a) a hálózathasználati és a villamosenergia-értékesítési szerződések vagy általános szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy – a jelen törvény 62. § (2) bekezdésében, 141. § (7) bekezdésében és 143. § (4) és (5) bekezdéseiben, valamint a külön jogszabályban foglaltak kivételével – a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek a felhasználók hátrányára történő lényeges módosítását;
b) jogszabályváltozás vagy a Hivatal döntése indokolja.
(3) Lényeges módosításnak minősül különösen a szolgáltatás igénybevételének feltételeire, időtartamára vagy minőségi célértékeire, a felmondási jogra, továbbá a villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződés esetén a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó módosítás.
(4) Ha az egyetemes szolgáltató a villamosenergia-értékesítési szerződést az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról annak hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal a felhasználókat jelen törvényben foglaltak szerint értesíteni, a felhasználókat megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt. Ebben az esetben a felhasználó jogosult – az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel – a módosítás tárgyában megküldött értesítést követő 30 napon belül a szerződés felmondására.
(5) Amennyiben a módosítás a felhasználó számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, a felhasználó az értesítéstől számított 45 naptári napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a villamosenergia-értékesítési szerződést.
(6) Az egyetemes szolgáltató nem köteles a (4) és (5) bekezdésben foglalt értesítési határidőket az általános szerződési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződési feltételeket nem érinti, vagy ha a módosítással kizárólag valamely díja csökken.
(7) Az üzletszabályzat módosításának az (1)–(6) bekezdésekben foglalt keretek közötti részletes feltételeit az egyetemes szolgáltató külön jogszabály alapján határozza meg.
(8) A (4)–(7) bekezdésekben foglalt kötelezettségek a villamosenergia-kereskedőt is terhelik az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóival szemben.
74. § (1) Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:
a) a 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint a villamos energia termelésének szüneteltetése, megszüntetése,
b) az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítése, villamosenergia-termelése, valamint az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő bővítése, teljesítményének növelése, illetve csökkentése, villamosenergia-termelésének szüneteltetése, megszüntetése,
c) a villamos energia átvitele és a villamosenergia-rendszer irányítása (átviteli rendszerirányítás),
d) a villamos energia elosztása,
e) a villamosenergia-kereskedelem,
f) az egyetemes szolgáltatás,
g) a szervezett villamosenergia-piac működtetése,
h) a magánvezeték létesítése, működtetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása, valamint működésének szüneteltetése a (2) bekezdésében szabályozott esetek kivételével,
i) a közvetlen vezeték létesítése és megszüntetése, az erőmű telephelyén lévő felhasználókat ellátó közvetlen vezeték kivételével.
(2) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenység nem engedélyköteles, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el vagy egy fogyasztási helyen belül a vételezők osztatlan közös tulajdonában van, illetve kizárólag a felhasználó saját ellátására, vagy a magánvezeték tulajdonosának többségi tulajdonában álló vagy annak működéséhez szükséges egyéb létesítmény (saját létesítmény) ellátására szolgál.
(3) A termelői vezetékre az e törvényben foglalt kivételekkel a közvetlen vezeték létesítésének és megszüntetésének a szabályait megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem engedélyköteles a tevékenység, amennyiben a vezeték kizárólag az erőműnek, erőművek csoportjának, illetőleg saját létesítményének az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozására szolgál, arról más felhasználó ellátása nem történik.
75. § (1) A Hivatal az engedélyt köteles kiadni, ha az engedély iránti kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel.
(2) Az engedélyezési eljárás során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
(3) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha
a) a jogszabályi előírások nem teljesülnek, jogszabályi feltételek hiányoznak, illetőleg a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,
b) a kérelemben foglaltak nem állnak összhangban az új termelői kapacitások, illetve az erőművek létesítésére vonatkozó jogszabályi, illetve energiapolitikai követelményekkel, különös tekintettel a 78. §-ban meghatározott szempontokra, valamint az elsődleges energiaforrások 79. § szerinti jogszabályban történő korlátozására,
c) a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi-gazdasági, műszaki feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, illetőleg nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek,
d) a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,
e) a kérelmező, vagy jogelődje 74. § (1) bekezdése szerinti bármely engedélyét az engedély iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz éven belül visszavonták,
f) a kérelmező megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(4) A működési engedély meghosszabbítására az adott engedély megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
76. § (1) A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent
a) az átviteli rendszerirányítónak a villamosenergia-rendszer villamosenergia-ellátási szabályzatok szerinti rendszerirányítására és az átviteli hálózati tevékenységre,
b) az elosztói engedélyeseknek az engedélyben meghatározott település, településrész, valamint felhasználási hely tekintetében elosztói tevékenység végzésére.
(2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatás nyújtására.
77. § (1) Az engedélyezés részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A jelen törvény által szabályozott engedélyek nem érintik a más jogszabályokban meghatározott engedélyeket és engedélyezési eljárásokat.
78. § Új termelői kapacitások engedélyezése során átlátható módon, az egyenlő bánásmód követelményét betartva, a következő szempontok érvényesítésével kell eljárni:
a) a villamosenergia-rendszer és elemeinek biztonsága;
b) a közegészség és a közbiztonság védelme;
c) a környezet és természet védelme;
d) helykiválasztás;
e) energiahatékonyság javítása;
f) megújuló energiaforrások elsőbbsége;
g) fejlett műszaki megoldások alkalmazása;
h) a villamosenergia-ellátás biztonsága;
i) a felhasználók védelme.
79. § Az ország villamosenergia-ellátási egyensúlyának, egyes energiaforrásokkal való biztonságos ellátásának veszélyeztetése esetén, valamint az energiapolitika, ezen belül a célul tűzött elsődleges energiaforrás összetétel érvényesítése érdekében – figyelembe véve különösen a Hivatal által a földgázellátásról szóló törvény alapján benyújtott középtávú, rendszerszintű kereslet-kínálati mérleget – a miniszter a Hivatal javaslata alapján külön jogszabályban elrendelheti valamely elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozását, és meghatározza annak mértékét és időtartamát.
80. § (1) A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőmű esetén, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(2) A Hivatal a kiserőmű létesítésére és villamosenergia-termelésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerűsített engedélyezési eljárás), összevontan adja ki.
(3) A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőműnek az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39. §-a szerinti kivitelezése (a továbbiakban: kivitelezés) csak a jogerős kiserőművi összevont engedély kézhezvételét követően kezdhető meg. A kivitelezés határidejét a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyben határozza meg.
(4) A 0,5 MW és az ezt meghaladó teljesítőképességű kiserőmű tervezett üzembe helyezése előtt legalább két hónappal az engedélyes köteles az üzembe helyezésről a Hivatalt és az átviteli rendszerirányítót tájékoztatni.
(5) A kiserőművi összevont engedély határozott időtartamra szól és meghosszabbítható. Az engedély érvényességi időtartamát a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg.
(6) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti kivitelezési határidőt – az engedélyes kérelmére – meghosszabbíthatja. A kivitelezési határidőt legfeljebb az eredeti kivitelezési határidőtől számított összesen három évvel lehet meghosszabbítani.
(7) Ha az engedélyes a kivitelezés megkezdésével neki felróható okból késlekedik és emiatt az engedélyben előírt vagy a meghosszabbított kivitelezési határidő lejár, a kiserőművi összevont engedélyt a Hivatal visszavonja. Az e bekezdésben meghatározott ok miatt történő visszavonás esetén az engedélyes kártérítési, illetve kártalanítási igényt a Hivatallal szemben nem támaszthat.
