f) piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez,
g) ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, illetve az ilyen jellegű piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendőket,
h) meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános szabályait,
i) kialakítja a rendszerhasználati díjak szabályozásának kereteit,
j) előkészíti a rendszerhasználati díjakat és a csatlakozási díjakra, valamint alkalmazási feltételeikre vonatkozó szabályokat,
k) előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat,
l) előkészíti a felhasználó igénye alapján az elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait,
m) ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó előírások betartását, továbbá jóváhagyja az egyetemes szolgáltatás árait,
n) az átviteli rendszerirányító javaslata alapján dönt a vezetékek közcélúvá, ezen belül átviteli, illetve elosztó vezetékké történő minősítéséről, átminősítéséről,
o) a 37. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötő vezeték tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről,
p) jóváhagyja az átviteli rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet,
q) a 7. § (2) bekezdésének, 8. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére, illetve keresletoldali szabályozási intézkedésekre, valamint a 26. § (1) bekezdése szerint a hálózat fejlesztésére pályázatot írhat ki, és elbírálja azokat,
r) az egyes engedélyesekre – a jogszabályban meghatározott keretek között – határozatban állapítja meg az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználók tájékoztatásának, illetve a felhasználókkal való kapcsolattartásnak részletes szabályait, továbbá a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket,
s) dönt az elosztói, átviteli engedélyessel szemben felmerülő, csatlakozással, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állásának kérdésével kapcsolatos felhasználói panaszok ügyében; ellenőrzi a felhasználói igény kielégítését, ellenőrzi a felhasználók által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását, bírságot szab ki,
sz) dönt az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel, méréssel kapcsolatos jogszabályi előírások megsértésére vonatkozó felhasználói panaszok ügyében a lakossági fogyasztói panaszok kivételével,
t) meghatározza az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel időtartamát,
u) a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az erőművek teljesítményében, illetve teljesítőképességében beálló változásokat,
v) dönt a rendszerhasználó által az átviteli rendszerirányító, illetőleg az elosztó hálózati engedélyes III., IV., V. és VI. fejezetekben, valamint a 101. §-ban meghatározott kötelezettségeinek megsértésével kapcsolatban benyújtott beadványokról,
w) e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes vállalkozás szétválását, más vállalkozással való egyesülését, jogutód nélküli megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő befolyásszerzést, az engedélyes működési engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését, valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek, és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,
x) eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,
y) felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot tesz a miniszternek a kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékére,
z) végrehajtja a 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkében meghatározott feladatokat,
zs) jelöli az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának egy-egy tagját, vagy igazgatótanácsának egy tagját.
160. § (1) A Hivatal által jelölt személy jogosult részt venni az ország villamosenergia-ellátásának biztonsága szempontjából stratégiai jelentőségű, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 8/A. §-ában meghatározott gazdasági társaság ügyvezetésében, illetve a gazdasági társaság működésének ellenőrzésében.
(2) A Hivatal által jelölt személyt a gazdasági társaság legfőbb szerve köteles a jelölést követő első ülésén az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság, illetve az igazgatótanács tagjává választani, kivéve, ha a jelölttel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni.
(3) A (2) bekezdés alapján megválasztott személy szavazati joggal nem rendelkezik, az igazgatóság vagy a felügyelőbizottság, illetve az igazgatótanács ülésén kizárólag tanácskozási joggal vesz részt. A határozatképesség számításánál e személyt figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A (2) bekezdés alapján megválasztott személyt a gazdasági társaság legfőbb szerve csak a Hivatal javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha a Hivatal törvényben meghatározott kizáró ok ellenére a társasági szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget visszahívási, illetve az új tagra vonatkozó jelölési kötelezettségének.
161. § (1) A Hivatal a feladatai ellátásával, valamint működésével összefüggő kiadásokat és működését saját bevételeiből fedezi.
(2) A Hivatal bevételét képezik a
a) felügyeleti díjak,
b) igazgatási szolgáltatási díjak,
c) bírságok,
d) egyéb bevételek.
(3) A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a. Ha a tárgyévet megelőző évben az engedélyesnek nem volt nettó árbevétele, vagy nem volt teljes évre vonatkozó nettó árbevétele, akkor éves felügyeleti díj előleget kell fizetni, amelynek mértéke a tárgyévre vonatkozó üzleti tervben az engedélyköteles tevékenységből elérni tervezett nettó árbevétel 0,05%-a. Amennyiben a tárgyév tényleges nettó árbevétele nem azonos az üzleti tervben tervezettel, a különbözet 0,05%-ával a tárgyévet követő évben a fizetendő felügyeleti díj mértékét megfelelően módosítani kell.
(4) A Hivatal kérelemre indult eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.
(5) Az igazgatási-szolgáltatási díj és a bírságok mértékét, továbbá a díjak és egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.
(6) A Hivatal bevételeit – a bírságból származó bevétel kivételével – működésének fedezetére használja fel és azok – az államháztartásról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felügyeletet gyakorló fejezet vezetőjének hatáskörében nem vonhatók el.
(7) A Hivatal saját bevételei terhére az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott befizetési kötelezettségen felül további, más jogcímen elvonás nem írható elő.
162. § (1) A Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: versenyhatóság) a villamosenergia-piaci versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében együttműködik.
(2) A 110–111. § alkalmazása során a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárásokban a Hivatal megfelelő határidő biztosításával a versenyhatóság szakmai álláspontját figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.
(3) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek.
(4) A Hivatal és a versenyhatóság az együttműködésük részletes szabályait megállapodásban rögzítik, és azt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik.
163. § (1) A Hivatal a lakossági fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve feladatai ellátása során a fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködik.
(2) A Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira vonatkozóan – évente felülvizsgálatra kerülő – megállapodást köt. A megállapodást a Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(3) A Hivatal együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel,
a) szervezi és működteti a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek és a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben,
b) átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak.
