c) a minőségellenőrt a bizottság felmenti e feladatköréből,
d) a minőségellenőr elhalálozott.
164. § (1) A minőségellenőr bármikor kérheti a nyilvántartásból való törlését.
(2) A bizottság felmenti a minőségellenőrt e feladatköréből, ha az a megbízatásának tartósan nem tesz eleget.
165. § (1) Minőségellenőrzést kell lefolytatni a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél 6 évente legalább egyszer.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően legalább 3 évente minőségellenőrzést kell lefolytatni a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számít bele az az időszak, amelyben a kamarai tag könyvvizsgáló szüneteltette a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.
(4) A minőségellenőrzés tekintetében a bizottság jár el.
166. § (1) A bizottság a 165. §-ban foglaltak figyelembevételével, az éves minőségellenőrzési terv alapján végzi az ellenőrzéseket.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, rendkívüli minőségellenőrzést kell lefolytatni, ha azt
a) a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság kezdeményezi,
b) a kamara fegyelmi megbízottja, fegyelmi bizottsága, szakértői bizottsága kezdeményezi,
c) a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég kéri.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerint lefolytatott minőségellenőrzés díjköteles, a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban meghatározott módon.
167. § (1) A bizottság a nyilvántartásba vett minőségellenőrök közül jelöli ki a minőségellenőrzést lefolytató személyt. A kijelölt minőségellenőr személyesen köteles eljárni, képviseletnek nincs helye.
(2) A minőségellenőrzés lefolytatására akkor lehet a minőségellenőrt kijelölni, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
a) a minőségellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont könyvvizsgáló cég között a minőségellenőrzési eljárás alatt nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a könyvvizsgáló cégnél lefolytatott legutolsó minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak,
b) a minőségellenőr, valamint az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló és annak közeli hozzátartozója között nem áll fenn üzleti kapcsolat és üzleti kapcsolatban a kamarai tag könyvvizsgálónál lefolytatott legutolsó minőségellenőrzés által lefedett időszakot követően sem álltak,
c) a minőségellenőr és az ellenőrzés alá vont kamarai tag egymásnak nem közeli hozzátartozói,
d) a minőségellenőrrel szemben az a)–c) pontokban támasztott követelmények a minőségellenőr közeli hozzátartozója tekintetében is teljesülnek.
(3) A bizottság szervezeti és működési szabályzata a minőségellenőrök kijelölésére vonatkozóan további függetlenségi és összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazhat.
(4) A bizottság szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni azokat az adatokat, információkat, iratokat, amelyeket az ellenőrzés lefolytatása érdekében előzetesen a bizottság vagy a minőségellenőr rendelkezésére kell bocsátani.
168. § (1) A minőségellenőr az ellenőrzést a bizottság elnöke által kiadott megbízólevél birtokában folytathatja le. A megbízólevél tartalmazza a minőségellenőr nevét, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég azonosító adatait, valamint azt, hogy mely időszak tekintetében kell az ellenőrzést lefolytatni.
(2) A minőségellenőr az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálótól, könyvvizsgáló cégtől minden olyan iratot, adatot, információt, nyilatkozatot megkérhet, az ellenőrzés alá vont minden olyan munkafolyamatát megvizsgálhatja, amely az ellenőrzés lefolytatásához szükséges. A minőségellenőr az ellenőrzés során jogosult az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég helyiségeibe belépni, iratairól, adathordozóiról, nyilvántartásairól másolatot készíteni, illetve készíttetni.
169. § (1) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogosult a minőségellenőr személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni.
(2) Az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az ellenőrzés során köteles a minőségellenőrrel együttműködni, a helyszíni ellenőrzés feltételeit biztosítani.
170. § (1) A minőségellenőrzésről a minőségellenőr záró jelentést készít.
(2) A záró jelentést az ellenőrzés befejezésétől számított 15 napon belül kell elkészíteni.
(3) A záró jelentést az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek, valamint a bizottságnak meg kell küldeni.
(4) A záró jelentésre az átvételétől számított 15 napon belül az ellenőrzés alá vont írásban észrevételt tehet, amelyet a bizottsághoz kell benyújtani.
(5) A bizottság a záró jelentés és a (4) bekezdés szerinti észrevétel alapján határozatot hoz a minőségellenőrzés eredményének minősítéséről, az ellenőrzés alá vont részére a minősítés alapján előírt kötelezettségekről, valamint az indokolt intézkedés alkalmazásáról.
171. § A minőségellenőrzés során hozott jogerős határozatban foglalt kötelezettségeket az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló cégnek a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során teljesítenie kell.
172. § (1) A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:
a) kötelezés továbbképzésen való részvételre,
b) figyelmeztetés az előírásoknak nem megfelelő gyakorlat megszüntetésére,
c) fegyelmi eljárás kezdeményezése.
