„k) az UN 1001 oldott acetilénhez használt nyomástartó tartályokon az üres tartály, a töltés alatt is rajta levő szerelvények és alkatrészek, az esetleges bevonat, valamint a porózus anyag, az oldószer és a telítési gáz tömegének összegét kg-ban kifejezve, az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre, ami után a „KG” mértékegységet is ki kell írni. Legalább egy tizedesjegyet kell feltüntetni, az 1 kg-nál könnyebb nyomástartó tartályoknál a tömeget az utolsó jegyre lefelé kerekített két értékes számjegyre kell megadni;
l) az UN 3374 oldószermentes acetilénhez használt nyomástartó tartályokon az üres tartály, a töltés alatt is rajta levő szerelvények és alkatrészek, az esetleges bevonat, valamint a porózus anyag tömegének összegét kg-ban kifejezve, az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre, ami után a „KG” mértékegységet is ki kell írni. Legalább egy tizedesjegyet kell feltüntetni, az 1 kg-nál könnyebb nyomástartó tartályoknál a tömeget az utolsó jegyre lefelé kerekített két értékes számjegyre kell megadni.”
A 6.2.5.8 bekezdés a következő 6.2.5.8.7 ponttal egészül ki:
„6.2.5.8.7 Acetilén palackoknál az illetékes hatóság hozzájárulásával az utolsó időszakos vizsgálat dátuma és a vizsgálatot végző szervezet bélyegzője a palackhoz erősített olyan gallérra is beüthető, amelyet a szelep rögzít a palackra. A gallért úgy kell kialakítani, hogy az csak a szelepnek a palackról való leszerelésével legyen eltávolítható.”
A 6.4.5.2 bekezdés b) pontja helyébe a következő lép:
„b) a küldeménydarab bármely külső felületén a legnagyobb sugárzási szint 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.”
A 6.4.5.4.1 pont c) ii) alpontja helyébe a következő lép:
„ii) a küldeménydarab bármely külső felületén a legnagyobb sugárzási szint 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.”
A 6.4.5.4.2 pont c) alpontja helyébe a következő lép:
„c) tervezése olyan, hogy a kialakított bármilyen kiegészítő árnyékolás normális kezelési és szállítási feltételek között ellenáll a statikus és dinamikus hatásoknak, és nem következhet be a tankkonténer, ill. a mobil tartány bármely külső felületén a legnagyobb sugárzási szint 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.”
A 6.4.5.4.4 pont c) ii) alpontja helyébe a következő lép:
„ii) a konténer bármely külső felületén a legnagyobb sugárzási szint 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.”
A 6.4.5.4.5 pont b) ii) alpontja helyébe a következő lép:
„ii) az IBC bármely külső felületén a legnagyobb sugárzási szint 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.”
A 6.4.7.14 bekezdés b) alpontja helyébe a következő lép:
„b) a küldeménydarab bármely külső felületén a legnagyobb sugárzási szint 20%-nál nagyobb mértékű növekedése.”
A 6.4.7.16 bekezdés első mondatában a „folyadékot tartalmazó” szövegrész helyébe a „folyékony radioaktív anyagot tartalmazó” szövegrész lép.
A 6.4.8.2 bekezdésben a „6.4.8.4 és 6.4.8.5” helyébe a következő lép: „6.4.8.5 és 6.4.8.6”;
A 6.4.8.3 bekezdés szövege helyébe a következő lép:
„A küldeménydarabot úgy kell tervezni, hogy a 6.4.8.5 bekezdésben meghatározott környezeti feltételek között és napbesugárzás nélkül a küldeménydarab hozzáférhető felületének hőmérséklete ne haladja meg az 50 °C-ot, kivéve, ha a küldeménydarabot kizárólagos használat mellett szállítják.”
A 6.4.8.13 bekezdés hatályát veszti, a 6.4.8.4-6.4.8.12 bekezdések számozása 6.4.8.5-6.4.8.13-ra változik és ezzel egyidejűleg a 6.4.8 szakasz a következő, új 6.4.8.4 bekezdéssel egészül ki:
„6.4.8.4 A kizárólagos használat mellett szállított küldeménydarab szállítás alatt könnyen hozzáférhető bármely felületének legmagasabb hőmérséklete napbesugárzás nélkül, a 6.4.8.5 bekezdésben meghatározott környezeti körülmények között nem haladhatja meg a 85 °C-ot. Figyelembe vehetők a személyek védelmét szolgáló védőfalak vagy árnyékolások is anélkül, hogy a védőfalat vagy az árnyékolást vizsgálatnak kellene
A 6.4.8.6 (6.4.8.5) bekezdésben a „6.4.8.5 táblázatban” és a „6.4.8.5 táblázat” helyébe a következők lépnek: „6.4.8.6 táblázatban”, „6.4.8.6 táblázat”;
A 6.4.9.1 bekezdésben a „6.4.8.4, a 6.4.8.5 és a 6.4.8.8-6.4.8.15” és a „6.4.8.8-6.4.8.15” helyébe a következők lépnek: „6.4.8.5, a 6.4.8.6 és a 6.4.8.9 - 6.4.8.15”, „6.4.8.9-6.4.8.15”;
A 6.4.10.1 bekezdésben a „6.4.8.2-6.4.8.5, a 6.4.8.9-6.4.815” helyébe a következő lép:
„6.4.8.2-6.4.8.6, a 6.4.8.10-6.4.8.15”;
A 6.4.10.2 bekezdésben a „6.4.8.7 b) és a 6.4.8.11” helyébe a következő lép: „6.4.8.8 b) és a 6.4.8.12”;
A 6.4.11.2 bekezdés a) pontjában a képlet után szereplő „ahol X és Y a 6.4.11.2 táblázatban meghatározott tömeghatár, amennyiben:” szövegrész helyébe a következő lép: „ahol X és Y a 6.4.11.2 táblázatban meghatározott tömeghatár, feltéve, hogy a küldeménydarabok legkisebb külső mérete legalább 10 cm és amennyiben:”
A 6.4.11.2 bekezdés a) pontjának utolsó mondata helyébe a következő lép:
„A hidrogénben természetes koncentrációban lévő deutériumot kivéve, sem berillium, sem deutérium nem lehet jelen a 6.4.11.2 táblázatban a küldeményre megadott tömeghatárok 1%-át meghaladó mennyiségben.”
A 6.4.11.7 bekezdés b) pontjának bevezető szövege helyébe a következő lép:
„b) csak a legfeljebb 5 tömeg% urán-235-tel dúsított urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabokra:”
A 6.4.17.2 bekezdésben a „6.4.8.7” helyébe a következő lép: „6.4.8.8”;
A 6.4.17.3 bekezdésben a „6.4.8.5 táblázatban” helyébe (kétszer) a következő lép: „6.4.8.6 táblázatban”;
A 6.4.22.1 bekezdés b) pontja helyébe a következő lép:
„b) minden mintához, amely kielégíti a 6.4.6.1-6.4.6.3 bekezdés előírásait a minta származási országa illetékes hatóságának egyoldalú engedélye szükséges, kivéve, ha az RID-ben egyébként többoldalú engedély van előírva.”
A 6.4.23.3 bekezdés bevezető szövege és a) pontja helyébe a következő lép:
„A külön megegyezés alapján történő szállításra vonatkozó engedély iránti kérelemnek minden olyan információt tartalmaznia kell, ami szükséges az illetékes hatóság meggyőzésére, bizonyítva, hogy a szállítás során az általános biztonság legalább annak megfelel, amely fennállna akkor, ha az RID minden vonatkozó előírását betartották volna.
Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) felvilágosítást arra, hogy a szállítást milyen vonatkozásban és milyen okokból nem lehet az RID vonatkozó előírásaival teljes összhangban végrehajtani;”
A 6.4.23.5 bekezdésben a „6.4.8.4, a 6.4.8.5 és a 6.4.8.8-6.4.8.15” helyébe a következő lép: „6.4.8.5, a 6.4.8.6 és a 6.4.8.9-6.4.8.15”;
A 6.4.23.9 bekezdés d) pontjában a „1.6.6.2-1.6.6.4” helyébe a következő lép: „1.6.6.2 és 1.6.6.3”;
A 6.4.23.12 p) pontban a „6.4.8.4, a 6.4.8.5” helyébe a következő lép: „6.4.8.5, a 6.4.8.6”;
A 6.4.23.14 bekezdés m)-q) pontjai helyébe a következők lépnek, ezzel egyidejűleg az r)-u) pontok jelölése t)-w)-re változik:
„m) a biztonsági tartály leírását;
n) a hasadóanyagokat tartalmazó küldeménydaraboknál kiegészítésként:
i) az engedélyezett radioaktív tartalom részletes leírását;
ii) a megtartó rendszer leírását;
iii) a kritikussági biztonsági mutatószám értékét;
iv) hivatkozást olyan dokumentációra, amely bizonyítja a tartalom kritikussági biztonságát;
v) minden különleges sajátosságot, amelynek alapján a víz hiányát feltételezték üres terekben a kritikussági értékelés során;
vi) a kritikussági értékelésnél figyelembe vett neutron sokszorozódás megengedett változtatását (a 6.4.11.4 b) pont szerint) a tényleges besugárzási tapasztalatok alapján;
vii) a környezeti hőmérséklet tartományt, amelyet a külön megegyezés tartalmaz;
o) B(M) típusú küldeménydaraboknál a 6.4.7.5, 6.4.8.5, a 6.4.8.6 és a 6.4.8.9-6.4.8.15 bekezdés azon előírásainak felsorolását, amelyeknek a küldeménydarab nem felel meg, és minden olyan kiegészítő információt, ami hasznos lehet más illetékes hatóságok számára;
p) a 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydaraboknál a 6.4.6.4 bekezdés rá vonatkozó előírásainak felsorolását (ha van ilyen), és minden olyan kiegészítő információt, ami hasznos lehet más illetékes hatóságok számára;
q) a járulékos üzemeltetési intézkedések pontos felsorolását, amelyeket a küldemény előkészítése, berakása, szállítása, kirakása és kezelése megkíván, beleértve a biztonságos hőelvezetésre vonatkozó minden különleges rakodási előírást;
r) hivatkozást azokra az információkra, amelyeket a kérelmező szolgáltatott a csomagolás használatára vonatkozóan vagy azokra a különleges intézkedésekre, amelyeket a szállítás megkezdése előtt el kell végezni;
s) nyilatkozatot a tervezéskor feltételezett környezeti feltételekre vonatkozóan, ha azok nem felelnek meg a 6.4.8.5, a 6.4.8.6, illetve a 6.4.8.15 bekezdésben meghatározottaknak;”
A 6.4.23.15 bekezdés utolsó mondata hatályát veszti.
A 6.5.1 szakasz címe a következőre módosul:
„Általános előírások”.
A 6.5.1.4.3 pont táblázatában a „6.5.3.1”, a „6.5.3.2”, a „6.5.3.3”, a „6.5.3.4”, a „6.5.3.5” és a „6.5.3.6” hivatkozások helyébe a „6.5.5.1”, a „6.5.5.2”, a „6.5.5.3”, a „6.5.5.4”, a „6.5.5.5” és a „6.5.5.6” hivatkozások lépnek.
A 6.5.1.4.4 pontban a „6.5.3” hivatkozás helyébe a „6.5.5” hivatkozás lép.
A 6.5.1.5 bekezdés számozása „6.5.3”-ra módosul, és kiegészül a következő alcímmel:
„6.5.3.1 Általános előírások”
A 6.5.1.5.1 - 6.5.1.5.8 pontok számozása 6.5.3.1.1-6.5.3.1.8-re módosul.
A 6.5.1.5.9 pont hatályát veszti.
A 6.5.1.6 bekezdés hatályát veszti.
A 6.5.4.1.3 pont hatályát veszti.
A 6.5.4.14 bekezdés hatályát veszti.
A 6.5.3 és a 6.5.4 szakasz számozása „6.5.5”, ill. „6.5.6”-ra módosul, valamint a bekezdéseik és pontjaik számozása értelemszerűen módosul.
A 6.5 fejezet a következő 6.5.4 szakasszal egészül ki:
„6.5.4 Vizsgálat, tanúsítás és felülvizsgálat
6.5.4.1 Minőségbiztosítás: Annak biztosítására, hogy mindegyik IBC megfeleljen e fejezet előírásainak, az IBC-ket olyan minőségbiztosítási program szerint kell gyártani és bevizsgálni, amelyet az illetékes hatóság kielégítőnek tart.
6.5.4.2 Vizsgálati követelmények: Az IBC-ket gyártási típus vizsgálatnak kell alávetni, és ha szükséges, a 6.5.4.4 bekezdés szerinti, első alkalommal, ill. időszakosan végzendő vizsgálatoknak és felülvizsgálatoknak.
6.5.4.3 Tanúsítás: Minden IBC gyártási típusra bizonyítványt kell kiállítani és jelölést kell hozzárendelni (lásd a 6.5.2 szakaszt), amely tanúsítja, hogy a gyártási típus a szerelvényeivel együtt kielégíti a vizsgálati követelményeket.
6.5.4.4 Vizsgálat, felülvizsgálat
Megjegyzés: A javított IBC-k vizsgálatára, felülvizsgálatára lásd a 6.5.4.5 bekezdést.
6.5.4.4.1 Minden fém, merev falú műanyag és összetett IBC-t az illetékes hatóság által elfogadott módon meg kell vizsgálni:
a) az üzembe helyezés előtt (ill. átalakítás után) és azután legalább ötévenként az alábbiak tekintetében:
i) a gyártási típusmintának való megfelelőség, beleértve a jelöléseket;
ii) a belső és külső állapot;
iii) az üzemi szerelvények kifogástalan működése.
Az esetleges hőszigetelést csak olyan mértékben kell eltávolítani, amennyire az az IBC test megfelelő vizsgálatához szükséges.
b) legalább két és fél évenként az alábbiak tekintetében:
i) külső állapot;
ii) az üzemi szerelvények kifogástalan működése.
Az esetleges hőszigetelést csak olyan mértékben kell eltávolítani, amennyire az az IBC test megfelelő vizsgálatához szükséges.
Minden IBC-nek minden szempontból meg kell felenie a gyártási típusának.
6.5.4.4.2 Minden olyan fém, merev falú műanyag és összetett IBC-t, amelyet folyadékokhoz vagy nyomás alatt töltött vagy ürített szilárd anyagokhoz használnak
a) a szállításhoz történő első használat előtt;
b) legfeljebb két és féléves időközönként
megfelelő tömörségi próbának kell alávetni, amelynek során a 6.5.6.7.3 pontban meghatározott vizsgálati szintnek kell megfelelnie.
Ehhez a vizsgálathoz az IBC-t nem kell saját zárószerkezetével ellátni. Az összetett IBC belső tartálya a külső burkolat nélkül is vizsgálható, ha ez a vizsgálati eredményeket nem befolyásolja.
6.5.4.4.3 Az egyes vizsgálatoktól, felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyvet az IBC tulajdonosának legalább a következő felülvizsgálat időpontjáig meg kell őriznie. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgálat, felülvizsgálat eredményeit és a vizsgálatot, felülvizsgálatot végző azonosítását (lásd még a jelölési előírásokat a 6.5.2.2.1 pontban).
6.5.4.5 Javított IBC-k
6.5.4.5.1 Amennyiben az IBC ütközés (pl. baleset) révén vagy más okból megsérül, az IBC-t ki kell javítani vagy más módon helyre kell állítani (lásd az IBC rendszeres karbantartása meghatározást az 1.2.1 szakaszban), hogy a gyártási típusnak megfeleljen. A merev műanyag IBC megsérült testét, ill. az összetett IBC megsérült belső tartályát ki kell cserélni.
6.5.4.5.2 Az RID-ben előírt minden más vizsgálaton kívül az IBC-t javítás után a 6.5.4.4 bekezdésben előírt teljes körű vizsgálatnak kell alávetni és az előírt vizsgálati jegyzőkönyvet el kell készíteni.
6.5.4.5.3 A gyártó által felvitt UN gyártási típus jelölés közelében tartós módon fel kell tüntetni a javítás utáni vizsgálatokat végző szervre utaló, következő jelöléseket:
a) annak az államnak a jelét, ahol a vizsgálatokat végezték;
b) a vizsgálatokat végző nevét vagy engedélyezett jelét; és
c) a vizsgálatok időpontját (hónap, év).
6.5.4.5.4 A 6.5.4.5.2 pont szerint végzett vizsgálatok úgy tekinthetők, hogy megfelelnek a két és félévenként és az ötévenként végzendő időszakos vizsgálatokra vonatkozó előírásoknak.
6.5.4.5.5 Az illetékes hatóság bármely időpontban megkövetelheti annak bizonyítását - e fejezet előírásainak megfelelő próbák szerint eljárva -, hogy a IBC kielégíti a gyártási típus vizsgálatára vonatkozó előírásokat.”
