(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci- és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:
a) a belső minősítési módszert alkalmazó hitelintézet által végzett stressz-teszt eredményekre,
b) a 13/C. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,
c) az elismert hitelezésikockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos - a 13/C. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti - kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,
d) a hitelintézet likviditási kockázatokkal szembeni kitettségének mértékére, és e kitettségnek a hitelintézet általi kezelésére,
e) a hitelportfólió-megoszlás (diverzifikáció) hatására és annak kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,
f) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez belső modell módszert használó hitelintézet által végrehajtott stressz-teszt eredményekre,
g) a kitettséggel szemben felmerülő országkockázatból eredő pótlólagos tőkekövetelményre, és
h) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy - általa megállapított mértékű - hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyeletnek meg kell határoznia, hogy a hitelintézet által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások és módszerek, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
(4) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető hitelintézetnél arra is kiterjed, hogy a hitelintézet által elszámolt értékvesztés és képzett céltartalék lehetővé teszik-e a pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli lezárását normális piaci körülmények között.
(5) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a hitelintézet mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.
(6) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a hitelintézetnek a nem kereskedési könyvben nyilvántartott kitettségének a kamatkockázatára.”
58. § (1) A Hpt. 151. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen]
„e) szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelményt,”
(2) A Hpt. 151. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén - a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve - meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155-156. §), ha a pénzügyi intézmény]
„c) szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény hetvenöt százalékát,
d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelményt, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,”
(3) A Hpt. 151. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege, valamint a), b), j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásainak súlyos megsértése esetén meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, illetőleg kivételes intézkedéseket (157-160. §), ha a pénzügyi intézmény
a) szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény ötven százalékát,
b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, ha szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében rögzített tőkekövetelmény ötven százalékát,”
„j) tiltott vagy színlelt szerződéseket köt vagyoni előny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, illetőleg a tőkekövetelmény módosítása céljából,
k) könyvvizsgálója elmulasztja a Felügyelet, a pénzügyi intézmény igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának tájékoztatását a pénzügyi intézménynél tapasztalt súlyos jogszabálysértésekről, hiányosságokról és egyéb - a prudens működést veszélyeztető - problémákról,”
(4) A Hpt. 151. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Felügyeletnek akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha a 145/A. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a hitelintézet
a) szavatoló tőkéje nem biztosítja a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését, vagy
b) irányítási rendszere, vállalatirányítási rendszere és kockázatkezelése, belső tőkemegfelelés értékelési folyamata, nagykockázatainak kezelése nem felel meg az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott követelményeknek.
(7) Ha a hitelintézet összevont alapú felügyelet alá tartozik, illetve a hitelintézetre az összevont alapú felügyelet kiterjed, a Felügyelet a vele szemben alkalmazandó kivételes intézkedés előtt - a (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel - előzetesen egyeztet azon tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, amelynek székhelyén olyan hitelintézet található, amelyre a hitelintézettel együttesen a 90. § (2) bekezdés szerinti összevont alapú felügyelet kiterjed.
(8) A kivételes intézkedésről szóló határozat meghozatala előtt a Felügyelet nem köteles egyeztetni a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságával, ha az egyeztetéshez szükséges időtartam veszélyezteti a határozat végrehajthatóságát. Ebben az esetben a határozat meghozataláról a Felügyelet a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát haladéktalanul tájékoztatja.”
59. § A Hpt. a 152. §-t követően a következő 152/A. §-sal egészül ki:
„152/A. § Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a hitelintézet a 145/A. § (2) bekezdés h) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.”
60. § (1) A Hpt. 153. §-ának (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
[Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:]
„f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását;
g) kötelezheti a hitelintézetet az irányítási rendszerére, vállalatirányítási rendszerére és kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére.”
(2) A Hpt. 153. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege és a (2) bekezdés b) pontjának 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 151. § (2) és (6) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:”
[kötelezheti a pénzügyi intézményt]
„9. a 76. § (2) bekezdése szerinti többlet-tőkekövetelmény elérésére azzal, hogy a hitelintézetnek ez a többlet-tőkekövetelménye nem lehet magasabb, mint a 76. § (1) bekezdés szerinti tőkekövetelmény.”
61. § (1) A Hpt. 157. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 151. § (3) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet - a 153. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt intézkedéseken túlmenően - a következő, csődeljárást helyettesítő kivételes intézkedéseket alkalmazza:]
„a) előírhatja
1. a hitelintézet nem banküzemi célú eszközeinek eladását,
2. hogy a pénzügyi intézmény a Felügyelet által megállapított határidőn belül és követelményeknek megfelelően rendezze tőkeszerkezetét,
3. a pénzügyi intézmény által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a pénzügyi intézmény által vállalt kockázatokra tekintettel a 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó tőkekövetelmény elérését, amely nem lehet magasabb, mint a 76. § (1) bekezdésében meghatározott tőkekövetelmény értéke;”
(2) A Hpt. 157. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kivételes intézkedésekkel egyidejűleg a Felügyelet felszólíthatja a szükséges intézkedések megtételére a pénzügyi intézmény
a) részvénykönyvben, szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény esetén tagnyilvántartásban, nyilvántartott tulajdonosai közül az öt százalékot elérő vagy meghaladó közvetlen tulajdoni hányaddal, továbbá
b) befolyásoló részesedéssel
rendelkező tulajdonosát, alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetében alapítóit.”