81. § (1) Az 50 MW, és ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítéséhez a Hivataltól engedélyt kell kérni, a létesítés csak az engedély birtokában kezdhető meg.
(2) Az erőmű létesítési engedély kiadásának feltételei körében az elsődleges energiaforrás megválasztására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
(3) Az erőműlétesítési-engedély határozott ideig érvényes. A Hivatal az engedélyt – kérelemre – egyszer, a létesítési engedéllyel azonos időtartamra, de legfeljebb további két évre meghosszabbíthatja.
(4) A Hivatal az erőműlétesítési-engedélyt – kérelemre – módosíthatja.
82. § (1) Erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő, vagy mértékű bővítésére, teljesítőképességének növelésére, elsődleges energiaforrásának megváltoztatására, valamint a villamosenergia-termelés megszüntetésére az erőmű létesítésére vonatkozó előírásokat a külön jogszabály rendelkezései szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Ha a kiserőmű bővítése, teljesítőképességének növelése esetén az erőművi teljesítőképesség a bővítést, illetve a teljesítőképesség növelést követően eléri, vagy meghaladja az 50 MW-os teljesítőképességet, a bővítésre, a teljesítőképesség növelésre, illetve a működésre az üzemeltető köteles a Hivataltól engedélyt kérni.
83. § (1) A termelő a működési engedély alapján jogosult villamos energiát termelni, felhasználni és értékesíteni.
(2) A villamos energia termelői működési engedély határozott időtartamra szól és meghosszabbítható. Az engedély érvényességi időtartamát a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg.
84. § (1) Az elosztó részvénytársasági, vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő gazdasági társaság.
(2) A villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.
85. § (1) A Hivatal – mérlegelési jogkörében – a magánvezeték létesítését abban az esetben engedélyezi, ha a felhasználó, illetve vételező közcélú hálózathoz történő csatlakoztatásának költségei meghaladják a magánvezeték létesítésének költségeit. A magánvezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedélyt egy eljárásban kell kiadni.
(2) A magánvezeték létesítésére és működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban előírt dokumentumokat.
(3) Amennyiben a hálózati engedélyes a magánvezeték létesítéséhez és működéséhez hozzájárul, erre irányuló nyilatkozatának kiadásával egyidejűleg köteles a kérelmezőnek kiadni a magánvezeték közcélú hálózathoz való csatlakozásának műszaki feltételeit tartalmazó okiratát is.
(4) A Hivatal a magánvezeték engedélyesével szemben e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, illetőleg az egyszerűsített engedélyben meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén kérelemre vagy hivatalból indított eljárás során hivatalból a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetve a vezetéket a 159. § n) pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja.
86. § (1) Közvetlen vezetéket kizárólag a közcélú hálózatra nem csatlakozó vételező ellátása céljából lehet létesíteni.
(2) A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése, illetve megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni az átviteli rendszerirányító, és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők, illetve vételezni szándékozók közcélú hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki feltételek alapján lehetséges.
(3) A közvetlen vezeték létesítésére irányuló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a külön jogszabályban előírt dokumentumokat.
(4) A közvetlen vezeték létesítésének, illetve megszüntetésének szándékát a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott módon be kell jelenteni az átviteli rendszerirányítónak.
(5) A Hivatal a közvetlen vezetéket az azon ellátott vételező kérelmére, az e bekezdés c) pontja szerinti esetben hivatalból magánvezetékké, illetve a 159. § n) pontjában, valamint a külön jogszabályban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával közcélúvá nyilváníthatja,
a) ha a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételezővel megkötött megállapodás megszűnik anélkül, hogy új megállapodás jött volna létre, és a vételező villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,
b) ha a közvetlen vezeték üzemeltetője a Hivatalnak a közvetlen vezeték megszüntetését jelenti be, és a közvetlen vezetéken keresztül ellátott vételező villamosenergia-ellátása más módon nem biztosítható,
c) ha a közvetlen vezetékhez nem kapcsolódó vételező ellátása más módon nem biztosítható.
87. § (1) Az átviteli rendszerirányító részvénytársasági formában működő gazdasági társaság.
(2) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély huszonöt évre szól és meghosszabbítható.
88. § (1) A villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély tíz évre szól és meghosszabbítható.
(2) Teljes körű, a felhasználók közvetlen ellátására is jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe kaphat.
(3) Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat az a külföldi gazdálkodó szervezet, amely megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, valamint
a) az engedélyezési eljárásban hitelt érdemlően igazolja, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyezték, és ott a jogszabályoknak megfelelően működik;
b) a bejegyzés helye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, vagy ilyen tevékenységet a bejegyzés helye szerinti országban és külföldön jogszerűen végezhet;
c) amennyiben a bejegyzés helye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi engedéllyel rendelkezik, benyújtja a bejegyzés helye szerinti országban a villamosenergia-kereskedelmi tevékenysége felett felügyeletet gyakorló hatóság nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a villamosenergia-kereskedő magyarországi tevékenységével kapcsolatos, adatot igazol, ellenőrzést végez, vizsgálatot folytat le, és a Hivatal hatósági ügyintézése során az illetékes magyar hatóságokkal együttműködik;
d) a Magyar Köztársaság területén irodát tart fenn, amelynek elérhetőségét a Hivatal részére folyamatosan biztosítja.
(4) A magánvezeték engedélyese a magánvezetékre csatlakozó felhasználók ellátására korlátozott, egyszerűsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyt kaphat.
89. § (1) Az 53. § szerinti külön törvény rendelkezésétől függetlenül, a szervezett villamosenergia-piac működtetése a jelen törvény rendelkezései szerint is engedélyköteles tevékenység. Az engedélyezés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(2) A szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély 10 évre szól és meghosszabbítható.
(3) Az 53. § (2) bekezdése szerinti fióktelep tevékenységére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Hivatal a 75. § (3) bekezdésében meghatározott feltételeken kívül akkor is megtagadja, ha
a) nincs érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás a Hivatal és a kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmező nem nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért,
c) a kérelmező nem nyújtja be a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét,
d) a kérelmező nem teljesíti a szétválasztásra vonatkozó jelen törvényben előírt szabályokat,
e) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai nem biztosítják az engedélyesnek a 75. § (3) c) pontja szerinti működését,
f) a kérelmező központi ügyintézésének helye nem a székhelye szerinti országban van.
90. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki, amennyiben a kérelem az e törvényben, és a külön jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelel. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy az ország egész területe egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.
(2) A Hivatal egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt kizárólag a 178. § (1) bekezdés c) pontjában és (7) bekezdésében meghatározott kérelmezőnek, valamint a 88. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedőnek adhat. Az egyetemes szolgáltató villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján folytatott tevékenysége az egyetemes szolgáltatás ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az egyetemes szolgáltatásra működési engedély tíz évre szól és meghosszabbítható.
(4) A (3) bekezdés szerinti elégséges számú engedélykérelem hiányában a Hivatal kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező villamosenergia-kereskedőket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek megszerzése érdekében.
91. § (1) Az engedélyben foglaltakat – a körülmények jelentős megváltozása esetén – az engedélyes kérelmére módosítani lehet.
