„(9) A kockázati tőkealap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott pénzkölcsön, valamint az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke együttes összege nem haladhatja meg a kockázati tőkealap jegyzett tőkéjének huszonöt százalékát.”
(4) A Tpt. 296/Q. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kockázati tőkealap szabad pénzeszközeit az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírban vagy bankbetétben tarthatja.”
62. § A Tpt. 335. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az elszámolóház elszámolóházi tevékenységen kívül kizárólag]
„e) üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyagkibocsátási jogokra vonatkozó ügyletek elszámolása,”
[tevékenységet végezhet.]
63. § (1) A Tpt. 341. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A központi értéktárban - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - tulajdoni részesedést szerezhet:]
„c) tőzsdei tevékenységet végző szervezet, ideértve a külföldi tőzsdei tevékenységet végző szervezetet;”
(2) A Tpt. 341. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A központi értéktárban - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - tulajdoni részesedést szerezhet:]
„f) elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, ideértve a külföldi elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet;”
64. § A Tpt. 351. §-a (5) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A központi értéktár saját tőkéje részét képező szabad pénzeszközei terhére]
„a) az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt szerezhet;
b) az Európai Unió vagy az OECD tagállamában bejegyzett hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt szerezhet;
c) betétet helyezhet el az MNB-nél és az Európai Unió vagy az OECD tagállamában bejegyzett hitelintézetnél; valamint”
65. § A Tpt. 370. §-ának (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
„i) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal”
[szemben, e szerveknek a befektetési szolgáltatóhoz, az árutőzsdei szolgáltatóhoz, a befektetési alapkezelőhöz, a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez és a központi értéktárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.]
66. § A Tpt. 379. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A felügyelet bírságból származó bevétele kizárólag a következő célokra fordítható:]
„f) a békéltető testület tevékenységének támogatására, tagjainak képzésére.”
67. § A Tpt. 380. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„380. § (1) A befektetési vállalkozás; az árutőzsdei szolgáltató; a befektetési alap; a befektetési alapkezelő; a kockázati tőkealap; a kockázati tőkealap-kezelő; a tőzsde, a központi értéktár, a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, az 5. § (1) bekezdés 103. pont a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás, a 81. § (2) bekezdésének d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, befektetési szolgáltatónak nem minősülő gazdasági társaság vagy szövetkezet, az egyéni kereskedő, külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2) A felügyeleti díj a (3)-(4) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a 381. § (1)-(7) bekezdése szerint számított változó díj összege.
(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.
(4) A szorzószám
a) befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, árutőzsdei szolgáltató, tőzsde, központi értéktár esetén: négy,
b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, tőzsde, központi értéktár magyarországi fióktelepe esetén: négy,
c) a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, az 5. § (1) bekezdés 103. pont a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás, a 81. § (2) bekezdésének d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, befektetési szolgáltatónak nem minősülő gazdasági társaság vagy szövetkezet, egyéni kereskedő, külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy.”
68. § A Tpt. 381. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„381. § (1) A befektetési vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke
a) a 175. § (1)-(3) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és
b) a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve a 88. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység és a 88. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének
összege.
(2) A befektetési alap és a kockázati tőkealap által fizetendő változó díj éves mértéke az alap nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.
(3) A befektetési alapkezelő által fizetendő változó díj éves mértéke a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve a 88. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység; a 88. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztár; a 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési alapkezelési tevékenység; a pénzügyi intézmény és a biztosító részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértékének 0,25 ezreléke.
(4) A központi értéktár és a tőzsde által fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke.
(5) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke
a) a befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezrelékének, és
b) a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve a 88. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység és a 88. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének
összege.
(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a 81. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott portfóliókezelési tevékenység - ide nem értve a 88. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési tevékenység; a 88. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztár; a 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott befektetési alapkezelési tevékenység; a pénzügyi intézmény és a biztosító részére történő vagyonkezelési tevékenység - keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértékének 0,125 ezreléke.
(7) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi értéktár, tőzsde magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.”