(3) A Hpt. 157. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti felszólítással egyidejűleg értesíti a pénzügyi intézmény igazgatóságát, felügyelő bizottságát, valamint könyvvizsgálóját, és felszólítja az igazgatóságot a 153. § (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt egyes intézkedések haladéktalan megtételére.”
62. § A Hpt. 159. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § (1) Ha a pénzügyi intézmény nem tesz eleget a 157. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyeleti intézkedésnek, a Felügyelet a cégbíróságnál kezdeményezheti a pénzügyi intézmény közgyűlésének összehívását.”
63. § (1) A Hpt. 163. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha”
(2) A Hpt. 163. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott tőkekövetelmény huszonöt százalékát, valamint
a) a Felügyelet kivételes intézkedése ellenére az igazgatóság a közgyűlést nem hívja össze, vagy
b) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetőleg nem hajlandó a hitelintézet saját tőkéjét, illetve szavatoló tőkéjét a jogszabályban és a Felügyelet határozatában előírt szintre felemelni, vagy
c) a Felügyelet által jóváhagyott helyreállítási tervben foglaltakat nem, vagy csak jelentős késedelemmel, illetőleg eltérésekkel hajtják végre.”
(3) A Hpt. 163. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felügyeleti biztos kirendelése esetén egy hitelintézethez egyidejűleg legalább két felügyeleti biztost kell kirendelni.”
64. § A Hpt. 164. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a hitelintézet igazgatósági tagjának a gazdasági társaságokra, illetve a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.”
65. § A Hpt. 165. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„165. § (1) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a hitelintézettel szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a hitelintézetet képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.”
66. § A Hpt. a 175/A. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„175/A. § (1) Engedély vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység megállapítása esetén a kiszabható bírság összege kettőmillió forinttól húszmillió forintig terjedhet.
(2) A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően az elért bevétel 200%-a, ha bevétel megállapítható.”
67. § A Hpt. 183. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kötelező jegybanki tartalékra vonatkozó előírást levelező bankon keresztül teljesítő hitelintézet által elhelyezett kötelező tartalék összege a levelező bank felszámolása esetén - a Cstv. rendelkezéseitől eltérően - nem része a felszámolás körébe tartozó vagyonnak.”
68. § A Hpt. 190/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet jogosult a piacfelügyeleti eljárás (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény 11/Q. §-a) során feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó
a) értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), valamint
b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, lakóhelye, tartózkodási helye)
megismerésére és kezelésére.”
69. § A Hpt. a 193. §-t követően a következő 194. §-sal egészül ki:
„194. § A 14. § (1) bekezdés s)-v) pontjában foglalt engedélyezési eljárás során a Felügyelet az érdemi határozatot - a 14/A-14/B. §-ban meghatározott eltéréssel - a hiánytalan kérelem beérkezését követő hat hónapon belül hozza meg.”
70. § A Hpt. 216. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Szövetkezeti hitelintézet esetében az alapszabály megállapításához, a szövetkezet egyesüléséről való döntéshez és a részjegyek névértékének megváltoztatásához a közgyűlésen jelenlévő tagok kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
(6) Szövetkezeti hitelintézet esetében a közgyűlés napirendi pontjával kapcsolatos iratokat nem kötelező valamennyi tagnak megküldeni. Ebben az esetben a közgyűlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy a tag kérésére az iratokat a szövetkezeti hitelintézet rendelkezésre bocsátja.
(7) Szövetkezeti hitelintézet esetében a tagok létszámától függetlenül lehetőség van arra, hogy az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő.
(8) A szövetkezeti hitelintézet alapszabályának a cégbíróságon bejegyzett tőke összegét kell tartalmaznia, vagy arra történő egyértelmű utalást, hogy a jegyzett tőke megegyezik az illetékes cégbíróság által vezetett cégjegyzékben jegyzett tőkeként nyilvántartott összeggel.
(9) Szövetkezeti hitelintézet esetében a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-ának (5) és (8) bekezdését nem kell alkalmazni.”
71. § A Hpt. 216/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszűnésével vagy kilépéssel, kizárással szűnik meg, legfeljebb a megszűnést követő második éves beszámolót megállapító közgyűlés (küldöttgyűlés) napjától számított harmincadik napig a szövetkezet igazgatósága köteles meghosszabbítani a részjegy összegének visszafizetését, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tőkéje, illetőleg szavatoló tőkéje nem éri el a 76. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt.”
