Időállapot: közlönyállapot (2007.III.31.)

2007. évi XIX. törvény

egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról * 

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

1. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú

a) pénzeszközök felhasználása, illetve

b) intézmények és ingatlanok hasznosítása

tekintetében.”

2. § Az Mt. 130. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:]

c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére;”

3. § (1) Az Mt. 134. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot – legfeljebb három alkalommal – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.”

(2) Az Mt. 134. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató]

a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig,”

[adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet.]

(3) Az Mt. 134. §-a (6) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja.”

(4) Az Mt. 134. §-a a következő (7)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásakor legfeljebb a rendes szabadság egynegyedét lehet az esedékesség évét követően kiadni. A (2) bekezdésben foglalt szabadságot ekkor is a tárgyévben kell kiadni.

(8) A (7) bekezdés első mondatában foglaltaktól eltérni csak akkor lehet, ha az a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt – különösen baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében – szükséges.

(9) A (3) bekezdés a) pontja, illetve a (6) bekezdés alkalmazásakor kivételesen fontos gazdasági érdeken a rendes szabadság kiadásával kapcsolatos, munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná.

(10) A rendes szabadság esedékesség évében nem teljes mértékben történő kiadása esetén a munkáltató nem hivatkozhat a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok, illetve a kivételesen fontos gazdasági érdek fennállására, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot – a (8) bekezdés szerinti, működési körét érintő ok következményei orvoslása mellett, illetve a (9) bekezdés szerinti gazdasági érdeke sérelme nélkül – kiadhatta volna.

(11) A 11. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően

a) a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el;

b) a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik.”

4. § Az Mt. 154. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkabért – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja. A munkabér vagy meghatározott részének bankszámlára történő utalása a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat.”

5. § Az Mt. 193/B. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:

„(2) A külön jogszabály szerinti alkalmi munkavállalói könyvvel munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesíteni nem lehet.”

6. § Az Mt. 193/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése. Ettől eltérően a kölcsönvevőt terhelik a 193/G. § (1) bekezdése alapján létrejött megállapodásban foglalt, a kölcsönvevő által a munkavállaló részére nyújtott juttatásokkal összefüggő, a munkáltatót terhelő ilyen kötelezettségek.”

7. § (1) Az Mt. 193/G. §-ának (1) bekezdése a következő új d) ponttal, illetve második mondattal egészül ki:

[193/G. § (1) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell legalább:]

d) természetbeni munkabér, illetve juttatás esetén – ha ezeket a kölcsönvevő biztosítja – ezek ellentételezését.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak arról, hogy a természetbeni munkabért, illetve a 165–165/A. §-ban szabályozott szociális juttatásokat (a továbbiakban: közvetlenül adott szociális juttatás) a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja meg.”

(2) Az Mt. 193/G. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályban meghatározott költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat díját. A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérése esetén köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig]

a) az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott személy adataira vonatkozó, a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, állami adóhatósághoz teljesített bejelentése másolatát, valamint”

[b) a külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát

a kölcsönvevő részére átadni.]

(3) Az Mt. 193/G. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kölcsönvevő – eltérő megállapodás hiányában – köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek legkésőbb a munkabér 155. § (3) bekezdése alapján meghatározott időpontig történő kifizetéséhez szükségesek. Ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg, a kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles a munkabérfizetéshez, valamint a 193/F. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettsége teljesítéséhez szükséges adatokat a kölcsönbeadónak átadni. Ezen adatok körébe tartoznak a 193/H. § (9)–(10) bekezdésének alkalmazása esetén a kölcsönzött munkavállalóval a 142/A. § (2) bekezdése alapján egyenlő értékű munkát végző munkavállalót megillető, a 142/A. § (3) bekezdése szerinti egyes juttatások is.”

(4) Az Mt. 193/G. §-ának (5) bekezdése a következő új g) ponttal egészül ki:

[(5) A munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak]

g) az (1) bekezdésben szereplő megállapodás megkötése esetén a természetbeni munkabér, valamint a közvetlenül adott szociális juttatás biztosítása”

[tekintetében.]

(5) Az Mt. 193/G. §-ának (12)–(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A (9)–(10) bekezdés alkalmazásakor, ha a munkaviszony időtartama a (8) bekezdés szerint nem határozható meg, a munkaviszonyt határozatlan időtartamúnak kell tekinteni.

(13) A (6)–(12) bekezdéstől érvényesen eltérni nem lehet.”

