1. E Jegyzőkönyv 1993. január 15-étől 1994. január 14-éig lesz nyitva Londonban bármelyik Állam által történő aláírásra, amelyek aláírták a 1992. évi Felelősségi Egyezményt.
2. A 4. szakasz értelmében e Jegyzőkönyvet azok az Államok fogják megerősíteni, elfogadni vagy jóváhagyni, melyek aláírták azt.
3. A 4. szakasz értelmében e Jegyzőkönyv nyitva áll azon Államok általi csatlakozásra, amelyek nem írták alá azt.
4. E Jegyzőkönyvet csak azok az Államok erősíthetik meg, fogadhatják el, hagyhatják jóvá vagy csatlakozhatnak ahhoz, melyek megerősítették, elfogadták, jóváhagyták a 1992. évi Felelősségi Egyezményt vagy csatlakoztak ahhoz.
5. A megerősítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást a Szervezet Főtitkáránál letétbe helyezett olyan értelmű hivatalos okirattal kell foganatosítani.
6. Az olyan Államot, amely Részese e Jegyzőkönyvnek, de nem Részese az 1971. évi Alap Egyezménynek, az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény rendelkezései fogják kötni annak más Részesei tekintetében, de nem lesznek kötve az 1971. évi Alap Egyezmény rendelkezései által annak más Részesei vonatkozásában.
7. Minden megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot, melyet az után helyeznek letétbe, amikor az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény egy módosítása hatályba lépett, úgy kell tekinteni, hogy az az ilyen módosítással is módosított Egyezményre vonatkozik.
29. cikk
1. Mielőtt e Jegyzőkönyv hatályba lép egy Államra nézve, annak az Államnak, a 28. cikk 5. szakaszában hivatkozott okirat letétbe helyezésekor, és azután évente a Szervezet Főtitkára által meghatározandó időpontban közölnie kell minden olyan személy nevét és címét, aki azon Állam vonatkozásában az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 10. cikke szerint hozzájárulást köteles fizetni az Alap részére, valamint aki az adott Állam területén a megelőző naptári évben átvett hozzájárulási mennyiségekre vonatkozó adatok közléséért felel.
2. Az átmeneti időszak alatt az Igazgató a Részesekre nézve évente közli a Szervezet Főtitkárával az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 10. cikke alapján az Alapnak hozzájárulás fizetésére kötelezett személyek által átvett hozzájárulási olajmennyiségeket.
30. cikk
1. E Jegyzőkönyv azt a napot követő 12 hónappal fog hatályba lépni, amelyen az alábbi követelmények teljesülnek:
(a) legalább nyolc Állam letétbe helyezte megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát a Szervezet Főtitkáránál; és
(b) a Szervezet Főtitkára, a 29. cikknek megfelelően megkapta az információt, hogy azok a személyek, akik az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 10. cikke alapján kötelesek hozzájárulást fizetni, az előző naptári évben összesen legalább 450 millió tonna mennyiségű hozzájárulási olajat vettek át.
2. Mindazonáltal e Jegyzőkönyv nem lép hatályba korábban, mint ahogy az 1992. évi Felelősségi Egyezmény hatályba lép.
3. Azon államok, amelyek a Jegyzőkönyv hatálybalépésnek 1. szakasz szerinti feltételei teljesülését követően erősítik meg, fogadják el, hagyják jóvá azt vagy csatlakoznak hozzá, a Jegyzőkönyv az okiratnak az Állam által történt letétbe helyezése napját követően eltelt 12 hónap múlva fog hatályba lépni.
4. Megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot letétbe helyező Állam, okiratának letétbe helyezésekor nyilatkozatot tehet, hogy az okirat nem lép hatályba a 31. cikk szerinti hat hónapos időszak végéig.
5. Minden Állam, amely az előző szakasznak megfelelően nyilatkozatot tett, azt bármikor visszavonhatja a Szervezet Főtitkárához címzett értesítéssel. Minden ilyen visszavonás a kézbesítés napján lép hatályba, és az ilyen visszavonást foganatosító minden Államot úgy kell tekinteni, hogy az azon a napon helyezte letétbe a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát e Jegyzőkönyv vonatkozásában.
6. Minden Államot, amelyik az 1969. évi Felelősségi Egyezményt módosító 1922. évi Jegyzőkönyv 13. cikkének 2. szakasza alapján nyilatkozatot tett, úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot tett e cikk 4. szakasza alapján is. A nyilatkozat visszavonását a nevezett 13. cikk 2. szakasza alapján úgy kell tekinteni, hogy az az e cikk 5. szakasza alapján tett visszavonást is képez.
31. cikk
A 30. cikk értelmében azt a napot követő hat hónapon belül, amikor a következő követelmények teljesülnek:
(a) legalább nyolc Állam Részese lett e Jegyzőkönyvnek, vagy a Szervezet Főtitkáránál letétbe helyezte a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat, akár vonatkozik rá a 30. cikk 4. szakasza, akár nem, és
(b) a Szervezet Főtitkárra a 29. cikknek megfelelően megkapta azt az információt, hogy azok a személyek, akik az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 10. cikke alapján hozzájárulást kötelesek fizetni, az előző naptári évben összesen legalább 750 millió tonna mennyiségű hozzájárulási olajat vettek át;
E Jegyzőkönyv Részes Államainak, illetve a megerősítési, elfogadási jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot letétbe helyezett Államoknak, akár vonatkozik rájuk a 30. cikk 4. szakasza, akár nem, fel kell mondaniuk az 1971. évi Alap Egyezményt és az 1969. évi Felelősségi Egyezményt az e cikkben meghatározott hat hónapos időszak lejártával. A felmondásba felmondásról szóló okirat letétbe helyezésének napját követő 12 hónap elteltével lép hatályba.
32. cikk
1. Az 1992. évi Alap Egyezmény felülvizsgálatának vagy módosításának céljára a Szervezet konferenciát hívhat össze.
2. A Szervezet az összes Szerződő Állam legalább egyharmadának kérésére hív össze egy konferenciát az 1992. évi Alap Egyezmény felülvizsgálatának vagy módosításának céljára.
33. cikk
1. A Szerződő Államok legalább egynegyedének kérésére az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 4. cikkének 4. szakaszában lefektetett felelősségi határok bármilyen módosítására vonatkozó javaslatot a Főtitkár fog köröztetni a Szervezet összes Tagjához és minden Szerződő Államhoz.
2. A fentiek szerint javasolt és köröztetett minden módosítást be kell terjeszteni megvizsgálásra a Szervezet Jogi Bizottságához, a köröztetésének napja után legalább hat hónappal.
3. Az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Alap Egyezmény minden Szerződő Állama, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e a Szervezetnek vagy sem, jogosult részt venni a Jogi Bizottság munkájában a módosítások megvizsgálása és elfogadása során.
4. A módosításokat a 3. szakasz szerint kibővített Jogi Bizottságban jelenlévő és szavazó Szerződő Államok kétharmados többségével kell elfogadni, azzal a feltétellel, hogy a szavazás idején a Szerződő Államok legalább fele jelen van.
5. A korlátozásokat módosító javaslat tárgyalása során a Jogi Bizottságnak figyelembe kell vennie az események tapasztalatait, különösen az azokból eredő kár összegét, és a monetáris értékek változásait. Ugyancsak figyelembe kell vennie az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 4. cikkének 4. szakaszában és az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezmény V. cikkének 1. szakaszában foglalt korlátozások közötti viszonyt.
6. (a) Az e cikk szerinti határok semmilyen módosítását nem lehet mérlegelni sem 1998. január 15-e előtt, sem hamarabb, mint öt évvel az e cikk szerinti valamely előző módosítás hatálybalépése után. E cikk semmilyen módosítását nem lehet mérlegelni, mielőtt e Jegyzőkönyv hatályba lépett.
(b) Semmilyen korlátozási összeget nem lehet annyira megnövelni, hogy az meghaladja azt az összeget, amely megfelel az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezményben lefektetett korlátozási összegnek, az 1993. január 1-jei összesített alapról számítva, és évi 6%-kal megnövelve.
(c) Semmilyen korlátozási összeget nem lehet annyira megnövelni, hogy az meghaladja az e Jegyzőkönyvvel módosított 1969. évi Alap Egyezményben lefektetett korlátozási összeg háromszorosát.
7. A Szervezet értesít minden Szerződő Államot a 4. szakasznak megfelelően elfogadott minden módosításról. A módosítást az értesítés napjától számított 18 hónapos időszak végén kell elfogadottnak tekinteni, kivéve, ha a nevezett időn belül azon Államok legalább egynegyede, amelyek a módosítás Jogi Bizottság általi elfogadása idején Szerződő Államok voltak, közölte a Szervezettel, hogy nem fogadja el a módosítást, amely esetben a módosítás elvetett és hatálytalan lesz.
8. A 7. szakasznak megfelelően elfogadottnak tekintett módosítás annak elfogadása után 18 hónappal lép hatályba.
9. A módosítás minden Szerződő Államra nézve kötelező, kivéve, ha azon módosítás hatálybalépése előtt legalább hat hónappal a 34. cikk 1. és 2. szakaszainak megfelelően felmondják e Jegyzőkönyvet. Az ilyen felmondás akkor lép hatályba, amikor a módosítás hatályba lép.
10. Amikor a Jogi Bizottság elfogadott egy módosítást, de az elfogadásának 18 hónapos ideje még nem járt le, az olyan Államra nézve, amely azon idő alatt válik Szerződő Állammá, kötelező lesz a módosítás, ha az hatályba lép. Az olyan Államra nézve, amely a nevezett idő után válik Szerződő Állammá, kötelező lesz az olyan módosítás, amelyet a 7. szakasznak megfelelően fogadtak el. Az e szakaszban hivatkozott esetekben egy Államra nézve akkor válik kötelezővé egy módosítás, amikor az hatályba lép, vagy - amennyiben az később történik - amikor e Jegyzőkönyv hatályba lép arra az Államra nézve.
34. cikk
1. E Jegyzőkönyvet bármelyik Fél bármikor felmondhatja az azt követő napon, amikor az hatályba lép arra a Félre nézve.
2. A felmondást a Szervezet Főtitkáránál letétbe helyezett okirattal kell foganatosítani.
3. A felmondás tizenkét hónappal, vagy a felmondási okiratban meghatározott hosszabb idővel, annak a Szervezet Főtitkáránál történt letétbe helyezése után lép hatályba.
4. Az 1992. évi Felelősségi Egyezmény felmondását e Jegyzőkönyv felmondásának kell tekinteni. Az ilyen felmondás azon a napon lép hatályba, amelyen az 1969. évi Felelősségi Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv hatályba lép az azon Jegyzőkönyv 16. szakaszának megfelelően.
