Az Országgyűlés a foglalkoztatók nyugdíjcélú megtakarítások terén történő szerepvállalásának elősegítése, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hazai jogrendbe történő bevezetése, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények európai szinten megszervezett belső piacának megszilárdítása, határokon átnyúló működésének biztosítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;
b) az Európai Gazdasági Térség más államában bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény magyarországi fióktelepe;
c) a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, az Európai Gazdasági Térség más államában bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény;
d) az a)–c) pontban foglalt szervezetek valamelyikébe befizetést teljesítő foglalkoztató;
e) az e törvényben foglaltak alapján a foglalkoztatói nyugellátásra jogosultságot szerző tag a feltételes jogszerzés időtartama alatt is, valamint a járadékos és a kedvezményezett;
f) a kiszervezett tevékenységgel kapcsolatban a kiszervezett tevékenységet végző szervezet;
g) az a)–d) és f) pontokban foglalt személyek és intézmények felügyeletét ellátó szerv.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a társadalombiztosítási tevékenységre,
b) a biztosítás azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer),
c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak tevékenységére,
d) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott biztosítási tevékenységre.
2. § E törvény alkalmazásában
1. adatfeldolgozás: a személyes adat, illetve üzleti, foglalkoztatói nyugdíjtitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatfeldolgozási tevékenység;
2. adatkezelés: a személyes adat, illetve üzleti, foglalkoztatói nyugdíjtitkot képező adat tekintetében végzett, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott adatkezelési tevékenység;
3. állampapír: a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más államának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;
4. befektetési egységekhez kötött nyugdíjkonstrukció, illetve nyugdíjszolgáltatás (unit linked): olyan biometriai kockázatot tartalmazó, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció vagy olyan nyugdíjszolgáltatás, amelynél a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjtechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt – azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a csatlakozott foglalkoztató vagy a tag választásától függően, a csatlakozásról szóló szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;
5. befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció: meghatározott mértékű és rendszerességű foglalkoztatói, vagy foglalkoztatói és tagi befizetések és azok befektetéséből származó hozam felhalmozása alapján számított összegű nyugdíjszolgáltatást tartalmazó nyugdíjkonstrukció;
6. biometriai kockázat: a tag élettartamának hosszával, valamint megrokkanásával összefüggő bizonytalanságból eredő kockázat;
7. cégvezető: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 32. §-ban foglaltak szerint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezetésére kinevezett, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel munkaviszonyban álló első számú vezető;
8. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
9. életjáradék: a járadékos számára élete végéig, előre meghatározott, rendszeres időközönként folyósított előleges vagy utólagos járadék;
10. feltételes jogszerzési időtartam: az a munkaviszonyban töltött legrövidebb időtartam, amelynek elteltével az addig jóváírt foglalkoztatói hozzájárulások és azok hozamai, illetve az addig keletkezett jogosultságok a tag tulajdonává válnak;
11. fióktelep: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény fióktelepe. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység végzésére fióktelepet csak foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hozhat létre;
12. foglalkoztató: az, akivel a tag a 23. pontban meghatározott munkaviszonyban áll és aki hozzájárulást fizet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe;
13. foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a nyugdíjkorhatár elérésekor a járadékos részére folyósított kifizetés;
14. foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény: olyan e törvény alapján létrehozott zártkörűen működő részvénytársaság, továbbá valamely más EGT-államban bejegyzett intézmény, amely foglalkoztatótól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten működik, és amelynek célja munkaviszonyhoz kapcsolódó nyugellátás biztosítása a foglalkoztatók és a munkavállalók vagy képviselőik között megkötött tagi, illetve több munkavállalót érintő megállapodás alapján, feltéve, hogy az intézmény a megállapodásban foglaltak szerinti tevékenységet folytat;
15. határon átnyúló tevékenység: a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy kereskedelmi képviselettel rendelkező foglalkoztató által teljesített befizetés más állam területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által történő fogadása, valamint a más EGT-állam területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező tag számára nyújtott szolgáltatás, valamint más EGT-állam területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy kereskedelmi képviselettel rendelkező foglalkoztató által a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő befizetés és más EGT-állam területén lakóhellyel rendelkező tag számára a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által nyújtott szolgáltatás;