(2) A Hivatal az engedélyt hivatalból módosíthatja jogszabályváltozás esetén a jogszabállyal való összhang megteremtése érdekében.
(3) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a felhasználók ellátásának biztonságát, minőségét és árát.
(4) A Hivatal az engedélyt az engedélyes kérelmére visszavonhatja.
92. § (1) Az engedélyes vállalkozásnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) rendelkezéseinek megfelelő szétválásához (különváláshoz, kiváláshoz), más vállalkozással történő egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli megszűnéséhez, alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együttesen: cégjogi esemény) a Hivatal előzetes jóváhagyó határozata szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egyesülés (beolvadás, összeolvadás) esetén a Hivatal által kiadott engedélyek vonatkozásában a Gt. 70. § (1) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.
(3) Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes jóváhagyó határozatát a következő esetekben:
a) kiserőművi összevont engedélyes esetében,
b) magánvezeték létesítése, működtetése, vagy a működtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében,
c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.
(4) Az átviteli rendszerirányítói, elosztó hálózati, egyetemes szolgáltatói, szervezett villamosenergia-piaci engedélyes esetében a Gt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott uralmi szerződést érvényesen nem lehet kötni, és ezen engedélyesekre nem alkalmazható a Gt. 64. §-a.
93. § (1) Bármely engedélyes vállalkozásban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő közvetlen és közvetett befolyásszerzést a szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni és a Hivatal köteles a befolyásszerzés tudomásulvételét visszaigazolni. A befolyásszerzésre, annak mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre, és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak az e törvény és a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény hatálya alá tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is.
(3) Az (1) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájáruló határozatát a következő esetekben:
a) kiserőművi összevont engedélyes esetében,
b) magánvezeték létesítése, működtetése, vagy a működtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása esetében,
c) közvetlen vezeték engedélyese esetében.
94. § (1) A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében meghatározott tevékenységei jelentős részének más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés), valamint a működési engedélyében meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához, illetve egyéb módon tartós használatba adásához, megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel való rendelkezés). A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy végzi.
(2) Kiszervezett tevékenységek esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.
(3) Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát a kiszervezés és az alapvető eszközökkel való rendelkezés a
a) termelői engedélyes,
b) az egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével a villamosenergia-kereskedelmi engedélyes,
c) magánvezeték létesítése, működtetése, vagy a működtetés szüneteltetése, a vezeték kapacitásának megváltoztatása,
d) közvetlen vezeték engedélyese,
e) termelői vezeték engedélyese
esetében.
95. § (1) A Hivatal a 92–94. §-ban meghatározott ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a villamosenergia-ellátás biztonságát vagy az engedélyköteles tevékenység ellátását veszélyezteti, illetőleg az átviteli rendszerirányítási, az elosztási, az egyetemes szolgáltatói tevékenység árának, vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, valamint a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.
(2) A Hivatal a 92–94. § szerinti ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 75. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti követelményeknek.
(3) A 92. § (1) bekezdésében és a 93. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés, illetve jóváhagyás hiányában, valamint a 92. § (2) bekezdésében foglaltak esetén, illetve a 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása után szerzett részesedések tekintetében a részvényes, illetve a tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel és a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat.
96. § (1) A Hivatal az engedélyes jelen törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, az 1228/2003/EK tanácsi rendeletben, az Európai Bizottság által az 1228/2003/EK tanácsi rendelet alapján kiadott iránymutatásokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban, illetőleg a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezettségeinek megszegése esetén
a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban vagy a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikusan felszólítja az engedélyest a kötelezettségei betartására,
b) a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is,
c) az engedélyt módosíthatja, vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az a) pont szerinti felszólítás és a b) pont szerinti bírság kiszabása ellenére nem szünteti meg a jogsértést, vagy nem teljesíti kötelezettségét,
d) köteles visszavonni az engedélyt, ha:
da) az engedélyes a kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, illetőleg a villamosművet az ellátás biztonságát, az élet-, egészség-, üzem- és vagyonbiztonságot, illetve a környezetet súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,
db) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók,
dc) a fióktelep alapítójának az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta,
dd) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával, vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg.
(2) A Hivatal a jelen törvény szerint nem engedélyköteles kiserőmű üzemeltetőjével szemben a jogszabályban foglalt kötelezettségének megsértése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától.
(3) A Hivatal az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás e törvény szerint nem engedélyköteles tagjával szemben az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(4) A folyamatos és biztonságos ellátás érdekében, az (1)–(3) bekezdésekben foglalt eljárás, illetve a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig a működési engedélyben foglalt tevékenységet folyamatosan fenn kell tartani.
97. § Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja, illetőleg a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától.
98. § (1) A 96–97. §-ban meghatározott esetekben a bírság kiszabásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel a következőkre:
a) a jogsértés súlya (a villamosenergia-ellátás veszélyeztetésének mértéke, a magánérdekek sérelmének köre, kiterjedtsége);
b) a jogsértő állapot fennállásának időtartama;
c) a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke;
d) a jogsértő piaci helyzete, befolyása;
e) a jogsértésnek villamos-energia piaci viszonyokra gyakorolt káros hatása;
f) a magatartás felróhatósága;
g) korábbi jogsértő magatartás;
h) a jogsértő állapot megszüntetésére hozott intézkedéseket segítő magatartás;
i) a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenység.
(2) A bírság az árképzésnél költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.
99. § (1) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő.
(2) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a Hivatal által meghatározott, a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz és -termeléshez, átvitelhez, elosztáshoz, szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, rendszerirányításhoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre.
100. § (1) Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással, illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől.
(2) A jogi személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a hálózati engedélyes társaságokra a Gt. szabályai az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazhatóak.