5. E Jegyzőkönyv minden Szerződő Államát, amely a 31. cikkben foglaltaknak megfelelően felmondta az 1971. évi Alap Egyezményt és az 1969. évi Felelősségi Egyezményt, úgy kell tekinteni, hogy felmondta e Jegyzőkönyvet a nevezett cikkben említett hat hónapos idő után tizenkét hónappal történő hatálybalépéssel. Attól a naptól, amikor a 31. cikkben írt felmondás hatályba lép, e Jegyzőkönyv minden Részesét, amely letétbe helyez az 1969. évi Felelősségi Egyezményhez egy megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratot, úgy kell tekinteni, hogy felmondta e Jegyzőkönyvet attól a naptól kezdődő hatállyal, amelyen az ilyen okirat hatályba lép.
6. Az e Jegyzőkönyv Részesei között az 1971. évi Alap Egyezmény 41. cikkének megfelelően bármelyikük által történő felmondását semmiképpen sem lehet úgy értelmezni, mint az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény felmondását.
7. Az e Jegyzőkönyvvel módosított 1971. évi Alap Egyezmény 10. cikkében foglalt rendelkezés szerint, amennyiben a módosított Egyezmény 12. cikk 2. (b) szakaszában meghatározott esemény a Jegyzőkönyv felmondásának hatálybalépése előtt következik be, az esemény tekintetében előírt hozzájárulási kötelezettségek fennmaradnak abban az esetben is, ha a jegyzőkönyvben részes Fél a Jegyzőkönyvben való részes viszonyát felmondja.
35. cikk
1. Egy felmondási okirat letétbe helyezése után bármely Szerződő Állam, amely úgy gondolja, hogy annak eredménye jelentősen meg fogja növelni a megmaradó Szerződő Államok számára a hozzájárulások szintjét, 90 napon belül kérheti az Igazgatót, hogy hívja össze a Közgyűlés rendkívüli ülését. Az Igazgató a kérés kézhezvétele után legkésőbb 60 nappal hívja össze a Közgyűlést.
2. Az Igazgató saját kezdeményezésére összehívhatja a Közgyűlés rendkívüli ülését, hogy az egy felmondási okirat letétbe helyezése után 60 napon belül összeüljön, amennyiben úgy gondolja, hogy az ilyen felmondás jelentősen növelni fogja a megmaradó Szerződő Államok hozzájárulásainak szintjét.
3. Amennyiben a Közgyűlés az 1. vagy 2. szakasznak megfelelően összehívott rendkívüli ülésen úgy dönt, hogy a felmondás a hozzájárulások szintjének jelentős megnövelését fogja eredményezni a fennmaradó Szerződő Államok számára, legkésőbb 120 nappal azon dátum előtt, amelyen az ilyen felmondás hatályba lép, bármely Állam felmondhatja ezt a Jegyzőkönyvet ugyanazon napi hatállyal.
36. cikk
1. E Jegyzőkönyv hatálya megszűnik azon a napon, amelyen a Szerződő Államok száma három alá csökken.
2. Azon Államok, amelyeket köt e Jegyzőkönyv, egy nappal azon dátum előtt, amelyen hatálya megszűnik, lehetővé kell, hogy tegyék az Alap számára az e Jegyzőkönyv 37. cikkében leírt feladatainak elvégzését, és csak erre a célra kötve maradnak e Jegyzőkönyv által.
37. cikk
1. Amennyiben megszűnik e Jegyzőkönyv hatálya, az Alap annak ellenére:
(a) eleget tesz kötelezettségeinek minden esemény tekintetében, amely az előtt következik be, hogy megszűnik a Jegyzőkönyv hatálya;
(b) jogosult lesz a hozzájárulásokhoz való jogainak gyakorlására olyan mértékig, amennyire ezek a hozzájárulások szükségesek az (a) alpont szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez, beleértve az Alap e célra történő adminisztrálásának költségeit.
2. A Közgyűlés megtesz az Alap teljes felszámolásához szükséges minden intézkedést, beleértve a megmaradó eszközök méltányos elosztását azon személyek között, akik hozzájárultak az Alaphoz.
3. E cikk céljára az Alap jogi személy marad.
38. cikk
1. E Jegyzőkönyv és annak a 33. cikk alapján elfogadott minden módosítása a Szervezet Főtitkáránál lesz letétbe helyezve.
2. A Szervezet Főtitkára
(a) értesít minden Államot, amelyek aláírták e Jegyzőkönyvet, vagy ahhoz csatlakoztak:
(i) minden egyes új aláírásról, vagy egy okirat letétbe helyezéséről, annak dátumával együtt;
(ii) a 30. cikk szerinti minden egyes nyilatkozatról vagy értesítésről, beleértve az azon cikknek megfelelően megtettnek tekintett nyilatkozatokat és visszavonásokat;
(iii) e Jegyzőkönyv hatálybalépésének napjáról;
(iv) a dátumokról, amelyeken a 31. cikkben rendelt felmondásokat meg kell tenni;
(v) a kártérítési összegek korlátozásaira vonatkozó minden javaslatról, amelyet a 33. cikk 1. szakaszának megfelelően tettek;
(vi) minden módosításról, amelyet a 33. cikk 4. szakaszának megfelelően fogadtak el;
(vii) a 33. cikk 7. szakaszának megfelelően elfogadottnak tekintett minden módosításról, azzal a dátummal együtt, amelyen az a módosítást az azon cikk 8. és 9. szakaszának megfelelően hatályba lép;
(viii) az e Jegyzőkönyvet felmondó minden okirat letétbe helyezéséről, a letétbe helyezés napjával és azzal a dátummal együtt, amelyen hatályba lép;
(ix) a 34. cikk 5. szakaszának megfelelően megtettnek tekintett minden felmondásról;
(x) az e Jegyzőkönyv bármelyik cikke által előírt minden közlésről;
(b) továbbítja e Jegyzőkönyv hitelesített másolatait minden Szerződő Államhoz és minden Államhoz, amely csatlakozik e Jegyzőkönyvhöz.
3. Amint e Jegyzőkönyv hatályba lép, a Szervezet Főtitkára eljuttatja azt az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságához az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 102. cikkének megfelelően történő nyilvántartásba vétel és közzététel végett,
39. cikk
E Jegyzőkönyv egyetlen eredeti példányban készült angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelveken, mindegyik szöveg egyformán hiteles.
KÉSZÜLT LONDONBAN, ezerkilencszázkilencvenkettő november huszonhetedik napján.
ENNEK TANÚSÍTÁSÁRA alulírottak, kormányaik által erre a célra megfelelően felhatalmazva, aláírták a Jegyzőkönyvet.”
4. § Az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 2003. évi jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
THE CONTRACTING STATES TO THE PRESENT PROTOCOL,
BEARING IN MIND the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1992 (hereinafter „the 1992 Liability Convention”),
HAVING CONSIDERED the International Convention on the Establishment of an International Fund for Compensation for Oil Pollution Damage, 1992 (hereinafter „the 1992 Fund Convention”),
AFFIRMING the importance of maintaining the viability of the international oil pollution liability and compensation system,
NOTING that the maximum compensation afforded by the 1992 Fund Convention might be insufficient to meet compensation needs in certain circumstances in some Contracting States to that Convention,
RECOGNIZING that a number of Contracting States to the 1992 Liability and 1992 F-und Conventions consider it necessary as a matter of urgency to make available additional funds for compensation through the creation of a supplementary scheme to which States may accede if they so wish,
BELIEVING that the supplementary scheme should seek: to ensure that victims of oil pollution damage are compensated in fall for their loss or damage and should also alleviate the difficulties faced by victims in cases where there is a risk that the amount of compensation available under the 1992 Liability and 1992 Fund Conventions will be insufficient to pay established claims in full and that as a consequence the International Oil Pollution Compensation Fund, 1992, has decided provisionally that it will pay only a proportion of any established claim,
CONSIDERING that accession to the supplementary scheme will be open only to Contracting States to the 1992 Fund Convention,
Have agreed as follows:
Article 1
For the purposes of this Protocol:
1. „1992 Liability Convention” means the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1992;
2. „1992 Fund Convention” means the International Convention on the Establishment of an International Fund for Compensation for Oil Pollution Damage, 1992;
3. „1992 Fund” means the International Oil Pollution Compensation Fund, 1992, established under the 1992 Fund Convention;
4. „Contracting State” means a Contracting State to this Protocol, unless stated otherwise;
5. When provisions of the 1992 Fund Convention are incorporated by reference into this Protocol, „Fund” in that Convention means Supplementary Fund”, unless stated otherwise;
6. „Ship”, „Person”, „Owner”, „Oil”, „Pollution Damage”, „Preventive Measures” and „Incident” have the same meaning as in article 1 of the 1992 Liability Convention;
7. „Contributing Oil”, „Unit of Account”, „Ton”, „Guarantor” and „Terminal installation” have the same meaning as in article I of the 1992 Fund Convention, unless stated otherwise;
8. „Established claim” means a claim which has been recognised by the 1992 Fund or been accepted as admissible by decision of a competent court binding upon the 1992 Fund not subject to ordinary forms of review and which would have been fully compensated if the limit set out in article 4, paragraph 4, of the 1992 Fund Convention had not been applied lo that incident;
9. „Assembly „ means the Assembly of the International Oil Pollution Compensation Supplementary Fund, 2003, unless otherwise indicated;
10. „Organisation” means the International Maritime Organisation;
11. „Secretary-General” means the Secretary-General of the Organisation.
Article 2
1. An International Supplementary Fund for compensation for pollution damage, to be named „The International Oil Pollution Compensation Supplementary Fund. 2003” (hereinafter „the Supplementary Fund”), is hereby established.
2. The Supplementary Fund shall in each Contracting State be recognised as a legal person capable under the laws of that State of assuming rights and obligations and of being a party in legal proceedings before the courts of that State. Each Contracting State shall recognise the Director of the Supplementary Fund as the legal representative of the Supplementary Fund.
Article 3
This Protocol shall apply exclusively:
(a) to pollution damage caused:
(i) in the territory, including the territorial sea, of a Contracting State, and
(ii) the exclusive economic zone of a Contracting State, established in accordance with international law, or, if a Contracting State has not established such a zone, in an area beyond and adjacent to the territorial sea of that State determined by that State in accordance with international law and extending not more than 200 nautical miles from the baselines from which the breadth of its territorial sea is measured;
(b) to preventive measures, wherever taken, to prevent or minimise such damage.