16. járadékos: foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást igénybevevő tag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás megállapításának időpontjától, valamint a kedvezményezett és a hozzátartozó a jogosultság hatálybalépésétől;
17. jogosultság nyilvántartása: a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a tag által megszerzett jogosultságok nyilvántartása;
18. jogosultság tőkeértéke: a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a szolgáltatás megkezdése előtt a tag által megszerzett jogosultságoknak a tőkeérték kiszámításának időpontjára meghatározott összértéke. A tőkeértéket a megszerzett jogosultságok alapján várható szolgáltatási kiadásoknak a nyugdíjtechnikai tartalékok befektetésén várható jövőbeli hozamok felhasználásával számított jelenértéke alapján kell meghatározni. A számítás során figyelembe kell venni a jogosultságok valorizációját illetően a csatlakozásra vonatkozó szerződésben szereplő rendelkezéseket is;
19. kiszervezés: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény feladatkörébe tartozó tevékenységének e tevékenység ellátásával üzletszerűen foglalkozó szervezet által, szerződés alapján történő ellátása;
20. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontjában megjelölt közeli hozzátartozók és az élettárs;
21. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor a felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;
22. munkavállaló: a foglalkoztatóval a 23. pontban meghatározott munkaviszonyban álló személy;
23. munkaviszony: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan, munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell; munkaviszony e törvény alkalmazásában továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerinti közszolgálati jogviszony, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény szerinti ügyészségi szolgálati viszony, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény szerinti szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény szerinti szolgálati jogviszony, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szerinti szolgálati viszony, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény szerinti szolgálati jogviszony; e törvény alkalmazásában az egyházi személyt is munkaviszonyban állónak kell tekinteni;
24. nyugdíjkonstrukció: egy foglalkoztató munkavállalói részére nyújtott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás feltétel- és teljesítésrendszere;
25. nyugdíjkorhatár:
a) az az életkor, melyet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeként meghatároz,
b) a nyugdíjkorhatár betöltésével esik egy tekintet alá az az időpont, amelytől a tag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott öregségi nyugdíjat, valamint a szolgálati nyugdíjat is), a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban (ideértve a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által nyújtott rendszeres rokkantsági segélyt is), továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül,
c) határon átnyúló tevékenység esetében a foglalkoztató székhelye szerinti állam irányadó szociális és munkajoga alapján a tagra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár;
26. önfoglalkoztató: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) pontjának 1–6. alpontjában, valamint c) pontjában megjelölt személyek;
27. szavatoló tőke: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beérkezett hozzájárulások, illetve a nyugdíjtechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;
28. székhely szerinti állam: az az állam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény létesítő okirata szerinti székhelye, illetve központi ügyintézésének helye található. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény létesítő okirata szerinti székhellyel nem rendelkezik, az az állam, amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény központi ügyintézésének helye található;
29. szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ): a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek az a dokumentuma, amely e törvény és más jogszabályok alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szervezetének és működésének legfontosabb belső szabályait tartalmazza;
30. szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció: előre meghatározott mértékű nyugellátás nyújtásáról szóló ígéretet tartalmazó nyugdíjkonstrukció;
31. szolgáltató: olyan vállalkozás, amely a nyugdíjszolgáltató intézmény számára a kiszervezett tevékenységet végzi;
32. tag: az a természetes személy, aki munkaviszonya vagy más EGT-állam jogszabálya szerinti munkaviszonya alapján a foglalkoztatói nyugellátás feltételeit meghatározó alapszabályban, csatlakozásra vonatkozó szerződésben, munkaszerződésben, kollektív szerződésben meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó jogosultságokat szerez vagy feltételes jogszerzés alapján várhatóan jogosultságot szerez;
33. tagi számla: az a nyilvántartás, amelyen a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a felhalmozási időszakban a tag követelése, illetve nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapítása alapul;
34. valorizáció: a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság megszerzése és a szolgáltatás megkezdése közötti időszakban a jogosultság összegének értékállóságát biztosító mechanizmus, amely a jogosultság értékének a közbenső időszak ár-, bérnövekedéséhez vagy más egyéb tényezők alakulásához való hozzáigazítását jelenti;
35. várakozási idő: a tagsági jogviszonynak a belépéstől számított, a nyugdíjkonstrukció által előírt azon időszaka, amelynek elteltével a tag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatáshoz – az egyéb feltételek teljesülése esetén – legkorábban hozzájuthat.
3. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyona elkülönül a foglalkoztató vagyonától. A nyugdíjkonstrukciókra a foglalkoztató, illetve a foglalkoztató hitelezői nem tarthatnak igényt.
(2) A zárt gazdálkodás elve az alábbiak egyidejű érvényesítését jelenti:
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény gazdálkodása kizárólag e törvényben meghatározott nyugdíjszolgáltatás szervezésére és teljesítésére irányul,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bevételeiből és a bevételeiből képzett tartalékokból finanszírozza kiadásait, valamint a tartalékképzési követelmény teljesítését,
c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagi számlákat vezeti, illetve a tagi jogosultságokat nyilvántartja, a szolgáltatásokat a szolgáltatási szabályzatban meghatározott járadékok, illetve egyösszegű kifizetések teljesítésére képzett tartalékokból finanszírozza,
d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra csak a járadékosok jogosultak,
e) a tagsági jogviszony megszűnése, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felszámolása, végelszámolása esetén a tag, a járadékos és a kedvezményezett a követelésére e törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezései, illetőleg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabályában foglalt eljárási rend szerint tarthat igényt,
f) a jogosultság nyilvántartása alapján a tagot megillető jogosultság, a tagi számla, valamint a hozzá kapcsolódó tartalékok kizárólag a tagok, illetve járadékosok követeléseinek kielégítésére szolgálnak, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, illetve a tagok más kötelezettsége fejében nem foglalhatók le és nem zárolhatok,
g) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a működésével kapcsolatos nyilvántartási és adminisztrációs feladatainak ellátásával, illetőleg gazdálkodási és szolgáltatási tevékenységének végrehajtásával, továbbá vagyonkezelésének ellátásával megbízhat erre feljogosított szervezeteket.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény gazdálkodása során, különösen befektetési tevékenysége gyakorlása során – a biztonságos gazdálkodás elvét érvényesítve – úgy köteles eljárni, hogy az a nyugdíjszolgáltatási kötelezettségének teljesítését ne veszélyeztesse.
(4) Az összehasonlítható teljesítmény elve alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek tevékenységéről – e törvény szabályainak megfelelően – olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, és a vonatkozó szabályoknak megfelelően ezeket nyilvánosságra hoznia, amelyek alkalmasak arra, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények teljesítménye azonos adatokból és számításokból kiindulva összehasonlítható és megismerhető legyen.
(5) A jó gazda gondosságának elvét megtartva a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében eljáró személyek kötelesek a tagok, járadékosok és a kedvezményezettek érdekében különös gondossággal eljárni.
4. § (1) Az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles cégnevében feltüntetni a „foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény” elnevezést. Más személy részére a cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a „foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény” elnevezés, annak bármely szóösszetételben történő használata nem megengedett.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények szakmai érdekképviseleti szervezeteire.
(3) Abban a kérdésben, hogy valamely személy az (1) bekezdés alapján jogosult vagy kötelezett-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) határoz.
5. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységeket foglalja magában:
a) a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó tartalékok képzése, a vagyon befektetése és kezelése,
b) a foglalkoztatói hozzájárulások, a tagi kiegészítések, egyéb bevételek beszedése,
c) a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási, könyvvezetési, számviteli feladatok elvégzése (a továbbiakban: nyilvántartás),
d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésének biztosításával összefüggő tevékenység,
e) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás teljesítése.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet teljeskörűen kizárólag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére vagyonkezelési tevékenységet az láthat el, aki külön jogszabály alapján jogosult önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár vagy magánnyugdíjpénztár részére vagyonkezelési tevékenységet végezhet.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezheti, illetve az, aki eleget tesz a kiszervezésre vonatkozó előírásoknak.
6. § (1) A Magyar Köztársaság területén foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény zártkörűen működő részvénytársaság vagy más EGT-államban bejegyzett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részvénytársaságra a Gt. előírásait, a fióktelepre pedig a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végezhet.
(4) E törvény 3–81. §-ainak rendelkezéseit az e törvény alapján alapított, a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre kell alkalmazni.
7. § (1) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt alapíthat:
a) bank, biztosító részvénytársaság, befektetési társaság, vagy
b) foglalkoztató, illetve több foglalkoztató együttesen, amennyiben vállalják, hogy munkavállalóik részére foglalkoztatói hozzájárulást fizetnek.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény mind a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkező foglalkoztató munkavállalói, mind más foglalkoztatók és azok munkavállalói részére kínálhat nyugdíjkonstrukciókat.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tulajdonrészt (részvényt) csak az szerezhet, aki annak alapítására jogosult.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkező szervezet saját munkavállalói részére nyújtandó nyugdíjkonstrukcióra vonatkozóan a 8. § (2) bekezdés szerinti szerződést köti meg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel.
8. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez – az alapszabályban rögzített módon – bármely foglalkoztató csatlakozhat (a továbbiakban: csatlakozó foglalkoztató). A csatlakozó foglalkoztató a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szerződést köt, melyben vállalja, hogy munkavállalói részére hozzájárulást fizet.
(2) A csatlakozásra vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a) nyugdíjkonstrukció elemeinek, a konstrukció által kezelt kockázatok meghatározását, az alkalmazott kizárásokat;
b) a hozzájárulás és a tagi kiegészítés fizetésére, illetve a tagok, a járadékosok jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket;
c) amennyiben a nyugdíjkonstrukció várakozási időt, illetve feltételes jogszerzési időtartamot tartalmaz, ennek időtartamát;
d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szolgáltatásainak megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, az egyes igények elévülési idejét;
e) a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a foglalkoztatói, illetve tagi befizetésekből a tagi számlán jóváírásra kerülő hányadot;
f) a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság valorizációjára, a tőkeérték megállapítására, valamint a nyugdíjkonstrukcióba más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből átutalt tőkeösszeg jogosultsággá alakítására vonatkozó részletes módszertant, továbbá a befektetési egységekhez kötött nyugdíjkonstrukció esetén a befektetések kockázatát viselő fél meghatározását (tag vagy foglalkoztató);
g) matematikai tartalékképzési kötelezettséggel járó nyugdíjkonstrukció esetén a tagnak járó többlethozam jóváírásának rendjét;
h) a tagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban (tagsági jogviszony megszűnése, más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átlépés, szolgáltatás megállapítása stb.) esetén alkalmazott költséglevonások mértékét;
i) a működéssel kapcsolatos bevételek, ráfordítások, költségek körét és meghatározásának módját;
j) a foglalkoztató kötelezettségeinek részletezését a fedezethiány megszüntetése érdekében;
k) a foglalkoztató fizetésképtelensége esetén, illetve a foglalkoztató végelszámolása, felszámolása esetén lefolytatandó eljárást;
l) a szerződés felmondásának határidejét;
m) a szerződés felmondása esetén követendő eljárást.