(4) A Hivatal működteti az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsot.
164. § (1) A Hivatal az Európai Parlament és a Tanács, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 26-i irányelve értelmében szabályozó hatóságnak minősülő külföldi energetikai szervezetekkel (a továbbiakban: külföldi energetikai szabályozó szervezetekkel), illetve szakmai szövetségekkel (különösen az Európai Unió tagállamai szabályozó hatóságainak szövetségével, a szabályozó hatóságok regionális szövetségével, az Európai Bizottság által létrehozott, villamosenergia- és gázpiac területén működő tanácsadói testülettel) – a hatályos jogszabályok előírásainak figyelembevételével – együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetekbe beléphet.
(2) A nemzetközi együttműködés során a külföldi energetikai szabályozó szervezetektől kapott adatokat, információkat a Hivatal az alábbi célokra használja fel, illetőleg külföldi szabályozó szervezeteknek az alábbi célokra adhat át személyes adatnak nem minősülő adatokat:
a) az engedélyköteles tevékenységet folytató energiaipari vállalkozások működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez,
b) a Hivatal által hozott határozatok (különösen döntések, intézkedések, szankciók) megalapozásához.
(3) A Hivatal az Európai Bizottságnak, vagy az Energia Közösség Szabályozó Testületének kérésére jogosult rendelkezésre bocsátani a villamosenergia-rendszer és a villamosenergia-piac működésével kapcsolatos információkat, adatokat.
165. § A vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályok alapján, kizárólag a Magyar Köztársaság határait keresztező vezetékes energiaellátási rendszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatosan, a vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott esetekben a Hivatal hatáskörében eljárhatnak:
a) az Európai Bizottság,
b) az Energia Közösség Szabályozó Testülete.
166. § (1) A Hivatal elnökét és elnökhelyettesét – a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kinevezés időtartama hat év. Az elnök és az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a miniszter nyilvános pályázatot ír ki a megüresedő tisztségre. A pályázatokat a miniszter a pályázatok benyújtására rendelkezésre nyitva álló határidő lejártát követően harminc napon belül szakmailag értékeli. A miniszter az értékelés eredményéről, a jelöltek sorrendjéről és javaslatának indokolásáról írásban vagy elektronikusan tájékoztatja a miniszterelnököt.
(2) Az elnök és az elnökhelyettes tekintetében a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a miniszter gyakorolja.
(3) A Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik,
a) ha a kinevezés időtartama lejár,
b) ha a tisztségéről lemond,
c) ha tisztségéből felmentik,
d) ha meghal.
(4) Felmentéssel szűnik meg a Hivatal elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha
a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el,
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
c) tisztségével való összeférhetetlenségét három hónapon belül nem szüntette meg,
d) tevékenységével a Hivatal hatósági jogköreinek gyakorlását veszélyezteti.
(5) A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy – bírósághoz fordulás esetén – a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a miniszterelnök elé.
(7) A Hivatal elnöke
a) vezeti a Hivatalt,
b) gyakorolja a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,
c) irányítja a Hivatal gazdálkodását,
d) képviseli a Hivatalt,
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Hivatal szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,
f) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásakor.
167. § (1) A Hivatal köztisztviselője a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti összeférhetetlenségi és kizárási szabályokban foglaltakon túl nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társasággal vagy integrált villamosenergia-ipari vállalkozással.
(2) A Hivatal köztisztviselője az öröklés kivételével a Hivatal hatáskörébe tartozó engedélyköteles villamosenergia-ipari társaságokban tulajdoni részesedést nem szerezhet.
(3) A Hivatal köztisztviselője kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezések teljesüléséről. A Hivatal köztisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett tulajdoni részesedését a kinevezésétől, illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig a Hivatal köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett társaságra vonatkozik.
(5) A Hivatal köztisztviselőire a Ktv. rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a Ktv. 30/A. § (1) bekezdésében megállapított arány negyven százalék, továbbá a Ktv. 44. § (1) bekezdésében megállapított illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 65%-a, a középiskolai végzettségű köztisztviselő esetében az alapilletményének 35%-a. A Hivatal esetében a nem rendszeres személyi juttatások közül a jutalom-előirányzatra, valamint a személyi juttatások előirányzat-maradványából, illetve pénzmaradványából történő jutalomfizetésre vonatkozó, külön jogszabályban megállapított felső mérték túllépését tiltó rendelkezés nem alkalmazandó.
168. § (1) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban és a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályokban foglalt eltérésekkel.
(2) A Hivatal helyszíni ellenőrzést tarthat az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás székhelyén, telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol engedélyköteles tevékenységet folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak. A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni.
(3) A Hivatal jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel – beleértve a horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozások elsődleges energiaforrás-ellátáshoz kapcsolódó tevékenységét is – kapcsolatos iratokba betekinteni, ideértve az üzleti titkot tartalmazó iratokat is, továbbá jogosult az iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől eseti és rendszeres információt kérni, amelyeket köteles a Ket. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint kezelni.
(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje 90 nap.
(5) A Hivatal a hivatalból indult eljárás megindításáról az ismert ügyfelet, a kérelemre indult eljárásról az ismert ellenérdekű, illetve az érintett ügyfelet 5 napon belül értesíti.
(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményére történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel.
(7) Ellenérdekű ügyfél hiányában a Hivatal eljárása során részben, vagy egészben eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától, valamint az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. Ebben az esetben az iratokról magyar nyelvű összefoglalót kell benyújtani a Hivatalhoz.
(8) Amennyiben a Hivatal szakértőt rendel ki, a szakvélemény megérkezéséig indokolt esetben az eljárást felfüggesztheti.
(9) A Hivatal köteles a külön jogszabályban meghatározott közérdekű határozatait a Ket. 81. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint nyilvánosan közzétenni.