Article 4
1. The Supplementary Fund shall pay compensation to any person suffering pollution damage if such person has been unable to obtain full and adequate compensation for an established claim for such damage under the terms of the 1992 Fund Convention, because the total damage exceeds, or there is a risk that it will exceed, the applicable limit of compensation laid down in article 4, paragraph 4, of the 1992 Fund Convention in respect of any one incident.
(a) The aggregate amount of compensation payable by the Supplementary Fund under this article shall in respect of any one incident be limited, so that the total sum of that amount together with the amount of compensation actually paid under the 1992 Liability Convention and the 1992 Fund Convention within the scope of application of this Protocol shall not exceed 750 million units of account.
(b) The amount of 750 million units of account mentioned in paragraph 2(a) shall be converted into national currency on the basis of the value of that currency by reference to the Special Drawing Right on the date determined by the Assembly of the 1992 Fund for conversion of the maximum amount payable under the 1992 Liability and 1992 Fund Conventions.
3. Where the amount of established claims against the Supplementary Fund exceeds the aggregate amount of compensation payable under paragraph 2, the amount available shall be distributed in such a manner that the proportion between any established claim and the amount of compensation actually recovered by the claimant under this Protocol shall be the same for all claimants.
4. The Supplementary Fund shall pay compensation in respect of established claims as defined in article I, paragraph 8. and only in respect of such claims.
Article 5
The Supplementary Fund shall pay compensation when the Assembly of the 1992 Fund has considered that the total amount of the established claims exceeds, or there is a risk that the total amount of established claims will exceed the aggregate amount of compensation available under article 4, paragraph 4, of the 1992 Fund Convention and that as a consequence the Assembly of the 1992 Fund has decided provisionally or finally that payments will only be made for a proportion of any established claim. The Assembly of the Supplementary Fund shall then decide whether and to what extent the Supplementary Fund shall pay the proportion of any established claim not paid under the 1992 Liability Convention and the 1992 Fund Convention.
Article 6
1. Subject to article 15, paragraphs 2 and 3, rights to compensation against the Supplementary Fund shall be extinguished only if they are extinguished against the 1992 Fund under article 6 of the 1992 Fund Convention.
2. A claim made against the 1992 Fund shall be regarded as a claim made by the same claimant against the Supplementary Fund.
Article 7
1. The provisions of article 7, paragraphs 1, 2, 4, 5 and 6, of the 1992 Fund Convention shall apply to actions for compensation brought against the Supplementary Fund in accordance with article 4, paragraph I, of this Protocol.
2. Where an action for compensation for pollution damage has been brought before a court competent under article IX of the 1992 Liability Convention against the owner of a ship or his guarantor, such court shall have exclusive jurisdictional competence over any action against the Supplementary Fund for compensation under the provisions of article 4 of this Protocol in respect of the same damage. However, where an action for compensation for pollution damage under the 1992 Liability Convention has been brought before a court in a Contracting State to the 1992 Liability Convention but not to this Protocol, any action against the Supplementary Fund under article 4 of this Protocol shall at the option of the claimant be brought either before a court of the State where the Supplementary Fund has its headquarters or before any court of a Contracting Slate to this Protocol competent under article IX of the 1992 Liability Convention.
3. Notwithstanding paragraph I, where an action for compensation for pollution damage against the 1992 Fund has been brought before a court in a Contracting State to the 1992 Fund Convention but not to this Protocol, any related action against the Supplementary Fund shall, at the option of the claimant, be brought either before a court of the Stale where the Supplementary’ Fund has its headquarters or before any court of a Contracting State competent under paragraph I.
Article 8
1. Subject to any decision concerning the distribution referred to in article 4, paragraph 3 of this Protocol, any judgment given against the Supplementary Fund by a court having jurisdiction in accordance with article 7 of this Protocol, shall, when it has become enforceable in the State of origin and is in that State no longer subject to ordinary forms of review, be recognised and enforceable in each Contracting State on the same conditions as are prescribed in article X of the 1992 Liability Convention.
2. A Contracting State may apply other rules for the recognition and enforcement of judgments, provided that their effect is to ensure that judgments are recognised and enforced at least to the same extent as under paragraph I.
Article 9
1. The Supplementary Fund shall, in respect of any amount of compensation for pollution damage paid by the Supplementary Fund in accordance with article 4, paragraph I, of this Protocol, acquire by subrogation the rights that the person so compensated may enjoy under the 1992 Liability Convention against the owner or his guarantor.
2. The Supplementary Fund shall acquire by subrogation the rights that the person compensated by it may enjoy under the 1992 Fund Convention against the 1992 Fund.
3. Nothing in this Protocol shall prejudice any right of recourse or subrogation of the Supplementary Fund against persons other than those referred to in the preceding paragraphs. In any event the right of the Supplementary Fund to subrogation against such person shall not be less favourable than that of an insurer of the person to whom compensation has been paid.
4. Without prejudice to any other rights of subrogation or recourse against the Supplementary Fund which may exist, a Contracting State or agency thereof which has paid compensation for pollution damage in accordance with provisions of national law shall acquire by subrogation the rights which the person so compensated would have enjoyed under this Protocol.
Article 10
Annual contributions to the Supplementary Fund shall be made in respect of each Contracting State by any person who, in the calendar year referred to in article 11, paragraph 2(a) or (b), has received in total quantities exceeding 150,000 tons:
(a) in the ports or terminal installations in the territory of that State contributing oil carried by sea to such ports or terminal installations; and
(b) in any installations situated in the territory of that Contracting State contributing oil which has been carried by sea and discharged in a port or terminal installation of a non-Contracting State, provided that contributing oil shall only be taken into account by virtue of this sub-paragraph on first receipt in a Contracting State after its discharge in that non-Contracting State.
The provisions of article 10, paragraph 2. of the 1992 Fund Convention shall apply in respect of the obligation to pay contributions to the Supplementary Fund.
Article 11
With a view to assessing the amount of annual contributions due if any, and taking account of the necessity to maintain sufficient liquid funds, the Assembly shall for each calendar year make an estimate in the form of a budget of:
(i) Expenditure
(a) costs and expenses of the administration of the Supplementary Fund in the relevant year and any deficit from operations in preceding years;
(b) payments to „be made by the Supplementary Fund in the relevant year for the satisfaction of claims against the Supplementary Fund due under article 4, including repayments on loans previously taken by the Supplementary Fund for the satisfaction of such claims;
(ii) Income
(a) surplus funds from operations in preceding years, including any interest;
(b) annual contributions, if required to balance the budget;
(c) any other income.
2. The Assembly shall decide the total amount of contributions to be levied. On the basis of that decision, the Director of the Supplementary Fund shall, in respect of each Contracting State, calculate for each person referred to in article 10, the amount of that person’s annual contribution;
(a) in so far as the contribution is for the satisfaction of payments referred to in paragraph l(i)(a) on the basis of a fixed sum for each ton of contributing oil received in the relevant State by such person during the preceding calendar year; and
(b) in so far as the contribution is for the satisfaction of payments referred to in paragraph l(i)(b) on the basis of a fixed sum for each ton of contributing oil received by such person during the calendar year preceding that in which the incident in question occurred, provided that State was a Contracting State to this Protocol at the date of the incident.
3. The sums referred to in paragraph 2 shall be arrived at by dividing the relevant total amount of contributions required by the total amount of contributing oil received in all Contracting States in the relevant year.
4. The annual contribution shall be due on the date to be laid down in the Internal Regulations of the Supplementary Fund. The Assembly may decide on a different date of payment.
5. The Assembly may decide, under conditions to be laid down in the Financial Regulations of the Supplementary Fund, to make transfers between funds received in accordance with paragraph 2(a) and funds received in accordance with paragraph 2(b).
Article 12
1. The provisions of article 13 of the 1992 Fund Convention shall apply to contributions to the Supplementary Fund.
2. A Contracting State itself may assume the obligation to pay contributions to the Supplementary Fund in accordance with the procedure set out in article 1.4 of the 1992 Fund Convention.
Article 13
1. Contracting States shall communicate to the Director of the Supplementary Fund information on oil receipts in accordance with article 15 of the 1992 Fund Convention provided, however, that communications made to the Director of the 1992 Fund under article 15, paragraph 2, of the 1992 Fund Convention shall be deemed to have been made also under this Protocol.
2. Where a Contracting State does not fulfil its obligations to submit the communication referred to in paragraph I and this results in a financial loss for the Supplementary Fund, that Contracting State shall be liable to compensate the Supplementary Fund for such loss. The Assembly shall, on the recommendation of the Director of the Supplementary Fund, decide whether such compensation shall be payable by that Contracting State.
Article 14
1. Notwithstanding article .10, for the purposes of this Protocol there shall be deemed to be a minimum receipt of I million tons of contributing oil in each Contracting State.
2. When the aggregate quantity of contributing oil received in a Contracting State is less than I million tons, the Contracting State shall assume the obligations that would be incumbent under this Protocol on any person who would be liable to contribute to the Supplementary Fund in respect of oil received within the territory of that State in so far as no liable person exists for the aggregated quantity of oil received.
Article 15
1. If in a Contracting State there is no person meeting the conditions of article 10, that Contracting State shall for the purposes of this Protocol inform the Director of the Supplementary Fund thereof.
2. No compensation shall be paid by the Supplementary Fund for pollution damage in the territory, territorial sea or exclusive economic zone or area determined in accordance with article 3(a)(ii), of this Protocol, of a Contracting State in respect of a given incident or for preventive measures, wherever taken, to prevent or minimise such damage, until the obligations lo communicate lo the Director of the Supplementary Fund according to article 13, paragraph 1 and paragraph 1 of this article have been complied with in respect of that Contracting State for all years prior to the occurrence of that incident. The Assembly shall determine in the Internal Regulations the circumstances under which a Contracting State shall be considered as having failed to comply with its obligations.
3. Where compensation has been denied temporarily in accordance with paragraph 2, compensation shall be denied permanently in respect of that incident if the obligations to communicate to the Director of the Supplementary Fund under article 13, paragraph I and paragraph I of this article, have not been complied with within one year after the Director of the Supplementary Fund has notified the Contracting State of its failure to report.
4. Any payments of contributions due to the Supplementary Fund shall be set off against compensation due to the debtor, or the debtor’s agents.
Article 16
1. The Supplementary Fund shall have an Assembly and a Secretariat headed by a Director.
2. Articles 17 to 20 and 28 to 33 of the 1992 Fund Convention shall apply to the Assembly, Secretariat and Director of the Supplementary Fund.
3. Article 34 of the 1992 Fund Convention shall apply to the Supplementary Fund.
Article 17
1. The Secretariat of the 1992 Fund, headed by the Director of the 1992 Fund, may also function as the Secretariat and the Director of the Supplementary Fund.
