c) a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését.
(7) Az ügyfelet a döntésről a bírálati jegyzőkönyv elkészültétől számított hatvan napon belül értesíteni kell.
(8) Az ügyfél – a rá vonatkozó adatok tekintetében – jogosult betekinteni a pályázat elbírálásával összefüggésben keletkezett bírálati jegyzőkönyvbe.
(9) A nyertes pályázók névsorát, az elnyert támogatás összegét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv internetes honlapján közzé kell tenni.
69. § (1) Az igénybe vett támogatás egésze vagy egy része jogosulatlannak minősül, amennyiben az ügyfél:
a) valótlan tényeket közöl,
b) adatot eltitkol,
c) a támogatás céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot vagy ellenőrzést akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha adatszolgáltatási vagy fizetési kötelezettségét megszegi,
d) a támogatást rendeltetéstől eltérően használja fel, illetve
e) a jogszabályban, illetve a pályázati felhívásban meghatározott támogatási feltételeket – ideértve a támogatás kifizetését követő időszakra vállalt kötelezettségeket is – megszegi,
f) olyan támogatást vett igénybe, amelynek alkalmazását az Európai Közösség nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul [az a)–f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: jogosulatlanul igénybe vett támogatás].
(2) A támogatás egészét jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak kell tekinteni, ha az ügyfél valamely tényről, körülményről írásban olyan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely a jogosultság megállapítását érdemben érinti.
(3) Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy jogszabály a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeként a támogatás csökkentését írja elő, annak mértékét és feltételeit jogszabályban kell megállapítani, amennyiben erről a közösségi jogi aktus nem rendelkezik.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartja az ügyfél által jogosulatlanul igénybe vett támogatást és azon időpontot, ameddig jogszabály rendelkezései szerint ugyanazon intézkedésben vagy intézkedéscsoportban nem vehet részt.
(5) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelten kell visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a jogosulatlanul igénybe vett támogatás ügyfél bankszámláján történő jóváírásának a napja. Ez a rendelkezés nem érinti a jogszabályban meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.
(6) Amennyiben az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek felróható okból tévesen vagy jogalap nélkül fizetik ki a támogatást, illetve az ügyfél olyan nemzeti támogatásban részesül, amelynek alkalmazását az Európai Unió nem engedélyezte vagy nem vette tudomásul, a támogatás visszafizetését kamat nem terheli.
70. § (1) A határozattal előírt fizetési kötelezettség késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni.
(2) A késedelmi pótlék mértéke – közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – minden naptári nap után a mindenkori érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után pótlékot felszámítani nem lehet.
(3) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az ügyfél a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.
(4) A késedelmi pótlék felszámítása esetén a pótlék alapját jogcímenként (támogatásonként) külön-külön kell figyelembe venni. A késedelmi pótlékot az ügyfél jogszabályban meghatározott vagy határozattal előírt fizetési kötelezettségének és az ügyfél által teljesített befizetés összehasonlításával kell megállapítani. Utólagos ellenőrzés során megállapított késedelmi pótlék legfeljebb három évre számítható fel. Az ügyfél a késedelmi pótlékot saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti.
(5) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból vagy kérelemre végzésben törli a tévesen felszámított késedelmi pótlékot.
71. § (1) Az ügyfél ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvény, valamint annak felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály szerinti, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott:
a) bejelentési, változásbejelentési adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan, vagy nem az előírt módon teljesíti,
b) az intézkedésekkel, valamint a tejkvóta-nyilvántartás működtetésével összefüggésben a jogszabályban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti,
c) iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,
d) a nyilatkozattételt elmulasztja, megtagadja, vagy félrevezető nyilatkozatot tesz,
e) a fennálló köztartozásáról vagy egyéb körülményről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
f) az ellenőrzést vagy a támogatási szerv eljárását a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza,
g) a jogosultat megillető összegnél nagyobb összegű export-visszatérítést igényel.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az ügyfél késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(3) A bejelentkezési, bejelentési, változásbejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb határozatban előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.
(4) A mulasztási bírság az ellenőrzés akadályozásáért az (1) bekezdés f) pontja alapján az ügyfélnek nem minősülő személyre is kiszabható.
(5) A mulasztási bírság kiszabásánál mérlegelni kell az eset összes körülményét, az ügyfél jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az ügyfél, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján a mulasztás súlyához igazodó bírságot kell kiszabni, vagy a bírság kiszabását mellőzni.