(10) A Hivatal határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A bíróság a határozatot jogosult megváltoztatni.
(11) A Hivatal jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi kérelem.
(12) A Hivatallal szemben – hatósági jogkörben hozott határozatai miatt – kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a Hivatal határozata, vagy mulasztása törvénysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.
(13) A Hivatal felügyeleti szerve nem gyakorolhatja a Ket. 115. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti jogkörét.
(14) A Hivatal a végrehajtást a Ket. 127. §-a szerinti feltételek teljesülésétől, illetve a végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül rendeli el.
(15) A Hivatal felügyeleti szerve nem rendelheti el a Hivatal jogerős határozata végrehajtásának felfüggesztését.
(16) A Hivatal engedélyezési eljárásai során a Ket. 29. § (7) bekezdésében meghatározott hirdetményt tesz közzé az eljárás megindításáról.
(17) A Hivatal eljárásai során az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141. §-a szerinti felhasználói megkeresések esetében a 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-aiban meghatározott rendelkezések alapján jár el azzal az eltéréssel, hogy az elbírálási határidő 90 nap.
169. § (1) A Hivatal megalapítja az Energetikai Állandó Választottbíróságot.
(2) Az Energetikai Állandó Választottbíróság hatáskörére, eljárására a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) rendelkezéseit a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának van helye az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet folytató engedélyesek közötti, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó jogszabályban, vagy az alapján kötött szerződésben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogvitában, ha a felek a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték és az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
(4) Az Energetikai Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött egyedi szerződésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges előírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságnak van hatásköre.
(5) Az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagjait a Hivatal elnöke jelöli ki meghatározott időre. Nem lehet az Energetikai Állandó Választottbíróság választottbírói testületének tagja a Hivatal elnöke, illetve a Hivatal egyéb alkalmazottja.
(6) Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személy. Székhelye Budapest.
(7) Az Energetikai Állandó Választottbíróság jogi személyiségét alapító okiratának a Hivatal hivatalos lapjában történő közzététele napjával nyeri el. A közzétételt a miniszter rendeli el az Energetikai Állandó Választottbíróság bejelentése alapján. A bejelentéshez mellékelni kell az alapító okiratot.
(8) Az Energetikai Állandó Választottbíróság egyeztető eljárás lefolytatására is jogosult a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályainak megfelelően.
(9) Az Energetikai Állandó Választottbíróság alapító okiratában meg kell határozni:
a) a választottbíróság szervezeti rendjét,
b) az elnökség tagjai kijelölésének szabályait,
c) a választottbíróság képviseletének rendjét,
d) az elnökség feladatait, jogkörét,
e) az alapítói hozzájárulás összegét.
(10) Az Energetikai Állandó Választottbíróság működésének forrásai:
a) alapítói hozzájárulások,
b) választottbírósági díjak,
c) a vagyon hozama,
d) egyéb bevételek.
(11) Az Energetikai Állandó Választottbíróság szervezete a választottbírói testületből, a testület tagjai közül kijelölt legalább három, legfeljebb öttagú elnökségből és a Gazdasági Hivatalból áll.
(12) Az elnökség az Energetikai Állandó Választottbíróság általános irányító szerve. Az elnökség kijelölésének és működésének szabályait az alapító okirat és az Energetikai Állandó Választottbíróság szabályzatai tartalmazzák.
(13) Az Energetikai Állandó Választottbíróságot harmadik személlyel szemben, bíróság és hatóságok előtt az elnökség tagjai, illetve az általuk arra felhatalmazott személyek képviselik az Energetikai Állandó Választottbíróság szabályzataiban meghatározott módon.
170. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
1. a Magyar Energia Hivatal által kiszabható bírság felső határát,
2. a panaszok engedélyes általi kezelésére és a felhasználók, illetve lakossági fogyasztók általi benyújtására vonatkozó eljárási szabályokat,
3. a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
4. a szabályzati bizottságok létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat,
5. az üzletszabályzatok kötelező tartalmi elemeit, az azokban kötelezően szerepeltetendő rendelkezéseket, az üzletszabályzatok felépítésére vonatkozó általános előírásokat, a társadalmi egyeztetésre vonatkozó előírásokat és az üzletszabályzat benyújtásának formai követelményeit,
6. az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználó közötti jogviszony és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló szándék bejelentésének részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlásra vonatkozó szerződés tartalmi és formai követelményeit, megszűnésének eseteit,
7. az engedélyezés részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának, az engedély kiadásának, a működési engedély módosításának, meghosszabbításának és visszavonásának, az engedélyes tevékenység folytatásának feltételeit, valamint az engedélyesek jogait és kötelezettségeit,
8. a szélerőmű kivételével az új termelő kapacitások létesítésére vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a tározós erőmű villamosenergia-rendszerben betöltött szerepével, valamint a villamosenergia-rendszerbe történő illesztésével kapcsolatos rendelkezéseket is, valamint az erőmű létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv és független szaktanácsadói jelentés tartalmi elemeit, továbbá az erőmű bővítés engedélyköteles eseteit és a bővítés feltételeit,
9. az erőmű létesítésére és a keresletoldali szabályozási intézkedések megvalósítására, valamint a hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait,
10. az átviteli és elosztó hálózat karbantartási, javítási, felújítási munkáival, valamint fejlesztésével összefüggésben kiválasztott és megbízott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kiválasztására és megbízására vonatkozó feltételeket és eljárásokat,
11. a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési terv módosításának eseteit,
12. a magánvezeték üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat,
13. a felhasználó villamos energia vásárlásának és értékesítésének feltételeit,
14. a villamosenergia-kereskedő villamos energia értékesítésére vonatkozó szerződése megkötésének feltételeit, kötelező tartalmi és formai elemeit,
15. a közvetlen vezeték, vagy magánvezeték hivatalból történő közcélúvá nyilvánításának szabályait,
16. az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelemben feltüntethető legkisebb szolgáltatási terület szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás bármely villamosenergia-kereskedő általi végzését lehetővé tevő részletes szabályokat,