(2) Ha az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységét a 171. § szerinti kötelezettségek figyelmen kívül hagyásával végezte, a bizottság elnöke jogosult ellene a kamara illetékes testületénél fegyelmi eljárást kezdeményezni.
173. § A bizottság évenként összefoglaló értékelést tartalmazó jelentést készít a tárgyévben lefolytatott minőségellenőrzések tapasztalatairól. A jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a kamara honlapján és a kamara lapjában nyilvánosságra kell hozni.
174. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely
a) a szakmai szolgáltatás nyújtásával összefüggő kötelezettségeit gondatlanságból vagy szándékosan megszegi, vagy
b) gondatlanságból vagy szándékosan e törvény, a kamara alapszabályának vagy etikai szabályzatának előírásaival ellentétes magatartást tanúsít, vagy
c) a szakmai szolgáltatást gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabályoknak és a 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti standardoknak megfelelően nyújtja.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fegyelmi vétségnek minősül különösen
a) az előírt fizetési kötelezettségek teljesítésének elmulasztása,
b) a szakmai továbbképzési rendszerben való kötelező részvétel elmulasztása,
c) az előírt adatszolgáltatások elmulasztása,
d) az előírt könyvvizsgálói felelősségbiztosítás megkötésének, hatályban tartásának elmulasztása,
e) a jogszabályokban foglalt sajátos kötelezettségek megszegése a 49. § szerinti minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég esetében.
175. § (1) A fegyelmi eljárásban a kamarát a fegyelmi megbízott képviseli. A fegyelmi megbízott feladata a jogszabályokban, a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglaltak érvényesülésének elősegítése.
(2) A 174. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt esetben az érintett állami szerv is felkérheti a fegyelmi megbízottat fegyelmi eljárás kezdeményezésére.
(3) A fegyelmi megbízott javaslatára a fegyelmi eljárást – a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég haladéktalan értesítésével – a kamara elnöke írásban rendeli el, az eljárást elrendelő határozat megküldésével, valamint a fegyelmi vétségnek és bizonyítékainak, továbbá a fegyelmi tárgyalás helyének és időpontjának közlésével. Az értesítésben az eljárás alá vont kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget tájékoztatni kell annak jogkövetkezményeiről, ha a fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont vagy jogi képviselője nem vesz részt.
(4) Nem indítható fegyelmi eljárás
a) olyan fegyelmi vétség miatt, amelynek elkövetésétől számítva 5 év eltelt,
b) ha a fegyelmi vétségnek a kamara elnöke tudomására jutásától számítva 12 hónap eltelt és a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég ellen nem indult büntetőeljárás.
(5) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.
176. § (1) A fegyelmi eljárást – a fegyelmi megbízott közreműködésével – a fegyelmi bizottság folytatja le. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi bizottságnak meg kell vizsgálnia és tisztáznia kell a tényállás megállapításához szükséges tényeket, körülményeket. A fegyelmi tárgyaláson az érintett kamarai tag könyvvizsgálón, könyvvizsgáló cégen kívül annak jogi képviselője is részt vehet.
(2) A fegyelmi eljárás alá vont a védekezését írásban legkésőbb a fegyelmi tárgyalást megelőző 8. napon, szóban pedig a fegyelmi tárgyaláson terjesztheti elő.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont az eljárás során a bizonyítékokat megismerheti, az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az eljárási cselekményeken részt vehet, a fegyelmi eljárásban eljáró személyekkel szemben kifogást terjeszthet elő, az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, bizonyítási indítványt terjeszthet elő, az eljárás alatt keletkezett iratokba betekinthet és azokról kérésre – költségtérítéssel – másolatot kaphat.
(4) A büntetőeljárás alatt indult fegyelmi eljárást – az ítélet jogerőre emelkedéséig – a fegyelmi bizottság felfüggesztheti.
177. § (1) A fegyelmi eljárásban a következő fegyelmi büntetések alkalmazhatók:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) a 49. § szerinti minősítés megvonása,
d) kizárás a kamarából, a könyvvizsgáló cég engedélyének visszavonása (törlés elrendelése a harmadik országbeli könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló gazdálkodók jegyzékéből).
(2) A pénzbírság összege – a fegyelmi vétség súlyára tekintettel – a kamarai tag könyvvizsgáló esetén a büntetés kiszabásának évében esedékes éves kamarai tagdíj tízszereséig, könyvvizsgáló cég esetén a büntetés kiszabásának évében esedékes éves hozzájárulási díj összegéig terjedhet. A pénzbírságból befolyó bevételek elkülönített felhasználásáról a kamara alapszabályában kell rendelkezni.
(3) Figyelmeztetés alkalmazásának van helye akkor, ha a fegyelmi vétség miatt – az ügy összes körülményére tekintettel – fegyelmi büntetés kiszabása nem indokolt.