2. If, in accordance with paragraph 1, the Secretariat and the Director of the 1992 Fund also perform the function of Secretariat and Director of the Supplementary Fund, the Supplementary Fund shall be represented, in cases of conflict of interests between the 1992 Fund and the Supplementary Fund, by the Chairman of the Assembly.
3. The Director of the Supplementary Fund, and the staff and experts appointed by the Director of the Supplementary Fund, performing their duties under this Protocol and the 1992 Fund Convention, shall not be regarded as contravening the provisions of article 30 of the 1992 Fund Convention as applied by article 16, paragraph 2, of this Protocol in so far as they discharge their duties in accordance with this article.
4. The Assembly shall endeavour not to take decisions which are incompatible with decisions taken by the Assembly of the 1992 Fund. If differences of opinion with respect to common administrative issues arise, the Assembly shall try to reach a consensus with the Assembly of the 1992 Fund, in a spirit of mutual co-operation and with the common aims of both organisations in mind.
5. The Supplementary Fund shall reimburse the 1992 Fund all costs and expenses arising from administrative services performed by the 1992 Fund on behalf of the Supplementary Fund.
Article 18
1. Subject to paragraph 4, the aggregate amount of the annual contributions payable in respect of contributing oil received in a single Contracting Slate during a calendar year shall nut exceed 20% of the total amount of annual contributions pursuant to this Protocol in respect of that calendar year,
2. If the application of the provisions in article 11, paragraphs 2 and 3, would result in the aggregate amount of the contributions payable by contributors in a single Contracting State in respect of a given calendar year exceeding 20% of the total annual contributions, the contributions payable by all contributors in that State shall be reduced pro rata so that their aggregate contributions equal 20% of the total annual contributions to the Supplementary Fund in respect of that year.
3. If the contributions payable by persons in a given Contracting State shall be reduced pursuant to paragraph 2, the contributions payable by persons in all other Contracting States shall be increased pro rata so as to ensure that the total amount of contributions payable by all persons liable to contribute to the Supplementary Fund in respect of the calendar year in question will reach the total amount of contributions decided by the Assembly.
4. The provisions in paragraphs I to 3 shall operate until the total quantity of contributing oil received in all Contracting States in a calendar year, including the quantities referred to in article 14, paragraph 1, has reached 1,000 million tons or until a period of 10 years after the date of entry into force of this Protocol has elapsed, whichever occurs earlier.
Article 19
1. This Protocol shall be open for signature at London from 31 July 2003 to 30 July 2004.
2. States may express their consent to be bound by this Protocol by:
(a) signature without reservation as to ratification, acceptance or approval; or
(b) signature subject to ratification, acceptance or approval followed by ratification, acceptance or approval; or
(c) accession.
3. Only Contracting States to the 1992 Fund Convention may become Contracting States to this Protocol.
4. Ratification, acceptance, approval or accession shall be effected by the deposit of a formal instrument to that effect with the Secretary-General.
Article 20
Before this Protocol comes into force for a State, that State shall, when signing this Protocol in accordance with article 19, paragraph 2(a), or when depositing an instrument referred to in article 19, paragraph 4 of this Protocol, and annually thereafter at a date to be determined by the Secretary-General, communicate to the Secretary-General the name and address of any person who in respect of that State would be liable to contribute to the Supplementary Fund pursuant to article 10 as well as data on the relevant quantities of contributing oil received by any such person in the territory of that State during the preceding calendar year.
Article 21
1. This Protocol shall enter into force three months following the date on which the following requirements are fulfilled:
(a) at least eight States have signed the Protocol without reservation as to ratification, acceptance or approval, or have deposited instruments of ratification, acceptance, approval or accession with the Secretary-General; and
(b) the Secretary-General has received information from the Director of the 1992 Fund that those persons who would be liable to contribute pursuant to article 10 have received during the preceding calendar year a total quantity of at least 450 million tons of contributing oil, including the quantities referred to in article 14, paragraph 1.
2. For each State which signs this Protocol without reservation as to ratification, acceptance or approval, or which ratifies, accepts, approves or accedes to this Protocol, after the conditions in paragraph I for entry into force have been met, the Protocol shall enter into force three months following the date of the deposit by such State of the appropriate instrument.
3. Notwithstanding paragraphs 1 and 2, this Protocol shall not enter into force in respect of any State until the 1992 Fund Convention enters into force for that State.
Article 22
The Secretary-General shall convene the first session of the Assembly. This session shall take place as soon as possible after the entry into force of this Protocol and, in any case, not more than thirty days after such entry into force.
Article 23
1. A conference for the purpose of revising or amending this Protocol may be convened by the Organisation.
2. The Organisation shall convene a Conference of Contracting Stales for the purpose of revising or amending this Protocol at the request of not less than one third of all Contracting States.
Article 24
1. Upon the request of at least one quarter of the Contracting States, any proposal to amend the limit of the amount of compensation laid down in article 4, paragraph 2 (a), shall be circulated by the Secretary-General to all Members of the Organisation and to all Contracting States.
2. Any amendment proposed and circulated as above shall be submitted to the Legal Committee of the Organisation for consideration at a date at least six mouths after the date of its circulation.
3. All Contracting States to this Protocol, whether or not Members of the Organisation, shall be entitled to participate in the proceedings of the Legal Committee for the consideration and adoption of amendments.
4. Amendments shall be adopted by a two-thirds majority of the Contracting States present and voting in the Legal Committee, expanded as provided for in paragraph 3, on condition that at least one half of the Contracting States shall be present at the time of voting.
5. When acting on a proposal to amend the limit, the Legal Committee shall take into account the experience of incidents and in particular the amount of damage resulting therefrom and changes in the monetary values.
6. (a) No amendments of the limit under this article may be considered before the date of entry into force of this Protocol nor less than three years from the date of entry into force of a previous amendment under this article.
(b) The limit may not be increased so as to exceed an amount which corresponds to the limit laid down in this Protocol increased by six per cent per year calculated on a compound basis from the date when this Protocol is opened for signature to the date on which the Legal Committee’s decision comes into force.
(c) The Limit may not be increased so as to exceed an amount which corresponds to the limit laid down in this Protocol multiplied by three.
7. Any amendment adopted in accordance with paragraph 4 shall be notified by the Organisation to all Contracting States. The amendment shall be deemed to have been accepted at the end of a period of twelve months after the date of notification, unless within that period not less than one quarter of the States that were Contracting States at the time of the adoption of the amendment by the Legal Committee have communicated to the Organisation that they do not accept the amendment, in which case the amendment is rejected and shall have no effect.
8. An amendment deemed to have been accepted in accordance with paragraph 7 shall enter into force twelve months after its acceptance.
9. All Contracting States shall be bound by the amendment, unless they denounce this Protocol in accordance with article 26, paragraphs I and 2, at least six months before the amendment enters into force. Such denunciation shall take effect when the amendment enters into force.
10. When an amendment has been adopted by the Legal Committee but the twelve-month period for its acceptance has not yet expired, a State which becomes a Contracting State during that period shall be bound by the amendment if it eaters into force. A State which becomes a Contracting State after that period shall be bound by an amendment which has been accepted in accordance with paragraph 7. In the cases referred to in this paragraph, a State becomes bound by an amendment when that amendment enters into force, or when this Protocol enters into force for that State, if later.
Article 25
1. If the limits laid down in the 1992 Fund Convention have been increased by a Protocol thereto, the limit laid down in article 4, paragraph 2(a), may be increased by the same amount by means of the procedure set out in article 24. The provisions of article 24, paragraph 6, shall not apply in such cases.
2. If the procedure referred to m paragraph 1 has been applied, any subsequent amendment of the limit laid down in article 4, paragraph 2, by application of the procedure in article 24 shall, for the purpose of article 24, paragraphs 6(b) and (c), be calculated on the basis of the new limit as increased in accordance with paragraph 1.
Article 26
1. This Protocol may be denounced by any Contracting State at any time after the date on which it enters into force for that Contracting State.
2. Denunciation shall be effected by the deposit of an instrument with the Secretary-General.
3. A denunciation shall take effect twelve months, or such longer period as may be specified in the instrument of denunciation, after its deposit with the Secretary-General.
4. Denunciation of the 1992 Fund Convention shall be deemed to be a denunciation of this Protocol. Such denunciation shall take effect on the date on which denunciation of the Protocol of 1992 to amend the 1971 Fund Convention takes effect according to article 34 of that Protocol.
5. Notwithstanding a denunciation of the present Protocol by a Contracting State pursuant lo this article, any provisions of this Protocol relating to the obligations lo make contributions to the Supplementary Fund with respect to an incident referred to in article 11, paragraph 2(b), and occurring before the denunciation takes effect, shall continue to apply.
Article 27
1. Any Contracting State may, within ninety days after the deposit of an instrument of denunciation the result of which it considers will significantly increase the level of contributions for the remaining Contracting States, request the Director of the Supplementary Fund to convene an extraordinary session of the Assembly. The Director of the Supplementary Fund shall convene the Assembly to meet not later than sixty days after receipt of the request.
2. The Director of the Supplementary Fund may take the initiative to convene an extraordinary session of the Assembly to meet within sixty days after the deposit of any instrument of denunciation, if the Director of the Supplementary Fund considers that such denunciation will result in a significant increase in the level of contributions of the remaining Contracting States.
3. If the Assembly at an extraordinary session convened in accordance with paragraph I or 2 decides that the denunciation will result in a significant increase in the level of contributions for the remaining Contracting States, any such State may, not later than one hundred and twenty days before the date on which the denunciation takes effect, denounce this Protocol with effect from the same date.
Article 28
1. This Protocol shall cease to be in force on the date when the number of Contracting States falls below seven or the total quantity of contributing oil received in the remaining Contracting States, including the quantities referred to in article 14, paragraph I, falls below 350 million tons, whichever occurs earlier.
2. States which are bound by this Protocol on the day before the date it ceases to be in force shall enable the Supplementary Fund to exercise its functions as described in article 29 and shall, for that purpose only, remain bound by this Protocol.
Article 29
1. Winding up of the Supplementary Fund If this Protocol ceases to be in force, the Supplementary Fund shall nevertheless:
(a) meet its obligations in respect of any incident occurring before the Protocol ceased to be in force;
(b) be entitled to exercise its rights to contributions to the extent that these contributions are necessary to meet the obligations under paragraph I (a), including expenses for the administration of the Supplementary fund necessary for this purpose.
2. The Assembly shall take all appropriate measures to complete the winding up of the Supplementary Fund, including the distribution in an equitable manner of any remaining assets among those persons who have contributed to the Supplementary Fund.
