1. § A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával összefüggő tevékenységeket végző természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli szervezetekre terjed ki.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. Keretegyezmény: az 1995. évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény;
2. Jegyzőkönyv: a 2007. évi IV. törvénnyel kihirdetett Kiotói Jegyzőkönyv;
3. részes fél: a Keretegyezmény I. mellékletében felsorolt azon részes állam, amely a Jegyzőkönyvet megerősítette;
4. üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k) és a kén-hexafluorid (SF6);
5. széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz;
6. nyelő: azon létesítmény, valamint maga a biomassza, amely valamilyen üvegházhatású gázt, aeroszol részecskét vagy azok képződését előidéző anyagot képes megkötni a légkörből;
7. nemzetközi rugalmassági mechanizmusok: a részes felek által a Jegyzőkönyvben vállalt üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentés elérését szolgáló kiegészítő eszközök, így különösen a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek, és a nemzetközi kibocsátás-kereskedelem;
8. nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek: az együttes végrehajtás és a tiszta fejlesztési mechanizmus;
9. együttes végrehajtás: olyan nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenység, amelynek során az egyik részes fél (befektető ország) beruházása, egy másik részes fél (fogadó ország) területén, a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően jóváhagyott üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkenését vagy nyelők általi eltávolításának növelését eredményezi;
10. tiszta fejlesztési mechanizmus: olyan nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenység, amelynek során a részes fél (befektető ország) beruházása, egy, a Keretegyezmény I. mellékletében nem szereplő részes fél (fogadó ország) területén, a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően jóváhagyott üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkenését vagy nyelők általi eltávolításának növelését eredményezi;
11. nemzetközi kibocsátás-kereskedelem: a kiotói egységek átruházása a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően;
12. kibocsátható mennyiség: az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó, összesített kibocsátás mennyisége, szén-dioxid egyenértékben kifejezve egy meghatározott kötelezettségvállalási időszakra, a Jegyzőkönyv, illetve az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (a továbbiakban: 280/2004/EK határozat) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően;
13. kiotói egység: a kibocsátható mennyiségi egység (AAU), a kibocsátás-csökkentési egység (ERU), az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) és az eltávolítási egység (RMU);
14. kibocsátható mennyiségi egység (AAU): a kibocsátható mennyiség alapján megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;
15. kibocsátás-csökkentési egység (ERU): az együttes végrehajtás eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;
16. kötelezettségvállalási időszak: a Jegyzőkönyv 3. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott időszak;
17. igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER): a tiszta fejlesztési mechanizmus eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid egyenérték kibocsátására jogosít fel;
18. eltávolítási egység (RMU): az első kötelezettségvállalási időszakban (2008-2012) az üvegházhatású gázoknak a légkörből nyelő által történő eltávolítása esetében megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;
19. nemzeti forgalmi jegyzék: a kiotói egységek kiadásának, átruházásának, törlésének nyilvántartását, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.) 15. §-a szerinti forgalmi jegyzéket magába foglaló közhiteles és nyilvános jegyzék.
3. § (1) Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el.
(2) Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát az annak elfogadását követő két év elteltével, azt követően öt évente felülvizsgálja. A felülvizsgálatról szóló előterjesztést az Országgyűlés részére kell benyújtani elfogadásra.
(3) A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtására, a nemzetközi kötelezettségvállalásokra és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás igényeire tekintettel a kibocsátások csökkentésére, illetve korlátozására tett kötelezettségek meghatározása és teljesítése, tényleges és várható eredményeinek ellenőrzése érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Program) fogad el.
(4) Az Éghajlatváltozási Program különösen az alábbiakat tartalmazza:
a) a Keretegyezményben, illetve a Jegyzőkönyvben az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, illetve korlátozására, e gázok nyelőinek erősítésére irányuló, a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének fő intézkedéseit, ezek menetrendjét és fő finanszírozási forrásait;
b) az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit, az ahhoz szükséges főbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait;
c) a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szükséges kutatások finanszírozási forrásait.
(5) Az Éghajlatváltozási Programot két éves időszakokra kell meghatározni, figyelembe véve a vonatkozó EU programokat, szakpolitikákat és előírásokat. A Kormány az Országgyűlés előtt évente beszámol a Program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról.
4. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok gyűjtésére, nyilvántartására évenként leltárt (a továbbiakban: Nemzeti Kibocsátási Leltár) készít, az adatok feldolgozására, elemzésére, valamint előrejelzések készítésére a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően nyilvántartási rendszert (a továbbiakban: Nemzeti Nyilvántartási Rendszer) létesít és működtet. A Nemzeti Kibocsátási Leltár a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer részét képezi.