72. § A Hpt. 235. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő g)-l) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„f) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció- és nagykockázatvállalások tőkekövetelményére, valamint a tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat és árukockázat miatt felmerülő piaci kockázat tőkekövetelményére,
g) a hitelezési és a felhígulási kockázathoz kapcsolódó kitettség, a kitettség érték, a kockázattal súlyozott kitettség érték, a nemteljesítési valószínűség, a nemteljesítéskori veszteségráta, a hitelegyenértékesítési tényező, a várható veszteség meghatározására, a hitelezési és felhígulási kockázat tőkekövetelményére,
h) az elismert külső hitelminősítő szervezettel szembeni követelményekre, és az elismert külső hitelminősítő szervezet és exporthitel-ügynökség hitelminősítésének elismerésére,
i) a hitelkockázati fedezet elismerhetőségére és kockázatmérséklő hatásának a tőkekövetelmény-számítás során való számszerűsítésére,
j) a működési kockázat kezelésére és tőkekövetelményére,
k) a hitelintézet nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére,
l) a partnerkockázat kezelésére és tőkekövetelményére”
[vonatkozó részletes szabályokat.]
73. § (1) A Hpt. 2. számú melléklete e törvény 1. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
(2) A Hpt. 5. számú melléklete e törvény 2. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
(3) A Hpt. 6. számú melléklete e törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.
74. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 70. §-a, 74. §-ának (2) bekezdése és 75. §-ának (19) bekezdése a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(3) E törvény 55. §-a, 56. §-a és 76. §-a 2007. október 1-jén lép hatályba.
75. § (1) A Hpt. - e törvény 30. §-ával beiktatott - 76/B. § (4) bekezdésétől eltérően a 2009. december 31-ig benyújtott, az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő hitelintézet belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására irányuló kérelme esetén az engedélyezés feltételeként előírt hároméves időtartam helyett legalább egyéves időtartam is figyelembe vehető.
(2) A Hpt. - e törvény 30. §-ával beiktatott - 76/B. § (5) bekezdésétől eltérően a 2008. december 31-ig benyújtott, az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő hitelintézet saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési tényező becslés alkalmazására irányuló kérelme esetén az engedélyezés feltételeként előírt hároméves időtartam helyett legalább kétéves időtartam is figyelembe vehető.
(3) E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő azon hitelintézetnek, amely a kockázattal súlyozott kitettség értékét a belső minősítésen alapuló módszer szerint számítja ki, gondoskodnia kell arról, hogy a szavatoló tőkéje folyamatosan elérje vagy meghaladja a (5)-(7) bekezdésben rögzített összeget.
(4) E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő azon hitelintézetnek, amely a működési kockázat tőkekövetelményét a fejlett mérési módszer szerint számítja ki, gondoskodnia kell arról, hogy a szavatoló tőkéje folyamatosan elérje vagy meghaladja a (5)-(7) bekezdésben rögzített összeget.
(5) A (3) bekezdés szerinti hitelintézet szavatoló tőkéjének 2007. december 31-ig el kell érnie vagy meg kell haladnia az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerinti minimális követelmény 95%-át.
(6) A (3) bekezdés szerinti hitelintézet szavatoló tőkéjének 2008. december 31-ig el kell érnie vagy meg kell haladnia az e törvény -74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerinti minimális követelmény 90%-át.
(7) A (3) bekezdés szerinti hitelintézet szavatoló tőkéjének 2009. december 31-ig el kell érnie vagy meg kell haladnia az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerinti minimális követelmény 80%-át.
(8) A (3)-(7) bekezdés alkalmazásában a szavatoló tőke meghatározásához a Hpt. - e törvény 74. §-ának (1) bekezdése szerinti hatálybalépését megelőző napon hatályos - 5. számú melléklete szerint kell eljárni azzal, hogy az országkockázat tőkekövetelményéről szóló 16/2001. (III. 19.) PM rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(9) E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézet a Hpt. - e törvény 29. §-ával beiktatott - 76/A. §-a helyett 2008. január 1-jéig alkalmazhatja az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos, a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendeletben meghatározott kockázati súlyokat azzal, hogy
a) ahol a jogszabály korrigált mérlegfőösszeget említ, azon kockázattal súlyozott kitettség értéket kell érteni,
b) a hitelderivatívákhoz 100%-os ügyletkockázati súlyt kell rendelni.
(10) A (9) bekezdés szerint eljáró hitelintézet
a) a Hpt. - e törvény 41. §-ával módosított - 80. §-a helyett 2007. december 31-ig alkalmazhatja a Hpt. e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseit,
b) 2007. december 31-ig nem köteles megfelelni a hitelintézetek értékelési folyamatára vonatkozó, a Hpt. - e törvény 39. §-ával beiktatott - 76/K. §-ában foglaltaknak és a Hpt. - e törvény 54. §-ával beiktatott - 137/A. §-ában rögzített nyilvánosságra hozatali követelményeknek,
c) esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) 2007. december 31-ig nem alkalmazhatja a Hpt. - e törvény 57. §-ával beiktatott - 145/A. §-ában foglalt felügyeleti felülvizsgálati rendelkezéseket,
d) működési kockázata tőkekövetelményének meghatározásakor a Hpt. - e törvény 38. §-ával beiktatott - 76/J. §-a szerint számított tőkekövetelmény értékét csökkenteni kell a hitelintézet azon kockázatainak százalékos arányában, amelyre a hitelintézet a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendelet szerint tőkekövetelményt állapít meg,
e) a Hpt. - e törvény 28. §-ával módosított - 76. § (1) bekezdés a) pontjának 1. alpontjában foglaltakkal ellentétben 2007. december 31-ig a felhígulási kockázat tőkekövetelményére nem köteles szavatoló tőkével rendelkezni.