3. For the purposes of this article the Supplementary Fund shall remain a legal person.
Article 30
1. This Protocol and any amendments accepted under article 24 shall be deposited with the Secretary-General.
The Secretary-General shall:
(a) inform all States which have signed or acceded to this Protocol of:
(i) each new signature or deposit of an instrument together with the date thereof;
(ii) the date of entry into force of this Protocol;
(iii) any proposal to amend the limit of the amount of compensation which has been made in accordance with article 24, paragraph 1;
(iv) any amendment which has been adopted in accordance with article 24, paragraph 4;
(v) any amendment deemed to have been accepted under article 24, paragraph 7, together with the date on which that amendment shall enter into force in accordance with paragraphs 8 and 9 of that article;
(vi) the deposit of an instrument of denunciation of this Protocol together with the date of the deposit and the date on which it takes effect;
(vii) any communication called far by any article in this Protocol;
(b) transmit certified true copies of this Protocol to all Signatory States and to all States which accede to the Protocol.
3. As soon as this Protocol enters into force, the text shall be transmitted by the Secretary-General to the Secretariat of the United Nations for registration and publication in accordance with Article 102 of the Charter of the United Nations.
Article 31
This Protocol is established in a single original in the Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish languages, each text being equally authentic.
DONE AT LONDON this sixteenth day of May, two thousand and three.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned, being duly authorised by their respective Governments for that purpose, have signed this Protocol.”
A JELEN JEGYZŐKÖNYV SZERZŐDŐ ÁLLAMAI,
SZEM ELŐTT TARTVA az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezményt (a továbbiakban: „az 1992. évi Felelősségi Egyezmény”),
MEGVIZSGÁLVA az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezményt (a továbbiakban: „az 1992. évi Alap Egyezmény”),
MEGERŐSÍTVE az olajszennyezés felelősségi és kártalanítási nemzetközi rendszer életképessége fenntartásának fontosságát,
MEGJEGYEZVE, hogy az 1992. évi Alap Egyezmény által nyújtott maximális kártérítés bizonyos körülmények között elégtelen lehet a nevezett Egyezmény bizonyos Szerződő Államaiban,
ELISMERVE, hogy az 1992. évi Felelősségi és az 1992. évi Alap Egyezmény számos Szerződő Állama sürgős ügyként szükségesnek tartja kiegészítő pénzalapnak a kártalanítás céljából történő rendelkezésre bocsátását kiegészítő rendszer létrehozása útján, amelyhez az Államok óhajuk szerint csatlakozhatnak,
ABBAN A HITBEN, hogy a kiegészítő rendszer segítségével az olajszennyezés áldozatai teljes kártalanítást kapnak veszteségeikért vagy káraikért, valamint enyhíthetők lesznek azon nehézségek, melyekkel az áldozatok olyan esetekben szembesülnek, amikor fennáll annak kockázata, hogy az 1992. évi Felelősségi és az 1992. évi Alap Egyezmények alapján rendelkezésre álló kártalanítás nem biztosít elégséges fedezetet a megállapított követelések teljes megfizetésére, továbbá figyelemmel az 1992. évi Alap Egyezményben meghatározott Közgyűlés ideiglenes határozatára, amely szerint a megállapított követeléseknek csak egy része kerül kiegyenlítésre,
FIGYELEMMEL ARRA, hogy a kiegészítő rendszerhez történő csatlakozás csak az 1992. évi alap Egyezmény Szerződő Államai számára lesz nyitva, a következők szerint állapodtak meg:
1. cikk
A jegyzőkönyv alkalmazásában:
1. „1992. évi Felelősségi Egyezmény” jelenti az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezményt;
2. „1992 Alap Egyezmény” jelenti az olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére szolgáló nemzetközi alap létrehozataláról szóló 1992. évi Nemzetközi Egyezményt;
3. „1992. évi Alap” jelenti az 1992. évi Alap Egyezmény alapján létrehozott 1992. évi Olajszennyezés Kártalanítási Nemzetközi Alapot;
4. „Szerződő Állam” jelenti e Jegyzőkönyv Szerződő Államát, eltérő rendelkezés hiányában;
5. Amikor az 1992. évi Alap Egyezmény rendelkezéseit e Jegyzőkönyv hivatkozásként tartalmazza, az „Alap” jelentése abban az Egyezményben - eltérő rendelkezés hiányában - „Kiegészítő Egyezmény”;
6. „Hajó”, „Személy”, „Tulajdonos”, „Olaj”, „Szennyezési kár”, „Megelőző intézkedések” és „Baleset” jelentése ugyanaz, mint az 1992. évi Felelősségi Egyezmény 1. cikkében;
7. A „hozzájárulási olaj”, „elszámolási egység”, „tonna”, „jótálló” és „fogadó létesítmény” jelentése - eltérő rendelkezés hiányában - ugyanaz, mint az 1992. évi Alap Egyezmény 1. cikkében;
8. „Megállapított követelés” jelenti az olyan követelést, amelyet az 1992. évi Alap elismert, vagy egy illetékes bíróságnak az 1992. évi Alapra nézve kötelező erejű végzésével elfogadhatóként elfogadtak, amely nem képezi a felülvizsgálat szokásos formáinak tárgyát, és amely teljesen kártalanításban részesült volna, ha az 1992. évi Alap Egyezmény 4. cikkének 4. bekezdésében meghatározott határértéket nem alkalmazták volna arra a balesetre;
9. „Közgyűlés” jelenti a 2003. évi Olajszennyezés Kártalanítási Nemzetközi Kiegészítő Alap Közgyűlését, eltérő rendelkezés hiányában;
10. „Szervezet” jelenti a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet;
11. „Főtitkár” jelenti a Szervezet Főtitkárát.
2. cikk
1. Ezennel létrejön egy Nemzetközi Kiegészítő Alap, amelynek neve „2003. évi Olajszennyezés Kártalanítási Nemzetközi Kiegészítő Alap” (a továbbiakban: „Kiegészítő Alap”).
2. A Kiegészítő Alapot mindegyik Szerződő Államban el kell ismerni, mint az azon Állam törvényei alapján jogokat és kötelezettségeket vállalni képes jogi személyt, és mint felet az azon Állam bíróságai előtt folyó jogi eljárásokban. Mindegyik Szerződő Állam elismeri a Kiegészítő Alap Igazgatóját, mint a Kiegészítő Alap jogi képviselőjét.
3. cikk
E Jegyzőkönyv kizárólag a következőkre vonatkozik:
(a) szennyezéssel okozott károkra:
(i) az egy Szerződő Állam területén, beleértve a területi vizeket, és
(ii) egy Szerződő Állam kizárólagos gazdasági övezetében, amelyet a nemzetközi jognak megfelelően hoztak létre, vagy amennyiben egy Szerződő Állam nem hozott létre ilyen gazdasági övezetet, az azon Állam felségvizén túli és azzal szomszédos területen, amit azon Állam a nemzetközi jognak megfelelően meghatározott, és ami nem nyúlik 200 tengeri mérföldön túl attól az alapvonaltól, ahonnan a területi vizeinek szélességét mérik;
(b) a megelőző intézkedésekre, amelyeket az ilyen kár megelőzésére vagy csökkentésére tettek.
4. cikk
1. A Kiegészítő Alap kártalanítást fizet minden személynek, aki szennyezési kárt szenved, ha az ilyen személy nem kaphatott teljes és megfelelő kártalanítást egy megállapított követelésre az 1992. évi Alap Egyezmény fogalmai szerinti ilyen kárért, mivel a kár meghaladja, vagy fennáll annak veszélye, hogy meg fogja haladni az 1992. évi Alap Egyezmény 4. cikkének 4. szakaszában lefektetett alkalmazandó kártalanítási határértéket a baleset tekintetében.
(a) A Kiegészítő Alap által e cikk alapján fizetendő kártalanítás teljes összege bármilyen baleset tekintetében korlátozott, úgy, hogy azon összeg az 1992. évi Felelősségi Egyezmény és az 1992. évi Alap Egyezmény alapján e Jegyzőkönyv alkalmazásának körében ténylegesen kifizetett kártalanítási összeg nem haladhatja meg a 750 millió elszámolási egységet.
(b) A 2. (a) szakaszban említett 750 millió elszámolási egységet nemzeti pénznemre kell átszámítani a nemzeti pénznemre meghatározott váltási arányra figyelemmel, s a különleges lehívási jogra való hivatkozással, az 1992. évi Alap Közgyűlése által az 1992. évi Felelősségi Egyezmény és az 1992. évi Alap Egyezmény alapján fizetendő legnagyobb összeg átváltására meghatározott napon.
3. Ahol a Kiegészítő Alappal szemben megállapított követelések összege meghaladja a 2. szakasz alapján fizetendő kártalanítás teljes összegét, a rendelkezésre álló összeget olyan módon kell felosztani, hogy a bármelyik megállapított követelés és az igényjogosult által ténylegesen visszakapott kártalanítás aránya valamennyi igényjogosultra nézve azonos legyen.
4. A Kiegészítő Alap kártalanítást fizet az 1. cikk 8. szakaszában meghatározott megállított követelés tekintetében, és csak az ilyen követelések tekintetében.
5. cikk
A Kiegészítő Alap akkor fog kártalanítást fizetni, ha az 1992. évi Alap Közgyűlése úgy találta, hogy a megállapított követelések teljes összege meghaladja, vagy fennáll annak veszélye, hogy a megállapított követelések teljes összege meg fogja haladni az 1992. évi Alap Egyezmény 4. cikkének 4. szakasza alapján rendelkezésre álló kártalanítás teljes összegét, és hogy ennek következményeként az 1992. évi Alap Egyezményben meghatározott Közgyűlése ideiglenesen vagy véglegesen úgy határozott, hogy kifizetést a megállapított követelésnek csak egy részére fog teljesíteni. A Kiegészítő Alap Közgyűlése ilyenkor határoz, hogy a Kiegészítő Alap megfizet-e és milyen mértékben fizeti meg az 1992. évi Felelősségi Egyezmény és az 1992. évi Alap Egyezmény alapján megállapított és meg nem fizetett követelést.
6. cikk
1. A 15. cikk 2. és 3. szakaszában foglaltakon túl csak akkor szűnnek meg a Kiegészítő Alappal szembeni kártalanítási jogok, ha azok megszűnnek 1992. évi Alappal szemben az 1992. évi Alap Egyezmény 6. cikke alapján.
2. Az 1992. évi Alappal szemben támasztott követelést úgy kell tekinteni, mint ugyanazon igényjogosult által a Kiegészítő Alappal szemben támasztott követelést.
7. cikk
1. Az 1992. évi Alap Egyezmény 7. cikke 1., 2., 4., 5. és 6. szakaszai vonatkoznak a Kiegészítő Alap ellen e Jegyzőkönyv 4. cikke 1. szakaszának megfelelően indított kártalanítási perekre.