69. § A Tpt. 386. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„386. § A kibocsátó; a nyilvános részvénytársaságban befolyást szerezni kívánó személy; befektetési vállalkozásban, tőzsdében a Felügyelet engedélyéhez kötött részesedést szerezni kívánó személy; a befektetési szolgáltató; az árutőzsdei szolgáltató; a befektetési alapkezelő; a befektetési alap; a kockázati tőkealap-kezelő; a kockázati tőkealap; a termékértékesítő és az üzletkötő; a tőzsde; az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet. A fizetendő díjak körét és mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.”
70. § A Tpt. 389. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 245. § (5) bekezdése szerinti alapsorozatba tartozó alapok első alapja esetében a tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató jóváhagyására, valamint a közzétételének engedélyezésére irányuló felügyeleti eljárás időtartama húsz munkanap, az alapsorozat azt követő, többi alapja esetében tíz munkanap. A tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató jóváhagyására, valamint közzétételének engedélyezésére irányuló kérelem esetében a Felügyelet tíz munkanapon belül kérhet hiánypótlást. A határidő meghosszabbításának a tájékoztató, a kezelési szabályzat és a rövidített tájékoztató jóváhagyására, valamint közzétételének engedélyezésére irányuló eljárásban nincs helye.”
71. § A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„m) a piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó, az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával kapcsolatos személyes adatot (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási hely), ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges. Az adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet nem valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.”
72. § A Tpt. a 395. §-t követően a következő címmel és 395/A. §-sal egészül ki:
„Felügyeleti felülvizsgálat és értékelés
395/A. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja a befektetési vállalkozás tőkemegfelelésével összefüggő szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, valamint értékeli a befektetési vállalkozás kockázatait.
(2) A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci- és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:
a) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítési módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végzett stressz-teszt eredményeire,
b) a 108/A. § (3) bekezdésének g) pontja szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,
c) az elismert hitelezésikockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos - a 108/A. § (3) bekezdésének f) pontja szerinti - kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,
d) a befektetési vállalkozás által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, beleértve az átadott kockázat mértékét is,
e) a befektetési vállalkozás likviditási kockázatainak mértékére és kezelésére,
f) a diverzifikáció hatására és ennek a kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,
g) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső modell módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végrehajtott stressz-teszt eredményekre,
h) az országkockázatból származó pótlólagos tőkekövetelményre,
i) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy - általa megállapított mértékű - hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére.
(3) A felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások, módszerek és a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
(4) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető befektetési vállalkozásnál arra is kiterjed, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott értékelési módszerek és ellenőrzési eljárások normális piaci körülmények között lehetővé teszik-e a pozíciók rövid időn - legfeljebb harminc napon - belüli lezárását vagy fedezését.
(5) A felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, mértéke és összetettsége alapján arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.
(6) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázatára is.”
73. § A Tpt. a 399. §-t követően a következő 399/A. §-sal egészül ki:
„399/A. § Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás a 395/A. § (2) bekezdés i) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.”
74. § (1) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára, a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásra, a befektetési szolgáltatási tevékenységre, az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységre, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tőzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetőleg - ha szükséges - a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;”
(2) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következő x)-y) pontokkal egészül ki:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„x) kötelezheti a befektetési vállalkozást az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére;
y) kötelezheti a befektetési vállalkozást a 175. § (5) bekezdése szerinti többlet-tőkekövetelmény elérésére azzal, hogy a befektetési vállalkozás többlet-tőkekövetelménye nem haladhatja meg a 175. § (2) bekezdése szerinti érték kétszeresét.”
75. § A Tpt. 402. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a befektetési vállalkozással, az árutőzsdei szolgáltatóval, a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetőleg a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.”
76. § (1) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„a) engedély nélkül végzett befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, árutőzsdei szolgáltatási és befektetési alapkezelési és kockázati tőkealap-kezelési tevékenység esetén 2 000 000-20 000 000 forint;”
(2) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„d) bennfentes kereskedelem, illetőleg piacbefolyásolás esetén 2 000 000-100 000 000 forint;”
(3) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„n) engedély nélkül végzett tőzsdei tevékenység, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység esetén 2 000 000-20 000 000 forint;”
(4) A Tpt. 406. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2)-(3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege 500 000-20 000 000 forint.”