(2) A Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetéséhez szükséges adatokkal rendelkező állami szervek és az évi 100 tonna széndioxid-egyenértéket vagy azt meghaladó mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó szervezetek kötelesek ezen adatokat a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani a külön jogszabályban meghatározottak szerint.
(3) Az ország üvegházhatású gáz kibocsátásának pontosabb előrejelzése érdekében az üvegházhatású gázokat jelentős mennyiségben kibocsátó, illetve nyelő, a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek megkezdése előtt a beruházó a tevékenység létrejöttéhez kapcsolódó és a tevékenység következtében létrejövő teljes üvegházhatású gáz kibocsátásra vonatkozó előrejelzést köteles készíteni és erről a Nemzeti Nyilvántartási Rendszert üzemeltető intézményt írásban tájékoztatni.
(4) A környezetvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezheti a (2)-(3) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra, illetve előrejelzésre kötelezett szervezetet, amennyiben az a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget. A bírság összegét a hatóság az eset összes körülményeire - így különösen a jogsértés súlyára, céljára, időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel határozza meg.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott, a nemzetközi adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat abban az esetben is kötelező a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani, amennyiben azok a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény vonatkozó rendelkezése szerint egyedi adatnak minősülnek.
5. § (1) A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása közhiteles és nyilvános nemzeti forgalmi jegyzékben történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nemzeti forgalmi jegyzék kezelője a környezetvédelmi hatóság.
(3) A kiotói egységek átruházásához a nemzeti forgalmi jegyzékben vezetett számlán történő nyilvántartásba vétel is szükséges.
(4) A Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kiotói egységeket a nemzeti forgalmi jegyzékben külön számlán kell nyilvántartani. A számla fölött a rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja.
(5) A nemzeti forgalmi jegyzékben számlával rendelkezők külön jogszabályban meghatározott számlavezetési díjat kötelesek fizetni.
6. § Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával kapcsolatos adatok, így különösen az Éghajlatváltozási Stratégiára, az Éghajlatváltozási Programra, a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerre, a nemzetközi rugalmassági mechanizmusokra vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.
7. § Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával, és egyéb éghajlatváltozással kapcsolatos jelentéstételt a miniszter teljesíti a 280/2004/EK határozat rendelkezéseinek, illetve a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.
8. § (1) A Jegyzőkönyv alapján keletkező kiotói egységek a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó, külön jogszabály szerint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogok.
(2) A kiotói egység a nemzeti forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, illetve a jegyzékből való törléssel szűnik meg. A kiotói egységek vagyonkezelője gondoskodik az adott kötelezettségvállalási időszak végén a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről.
(3) A kiotói egység csak az e törvény és külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően szerezhető meg, illetve ruházható át.
9. § (1) A kincstári vagyon részét képező kiotói egységek értékesítési eljárása során az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.), valamint e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A kiotói egységek feletti vagyonkezelői jogot a miniszter gyakorolja. A vagyonkezelői jogot a miniszter az általa kijelölt központi költségvetési szerv útján is gyakorolhatja.
(3) A kiotói egységet megterhelni, annak tulajdonjogát - az Üht. 3. § c) pontjában meghatározott kibocsátási egység kivételével - ingyenesen átengedni nem lehet.
(4) Egy adott kötelezettségvállalási időszakban a nemzeti forgalmi jegyzékben a kibocsátható mennyiségi egységek száma nem lehet kevesebb a Keretegyezmény, továbbá a Jegyzőkönyv által előírt tartalék mennyiségnél.
(5) A kibocsátható mennyiségi egységek korlátozás nélkül, a kibocsátás-csökkentési egységek, valamint az igazolt kibocsátás-csökkentési egységek az adott kötelezettségvállalási időszak kibocsátható mennyiségének 2,5%-áig a következő kötelezettségvállalási időszakba átvihetők.
(6) A kibocsátható mennyiséget, illetve a kibocsátható mennyiségi egységeknek a Jegyzőkönyvnek és az azt követő döntéseknek megfelelően megállapított számát, megállapításukat követően a miniszter közleményben teszi közzé.
(7) A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe való kerülésének tényéről, illetve azok teljes mennyiségéről a nemzeti forgalmi jegyzékben való bejegyzésüket követő 21 napon belül a miniszter tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.
(8) A kibocsátható mennyiség egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről, illetve törléséről a miniszter évente tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.