72. § (1) Ha közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérően nem rendelkezik, az az ügyfél, aki jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, illetve a mulasztási bírság alapjául szolgáló cselekményt szándékosan, illetőleg ismételten valósítja meg, legfeljebb öt évre kizárható egyes támogatások igénybevételéből.
(2) Ismételten valósítja meg a cselekményt az, aki öt éven belül legalább két alkalommal követi el a jogkövetkezmény alapjául szolgáló cselekményt.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti jogkövetkezmény időtartama csökkenthető, illetve alkalmazásától el lehet tekinteni, ha az ügyfél a jogkövetkezmény alapjául szolgáló mulasztást utóbb pótolja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén jogszabályban, illetve pályázati felhívást tartalmazó közleményben kell megállapítani a támogatások igénybevételi lehetőségéből való kizárással érintett támogatások körét.
73. § (1) A kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben szereplő megállapítások szolgálnak alapul a kölcsönös megfeleltetési rendszer szabályainak megsértése miatti jogkövetkezménynek.
(2) A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási kérelemről szóló határozatban rendelkezik.
(3) A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezmény nem érinti az ellenőrzést végző államigazgatási szerv külön jogszabályban foglaltak szerint lefolytatott hatósági ellenőrzése miatti jogkövetkezményt.
(4) Amennyiben bíróság vagy szabálysértési hatóság a támogatásra való jogosultság megállapításáról vagy a kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről hozott határozatot követően olyan jogerős határozatot hoz, amelynek alapján az érintettre nézve hátrányosabb jogkövetkezmény lenne megállapítható, ezen határozat alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból lefolytatott eljárása során módosítja jogkövetkezményt megállapító határozatát. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a módosításról a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül dönthet. A támogatásnak a módosított határozattal érintett és már igénybe vett része jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.
74. § A törvény hatálya alá tartozó államigazgatási eljárások közül tárgyi illetékmentes eljárásnak minősülnek:
a) az intézkedésekben való részvétellel,
b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogra való jogosultság megállapításával,
c) a nyilvántartásba vétellel,
d) a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásához kapcsolódó hatósági hozzájárulással, valamint
e) a hatósági engedélyezéssel kapcsolatos eljárások.
75. § (1) A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok nemzeti tartalékát képező vagyoni értékű jogok a Magyar Állam tulajdonában vannak. E vagyoni értékű jogok tekintetében a tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv e vagyoni értékű jogokat elkülönítetten kezeli és tartja nyilván.
(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti tartalékból való első tulajdonszerzés térítésmentesen történik.
(3) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog ideiglenes átengedése esetén a jog tartalmát képező jogosultságok meghatározott időtartamra azt illetik meg, akinek a részére a jogot átengedték.
(4) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog megállapítására külön jogszabály szerint jogosult hatóság által ideiglenesen megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházása vagy ideiglenes átengedése semmis.
76. § (1) A mezőgazdasági vagyoni értékű jogok átruházására vagy ideiglenes átengedésére irányuló szerződést teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(2) A mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásáról, illetve ideiglenes átengedéséről szóló szerződést vagy annak módosítását – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az átvevő a szerződés megkötését követő tizenöt napon belül köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hozzá benyújtott jóváhagyási kérelemről hatvan napon belül dönt. A jóváhagyásról szóló döntés kiadásáig az átadó viseli a vagyoni értékű jogokkal járó kötelezettségeket.
(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a szerződés jóváhagyását csak olyan körülmények fennállása esetén tagadhatja meg, amelyek jóváhagyás esetén is a szerződés érvénytelenségét eredményeznék.
(5) Jogszabály elrendelheti, hogy vagyoni értékű jog átruházásához jogkövetkezmény, illetve kedvezmény csak akkor alkalmazható, ha a mezőgazdasági vagyoni értékű jog és a megfelelő földterület, állatállomány illetőleg mezőgazdasági üzem (üzemrész) átruházása vagy átengedése ugyanazon szerződés keretében történik.
(6) Az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a mezőgazdasági vagyoni értékű jog határozott időre történő ideiglenes átengedése esetén, feltéve, ha a mezőgazdasági vagyoni értékű jog és a megfelelő földterület, állatállomány vagy mezőgazdasági üzem (üzemrész) átengedése ugyanazon időszakra történik.