(5) A Tpt. 406. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kiszabható bírság felső határa a
a) (2) bekezdés a) és n) pontjától eltérően az elért bevétel 200%-a,
b) (2) bekezdés d) pontjától és a (4) bekezdéstől eltérően az elért bevétel 400%-a,
ha bevétel megállapítható.”
77. § (1) A Tpt. 451. §-ának (1) bekezdése a következő o)-q) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„o) a hitelkockázat, működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és árukockázat kezelésére és tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat;
p) a befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat;
q) az ingatlanértékelést végző természetes személy és szervezet felelősségbiztosítási szerződésének minimális tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat.”
(2) A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„m) az ingatlanértékelést végző természetes személy végzettségére, szakképzettségére, szakmai gyakorlatára vonatkozó részletes szabályokat,”
78. § (1) A Tpt. az e törvény 1. mellékletében szereplő 3. számú melléklettel egészül ki.
(2) A Tpt. 9. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
(3) A Tpt. 16. számú melléklete I. 6. pontjának f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A befektetési alap részletes befektetési politikája, azon belül különösen:]
„f) ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása,”
(4) A Tpt. 16. számú mellékletének I. 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. Az összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályait.”
(5) A Tpt. 16. számú mellékletének I. 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. A származtatott termékekbe befektető befektetési alap tájékoztatója, rövidített tájékoztatója, illetve kezelési szabályzata előlapján, figyelemkeltésre alkalmas módon fel kell hívni a befektetők figyelmét az alap szokásostól eltérő kockázati szintjére, külön megjelölve az alap által a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértékét.”
(6) A Tpt. 21. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:]
„4. a befektetési eszköz-, illetve ingatlanállomány összetétele fajtánként, típusonként, illetve a befektetési politikában meghatározott kategóriák, illetve az ingatlanállomány esetében a 23. számú melléklet szerint részletezve az időszak elején és végén;”
(7) A Tpt. 21. számú melléklete a következő új 8. ponttal egészül ki, és a melléklet eredeti 8-12. pontjainak számozása 9-13. pontra változik:
[Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:]
„8. a tájékoztatási időszakban az alap és referenciahozamának hozamadatai öt évre visszamenően (rövidebb eltelt időszak esetén az alap indulásától), naptári éveknek megfelelő bontásban, a 15. számú mellékletben foglaltak alkalmazásával;”
(8) A Tpt. az e törvény 3. mellékletében szereplő 23. számú melléklettel egészül ki.
(9) A Tpt. az e törvény 4. mellékletében szereplő 24. számú melléklettel egészül ki.
(10) A Tpt. 25. számú melléklete az e törvény 5. mellékletében foglaltakkal egészül ki.
(11) A Tpt. 26. számú melléklete helyébe e törvény 6. melléklete lép.
79. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 67. és 68. §-a 2007. október 1-jén lép hatályba.
(3) 2007. július 1-jén
a) a Tpt. 87. §-ának (9) bekezdésében, 99. §-a (2) bekezdésének h) pontjában, és 395. §-ának (5) bekezdésében az „ÁKK Rt.” szövegrész helyébe az „ÁKK Zrt.” szövegrész lép,
b) a Tpt. 11. számú melléklete 5. pontjában az „Államadósság Kezelő Központnál” szövegrész helyébe „ÁKK Zrt.-nél” szövegrész lép.