Az átszámozott 6.5.5.1.6 pont (eredetileg 6.5.3.1.6 pont) a) és b) alpontjában a „6.5.3.1.5” hivatkozás helyébe a „6.5.5.1.5” lép. Az átszámozott 6.5.5.4.20 pontban (eredetileg 6.5.3.4.20 pont) a „6.5.3.4.6-6.5.3.4.9” hivatkozás helyébe a „6.5.5.4.6-6.5.5.4.9” lép. 6.5.6.1.3 (current 6.5.4.1.3) Az átszámozott 6.5.6.2.1 pontban (eredetileg 6.5.4.2.1 pont) a „6.5.4.5 6.5.4.12” és a 6.5.4.3.7” hivatkozás helyébe a „6.5.6.5-6.5.6.12” és a „6.5.6.3.7” lép.
Az átszámozott 6.5.6.2.2 pontban (eredetileg 6.5.4.2.2 pont) a „6.5.4.3.3, ill. 6.5.4.3.5” szövegrész helyébe a „6.5.6.3.3, ill. 6.5.6.3.5” lép.
Az átszámozott 6.5.6.3.2 pontban (eredetileg 6.5.4.3.2 pont) a „6.5.3.3.2 - 6.5.3.3.4, illetve a 6.5.3.4.6 - 6.5.3.4.9” szövegrész helyébe a „6.5.5.3.2- 6.5.5.3.4, illetve a 6.5.5.4.6-6.5.5.4.9” lép.
Az átszámozott 6.5.6.3.3 pontban (eredetileg 6.5.4.3.3 pont) a „6.5.4.3.7” hivatkozás helyébe a „6.5.6.3.7,” lép.
Az átszámozott 6.5.6.3.5 pont (eredetileg 6.5.4.3.5) szövege helyébe a következő lép:
„A 6.5.5.3 bekezdés szerinti, polietilénből készült, merev falú műanyag IBC-knél (31H1 és 31H2 típus) és a 6.5.5.4 bekezdés szerinti, polietilénből készült belső műanyag tartállyal rendelkező összetett IBC-knél (31HZ1 és 31HZ2 típus), a töltőanyaggal való kémiai összeférhetőség a 4.1.1.19 bekezdés alapján hozzárendelt standardfolyadék(ok)kal is bizonyítható a következők szerint (lásd a 6.1.6 szakaszt is).
A standardfolyadékok a polietilénnél fellépő károsító folyamatok (így a lágyulás duzzadás révén, a feszültségkorrózió, a molekula degradációs reakciók és ezek kombinációi) szempontjából reprezentálják a szállítandó anyagot.
Az IBC kielégítő kémiai összeférhetősége bizonyítható háromhetes 40 °C-on végzett tárolással a megfelelő standardfolyadék(ok)kal feltöltve; az ezen eljárással végzett tárolásra nincs szükség, ha standardfolyadékként víz van megadva. Ugyancsak nem szükséges tárolni a halmazolási próbához használt mintadarabokat, ha standardfolyadékként nedvesítőszer oldat vagy ecetsav van megadva. A tárolás után a mintadarabot a 6.5.6.4-6.5.6.9 bekezdésben előírt próbáknak kell alávetni.
Az 5.2 osztályba tartozó, 40%-nál nagyobb peroxid-tartalmú terc-butil-hidroperoxid és a peroxi-ecetsavak esetében az összeférhetőségi vizsgálat standardfolyadékkal nem végezhető el. Ezeknél az anyagoknál a kielégítő kémiai összeférhetőség bizonyításához a mintadarabot a szállítani kívánt anyaggal megtöltve hat hónapon keresztül kell szobahőmérsékleten tárolni.
A polietilénből készült IBC-kre e pont szerinti eljárás alapján kapott eredmények azokra a hasonló gyártási típusokra is elfogadhatók, amelyek belső felülete fluorozott.”
Az átszámozott 6.5.6.3.6 pont (eredetileg 6.5.4.3.6) szövege helyébe a következő lép:
„Azoknál a 6.5.6.3.5 pont szerinti specifikációjú polietilénből készült IBC-knél, amelyek gyártási típusa kiállta a 6.5.6.3.5 pont szerinti próbát, valamely töltőanyaggal való kémiai összeférhetőség úgy is bizonyítható, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal igazolják * hogy ennek a töltőányagnak a hatása a mintadarabra - a figyelembe veendő károsodási folyamatok szempontjából - gyengébb, mint a standardfolyadék(ok)é. A relatív sűrűségre és a gőznyomásra az 4.1.1.19.2 pont feltételei érvényesek.”
Az átszámozott 6.5.6.3.7 pont (eredetileg 6.5.4.3.7) táblázatának f) lábjegyzetében a „6.5.4.2.2” hivatkozás „6.5.6.2.2”-re módosul.
Az átszámozott 6.5.6.5.2 pont (eredetileg 6.5.4.5.2) utolsó mondata helyébe a következő lép:
„A hajlékony falú IBC-t a töltőanyagot reprezentáló anyaggal megtöltve, a megengedett legnagyobb bruttó tömeg hatszorosáig kell - a terhelést egyenletesen elosztva - megterhelni.”
Az átszámozott 6.5.6.5.5 pont b) alpontja [eredetileg 6.5.4.5.5 b)] helyébe a következő lép:
„b) Hajlékony falú IBC-knél: nem következhet be olyan sérülés sem az IBC-n, sem annak emelőszerkezetén, amely az IBC biztonságát a szállítás vagy kezelés szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.”
Az átszámozott 6.5.6.6.3 pont a) alpontjában [eredetileg 6.5.4.6.3 a)] a „6.5.4.6.4” hivatkozás „6.5.6.6.4”-re, a „6.5.4.3.3” „6.5.6.3.3”-ra, a „6.5.4.3.5” „6.5.6.3.5”-ra, valamint a „6.5.4.2.2” „6.5.6.2.2”-ra módosul.
Az átszámozott 6.5.6.8.3 pontban (eredetileg 6.5.4.8.3) a „6.5.4.8.4” hivatkozás „6.5.6.8.4”-re módosul.
Az átszámozott 6.5.6.8.5 pont a) és b) alpontjában (eredetileg 6.5.4.8.5 a) és b)) a „6.5.4.8.4.1” hivatkozás „6.5.6.8.4.1 ”-ra módosul (kétszer).
Az átszámozott 6.5.6.9.2 (eredetileg 6.5.4.9.2) pont a)-d) alpontjai helyébe a következő lép:
„a) Fém IBC-nél: az IBC-t szilárd anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 95%-áig, folyékony anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 98%-áig kell megtölteni. A nyomáscsökkentő szerkezeteket hatástalanítani kell, vagy el kell távolítani és a nyílásokat le kell zárni.
b) Hajlékony falú IBC-nél: az IBC-t megengedett legnagyobb bruttó tömegéig kell - a tartalmat egyenletesen elosztva - megtölteni.
c) Merev falú műanyag IBC-nél és összetett IBC-nél: az IBC-t szilárd anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 95%-áig, folyékony anyagok esetén legnagyobb űrtartalmának legalább 98%-áig kell megtölteni. A nyomáscsökkentő szerkezeteket hatástalanítani kell, vagy el kell távolítani és a nyílásokat le kell zárni. Az IBC-k vizsgálatát olyan állapotban kell elvégezni, amikor a vizsgálati minta és a tartalom hőmérsékletét -18 °C-ra vagy az alá csökkentették. A minta ilyen előkészítése esetén a 6.5.6.3.1 pontban meghatározott kondicionálástól összetett IBC-nél el lehet tekinteni. A vizsgálatnál használt folyadékot folyékony állapotban kell tartani, szükség esetén fagyásgátló hozzáadásával. Ettől a kondicionálástól el lehet tekinteni, ha a kérdéses anyagok hajlékonysága és szakítószilárdsága -18 °C-on vagy az alatt jelentősen nem csökken.
d) Papírlemez és fa IBC-nél: az IBC-t legnagyobb űrtartalmának legalább 95%-áig kell megtölteni.