(4) Fegyelmi büntetés és figyelmeztetés csak fegyelmi tárgyaláson szabható ki. Fegyelmi büntetést és figyelmeztetést a fegyelmi bizottság és – jogorvoslat keretében – a kamara elnöksége szabhat ki.
178. § (1) A fegyelmi bizottság által lefolytatott fegyelmi tárgyaláson hozott, indoklással ellátott, írásbeli határozatot a határozathozatal napjától számított 15 napon belül kézbesíteni kell az eljárás alá vontnak. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi eljárás alá vont vagy annak jogi képviselője, valamint a fegyelmi megbízott halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezést a kamara elnökségéhez címezve, a fegyelmi bizottságnak kell írásban benyújtani. A fellebbezést az elnökség a rendelkezésre álló iratok alapján, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég (azok jogi képviselője) és a fegyelmi megbízott meghallgatásával bírálja el, a fellebbezés benyújtását követő 60 napon belül.
(3) Az elnökség a fegyelmi tárgyaláson hozott fegyelmi határozatot
a) helybenhagyja, megváltoztatja, hatályon kívül helyezi, vagy
b) amennyiben a döntés meghozatalához nincs elég adat vagy a tényállás további tisztázása szükséges, hatályon kívül helyezi, és a fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja.
(4) A (3) bekezdés alapján hozott határozatot az elnökség nevében a kamara elnöke 8 napon belül kézbesítteti a fegyelmi bizottságnak és az eljárás alá vontnak.
(5) A (3) bekezdés szerinti fegyelmi büntetést, figyelmeztetést tartalmazó elnökségi döntés ellen – a kézbesítéstől számított 30 napon belül – a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a közigazgatási perekre (Polgári perrendtartásról szóló törvény XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.
(6) Ha a 177. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt fegyelmi büntetés ellen az eljárás alá vont az (5) bekezdés szerint bírósághoz fordult, a bíróság jogerős ítéletéig a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég nem nyújthat szakmai szolgáltatást, továbbá a kamarai tag könyvvizsgáló jogai és kötelezettségei a szüneteltetésre vonatkozó rendelkezések szerint alakulnak.
(7) A fegyelmi eljárás részletes szabályait a kamara alapszabálya, valamint az etikai szabályzata tartalmazza.
179. § A fegyelmi bizottság évenként összefoglaló értékelést tartalmazó jelentést készít a tárgyévben lefolytatott fegyelmi eljárások tapasztalatairól, a kiszabott szankciókról. A jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a kamara honlapján és a kamara lapjában nyilvánosságra kell hozni.
180. § (1) A kamara – e törvény és a külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével – az Európai Gazdasági Térség államai által a könyvvizsgálói közfelügyeleti tevékenység ellátásában történő részvételre kijelölt illetékes hatóságokkal (e fejezet alkalmazásában: illetékes hatóság) együttműködik, azokkal – az illetékes hatóságok feladatkörébe tartozó – adatokat, információkat cserélhet.
(2) A kamara az illetékes hatóság megkeresésére köteles késedelem nélkül rendelkezésre bocsátani a kért adatot, információt. Ha a kamara nem tudja a kért adatot, információt haladéktalanul rendelkezésre bocsátani, ennek okáról tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot. A megkeresés teljesítésekor az illetékes hatóság figyelmét fel kell hívni arra, hogy a szolgáltatott adat, információ titoktartási kötelezettség alá tartozik és az csak a megkeresésben meghatározott célra használható fel.
(3) A kamara az illetékes hatóság megkeresésére vizsgálatot folytat le. Az illetékes hatóság ilyen irányú kérése esetén a vizsgálatban az illetékes hatóság által kijelölt személyek is részt vehetnek.
(4) A kamara megtagadja az illetékes hatóságtól érkezett, (2) és (3) bekezdés szerinti megkeresés teljesítését, ha
a) az információ átadása, a vizsgálat lefolytatása hátrányosan érintheti a Magyar Köztársaság szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy sérti a nemzetbiztonsági szabályokat, vagy
b) ugyanezen intézkedések tekintetében és ugyanazon kamarai tag, könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel szemben Magyarországon bírósági eljárást indítottak, vagy
c) a magyar hatóságok már jogerős ítéletet hoztak ugyanezen tevékenységekért, ugyanazon kamarai tag könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel szemben.
(5) Az illetékes hatóságot a megkeresése teljesítésének megtagadásáról és annak okáról haladéktalanul tájékoztatni kell.
181. § A kamara – feladatkörében eljárva – jogosult az illetékes hatóságot megkeresni, adat-, információkérés, valamint vizsgálat kezdeményezése céljából. A kamara az illetékes hatóság által lefolytatandó vizsgálatban való részvételre képviselőt delegálhat.