(4) 2007. július 1-jén hatályát veszti:
a) a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 115. pontja, 14. §-ának (4) bekezdése, 49. §-át megelőző cím, 100. §-ának (2) bekezdése, 203. §-ának (6) bekezdése, 266. §-ának (10)-(12) bekezdése, 379. §-ának (1) bekezdése, 402. §-ának (5) bekezdése, 434. §-ának (2) és (6) bekezdése, 437. §-ának (14)-(15) bekezdése, 451. §-a (2) bekezdésének h) pontja;
b) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 72-73. §-ai, 74. §-ának (1), (3), (6) és (8)-(18) bekezdései, 75-77. §-ai, 78. §-ának (2) bekezdése, 91-93. §-ai, 96. §-ának (1) bekezdése, 98. §-ának (2)-(4) bekezdései, 100. §-a, 102. §-ának (1) bekezdése, 104-108. §-ai, 111-113. §-ai, 115-119. §-ai, 120. §-ának (1) bekezdése, 121. §-ának (2) bekezdése, 122-124. §-ai, 126-128. §-ai, 131. §-a, 133-134. §-ai, 141. §-a, 142. §-ának (1), (3), (5) és (8) bekezdései, 143-148. §-ai, 149. §-ának (1) bekezdése, 150-153. §-ai, 155. §-a, 157. §-a, 161-162. §-ai, 163. §-ának (2) és (3) bekezdései, 164. §-a, 165. §-ának (2) bekezdése, 166-171. §-ai, 172. §-ának (2) bekezdése, 173-181. §-ai, 183-185. §-ai, 187-188. §-ai, 191. §-ának (1), (2) és (4) bekezdései, 192-195. §-ai, 197-198. §-ai, 200. §-ának (2) bekezdése, 202. §-a, 207. §-ának (2) bekezdése, 208. §-ának (3) bekezdése, 209. §-ának (2)-(5) bekezdései, 210-211. §-ai, 212. §-ának (5) és (9) bekezdései, 214. §-ának (2) és (3) bekezdései, 215-217. §-ai, 218. §-ának (2) bekezdése, 220-226. §-ai, 283-286. §-ai, 4-7. számú mellékletei;
c) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2003. évi XL. törvény 1-3. §-ai, 5. §-a, 8-13. §-ai, 15-37. §-ai, 39-42. §-ai, 43. §-ának (5)-(7) bekezdései, 44. §-ának (1) és (2) bekezdése, 45-51. §-ai, 55. §-a, 56. §-ának (3) bekezdése, 58-70. §-ai és melléklete;
d) a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXII. törvény 8-12. §-ai;
e) a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XLVIII. törvény 31. §-a, 33-36. §-ai, 38-39. §-ai, 41-45. §-ai, 46. §-ának (1) és (3) bekezdése, 47. §-a, 48. §-ának (2) bekezdése, 49-57. §-ai, 59. §-ának (3) bekezdése, 61-62. §-ai, 64-67. §-ai;
f) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXII. törvény 1. §-ának (1)-(7) és (9)-(14) bekezdései, 2-34. §-ai, 36-49. §-ai, 51-57. §-ai, 58. §-ának (2) bekezdése, 59-98. §-ai, 99. §-ának (2) bekezdése, 100-106. §-ai, 109-114. §-ai, 115. §-ának (2) bekezdése, 116-125. §-ai, 127. §-a, 129-132. §-ai, 133. §-ának (2) és (3) bekezdései, 134. §-a, 135. §-ának (2) bekezdése, 136-138. §-ai, 139. §-ának (1) és (3)-(6) bekezdései, 141-143. §-ai, 145-147. §-ai, 149-153. §-ai, 1. melléklete;
g) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVI. törvény 1-173. §-ai, 1-6. számú melléklete;
h) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 198. §-ának (2) bekezdésében a „, dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé” szövegrész, a 231. § (2) bekezdésének g) pontjában az „, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé” szövegrész.
(5) 2007. október 1-jén hatályát veszti
a) a Tpt. 382-385. §-ai, 387. §-a;
b) az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló 2002. évi LXIV. törvény 203-205. §-ai.
80. § (1) Ha a 2007. július 1-jén működő befektetési vállalkozás a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítésen alapuló módszer szerint számítja ki a kockázattal súlyozott kitettség értékét, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a szavatoló tőkéje folyamatosan elérje vagy meghaladja a (3)-(5) bekezdésben rögzített összeget.
(2) Ha a 2007. július 1-jén működő befektetési vállalkozás a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott működési kockázat tőkekövetelményét fejlett mérési módszer szerint számítja ki, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a szavatoló tőkéje folyamatosan elérje vagy meghaladja a (3)-(5) bekezdésben meghatározott összeget.
(3) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének 2007. december 31-ig el kell érnie vagy meg kell haladnia a 2007. június 30-án hatályos szabályok szerinti minimális követelmény 95%-át.
(4) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének 2008. december 31-ig el kell érnie vagy meg kell haladnia a 2007. június 30-án hatályos szabályok szerinti minimális követelmény 90%-át.