Az átszámozott 6.5.6.9.4 (eredeti 6.5.4.9.4) pont szövege helyébe a következő lép:
„6.5.6.9.4 Ejtési magasság
Szilárd és folyékony anyagoknál, ha a próbát a szállítandó szilárd vagy folyékony anyaggal vagy lényegében azonos fizikai jellemzőkkel bíró egyéb anyaggal végzik:
| I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport | |
| 1,8 m | 1,2 m | 0,8 m |
Folyékony anyagok esetén, ha a próbát vízzel hajtják végre:
a) olyan szállítandó anyagoknál, amelyeknek relatív sűrűsége nem haladja meg az 1,2 értéket:
| II csomagolási csoport | III csomagolási csoport | |
| 1,2 m | 0,8 m |
b) olyan szállítandó anyagok esetén, amelyeknek relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket, az ejtési magasságot a szállítandó anyag relatív sűrűségéből a következő módon kell kiszámítani (egy tizedesre felkerekítve):
| II csomagolási csoport | III csomagolási csoport | |
| relatív sűrűség x 1,0 (m) | relatív sűrűség x 0,67 (m) |
A 6.6.5.1.3 pont szövegében a „6.6.5.2.3 pont előírásaival” szövegrész helyébe a „6.6.5.2.4 pont előírásaival” szövegrész lép.
A 6.6.5.1.6 pont helyébe a következő lép:
„6.6.5.1.6 (fenntartva)
Megjegyzés: Egy nagycsomagolásba különböző típusú belső csomagolóeszközök elhelyezésére, ill. a belső csomagolóeszköz változatokra vonatkozóan lásd a 4.1.1.5.1 pontot.”
A 6.6.5.2.2 - 6.6.5.2.3 pontok számozása 6.6.5.2.3-6.6.5.2.4-re módosul, és a 6.6.5.2 bekezdés a következő ponttal egészül ki:
„6.6.5.2.2 Ha a folyadékra vonatkozó ejtőpróbáknál helyettesítő anyagot használnak, ennek a szállítandó anyaggal azonos relatív sűrűségűnek és viszkozitásúnak kell lennie. Folyadékokra vonatkozó ejtőpróbánál helyettesítő anyagként víz is használható a következő feltételek mellett:
a) ha a szállítandó anyag relatív sűrűsége nem haladja meg az 1,2 értéket, az ejtési magasságnak a 6.6.5.3.4.4. pontban levő táblázatban előírtnak kell lennie;
b) ha a szállítandó anyag relatív sűrűsége meghaladja az 1,2 értéket, az ejtési magasságot a szállítandó anyag egy tizedesjegyre felkerekített relatív sűrűsége (d) alapján a következők szerint kell kiszámítani:
| I csomagolási csoport | II csomagolási csoport | III csomagolási csoport | |
| d x 1,5 m | d x 1,0 m | d x 0,67 m | |
| ” | |||
Az átszámozott 6.6.5.2.3 (előzőleg 6.6.5.2.2) pontban a „6.6.5.2.3 pont szerinti” szövegrész helyébe a „6.6.5.2.4 pont szerinti” szövegrész lép.
A 6.6.5.3.2.4 pont helyébe a következő lép:
„6.6.5.3.2.4 Elfogadási feltétel
a) Fém és merev falú műanyag nagycsomagolásoknál: nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely a nagycsomagolás (beleértve a rakodólap alapot, ha ilyen van) biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
b) Hajlékony falú nagycsomagolásoknál: nem következhet be olyan sérülés sem a nagycsomagoláson, sem annak emelőszerkezetén, amely a nagycsomagolás biztonságát a szállítás vagy kezelés szempontjából csökkentené.”
A 6.6.5.3.3.5 pont helyébe a következő lép:
„6.6.5.3.3.5 Elfogadási feltétel
a) A hajlékony falú nagycsomagolás kivételével minden más nagycsomagolásnál: nem következhet be sem olyan tartós alakváltozás, amely a nagycsomagolás (beleértve a rakodólap alapot is, ha ilyen van) biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.
b) Hajlékony falú nagycsomagolásnál: nem következhet be sem a test olyan károsodása, ami a nagycsomagolás biztonságát a szállítás szempontjából csökkentené, sem a tartalom elvesztése.”
A 6.7.2.19.1, a 6.7.3.15.1 és a 6.7.4.14.1 pontok szövege helyébe a következő lép:
„Azokat a mobil tartányokat, amelyek „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” módosított kiadása meghatározása szerint konténernek minősülnek, csak azután szabad használni, hogy a gyártási típus prototípusa sikeresen kiállta a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” IV. rész, 41 fejezetében előírt dinamikus, hosszirányú ütközési próbát.”
A 6.7.3.8.1.1 pont 5) lábjegyzetében a „(lásd például a CGA 5-1.2-1995 kiadványt)” szövegrész helyébe a „(lásd például a CGA 5-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards - Part 2 - Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok - 2. rész - Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt).”
A 6.7.4.7.4 pont 9) lábjegyzet szöveg helyébe a következő lép:
„Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards - Part 2 - Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok - 2. rész - Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) kiadványt).”
A 6.7.5.4.1 pont első mondata helyébe a következő lép:
„Az UN 1013 szén-dioxid és az UN 1070 dinitrogén-oxid szállítására használt MEG-konténer elemeit szeleppel el kell választani 3000 l-nél nem nagyobb csoportokra. Az egyes csoportokat legalább egy nyomáscsökkentő szerkezettel kell ellátni.”
A 6.7.5.5.1 és a 6.7.5.5.2 pontokban a „CGA 5-1.2-1995” szövegrész helyébe a „CGA 5-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards - Part 2 - Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok - 2. rész - Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz)”, valamint a „CGA 5-1.1-1994” szövegrész helyébe a „CGA S-1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards - Part 1 - Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok - 1. rész - Sűrített gáz palackok)” szövegrész lép.
(c)
A 6.7.5.6.1 pont helyébe a következő lép:
„6.7.5.6.1 A nyomáscsökkentő szerkezeten jól olvashatóan és tartósan fel kell tüntetni a következő adatokat:
a) a gyártó nevét és a szerkezet vonatkozó katalógus számát;
b) a nyitónyomást és/vagy hőmérsékletet;
c) a legutóbbi vizsgálat időpontját.”
A 6.7.5.6.2 pont hatályát veszti, ezzel egyidejűleg a 6.7.5.6.3 pont számozása „6.7.5.6.2”-ra változik.
A 6.7.5.8.1 pont a „Gyúlékony és gyújtó hatású gázok esetében” szövegrész helyébe az „A gyúlékony, a piroforos és a gyújtó hatású gázok esetében” szövegrész lép.
A 6.7.5.12.1 pont szövege helyébe a következő lép:
„Azokat a MEG-konténereket, amelyek „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” módosított kiadása meghatározása szerint konténernek minősülnek, csak azután szabad használni, hogy a gyártási típus prototípusa sikeresen kiállta a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” IV. rész, 41 fejezetében előírt dinamikus, hosszirányú ütközési próbát.”
A 6.8.2.1.2 pont első oszlopának utolsó mondata helyébe a következő lép:
Ezen igénybevételeknek tekintetében azokra a próbákra kell támaszkodni, amelyeket az illetékes hatóság előír.
A 6.8.2.1.14 pont c) alpont szövege helyébe a következő lép:
„Az 50 °C-on 110 kPa (1,1 bar) értéknél nagyobb gőznyomású és 35 °C-nál magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat - függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától - a 150 kPa (1,5 bar) túlnyomás, ill. a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szerese közül a nagyobbik nyomásértékre kell méretezni.”
A 6.8.2.1.14 pont d) alpont szövege helyébe a következő lép:
„A 35 °C-nál nem magasabb forráspontú anyagok szállítására használt tartányokat - függetlenül a töltés vagy az ürítés módjától - a töltési vagy ürítési nyomás 1,3-szeresére, de legalább 0,4 MPa (4 bar) túlnyomásra kell méretezni.”
A 6.8.2.1.26 pont szövegében a „61 °C” „60 °C”-ra módosul.
A 6.8.2.1.27 pont szövegében a „61 °C” „60 °C”-ra módosul.
A 6.8.2.2.2 pont második és ötödik francia bekezdése helyébe a következő lép:
„- minden cső végén egy zárószerkezetből, ami lehet csavarmenetes záródugó, vakkarima vagy más, egyenértékű szerkezet. A zárószerkezetnek annyira tömítettnek kell lennie, hogy az anyagot veszteség nélkül megtartsa. Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé váljon az ürítőcsőben a biztonságos nyomásmentesítés mielőtt a zárószerkezetet teljesen eltávolítják.
A 6.8.2.2.2 pont negyedik francia bekezdésben a „minden ürítőcső végén van elhelyezve” szövegrész helyébe a „minden cső végén el van helyezve” szövegrész lép.