182. § (1) Ha a kamara – feladatkörében eljárva – olyan tevékenységet észlel az Európai Gazdasági Térség másik államának területén, amely ellentétes a 2006/43/EK irányelv rendelkezéseivel, erről az érintett illetékes hatóságot haladéktalanul értesíti.
(2) Ha a kamara illetékes hatóságtól az (1) bekezdés szerinti értesítést kap, köteles a szükséges intézkedést megtenni és a megtett intézkedésről a tájékoztatást nyújtó illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.
183. § (1) A kamara harmadik ország könyvvizsgálói közfelügyeleti tevékenységében részt vevő illetékes hatósággal – az illetékes hatóság feladatkörében, e törvény és a külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével – kizárólag az illetékes hatósággal kötött, viszonosságon alapuló megállapodás alapján folytat együttműködést.
(2) A kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagok és az azokkal összefüggő egyéb dokumentumok csak kérelemre, az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében, a kamarán keresztül adhatók át harmadik ország illetékes hatóságának.
(3) A (2) bekezdés szerinti könyvvizsgálati munkaanyagok és az azokkal összefüggő egyéb dokumentumok akkor adhatók át harmadik ország illetékes hatóságának, ha azok olyan gazdálkodó tekintetében ellátott jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységhez kapcsolódnak, amely
a) a harmadik országban értékpapírt bocsátott ki, vagy
b) olyan vállalatcsoport tagja, amelyről összevont (konszolidált) éves beszámolót hoznak nyilvánosságra a harmadik országban.
184. § (1) A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert a kamara és a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság a kamarai tag könyvvizsgálókra és a könyvvizsgáló cégekre kiterjedően működteti.
(2) A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer célja, hogy a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlása átlátható, ellenőrizhető, számon kérhető keretek között történjen és ezen keresztül a közérdek megfelelően érvényesüljön.
185. § (1) A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszert olyan módon kell finanszírozni, hogy az hatékonyan működjön.
(2) A kamarai tag könyvvizsgálóknak, a könyvvizsgáló cégeknek a rendszer finanszírozásában való részvétele nem eredményezheti a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer objektivitásának, pártatlanságának és függetlenségének csorbulását.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak érdekében az éves állami központi költségvetésben – a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül – biztosítani kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer megfelelő működéséhez szükséges költségvetési hozzájárulást.
186. § (1) A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részeként a miniszter Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságot hoz létre (e fejezet alkalmazásában: bizottság).
(2) A bizottság tagjainak megbízatása a miniszter általi felkérés elfogadásával keletkezik. A megbízatás időtartama 5 év.
(3) A bizottság tagjait nyilvános pályázat útján kell kiválasztani.
(4) A bizottság tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben meghatározott feladatkörükben nem utasíthatóak.
(5) A bizottság nem járhat el olyan ügyben, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, vagy amelyben a kamarának kell eljárnia.
187. § (1) A bizottság a 191. § szerint felkért tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti.
(2) A bizottság elnöke összehívja és vezeti a bizottság üléseit, továbbá ellátja a bizottság döntéseinek előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(3) A bizottság elnökének tevékenységét a bizottság titkársága segíti. A titkársági feladatok ellátásának feltételeit a miniszter biztosítja.
(4) A bizottság – e törvény keretei között – maga alakítja ki működési rendjét, megalkotja ügyrendjét.
(5) A bizottság döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
188. § A kamara gondoskodik arról, hogy a bizottság személyi összetétele, a bizottság ügyrendje, valamint a bizottság működésével összefüggő egyéb nyilvános adatok a honlapján folyamatosan és bárki számára szabadon hozzáférhetőek legyenek.
189. § (1) A bizottság – feladatkörében eljárva – vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit, így különösen
a) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését, a kamarai nyilvántartások vezetését,
b) a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok, a kamara etikai szabályzata, valamint a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardok kialakítását, elfogadását,
c) a szakmai továbbképzési rendszer és a minőségbiztosítási rendszer működését,
d) a fegyelmi eljárásokat, valamint
e) a más államok illetékes hatóságaival folytatott együttműködést.
(2) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladataival összefüggésben a miniszter számára javaslatot tehet jogszabály megalkotására vagy egyedi intézkedés megtételére.
(3) A bizottság – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény a feladatkörébe utal.
190. § (1) A bizottság 7 természetes személy tagból áll.
(2) A bizottságnak csak olyan személy lehet a tagja, aki megfelel az alábbi feltételeknek:
a) büntetlen előéletű,
b) nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt,
c) megfelelő ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezik jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységgel összefüggő kérdéskörökben,
d) korábban legfeljebb egy alkalommal volt a bizottság tagja.
(3) A bizottság tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói.