(5) Az (1) bekezdés szerinti befektetési vállalkozás szavatoló tőkéjének 2009. december 31-ig el kell érnie vagy meg kell haladnia a 2007. június 30-án hatályos szabályok szerinti minimális követelmény 80%-át.
(6) Az (1)-(5) bekezdés alkalmazásában a szavatoló tőke meghatározásához a Hpt. - 2007. június 30-án hatályos - 5. számú melléklete szerint kell eljárni azzal, hogy a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről szóló 8/2002. (II. 20.) PM rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni.
(7) 2007. július 1-jén működő vagy engedélyezési eljárás alatt álló befektetési vállalkozás a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott sztenderd módszer helyett 2007. december 31-ig alkalmazhatja a 2007. június 30-án hatályos, a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendeletben meghatározott kockázati súlyokat azzal, hogy
a) ahol jogszabály korrigált mérlegfőösszeget említ, azon kockázattal súlyozott kitettség értéket kell érteni,
b) a hitelderivatívákhoz 100%-os ügyletkockázati súlyt kell rendelni.
(8) A (7) bekezdés szerint eljáró befektetési vállalkozás
a) 2007. december 31-ig alkalmazhatja a Tpt. 2007. június 30-án hatályos nagykockázatra vonatkozó rendelkezéseit,
b) 2007. december 31-ig nem köteles megfelelni a befektetési vállalkozások értékelési folyamatára vonatkozó, a Tpt. - e törvény 29. §-ával beiktatott - 177/A. §-ában foglaltaknak és a Tpt. - e törvény 31. §-ával beiktatott - 178/A. §-ában rögzített nyilvánosságra hozatali követelményeknek,
c) esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. december 31-ig nem alkalmazhatja a Tpt. - e törvény 72. §-ával beiktatott - 395/A. §-ában foglalt felügyeleti felülvizsgálatra és értékelésre vonatkozó rendelkezéseket,
d) működési kockázata tőkekövetelményének meghatározásakor a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott tőkekövetelmény értékét csökkenteni kell a befektetési vállalkozás azon kockázatainak százalékos arányában, amelyre a befektetési vállalkozás a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendelet szerint tőkekövetelményt állapít meg,
e) 2007. december 31-ig a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott felhígulási kockázat tőkekövetelményére nem köteles szavatoló tőkével rendelkezni.
(9) A (7) bekezdés alkalmazása esetén a befektetési vállalkozás a kockázattal súlyozott kitettség érték kiszámításánál nem alkalmazhat a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott hitelkockázat mérséklést.
(10) A 2007. július 1-jén működő vagy engedélyezési eljárás alatt álló befektetési vállalkozás a Tpt. - e törvény 27. és 28. §-ával módosított - 173. és 175. §-a helyett 2007. december 31-ig alkalmazhatja a 2007. június 30-án hatályos Tpt. 173. és 175. §-ában foglaltakat.
81. § Az ingatlanalap kezelője a Tpt. - e törvény 43. §-ával beiktatott - 266/A. §-ában foglaltaknak 2007. szeptember 30-ig köteles eleget tenni.
82. § (1) A Tpt. 2007. június 30-án hatályos 384. §-a (3) bekezdésének a központi értéktár felügyeleti díjfizetésére vonatkozó rendelkezését a 2006. és a 2007. naptári évben nem kell alkalmazni.
(2) A befektetési vállalkozás; az árutőzsdei szolgáltató; a befektetési alap; a befektetési alapkezelő; a kockázati tőkealap; a kockázati tőkealap-kezelő; a tőzsde, a központi értéktár, a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott, az 5. § (1) bekezdés 103. pont a) alpontja szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás, a 81. § (2) bekezdésének d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, befektetési szolgáltatónak nem minősülő gazdasági társaság vagy szövetkezet, az egyéni kereskedő, külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete által fizetendő 2007. évi felügyeleti díj összegét az a)-d) pontban meghatározottak szerint kell kiszámítani:
a) a 2007. évben alapdíjat nem kell fizetni,
b) a 2007. január 1-jétől 2007. szeptember 30-ig tartó időszak esetén a 2007. szeptember 30-án hatályos előírások szerint kell megállapítani a felügyeleti díj összegét a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelete alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére teljesített, 2007. szeptember 30-i időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban szereplő adatok figyelembevételével,
c) a 2007. október 1-jétől 2007. december 31-ig tartó időszak esetén a 2007. október 1-jén hatályos előírások szerint kell megállapítani a változó díj összegét a 2007. évi éves beszámolóban szereplő adatok és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter rendelete alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére teljesített, 2007. szeptember 30-i időpontra vonatkozó adatszolgáltatásban szereplő adatok különbözetének figyelembevételével,
d) a 2007. évi felügyeleti díj nem lehet több a 2006. évi felügyeleti díj 120 százalékánál.