A 6.8.2.2.3 pont első és második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„6.8.2.2.3 A nem légmentesen zárt tartányokat a nem megengedhető mértékű vákuum elkerülésére vákuumszelepekkel
| vagy kényszervezérlésű szellőzőszelepekkel | ||
| lehet ellátni; a szelepeket úgy kell beállítani, hogy akkora (vagy annál kisebb) vákuumnál nyissanak ki, mint amekkorára a tartányt méretezték (lásd a 6.8.2.1.7 pontot). A légmentesen zárt tartányokon nem lehetnek vákuumszelepek | ||
| vagy kényszervezérlésű szellőzőszelepek. | ||
| Légmentesen zártnak tekintendők azok az SGAH, S4AH, ill. L4BH tartánykódú tartányok is, amelyeken csak 21 kPa (0,21 bar) vagy annál nagyobb vákuum esetén kinyitó vákuumszelepek vannak. Ez az érték 5 kPa-ig (0,05 bar-ig) csökkenthető azoknál a tartányoknál, amelyeket kizárólag olyan szilárd (porszerű vagy szemcsés) anyagok szállítására használnak, amelyek a II vagy a III csomagolási csoportba tartoznak és a szállítás alatt nem válnak folyékonnyá. | ||
| A 3 osztály kritériumainak megfelelő lobbanáspontú anyagok szállítására szolgáló tartányokon használt vákuumszelepeknek meg kell akadályozni a lángnak a tartányba történő közvetlen behatolását, vagy a tartánynak magának alkalmasnak kell lennie arra, hogy szivárgás nélkül ellenálljon a lángnak a tartányba történő behatolása következtében fellépő robbanásnak.” | ||
A 6.8.2.2.7 pont helyébe a következő lép:
„Az 50 °C-on 110 kPa-nál (1,1 bar-nál) nagyobb gőznyomású és 35 °C-nál magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 150 kPa (1,5 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartányoknak a 6.8.2.2.8 pont előírásainak kell megfelelniük.”
A 6.8.2.2.8 pont helyébe a következő lép:
„A 35 °C-nál nem magasabb forráspontú folyadékok szállítására használt tartányokat olyan biztonsági szeleppel kell ellátni, amely legalább 300 kPa (3 bar) túlnyomásra van beállítva, és amely egy, a próbanyomást meg nem haladó nyomáson már teljesen kinyílik, ellenkező esetben a tartánynak légmentesen zárva kell lennie.”
A 6.8.2.2.9 pont szövegében a „61 °C” „60 °C”-ra módosul.
A 6.8.2.3.1 pont negyedik francia bekezdése helyébe a következő lép:
„- 6.8.4 szakasz gyártásra, szerelvényekre és típusjóváhagyásra vonatkozó különleges előírásainak TC, TE és TA betűkkel kezdődő kódját, amely a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve azon anyag(ok)ra, amelyekre a tartányt jóváhagyták.”
A 6.8.2.3.1 pont a végén a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Minden egyes legyártott tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a bizonyítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 bekezdést).”
A 6.8.2.4.5 pont harmadik mondata helyébe a következő lép:
„A tanúsítványban - a 6.8.2.3 bekezdéssel összhangban - hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek szállítására a tartányt jóváhagyták vagy a tartánykódra.
Minden egyes megvizsgált tartány, battériás jármű, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 bekezdést).”
6.8.2.4.5 pont 8. alpontjának második francia bekezdésének helyébe a következő lép:
„- az EN ISO/IEC 17020:2004 [„Ellenőrzést végző különféle típusú testületek működésének általános kritériumai (General criteria for the operation of various types of bodies performing inspection)”] szabvány szerinti akkreditálási eljárás alapján elismert személyekre.”
6.8.2.4.5 pont 8. alpont utolsó mondata helyébe a következő lép:
A harmonizált ellenőrzési rendszer bevezetése, folytatása és fejlesztése, valamint a vizsgálatok egységes színvonalának biztosítása érdekében az OTIF Titkársága évente legalább egyszer tapasztalatcserét szervez
A 6.8.2.5.1 pont hatodik, hetedik és nyolcadik francia bekezdésének a helyébe a következő lép:
„- a külső tervezési nyomás (lásd a 6.8.2.1.7 pontot)13),
- az űrtartalom13) több kamrára osztott tartányok esetén mindegyik kamra űrtartalma;
- a tervezési hőmérséklet13) (csak akkor, ha nagyobb, mint +50 °C vagy kisebb, mint -20 °C);
- a legutóbbi vizsgálat időpontja és fajtája: „hónap, év”, ami után a 6.8.2.4.1 pont szerint végrehajtott első, üzembe helyezés előtti vizsgálat, ill. a 6.8.2.4.2 pont szerinti időszakos vizsgálat esetén „P” betűt kell feltüntetni; a 6.8.2.4.3 pont szerint végrehajtott tömörségi vizsgálat esetén a „hónap, év” után „L” betűt kell feltüntetni;
Megjegyzés: Ha a tömörségi vizsgálat része az időszakos vizsgálatnak, akkor csak a „P” betűt kell feltüntetni a tartánytáblán.”
A 6.8.2.5.2 pont jobb és bal oldali oszlopa hetedik francia bekezdésének helyébe a következő lép:
- a nem a 4.3.4.1.3 pont szerinti anyagok esetében minden különleges előírás TC és TE betűkkel kezdődő kódja, amely a tartányban szállítandó anyag(ok)ra a 3.2 fejezet „A” táblázat 13 oszlopában fel van tüntetve.”
A 6.8.2.6 bekezdés táblázata az „EN 12972:2001” szabvány sora után a következő alcímmel egészül ki, ezzel egyidejűleg az „EN 13094:2004” szabványhoz tartozó sor az új alcím alá kerül:
„Legfeljebb 50 kPa legnagyobb üzemi nyomású tartányokra olyan anyagok szállításához, amelyeknél a 3.2 fejezet „A” táblázat 12 oszlopában „G” betűt tartalmazó tartánykód található.”
A 6.8.2.7 bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha egy tartányt nem a 6.8.2.6 bekezdésben felsorolt szabványok szerint terveznek, gyártanak és vizsgálnak, akkor olyan műszaki szabályzat előírásai szerint kell tervezni, gyártani és vizsgálni, amely azonos biztonsági szintet eredményez és amelyet az illetékes hatóság elismer. A 6.8.2 szakasz minimális követelményeinek azonban ezeknek a tartányoknak is meg kell felelniük.
Ha egy adott területre a 6.8.2.6 bekezdésben szerepel szabványhivatkozás, akkor az illetékes hatóságnak két éven belül vissza kell vonnia az ugyanerre a területre vonatkozó műszaki szabályzat elismerését.
Ez azonban nem korlátozza az illetékes hatóság jogát arra, hogy olyan műszaki szabályzatot ismerjen el, amely a tudományos és műszaki haladást követi, vagy olyan szakterületre vonatkozik, amelyre nincs szabvány, ill. olyan részterületet érint, amellyel a szabvány nem foglalkozik.
Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az OTIF Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza.
A vizsgálatokra és a jelölésekre a 6.8.2.6 bekezdésben felsorolt, megfelelő szabványok is alkalmazhatók.”
A 6.8.3.2.11 pont szövege helyébe a következő lép:
„A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányokat legalább két, egymástól független biztonsági szeleppel kell ellátni, amelyek a tartányon feltüntetett legnagyobb üzemi nyomáson képesek kinyílni. A biztonsági szelepek közül kettőt úgy kell méretezni, hogy egyenként képesek legyenek a normális üzemelés során a párolgással létrejövő gázokat kiengedni a tartányból oly módon, hogy a nyomás ne emelkedjen 10%-nál nagyobb mértékben a tartányon megjelölt üzemi nyomás fölé.
A biztonsági szelepek közül az egyik olyan hasadótárcsával helyettesíthető, amely a próbanyomásnál átszakad.
Kettős falú tartánynál a vákuum megszűnése, vagy egyszeres falú tartánynál a szigetelés 20%-ának tönkremenetele esetén a nyomáscsökkentő szerkezet kombinációnak olyan kiömlési keresztmetszetet kell szabaddá tenni, hogy a tartányban a nyomás ne léphesse túl a próbanyomást.”
A 6.8.3.2.12 pont szövege helyébe a következő lép:
„A mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására használt tartányok nyomáscsökkentő szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy még a legkisebb üzemi hőmérsékleten is hibátlanul működjenek. Az e hőmérsékleten való hibátlan működést az egyes szerkezetek vizsgálatával vagy gyártási típus vizsgálattal kell megállapítani és igazolni.”