(11) A (9) bekezdés alkalmazása esetén a hitelintézet a kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításánál nem veheti figyelembe a Hpt. - e törvény 33-34. §-aival beiktatott - 76/E-76/F. §-át.
(12) A Hpt. - e törvény 30. §-ával beiktatott - 76/B. § (11) bekezdésétől eltérően 2017. december 31-ig a hitelintézet a 2007. december 31-én tulajdonában lévő részesedések esetében a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor a sztenderd módszert is alkalmazhatja.
(13) A (12) bekezdés alkalmazásában a 2007. december 31-én tulajdonban lévő részesedések számát, valamint az ebből eredő pótlólagos részesedések számát kell figyelembe venni azzal, hogy a tulajdoni részesedés aránya nem növekedhet.
(14) A (12) bekezdés nem alkalmazható, ha a részesedések - e törvény 74. §-ának (1) bekezdése szerinti hatálybalépése után történő - értékesítését követően azt visszavásárolták.
(15) A (12) bekezdés szerinti részesedés a Hpt. - e törvény 32. §-ával beiktatott - 76/D. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti kitettségnek minősül és nem lehet levonni a 76/D. § (2) bekezdés szerinti számítás során.
(16) Az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor működő, a Hpt. hatálybalépését megelőzően létrehozott, kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó alapítvány legkésőbb 2007. december 31-ig köteles
a) alapító okiratát a Hpt.-ben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés érdekében módosítani, valamint
b) a Felügyelet részére benyújtani a pénzügyi vállalkozás engedélyezésére vonatkozó kérelmét és annak mellékleteit azzal, hogy az alapítvány az engedély megadásáig, de legkésőbb 2008. december 31-ig a Hpt. e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseinek megfelelően folytathatja tevékenységét.
(17) Az alapítvány engedélyezési kérelmének elbírálása során a Hpt. 17. §-át a már működő tevékenységre és szervezeti formára tekintettel kell alkalmazni.
(18) Ha e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor a (16) bekezdés szerinti alapítvány megválasztott, kinevezett vezetője az előírt követelményeknek nem felel meg, megbízatásának lejártáig e tisztséget betöltheti.
(19) Az e törvény - 74. §-ának (2) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő szövetkezeti hitelintézet a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-ának (1) bekezdésétől eltérően 2007. december 31-ig módosíthatja alapszabályát a Hpt. - e törvény 70. §-ával beiktatott - 216. §-a szerint.
(20) Az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt álló hitelintézet a Hpt. - e törvény 28. §-ával módosított - 76. § (3) és (6) bekezdése helyett 2007. december 31-ig alkalmazhatja a Hpt. e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőző napon hatályos 76. §-ának (3) és (6) bekezdését.
76. § A pénzügyi intézmény; a kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás; a 3. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pontjának a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás és a bankképviselet által a Hpt. - e törvény 56. §-ával beiktatott - 139/A. §-a szerint fizetendő felügyeleti díj összegét az alábbiak szerint kell kiszámítani:
a) a 2007. évben alapdíjat nem kell fizetni,
b) a 2007. január 1-jétől 2007. szeptember 30-ig tartó időszak esetén a 2007. szeptember 30-án hatályos előírások szerint kell megállapítani a felügyeleti díj összegét a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelete alapján a Felügyelet részére teljesített, 2007. szeptember 30-i időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban szereplő adatok figyelembevételével,
c) a 2007. október 1-jétől 2007. december 31-ig tartó időszak esetén a 2007. október 1-jén hatályos előírások szerint kell megállapítani a változó díj összegét a 2007. évi éves beszámolóban szereplő adatok és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelete alapján a Felügyelet részére teljesített, 2007. szeptember 30-i időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban szereplő adatok különbözetének figyelembevételével, és
d) a 2007. évi felügyeleti díj nem lehet több a 2006. évi felügyeleti díj 120 százalékánál.
77. § (1) A lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) - e törvény 80. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 21. §-ának (2) bekezdése az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését követően kötött lakás-előtakarékossági szerződésekre kell alkalmazni.
(2) Az Ltp. - e törvény 80. §-a (4) bekezdésével megállapított - 24. §-ának (5) bekezdését az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését megelőzően kötött lakás-előtakarékossági szerződésekre is alkalmazni kell az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor folyamatban lévő vagy ezt követően indított igényérvényesítések és megkeresések esetében.