83. § Az e törvénnyel megállapított bírságösszegek kizárólag a 2007. június 30-át követően elkövetett jogsértő cselekmények tekintetében alkalmazhatók.
84. § (1) A 2007. július 1-jén központi értéktári tevékenység és elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel egyaránt rendelkező szervezet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVI. törvény 180. §-ának (8) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséig, de legkésőbb 2008. december 31-ig jogosult tulajdoni részesedést szerezni törvény által meghatározott szervezett piacot működtető gazdasági társaságban, és jogosult a következő tevékenységek végzésére:
a) üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyezőanyag-kibocsátási jogokra vonatkozó ügyletek elszámolása,
b) nemesfém letéti őrzése és letétkezelése.
(2) A 2007. július 1-jén központi értéktári tevékenység és elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel egyaránt rendelkező szervezet 2008. január 31-ig alkalmazhatja a 2005. december 31-én hatályos Tpt. 337. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat. A központi értéktári tevékenység és elszámolóházi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel egyaránt rendelkező szervezet 2008. február 1-jétől a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 3. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet kizárólag a 2005. december 31-én hatályos Tpt. 337. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyek részére végezhet.
85. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 312. §-ának (1) bekezdésében a „felelős vállalatirányítási jelentést” szövegrész helyébe „felelős társaságirányítási jelentést”, a 312. §-ának (2) bekezdésében a „Budapesti Értéktőzsde Felelős Vállalatirányítási Ajánlásait” szövegrész helyébe „Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Ajánlásait” szövegrész lép.
86. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVI. törvény 180. §-ának (8) bekezdésében a „2008.” szövegrész helyébe „2009.” szövegrész, a 180. §-ának (9) bekezdésében a „2007.” szövegrész helyébe „2008.” szövegrész lép.
87. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg).
2. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).
„3. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
| A származtatott ügylet alapját képező befektetési eszköz | Szorzószám | |
| a) Deviza | 0,50 | |
| b) Három évnél hosszabb hátralévő futamidejű kötvény és/vagy kamatláb pozíció | 0,25 | |
| c) Három évnél rövidebb és egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű kötvény és/vagy kamatláb pozíció | 0,15 | |
| d) Egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű kötvény és/vagy kamatláb pozíció | 0,10 | |
| e) Az a)-d) pontba nem tartozó egyéb befektetési eszköz | 1,00” |
„9. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
1. A részvénytársaság neve, székhelye;
2. a vételi ajánlat összefoglalása, kitérve a vételi ajánlat alapvető feltételeire (ellenérték, a vételi ajánlat elfogadására rendelkezésre álló időszak, fizetés módja);
3. nyilatkozat arról, hogy a részvénytársaság vezető tisztségviselői betöltenek-e vezető állást, illetve rendelkeznek-e befolyással az ajánlattevőnél, illetve az ajánlattevőben befolyással rendelkezőnél, illetve milyen más kapcsolat áll fenn az említettekkel;
4. a részvénytársaság tulajdonosi struktúrája, a legalább ötszázalékos szavazati joggal rendelkező személyek felsorolása, a részvényeik darabszáma és a szavazataik számának feltüntetése;
5. a véleményben ki kell térni arra is, hogy a befolyásszerzés miként érinti a részvénytársaság munkavállalóit;
6. a részvénytársaság igazgatóságának javaslata a vételi ajánlat elfogadására, vagy annak elutasítására a javaslat részletes indokolásával; ha bármely igazgatósági tag véleménye eltér a javaslattól, vagy tartózkodott a javaslat meghozatala során, akkor ezt a tényt indokolás mellett fel kell tüntetni;
7. a társaság igazgatósága által megbízott független pénzügyi tanácsadó megnevezése, illetve a tanácsadó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy esetében nem áll fenn olyan érdekellentét, amely befolyásolja azon képességét, hogy elfogulatlan jelentést adjon;
8. a munkavállalók véleménye a vételi ajánlatról.”