2. Szennyezési kár miatt hajó vagy jótállója ellen az illetékes bíróságnál az 1992. évi Felelősségi Egyezmény IX. cikke alapján indított kereset esetén, a bíróságnak kizárólagos illetékessége lesz az ugyanazon kár tekintetében a Kiegészítő Alap ellen e Jegyzőkönyv 4. cikkének rendelkezései alapján indított bármelyik eljárásban. Amennyiben a 1992. évi Felelősségi Egyezmény, de nem e Jegyzőkönyv alapján kártalanítási eljárást indítottak egy bíróság előtt egy Szerződő Államban, az e Jegyzőkönyv 4. cikke alapján a Kiegészítő Alap ellen indított minden eljárást az igényjogosult választása szerint vagy azon Állam bírósága előtt kell lefolytatni, ahol a Kiegészítő Alap központja van, vagy e Jegyzőkönyv Szerződő Államának az 1992. évi Felelősségi Egyezmény IX. cikke alapján illetékes bármelyik bíróság előtt.
3. Az 1. szakaszban foglaltak ellenére, ahol szennyezési kárért eljárást indítottak az 1992. évi Alap ellen az 1992. évi Alap Egyezmény, de nem e Jegyzőkönyv Szerződő Államának egy bírósága előtt, a Kiegészítő Alap ellen indított minden kapcsolatos eljárást, az igényjogosult választása szerint, vagy egy olyan Állam bírósága előtt kell indítani, ahol a Kiegészítő Alap központja van, vagy az 1. szakasz szerint egy Szerződő Állam bármelyik bírósága előtt.
8. cikk
1. Az e Jegyzőkönyv 4. cikkének 3. szakaszában hivatkozott felosztásra vonatkozó döntéstől függően, az e Jegyzőkönyv 7. cikkében foglaltak szerinti illetékességgel rendelkező bíróság által a Kiegészítő Alap ellen hozott ítéletet, a származási Államban való jogerőssé és a felülvizsgálat szokásos formáinak alá nem vethetővé válásakor, a Szerződő Államokban az 1992. évi Felelősségi Egyezmény X. cikkében meghatározott feltételekkel kell elismerni és végrehajtani.
2. Egy Szerződő Állam az ítéletek elismerésére és végrehajtására más előírásokat is alkalmazhat, feltéve, hogy azok hatása azt biztosítja, hogy az ítéleteket legalább az 1. szakaszban foglaltakkal azonos mértékben ismerik el és hajtják végre.
9. cikk
1. A Kiegészítő Alap, az e Jegyzőkönyv 4. cikke 1. szakaszának megfelelően a Kiegészítő Alap által, szennyezési kárért fizetett bármilyen kártalanítási összeg tekintetében engedményezéssel megszerzi azokat a jogokat, amelyeket az így kártalanított személy élvezhet a 1992. évi Felelősségi Egyezmény alapján a tulajdonossal vagy jótállójával szemben.
2. A Kiegészítő Alap engedményezéssel megszerzi azokat a jogokat, amelyeket az általa kártalanított személy élvezhet az 1992. évi Alap Egyezmény alapján a 1992. évi Alappal szemben.
3. Az e Jegyzőkönyvben foglaltak semmiképpen sem befolyásolják hátrányosan a Kiegészítő Alap viszontkereseti vagy engedményezési jogát az előző szakaszokban hivatkozottakon kívül más személyekkel szemben. A Kiegészítő Alap engedményezési joga az ilyen személyekkel szemben semmilyen esetben sem lehet kevésbé kedvező, mint egy olyan személy biztosítójáé, akinek a kártalanítást kifizették.
4. A Kiegészítő Alappal szembeni bármilyen egyéb engedményezési vagy viszontkereseti jog érintetlenül hagyásával, egy Szerződő Állam vagy annak képviselete, amelyik a nemzeti jognak megfelelően kártalanítást fizetett szennyezési kárért, engedményezéssel megszerzi azokat a jogokat, melyeket az így kártalanított személy élvezett volna e Jegyzőkönyv alapján.
10. cikk
Éves hozzájárulást kell teljesíteni a Kiegészítő Alap javára minden egyes Szerződő Állam tekintetében minden személy által, aki a 11. cikk 2. (a) vagy (b) szakaszában hivatkozott naptári évben 150.000 tonnát meghaladó összes mennyiséget vett át:
(a) azon Állam területén lévő kikötőkben vagy terminál létesítményekben az ilyen kikötőkbe vagy terminál létesítményekbe tengeren szállított, a hozzájárulási olaj számításának alapját képező olajból, és
(b) azon Szerződő Állam területén lévő bármilyen létesítményben a hozzájárulás számításának alapját képező olajból, amit tengeren szállítottak és egy nem Szerződő Állam kikötőjében vagy terminál létesítményében rakodtak ki, azzal a feltétellel, hogy a hozzájárulás számításának alapját képező olajat ezen alpont alapján egy Szerződő Államban csak az első átvétel alkalmával kell számításba venni, miután azt kirakodták abban a nem Szerződő Államban.
Az 1992. évi Alap Egyezmény 10. cikke 2. szakaszának rendelkezései vonatkoznak a Kiegészítő Alapba történő hozzájárulás-fizetési kötelezettség tekintetében.
11. cikk
1. Figyelemmel az esedékes éves hozzájárulások összegére, valamint a kifizetések forrásául szolgáló pénzalap fenntartásának szükségességére, a Közgyűlés minden naptári évre költségvetést készít a következő bontásban:
(i) Kiadás
(a) a Kiegészítő Alap igazgatási költségei és kiadásai a tárgyévben és az előző évek működéséből fennmaradt minden hiány;
(b) a 4. cikkben foglaltak szerint a Kiegészítő Alappal szembeni követelések kielégítése céljából a folyó évben a Kiegészítő Alap részéről történt kifizetések, beleértve a Kiegészítő Alap által az ilyen követelések kielégítésére korábban felvett kölcsönök visszafizetéseit.
(ii) Bevétel
(a) korábbi évek működéséből származó összegek, beleértve minden kamatot;
(b) éves hozzájárulások, amennyiben a költségvetés egyensúlyához szükséges;
(c) minden egyéb bevétel.
2. A Közgyűlés dönti el a kivetendő hozzájárulások teljes összegét. E döntés alapján, a Kiegészítő Alap Igazgatója, minden Szerződő Állam tekintetében kiszámítja a 10. cikkben hivatkozott személyekre nézve az éves hozzájárulásának összegét;
(a) amennyiben a hozzájárulás az 1. (i) (a) szakaszban hivatkozott kifizetések kielégítésére szolgál, a hozzájárulás alapja egy meghatározott összeg minden tonna a hozzájárulás számításának alapját képező olaj után, amelyet az érintett Államban az ilyen személy vett át a megelőző naptári év folyamán; és
(b) amennyiben a hozzájárulás az 1. (i) (b) szakaszban hivatkozott kifizetések kielégítésére szolgál, a hozzájárulás alapja egy meghatározott összeg minden egyes tonna a hozzájárulás számításának alapját képező olaj után, amelyet az ilyen személy vett át az azt megelőző naptári év folyamán, amelyben a szóban forgó baleset történt, feltéve, hogy az Állam e Jegyzőkönyv Szerződő Állama volt a baleset napján.
3. A 2. szakaszban hivatkozott összegeket a Szerződő Államokban a tárgyévben átvett a hozzájárulás számításának alapját képező olaj teljes mennyisége szerint esedékes hozzájárulás teljes összegének felosztásával kell kiszámítani.
4. Az éves hozzájárulás a Kiegészítő Alap Belső Szabályzatában lefektetett napon válnak esedékessé. A Közgyűlés határozatot hozhat ettől eltérő fizetési napról.
5. A Közgyűlés, a Kiegészítő Alap Pénzügyi Szabályzatában lefektetett feltételek alapján, határozhat úgy, hogy áthelyezéseket tesz a 2. (a) szakasznak megfelelően kapott pénzalapok és a 2. (b) szakasznak megfelelően kapott pénzalapok között.
12. cikk
1. A 1992. évi Alap Egyezmény 13. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni a Kiegészítő Alapba fizetett hozzájárulásokra.
2. Egy Szerződő Állam magára vállalhatja a Kiegészítő Alapba történő hozzájárulás-fizetés kötelezettségét a 1992. évi Alap Egyezmény 14. cikkében kifejtett eljárásnak megfelelően.
13. cikk
1. A Szerződő Államoknak az 1992. évi Alap Egyezmény 15. cikkének megfelelően az átvett olaj mennyiségéről tájékoztatást kell adniuk a Kiegészítő Alap Igazgatójának, azzal a feltétellel, hogy az 1992. évi Alap Egyezmény 15. cikke 2. szakaszának megfelelően adott tájékoztatás ugyancsak az e Jegyzőkönyv szerint adottnak tekintik.
2. Ahol egy Szerződő Állam nem teljesíti az 1. szakaszban hivatkozott tájékoztatási kötelezettségét, és ez a Kiegészítő Alapnak veszteséget okoz, az a Szerződő Állam köteles lesz kártérítést fizetni a Kiegészítő Alapnak az ilyen veszteségért. A Közgyűlés a Kiegészítő Alap Igazgatójának javaslatára eldönti, hogy az ilyen kártérítést meg kell-e fizetnie a Szerződő Államnak.
14. cikk
1. A 10. cikk ellenére, e Jegyzőkönyv céljára 1 millió tonna a hozzájárulás számításának alapját képező olaj átvételét kell minimumnak tekinteni minden egyes Szerződő Államban.
2. Amennyiben Szerződő Állam esetében a hozzájárulási olaj teljes mennyisége nem haladja meg az 1 millió tonnát, akkor az átvett olaj teljes mennyisége tekintetében terhelhető személy hiányában a Szerződő Államnak azon kötelezettségeket kell magára vállalnia, amelyek e Jegyzőkönyv alapján arra a személyre hárulnának, aki köteles lenne hozzájárulni a Kiegészítő Alaphoz az Állam területén átvett olaj tekintetében.
15. cikk
1. Amennyiben egy Szerződő Államban nincs a 10. cikk feltételeinek megfelelő személy, az a Szerződő Állam tájékoztatja erről a Kiegészítő Alap Igazgatóját.