101. § A 100. §-ban megfogalmazott függetlenség biztosításához legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:
a) A hálózati engedélyes e törvény szerint engedélyköteles más villamosenergia-ipari tevékenységet nem folytathat;
b) A hálózati engedélyes gazdasági társaság – a szervezett villamosenergia-piacot kivéve – nem szerezhet részesedést más, e törvény szerint engedélyköteles, nem átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes tevékenységet végző gazdasági társaságban;
c) Az átviteli rendszerirányítási, illetőleg az elosztási tevékenységet ellátó gazdasági társaságnak a Gt. 21. §-ában meghatározott vezető tisztségviselője, a Gt. 32. §-a szerinti cégvezetője a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 188. §-ában meghatározott vezető állású munkavállalója, felügyelő bizottsági tagja, valamint a gazdasági társaság engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egységének vezetői munkafeltételeit, hatásköreit, beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy a független döntéshozatal biztosított legyen;
d) A c) pontban meghatározott személynek nem lehet társasági részesedése a rendszerirányítási, illetőleg elosztó hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaságon kívül e törvény szerint engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet ilyen gazdasági társaság vezető tisztségviselője, továbbá nem létesíthet ilyen gazdasági társasággal munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt;
e) A c) pontban meghatározott vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozáshoz tartozó más gazdasági társasághoz nem lehet kirendelni;
f) A hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság vezető állású munkavállalójának, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti egység vezetőjének munkaszerződésében, illetőleg megbízási szerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, a munkabérét és egyéb juttatásait, valamint a munkavégzésének feltételeit – független döntéshozatali eljárás keretében – úgy kell meghatározni, hogy a hálózati engedélyesi tevékenységet ellátó gazdasági társaság működését befolyásoló döntések meghozatala során a befolyásmentesség és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően járjon el;
g) A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelő bizottsági tagja és vezető munkavállalója díjazását, illetve munkabérét és egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem átviteli rendszerirányítói vagy elosztói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni;
h) A hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető állású munkavállalója a pozíciója, illetve munkaviszonya megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja vagy vezető állású munkavállalója, ez nem érinti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának (6) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket;
i) A jelen törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a hálózati engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, valamint az átviteli, illetve elosztó vezetékek létesítésével, továbbá felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is. Ez nem akadályozza a hálózati engedélyes anyavállalata számára, hogy jóváhagyja az engedélyes éves üzleti tervét, és hogy általános korlátokat szabjon a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan. Az anyavállalat az éves üzleti terv végrehajtása során a hálózati engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat;
j) A hálózati engedélyes az üzleti éven belüli pénzforgalmának önállóan bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról befolyásmentesen dönt;
k) Az átviteli rendszerirányító befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni a villamosenergia-rendszer irányításához szükséges informatikai és távközlési eszközök, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb eszközök üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére vonatkozó döntéseket. A tulajdonos e döntéseket érintő egyedi utasítást nem adhat;
l) A nem az átviteli rendszerirányítói, illetve elosztói engedélyes által végzett támogató tevékenységek (a továbbiakban: támogató tevékenységek) tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó vezetése számára;
m) A működési engedélyek alapján, a Hivatal jóváhagyásával kiszervezett tevékenységek tekintetében is biztosítani kell az önálló döntési jogosítványokat az átviteli rendszerirányító, illetve elosztó vezetése számára;
n) A támogató tevékenységek és kiszervezett tevékenységek esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné;
o) A hálózati engedélyes független döntéshozatalának biztosítása érdekében a Gt. 55. §-a szerinti uralmi szerződést nem köthet, illetve az átviteli rendszerirányítóval, elosztóval szemben nem alkalmazható a Gt. 60. és a 64. §-a;
p) A hálózati engedélyes megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A program megvalósításáról, a feltárt eredményekről – beleértve a hiányosságokat is – a hálózati engedélyes éves megfelelési jelentést készít.
102. § (1) A hálózati engedélyes tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges – a működési engedélyben meghatározott – hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai eszközöknek.
(2) A megfelelési programra, valamint a megfelelési jelentésre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.
(3) Az éves megfelelési jelentés tartalmáért a hálózati engedélyesnek a Gt. 21. §-ában meghatározott vezető tisztségviselője felel. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően mindenki számára hozzáférhetően nyilvánosságra kell hozni.
(4) A Hivatal az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban az átviteli rendszerirányító, illetve az elosztó hatáskörébe tartozó adatok Hivatal által elvárt csoportosításáról, nyilvántartásáról, kezeléséről és nyilvánosságra hozataláról adatkezelési irányelvet ad ki.
103. § A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
104. § (1) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkrimináció-mentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
(2) A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységet oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezték volna. Az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.
(3) A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket oly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében végezték volna. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatást jelent.
(4) Amennyiben a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredménykimutatást jelent.
(5) A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek biztosítani a Hivatal számára, hogy a Hivatal munkatársai az engedélyes társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az adott információra mely feladata ellátásához van szükség.
(6) A számviteli szétválasztásra vonatkozó fő követelményeket és alapelveket a Kormány rendeletben szabályozza.
105. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.
(2) Minden engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás – a kiserőművi összevont engedélyes kivételével – köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldeni.
(3) A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás esetén a tevékenységi beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.
(4) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás társaságcsoport szintű (konszolidált) számviteli beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett engedélyes tagja küldi meg a Hivatalnak.
106. § (1) A hatékony verseny kialakulásának elősegítése, az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedők forrásokhoz való hozzáférésében az esélyegyenlőség biztosítása, valamint az egyetemes szolgáltatásra alkalmazandó árképzés méltányosságára és összehasonlíthatóságára vonatkozó követelmények érvényesülésének elősegítése érdekében a termelői engedélyes és a termelői engedélyessel e törvény hatálybalépését megelőzően kötött hosszú távú kapacitás lekötési megállapodással rendelkező villamosenergia-kereskedő a rendelkezésére álló források más típusú értékesítése előtt – a (4) bekezdésben foglaltakkal összhangban – pályázatot hirdet az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedők részére. A pályázatot évente legkésőbb október 31-ig a következő naptári évre mint teljesítési időszakra kell meghirdetni, az egyetemes szolgáltatók és a villamosenergia-kereskedők által a rendelkezésre álló forrásból beszerezni kívánt mennyiségre vonatkozóan.
(2) A beérkezett vételi ajánlatok alapján a termelői engedélyes vagy a kapacitás lekötési megállapodással rendelkező villamosenergia-kereskedő a pályázati kiírásban rögzített, megkülönböztetés-mentes, átlátható feltételek alapján köteles kétoldalú tárgyalásokat folytatni a vételi ajánlattevőkkel, azok igényének legjobb kielégítésére.
(3) Az (1)–(2) bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia értékesítésére.
(4) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a rendszerirányító által a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, a hálózati veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez szükséges villamosenergia-teljesítmény és kapacitás beszerzésére kiírt pályázat ajánlattételi határidejének lezárultát követően lehet meghirdetni.
107. § (1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés egyes formáinak megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek a védelme céljából piacelemzést végez
1. villamos energia nagykereskedelem piacain,
2. villamos energia kiskereskedelem piacain,
3. rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piacain.
(2) Amennyiben a piacelemzés alapján az azonosított valamely piacon a verseny nem kellően hatékony, a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, amelyik piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, a tevékenysége végzésével összefüggő szerződésekben részes más engedélyesektől és vállalkozásoktól, valamint végső soron a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa. A Hivatal az eljárása alapján meghozott határozatát honlapján közzé teszi.
(3) A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:
a) az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti,
b) az engedélyes méretét és piaci részesedését az adott piacon,
c) az engedélyes és az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok, vagy az őt irányító vállalat, illetőleg az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban értékesíthető termékek, szolgáltatások körét,
d) a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat,
e) a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát vagy alacsony szintjét,
f) a lehetséges verseny hiányát,
g) a méret- és tevékenység-gazdaságosságot.
(4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó további előírásokat külön jogszabály tartalmazza.
(5) E fejezet alkalmazásában:
a) villamos energia nagykereskedelem az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát nem közvetlenül a felhasználónak értékesítenek,
b) villamos energia kiskereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül a felhasználónak értékesítenek,
c) rendszerszintű szolgáltatások érdekében beszerzett teljesítmény és energia piaca az olyan kereskedelem, amelynek során villamos energiát közvetlenül az átviteli rendszerirányítónak értékesítenek.
108. § A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre a 110–111. §-ok és a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatékony verseny kialakulásának elősegítéséhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket írhat elő.
109. § (1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi.
(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.
(3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő is kérelmezheti, amennyiben az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan állásfoglalást kér a Gazdasági Versenyhivataltól. A piacelemzés lefolytatását elutasító határozatot részletesen indokolni kell.