8. § (1) Az Mt. 193/H. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege, valamint annak c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A munkáltató – ha a munkaszerződés nem tartalmaz tájékoztatást – legkésőbb a munkaszerződés megkötésétől számított két héten belül, ezen túlmenően a c) pont szerint, a (9) vagy (10) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, legkésőbb az e szabályok szerinti jogosultság megállapításának kezdetétől számított két héten belül köteles a munkavállalót írásban tájékoztatni”

(...)

c) a munkabér egyéb elemeiről, ideértve a (9) vagy (10) bekezdés szerinti juttatások biztosításának feltételeit is,”

(2) Az Mt. 193/H. §-a (9) bekezdésének a)–b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(9) A kölcsönzés időtartama alatt a 142/A. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló, valamint a kölcsönzött munkavállaló vonatkozásában a személyi alapbér, a műszakpótlék, a rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, továbbá az ügyelet, készenlét díjazása tekintetében, ha]

a) a kölcsönvevőnél történő folyamatos munkavégzés tartama a 183 napot meghaladja, vagy

b) a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönvevőnél történő munkavégzés megkezdésének időpontját megelőző két évben a kölcsönvevőnél – kölcsönzés alapján – összesen legalább 183 napot dolgozott. Ha a kölcsönvevőnél kölcsönzés alapján munkavégzéssel töltött összeszámított időtartam az újabb kölcsönzés alatt éri el a 183 napot, a fenti szabályt a 184. naptól kell alkalmazni.”

(3) Az Mt. 193/H. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő (13) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (12) bekezdés megjelölése (14) bekezdésre változik:

„(12) A (9)–(10) bekezdés alkalmazásakor a munkavégzés folyamatosságát nem szakítja meg a 107. § szerinti munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama. Ettől eltérően, a fizetés nélküli szabadság – a 138. § (5) bekezdésben és a 139. §-ban foglaltak kivételével – akkor nem érinti a munkavégzés folyamatosságát, ha ennek időtartama a harminc munkanapot nem haladja meg. A munkavégzés folyamatosságának feltétele, hogy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés megszűnését követően a munkavállaló munkáját annál a kölcsönvevőnél folytassa, amelynél a mentesülés megkezdődött.

(13) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásával kapcsolatban a kölcsönbeadó írásbeli nyilatkozat megtételére kötelezheti a munkavállalót arról, hogy a nyilatkozat átadását megelőző két évben mely kölcsönvevőnél, milyen időtartamban végzett munkát.”

9. § (1) Az Mt. 193/P. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kölcsönzés esetén e törvény 3. §-ának (6) bekezdése, 76. §-ának (5)–(8) bekezdése, 76/B. §-a, 79. §-ának (5) bekezdése, 86/A–96. §-ai, 97. §-ának (2) bekezdése, 100. §-a, 106. §-a, 115–116. §-ai, 134. §-ának (1)–(2) és (5)–(6) bekezdése, 150. §-ának (1) bekezdése, 155. §-a (1) bekezdésének második mondata, a 167. §-ának (2)–(3) bekezdései, 170–170/D. §-a, a Harmadik részének X. fejezete, a 202. §-ának c)–d) pontja nem alkalmazhatók.”

(2) Az Mt. 193/P. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás során e törvény 83/A. §-ának, 102. §-a (1)–(3) bekezdésének, 104–105. §-ainak, 117–129/A. §-ainak, valamint – a 193/G. § (1) bekezdésben foglalt megállapodás esetén a természetbeni munkabér, illetve juttatás vonatkozásában – 193/G. §-a (4) bekezdésének és (5) bekezdése g) pontjának alkalmazásakor munkáltatón a kölcsönvevőt kell érteni.”

Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosítása

10. § (1) Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: AM tv.) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható]

a) az a természetes személy, aki az Mt. 72. §-a alapján munkavállaló lehet, kivéve az Mt. XI. fejezet szerinti munkaerő-kölcsönzésre létrejött munkaviszonyban foglalkoztatott személyt, illetve”

(2) Az AM tv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét – külön jogszabályban foglaltak szerint – átutalja a kincstár által vezetett KESZ-re. A kincstár ezen összegből

a) azon alkalmi munkavállaló esetében, aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, 76%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,

b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 55%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak és 21%-ot az állami adóhatóság által megjelölt magánnyugdíjpénztárnak,

továbbá 13%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 11%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.”