2. A Kiegészítő Alapnak nem kell kártalanítást fizetnie egy Szerződő Állam területén, területi vizein vagy az e Jegyzőkönyv 3. cikke (a) (ii) pontjainak megfelelően meghatározott kizárólagos gazdasági övezetében bekövetkezett szennyezési kárért egy baleset, vagy megelőző intézkedés tekintetében, az ilyen kár megelőzésére vagy csökkentésére, amíg a 13. cikk 1. szakaszának és e cikk 1. szakaszának megfelelően a Kiegészítő Alap Igazgatójának adandó közlésnek nem tettek eleget azon Szerződő Állam tekintetében az adott baleset bekövetkezését megelőző minden évre. A Közgyűlés a belső Szabályzatban határozza meg azokat a körülményeket, amelyek alapján egy Szerződő Államot úgy kell tekinteni, mint amelyik elmulasztott eleget tenni kötelezettségének.
3. Ahol a kártalanítást a 2. szakasznak megfelelően ideiglenesen megtagadták, a kártalanítást tartósan megtagadottnak kell tekinteni azon baleset tekintetében, amennyiben nem tettek eleget a 13. cikk 1. szakasza és e cikk 1. szakasza alapján a Kiegészítő Alap Igazgatójának történő tájékoztatásadási kötelezettségnek egy éven belül azt követően, hogy a Kiegészítő Alap Igazgatója értesített a Szerződő Államot a jelentéstételének elmulasztásáról.
4. A Kiegészítő Alapnak esedékes minden fizetséget az adós, vagy az adós képviselője számára esedékes fizetségekkel szemben kell érvényesíteni.
16. cikk
1. A Kiegészítő Alapnak Közgyűlése és az Igazgató által vezetett egy Titkársága van.
2. Az 1992. évi Alap Egyezmény 17-20. és 28-33. cikkei vonatkoznak a Kiegészítő Alap Közgyűlésére, Titkárságára és Igazgatójára.
3. Az 1992. évi Alap Egyezmény 34. cikke vonatkozik a Kiegészítő Alapra.
17. cikk
1. Az 1992. évi Alap Titkársága - amelyet az 1992. évi Alap Igazgatója által vezet - úgy is működhet, mint a Kiegészítő Alap Titkársága és Igazgatója.
2. Amennyiben az 1. szakasznak megfelelően az 1992. évi Alap Titkársága és Igazgatója a Kiegészítő Alap Titkárságának és Igazgatójának funkcióját is ellátja, az 1992. évi Alap és a Kiegészítő Alap közötti érdekellentétek esetében a Közgyűlés Elnöke képviseli az 1992. évi Alapot.
3. A Kiegészítő Alap Igazgatója és a Kiegészítő Alap igazgatója által kinevezett személyi állományt és szakértőket, az e Jegyzőkönyv és az 1992. évi Alap Egyezmény szerinti feladataik ellátása során nem lehet úgy tekinteni, mint akik az e Jegyzőkönyv 16. cikkének 2. szakaszát alkalmazva áthágják az 1992. évi Alap Egyezmény 30. cikkében foglalt rendelkezéseket, amennyiben feladataikat e cikknek megfelelően látják el.
4. A Közgyűlés törekedni fog arra, hogy ne hozzon olyan határozatokat, melyek összeférhetetlenek az 1992. évi Alap Egyezmény Közgyűlése által hozott határozatokkal. Amennyiben véleménykülönbségek merülnek fel a közös adminisztratív ügyekkel kapcsolatban, a Közgyűlés a kölcsönös együttműködés szellemében és a két szervezet közös céljait szem előtt tartva megpróbál megegyezést elérni az 1992. évi Alap Közgyűlésével.
5. A Kiegészítő Alap visszatérít a 1992. évi Alapnak minden költséget és kiadást, ami az 1992. évi Alap által a Kiegészítő Alap nevében teljesített adminisztratív szolgáltatásaiból merül fel.
18. cikk
1. A 4. szakasz értelmében egy Szerződő Államban átvett a hozzájárulás számításának alapját képező olaj tekintetében fizetendő éves hozzájárulás teljes összege egy naptári év alatt nem haladhatja meg az e Jegyzőkönyvnek megfelelően azon naptári év vonatkozásában az összes éves hozzájárulás 20%-át,
2. Amennyiben a 11. cikk 2. és 3. szakaszai rendelkezéseinek alkalmazása azt eredményezné, hogy a hozzájárulás fizetésére kötelezettek által egy Szerződő Állam részéről fizetendő hozzájárulások összege az adott naptári év tekintetében meghaladná az összes éves hozzájárulás 20%-át, akkor abban az Államban a hozzájárulók által fizetendő hozzájárulásokat arányosan úgy kell csökkenteni, hogy azok összes hozzájárulása az adott év vonatkozásában a Kiegészítő Alapba adott összes éves hozzájárulás 20%-ával legyen egyenlő.
3. Amennyiben egy adott Szerződő Államban a személyek által fizetendő hozzájárulásokat a 2. szakasz szerint csökkentik, a személyek által minden más Szerződő Államban fizetendő hozzájárulásokat arányosan növelni kell annak biztosítására, hogy a hozzájárulás-köteles minden személy által a Kiegészítő Alapba fizetendő hozzájárulások teljes összege a szóban forgó naptári év tekintetében elérje a hozzájárulásoknak a Közgyűlés által meghatározott teljes összegét.
4. Az 1-3. szakaszok rendelkezéseit mindaddig alkalmazni kell, amíg a Szerződő Államokban az egy naptári évben átvett a hozzájárulás számításának alapját képező olaj mennyisége - ideértve a 14. cikk 1. szakaszában meghatározott mennyiségeket - eléri az 1,000 millió tonnát, vagy e Jegyzőkönyv hatálybalépésének napja után számított 10 éves időtartam elteltéig, vagyis aszerint amelyik előbb következik be.
19. cikk
1. E Jegyzőkönyv 2003. július 31-étől 2004. július 30-áig áll nyitva aláírásra Londonban.
2. Az Államok kifejezhetik hozzájárulásukat, hogy kötve legyenek e Jegyzőkönyv által:
(a) aláírással, megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartása nélkül; vagy
(b) aláírással megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával, amit megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ; vagy
(c) csatlakozással.
3. Csak a 1992. évi Alap Egyezmény Szerződő Államai válhatnak e Jegyzőkönyv Szerződő Államaivá.
4. A megerősítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást hivatalos okmánynak a Főtitkárnál történő letétbehelyezésével kell eszközölni.
20. cikk
E Jegyzőkönyvnek valamely Államra nézve való hatályba lépését megelőzően, a Jegyzőkönyvet a 19. cikk 2. (a) szakaszának megfelelően aláíró Államnak, illetve a Jegyzőkönyv 19. cikke 4. szakaszának megfelelően okmányt letétbe helyező államnak a Főtitkárral közölnie kell azon személy nevét és címét, aki az Állam vonatkozásában a 10. cikk rendelkezése szerint köteles gondoskodni a hozzájárulásnak a Kiegészítő Alaphoz való befizetéséről, valamint az ilyen személy által az Állam területén az előző naptári évben átvett a hozzájárulás számításának alapját képező olaj idevágó mennyiségeire vonatkozó adatokat, s ezen közlését az Államnak a későbbiekben a Főtitkár által meghatározott napon évente meg kell ismételnie.
21. cikk
1. E Jegyzőkönyv három hónappal azon nap után lép hatályba, amelyen a következő követelmények teljesülnek:
(a) legalább nyolc Állam aláírta a Jegyzőkönyvet megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül, vagy letétbe helyezett megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányokat a Főtitkárnál; és
(b) a Főtitkár tájékoztatást kapott a 1992. évi Alap Igazgatójától, hogy azok a személyek, akik a 10. cikk alapján kötelesek hozzájárulni, az előző naptári évben legalább 450 tonna a hozzájárulás számításának alapját képező olaj összes mennyiséget vettek át, beleértve a 14. cikk 1. szakaszában hivatkozott mennyiségeket.
2. Minden egyes Államra nézve, amelyik megerősítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül aláírja e Jegyzőkönyvet, vagy amelyik megerősíti, elfogadja e Jegyzőkönyvet vagy csatlakozik ahhoz, miután az 1. szakaszban a hatálybalépésre vonatkozó feltételek teljesültek, a Jegyzőkönyv három hónappal azon nap után fog hatályba lépni, amelyen a megfelelő okmány letétbe helyezése megtörtént.
3. Az 1. és 2. szakasz ellenére, e Jegyzőkönyv nem lép hatályba semmilyen Államra nézve mindaddig, amíg az 1992. évi Alap Egyezmény hatályba nem lép arra az Államra nézve.
22. cikk
A Főtitkár hívja össze a Közgyűlés első ülését. Erre az ülésre az e Jegyzőkönyv hatálybalépése után a lehető leghamarabb - legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés után - sor kell, hogy kerüljön.
23. cikk
1. Az e Jegyzőkönyv felülvizsgálatának vagy módosításának céljára a Szervezet konferenciát hívhat össze.
2. A Szervezet az összes Szerződő Állam legalább egyharmadának kérésére konferenciát hív össze e Jegyzőkönyv felülvizsgálatának vagy módosításának céljából.
24. cikk
1. A Szerződő Államok legalább egynegyedének kérésére a 4. cikk 2. (a) szakaszában lefektetett kártalanítási összeg határértékének módosítására vonatkozó minden javaslatot a Főtitkár köröztet a Szervezet minden Tagjához és minden Szerződő Államhoz.
2. A fentiek szerint javasolt és köröztetett minden módosítást - a köröztetésének napja után legalább hat hónappal - be kell terjeszteni megvizsgálásra a Szervezet Jogi Bizottságához.
3. E Jegyzőkönyv minden Szerződő Állama, akár tagja a Szervezetnek, akár nem, jogosult részt venni a Jogi Bizottság módosítások megvizsgálását és elfogadását célzó eljárásában.
4. A módosításokat a 3. szakasz rendelkezése szerint kibővített Jogi Bizottságban jelenlevő és szavazó Szerződő Államok kétharmados többségével kell elfogadni, azzal a feltétellel, hogy a szavazás idején a Szerződő Államok legalább fele jelen van.
5. A Jogi Bizottság a határértéket módosító javaslat vizsgálata során figyelembe kell, hogy vegye a balesetek tapasztalatait, és különösen az azokból eredő kár összegét, valamint a monetáris értékek változásait.
6. (a) A határérték módosításait nem lehet megvizsgálni e cikk alapján e Jegyzőkönyv hatálybalépésének napja előtt, valamint legalább három évig az e cikk szerinti korábbi módosítás hatálybalépésének napjától számítva.
(b) E Jegyzőkönyv aláírásra megnyílásától számítva - a Jogi Bizottság határozatának hatályba lépéséig -, a határértéket nem növelhető meg úgy, hogy az meghaladja az e Jegyzőkönyvben rögzített és évi hat százalékkal megnövelt határértéknek megfelelő összeget.