17. a folyamatos ellátás érdekében más engedélyes kijelölésére vonatkozó részletes szabályokat,
18. a jelentős piaci erőfölény megállapítása szempontjából releváns piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110–111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó részletes előírásokat,
19. az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében meghatározott elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére vonatkozó szabályokat,
20. a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó részletes szabályokat, a szervezett villamosenergia-piac engedélyese és az átviteli rendszerirányító együttműködésének feltételeit, valamint a szervezett piac kezdeti likviditásának biztosítására az elosztó hálózati engedélyes és az egyetemes szolgáltató szervezett piacon történő átmeneti beszerzési kötelezettségére, illetve a termelők szervezett piacon történő átmeneti értékesítési kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,
21. az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek, valamint a rendszerhasználók közötti jogviszony részletes szabályait, a hálózati csatlakozási szerződés tartalmi elemeit és rendelkezéseit, hálózati használati szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit, valamint szerződésszegés következtében történő felmondásának eseteit,
22. a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályait,
23. a villamosenergia-ellátási válsághelyzet és a villamosenergia-rendszer jelentős zavarának részletes szabályait, a válsághelyzet és a jelentős zavar esetén alkalmazandó korlátozások szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit, a teherviselés részletes szabályait, a felhasználók ellátására kötött szerződések teljesítése felfüggesztésének rendjét, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát,
24. a megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiából és a kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia eredetét igazoló bizonyítványra, a bizonyítvány kiadására, az ilyen energiaforrásból termelt villamos energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a zöld bizonyítványra vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a zöld bizonyítvány rendszer bevezetésének időpontját,
25. a Hivatal közérdekű határozatainak körét és a közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,
26. az ország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló, valamint az Európai Bizottság felé teljesítendő jelentéstételi és adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat,
27. az e törvény szerinti hatósági árakra vonatkozó rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére vonatkozó eljárás, valamint az alkalmazandó jogkövetkezmények végrehajtásának részletes szabályait,
28. az e törvény 147. § (1) bekezdésében meghatározott pénzeszköz kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, valamint a kifizetések rendjét,
29. a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a kapcsoltan, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer részletes szabályait – különösen az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát –, a 12. § (1) bekezdése szerinti megfelelőség-értékelési szervezet kijelölésének részletes szabályait, a kötelező átvételi rendszer keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a kapcsoltan vagy biomasszával termelt villamos energia kötelező átvételéhez szükséges minimális hatásfokot, továbbá a kapcsoltan termelt villamos energia esetén a villamos energia hasznosításának módját,
30. a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték építésének, üzemeltetésének, használatbavételének, fennmaradásának és megszüntetésének engedélyezésével, az engedélyek meghosszabbításával, az egyszerűsített engedéllyel, valamint az idegen ingatlanra vonatkozó jogok alapításával, tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével, az építési jogosultság igazolására alkalmas okiratokkal és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat,
31. a villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató által nyújtandó pénzügyi biztosíték nyújtásának módját, mértékét, valamint az alkalmazandó mértéket megalapozó feltételeket,
32. a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli vagy elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges villamos energia beszerzésére vonatkozó pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint nyilvánosságra hozatalának módját,
33. az elosztó hálózati engedélyesnek háztartási kiserőművek nyilvántartásával kapcsolatos feladatait, valamint az elosztó hálózati engedélyes, a villamosenergia-kereskedő, és az egyetemes szolgáltató védendő fogyasztókkal kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit, a védendő fogyasztó szerződésszegése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket,
34. a védendő fogyasztók, valamint az őket az e törvényben meghatározottakon túlmenően megillető kedvezmények körét, biztosításuk és igénybevételük részletes szabályait, továbbá a fogyatékkal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód részletes szabályait, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit,
35. a hálózathoz való hozzáférés korlátozásának, megtagadásának, szüneteltetésének, csökkentésének, az ilyen esetekben követendő eljárások, valamint a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan termelt villamos energia ilyen esetekben történő előnyben részesítésének részletes szabályait,
36. a főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát, továbbá az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,
37. a közvilágításra vonatkozó részletes szabályokat, valamint a közvilágítási berendezéseknek az elosztó hálózat tartószerkezetein és létesítményeiben történő elhelyezésével, üzemeltetésével összefüggő kérdéseket rendező, az elosztó hálózati engedélyes és a közvilágításra kötelezett közötti szerződés minimális tartalmi és formai követelményeit,
38. a végső menedékes kijelölésére, tevékenységére, jogaira és kötelezettségeire, valamint feladatai ellátására vonatkozó részletes szabályokat,
39. a hálózati engedélyesek által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés részletes szabályait,
40. a számviteli szétválasztásra vonatkozó fő követelményeket és alapelveket
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
1. az egyetemes szolgáltatás árképzésének szabályait és az egyetemes szolgáltatás legnagyobb kereskedelmi árrését, az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokat és az azokhoz kapcsolódó árszabásokat,
2. az elosztó hálózati engedélyesek és az egyetemes szolgáltató által a felhasználó igénye alapján külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait,
3. a háztartási méretű kiserőművekről, illetve védendő fogyasztókról vezetendő nyilvántartások részletes szabályait az adatvédelemről szóló törvénnyel összhangban, továbbá a háztartási kiserőművek mérésének részletes szabályait,
4. az 50 MW, és azt meghaladó teljesítőképességű erőművek energiaforrás-készletének legkisebb mértékét,