(3) Az AM tv. 11. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[11. § (1) Az e törvény szerinti alkalmi foglalkoztatás esetén az Mt. szabályai közül]

c) a Harmadik rész XI. fejezet rendelkezéseit nem lehet”

[alkalmazni.]

A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

11. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) E törvény alkalmazásában]

a) felszámolás: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolás, továbbá az Európai Unió államának és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT állam) joga szerinti bármely olyan eljárás, amely alapján”

[aa) a munkáltató fizetésképtelensége alapján az adott tagállam joga szerinti kollektív eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, amely a munkáltató vagyona feletti rendelkezési joga részleges vagy teljes elvonásával, valamint felszámoló vagy hasonló feladatot ellátó személy (a továbbiakban: felszámoló) kinevezésével jár, és

ab) az említett rendelkezések alapján az illetékes hatóság vagy bíróság döntött az eljárás megkezdéséről, vagy megállapította, hogy a munkáltató vállalkozása vagy üzeme végleg megszűnt, és a rendelkezésre álló eszközök nem elegendőek az eljárás megkezdéséhez;]

12. § A Bgtv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon – ideértve a 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetet is – nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt. Ettől eltérően, a 7. § (2) bekezdésében foglalt esetben a felszámoló a feltételek fennállása esetén kérelmet nyújthat be.”

13. § A Bgtv. 2/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2/B. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv köteles a támogatást megállapítani és a megállapított támogatást az 5. § (1) bekezdése szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet bankszámlájára átutalni, ha a gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a támogatást az állami foglalkoztatási szerv vezetője mérlegelési jogkörben állapítja meg. Döntése meghozatalakor mérlegeli, hogy

a) a kérelemben meghatározott jogosultakkal szemben fennálló munkabértartozás tartalmaz-e állásidőre járó díjazást, illetve

b) a támogatás megállapítása a kérelem benyújtását követő hat hónap alatt – ismételt kérelem esetén az első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben meghatározott határidőig – várhatóan elősegíti-e a felszámolási eljárás lezárását, illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt).”

14. § A Bgtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően,

a) ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt,

b) azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az (1) bekezdésben meghatározott ötszörös mértéket,

jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak.

(3) A Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb olyan mértékű támogatás igényelhető, amennyivel a gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben a bérfizetés napján fennálló bértartozása meghaladja a gazdálkodó szervezetnél a bérfizetés napjáig és azt követően – a kérelem benyújtásáig – keletkezett forrás együttes összegét,

(4) Azon munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 86. §-ának b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, illetőleg azt a bértartozást, amely a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének időpontjában válik esedékessé, a felszámoló köteles rendelkezésre álló fedezet hiányában – a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül – a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni, és a bérköveteléssel érintett munkavállaló részére kifizetni.”

15. § A Bgtv. 1. és 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. és 2. számú melléklete lép.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

16. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. §-a a következő (6)–(7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:

„(6) Olyan munkahelyen, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg, az (5) bekezdés vonatkozásában – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja.

(7) A (6) bekezdés szerinti vélelemre alapított határozat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a)–b), valamint i) pontjainak megsértésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést. Az ebbe a körbe nem tartozó jogsértések miatt a tevékenységét ténylegesen irányító foglalkoztatóval szemben a vélelemmel megállapított munkaviszonyt érintően csak a vélelmet tartalmazó határozat jogerőre emelkedése után történt elkövetés esetén hozható határozat.”

17. §(1) A Met. 3. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:]

g) a jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,”

[megtartására.]

(2) A Met. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaügyi ellenőrzést a felügyelő hivatalból, az (1) bekezdés d), l)–n) és p) pontjaiban foglalt esetekben, valamint a g) pontban a munkabérnek – a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződés kivételével – a kollektív szerződésben rögzített mértéke tekintetében annak a félnek a kérelmére folytatja le, akinek (amelynek) a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti.”

(3) A Met. 3. §-ának (3) bekezdése a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A munkaerő-kölcsönzés esetében a munkaügyi ellenőrzés]

a) az (1) bekezdés a)–b), – a szabadságra vonatkozó rendelkezést illetően – az f), h)–j) és l)–n) pontjaiban meghatározott szabályok vonatkozásában a kölcsönbeadóra,”

(...)

c) az (1) bekezdés d), g), i) és k), valamint o) pontjában meghatározott szabályok vonatkozásában mind a kölcsönbeadóra, mind pedig a kölcsönvevőre,”

[kiterjed.]