191. § (1) A miniszter a bizottság legalább 4 tagjának olyan személyt kér fel, aki – a 190. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően – megfelel az alábbi feltételeknek:
a) a tagság időtartama alatt nem tagja és a felkérését megelőző három évben sem volt tagja a kamarának,
b) a tagság időtartama alatt nem rendelkezik és a felkérését megelőző három évben sem rendelkezett szavazati joggal könyvvizsgáló cégben,
c) a tagság időtartama alatt nem tagja és a felkérését megelőző három évben sem volt tagja könyvvizsgáló cég legfőbb irányító (vezető) szervének,
d) a tagság időtartama alatt nem vesz részt és a felkérését megelőző három évben sem vett részt könyvvizsgáló cég tevékenységében.
(2) A felkérés feltétele továbbá, hogy az (1) bekezdésben foglaltak a bizottság tagjainak közeli hozzátartozójára is teljesüljenek.
192. § (1) Megszűnik a bizottság tagjának megbízatása, ha
a) a megbízatás időtartama lejárt,
b) a tag lemondott,
c) a tagot a bizottsági tagsága alól felmentették,
d) a tag elhalálozott.
(2) A miniszter felmenti a bizottság tagját, ha a tag a 190. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a miniszter felmenti a bizottság 191. § szerint felkért tagját, ha a felkérés feltételei már nem teljesülnek.
(4) A bizottság tagja lemondásának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(5) A bizottság tagja megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megszűnési ok esetében a megbízatás megszűnését megelőző harmincadik napig kell az új tagot felkérni.
193. § (1) A bizottság a tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, amelyet a bizottság elnöke hagy jóvá.
(2) A bizottság a feladatai ellátásához szakértőt is igénybe vehet.
(3) A bizottság évente nyilvánosságra hozza az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolót.
(4) A bizottság az éves munkatervet a tárgyévet megelőző év december 31-éig, az éves munkaterv végrehajtásáról szóló beszámolót a tárgyévet követő év március 31-éig a kamara honlapján hozza nyilvánosságra.
194. § (1) A kamara azon eljárásai tekintetében, amelyekre a közfelügyelet kiterjed, köteles együttműködni a bizottsággal.
(2) A kamara azon határozatait, amelyekre a közfelügyelet kiterjed, továbbá a kamara alapszabályát és önkormányzati szabályzatait köteles megküldeni a bizottságnak.
195. § (1) A bizottság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet feltárása, kialakulásának megelőzése érdekében a közfelügyelet hatálya alá tartozó személyektől, szervezetektől iratot, adatot, információt, nyilatkozatot kérhet, valamint e célból betekinthet irataikba, könyveikbe és adathordozóikba.
(2) A bizottság az (1) bekezdés szerinti eljárása során jogosult megismerni és kezelni a közfelügyelet hatálya alá tartozó személy és a vele kapcsolatba hozható személyek személyes adatait. Ha az (1) bekezdés szerinti iratok, könyvek, adathordozók (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában együtt: adathordozó) az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaznak és az adatok elkülönítése az adathordozó eljárásban való felhasználhatóságának sérelme nélkül nem lehetséges, az adathordozóval érintett minden személyes adat kezelésére jogosult a bizottság, azonban az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze az eljárás tárgyával.
(3) A bizottság eljárása során az állami és szolgálati titkot tartalmazó iratokba való betekintésre külön jogszabály előírásai az irányadóak.
196. § A bizottság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a rendelkezésére álló tények elemzése, értékelése, mérlegelése alapján, a veszélyeztetés mértékének figyelembevételével:
a) javaslatot tesz a kamara, illetve a miniszter részére a könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet megszüntetésének módjára,
b) eljárást kezdeményez a kamara megfelelő hatáskörrel rendelkező szervénél,
c) törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.
197. § A bizottság a miniszter felkérésére véleményezi a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet érintő jogszabályok tervezeteit.
198. § (1) A kamara felett a törvényességi felügyeletet a miniszter gyakorolja.
(2) A miniszter ellenőrzi, hogy a kamara alapszabálya, egyéb önkormányzati szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá hogy a kamara szerveinek határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt és az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
(3) A miniszter a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi az okleveles könyvvizsgálói képzési program és a szakmai vizsgáztatás gyakorlati végrehajtását.
(4) A törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
199. § (1) Ha a miniszter az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, a szabálytalanság megállapításától számított 30 napon belül a törvényesség helyreállítására felhívja a kamara elnökét.
(2) Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, akkor e tény megállapításától számított 30 napon belül a miniszter – a Polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai szerint – a bírósághoz fordul. A bíróság
a) megsemmisítheti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el,
b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését és a kamara irányítására – a felfüggesztés tartamára – felügyelő biztost rendelhet ki.
(3) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállította, a bíróság a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működésére vonatkozó felfüggesztést megszünteti.
(4) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában nem viselhet tisztséget.
(5) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó minisztert.
(6) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg.