5. a villamos energiának a felhasználók részére történő értékesítése során, a felhasználók – az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásairól történő – tájékoztatásának módjára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
6. a kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége megállapításának számítási módját, valamint az előbbiek igazolására vonatkozó eljárás részletes szabályait,
7. az engedélyesek és a rendszerhasználók villamosenergia-ipari tevékenységével, különösen az átviteli rendszerirányító rendszerirányítási tevékenységével összefüggő árakkal, és a villamosenergia-fogyasztással kapcsolatos adatszolgáltatás módszertani szabályait, a szolgáltatási kötelezettség alá eső – személyes adatot nem tartalmazó – adatokat, az adatszolgáltatásra kötelezettek és az adatokhoz való hozzáférésre jogosultak körét, a Hivatal által a felhasználói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, illetőleg más szervezetek részére nyújtott adatszolgáltatás körét és rendjét, a Hivatal honlapján közzétételre kerülő adatok körét, továbbá az üzleti titoknak [Ptk. 81. § (2) bek.] minősülő tények, információk, megoldások és adatok (a továbbiakban: üzleti titok) védelmére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felhasználótól eltérő fizető megállapítására vonatkozó szabályokat,
8. a villamosművet, termelői, magán- vagy közvetlen vezetéket körülvevő biztonsági övezetre vonatkozó szabályokat, az ott érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat, a vezetékjog alapján építhető átalakító- és kapcsolóberendezések körét,
9. a csatlakozó-, összekötő és felhasználói berendezések, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezések és védelmi rendszerek műszaki-biztonsági minősítésének, megfelelőség-értékelésének, forgalomba hozatalának, valamint üzembe helyezésének szabályait,
10. a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,
11. a csatlakozási díjakat, a rendszerhasználati díjakat, az elosztási díjból származó bevétel elosztó hálózati engedélyesek közötti megosztására vonatkozó kiegyenlítő mechanizmus részletes szabályait, valamint az egyes díjak alkalmazásának feltételeit,
12. a villamosmű, termelői, felhasználói vagy közvetlen vezeték műszaki-biztonsági követelményeit,
13. az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztási szabályait és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módját,
14. az elsődleges energiaforrás választás részletes szabályait,
15. a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron történő vásárlásra jogosult személyek körét, a kedvezményes villamosenergia-árat, valamint a kedvezmény biztosításával összefüggő eljárási, elszámolási szabályokat és igazolási kötelezettségeket,
16. a szélerőmű létesítésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázat minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályáztatási eljárás szabályait,
17. a hálózathoz való csatlakozás lényeges feltételeit,
18. az elsődleges energiaforrás felhasználásának az új termelő kapacitások engedélyezése során történő korlátozásának részletes szabályait,
19.
a) a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttműködve az erőművek által teljesítendő, az elsődleges energiaforrás típustól függően eltérő minimális energetikai hatásfok körülményeket,
b) az adópolitikáért felelős miniszterrel, és a közigazgatási informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben a Magyar Energia Hivatal részére, a kérelemre indult eljárásokért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét, és a díjak és az egyéb bevételek fizetésére vonatkozó részletes szabályokat,
c) a közlekedésért felelős miniszterrel, a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszterrel egyetértésben a nyomvonalas létesítmény, folyó, vízfolyás, tó, csatorna és építmény hálózati engedélyesek által, a vezetékjog alapján történő megközelítésének, keresztezésének szabályait,
d) a villamosenergia-ipari tevékenységet folytató vállalkozásokkal, valamint az ilyen tevékenységet folytató vállalkozások munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteivel való együttműködés érdekében működtetett energetikai tanácsadó testületet működésének részletes feltételeit az érintett felek képviselőivel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg.
171. § (1) A termelői engedélyesek, amennyiben a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény előírásainak megfelelően kiadott engedélyüket a jelen törvény hatálybalépésekor üzemelő erőmű vonatkozásában az érvényességi idő lejáratának esedékességekor meg kívánják hosszabbítani, 2013. január l-jétől kötelesek teljesíteni a külön jogszabályban előírt, az elsődleges energiaforrás típustól függően eltérő minimális energetikai hatásfok követelményeket. A Hivatal a külön jogszabály előírásainak figyelembevételével és az ellátásbiztonság veszélyeztetésére tekintettel az előírt minimális energetikai hatásfok követelményeket nem teljesítő erőművek működési engedélyének meghosszabbításához is hozzájárulhat az ellátásbiztonság veszélyeztetettségének előrelátható időtartamára.
(2) Az e törvény 9. §-a szerinti kötelező átvételi rendszer bevezetése nem érinti a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján keletkezett támogatási jogosultságokat, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott kötelezően átveendő villamos energia mennyiséget, az átvétel időtartamát, valamint az e határozatok alapján kötelezően átveendő villamos energiára vonatkozó, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényben szabályozott és a (3)–(4) bekezdés szerint meghatározott legmagasabb átvételi árnak megfelelő átvételi árat.
(3) A 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, átvételi kötelezettség alá eső megújuló energiaforrásból előállított villamos energia legmagasabb induló átvételi ára k*24,71 Ft/kWh.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott „k” tényező értéke 2008. január l-jétől a Központi Statisztikai Hivatal által 2007-ben utoljára közzétett, 2006 azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értéke. Az ezt követő naptári években a k értéke minden év első napjától a tárgyév január 1-jét megelőzően a Központi Statisztikai Hivatal által utoljára közzétett, az előző év azonos időszakához viszonyított aktuális (utolsó) éves fogyasztói árindex értékének és a k tárgyévet megelőző évi értékének szorzata.
(5) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján lakossági távhő célú kapcsolt villamos energia termelés kötelező átvétel keretében történő értékesítésére jogosult termelő kérelmére – az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával – a Hivatal a felhasználók teherbíró képességére való tekintettel az átvétel időtartamát 2015. december 31-ig meghosszabbíthatja.
(6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által első alkalommal engedélyezett biomassza elsődleges energiaforrást hasznosító erőmű engedélyesének kérelmére a Hivatal legkésőbb 2009. december 31-ig megvizsgálja a beruházás megtérülését. Amennyiben a beruházás nem térült meg, a Hivatal – az átvétel egyéb feltételeinek megtartásával – a kötelező átvétel időtartamát legfeljebb a beruházás megtérüléséig meghosszabbíthatja.