18. § (1) A Met. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[7. § (1) Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha]

b) a foglalkoztató a 3. § (1) bekezdése a) pontjának a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeinek meglétére vonatkozó, valamint e), g), h), j), o), p), q) és r) pontjában foglalt rendelkezések bármelyikét több”

[munkavállaló vonatkozásában megsérti.]

(2) A Met. 7. §-a (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (10) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:

„(9) Ha egy ellenőrzés során megállapított szabálytalanság a jelen törvényben meghatározott jogszabály és egyéb rendelkezés, illetve a szabálysértési jogszabály előírásait is megsérti, a munkaügyi felügyelő

a) az illetékes területi felügyelőség vezetőjének a munkáltatót terhelő munkaügyi bírság kiszabására tehet javaslatot, és

b) emellett a munkáltató részéről eljáró természetes személy ellen szabálysértési eljárást folytat le.

(10) Ha a foglalkoztató magánszemély vagy egyéni vállalkozó, kizárólag a (9) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására kerülhet sor.”

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

19. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A felszámolási eljárás befejezésének időpontjában esedékessé váló követelések közül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt az Mt. 86/A. §-a alapján a munkavállalót megillető átlagkeresetet, az Mt. 95. §-ának (1) bekezdése szerinti végkielégítést, valamint a munkaviszonyra tekintettel járó egyéb juttatásokat a felszámoló igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57–58. §) szerint.”

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

20. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

„14. Munkáltató az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén – a kölcsönzött munkavállaló számára közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján – a kölcsönvevő. Munkaerő-kölcsönzés esetén e törvényben megállapított kedvezmény – kölcsönbeadó és a kölcsönvevő által juttatott bevételek együttes összegére vonatkozóan is – kizárólag a bevételnek nem számító juttatásokra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásokra vonatkozó értékhatárig vehető figyelembe.”

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

21. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[62. § (1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:]

i) a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárásokban, valamint a csőd-, a felszámolási és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása alatt a vagyonfelügyelő, a felszámoló, illetve a pénzügyi gondnok által indított bírósági eljárásokban;”

(2) Az Itv. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott, a munkaviszonyból származó munkabér- és egyéb követelésre tekintettel indított felszámolási eljárás esetén az illeték viseléséről a bíróság az eljárást megszüntető vagy a felszámolást elrendelő végzésében dönt.”

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

22. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkaügyi tanácsnak a munkaadók képviseletét ellátó tagokból álló munkaadói oldalába az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkáltatói szövetségek, a munkavállalók képviseletét ellátó tagokból álló munkavállalói oldalába az OÉT-ben képviselettel rendelkező munkavállalói szövetségek egy-egy tagot jelölnek, illetve vonják vissza a jelölést. Ennek feltétele, hogy az országos munkáltatói, illetve munkavállalói szövetség az adott régióban tagszervezettel rendelkezzen. A tagokat – jelölés, illetőleg annak visszavonása alapján – az állami foglalkoztatási szerv vezetője bízza meg a munkaügyi tanács megbízatásának lejártáig terjedő időtartamra, továbbá hívja vissza. A munkaügyi tanács önkormányzati oldalának egy-egy tagját a működési területéhez tartozó megyékben

a) a megyei kistérségi fórumok,

b) a munkaügyi tanács illetékességi területén lévő megyei jogú városok, valamint

c) a regionális fejlesztési tanács

választja, illetve hívja vissza. A Közép-magyarországi Régióban a munkaügyi tanács önkormányzati oldalának egy tagját a Fővárosi Közgyűlés, három tagját a fővárosi kerületi önkormányzatok, valamint további két tagját a régióban működő megyei kistérségi fórumok választják, illetve hívják vissza. A választás, illetve visszahívás alapján a tagok részére a megbízólevelet az állami foglalkoztatási szerv vezetője adja át, illetve vonja vissza.”

Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény módosítása

23. § (1) Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Euüttv.) 4. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„(2) A különleges tárgyaló testület legalább három és legfeljebb a tagállamok számával azonos számú tagból áll. Minden tagállamból, amelyben a közösségi szinten működő vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt kell küldeni a különleges tárgyaló testületbe. A különleges tárgyaló testület tagjának jelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is.”

(2) Az Euüttv. 24. §-a az alábbiak szerint módosul:

„24. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 94/45/EK irányelve (1994. szeptember 22.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról,

b) a Tanács 97/74/EK irányelve (1997. december 15.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 94/45/EK irányelv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről,

c) a Tanács 2006/109/EK irányelve (2006. november 20.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 94/45/EK tanácsi irányelvnek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról.”