110. § (1) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben
a) átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő, amely meghatározott információk, így különösen számviteli és műszaki információk, értékesítési szerződések meghatározott adatai, a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, valamint az árak nyilvánosságra hozatalára vonatkozik,
b) amennyiben az engedélyes azonos jellegű ügyletek tekintetében a szerződéses feleket megkülönbözteti, az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írhat elő, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetés megszüntetését, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, valamint a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételét, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához,
c) amennyiben a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat, árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja. A költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettségek kezdeményezésénél és meghatározásánál figyelembe kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos – az üzleti kockázatot figyelembe vevő – megtérülését. A 111. § (5) bekezdése szerinti ajánlattételi kötelezettség kivételével költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget a Hivatal termelői engedélyesnek nem írhat elő.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal határidő kitűzésével tett felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról. Ha az engedélyes az adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl, eljárási bírság kiszabásának van helye.
111. § (1) A 107. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal átlátható értékesítési kötelezettséget írhat elő. Az átlátható értékesítés tárgyát képező kapacitás mennyiségét és forrásösszetételét a Hivatal hagyja jóvá.
(2) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű – így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó – mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetve a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett mintaajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el.
(3) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a 110. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően előírt kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja
a) az engedélyesnek az Szt. törvény szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását,
b) a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,
c) az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy
d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.
(4) A 107. § (1) bekezdés 1. és 2. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek, amennyiben az engedélyes vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tagja, a 101. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése átviteli rendszerirányítóban, illetve elosztóban.
(5) A Hivatal a 107. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek az átviteli rendszerirányító ezirányú felhívása esetére vonatkozó költségalapú árképzés melletti ajánlattételi kötelezettséget ír elő.
112. § A 107. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.
113. § (1) Akinek jogát vagy jogos érdekét a Hivatal által az e fejezet szerinti ügyben hozott határozat érinti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát.
(2) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A végrehajtás felfüggesztéséről a bíróság kérelemre, illetve hivatalból végzéssel határoz.
(3) A Hivatal az ügy érdemében hozott határozatát akkor is közzéteheti, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, de ezt a körülményt a közleménynek tartalmaznia kell.
(4) A bíróságnak a Hivatal határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetét az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
114. § (1) A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Hivatalhoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását.
(2) A Hivatal a keresetlevelet – az ügy irataival és a Pp. 330. §-ának (2) bekezdése szerinti nyilatkozatával együtt – a keresetlevél beérkezésétől számított 5 napon belül továbbítja a bíróságnak. A Hivatalnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását.
(3) A bíróság a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg
a) írásban közli a Hivatal nyilatkozatát a felperessel;
b) határidő tűzésével felhívja nyilatkozattételre és tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a jogorvoslati eljárásban szerepelt azon érdekelteket, akikre nézve a Hivatal határozata rendelkezést tartalmaz.
115. § E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:
a) építési engedélyezési eljárás,
b) üzemeltetési engedélyezési eljárás,
c) használatbavételi engedélyezési eljárás,
d) fennmaradási engedélyezési eljárás,
e) megszüntetési eljárás.
116. § (1) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság) e törvényben előírt engedélye szükséges.
(2) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a Hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített engedélyezési eljárást folytathat le.
(3) Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni
a) 0,5 kW-nál nem nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőmű építéséhez, ha az nem csatlakozik villamosműhöz,
b) a magánvezetékre, ha a teljes magánvezeték egy épületen belül helyezkedik el,
c) a csatlakozó berendezésre.
117. § (1) A 115. §-ban meghatározott engedélyezési eljárásoknál a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) A Hatóság eljárása során az ügyintézés határideje 60 nap.
(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek külön jogszabályban meghatározott biztonsági övezetével érintett ingatlanok tulajdonosai minősülnek ügyfélnek.
(4) A szakhatósághoz benyújtott kérelem tartalma azonosságának a szakhatóság által történő megállapíttatása során a kérelem tartalmát azonosnak kell tekinteni, amennyiben az engedélyezési eljárás megindítása előtt – az előkészítő eljárás során – a kérelmező által beszerzett hat hónapnál nem régebbi a szakhatósági állásfoglalás, és a szakhatóság által véleményezett műszaki tervdokumentáció egy példánya eredeti keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal ellátva kerül benyújtásra az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz.
(5) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére, üzemeltetésére, használatbavételére, fennmaradására és megszüntetésére vonatkozó hatósági határozatban foglalt jogosultságot vagy kötelezettséget – indokolt esetben – a határozat közlésétől számított két éven belül kérelemre vagy hivatalból módosítani lehet.
118. § A villamosmű, a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték a miniszter – a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel együttesen kiadott – rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, illetve keresztezhet.
119. § Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
120. § Villamosművet, termelői vezetéket, magánvezetéket és közvetlen vezetéket saját ingatlanon építeni a Hatóság építési engedélye alapján szabad.
121. § (1) A hálózati engedélyes közcélú hálózat idegen ingatlanon történő építése céljából
a) előmunkálati jogot,
b) vezetékjogot,
c) használati jogot,
d) kisajátítást
kérhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során
a) a jelek elhelyezésével, mérésekkel, vizsgálatokkal,
b) a létesítmények elhelyezésével, vagy azok megközelítésével, azokon való munkavégzéssel,
c) az ingatlan használatának akadályozásával vagy korlátozásával okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának vagy használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.
122. § (1) A közcélú hálózat létesítésével kapcsolatban a hálózati engedélyes előmunkálati jog engedélyezését kérheti.
(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.
123. § A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
124. § A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
a) föld alatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést helyezhet el,
b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést építhet,
c) nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezést építhet,
d) a közcélú hálózat mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.
125. § (1) A Hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a jogerős határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.
(2) A vezetékjog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti. A Hatóság a névváltozás, jogutódlás, vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás tényét határozatban állapítja meg, és a jogerős határozattal az ingatlanügyi hatóságot megkeresi.
126. § (1) A vezetékjog – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – megszűnik, ha a hálózati engedélyes a 124. § a)–c) pontjaiban meghatározott létesítményeket a vezetékjogi engedélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett létesítményeket véglegesen eltávolítja. A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése estén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.
(2) A Hatóság a vezetékjogi engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.
(3) A vezetékjog megszűnése esetén a Hatóság a vezetékjog megszűnését megállapító jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt.
127. § (1) A hálózati engedélyes idegen ingatlanon közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építésére a használati jog birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.
(2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
(3) Abban az esetben, ha megállapodás hiányában használati jogot alapítani nem lehet, a hálózati engedélyes az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a Hatóságtól kérheti. A Hatóság használati jogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
128. § (1) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a megállapodás alapján a hálózati engedélyes köteles kérni. Határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a használati jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a kérelemhez, illetőleg a jogerős hatósági határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A megállapodáson alapuló használati jog bejegyzésének késedelme a jog gyakorlását nem érinti. A hatósági határozaton alapuló használati jog a jogerős közigazgatási határozat alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.
(2) A hatósági határozaton alapuló használati jog a mindenkori engedélyest illeti meg, az engedélyes névváltozása, jogutódlás vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás esetén az engedélyes a Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíti. A Hatóság a névváltozás, jogutódlás, vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változás tényét határozatban állapítja meg, és a jogerős határozattal az ingatlanügyi hatóságot megkeresi.
129. § (1) A használati jog – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – megszűnik, ha a hálózati engedélyes a használati joggal terhelt ingatlanon az átalakító- és kapcsolóberendezést a jog keletkezésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is. A megállapodáson alapuló használati jog kivételével a használati jog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül a Hatóságnak köteles bejelenteni, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg.