200. § A kamara azokat a határozatait, amelyekre a törvényességi felügyelet kiterjed, továbbá a kamara alapszabályát és egyéb önkormányzati szabályzatait – azok elfogadásától számított 15 napon belül – köteles megküldeni a miniszternek.
201. § (1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2008. január 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény 91. §-a (2) bekezdésének c) pontja 2009. január 1. napján lép hatályba.
(3) E törvény 183. §-a 2008. június 28. napján lép hatályba.
(4) E törvény 202. §-a 2007. július 1. napján lép hatályba.
202. § (1) A kamara köteles összhangba hozni szervezetét, működését, szabályzatait e törvény előírásaival, olyan módon, hogy azok 2008. január 1-jétől megfeleljenek az e törvényben foglaltaknak. Ennek során e törvénynek a kamara szervezetére, tisztségviselőire, működésére vonatkozó, 107–158. §-ban foglalt előírásait 2008. január 1-jét megelőzően is alkalmazni kell azzal, hogy a kamara területi szervezeteinek a kamara 2007. július 1-jén hatályos alapszabályában meghatározott helyi szervezetei minősülnek. A kamara e törvénynek való megfelelés érdekében megalkotott új alapszabályát és önkormányzati szabályzatait az újonnan megválasztott testületek fogadják el azzal, hogy azok 2008. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) A 120. § (6) bekezdésének alkalmazásakor az e törvény előírásai alapján betöltött tisztségeket kell figyelembe venni azzal, hogy a kamara 2007. július 1-jén hivatalban lévő tisztségviselői megbízatásuk megszűnése után legfeljebb egy alkalommal tölthetik be ugyanazt a tisztséget.
(3) Az e törvényben szabályozott módon létre kell hozni a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottságot, hogy az 2008. január 1-jétől elláthassa az e törvényben meghatározott feladatait.
203. § (1) Az a természetes személy, aki e törvény hatálybalépésekor – a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) előírásai alapján – a kamara tagja, olyannak minősül, mint akit e törvény 11. §-a szerint vettek fel a kamara tagjai közé. A kamara tagja 2008. március 31-ig köteles az e törvény szerinti nyilvántartások vezetéséhez szükséges adatait – írásban, a kamara által meghatározott módon és formában – a kamara rendelkezésére bocsátani.
(2) Az a gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely e törvény hatálybalépésekor – a Kkt. előírásai alapján – bejegyzett könyvvizsgálói társaság, az e törvény 35. §-a szerint engedélyezett könyvvizsgáló cégnek minősül. A könyvvizsgáló cég 2008. március 31-ig köteles az e törvény szerinti nyilvántartások vezetéséhez szükséges adatait – írásban, a kamara által meghatározott módon és formában – a kamara rendelkezésére bocsátani.
(3) Az a természetes személy, akinek e törvény hatálybalépésekor – a Kkt. előírásai alapján – a kamarai tagsága szünetel, olyan e törvény szerinti kamarai tagnak minősül, aki e törvény 26. §-a szerint szünetelteti a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátását.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor érvényben lévő, a Kkt. 10. §-ának (4) bekezdése szerinti könyvvizsgálói igazolványokhoz ugyanazon jogok és kötelezettségek kapcsolódnak, mint az e törvény 16. §-a alapján kiállított igazolványokhoz.
(5) Az e törvény hatálybalépésekor érvényben lévő, a Kkt. 18. §-a szerinti igazolásokhoz ugyanazon jogok és kötelezettségek kapcsolódnak, mint az e törvény 34. §-a alapján kiállított igazolásokhoz.
(6) Ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég e törvény hatálybalépésekor rendelkezett a 49. § szerinti – érvényes – minősítéssel (szerepelt a kamara vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által e célból vezetett nyilvántartásban), e minősítést az e törvény 50. §-a szerint megszerzett minősítésnek kell tekinteni.
204. § E törvény hatálybalépésének napjától a kamara jogosult a 49. § szerinti minősítések megadására, visszavonására, illetve a kapcsolódó nyilvántartások vezetésére. A 2007. december 31-én folyamatban lévő minősítési eljárásokban (felvétel a névjegyzékbe, törlés a névjegyzékből) a 2007. december 31-én hatályos előírások alapján kell eljárni azzal, hogy az eljárás eredményének megfelelő intézkedéseket a kamara jogosult megtenni.
205. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely e törvény hatálybalépésekor jogosult okleveles könyvvizsgálói képzést szervezni, olyan szakképző helynek minősül, amely az engedélyét e törvény 81. §-a szerint szerezte meg. Az engedélyezés időtartama az engedélyben foglaltak szerint alakul, de nem tarthat tovább az e törvény hatálybalépésétől számított öt évnél.
