatra történő utasfelvételi eljárás be nem fejeződik.
(6) A személyszállítást végző légifuvarozó az (1) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat egyedi adatigénylés alapján továbbíthatja a határforgalom-ellenőrzésért felelős szervnek, amennyiben a személyszállítást végző légifuvarozó nem valamely schengeni határátlépési állam területéről szállít utasokat a Magyar Köztársaság területére.
(7) Amennyiben a személyszállítást végző légifuvarozó nem valamely schengeni határátlépési állam területéről szállít utasokat, az (1) bekezdésben, valamint a (3) bekezdésben meghatározott adatokat – egyedi adatigénylés alapján – az utasok repülésre történő bejelentkezésének befejezésétől továbbítja a légijármű célállomása szerinti, schengeni határátlépési állam határforgalom-ellenőrzésért felelős szervének.
(8) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az utasokat az adatok felvételével egyidejűleg tájékoztatni az adatok kezelőjéről és az esetleges adatfeldolgozójáról, a róla kezelt adatokról való tájékozódás és az adatok helyesbítésének jogáról, valamint arról, hogy adatait mely szervnek és milyen célból továbbíthatja.”
(2) Az Ltv. 74/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„d) a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről, 3. és 6. cikk.”
116. § (1) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 1. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem terjed ki a törvény hatálya arra a személyre]
„c) aki a Magyar Köztársaság területén bevándorolt, letelepedett, menekült vagy menedékes jogállást szerzett.”
(2) A Szátv. 21. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha]
„b) annak tulajdonosa bevándorolt vagy letelepedett jogállást kapott;”
117. § A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 34. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„g) a harmadik országbeli kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációját, valamint a kutatási megállapodásra vonatkozó követelményeket.”
118. § (1) A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) – ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt – közérdekű önkéntes tevékenységet akkor végezhet, ha
a) a fogadó szervezet az önkéntes által okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést kötött,
b) az önkéntes szállása, ellátása és visszautazása biztosított,
c) az önkéntes egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy rendelkezik az egészségügyi szolgáltatások költségét fedező biztosítással.”
(2) A Kötv. 6. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha]
„e) az önkéntes harmadik országbeli állampolgár, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt,”
(3) A Kötv. mellékletében a bejelentési lap 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Kíván-e olyan önkéntest foglalkoztatni, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt?”
119. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ástv.) a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Amennyiben az áldozatsegítő hatóság megállapítja, hogy a hozzá forduló harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, – a 9. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – tájékoztatja arról is, hogy
a) egy hónap gondolkodási idő áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy a bűncselekmény felderítésében a hatóságokkal együttműködik-e;
b) a gondolkodási idő tartamára ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra, a hatóságokkal való együttműködés időtartamára pedig tartózkodási engedélyre jogosult.”
(2) Az Ástv. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az áldozatsegítő hatóság a 9/A. § szerinti tájékoztatás megtörténtét követően – a büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul kezdeményezi az idegenrendészeti hatóságnál a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással történő ellátását.”
(3) Az Ástv. 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény 9/A. §-a és 43. § (3) bekezdése a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelv 5. és 6. cikkének való megfelelést szolgálja.”
120. § (1) E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről;
b) a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról;
c) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról;
d) a Tanács 2003/110/EK irányelve (2003. november 25.) a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról;
e) a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről;
f) a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről;
g) a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazása feltételeiről;
h) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról;
i) a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésről a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetőségéről;
j) a Tanács 1994. november 30-i állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére egyéni vállalkozás céljából történő belépésének korlátozásáról;
k) a Tanács 1995. december 22-i ajánlása az illegális migráció és az illegális munkavállalás elleni küzdelem eszközeinek harmonizálásáról, és az ellenőrzés eredményes módjainak fejlesztéséről;
l) a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a repülőtéri tranzitintézkedésekkel kapcsolatos közös fellépésről;
m) a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a helyi konzulátusok együttműködéséről a vízumokkal kapcsolatosan;
n) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik állambeli kísérő nélküli kiskorúakról;
o) a Tanács 1997. december 4-i állásfoglalása az érdekházasságok elleni küzdelem érdekében elfogadott intézkedésekről.
(2) E törvény a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