(7) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján lakossági távhő célú kapcsolt villamos energia termelés kötelező átvétel keretében történő értékesítése esetén, amennyiben az érintett kiserőmű teljesítménye nem haladja meg a 20 MW-ot, továbbá, ha a kiserőmű kiserőművi összevont engedélyének kiadására 2006. december 31. előtt került sor és ezen időpont előtt a beruházás is megkezdődött, az átvételi ár megegyezik a 2006. december 31. előtt kereskedelmi üzembe került, földgáztüzelésű nem gázmotoros erőműegységben távhő célú hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energiára vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott átvételi árral.
(8) A Kormány a szükséges feltételek fennállása esetén dönt a 9. § szerinti kötelező átvételi rendszert felváltó, külön jogszabályban meghatározott zöld bizonyítvány- és kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetéséről. A Kormány e bekezdés szerinti, zöld bizonyítvány-rendszer bevezetésével kapcsolatos döntése nem érinti a döntés meghozatalát megelőzően a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiséget, az átvétel időtartamát, valamint az e határozatok alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az e törvény, illetve a felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabály szerint meghatározott átvételi árát.
(9) A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni
a) a megújuló energiaforrást, a hulladékból nyert energiát felhasználó és a villamos energiát kapcsoltan termelő erőművek teljesítőképességét annak érdekében, hogy az általuk kibocsátott zöld, illetve kapcsolt bizonyítványok megfelelő kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére,
b) a zöld bizonyítvány- és a kapcsolt bizonyítvány-rendszer nemzetközi tapasztalatait.
(10) A (9) bekezdésben foglaltakról a Hivatal kétévente tájékoztatja a Kormányt.
(11) A Kormány zöld bizonyítvány- és kapcsolt bizonyítvány-rendszerre vonatkozó döntését megalapozó (10) bekezdés szerinti tájékoztatást a Hivatal első alkalommal 2008. június 30-ig készíti el.
(12) A zöld, illetve kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetése esetén a villamosenergia-kereskedő, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői engedélyes, valamint a villamos energiát importáló felhasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott mértékű villamosenergia-termelésnek megfelelő zöld és kapcsolt bizonyítványt beszerezni.
(13) Az Európai Bizottság adott bányavállalkozó esetében történt jóváhagyását követően, az adott bányavállalkozó esetében jóváhagyott mértékben 2010. december 31-éig szénipari szerkezetátalakítási támogatást lehet téríteni.
(14) A (13) bekezdés szerint kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatást az egyes időszakonként a bányavállalkozó széntermeléssel összefüggő indokolt folyó költségének és ráfordításának és a szén értékesítéséből, illetve felhasználásából származó bevételét meghaladó részének figyelembevételével – a Tanács szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban – külön jogszabályban kell megállapítani, azzal, hogy a támogatásnak az előző időszakban kifizetett támogatásnál alacsonyabb összegűnek kell lennie.
(15) E törvény hatálybalépését megelőzően kötött uralmi szerződést a 92. § (4) bekezdésben meghatározott engedélyesek 2008. június 30-ig kötelesek megszüntetni, ennek hiányában az érintett felek az uralmi szerződésből fakadó jogokat, illetve kötelezettségeket érvényesen nem gyakorolhatnak, illetve nem teljesíthetnek.
172. § (1) A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vezetékjog alapítása nem történt meg, vagy a vezetékjogi engedély nem lelhető fel, illetve a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatóságtól e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül kérheti a vezetékjog megállapítását, vagy a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját a határozatban kell megállapítani. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerős határozata alapján kerülhet sor.
(2) A Hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.
(3) A vezetékjog megállapítása, illetve annak utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.
173. § (1) A hálózati engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően tíz éven belül idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, vezetékjoggal rendelkező közcélú átviteli és elosztó vezeték, tartószerkezet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezés tekintetében, amennyiben a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a 116. § szerinti Hatóságtól e törvény hatálybalépésétől számított öt éven belül egyszerűsített üzemeltetési engedélyt kérhet. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a 116. § szerinti Hatóság jogerős egyszerűsített engedélye alapján kerülhet sör.
(2) A jogerős egyszerűsített üzemeltetési engedéllyel a Hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.
(3) Az egyszerűsített üzemeltetési engedély, illetve a vezetékjog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.
174. § (1) A Hivatal
a) a 142. § (4) bekezdése szerinti módszertani útmutatót első alkalommal 2008. június 30-ig,
b) a 142. § (5) bekezdése szerinti módszertani útmutatót első alkalommal 2008. október 31-ig
készíti el.
(2) A rendszerhasználati díjak 2008. évi árszintjét az 5/2005. (I. 21.) GKM rendelet szerint kell meghatározni. A 142. § (7)–(9) bekezdéseiben foglaltakat a rendszerhasználati díjak árszintjének 2008. január 1-jén esedékes módosítását követő első alkalommal kell alkalmazni.
(3) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 125. § (2) bekezdése szerinti, a kapcsoltan termelt, valamint a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek termelésének elősegítésére szolgáló, a rendszerirányítási díjba épített elemből származó bevétel és a kifizetések 2007. december 31-i egyenlegét az e törvény 142. § (1) bekezdés a) pontja szerinti átviteli rendszerirányítási díj meghatározásakor figyelembe kell venni.
(4) A 147. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök mértékét, vagy annak módosítását a költségvetési törvényben kell megállapítani.
175. § (1) A Hivatal a 107. § szerinti elemzést első alkalommal 2008. június 15-ig hajtja végre. A 110–111. §-ok szerinti kötelezettségeket a Hivatal első alkalommal 2008. június 30-ig határozza meg.