78. § E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésekor jelzálog-hitelintézettel munkaviszonyban álló ingatlanértékelő vagy ingatlanértékelő szervezet megbízása esetén a szervezet alkalmazásában álló, az értékelést jóváhagyó vezető szakértő legkésőbb 2008. január 1-jétől köteles megfelelni a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) - e törvény 82. §-ával megállapított - 3. §-ának (5) és (7) bekezdésében foglalt követelményeknek. E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését követően a jelzálog-hitelintézet kizárólag olyan ingatlanértékelőt vehet alkalmazásba a Jht. - e törvény 82. §-ával megállapított - 3. §-ának (5) bekezdésében foglalt tevékenység végzésére, illetve új külső szervezet megbízása esetén az ingatlanértékelést olyan természetes személy hagyhatja jóvá, aki szerepel az ingatlanértékelői névjegyzékben.
79. § A Hpt. - e törvény 66. §-ával megállapított - 175/A. §-a szerinti bírságösszegek kizárólag az e törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépését követően elkövetett jogsértő cselekmények tekintetében alkalmazhatók.
80. § (1) Az Ltp. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A lakás-takarékpénztár a 7. §-ban meghatározott szerződés szerinti betétgyűjtésen és hitelnyújtáson, valamint áthidaló kölcsön nyújtásán kívül kizárólag a következő tevékenységeket végezheti:
a) a lakás-takarékpénztár szavatoló tőkéjének összesen 10%-át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet a Hpt. szerinti járulékos vállalkozásokban,
b) a lakás-takarékpénztár a Felügyelet engedélyével - a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén - a szavatoló tőkéjének összesen 20%-át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező lakás-takarékpénztárban, vagy olyan devizakülföldinek minősülő hitelintézetben, amelynek fő tevékenysége lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő betétgyűjtés és hitelnyújtás,
c) lakáscélú finanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódóan más pénzügyi intézmény, illetve biztosítóintézet részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) végezhet,
d) a 10. és a 11. §-ban meghatározott hitelnyújtáshoz kapcsolódóan ingatlanértékelési tevékenységet végezhet.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitelintézetben történő tulajdoni részesedés megszerzését a Felügyelet akkor engedélyezi, ha a tulajdonszerzéssel érintett hitelintézet a rá vonatkozó jogszabályok szerint a lakáscélú betétgyűjtést és hitelnyújtást zárt rendszerben végzi, csak a betétet elhelyezők részére nyújt hitelt, és erről nyilatkozatot nyújt be a Felügyelet részére.”
(2) Az Ltp. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lakás-előtakarékosság állami támogatására az a lakás-előtakarékoskodó jogosult, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező
a) magyar állampolgár, vagy
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorló személy, vagy
c) bevándorolt, vagy letelepedett jogállású, vagy menekültként elismert személy.”
(3) Az Ltp. 21. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben - az (5)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak egy szerződés után igényelhető az állami támogatás.
(5) A lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerződések esetében a (4) bekezdést nem kell alkalmazni.
(6) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a társasházi lakás tulajdonosa, illetve a lakásszövetkezet tagja által kötött szerződés esetén a lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerződés után igénybe vett állami támogatást nem kell figyelembe venni.”
(4) Az Ltp. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott időn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenőrzés során nem tudja azt bizonyítani, vagy az utólagos ellenőrzés egyéb okból jogosulatlan igénybevételt állapít meg, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától a visszafizetés napjáig, vagy amennyiben az állami adóhatóság lakás-takarékpénztár általi megkereséséig nem került sor a visszafizetésre, akkor a megkeresésig számított időszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakás-előtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakás-előtakarékossági szerződés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos. Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, illetőleg jogosulatlan igénybevételét, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - a jogosult Magyar Állam nevében eljárva - bírósági úton érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelőlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerződéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed. A jogerős fizetési meghagyás, illetőleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjéről szóló törvény 163. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költségminimum megelőlegezésére és viselésére nem köteles.”
(5) Az Ltp. 24. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a 21. § (4) bekezdésében előírt feltétel ellenőrzésének elmulasztása esetén,”
81. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 3. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Mehib Rt. utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi székhelyű vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéből eredő devizabevételeinek árfolyamkockázatát is biztosíthatja.”
(2) Az Eximtv. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az Eximbank esetében a Hpt. 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően nagykockázat vállalásának minősül az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség, ha annak értéke eléri vagy meghaladja az Eximbank szavatoló tőkéjének huszonöt százalékát.
(2) A Hpt. 79. § (2) bekezdésétől eltérően az egy ügyféllel vagy ügyfélcsoporttal szembeni kitettség értékének az együttes összege nem haladhatja meg az Eximbank szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.
(3) A Hpt. 79. § (7) bekezdésében foglalt mérték az Eximbank esetében harmincöt százalék.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben, valamint a Hpt. 79. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni - a Hpt. 80. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően - az Eximbank által a bel- és külföldi hitelintézetek számára nyújtott exportcélú hiteleknél és pénzkölcsönöknél, valamint azon külföldi vevőknek nyújtott hiteleknél és pénzkölcsönöknél, amely esetekben a célország - a Mehib Rt. által - kockázatmentes, alacsony, illetve közepes kockázatúnak minősül és - az OECD tagországok kivételével - azok központi költségvetése, illetve központi bankja garantálja a hitel visszafizetését. Abban az esetben, ha a külföldi vevő OECD tagországban bejegyzett cég, de a többségi vagy befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosának székhelye nem OECD tagország, a Hpt.-ben foglalt nagykockázat vállalására vonatkozó korlátozások alóli mentesség feltétele az ügylet mögötti bankgarancia megléte.”