A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása

24. § A postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Pt.) 4. §-a az alábbi (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem postai szolgáltatás

a) a bírósági végrehajtó által külön jogszabály alapján végzett küldeménytovábbítás,

b) ha bármely személy vagy szervezet a saját küldeményét a vele munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti vagy egyéb szolgálati viszonyban álló személlyel vagy tagsági jogviszonyban álló magánszeméllyel (ide nem értve a részvényest) juttatja el más személyhez vagy szervezethez, vagy

c) a külön törvény szerinti kézbesítési megbízottnak az ott meghatározott küldeménytovábbítási tevékenysége;

[az a)–c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: saját kézbesítés].

(5) Nem tekinthető saját kézbesítésnek, ennek megfelelően postai szolgáltatásnak minősül a munkaerő-kölcsönzés, illetve a megbízási, vállalkozói jogviszony keretében igénybe vett személlyel történő küldeménytovábbítás, kézbesítés.

(6) Az (5) bekezdés szerinti postai szolgáltatás nem minősül egyetemes postai szolgáltatásnak, amennyiben a feladó saját küldeményeinek más személy vagy szervezet részére történő kézbesítését kizárólag a feladó részére kézbesítést végző személy vagy szervezet végzi, a vele munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti vagy egyéb szolgálati viszonyban álló személlyel vagy tagsági jogviszonyban álló magánszeméllyel (ide nem értve a részvényest).”

Záró rendelkezések

25. § (1) E törvény 2007. április 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Bgtv. 14. §-ának (7) bekezdése.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Mt. 193/G. §-a (9) bekezdésének a) pontjában, valamint (10) bekezdésének a) pontjában „a 193/G. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe „az (1) bekezdés” szövegrész,

b) az Mt. 203. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a „miniszter” kifejezés helyébe a „kereskedelemért felelős miniszter” kifejezés,

c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 80. §-ában a „154. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata” kifejezés helyébe a „154. §-a (1) bekezdésének utolsó két mondata” kifejezés

lép.

(4) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXI. törvény 33. §-ának (2) bekezdése 2007. április 1-jén nem lép hatályba.

26. § (1) Az Mt. e törvénnyel megállapított 134. §-ának rendelkezéseit először a 2007. évre járó rendes szabadság kiadása tekintetében kell alkalmazni. A 2006. évre járó, az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályoknak megfelelően ki nem adott szabadságot 2007. szeptember 30-ig kell kiadni.

(2) Az AM tv. e törvénnyel megállapított 1. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, illetve 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglalt szabályok – a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodásban foglalt, a kölcsönzés befejezésének időpontjáig, de legkésőbb 2007. december 31-ig – nem érintik annak az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalónak a munkaviszonyát, akinek a kölcsönbeadásáról a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó e törvény hatálybalépését megelőzően megállapodott.

(3) A Bgtv. e törvény 11–15. §-ával megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban abban az esetben kell alkalmazni, ha a felszámoló a munkabéreknek a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből történő megelőlegezése érdekében még nem nyújtott be kérelmet. Ha kérelem benyújtására sor került, a felszámolási eljárás lezárultáig az e törvény hatálybalépését megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(4) A Met. e törvény 16–18. §-ával megállapított rendelkezései csak az e törvény hatálybalépését követően elkövetett jogsértés esetén alkalmazhatók.

(5) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének e törvénnyel módosított i) pontját az e törvény hatálybalépését követően megindított felszámolási eljárásban kell alkalmazni.

(6) A munkaügyi tanács – a megyében lévő többcélú kistérségi társulások elnöksége által jelölt – tagjának megbízatása az e törvény 22. §-ában meghatározott tag megbízásával, de legkésőbb e törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül megszűnik. A munkaügyi tanács e törvény 22. §-ával meghatározott új tagjait 2007. május 31-ig kell megválasztani.

(7) Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek (amelynek) a tevékenysége a Pt. – e törvény 24. §-ával módosított – rendelkezései alapján postai szolgáltatásnak minősül, az erre vonatkozó szolgáltatási engedély iránti kérelmet vagy a szolgáltatásra vonatkozó bejelentését e törvény hatálybalépésétől számított kilencven napon belül köteles benyújtani.

1. számú melléklet a 2007. évi XIX. törvényhez

1. számú melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatásról

I. A gazdálkodó szervezet adatai:

1. Neve: .....................................................................................................................................