(2) A Hatóság az építési engedély érvényességét a hálózati engedélyes által az érvényességi idő lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott esetben, legfeljebb két évvel meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel.
(3) A megállapodáson alapuló használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését az engedélyes a megállapodás benyújtásával egyidejűleg köteles kérni. A határozaton alapuló használati jog esetén a Hatóság a használati jog megszűnését megállapító jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt.
130. § (1) A közcélú hálózat építése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a tervezett közcélú hálózat az idegen ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozza, vagy megszünteti.
(2) A közcélú hálózathoz tartozó, nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés építése céljából kisajátítási eljárás kezdeményezésének csak akkor lehet helye, ha a 127. § szerinti használati jogra vonatkozóan a felek nem tudtak megegyezni, illetőleg azt a Hatóság az ingatlan-használat korlátozásának mértékére tekintettel nem engedélyezte.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti kisajátítási eljárásra egyebekben a Ptk. és a kisajátításra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
131. § (1) A termelői engedélyes idegen ingatlanon erőmű építésére abban az esetben kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását, ha az erőmű elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó építési jogosultságát hitelt érdemlő módon külön jogszabályban meghatározott okirattal igazolja.
(2) A külön törvényben meghatározottak szerint a termelői engedélyes szolgalmi jog alapítását kérheti az erőmű céljára szolgáló függőpálya (függősín, sodronykötélpálya) és tartószerkezeteinek, közvetlen vezeték, valamint a bányától, a szénhidrogénmezőtől, továbbá a megújuló energiaforrástól a termelői engedélyeshez elsődleges energiaforrást szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez.
(3) A földgázellátásról szóló törvényben meghatározott célvezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos, idegen ingatlant terhelő jogok alapítása, fennállása és megszüntetése tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.
132. § (1) Az 50 MW feletti teljesítményű erőművek és a megújuló energiaforrást hasznosító erőművek termelői vezetékeinek idegen ingatlanon történő elhelyezésére a termelői vezeték engedélyese javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. A termelői vezeték engedélyese a vezetékjogi engedély alapján a 122. § (2) bekezdésében, valamint a 124–126. §-ban foglalt jogokkal bír és az ezekben a rendelkezésekben meghatározott kötelezettségek terhelik.
(2) A termelői, magán- vagy közvetlen vezeték engedélyese az (1) bekezdésben nem említett termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.
133. § (1) A közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, és a tartószerkezeten, valamint nem tartószerkezeten elhelyezett külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követően a műszaki biztonsági követelményekre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően üzembe helyezhető.
(2) Az üzembe helyezést követően az üzemeltető az (1) bekezdésben felsorolt építmények üzemeltetésére a Hatóságtól 90 napon belül a külön jogszabályban előírtak szerint üzemeltetési engedélyt köteles kérni.
(3) Az üzemeltető a jogerős üzemeltetési engedély alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.
134. § A termelői engedélyes az erőmű, a hálózati engedélyes a külön jogszabályban meghatározott átalakító- és kapcsolóberendezés megépítését követő 90 napon belül azok használatbavételére a Hatóságtól a külön jogszabályban előírtak szerint használatbavételi engedélyt köteles kérni.
135. § (1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság kizárólag az e törvény hatálybalépését megelőzően, a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték esetében adhat.
(2) Amennyiben az e törvény hatálybalépését követően a jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték vagy közvetlen vezeték bontási munkálatainak elvégzését az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult nem vállalja, a Hatóság az építmény bontását elrendeli.
136. § (1) A megszüntetési eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indul.
(2) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték megszüntetésére a Hatóság engedélye, vagy kötelezése alapján kerülhet sor. A megszüntetési eljárást a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell lefolytatni.
(3) A 121. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti jogok megszűnése esetén az előmunkálati jog, illetve a bejegyzett jog jogosultja köteles az ingatlan eredeti állapotát, vagy ha ez nem megállapítható, művelési ágának megfelelő állapotát helyreállítani, illetve ha ez utóbbi sem lehetséges, kártalanítást nyújtani.
137. § A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték és a célvezeték, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét, továbbá a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat külön jogszabály állapítja meg.
138. § (1) A villamosenergia-rendszer jelentős zavarának minősül a 139. §-ban meghatározott villamosenergia-ellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű üzemi hiba, amelynek során a villamosenergia-rendszer erőműveiben vagy közcélú hálózatain olyan, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott esemény következik be, amely a villamos energia termelését, termelési készségét, átvitelét, elosztását, szolgáltatását vagy felhasználását jelentősen korlátozza vagy megszünteti, illetőleg a villamosenergia-rendszer üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti.
(2) A rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavara esetén kötelesek az átviteli rendszerirányító, és az elosztó hálózati engedélyes utasításait végrehajtani és az ebből fakadó terheket a külön jogszabályban meghatározott módon viselni.
139. § (1) Villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek (a továbbiakban: válsághelyzet) minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet, illetve veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet, illetőleg a felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető villamosenergia-ellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:
a) tartós erőművi, illetőleg a határon keresztül beszállított villamos energia hiánya,
b) tartós elsődleges energiaforrás hiány,
c) az ország vagy országrész villamosenergia-ellátásában több napon át hiányt okozó környezetszennyezés, illetőleg vezetékek üzemszünete,
d) a felhasználók ellátásának zavara.
(2) Válsághelyzet esetén, annak fennállásáig a Kormány rendeletben szabályozza
a) a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét,
b) a felhasználók villamosenergia-ellátásának korlátozását,
c) az engedélyesek kötelezettségeit és jogait,
d) a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.
(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket – a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén – kártalanítási kötelezettség nem terheli.
(4) A (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a piac működésének lehető legkisebb mértékű zavarásával, a lehető legrövidebb időtartam alatt kell megvalósítani.
140. § (1) A felhasználó a villamosenergia-vásárlási és a hálózathasználati szerződés feltételei szerint megfizeti a villamos energia árát és a 142. § szerinti, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat.
(2) A villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat jogszabály határozza meg, a villamosenergia-kereskedő által a felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a felek megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata, az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített villamos energiának – a kiszámítására vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően képzett – árát az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.
(3) Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató a 63. § (1) bekezdésének megfelelően megbízottként, vagy bizományosként kezeli, a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat köteles a számlán külön feltüntetni.
(4) A villamosenergia-vásárlási szerződés oly módon is megköthető, hogy a kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató a villamos energia árában figyelembe veszi a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat is.
141. § (1) A legmagasabb árat – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is.
(2) A csatlakozási díjat a 144. § (2) bekezdésében meghatározott elvekkel összhangban kell megállapítani.
(3) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen, vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.
(4) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani.
(5) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.
(6) A hatósági árat, valamint annak alkalmazási feltételeit a miniszter rendeletben hirdeti ki. A miniszter a rendeletben meghatározza, hogy a hatósági ár mikor lép érvénybe, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.
(7) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.
(8) A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.
(9) E fejezet alkalmazásában hatósági ár a 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 144. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, az elosztó hálózati engedélyes, vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett egyes szolgáltatások 142. § (11) bekezdése, illetve 143. § (3) bekezdése szerinti díja, valamint az egyetemes szolgáltatás 143. § (1)–(2) bekezdése szerint képzett ára.