82. § (1) A Jht. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország, az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is (a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, amelyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.”
(2) A Jht. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti. A jelzálog-hitelintézet az ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározására vele munkaviszonyban álló személyt alkalmaz vagy ingatlanértékelő gazdálkodó szervezetet [Ptk. 685. § c) pont] bíz meg. Ingatlanértékelő szervezet megbízása esetén az értékelési szakvéleményt a szervezet vezető szakértőjének jóvá kell hagynia. A jelzálog-hitelintézettel munkaviszonyban álló ingatlanértékelőnek vagy ingatlanértékelő szervezet megbízása esetén a szervezet alkalmazásában álló, az értékelést jóváhagyó vezető szakértőnek szerepelnie kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által a jelzálog-hitelintézeti ingatlanértékelőkről vezetett névjegyzékben (a továbbiakban: ingatlanértékelői névjegyzék).”
(3) A Jht. 3. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés számozása (10) bekezdésre változik:
„(6) A Felügyeletnek az ingatlanértékelői névjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.
(7) A Felügyelet azt a természetes személyt jegyzi be az ingatlanértékelői névjegyzékbe, aki büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott végzettséggel, szakképzettséggel, illetőleg szakmai gyakorlattal.
(8) Az ingatlanértékelői névjegyzék az ingatlanértékelő következő adatait tartalmazza:
a) név, születési név,
b) születési hely és idő,
c) lakcím,
d) az ingatlanértékelő által megadott egyéb elérhetőség.
(9) A névjegyzékben szereplő a) és d) pont szerinti adatok közérdekből nyilvánosak, azokat a Felügyelet a honlapján teszi közzé. Az ingatlanértékelő tevékenységének megszűnése, illetőleg halála esetén adatait a névjegyzékből törölni kell. Az adatokat a névjegyzékből való törléstől számított legfeljebb 5 évig a Felügyelet az ingatlanértékelés jogszerűségének későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolja.”
(4) A Jht. 3/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az EGT-jelzáloghitel nyújtásának, illetőleg vásárlásának további feltétele, hogy a jelzálog-hitelintézet]
„c) benyújtsa a Felügyelet részére az a)-b) pontban megjelölt dokumentumokat, valamint a vagyonellenőr írásbeli állásfoglalását arról, hogy a módszertani és leíró szabályzatban foglaltaknak megfelelő EGT-jelzáloghitel-nyújtás és -vásárlás az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tesz.”
(5) A Jht. 14. §-a (11) bekezdésének b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:]
„b) az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) tagállamainak nemzeti bankjai, valamint az Európai Központi Bank által kibocsátott értékpapír,
c) az Európai Unió, az EGT és az OECD tagállamai, illetve teljes jogú tagjai által kibocsátott értékpapír,”
(6) A Jht. 27. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy]
„c) az ingatlanértékelői névjegyzékbe történő felvétellel és a névjegyzék vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
83. § (1) E törvény - 74. §-ának (1) bekezdése szerinti - hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a Hpt. 2. §-a (2) bekezdésének f) pontja, 76. §-ának (10) bekezdése, 206/A. §-ának (2) bekezdése, 235. §-a (2) bekezdésének a), j) és o) pontja, 2. számú melléklete III. fejezetének 10.2. és 19. pontja és 5. számú melléklete 16. pontjának b) alpontja;
b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 6. §-ának (1) bekezdése és 23. §-a;
c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény 12. §-ának (1) bekezdése, 18. §-a, 22. §-ának (2) bekezdése és 54. §-a;
d) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 7. §-a, 23. §-ának (1) és (4) bekezdése, 25. §-ának (1) bekezdése és 48. §-a;
e) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyelete tekintetében egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXXIV. törvény 2. §-a;
f) a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVII. törvény 9. §-ának (1) bekezdése;
g) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdése;
h) az Eximtv. 22. §-a.
(2) 2007. október 1-jén hatályát veszti
a) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 38. §-ának (2) bekezdése;
b) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XXXIX. törvény 30. §-a;
c) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 13. §-a.
84. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 98/27/EK irányelve (1998. május 19.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 4. cikk (1) bekezdése, illetve 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja [a 60. § (1) bekezdés, a Felügyelet eljárásában];
b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg);
c) az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).
(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktus végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet eljárásában:
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (6) bekezdésének f) pontja [a 60. § (1) bekezdés].
1. A Hpt. 2. számú mellékletének II. fejezete a következő 16. és 17. ponttal egészül ki:
„16. EU-szintű hitelintézeti anyavállalat: olyan tagállami hitelintézeti anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.
17. EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelyben az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással nem rendelkezik.”
2. A Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 25. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
[Vezető állású személy:]
„e) az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás esetén a kuratórium tagja, az ellenőrző testület elnöke, valamint az ügyvezető.”
3. A Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. Az Európai Közösségek, az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot is érteni kell.”