77. § (1) Ha az ügyfél elháríthatatlan külső okra hivatkozik, annak fennállását jogszabályban meghatározottak szerint kell igazolnia.
(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az elháríthatatlan külső ok meglétét intézkedésenként egyedileg, és a következménnyel okozati összefüggésben vizsgálja, és dönt annak elfogadásáról.
(3) Nem tekinthető jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak, ha az ügyfél kötelezettségének elháríthatatlan külső ok miatt igazoltan nem tud eleget tenni.
78. § (1) Egyes, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusokban meghatározott mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár-vidékfejlesztési állami támogatások csak az Európai Bizottság részére történő bejelentést követően hirdethetők meg.
(2) A miniszter közleményt ad ki a forrás kimerüléséről.
79. § A külön jogszabályban meghatározott birtok-összevonási célú termőföld vásárlás támogatásával összefüggésben az állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.
80. § (1) Ez a törvény – a 29. § (3) bekezdése és a 69–71. §-ok kivételével – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A törvény 29. § (3) bekezdése, valamint 69–71. §-a a kihirdetését követő negyvenhatodik napon lép hatályba.
(3) A törvény rendelkezéseit – a (2) és a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a törvény hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni azzal, hogy a folyamatban levő ügyek tekintetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény EMOGA Garancia részt említ, azon 2007. január 1-jétől EMGA-t kell érteni. Az EMVA-ból folyósított támogatás igénybevételi feltételeit megállapító rendeletben meghatározott egyes intézkedések esetében a 2007. január 1-jét követően megkezdett, és számlával igazolt beruházás esetén is igénybe vehető a támogatás.
(4) A nemzeti hatáskörben nyújtott támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket a 2007. május 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni. Az ezt megelőzően indult eljárásokat a korábbi jogszabályokban foglaltak alapján kell befejezni.
(5) A törvény kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseit kötelezően a közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban megállapított időponttól kell alkalmazni.
81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy:
a) az EMGA-ból, az EMVA-ból, az EHA-ból támogatott intézkedésekkel kapcsolatos pénzügyi, számviteli, lebonyolítási, biztosítékkezelési rendet,
b) az EMGA-ból finanszírozott intervenciós intézkedés lebonyolítási rendjét,
c) a mezőgazdasági, halászati, erdészeti és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
d) a külpiaci intézkedések végrehajtásának általános szabályait,
e) a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések bevezetésével kapcsolatos átmeneti, illetve azok lebonyolításával kapcsolatos részletes szabályokat,
f) az elektronikus ügyintézés bevezetésével kapcsolatos szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet rendeletben kijelölje.
(3) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy:
a) a törvény hatálya alá tartozó egyes intézkedések igénybevételével, az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes szabályokat,
b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogok kiosztásának részletes szabályait, illetve nemzeti tartalékának mértékét,
c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadási rendszer felállítására, működésére, valamint a szaktanácsadók képzettségére vonatkozó részletes szabályokat,
d) az elháríthatatlan külső ok (vis maior) bejelentésével és igazolásával kapcsolatos részletes szabályokat,
e) a helyi akciócsoportok elismerési rendjének részletes szabályait,
f) a nemzeti vidéki hálózat felállításával kapcsolatos részletes szabályokat,
g) az EMVA, illetve az EHA esetén alkalmazandó monitoring részletes szabályait,
h) a pályázati eljárás részletes szabályait,
i) a MePAR és az ügyfél-blokk kapcsolat nyilvántartásának részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a nemzeti hatáskörbe tartozó mezőgazdasági, halászati, erdészeti és agrár-vidékfejlesztési állami támogatás igénybevételére vonatkozó, törvényben vagy kormányrendeletben nem szabályozott feltételeket rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter arra, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben az átruházható feladatok körét rendeletben állapítsa meg, továbbá hogy a 11. § (10) bekezdése szerinti esetben az igazoló szervet, az igazoló hatóságot, az ellenőrző hatóságot, az átruházott feladatot ellátó szervezetet, a közreműködő szervezetet, az együttműködő szervezetet, a helyi akciócsoportot és a nemzeti vidéki hálózatot – ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az érintett miniszterrel együttes – rendeletben jelölje ki.
82. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 12. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az agrárkamarák, valamint a Magyar Agrárkamara egyes közösségi, illetve nemzeti hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, halászati támogatások igénybevételi jogosultságát, valamint az ezekkel összefüggő vagyoni értékű jogokat érintő, a jogosultak közötti egyezségkötés elősegítése érdekében Egyezségi Tanácsokat működtethetnek. Az Egyezségi Tanácsok előtti eljárás az érintettek kérelme alapján indul. Az Egyezségi Tanács működési rendjét, eljárásának szabályait, a díjfizetés rendjét a Magyar Agrárkamara állapítja meg.”
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény:
a) 3. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„u) a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása keretében
1. mezőgazdasági termelőtevékenység: növénytermelési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási tevékenység,
2. mezőgazdasági termelő: a gazdaságátadási támogatás bevezetéséről szóló külön jogszabályban meghatározott egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó;”
b) 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti elővásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.”
c) 10. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld értékesítése esetén a mezőgazdasági termelőtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is.”
d) 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza, továbbá abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő a gazdaságátadási támogatást igénybe veszi.”
e) 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] közötti haszonbérleti szerződés esetében, a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termőföld haszonbérlete esetén, valamint olyan külterületi földrészlet haszonbérbe adása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minősült.”
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény:
a) 3. §-ának 72. pont p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Adóterhet nem viselő járandóság:]
„p) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része.”
b) 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket]
„t) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő gazdaságátadási támogatása jogosultsága feltételeként megvalósuló termőföld értékesítéséből származó bevételt;”
(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Mentes az ajándékozási illeték alól:]
„h) termőföld megszerzése ajándékozással a termőföldről szóló törvény 3. §-a u) pontjának 2. alpontjában meghatározott mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként,”
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény:
a) 4. § a) pontjának 9. alpontja hatályát veszti;
b) 16. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki]
„h) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül”
c) 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. § a) pont 4–5. alpontjában megjelölt foglalkoztatót az álláskeresési támogatás után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége, az ápolási díj összege után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége terheli.”
d) 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, munka-rehabilitációs díjban részesülő személy a díj, segély, támogatás összege után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozási segély, az ápolási díj, valamint a munka-rehabilitációs díj után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet. A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.”
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény:
a) 22. §-ának (1) bekezdés d) pontja hatályát veszti;
b) 38. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni]
„f) a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,”
83. § (1) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. § (3) bekezdésének b) pontja;
b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény;
c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi X. törvény;
d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLVIII. törvény;
e) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 135. § (3) bekezdése;
f) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló 2006. évi LXXIV. törvény.
84. § E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:
a) a Tanács 386/90/EGK rendelete (1990. február 12.) a visszatérítésben vagy egyéb támogatásban részesülő mezőgazdasági termékek kivitele során végzett ellenőrzésről;
b) a Tanács 659/1999/EK rendelete (1999. március 22.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
c) a Tanács 1493/1999/EK rendelete (1999. május 17.) a borpiac közös szervezéséről;
d) a Tanács 1605/2002/EK EURATOM rendelete (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről;
e) a Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról;
f) a Tanács 1788/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a tej, és tejtermék ágazatban illeték megállapításáról;
g) a Tanács 1290/2005/EK rendelete (2005. június 21.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról;
h) a Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról;
i) a Tanács 1198/2006/EK rendelete (2006. július 27.) az Európai Halászati Alapról;
j) a Bizottság 800/1999/EK rendelete (1999. április 15.) a mezőgazdasági termékek után járó export visszatérítési rendszer alkalmazása közös részletes szabályainak megállapításáról;
k) a Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról;
l) a Bizottság 795/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
m) a Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
n) a Bizottság 1973/2004/EK rendelete (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról;
o) a Bizottság 1860/2004/EK rendelete (2004. október 6.) az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról a mezőgazdasági és halászati ágazatban;
p) a Bizottság 885/2006/EK rendelete (2006. június 21.) az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek a kifizető ügynökségek és más testületek akkreditációja és az EMGA és az EMVA számláinak elszámolása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról;
q) a Bizottság 1320/2006/EK rendelete (2006. szeptember 5.) az 1698/2005/EK rendeletben előírt vidékfejlesztési támogatásra történő átmenet szabályainak megállapításáról;
r) a Bizottság 1974/2006/EK rendelete (2006. december 15.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról;
s) a Bizottság 1848/2006/EK rendelete (2006. december 14.) a közös agrárpolitika finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, továbbá egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról, valamint az 595/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
t) a Bizottság 1975/2006/EK rendelete (2006. december 7.) a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.