A 6.8.3.4.16 pont második mondata helyébe a következő lép:
„A tanúsítványban - a 6.8.2.3.1 ponttal összhangban - hivatkozni kell azon anyagok felsorolására, amelyek szállítására a battériás kocsit, ill. a MEG-konténert jóváhagyták
Minden egyes megvizsgált tartány, battériás kocsi, ill. MEG-konténer tartány-vizsgálati könyvéhez (gépkönyvéhez) csatolni kell a tanúsítvány másolatát (ld. a 4.3.2.1.7 bekezdést).”
A 6.8.3.5.6 pont d) alpontjában a „nemzetközi díjszabások, vagy a fuvarozásban érintett vasutak közötti megállapodások mást írnak elő” szövegrész helyébe a „szállítás által érintett országok közötti megállapodások, ha ilyenek vannak, másként rendelkeznek” szövegrész lép.
A 6.8.4. szakasz 1. megjegyzésének a szövegében a „61 °C” „60 °C”-ra módosul.
A 6.8.4 fejezet b) pontjában
a TE1 különleges előírás helyébe a következő lép: „TE1 (törölve)”;
a TE2 különleges előírás helyébe a következő lép: „TE2 (törölve)”;
a TE15 különleges előírás helyébe a következő lép: „TE15 (törölve)”;
a TE22 különleges előírás megjegyzése hatályát veszti
a TE24 különleges előírás helyébe a következő lép: „TE24 (törölve)”;
A 6.8.4 fejezet b) pontja a következő különleges előírással egészül ki:
„TE25 (baloldali oszlop)
Legalább a következő intézkedések egyikével a tartálykocsik tartányait is védeni kell az ütközőfelugrás, a kisiklás vagy a törés ellen, annak érdekében, hogy az ütközéskor a kár mérséklődjön:
Intézkedések az ütközőfelugrás elkerülésére:
a) Ütközőfelugrás elleni védőeszköz
Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek biztosítania kell, hogy a vasúti kocsi segédkerete ugyanazon síkban maradjon.
A következő követelményeknek kell teljesülni:
- Az ütközőfelugrás elleni védőeszköz nem akadályozhatja a vasúti kocsi normál üzemelését (pl. ívben való haladás, berni négyszög, kapcsoló fogantyú). Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek lehetővé kell tennie az ütközőfelugrás elleni védőeszközzel ellátott másik kocsi áthaladását egy 75 méter sugarú íven.
- Az ütközőfelugrás elleni védőeszköz nem akadályozhatja az ütköző eredeti rendeltetését (rugalmas vagy maradandó alakváltozás) (lásd a 6.8.6 szakasz b) pontjában lévő TE22 különleges előírást).
- Az ütközőfelugrás elleni védőeszköz működésének függetlennek kell lennie a vonatkozó kocsi kopásától és elhasználódásától.
- Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek ki kell bírnia 150 kN függőleges erőhatást (felfelé vagy lefelé).
- Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek hatékonynak kell lennie függetlenül attól, hogy más érintett kocsi el van-e látva ütközőfelugrás elleni védőeszközzel. Az ütközőfelugrás elleni védőeszközök nem gátolhatják egymás működését.
- Az ütközőfelugrás elleni védőeszköz rögzítéséhez tartozó kinyúló részben a növekedés) nem érheti el a 20 mm-t.
- Az ütközőfelugrás elleni védőeszköz szélességének legalább olyan nagynak kell lennie, mint az ütközőtányér (kivéve, ha a védőeszköz a baloldali fellépő fölött helyezkedik el és nem nyúlik be a kocsirendező számára szükséges szabad térbe, bár az ütköző maximális szélességének fedettnek kell lennie).
- Minden ütköző felett el kell helyezkednie egy ütközőfelugrás elleni védőeszköznek.
- Az ütközőfelugrás elleni védőeszköznek meg kell engednie az ütközők csatlakozását az UIC 573 Döntvényben foglaltak szerint, és nem gátolhatja a karbantartási munkát.
- Az ütközőfelugrás elleni védőeszközt úgy kell beépíteni, hogy egy ütközés során a tartány fenék roncsolódásának a kockázata ne növekedjen.
Intézkedések az ütközőfelugrás során adódó kár korlátozására
b) A tartány fenekek vastagságának növelése
Ebben az esetben a tartány fenekek falvastagságának legalább 12 mm-nek kell lenniük.
Az UN 1017 klór, az UN 1749 klór-trifluorid, az UN 2189 diklór-szlilán, az UN 20901 bróm-klorid és az UN 3057 trifluor-acetil-klorid szállítására használt tartányok esetében azonban, a tartányfenekek falvastagságának 18 mm-nek kell lennie.
c) A tartányfenekek réteges elemmel/szendvics elemmel való burkolása
Ha védelmet réteges elem látja el, annak le kell fednie a tankfenék teljes területét és legalább 22kJ (6 mm-es falvastagságnak felel meg) energia elnyelő kapacitással kell rendelkeznie, melyet a „Veszélyes anyagok szállítótartályai. Fémtartályok legfeljebb 0,5 bar üzemi nyomásra. Kialakítás és konstrukció” című EN 13094 szabvány „B” melléklete szerint kell méretezni. Ha szerkezeti kialakítással a korrózió veszélye nem küszöbölhető ki, lehetőséget kell biztosítani a tartányfenék külső falának ellenőrzésére, pl. levehető burkolat felszerelésével.
d) Védőpajzs a vasúti kocsi mindkét végén
Ha a kocsi mindkét végén védőpajzs van, a következőknek kell teljesülni:
- A védőpajzsnak minden esetben le kell fedni a kocsi szélességét a megfelelő magasságig, továbbá a védőpajzs szélességének legalább olyan nagynak kell lenni, mint az ütközőtányérok külső széle által meghatározott távolság;
- A védőpajzs mellgerenda felső szélétől mért magasságának le kell fedni
= vagy a tartány átmérőjének kétharmadát
= vagy legalább 900 mm-t és a felső szélénél el kell látni a felemelkedő ütközőt lefogó berendezéssel;
- A védőpajzs falvastagságának legalább 6 mm-nek kell lennie;
- A védőpajzsnak és a csatlakozási pontjainak olyannak kell lenniük, hogy minimális legyen annak a lehetősége, hogy saját maga átszúrhassa a tartányfeneket.
Az előző b), c) és d) pontokban említett falvastagságok referencia acélra vonatkoznak. Egyéb anyagokra - a folytacél kivételével - a megfelelő falvastagságot a 6.8.2.1.18 pontban lévő képlet alapján kell kiszámítani. Az „Rm”, és az „A” értékeire az anyagszabványokban szereplő speciális minimum értékeket kell használni.
A 6.9.2.10 bekezdésben a TR meghatározásában az „EN 63:1977” szövegrész helyébe az „EN ISO 14125:1998 (három pontos módszer)” szövegrész lép.
A 6.9.4.2.1 pontban az „EN 61:1977” szövegrész helyébe az „EN ISO 527-5:1997” szövegrész lép.
A 6.9.4.2.2 pont harmadik francia bekezdésében az „EN 61:1977” szövegrész helyébe az „EN ISO 5275:1997” szövegrész lép.
A 6.9.4.2.2 pont negyedik francia bekezdésében az „EN 63:1977” szövegrész helyébe az „EN ISO 14125:1998” szövegrész lép.
A 6.9.4.2.3 pontban az „EN 61:1977” szövegrész helyébe az „EN ISO 14130:1997” szövegrész lép.
A 6.11.4.1 bekezdéshez tartozó megjegyzésben az „UIC 590, 591” szövegrész helyébe az „UIC 591” szövegrész lép.
A 7.1.3 szakasz helyébe a következő lép, egyidejűleg a 7.1.3 szakasz 2) lábjegyzete hatályát veszti.
„Ha egy nagykonténer, tankkonténer vagy mobil tartány „A Biztonságos Konténerekről szóló 1972. évi Nemzetközi Egyezmény” (CSC) módosított kiadása, ill. az UIC 591 Döntvény (1998. 01. 01. állapot, 2. kiadás), 592-2 Döntvény (2004. 10. 01. állapot, 6. kiadás), 592-3 Döntvény (1998. 01. 01. állapot, 2. kiadás) és 592-4 Döntvény (2004. 09. 01. állapot, 2. kiadás) meghatározása szerint konténernek minősül, csak akkor használható veszélyes áru szállítására, ha a nagykonténer, ill. a tankkonténer vagy a mobil tartány teherhordó váza megfelel ezeknek az előírásoknak.”