(2) A Hivatal a jelen törvény 107–112. §-ai szerint elvégzett piacelemzési és piacszabályozási eljárásokban hozott határozatokat követő második évben, de legkésőbb 2010. december 31. napjáig elemzést készít a villamosenergia-piac helyzetéről, különös tekintettel a lefolytatott piacszabályozási eljárásokra, az eljárások eredményére és a kiszabott kötelezettségekre, valamint azoknak a piaci versenyre gyakorolt hatására. A Hivatal a lefolytatott vizsgálat eredményeit jelentésében összefoglalva megküldi a Kormány számára, amely alapján a Kormány megvizsgálja a villamosenergia-piacon a hatékony verseny megteremtéséhez szükséges további jogalkotási feladatokat.
176. § (1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók közüzemi szerződéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a 178. § (1) bekezdése c) pontjának megfelelően beadott kérelmek alapján – az e törvény 90. §-a szerinti egyetemes szolgáltatói engedély megszerzésének feltételével – a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területével azonos területen történő egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltató lép.
(2) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, de az e törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók közüzemi szerződéseiben a közüzemi szolgáltató helyébe a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területével azonos területen villamos energiát értékesítő villamosenergia-kereskedő lép, amennyiben
a) az ugyanezen területen egyetemes szolgáltatás nyújtására köteles egyetemes szolgáltatóval egy gazdasági társaság,
b) az egyetemes szolgáltatói engedélyen felül villamos energia kereskedelemre vonatkozó működési engedéllyel is rendelkezik.
(3) Azon felhasználók esetében, amelyek a jelen törvény hatálybalépésekor külön hálózat használati és villamosenergia-vásárlási szerződéssel nem rendelkeznek, vagy közüzemi szerződésüket ráutaló magatartással kötötték, az érintett engedélyesek és felhasználók 2009. december 31-ig kötelesek az e törvény rendelkezései szerinti új szerződéseket megkötni és egyidejűleg az érvényben lévő közüzemi szerződéseiket megszüntetni.
(4) Amennyiben e törvény hatálybalépését követően az új szerződések megkötéséig érvényben lévő közüzemi szerződések egyes rendelkezései a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétesek, úgy a közüzemi szerződés ezzel érintett rendelkezései helyett a jelen törvény és kapcsolódó jogszabályai, a villamosenergia-ellátási szabályzatok és az érintett engedélyesek üzletszabályzatainak rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
(5) E § alkalmazásában közüzemi szerződés a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatásra jogosult, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedélyes közötti, a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerint közüzemi szolgáltatásnak minősülő villamosenergia-szolgáltatásra vonatkozó szerződés.
(6) 2008. december 31-ig a kisfeszültségen vételező, 3*25 A-t meghaladó, de 3*50 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók is jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.
177. § Amennyiben a szervezett villamosenergia-piac működtetésére 2008. június 30. napjáig engedélykérelmet nem nyújtanak be, úgy a Hivatal az átviteli rendszerirányítót határozatban az engedélykérelem benyújtására kötelezheti. Ebben az esetben a 54. § (1)–(2) bekezdésekben előírt tulajdonosi korlátok nem érvényesülnek, azonban az átviteli rendszerirányító a szervezett villamosenergia-piac működtetésére szóló engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 3 éven belül köteles a részvényeinek 70%-át elidegeníteni.
178. § (1) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján
a) átviteli és rendszerirányítási engedéllyel rendelkező engedélyes köteles:
aa) az e törvény szerint átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély megszerzésére vonatkozó kérelmet benyújtani a Hivatalhoz 2007. október 31-ig,
ab) kidolgozni az e törvénynek és a végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelő Üzemi- és Kereskedelmi Szabályzatot, valamint a Megfelelési Programot és jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig;
b) elosztói engedéllyel rendelkező engedélyesek kötelesek kidolgozni az e törvénynek és a végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelő Elosztói Szabályzatot, a kiszervezésre vonatkozó belső szabályzataikat, valamint a Megfelelési Programokat és jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig;
c) közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkező engedélyesek kötelesek olyan egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélykérelmet benyújtani a Hivatalhoz 2007. október 31-ig, amely legalább az engedélyükben meghatározott szolgáltatási területre kiterjed;
d) minden, üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes köteles üzletszabályzatát az e törvénynek és a végrehajtásra kiadott kormányrendeletnek megfelelően átdolgozni és jóváhagyásra benyújtani a Hivatalhoz 2007. november 15-ig.
(2) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény rendelkezései szerint kiadott kiserőművi összevont engedélyek, villamos energia termelésére vonatkozó működési engedélyek, az elosztó hálózati engedélyek, valamint a villamos energia kereskedelemre vonatkozó működési engedélyek érvényességét e törvény hatálybalépése nem érinti.
(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően indult engedélyezési eljárásokat e törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten történő benyújtását.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján kiadott átviteli, rendszerirányítási, közüzemi nagykereskedelmi és közüzemi szolgáltatói működési engedélyek érvényüket veszítik.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény alapján működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaságok nem mentesülnek az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.
(6) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (2) bekezdése alapján a közüzemi szolgáltató és közüzemi nagykereskedő engedélyesek között létrejött, valamint a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 43. § (5) bekezdése és 45. § (4) bekezdése alapján az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia lekötéséről és átvételéről kötött megállapodások – amennyiben e törvény hatálybalépését megelőzően a szerződő felek nem állapodtak meg eltérően – megszűnnek.
(7) A Hivatal – az (1) bekezdés c) pontja értelmében egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedély benyújtására kötelezetteken túlmenően – egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt adhat a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény szerinti közüzemi nagykereskedőnek, villamosenergia-kereskedőnek, továbbá az e törvény hatálybalépése előtt közüzemi nagykereskedőnek vagy villamosenergia-kereskedőnek minősült társaságnak vagy ezek jogutódjának, továbbá a 88. § (2) bekezdése szerinti villamosenergia-kereskedőnek.