„23. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában nemzetközi pénzügyi intézménynek minősül:
1. az Afrikai Fejlesztési Bank,
2. az Amerika-közi Befektetési Társaság,
3. az Amerika-közi Fejlesztési Bank,
4. az Ázsiai Fejlesztési Bank,
5. az Európai Beruházási Alap,
6. az Európai Beruházási Bank,
7. az Európai Közösség,
8. az Európa Tanács Fejlesztési Bankja,
9. az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
10. az Északi Beruházási Bank,
11. a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank,
12. a Karibi Fejlesztési Bank,
13. a Közép-amerikai Gazdasági Integrációs Bank,
14. a Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség,
15. a Nemzetközi Fizetések Bankja,
16. a Nemzetközi Pénzügyi Társaság,
17. a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank,
18. a Nemzetközi Valutaalap.”
„24. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
1. Az éves jelentésben az alábbi, ingatlanonkénti adatokat kell megadni:
a) az ingatlan címe; helyrajzi száma; az alábbi 2. pont szerinti funkcionális kategóriák szerinti besorolása; bruttó, illetve nettó bérbeadható területe; az építés, használatba vétel éve; tervezett tartási időtávja. Az előbbi, ingatlanonkénti adatok társasházanként összevontan is megadhatóak,
b) telek besorolású ingatlannál: övezeti besorolás; beépíthetőség; szintterületi mutató; építménymagasság, minimum zöldterületi mutató; közműellátottság; építési engedély rendelkezésre állása.
2. Az éves és féléves jelentésben az ingatlanállomány elemeinek alábbi, funkcionális és földrajzi szempontú kategóriákba történő besorolására vonatkozó, az egyes kategóriák szerinti bontásban megadott összesített értékadatokat kell megadni:
| Ingatlanérték (Ft) | |||||
| Funkcionális kategóriák | Budapest és környéke | Vidék | Külföld | Összesen | |
| Telek | |||||
| Lakóingatlan | |||||
| Irodaingatlan | |||||
| Kereskedelmi ingatlan | |||||
| Logisztikai ingatlan | |||||
| Ipari ingatlan | |||||
| Vegyes hasznosítású ingatlan | |||||
| Fejlesztés alatt álló ingatlan | |||||
| Egyéb ingatlan | |||||
| Összesen: | |||||
A „Budapest és környéke” kategóriába Budapest és a vele közvetlenül határos települések, „Vidék” kategóriába pedig a „Budapest és környéke” kategóriába nem sorolható, de belföldön található települések sorolandók.
Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak e tekintetben egy ingatlannak minősíthetők) tartozik, a funkcionális kategória adat kötelezően publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is besorolható, ebben az esetben funkcionális kategória adatként ez a megjelölés is feltüntethető. Adott funkcionális kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott funkció szerinti hasznosítás az ingatlan értékének vagy nettó bérterületének legalább 60%-át adja. Vegyes hasznosítású az ingatlan, amennyiben egyik funkció sem domináns a hasznosíthatóság szempontjából.
3. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat és mutatószámokat, funkcionális kategóriánkénti bontásban, illetve összesített adatként kell megadni:
a) az adott időszakra vonatkozó nettó (áfa nélküli, bérbeadó által viselt költségekkel csökkentett) bérleti díj bevétel, továbbá ezen díjbevétel devizális megoszlása,
b) bérbeadottság (fordulónapi hatályos bérleti szerződésállomány szerinti nettó bérbe adott terület osztva a teljes nettó bérbe adható területtel),
c) ingatlanjövedelmezőség (a fordulónapi hatályos szerződésállományban rögzített nettó évesített bérleti díj osztva az ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értékével),
d) fajlagos bérletidíj-bevétel (nettó éves bérleti díj bevétel osztva az ingatlanok nettó bérbeadható területével),
e) fajlagos ingatlanértékek (ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értéke osztva az ingatlanállomány teljes bruttó területével),
f) ingatlanok adott időszaki piaci értékének százalékos változása (az ingatlanok adott időszak zárónapi és kezdőnapi piaci értékének különbsége csökkentve az időszaki értéknövelő beruházásokkal, osztva az ingatlanok időszak eleji nettó eszközérték szerinti piaci értékével).
4. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat, a teljes ingatlanportfólióra vonatkozóan, összesített adatként kell megadni:
a) időszak elején és végén az ingatlanportfólió aránya a nettó eszközértéken belül,
b) bérleti szerződések átlagos futamideje (aktuális bérleti díjjal súlyozott futamidő, határozatlan idejű szerződések esetén futamidőként a felmondási periódus hosszát alkalmazva),
c) bérlők, vevők száma,
d) bérleti szerződések biztosítéki szintje (biztosítékok értéke osztva a havi nettó bérleti díj és üzemeltetési költség összegével),
e) tőkeáttétel (fordulónapi teljes hitelállomány értéke osztva a fordulónapi nettó eszközértékkel).
5. Az éves jelentésben a bevételeken, díjakon, költségeken belül kell megadni:
a) ingatlanértékesítések nyeresége (ingatlan értékesítések nyeresége a nyilvántartási értékhez képest),
b) fedezeti ügyletek nyeresége/vesztesége,
c) kártérítés, bánatpénz címén befolyó bevételek, illetve ilyen címen kifizetett összegek,
d) a befektetési jegyek forgalmazása kapcsán a befektetők által az alapnak fizetett díjak,
e) ingatlanüzemeltetési költségek,
f) ingatlan-közmű költségek,
g) ingatlan-karbantartási költségek,
h) ingatlanbiztosítási költségek,
i) ingatlanadók,
j) ingatlan-értékbecslési költségek,
k) ingatlanügynöki jutalékok,
l) jogi költségek,
m) bankköltség,
n) kamatköltség.”
A Tpt. 25. számú melléklete a következő 19. és 20. ponttal egészül ki:
[Az Európai Unió jogának való megfelelés
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„19. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg).
20. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).”
„26. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
1. Bevezetés
A kockázati tőkebefektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a működési feltételek ismertetése.
2. A kockázati tőkealap-kezelőre vonatkozó információk
A kockázati tőkealap-kezelő
a) cégneve, székhelye;
b) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje;
c) a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma;
d) a vezető állású személy neve, szakmai önéletrajza;
e) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma.
3. A kockázati tőkealapra vonatkozó információk
a) a kockázati tőkealap neve;
b) a kockázati tőkealap jegyzett tőkéje, a jegyzett tőke felemelésére és leszállítására vonatkozó szabályok, az ideiglenes kockázati tőkealap-jegy tulajdonosokkal való elszámolás módja;
c) a kockázati tőkealap-jegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a kockázati tőkealap-jegyhez fűződő jogok bemutatása;
d) a jegyzéskor vállalt vagyoni hozzájárulás felszólítás ellenére történő nem teljesítése esetén alkalmazandó rendelkezések;
e) a kockázati tőkealap futamideje meghosszabbíthatóságának lehetősége és feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama;
f) a kockázati tőkealap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és feltételei, ideértve egyszemélyes társaságba való befektetés, illetve meghatározó vagy többségi részesedést eredményező befektetés lehetőségét vagy kizárását;
g) hitelfelvétel lehetőségei, a törvényi korlátok, valamint a kockázati tőkealap-kezelő által felállított további korlátozások ismertetése;
h) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága, kölcsönnyújtás esetén a törvény által meghatározott korlátozáson túli további korlátozások;
i) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati tőkealap tőkenövekményének felosztására vagy újra befektetésére vonatkozó szabályok (a működési időn belül fizet-e hozamot a kockázati tőkealap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újra befekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a kifizetés stb.);
j) a kockázati tőkealapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás;
k) a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok tájékoztatásának a szabályai;
l) tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk;
m) a kockázati tőkealap megszűnésével kapcsolatos rendelkezések;
n) a kockázati tőkealap-kezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei;
o) az alapkezelési szabályzat vagy az e törvény által a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosok jóváhagyásának előírása esetén a jóváhagyás eljárási feltételei; és
p) a nettó eszközérték számítására és közzétételére vonatkozó előírások.”