A 7.2.4 szakasz a következő W14 előírással egészül ki:
„A 3.3. fejezet 327 különleges előírása szerint, újrahasznosítás vagy ártalmatlanítás céljából szállított aeroszolok csak jól szellőző vagy nyitott kocsiban, ill. konténerben vihetők.”
A 7.3.1.1 bekezdés első sora helyébe a következő lép:
„Valamely áru csak akkor szállítható ömlesztettáru-konténerben, konténerben vagy kocsiban ömlesztve, ha:”
A 7.3.1.3 bekezdésben „A konténernek, ill. a kocsi” szövegrész helyébe „Az ömlesztettáru-konténernek, a konténernek, ill. a kocsi” szövegrész lép.
A 7.3.1.4 bekezdésben „a konténer, ill. a kocsi” szövegrész helyébe „az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a kocsi” szövegrész lép.
A 7.3.1.6 bekezdésben „a kocsi, ill. konténer” és a „konténer ill. kocsi” szövegrészek helyébe „az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a kocsi”, „A konténert ill. kocsit” szövegrész helyébe pedig „Az ömlesztettáru-konténert, a konténert, ill. a kocsit” szövegrész lép.
A 7.3.1.7 bekezdésben „a konténert, ill. a kocsit” szövegrész helyébe „az ömlesztettáru-konténert, a konténert, ill. a kocsit” szövegrész lép. A második és a harmadik francia bekezdésben „a konténer, ill. a kocsi” szövegrész helyébe „az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a kocsi” szövegrész lép.
A 7.3.1.8 bekezdésben „a konténer, ill. a kocsi” szövegrész helyébe „az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a kocsi” szövegrész lép.
A 7.3.1.9 bekezdés szövege helyébe a következő lép:
„Amennyiben egymás mögött több zárószerkezet van beépítve, töltés előtt először a szállítandó anyaghoz legközelebb esőt kell elzárni.”
A 7.3.1.10 bekezdésben a „konténereket, ill. kocsikat” szövegrész helyébe az „ömlesztettáru-konténereket, konténereket, ill. kocsikat”, a „konténerre, ill. kocsira” szövegrész helyébe az „ömlesztettáru-konténerre, konténerre, ill. kocsira” szövegrész lép.
A 7.3.1.11 bekezdésben „a konténert vagy a kocsit” szövegrész helyébe „az ömlesztettáru-konténert, a konténert, ill. a kocsit” szövegrész lép.
A 7.3.1.12 bekezdésben „a konténerbe, ill. kocsiba” szövegrész helyébe „az ömlesztettáru-konténerbe, konténerbe, ill. kocsiba” szövegrész lép.
A 7.3.1.13 bekezdés bevezető szövegében „a konténert, ill. a kocsit” szövegrész helyébe „az ömlesztettáru-konténert, a konténert, ill. a kocsit”, valamint „a konténer, ill. a kocsi szerkezeti elemei, pl. konténernél” szövegrész helyébe „az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a kocsi szerkezeti elemei, pl. ömlesztettáru-konténernél, konténernél” szövegrész lép.
A 7.3.1.13 bekezdés a) pontjában „a konténer, ill. a kocsi” szövegrész helyébe „az ömlesztettáru-konténer, a konténer, ill. a kocsi” szövegrész lép.
A 7.3.1.13 bekezdés g) pontjában a „a konténer” szó helyébe a „az ömlesztettáru-konténer, a konténer” szövegrész lép.
A 7.3.2.1 bekezdésben a „ponyvás konténerben, ill. ponyvás kocsiban” szövegrész helyébe a „ponyvás ömlesztettáru-konténerben” szövegrész; a „zárt konténerben, ill. fedett kocsiban” szövegrész helyébe a „zárt ömlesztettáru-konténerben” szövegrész lép.
A 7.3.2.2 bekezdésben a „A konténernek, ill. a kocsi felépítményének” szövegrész helyébe „Az alkalmazott ömlesztettáru-konténernek” szövegrész lép.
A 7.3.2.3 bekezdésben „A konténerben, ill. a kocsiban” szövegrész helyébe „Az ömlesztettáru-konténerben” szövegrész lép.
A 7.3.2.4 bekezdésben a „konténerben, ill. kocsiban” szövegrész helyébe „ömlesztettáru-konténerben” szövegrész lép.
A 7.3.2.5 bekezdésben „A konténereket, ill. a kocsikat” szövegrész helyébe „Az ömlesztettáru-konténereket” szövegrész lép.
A 7.3.2.6 bekezdés helyébe a következő lép:
„7.3.2.6 A 6.2 osztályba tartozó hulladékok
7.3.2.6.1 A 6.2 osztályba tartozó hulladékok [UN 2814 (csak állati tetemek) és UN 2900 (csak állati tetemek és hulladékok)]
a) Az UN 2814 és az UN 2900 alá tartozó hulladékokhoz a BK1 kódú, ponyvás ömlesztettáru-konténerek csak akkor használhatók, ha nincsenek legnagyobb befogadóképességükig megrakva, és ezáltal az anyag a ponyvával nem érintkezik. BK2 kódú, zárt ömlesztettáru-konténerek ugyancsak használhatók.
b) A zárt és a ponyvás ömlesztettáru-konténereket és nyílásaikat eleve szivárgásmentesre kell kialakítani vagy megfelelő béléssel kell ellátni.
c) Az UN 2814 és az UN 2900 alá tartozó hulladékokat a szállítást megelőző berakás előtt megfelelő szerrel alaposan fertőtleníteni kell.
d) Az UN 2814 és az UN 2900 alá tartozó hulladékokra a ponyvás ömlesztettáru-konténerben kiegészítésképpen takarót kell helyezni, amelyre nehezékként megfelelő fertőtlenítőszerrel kezelt abszorbeáló anyagot kell tenni.
e) Az UN 2814 és az UN 2900 alá tartozó hulladékok szállítására használt zárt vagy ponyvás ömlesztettáru-konténerek csak akkor használhatók ismételten, ha alaposan kitisztították és fertőtlenítették.
7.3.2.6.2 A 6.2 osztályba tartozó hulladékok (UN 3291)
a) (fenntartva)
b) A zárt ömlesztettáru-konténereket és nyílásaikat eleve szivárgásmentesre kell kialakítani, belső felületüknek hézagmentesnek/nem-porózusnak kell lennie és nem lehet rajta olyan repedés vagy egyéb hiba, ami a benne lévő csomagolóeszközöket megrongálná, a fertőtlenítő hatást csökkentené vagy az anyag nem szándékos kiszabadulását eredményezné.
c) Az UN 3291 tétel alá tartozó hulladékot a zárt ömlesztettáru-konténeren belül olyan, UN szerint vizsgált és jóváhagyott típusú, szivárgásmentes, lezárt műanyag zsákba kell helyezni, amelyet szilárd anyaghoz, II csomagolási csoportra vizsgáltak és a 6.1.3.1 bekezdés szerinti jelöléssel van ellátva. A műanyag zsáknak ki kell állni az ISO 7765-1:1988 „Műanyag fólia és lemez - Az ütőszilárdság meghatározása szabadon eső dárda módszerével - 1. rész: Lépcsőzetes módszerek” szabvány, valamint az ISO 6383-2:1983 „Műanyagok Fólia és lemez - A tépőszilárdság meghatározása. 2. rész: Elmendorf módszer” szabvány szerinti ütő- és tépőszilárdság vizsgálatot. Minden zsák ütőszilárdságának legalább 165 g-nak, tépőszilárdságának legalább 480 g-nak kell lennie a zsák hosszirányában, párhuzamos és merőleges síkban egyaránt. Egy zsák legnagyobb nettó tömege 30 kg lehet.
d) A 30 kg-nál nagyobb tömegű tárgyak (pl. szennyezett ágybetétek) az illetékes hatóság engedélyével műanyag zsákok nélkül is szállíthatók.
e) Az UN 3291 tétel alá tartozó, folyadékot tartalmazó hulladék csak olyan műanyag zsákban szállítható, amely elegendő felszívóképes anyagot tartalmaz a teljes folyadék mennyiség felszívására úgy, hogy az nem folyik ki az ömlesztettáru-konténerbe.