179. § (1) E törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2007. október 15-én lép hatályba.
(2) E törvény 182. §-a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) E törvény 1–105. §-a, 107–177. §-a, 178. §-ának (4) és (6) bekezdése, 181. §-a, valamint 183. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
180. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[8. A természetbeni juttatások közül adómentes:]
„8.28. a villamos energiáról szóló külön törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott személyi körben – a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben – külön jogszabályban meghatározottak szerint vételezett villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott általános lakossági fogyasztói áron számított értéke és az ilyen magánszemélyre vonatkozó kedvezményes villamos energiának az egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában – külön jogszabály előírásai szerint – meghatározott ára alapján számított érték különbsége formájában nyújtott kedvezmény.”
181. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ártv.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A törvény hatálya nem terjed ki:]
„e) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások árára.”
(2) Az Ártv. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (4) Az energiapolitikáért felelős miniszter árhatósági jogkörébe tartozó, a földgázellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó termékek vagy szolgáltatások tekintetében a 16. §-ban foglaltakat a hatósági ár megállapítója helyett a Magyar Energia Hivatal végzi. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(3) Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának A) Termékek fejezetében a hatósági áras termékek, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következő szövegrész
a)
| „401010-ből | a villamosenergia-termelői engedélyes által értékesített közüzemi célra lekötött villamos energia ára | energiapolitikáért felelős miniszter” |
b)
| „403010-ből | a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített gőz ára, ha az e célra lekötött hőteljesítmény az adott településen az 50 MW-ot meghaladja | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 403010-ből | a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz ára, ha az e célra lekötött hőteljesítmény az adott településen az 50 MW-ot meghaladja | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 401010-ből | a közüzemi villamos energia nagykereskedő által közüzemi célra értékesített villamos energia ára | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 401010-ből | a közüzemi szolgáltató által értékesített villamos energia ára | energiapolitikáért felelős miniszter” |
hatályát veszti.
(4) Az Ártv. Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának B) Szolgáltatások fejezetében a hatósági áras szolgáltatások, illetve a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolásából a következő szövegrész hatályát veszti:
| „40.10.92-ből | A villamos energia átvitelének díja | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 40.10.92-ből | A villamos energia elosztásának díja | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 40.10.92-ből | A villamos energia rendszerirányításának díja | energiapolitikáért felelős miniszter | |
| 40.10.92-ből | A villamos energiához kapcsolódó rendszerszintű szolgáltatások díja | energiapolitikáért felelős miniszter” |
182. § (1) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Bármely engedélyes vállalkozásban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő közvetlen és közvetett befolyásszerzést a szerző fél köteles a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni és a Hivatal köteles a befolyásszerzés tudomásulvételét visszaigazolni. A befolyásszerzésre, annak mértékére, az összehangoltan eljáró személyekre és a bejelentés tartalmára vonatkozóan a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A szavazatok 25 százalékát, 50 százalékát, illetve 75 százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata is szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani.”
(2) A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 52. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1)–(3) bekezdések szerinti jóváhagyó határozat, illetve a részesedésszerzés (3) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása után megszerzett részesedések tekintetében a részvényes, illetve a tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel és a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat.”
183. § Hatályát veszti
a) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény;
b) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIX. törvény;
c) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXV. törvény;
d) a villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet;
e) a villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 200/2004. (VI. 23.) Korm. rendelet;
f) a villamos energia határon keresztül történő szállításának szabályozásáról szóló 182/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 37/2007. (III. 7.) Korm. rendelet;
g) a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló 181/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet;
h) az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 183/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet;
i) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet;
j) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 7/2005. (I. 21.) GKM rendelet;
k) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 48/2006. (VII. 21.) GKM rendelet;
l) a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató áltál szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 12/2007. (I. 26.) GKM rendelet;
m) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet;
n) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 8/2005. (I. 21.) GKM rendelet;
o) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 49/2006. (VII. 21.) GKM rendelet;
p) a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról szóló 13/2007. (I. 26.) GKM rendelet;
q) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet;
r) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet módosításáról szóló 111/2005. (XII. 23.) GKM rendelet;
s) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet módosításáról szóló 50/2006. (VII. 27.) GKM rendelet;
sz) a közüzemi célra és elosztó hálózati veszteség pótlására értékesített villamos energia árszabályozásáról, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által hatósági áron értékesített villamos energia árainak megállapításáról szóló 4/2005. (I. 21.) GKM rendelet módosításáról szóló 15/2007. (I. 26.) GKM rendelet;
t) a villamosenergia-termelői engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árainak megállapításáról szóló 80/2006. (XI. 24.) GKM rendelet;
u) a villamosenergia-termelői engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árainak megállapításáról szóló 80/2006. (XI. 24.) GKM rendelet módosításáról szóló 14/2007. (I. 26.) GKM rendelet;
v) az előmunkálati jogot és a vezetékjogot engedélyező hatóság meghatározásáról szóló 10/2003. (III. 4.) GKM rendelet;
w) a statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbe alapján mért fogyasztók köréről szóló 92/2004. (VII. 9.) GKM rendelet;
x) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal hatósági jogköreivel összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 261/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 13. §-a;
y) a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet;
z) a távhő- és villamosenergia-termelői engedélyekkel rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló 1/2006. (I. 18.) GKM rendelet.
184. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/54/EK irányelve (2003. június 26.) a belső villamosenergia-piacra vonatkozó közös szabályokról, valamint a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
b) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról (a törvény 3. §-ának 42. és 4. pontjai, valamint 9–11. §-ai);
c) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelve (2004. február 11.) a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról, 3. cikke b)–d) pontjai (a törvény 3. §-ának 20. és 23., és 29. pontjai).
(2) Ez a törvény a villamos energia határokon keresztül történő szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