142. § (1) A villamosenergia-rendszer használatért
a) átviteli-rendszerirányítási díjat,
b) rendszerszintű szolgáltatások díját,
c) elosztási díjat,
d) közvilágítási elosztási díjat
(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kell fizetni. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti díjak mértékét a miniszter tételesen, országosan egységesen rendeletben állapítja meg.
(3) A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, az arányosság és a megkülönböztetés-mentesség elvének.
(4) A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás(ok) indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján kell meghatározni. Az indokolt költségek meghatározásának módjáról a Hivatal módszertani útmutatót ad ki. A módszertani útmutató kidolgozása során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek véleményét is. Az indokolt költségek mértékét a Hivatal honlapján teszi közzé.
(5) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó szabályozást a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében úgy kell megállapítani, hogy a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze. Ennek részletes szabályairól a Hivatal módszertani útmutatót ad ki. A módszertani útmutató kidolgozása során a Hivatal kikéri az érintett engedélyesek véleményét is.
(6) Az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételt az elosztói engedélyesek között az indokolt költségek arányában kell megosztani. Ennek érdekében az engedélyesek között szükség esetén – külön jogszabályban meghatározott módon, a rendszerhasználati díjakkal együtt kihirdetett – kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani.
(7) Az engedélyesek az (1)–(6) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően kötelesek az általuk alkalmazandó rendszerhasználati díjakra javaslatot tenni, és azt a Hivatalhoz benyújtani.
(8) A Hivatal az általa előkészített, a rendszerhasználati díjakra és alkalmazásuk feltételeire vonatkozó előterjesztést honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetésüket.
(9) A miniszter a Hivatal előterjesztését elfogadja, vagy elutasítja. Az előterjesztés
a) elfogadása esetén a miniszter a Hivatal által meghatározott rendszerhasználati díjakat a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,
b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.
(10) A kihirdetett rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni.
(11) Az elosztók által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások körét és annak díjait külön jogszabály állapítja meg.
(12) A rendszerhasználati díjakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.
(13) A rendeleti kihirdetést követő 60 napon belül bármely érdekelt fél kezdeményezheti a Hivatalnál a rendszerhasználati díjak felülvizsgálatát. Amennyiben a felülvizsgálat eredménye alapján indokolt, a Hivatal kezdeményezi a rendszerhasználati díjak módosítását.
143. § (1) Az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával, külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok biztosításával kell megvalósítani.
(2) A 90. § (3) bekezdése alkalmazásával kiadott engedélyek alapján nyújtott egyetemes szolgáltatás árának meghatározásánál figyelembe veendő összehasonlító (benchmark) ár kiszámítására vonatkozó előírásokat és az alkalmazható legnagyobb kereskedelmi árrést a Hivatal javaslata alapján a miniszter külön jogszabályban állapítja meg.
(3) Az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető egyéb szolgáltatások körét és annak díjait külön jogszabály állapítja meg.
(4) Az egyetemes szolgáltatónak az egyetemes szolgáltatás árára vonatkozó árváltoztatási szándékát és a javasolt árakat 45 nappal előre jóváhagyásra be kell jelentenie a Hivatalhoz. A Hivatal a javasolt árakról 30 napon belül határoz. A jóváhagyott árakat alkalmazásuk kezdete előtt legalább 15 nappal az egyetemes szolgáltató a honlapján, valamint két országos napilapban közzé teszi, továbbá a felhasználókat a 62. § (2) bekezdésének c) pontja szerint értesíti. A közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.
(5) Az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlán szereplő egységárak bármely változása esetén – a 62. § (2) bekezdésének c) pontja szerint értesítésen túlmenően – az egyetemes szolgáltató legkésőbb az új árakat tartalmazó számla kibocsátásakor a felhasználókat külön is egyértelműen, személyre szólóan tájékoztatja. A tájékoztatásnak a felhasználókat megillető felmondási jogra is ki kell terjednie.
(6) Az egyetemes szolgáltatás árát naptári negyedévenként egyszer lehet módosítani.
(7) Az egyetemes szolgáltatás árára és árképzésére vonatkozó előírások teljesülését a Hivatal ellenőrzi.
144. § (1) A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben keletkezett hálózatfejlesztési költségek fedezetéül külön jogszabályban meghatározott csatlakozási díj fizetendő.
(2) A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő a legkisebb költség elvének nemzetgazdasági szintű érvényesülését, valamint vegye figyelembe azokat az előnyöket, amelyhez a hálózatba kezdetben vagy utólag bekapcsolt termelők és felhasználók, valamint a hálózati engedélyesek a bekapcsolódásból eredően jutnak. A csatlakozási díj nem haladhatja meg a hálózati engedélyes által a csatlakozás érdekében közvetlenül hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát.
(3) A csatlakozási díjból származó bevételt a hálózathoz történő csatlakozáshoz szükséges beruházásokra kell fordítani.
(4) A Hivatal a csatlakozási díjra és alkalmazásának feltételeire vonatkozó előterjesztést készít, és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetését.
(5) A miniszter a Hivatal előterjesztését elfogadja, vagy elutasítja. Az előterjesztés
a) elfogadása esetén a miniszter a Hivatal által meghatározott csatlakozási díjat a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,
b) elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.
(6) A csatlakozási díjból származó bevételből finanszírozott beruházást a rendszerhasználati díjak meghatározásával összefüggésben a tőkeköltség számításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(7) A csatlakozási díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi.
145. § (1) A 142. és a 144. §-okban foglalt rendelkezések megsértése esetén a Hivatal határozattal
a) megtiltja a jogszabályt sértő díj további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi az engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására, valamint
b) kötelezi az engedélyest a 142. és a 144. §-okban foglalt rendelkezések megsértésével elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő visszatérítésére,
c) súlyosabb sérelem esetén a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. §-a alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabását kezdeményezheti.
(2) A 143. §-ban foglalt rendelkezések nem megfelelő teljesülése esetén a Hivatal határozattal
a) megtiltja a jogszabályt sértő ár további alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi az engedélyest a jogszerű ellenérték alkalmazására, valamint
b) kötelezi az engedélyest a 143. §-ban foglalt rendelkezéseknek nem megfelelő ár alkalmazásával elért többletbevételnek a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, engedélyes által ellátott valamennyi felhasználó, felhasználó hiányában az engedélyessel jogviszonyban álló rendszerhasználók részére történő visszatérítésére,
c) súlyosabb sérelem esetén a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. §-a alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása kezdeményezheti.
(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határozat felülvizsgálatát nem kérték a bíróságtól a Hivatal megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett.
(4) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti határozat felülvizsgálatát kérték a bíróságtól, és a bíróság az (1) bekezdés szerinti esetben hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértését, vagy a (2) bekezdése szerinti esetben a jogszabályi rendelkezések nem teljesülését megállapította, jogerős határozatát megküldi a Gazdasági Versenyhivatalhoz a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett.
146. § (1) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árait a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer részletes szabályait meghatározó külön jogszabály tartalmazza.
(2) Az átviteli rendszerirányító által a kötelező átvétel keretében befogadott villamos energiának az érintett piaci szereplőkre történő szétosztása során alkalmazandó árak meghatározásának módját a 13. § (1) bekezdése alapján kiadott külön jogszabály tartalmazza.