f) Az UN 3291 tétel alá tartozó, éles tárgyakat tartalmazó hulladék csak olyan, UN szerint vizsgált és jóváhagyott típusú, merev falú csomagolóeszközben szállítható, amely megfelel a P621, az IBC620, ill. a LP621 csomagolási utasítás előírásainak.
g) A P621, az IBC620, ill. a LP621 csomagolási utasítás előírásainak megfelelő, merev falú csomagolóeszközök is használhatók. A csomagolóeszközöket megfelelően rögzíteni kell, hogy normál szállítási körülmények között ne rongálódhassanak meg. Ha egyazon zárt ömlesztettáru-konténerben merev falú csomagolóeszközben és műanyag zsákban is szállítanak hulladékot, megfelelően el kell választani őket egymástól, pl. merev válaszfallal, osztófallal, hálóval vagy egyéb módon úgy, hogy normál szállítási körülmények között ne rongálódhassanak meg.
h) Az UN 3291 tétel alá tartozó hulladékot tartalmazó műanyag zsákokat nem szabad a zárt ömlesztettáru-konténerben annyira összenyomni, hogy tömítetlenné válhassanak.
i) A zárt ömlesztettáru-konténert minden szállítás után meg kell vizsgálni, hogy a rakomány nem folyt vagy nem szóródott ki benne. Ha az UN 3291 tétel alá tartozó hulladék kifolyt vagy kiszóródott a zárt ömlesztettáru-konténerbe, akkor nem szabad addig újrahasználni, amíg alaposan ki nem tisztították, és - ha szükséges - megfelelő vegyszerrel nem fertőtlenítették. Az UN 3291 tétel alá tartozó hulladékot - az ember-, ill. állatgyógyászati hulladékon kívül - más áruval együtt szállítani nem szabad. Az ugyanabban a zárt ömlesztettáru-konténerben szállított ilyen hulladékokat az esetleges szennyeződés szempontjából meg kell vizsgálni. A 7.3.2.8 bekezdésben a „konténerben, ill. kocsin” szövegrész helyébe „ömlesztettáru-konténerben” szövegrész
A 7.5.1.3 bekezdés szövege helyébe a következő lép:
„Berakás előtt a kocsi, ill. a konténer külső felületét és a belsejét is meg kell vizsgálni, hogy ne legyen rajta olyan sérülés, ami a kocsi, a konténer vagy a berakandó küldeménydarabok épségét befolyásolná.”
A 7.5.1 szakasz a következő 7.5.1.5 bekezdéssel egészül ki:
„7.5.1.5 Ha az álló helyzetet jelző nyilak elő vannak írva, akkor a küldeménydarabokat a jelölésnek megfelelően kell elhelyezni.
Megjegyzés: Hacsak egy mód van rá, a folyékony veszélyes árukat a száraz veszélyes áruk alatt kell elhelyezni.”
A 7.5.2.1 bekezdéshez tartozó megjegyzésben a „fuvarlevelet” kifejezés helyébe a „fuvarokmányt” lép.
A 7.5.7. szakasz szövege helyébe a következő lép:
„7.5.7 Árukezelés és elhelyezés
7.5.7.1 A kocsit, ill. a konténert - ahol szükséges - a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a kocsiban, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a kocsiban, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy a szabadon maradt helyeket valamilyen alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon.”
„7.5.7.2 A küldeménydarabokat csak akkor szabad egymásra halmazolni, ha arra vannak kialakítva. Ha halmazolásra kialakított, de különböző típusú küldeménydarabokat rakodnak együvé, figyelembe kell venni, hogy halmazolás szempontjából összeillenek-e. Ahol szükséges, az alul lévő küldeménydarabokat teherelosztó eszközök segítségével kell védeni a rájuk halmazolt küldeménydarabok okozta sérüléstől.
7.5.7.3 A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat a be- és a kirakás során óvni kell a sérülésektől.
Megjegyzés: Különös figyelmet kell szentelni a küldeménydarabok kezelésének, mozgatásának a szállításra való előkészítésük során, a kocsi, ill. konténer jellegének, amiben a küldeménydarabokat szállítani fogják, a be- és kirakás módjának, nehogy a helytelen kezelés vagy a talajon, padlózaton való csúsztatás folytán a küldeménydarabok esetleg megsérüljenek.”
A 7.5.11 szakasz CW33 különleges előírás 1) bekezdés 1.1) pontja helyébe a következő lép:
„1.1) A radioaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabokat, egyesítő-csomagolásokat, konténereket és tartányokat, ill. a csomagolatlan radioaktív anyagokat a szállítás során elkülönítve kell tartani:
a) a rendszeresen használt munkaterületeken tartózkodó dolgozóktól:
i) a következő „A” táblázat szerint; vagy
ii) olyan távolságra, amelyet 5 mSv/év dózis kritérium és biztonságos modell paraméterek alapján határoztak meg;
Megjegyzés: Az elkülönítés tekintetében nem kell figyelembe venni azokat a dolgozókat, akikről egyéni sugárterhelési nyilvántartás készül.
b) a lakosság kritikus csoportjának tagjaitól az olyan területeken, ahol a lakosság rendszeresen tartózkodhat:
i) a következő „A” táblázat szerint; vagy
ii) olyan távolságra, amelyet 1 mSv/év dózis kritérium és biztonságos modell paraméterek alapján határoztak meg;
c) előhívatlan filmektől és fényképészeti lemezektől, valamint postazsákoktól:
i) a következő „B” táblázat szerinti mértékben; vagy
ii) olyan távolságra, amely úgy van meghatározva, hogy az előhívatlan filmeket és fényképészeti lemezeket a radioaktív anyag szállítása folytán érő besugárzása filmküldeményenként 0,1 mSv értékre korlátozódjon;
Megjegyzés: A postazsákokat úgy kell kezelni, mintha előhívatlan filmeket és fényképészeti lemezeket tartalmaznának és ezért a radioaktív anyagoktól ugyanúgy elkülönítve kell tartani.
d) egyéb veszélyes áruktól a 7.5.2 szakasz szerint.”
A 7.5.11 szakasz CW33 különleges előírás 1) bekezdés 1.1) pontja „A” táblázata fejlécében az „Olyan területek, ahol a lakosság rendszeresen nem tartózkodhat” szövegrész helyébe az „Olyan területek, ahol a lakosság rendszeresen tartózkodhat” szövegrész lép.
A 7.5.11 szakasz CW33 különleges előírás 1) bekezdés 1.4) pontjának szövege hatályát veszti. A „B” táblázat a 7.5.11 szakasz CW33 különleges előírás 1) bekezdés 1.1) pontja „B” táblázata lesz.
A 7.5.11 szakasz CW33 különleges előírás 1) bekezdés 3.3) pontjának a) alpontja helyébe a következő lép:
„a) A kizárólagos használat esetét és az LSA-1 anyagot tartalmazó küldeményeket kivéve, a küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások és konténerek számát egy kocsiban oly módon kell korlátozni, hogy a szállítási mutatószámok összege a kocsiban ne lépje túl a „D” táblázatban meghatározott értékeket.”
A 7.5.11 szakasz CW33 különleges előírás 1) bekezdés 3.3) pontjának b) alpontja hatályát veszti, ezzel egyidejűleg a c) és a d) alpontok jelölése „b)”-re és „c)”-re módosul.
7.6 fejezet első mondatában a „A RIEx (CIM Egységes Szabályok IV. Melléklete) 2. §-a szerint” szövegrész helyébe a következő lép: „A COTIF C Melléklet 5. cikk 1. §-a szerint”.
A 7.7 fejezet helyébe a következő lép:
Megjegyzés 1. A Nemzetközi Vasúti Személyszállítási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIV - a COTIF A Függeléke) és a COTIF C melléklet 5. cikke szerint veszélyes áru kézpoggyászként, útipoggyászként, illetve gépjárműben (a vonaton lévő gépkocsiban) csak a RID előírásai szerint szállítható.
2. A vasúttársaságok szállítási feltételei között további korlátozások lehetségesek.
Veszélyes áru kézipoggyászként, útipoggyászként, illetve gépjárműben (a vonaton lévő gépkocsiban) csak akkor szállítható, ha az 1.1.3.1 bekezdés a) vagy b) pontja, az 1.1.3.2 bekezdés b), d) vagy f) pontja vagy az 1.1.3.3 bekezdés mentesítési előírásai az adott szállításra alkalmazhatók.”
3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
4. § Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy a Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról szóló, Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXVII. törvénnyel kihirdetett RID Szabályzatot a 2007. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetben közzétegye.