4. A Hpt. 2. számú mellékletének III. fejezete a következő 48. ponttal egészül ki:
„48. Induló tőke: az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás létesítéséhez, az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen az alapítványi cél megvalósítása érdekében az alapítvány rendelkezésére bocsátott tőke.”
5. A Hpt. 2. számú melléklete a III. fejezetet követően a következő III/A. fejezettel egészül ki:
„III/A. A XI. Fejezetre vonatkozó fogalommeghatározások
1. Előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás, amelynél a hitelintézet kitettségéhez kapcsolódó hitelezési kockázat mérséklése egy harmadik fél kötelezettségvállalásából származik, amely szerint az adós nemteljesítése, fizetésképtelensége esetén, vagy egyéb, a felek megállapodása szerint a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor meghatározott összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.
2. Előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet: olyan hitelezésikockázat-mérséklési eljárás, amelynél a hitelintézet kitettségéhez kapcsolódó hitelezési kockázat mérséklése a hitelintézet azon jogából ered, amely szerint - az adós nemteljesítése, fizetésképtelensége, vagy egyéb, a felek megállapodása szerint a kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény beálltakor - meghatározott vagyontárgyakat értékesíthet, megszerezhet vagy megtarthat, követelését azokból kielégítheti, vagy csökkentheti a kitettség értékét a kitettség értékének és a hitelintézettel szembeni kitettség közötti különbség szintjére, illetve a kitettséget ezzel a különbözettel helyettesítheti.
3. Exporthitel-ügynökség: az exportfinanszírozási tevékenység mellett központi kormányzatra vonatkozó hitelminősítési tevékenységet is folytató szervezet.
4. Felhígulási kockázat: a visszkereset nélkül (kezesség, szavatosság kizárása mellett) engedményezett követelés behajtható összegének a követelés kötelezettje által a követelés engedményesével szemben érvényesíthető kifogásokon és ellenköveteléseken keresztül történő csökkentésének lehetősége.
5. Harmadik ország központi kormánya, központi bankja, regionális kormánya, helyi önkormányzata: amelyet a harmadik ország jogrendje annak tekint.
6. Hitelegyenértékesítési tényező: a kötelezettség jelenleg le nem hívott értékéből a nemteljesítés időpontjáig lehívásra kerülő és a nemteljesítés időpontjában fennálló rész értékének és a kötelezettség teljes jelenleg le nem hívott értékének aránya, ahol a kötelezettség mértékét az ügyfél tudomására hozott, szerződés szerinti keret határozza meg, kivéve, ha az ügyfélre vonatkozó, de általa nem ismert, a hitelintézet belső szabályzata szerint megállapított keret magasabb.
7. Hitelezésikockázat-mérséklés: hitelintézet által alkalmazott eljárás a hitelintézet kitettségeivel összefüggő hitelkockázatok csökkentésére.
8. Hitelminősítés: külső hitelminősítő szervezet vagy exporthitel-ügynökség saját módszertana által előállított és nyilvánosságra hozott véleménye a hitelminősítés alanyáról, azaz a minősítettről. A hitelminősítés irányulhat adósra (ügyfélre) vagy adósságra (kitettségre). A hitelminősítés eredménye egy szöveges indoklással kibővített értékelés, amely tartalmaz egy betűvel, számmal jellel, illetőleg ezek kombinációjával megalkotott hitelminősítési kategóriát.
9. Hitelminősítési besorolás: egy egységesített megközelítést támogató, pozitív egész számjegyű jelölés, amely a Felügyelet hozzárendelése által az elismert külső hitelminősítő szervezet hitelminősítési kategóriájához alkalmazandó kockázati súly alkalmazását segíti elő.
10. Hitelminősítési kategória: külső hitelminősítő szervezet által a minősített adóshoz (ügyfélhez) vagy adóssághoz (kitettséghez) rendelt betűből, számból, jelből, illetőleg ezek kombinációjából álló jelölés.
11. Intézményvédelmi rendszer: olyan rendszer, amelynek célja, hogy a hozzá csatlakozott tag likviditását, illetőleg fizetőképességét (szolvenciáját) súlyosan veszélyeztető állapot esetén ezen tag számára a jogszabályi követelményeknek való megfelelés érdekében támogatást nyújthasson.
12. Kitettség: eszköz vagy olyan mérlegen kívüli kötelezettség, amelyből eszköz keletkezik.
13. Központi kormány: a Magyar Állam, valamint minden olyan szervezet, amelyet az Európai Unió bármely tagállamának jogrendje annak tekint.
14. Közszektorbeli intézmény: az Áht. szerinti költségvetési szerv; központi kormány vagy Áht. szerinti költségvetési szerv többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy nonprofit társaság, ha tartozásaiért a központi kormány jogszabály vagy szerződés erejénél fogva kezességet vagy garanciát vállal; a köztestület és minden olyan szervezet, amelyet az Európai Unió bármely tagállamának jogrendje közszektorbeli intézménynek tekint.