(2) Az a természetes személy, aki e törvény hatálybalépésekor jogosult okleveles könyvvizsgálói képzésben oktatási tevékenységet végezni, olyan minősített oktatónak minősül, aki az engedélyét e törvény 87. §-a alapján szerezte. Az engedélyezés időtartama az engedélyben foglaltak szerint alakul, de nem tarthat tovább az e törvény hatálybalépésétől számított öt évnél.
(3) Az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak kinevezése 2008. január 1-jén hatályát veszti.
(4) A Kkt. 34. §-ának (3) bekezdése alapján kinevezett vizsgabizottsági elnökök és vizsgáztatók e törvény 117. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint kinevezett vizsgabizottsági elnököknek és tagoknak minősülnek. A kinevezés időtartama a kinevezésben foglaltak szerint alakul.
(5) Az e törvény hatálybalépése előtt hatályban lévő rendelkezések szerint megkezdett okleveles könyvvizsgálói képzéssel megszerzett okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megfelel az e törvény 79. §-a szerinti okleveles könyvvizsgálói szakképesítésnek.
(6) E törvény 11. §-a (1) bekezdésének c) pontját nem kell alkalmazni azokra az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező természetes személyekre, akik az e törvény hatálybalépése előtt hatályban lévő rendelkezések szerint kezdték meg a kamarai tagság előfeltételét jelentő – az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzését követően teljesítendő – szakmai gyakorlat megszerzését.
206. § 2008. január 1. és 2008. december 31. között az okleveles könyvvizsgálói képzési programba az vehető fel, aki – az e törvényben előírt egyéb feltételek mellett – számviteli, pénzügyi, ellenőrzési szakterületen a 91. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti végzettség megszerzését követően, de a felvételi kérelmének benyújtását megelőző három éven belül teljesített legalább két éves, igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik.
207. § (1) A Kkt. előírásai alapján indított, e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra (ideértve az okleveles könyvvizsgálói képzési programban való részvételt is) az eljárás indulásakor hatályban lévő előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az e törvény hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett etikai büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményekre az etikai büntetés kiszabásakor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél az e törvény hatálybalépése előtt lefolytatott minőségellenőrzés eredménye mindaddig irányadó, amíg nála e törvény szerint minőségellenőrzést nem folytatnak le.
208. § (1) E törvény hatálybalépését követően, ahol jogszabály „a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló” törvényre hivatkozik, azon e törvény rendelkezéseit kell érteni.
(2) E törvény hatálybalépését követően, ahol jogszabály „könyvvizsgáló”, „független könyvvizsgáló” kifejezést alkalmaz, az alatt – értelemszerűen – az e törvény szerinti kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell érteni.
(3) E törvény hatálybalépését követően, ahol jogszabály „könyvvizsgálói társaság” kifejezést alkalmaz, az alatt az e törvény szerinti könyvvizsgáló céget kell érteni.
209. § E törvény az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i, az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006/43/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
210. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 88. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha e törvény, illetve más jogszabály előírása szerint a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, akkor
a) erre a kötelezettségre a beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell, továbbá
b) a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve.”
211. § Az Szt. 96. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott jogcímek szerinti részletezés nélkül, egy összegben, összesítve is be lehet mutatni.”
212. § Az Szt. 133. §-ának (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(4) Az összevont (konszolidált) kiegészítő mellékletben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl a következő adatokat kell feltüntetni:]
„h) a tárgyévi üzleti évre vonatkozó összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve.”
213. § Az Szt. 155. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
(4) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor –, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.”
214. § Az Szt. a következő 155/A. §-sal egészül ki:
„155/A. § (1) A 155. § (6) bekezdése szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízása csak megfelelő indok alapján mondható fel. A számviteli vagy a könyvvizsgálati eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem minősül megfelelő indoknak.
(2) A vállalkozó az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha a kamarai tag könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a vállalkozó felmondta.”
215. § Az Szt. a következő 155/B. §-sal egészül ki:
„155/B. § (1) Ha a megbízó legfőbb szerve könyvvizsgáló céget választ a könyvvizsgálói tevékenység ellátására, a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgáló helyettesítésére – annak tartós távolléte esetére – helyettes könyvvizsgáló is kijelölhető.
(2) Helyettes könyvvizsgáló csak kamarai tag könyvvizsgáló lehet, aki megfelel mindazon követelményeknek, amelyeknek a helyettesített könyvvizsgálónak is meg kellett felelnie a feladat ellátásához.
(3) A helyettes és a helyettesített könyvvizsgáló köteles együttműködni annak érdekében, hogy a megbízás tárgyát képező könyvvizsgálói tevékenység megfelelően kerüljön ellátásra.
(4) Helyettesítés esetén a könyvvizsgálói tevékenység ellátása során a helyettes könyvvizsgálót ugyanazon jogok illetik meg, és ugyanazon kötelezettségek terhelik, mint a helyettesített könyvvizsgálót.”