2. KSH azonosító száma: ..........................................................................................................

3. Székhelye: .............................................................................................................................
................................................................................................................................................

4. A tevékenység megkezdésének időpontja: ........... év................................. hó .............. nap

5. A felszámolás kezdő időpontja: ........................... év................................. hó .............. nap

6. A pénzforgalmi bankszámlaszáma: ......................................................................................

7. A számlavezető pénzintézet megnevezése, címe: .................................................................
................................................................................................................................................

8. A kérelem alapjaként szereplő bérkifizetés napja: ......... év......................... hó ............ nap

9. A 8. pont szerinti napra a törvény 7. §-a (1), illetve (2) bekezdése szerint kimutatott – a törvény 2. számú melléklete Összesen sor 6. oszlopában szereplő – összeg: ................................ Ft

10. A bérfizetés napján és az azt követően – a kérelem benyújtásáig – rendelkezésre álló saját forrás összege: ................................... Ft

11. Az igényelt támogatás (a 9-ből a 10. levonása utáni) összege: ...................................... Ft

II. A felszámoló adatai:

1. Neve, címe, telefonszáma: ....................................................................................................
................................................................................................................................................

A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma: .........................................................
................................................................................................................................................

2. KSH azonosító száma: ..........................................................................................................

3. Székhelye: .............................................................................................................................
................................................................................................................................................

4. Pénzforgalmi

bankszámlaszáma(i) és a számlavezető pénzintézet neve, címe
a) ................................................ ................................................
b) ................................................ ................................................

III. A kérelem mellékletei:

1. A felszámolást elrendelő jogerős végzés másolata csatolva: igen nem
2. A támogatás igénybevételéről készített – a törvény 2. számú melléklete szerinti – nyomtatvány csatolva:
igen nem
3. A IV. 2. b) pontban tett nyilatkozat alátámasztására szolgáló mellékletek csatolva:
igen nem
(A helyes válasz bekarikázandó!)

IV. Nyilatkozat:

1. A kérelem a törvény 7. §-a (1) bekezdésén vagy (2) bekezdésén alapul. (A helyes válasz bekarikázandó!)

2. Amennyiben a kérelem a 7. § (2) bekezdésén alapul, akkor nyilatkozom, hogy

a) a kérelemmel érintett munkabértartozás nem tartalmaz állásidőre járó díjazást,

b) a támogatás megállapítása e kérelem benyújtását követő hat hónap alatt – ismételt kérelem esetén az első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben meghatározott határidőig – várhatóan elősegíti a felszámolási eljárás lezárását, illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt):

Igen, mert: .........................................................................................................................

Nem, mert: ........................................................................................................................

c) az érintett munkavállalók vonatkozásában a 7. § (1) bekezdésében meghatározott támogatási keret felhasználása megtörtént.

3. Nyilatkozom, hogy a kérelemben és a csatolt mellékleteiben közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Kelt: .............................., ....... év................... hó..... nap

................................................

(a felszámoló cégszerű aláírása)

Megjegyzés: az I. pont 8. sorába a 2. számú melléklet címében szerepeltetett dátumot kell beírni.”

2. számú melléklet a 2007. évi XIX. törvényhez

2. számú melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

ADATLAP
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás számításához

(A........... év........................ hó.........-i bérfizetési napon – a gazdálkodó szervezetnél – fennálló adatok alapján)

4.
A munkavállaló után az adott
felszámolási eljárásban korábban
kapott támogatás összege
1.
Sor-
szám
2.
Munkavállaló neve
3.
Társadalom-
biztosítási
azonosító jel
4.1
a törvény 7. § (1) bekezdése alapján
4.2
a törvény 7. § (2) bekezdése alapján
5.
A bér- és
végkielégítés-
tartozás együttes
összege
6.
A tartozás
Munkaerőpiaci
Alap
bérgarancia
alaprészéből
igényelhető
összege
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Összesen:

Megjegyzés:

a törvény 7. §-a (1) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a 4.1. és a 6. oszlopban feltüntetett összeg együttesen, munkavállalónként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét,

– a törvény 7. §-a (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a 4.2. és a 6. oszlopban feltüntetett összeg együttesen, munkavállalónként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének kétszeresét,

– a 6. oszlop „Összesen” sorának adata szerepelhet az 1. számú melléklet 9. sorában.

Oldalszám összesen: ......................

Kelt: .............................. hely, ....... év................... hó..... nap

........................................................

(a felszámoló cégszerű aláírása)”