15. Külső hitelminősítő szervezet: olyan a hitelminősítés alanyától és címzettjétől szervezetileg, tevékenységileg, irányításilag, működésileg és véleményalkotásilag független vállalkozás, amelyik hitelminősítési tevékenységet folytat.
16. Nemteljesítési valószínűség (PD): annak a valószínűsége, hogy az ügyfél fizetési kötelezettsége esetében egy éven belül megvalósul a külön jogszabály szerinti nemteljesítés.
17. Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD): az ügyfél nemteljesítéséből származó veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló kitettséghez viszonyított aránya.
18. Tagállami hitelintézeti anyavállalat: olyan hitelintézet, amely hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, és a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik benne.
19. Tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat: olyan pénzügyi holding társaság, amelyben a székhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi holding társaság ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal nem rendelkezik.
20. Üzleti egység: leányvállalat vagy a hitelintézet által meghatározott szempontok szerint egyértelműen körülhatárolható, homogén és más kitettségtől eltérő módon kezelt kitettségek csoportja.
21. Várható veszteségráta (hitelezési kockázat vonatkozásában): az ügyfél egy éven belül bekövetkező nemteljesítéséből vagy a vásárolt követelés értékének egy év alatt bekövetkező felhígulási kockázatából származó várható veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló kitettség vagy vásárolt követelés értékére vetített aránya.
22. Vásárolt követelés: minden olyan le nem járt vagy legfeljebb kilencven napja lejárt követelés, amely üzletszerű termék-, illetőleg szolgáltatásvásárlás, vagy eszközzel fedezett ügylet engedményezésével keletkezett.
23. Veszteség (hitelezési kockázat vonatkozásában): olyan gazdasági veszteség, amely tartalmazza a behajtás közvetlen és közvetett költségeit is, és a behajtási összegek és költségek tekintetében figyelembe veszi a pénz időértékét.
24. Koncentrációs kockázat: olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered.
25. Mikro-, kis- és középvállalkozás: minden olyan vállalkozás, amelynek
a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
26. Kereskedési szándékkal tartott pozíció: a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 151. pontjában meghatározott fogalom.”
1. A Hpt. 5. számú melléklete 3. pontjának g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
„g) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív”
2. A Hpt. 5. számú mellékletének 4. pontja a következő g) alponttal egészül ki:
[Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
„g) az alapvető kölcsöntőkének a 7B. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető része.”
3. A Hpt. 5. számú melléklete 7A. pontjának c), e), f) és g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:]
„c) a kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is - határozatlan futamidejű, kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább öt év futamidő elteltét követően mondható fel,”
„e) a kölcsön-, illetve az értékpapír-adásvételi szerződés semminemű olyan feltételt nem tartalmaz, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést tíz éven belül megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
f) a hitelintézet a kamatfizetést elhalaszthatja,
g) ha egy adott évben az f) alpontban meghatározott szabály alapján kamatfizetés nem teljesíthető, akkor a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat igényt,”
4. A Hpt. 5. számú mellékletének 8. pontja a következő e)-f) ponttal egészül ki:
[A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:]
„e) a 7B. pontban meghatározott mértéket meghaladó alapvető kölcsöntőke,
f) ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a különbség pozitív.”
5. A Hpt. 5. számú melléklete a 8. pontját követően a következő 8A. ponttal egészül ki:
„8A. Ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék a 8. pont f) alpontja szerinti határértéken túlmenően nem része a szavatoló tőkének.”
6. A Hpt. 5. számú mellékletének 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:
a) a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének 100%-át,
b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető alárendelt kölcsöntőke, valamint a 8. pont a) alpontja szerinti osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.”
7. A Hpt. 5. számú mellékletének 14. pontja a következő c) ponttal egészül ki:
[A 13. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeinek összegéből le kell vonni:]
„c) ha a hitelintézet a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének - a külön jogszabály szerinti - az egyszerű súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható veszteségének összegét.”
8. A Hpt. 5. számú mellékletének 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. A 14. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó - a 8. pont f) alpontjában és a 14. pont c) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított - szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 79-85. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.”
9. A Hpt. 5. számú mellékletének 17-18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. A szavatoló tőke a 76. § (1) bekezdése a) pontjának 1. és 4. pontja és (2) bekezdése alkalmazásában a 16. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke.
18. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos tőkerészként a 16. pontban foglalt levonások és a 76. § (1) bekezdése a) pontjának 1. és 4. alpontjában, a 76. § (2) bekezdésében és felügyeleti kivételes intézkedés keretében meghatározott tőkekövetelmény értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 13. pontokban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.”
(1) A Hpt. 6. számú mellékletének 1. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„1. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg).”
„4. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).”
(2) A Hpt. 6. számú melléklete a következő 10. ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„10. Az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-én kelt 98/27/EK irányelve a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról.”
(3) A Hpt. 6. számú melléklete a 10. pontot követően a következő felvezető szöveggel és bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a melléklet jelenlegi szövegének számozása I. pontra változik:
„II. Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet eljárásában:
Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-én kelt 2006/2004/EK rendelete a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, 4. cikk (6) bekezdés f) pont [a 153. § (1) bekezdés].”