147. § (1) Az átviteli rendszerirányító által az e célból létrehozott elkülönített számláján kezelt, kötelező befizetésből származó pénzeszközökből kell biztosítani
a) a szénipari szerkezetátalakítási támogatás,
b) a külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása,
c) a külön törvény szerinti átállási költségek
finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzeszközöket
a) a rendszerhasználó részére villamos energiát értékesítő
1. egyetemes szolgáltató,
2. kereskedő,
3. termelői engedélyes;
b) a közvetlenül a szervezett villamosenergia-piacról, vagy külföldről villamos energiát vásárló rendszerhasználó
az átviteli rendszerirányítónak havonta megfizeti, és azokat továbbhárítja a rendszerhasználó felé.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célok érdekében az átviteli rendszerirányító által beszedett pénzeszközök nem minősülnek az átviteli rendszerirányító bevételének, az átviteli rendszerirányító azokat más célra nem fordíthatja és köteles azokat egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az átviteli rendszerirányító köteles az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként kimutatni.
(4) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő) pénzeszközöket az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és az erőmű köteles a rendszerhasználók részére kiállított számlán külön feltüntetni.
(5) A (2) bekezdés szerint megfizetett (fizetendő), a rendszerhasználó részére kiállított számlán a (4) bekezdésben meghatározott módon külön feltüntetett pénzeszközök nem minősülnek az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes bevételének, azokat kötelesek egyéb pénzeszközeiktől és egymástól is elkülönítetten kezelni. Az egyetemes szolgáltató, a kereskedő és a termelői engedélyes köteles ezeket az elkülönítetten kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát az átviteli rendszerirányítóval szembeni kötelezettségként kimutatni.
148. § (1) A 147. § (2) bekezdése szerinti fizetés alapját
a) a 147. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelően értékesített, illetve
b) a 147. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően vásárolt
villamos energia képezi.
(2) A 147. § (1) bekezdése szerint megfizetendő pénzeszközök mértékét a külön törvény Ft/kWh egységben állapítja meg.
(3) A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét a következő évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenlege alapján kell megállapítani.
149. § Az átviteli rendszerirányító elkülönített számlájának kezelésére vonatkozó előírásokat, valamint az elkülönített számláról történő kifizetések rendjét a Kormány állapítja meg.
150. § (1) A rendszerhasználók és az engedélyesek kötelesek a villamosenergia-rendszer, valamint a villamosenergia-piac zavartalan működését biztosító, külön jogszabályban, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott, személyes adatot nem tartalmazó adatokat, információkat a külön jogszabályban – és azzal összhangban a villamosenergia-ellátási szabályzatokban – meghatározottak részére az előírt módon, időben és csoportosításban megadni.
(2) Az átadott adatokat az adatkezelő kizárólag a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos – engedélyes – tevékenysége ellátásával összefüggésben használhatja.
(3) A villamosenergia-piac működésével összefüggő, a kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatokat az átviteli rendszerirányító köteles honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozni.
151. § (1) Az átviteli rendszerirányító, az elosztó hálózati engedélyesek, az egyetemes szolgáltató, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes és a villamosenergia-kereskedő (a továbbiakban együtt: adatkezelő) a jelen törvény szerint engedélyköteles tevékenységének végzése, valamint az ehhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, a teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá a szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint a ellátási szabályzatokban foglalt együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető azonosításához szükséges és elégséges, jelen törvény vagy a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.
(2) Az adatkezelő a kezelt személyes adatot haladéktalanul törli, ha nem az (1) bekezdésben meghatározott célból történt az adatkezelés, vagy az (1) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél megszűnt, különösen az engedélyesi tevékenység keretében létrejött jogviszony megszűnik, vagy az ahhoz kapcsolódó követelések érvényesítése megtörtént, illetve a követelés érvényesíthetősége megszűnt.
(3) A felhasználó, valamint a külön jogszabályban meghatározott fizető adatkezelővel történő szerződéskötése nem tehető függővé valamely, az (1) bekezdésben nem szabályozott célból történő adatkezeléshez való hozzájárulástól.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak
a) az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek,
b) a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére,
c) a Hivatalnak,
d) a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságoknak, az ügyésznek, valamint a bíróságnak,
e) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak.
(5) Az átadott adatokkal kapcsolatban a (4) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott adatokat átvevőket az engedélyessel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles a (4) bekezdés a)–c), valamint e) pontja esetén az adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni.
152. § Az engedélyesek, a nem engedélyköteles villamosenergia-ipari tevékenységek végzői, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások, valamint az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett tevékenységet végző személyek kötelesek a Hivatal részére megadni a jelen törvényben és a külön jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg.
153. § (1) A felhasználót az e törvényben, illetve az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglalt tájékoztatásokhoz való jogon felül megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozó tájékoztatást kapjon az őt ellátó egyetemes szolgáltatótól, kereskedőtől.
(2) A felhasználót ezen felül tájékoztatni kell az általa vételezett villamos energia minőségi jellemzőiről, ideértve az általa átvett villamos energia előállításának környezetre gyakorolt hatásait is.
(3) A felhasználókat rendszeresen tájékoztatni kell a villamos energia hatékony felhasználására, az energiatakarékos eszközök használatával járó előnyökre vonatkozó ismeretekről, adatokról.
154. § Az átviteli rendszerirányító a jelen törvényben szabályozott feladata ellátása során a nemzetközi együttműködés keretében az ellátási szabályzatokban meghatározott adatokat továbbíthatja az együttműködő nemzetközi szervezeteknek.
155. § (1) A Hivatal a jelen törvényben szabályozott feladata ellátásához az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban adatot kezelhet.
(2) A Hivatal az átvett adatokat más részére jogszabályi feltételek fennállása és megkeresés esetén átadhatja.
(3) A Hivatal gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.
(4) A Hivatal – a külön jogszabályban meghatározott adatok körére vonatkozóan – adatokat köteles honlapján közzétenni.
156. § A Hivatal a tagállamok felügyeleti hatóságainak kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos adatokat. Ha a Hivatal nem tudja átadni a kért információkat, ennek okairól értesíti a megkereső hatáskörrel rendelkező hatóságot.
157. § A 150. § (3) és a 155. § (4) bekezdés szerint közzétételre kerülő információk közérdekből nyilvánosak.
158. § (1) A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező kormányhivatal.
(2) A Hivatal tevékenységének célja
a) az e törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok által engedélykötelesnek minősített tevékenységet folytató vállalkozások és a vezetékes energiaellátási piac jogszabályoknak és hatósági előírásoknak megfelelő működésének biztosítása,
b) a hatékony és fenntartható villamosenergia-piaci verseny előmozdítása,
c) a hatékonysági követelmények és a legkisebb költség elvének érvényesítése,
d) az ellátás biztonságának megőrzése és növelése,
e) a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítése,
f) a nyilvánosság tájékoztatása,
g) a felhasználók és az engedélyesek érdekeinek védelme, valamint
h) a technológiai monopolhelyzettel való visszaélés, a versenykorlátozás megakadályozása a piaci résztvevők tevékenységének és az áraknak a szabályozásával kapcsolatos hatáskörök gyakorlása révén, az Európai Unió követelményeinek megfelelően.
159. § A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergiapiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében
a) kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket, továbbá a magánvezetéket engedélyköteles körbe sorolja,
b) jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belső szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,
c) jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,
d) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési programokat, illetve azok módosításait, valamint jóváhagyja az éves megfelelési jelentést,
e) ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek betartását, különösen
ea) a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a keresztfinanszírozás-mentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat,
eb) a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását,