216. § Az Szt. 155. §-ának (6), (8) és (9) bekezdésében a „könyvvizsgálói társaságot” szövegrész helyébe a „könyvvizsgáló céget” szövegrész, 155. §-ának (7) bekezdésében a „könyvvizsgálói társaság” szövegrész helyébe a „könyvvizsgáló cég” szövegrész, a 155. §-ának (9) bekezdésében a „könyvvizsgálói társaságának” szövegrész helyébe a „könyvvizsgáló cégének” szövegrész, a „könyvvizsgálói társaságával” szövegrész helyébe a „könyvvizsgáló cégével” szövegrész, 155. §-ának (10) bekezdésében a „könyvvizsgálói társaságra” szövegrész helyébe a „könyvvizsgáló cégre” szövegrész, valamint a 156. § (5) bekezdésének k) pontjában a „könyvvizsgálói társaság” szövegrész helyébe a „könyvvizsgáló cég” szövegrész lép.
217. § Az Szt. 175. §-ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(2) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„m) az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i, 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.”
218. § Az Szt. e törvénnyel módosított rendelkezéseit első alkalommal a 2008-ban induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
219. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 149. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A biztosító könyvvizsgálói feladatok ellátására kizárólag olyan bejegyzett könyvvizsgálót választhat, aki]
„d) biztosítói minősítéssel rendelkezik.”
(2) A Bit. 151. §-ának (10) bekezdésében a „jogosult a könyvvizsgálót a biztosítói könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni” szövegrész helyébe a „jogosult a könyvvizsgáló biztosítói minősítésének visszavonását kezdeményezni” szövegrész lép.
220. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 133. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[133. § (1) Pénzügyi intézmény esetén – a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha]
„b) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkezik,”
(2) A Hpt. 135. §-ában a „névjegyzékből a könyvvizsgálót törölje” szövegrész helyébe a „könyvvizsgáló pénzügyi intézményi minősítésének visszavonását kezdeményezze” szövegrész lép.
(3) A Hpt. 146. §-ának (5) bekezdésében a „hitelintézeti könyvvizsgálók névjegyzékében szereplő könyvvizsgáló” szövegrész helyébe a „pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló” szövegrész lép.
221. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 358. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[358. § (1) Befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által – a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha]
„a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel;”
(2) A Tpt. 358. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az alapkezelő a (2) bekezdésben meghatározott feladat ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére akkor adhat megbízást, ha]
„a) a könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel,”
(3) A Tpt. 361. §-ában a „könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi, illetőleg a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni” szövegrész helyébe a „könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni” szövegrész lép.
222. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 64/A. §-ának (1) bekezdésében a „ha a Felügyelet az általa vezetett pénztári minősítésű könyvvizsgálók, illetve pénztári minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette” szövegrész helyébe a „ha a könyvvizsgáló rendelkezik pénztári minősítéssel” szövegrész lép.
223. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 46. §-ának (1) bekezdésében a „ha a Felügyelet az általa vezetett pénztári minősítésű könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette” szövegrész helyébe a „ha a könyvvizsgáló rendelkezik pénztári minősítéssel” szövegrész lép.
224. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 92/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A könyvvizsgálattal, a költségvetési beszámoló felülvizsgálatával költségvetési minősítésű könyvvizsgáló bízható meg.”
(2) Az Ötv. 92/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult könyvvizsgáló cég is elláthatja. A könyvvizsgáló cég megbízásakor a könyvvizsgálatot elvégző természetes személyt (kamarai tag könyvvizsgálót) is meg kell nevezni. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott előírások a természetes személyre (kamarai tag könyvvizsgálóra) vonatkoznak.”
(3) Az Ötv. 92/D. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Ha a könyvvizsgáló a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és feladatát a szerződésben rögzített határidőben nem teljesíti, a helyi önkormányzat képviselő-testülete a határidő lejártakor – a mulasztó könyvvizsgáló költségére – az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el. Ezzel egyidejűleg a bejelentési kötelezettségét, illetőleg a szerződés teljesítését menthető ok nélkül elmulasztó könyvvizsgálóval szemben]
„b) a költségvetési minősítés visszavonását kezdeményezi.”
225. § Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 1. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A könyvvizsgálattal költségvetési minősítésű könyvvizsgáló bízható meg.”
226. § A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 41. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében előírja.”
227. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény,
b) a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény 89. §-ának (3) bekezdése,
c) a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény 134–137. §-a és 174. §-a,
d) az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 37. §-a,
e) a számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXII. törvény 14–29. §-a és 31. §-a.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Bit. 150. §-a,
b) a Hpt. 133/A. §-a,
c) a Tpt. 359. §-a,
d) az Öpt. 64/A. §-ának (9)–(16) bekezdése,
e) az Mpt. 46. §-ának(10)–(17) bekezdése.