10. § (1) A kiotói egységek a következő módokon használhatók fel a Jegyzőkönyvvel és az azt követő döntésekkel összhangban:
a) a Magyar Köztársaságnak a Jegyzőkönyv alapján vállalt kibocsátás csökkentési céljaival összhangban a Magyar Köztársaság területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére, visszavonás által;
b) a Magyar Köztársaság mint fogadó ország területén megvalósuló együttes végrehajtási projektek keretében elért kibocsátás csökkentésnek megfelelő mennyiségű kibocsátás-csökkentési egység létrehozására. Az így keletkezett kibocsátás-csökkentési egységek teljes mennyisége vagy része az együttes végrehajtási projekt befektető országának kerül átutalásra.
(2) A nemzetközi kibocsátás-kereskedelem keretében a miniszter a Magyar Állam nevében kiotói egységeket értékesíthet és vehet e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából.
(3) A kiotói egységek átruházásából származó bevételt az első kötelezettségvállalási időszakban az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra kell fordítani külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.
(4) A (3) bekezdés szerinti bevételnek az Éghajlatváltozási Stratégiával és az Éghajlatváltozási Programmal összhangban történő felhasználásáról a miniszter gondoskodik.
(5) A bevételek felhasználásáról a Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek.
11. § (1) A Magyar Köztársaság területén megvalósítandó együttes végrehajtásban jogi személyek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, külön jogszabályban meghatározottak szerint a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt.
(2) A Magyar Köztársaság területén a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, és a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően megvalósított együttes végrehajtás teljesítése után a miniszter kibocsátás-csökkentési egységeket állapít meg és ad át az együttes végrehajtásban résztvevő befektető országnak, illetve a befektető ország meghatalmazásával rendelkező szervezetnek.
12. § A Magyar Köztársaság területén kívül megvalósítandó együttes végrehajtásban vagy tiszta fejlesztési mechanizmusban magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt.
13. § (1) A Magyar Köztársaság területén megvalósítandó együttes végrehajtásban részt vevő jogi személyek a miniszteri jóváhagyás kézhezvételétől számított 30 napon belül egyszeri felügyeleti díjat kötelesek fizetni. A környezetvédelmi hatóság a felügyeleti díjat a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja.
(2) A felügyeleti díj mértékét az adott évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg.
14. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E törvény 4. §-ának (4) bekezdése és a 13. §-a 2008. január 1. napján lép hatályba.
(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a környezetvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott együttes végrehajtási projekttevékenységek e törvény szerint jóváhagyottnak minősülnek.
(4) Az 5. § (3) bekezdése alapján kibocsátás-csökkentési egységek 2008. január 1-jét követően adhatók ki.
(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a Nemzeti Éghajlatváltozási Programot;
b) a kiotói egységekkel, és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás, valamint az értékesítési eljárás részletes szabályait;
c) a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projekttevékenységek és a nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben való részvétel szabályait, illetve díjait;
d) a nemzeti forgalmi jegyzék működésének szabályait;
e) a nemzeti forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj mértékét és fizetésének szabályait;
f) a nemzetközi jelentések tartalmának és elkészítésének módját;
g) az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó nyilvántartási rendszer működésének, illetve a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatásnak a rendjét;
h) a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási, illetve előrejelzési kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírság összegét;
i) az Európai Közösség kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében részt vevő személyek tekintetében a nemzetközi kibocsátás-kereskedelemben való részvételi szabályokat;
j) az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátásával, illetve elnyelés általi eltávolításával járó, a tevékenység megkezdése előtt a kibocsátás, illetve elnyelés előrejelzésre kötelezett tevékenységek körét.
(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:
a) a Magyar Köztársaság területén megvalósuló együttes végrehajtás hitelesítőire vonatkozó szakmai és személyi követelményeket, valamint a hitelesítés szabályait;
b) a Magyar Köztársaság területén megvalósuló együttes végrehajtási projekttevékenységek felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait;
c) a kiotói egységek vagyonkezelésében közreműködő szervet [9. § (2) bekezdés].
15. § (1) Az Áht. 108. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:]
„h) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott kiotói egységre.”
(2) Az Áht. 109/B. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[A kincstári vagyonba tartozik:]
„g) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott kiotói egység.”
(3) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Kincstári vagyon a következő eljárásokkal értékesíthető:]
„e) tőzsdei értékesítésre adott megbízás a 108. § (1) bekezdés g) és h) pontjaiban meghatározott vagyonelemek tekintetében.”
(4) Az Áht. 109/D. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A 108. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott vagyonelemek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott nemzetközi rugalmassági mechanizmusok keretében átruházhatók.”
16. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Üht. 2. § (1) bekezdés b) pontja hatályát veszti.