(c) A határértéket nem lehet annyira megnövelni, hogy az meghaladja az e Jegyzőkönyvben lefektetett határérték háromszorosát.
7. A 4. szakasznak megfelelően elfogadott minden módosításról a Szervezetnek tájékoztatnia kell minden Szerződő Államot. A módosítást az értesítés keltétől számított tizenkét hónapos időszak végén kell elfogadottnak tekinteni, kivéve, ha azon az időn belül az Államok legalább egynegyede, amelyek a módosításnak a Jogi Bizottság által történő elfogadása idején Szerződő Államok voltak, közölték a Szervezettel, hogy nem fogadják el a módosítást, ez esetben a módosítást elvetettnek kell tekinteni,
8. A 7. szakasznak megfelelően elfogadottnak tekintett módosítás az elfogadása után tizenkét hónappal lép hatályba.
9. A módosítás minden Szerződő Államot kötni, kivéve, ha azok a 26. cikk 1. és 2. szakaszának megfelelően - legalább hat hónappal az előtt, hogy a módosítás hatályba lép - felmondják e Jegyzőkönyvet. Az ilyen felmondás akkor lép hatályba, amikor a módosítás hatályba lép.
10. Amikor a Jogi Bizottság elfogadott egy módosítást, de elfogadása óta még nem járt le a tizenkét hónapos határidő, egy Államot, amely ezen idő alatt válik Szerződő Állammá, akkor köt a módosítás, amikor az hatályba lép. Azt az Államot, amely a tizenkét hónapos határidő után válik Szerződő Állammá, köti a 7. szakasznak megfelelően elfogadott módosítás. Az e szakaszban hivatkozott esetekben egy Államot akkor köt egy módosítás, amikor az a módosítás hatályba lép, vagy amikor e Jegyzőkönyv hatályba lép arra az Államra nézve.
25. cikk
1. Amennyiben az 1992. évi Alap Egyezményben lefektetett határértékeket az ahhoz tartozó Jegyzőkönyvvel megnövelték, a 4. cikk 2. (a) szakaszban lefektetett határérték ugyanolyan összeggel megnövelhető a 24. cikkben kifejtett eljárással. A 24. cikk 5. szakaszának rendelkezései nem vonatkoznak az ilyen esetekre.
2. Amennyiben az 1. szakaszban hivatkozott eljárást alkalmazták, a - 24. cikkben foglalt eljárás alkalmazásával - a 4. cikk 2. szakaszában lefektetett határérték minden azt követő módosítását - figyelembe véve a 24. cikk 6., (b) és (c) szakaszában foglaltakat - az 1. szakasznak megfelelően megnövelt új határérték alapján kell kiszámítani.
26. cikk
1. E Jegyzőkönyv bármelyik Szerződő Állam által bármikor felmondható azon nap után, amelyen az hatályba lép arra a Szerződő Államra nézve.
2. A felmondást az erről szóló okmány a Főtitkárnál történő letétbehelyezésével kell eszközölni.
3. A felmondás a Főtitkárnál történő letétbehelyezést követő tizenkét hónappal, vagy a felmondó okmányban meghatározott ennél hosszabb határidővel lép hatályba.
4. Az 1992. évi Alap Egyezmény felmondását az e Jegyzőkönyv felmondásának kell tekinteni. Az ilyen felmondás azon a napon lép hatályba, amelyen az 1971. évi Alap Egyezményt módosító 1992. évi Jegyzőkönyv felmondása hatályba lép azon Jegyzőkönyv 34. szakaszának megfelelően.
5. E Jegyzőkönyv egy Szerződő Állam által az e cikknek megfelelően történt felmondása ellenére, e Jegyzőkönyv Kiegészítő Alapba történő hozzájárulási kötelezettségre vonatkozó rendelkezései a 11. cikk 2. (b) szakaszban hivatkozott és a felmondás hatálybalépése előtt bekövetkezett baleset vonatkozásában továbbra is alkalmazandók.
27. cikk
1. A felmondási okmány letétbehelyezése után kilencven napon belül bármely Szerződő Állam, amelynek véleménye szerint a felmondás jelentősen növelni fogja a megmaradt Szerződő Államok hozzájárulásainak szintjét, kérheti a Kiegészítő Alap Igazgatóját, hogy hívja össze a Közgyűlés rendkívüli ülését. A Kiegészítő Alap Igazgatója a kérés kézhezvétele után legkésőbb hatvan napon belüli időpontra összehívja a Közgyűlést.
2. A Kiegészítő Alap Igazgatója kezdeményezheti a Közgyűlés rendkívüli ülésének - a felmondó okmány letétbehelyezését követő hatvan napon belüli időpontra történő - összehívását, mennyiben a Kiegészítő Alap Igazgatója úgy véli, hogy az ilyen felmondás a megmaradt Szerződő Államok hozzájárulási szintjének jelentős növekedését eredményezi.
3. Amennyiben az 1. vagy 2. szakasznak megfelelően összehívott rendkívüli ülésen a Közgyűlés úgy határoz, hogy a felmondás a hozzájárulások szintjének jelentős emelkedését eredményezi a megmaradt Szerződő Államok számára, bármelyik ilyen Állam, legkésőbb százhúsz nappal azon nap előtt, amelyen a felmondás hatályba lép, ugyanazon nappal felmondhatja ezt a Jegyzőkönyvet.
28. cikk
1. E Jegyzőkönyv hatálya megszűnik azon a napon, amelyen a Szerződő Államok száma hét alá csökken, vagy a megmaradt Szerződő Államokban átvett a hozzájárulás számításának alapját képező olaj összes mennyisége, beleértve a 14. cikkben hivatkozott mennyiségeket, 350 millió tonna alá csökken.
2. Azok az Államok, amelyeket köt e Jegyzőkönyv az azt megelőző napon, amelyiken annak hatálya megszűnik, lehetővé teszik a Kiegészítő Alap számára, hogy gyakorolja a 29. cikkben meghatározott feladatait.
29. cikk
1. Amennyiben megszűnik e Jegyzőkönyv hatálya, a Kiegészítő Alap
(a) eleget tesz kötelezettségeinek minden baleset tekintetében, amely a Jegyzőkönyv hatályának megszűnése előtt következett be;
(b) jogosult a hozzájárulásokkal kapcsolatos jogait gyakorolni olyan mértékig, amennyire ezek a hozzájárulások szükségesek az 1. (a) szakasz szerinti kötelezettségek teljesítéséhez, beleértve a Kiegészítő Alap e célra szükséges igazgatási kiadásait.
2. A Közgyűlés megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy befejeződjön a Kiegészítő Alap felszámolása, beleértve minden megmaradt vagyon igazságos felosztását azon személyek között, akik hozzájárultak a Kiegészítő Alaphoz.
3. E cikk céljára a Kiegészítő Alap jogi személy marad.
30. cikk
1. E Jegyzőkönyvet és a 24. cikk alapján elfogadott minden módosítást a Főtitkárnál kell letétbe helyezni.
A főtitkár:
(a) tájékoztat minden Államot, amely aláírta e Jegyzőkönyvet vagy ahhoz csatlakozott:
(i) minden egyes új aláírásról vagy egy okmány letétbehelyezéséről, annak napjával együtt;
(ii) e Jegyzőkönyv hatálybalépésének napjáról;
(iii) a kártalanítási összeg határértékének módosítására tett minden javaslatról, amelyet a 24. cikk 1. szakaszának megfelelően tettek;
(iv) minden módosításról, amelyet a 24. cikk 4. szakaszának megfelelően fogadtak el;
(v) minden módosításról, amelyet a 24. cikk 7. szakaszának megfelelően elfogadottnak tekintendő, azzal a nappal együtt, amelyen a módosítás hatályba lép azon cikk 8. és 9. szakaszának megfelelően;
(vi) az e Jegyzőkönyv felmondó okmányának letétbehelyezéséről, a letétbehelyezés napjával, azzal a nappal együtt, amelyen az hatályba lép;
(vii) az e Jegyzőkönyv bármelyik cikke által előírt minden közlésről;
(b) eljuttatja e Jegyzőkönyv hiteles másolatait minden Szerződő Államhoz és minden Államhoz, amely csatlakozott a Jegyzőkönyvhöz.
3. Amint e Jegyzőkönyv hatályba lép, a Főtitkár eljuttatja annak szövegét az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkárságához nyilvántartásba vétel végett, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 102. cikkének megfelelően.
31. cikk
E Jegyzőkönyv egyetlen eredeti példányban készült angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyformán hiteles.
KÉSZÜLT LONDONBAN, kettőezer-három május tizenhatodik napján.
AMINEK BIZONYSÁGÁUL alulírottak, Kormányaik által erre a célra megfelelően felhatalmazva, aláírták e Jegyzőkönyvet.”
5. § Az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló 1992. évi egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
Article I
For the purposes of this Convention:
1. Ship means any seagoing vessel and seaborne craft of any type whatsoever constructed or adapted for the carriage of oil in bulk as cargo, provided that a ship capable of carrying oil and other cargoes shall be regarded as a ship only when it is actually carrying oil in bulk as cargo and during any voyage following such carriage unless it is proved that it has no residues of such carriage of oil in bulk aboard.
2. Person means any individual or partnership or any public or private body, whether corporate or not, including a State or any of its constituent subdivisions.
3. Owner means the person or persons registered as the owner of the ship or, in the absence of registration, the person or persons owning the ship. However in the case of a ship owned by a State and operated by a company which in that State is registered as the ship’s operator, owner shall mean such company.
4. State of the ship’s registry means in relation to registered ships the State of registration of the ship, and in relation to unregistered ships the State whose flag the ship is flying.
5. Oil means any persistent hydrocarbon mineral oil such as crude oil, fuel oil, heavy diesel oil and lubricating oil, whether carried on board a ship as cargo or in the bunkers of such a ship.
6. Pollution damage means:
(a) loss or damage caused outside the ship by contamination resulting from the escape or discharge of oil from the ship, wherever such escape or discharge may occur, provided that compensation for impairment of the environment other than losses of profit from such impairment shall be limited to costs of reasonable measures of reinstatement actually undertaken or to be undertaken;
(b) the costs of preventive measures and further loss or damage caused by preventive measures.
7. Preventive measures means any reasonable measures taken by any person after an incident has occurred to prevent or minimise pollution damage.
8. Incident means any occurrence, or series of occurrences having the same origin, which causes pollution damage or creates a grave and imminent threat of causing such damage.
9. Organisation means the International Maritime Organisation.
10. 1969 Liability Convention means the International Convention on Civil Liability for Oil Pollution Damage, 1969. For States Parties to the Protocol of 1976 to that Convention, the term shall be deemed to include the 1969 Liability Convention as amended by that Protocol.