(2) Az Üht. 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. § E törvény alkalmazásában:]
„b) széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz;”
(3) Az Üht. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az üzemeltető köteles a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó üvegházhatású gáz kibocsátását külön jogszabály szerint nyomon követni és arról a környezetvédelmi hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig hitelesített jelentést tenni.
(2) Az üzemeltető köteles az (1) bekezdésben meghatározott határidőig a hitelesített jelentés szerinti tárgyévi kibocsátási mennyiséget a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátásforgalmi-jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló 2216/2004/EK bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: bizottsági rendelet) megfelelően rögzíteni a nemzeti forgalmi jegyzékben.
(3) A kibocsátási jelentések (1) bekezdés szerinti hitelesítését az üzemeltető külön jogszabály alapján feljogosított független hitelesítővel külön jogszabályban megállapított módon végezteti el. Az Európai Unió tagállamában és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, feljogosított és a környezetvédelmi hatóság által névjegyzékbe vett hitelesítő köteles a Magyar Köztársaság területén folytatott hitelesítési tevékenységét a magyar jogszabályoknak megfelelően lefolytatni.
(4) Amennyiben az üzemeltető határidőre nem nyújtott be hitelesített jelentést, vagy nem a kibocsátási engedélynek és a külön jogszabályoknak megfelelő jelentést nyújt be, a környezetvédelmi hatóság a 17. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett a létesítmény teljes kibocsátását a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg. A környezetvédelmi hatóság a létesítmény teljes kibocsátásának megállapítására az eljárás során jogosult az üzemeltető költségére bejegyzett hitelesítőt megbízni.”
(4) Az Üht. 6. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(2) A Kiosztást Terv - e törvény 2. számú mellékletében foglalt alapelvekkel összhangban - különösen az alábbiakat tartalmazza:]
„h) a külön jogszabály szerint megállapított és átadott kibocsátás-csökkentési egység, illetve igazolt kibocsátás-csökkentési egység beszámításával a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettség teljesítésének lehetséges mértékét.”
(5) Az Üht. 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az üzemeltető köteles a létesítmény az 5. § (4) bekezdés szerint megállapított teljes kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet - a környezetvédelmi hatóság felszólítására - külön jogszabály szerint visszaadni a Magyar Állam részére.”
(6) Az Üht. 14. §-a alcíme, továbbá a 14. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység beszámítása
14. § (1) A külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően megállapított és átadott kibocsátás-csökkentési egységet, illetve igazolt kibocsátás-csökkentési egységet a külön jogszabály szerinti nemzeti forgalmi jegyzék kezelője 2008. január 1-jétől a létesítmény üzemeltetőjének kérelmére beszámítja a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettség teljesítéséhez.
(2) Nem alkalmazható a beszámítás olyan kibocsátás-csökkentési egység, illetve igazolt kibocsátás-csökkentési egység esetén, amely
a) nukleáris létesítményekkel kapcsolatban, valamint
b) földhasználat, a földhasználat megváltozása, illetve erdőgazdálkodási tevékenység eredményeire tekintettel
kerültek kiadásra.
(3) Az e törvény hatálya alá tartozó létesítményben teljesített külön jogszabályban meghatározott együttes végrehajtás után 2012. december 31-ig adható át kibocsátás-csökkentési egység.”
(7) Az Üht. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kibocsátási egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására a bizottsági rendeletben és külön jogszabályban meghatározottak szerint közhiteles és nyilvános forgalmi jegyzékben kerül sor, mely része az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott Nemzeti Forgalmi Jegyzéknek.”
(8) Az Üht. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A kibocsátási egységkereskedelemmel kapcsolatos adatok, így különösen a
a) kiadott kibocsátási engedélyekre,
b) hitelesített kibocsátási jelentések és a hitelesítő kapcsolódó jelentésére,
c) kiosztási határozatokra,
d) 17. § szerint alkalmazott jogkövetkezményekre, valamint
e) 18. § szerinti jelentésekre
vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.”
(9) Az Üht. 20. §-ának (5) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:
[(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„d) a kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység 14. § alapján történő beszámításának részletes szabályait;
e) egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátása engedélyezésének, nyomon követésének és jelentésének szabályait.”
17. § (1) E törvény - a végrehajtására és a 15. § (5) és (6) bekezdésében foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt - az alábbi közösségi irányelveknek való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004/101/EK irányelve (2004. október 27.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projektmechanizmusaira tekintettel történő módosításáról;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról.
(2) E törvény - a végrehajtására és a 15. § (5) és (6) bekezdésében foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt - az Európai Parlament és a Tanács az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló 2004. február 11-i 280/2004/EK határozatának tagállami végrehajtást igénylő rendelkezéseit tartalmazza.