(3) A csatlakozott foglalkoztató átléphet egy másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez. Ez esetben az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel megkötött szerződés felmondására a fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel csatlakozásra vonatkozó szerződés megkötését követően kerülhet sor. Az új csatlakozásra vonatkozó szerződésben rendelkezni kell a nyugdíjkonstrukció átvételével kapcsolatos eljárásról is. Átlépés esetén a tagok jogosultságai nem csökkenhetnek.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez önfoglalkoztató is csatlakozhat. A csatlakozó önfoglalkoztató a taggal esik egy tekintet alá, azonban a foglalkoztató 55. §-ban foglalt kötelezettségeit is teljesíti.
9. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységét kizárólag a Felügyelet által kiadott, tevékenységi engedélyről szóló jogerős határozat birtokában kezdheti meg. A tevékenységi engedély iránti kérelmet a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását igazoló okirat kézhezvételét követő tizenöt napon belül kell benyújtani.
(2) A tevékenység engedélyezésének eljárására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A tevékenységi engedély megszerzéséig a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény gazdálkodása kizárólag a tevékenység megszervezésére irányulhat, kifizetések csak ezzel összefüggésben teljesíthetők.
(4) A tevékenységi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) az alapszabályt,
b) az üzleti tervet,
c) a cégbíróság által érkeztetett cégbejegyzési kérelem másolatát,
d) igazolást arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény bankszámlaszámmal rendelkezik,
e) a gazdálkodási, befektetési, adminisztrációs és nyilvántartási vagy járadékszolgáltatási üzletmenet kiszervezése esetén az erre vonatkozó szerződést,
f) a szervezeti felépítést bemutató dokumentumot,
g) a minimális biztonsági tőke meglétének igazolását,
h) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,
i) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb vezetők alkalmazására vonatkozó igazolást,
j) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
k) az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit, valamint nyilatkozatot arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült,
l) számviteli politikáját, részletes számviteli rendszerének tervezetét,
m) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet,
n) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,
o) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény 11. § (3) bekezdése szerinti belső szabályzatot,
p) a tervezett működési terület meghatározását tartalmazó dokumentumot,
q) a működési szabályzatot.
(5) A működési szabályzat tartalmazza:
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által nyújtott szolgáltatások jellegét (befizetéssel vagy szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció);
b) a nyugdíjszolgáltatás iránti igény bejelentésének módját, határidejét;
c) a tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe, illetve más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből történő átlépésének feltételeit és az ezekre vonatkozó eljárási rendet;
d) a munkaviszony megszűnésével összefüggően a tagi jogviszony alakulásával kapcsolatos eljárás rendjét;
e) a foglalkoztatók csatlakozásának eljárási rendjét;
f) mindazt, amit törvény vagy törvény felhatalmazása által kiadott jogszabály a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működési szabályzatába utal, vagy amit a közgyűlés szükségesnek tart.
(6) Az üzleti terv tartalmazza:
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapításkori vagyonát tételes és értékkel ellátott bontásban;
b) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedésének napjáig tervezetten felmerülő költségek fajtáit és mértékét, valamint ezek várható fedezetét;
c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a pénzügyi év lejártáig, valamint a következő három pénzügyi évre szóló pénzügyi tervét.
(7) Az induló üzleti tervnek a (6) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell mindazokat az adatokat és feltételeket, amelyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabályban vállalt szolgáltatásainak teljesítéséhez, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény hosszú távú és a tervezett taglétszámához igazodó működőképességéhez, a tagokkal szemben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága szükségesnek tart, illetve amit a Felügyelet előír.
10. § (1) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél az igazgatóság tagjának, a felügyelőbizottság tagjának, valamint cégvezetőnek (a továbbiakban: vezető állású személy) az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet nem adja meg az engedélyt, ha a bejelentésben megjelölt személy nem felel meg az e törvényben foglalt feltételeknek. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított harminc napon belül meghozni.
(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, a hiánypótlás érdekében nem intézkedik, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás beérkezését követő harminc napon belül nem hozza meg határozatát.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles felügyelőbizottságot létrehozni.
(4) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 91. §-a szerinti szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
c) legalább öt éves biztosítási, pénztári vagy vállalatgazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, azzal, hogy az előírt vezetői gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra,
d) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és
e) nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.
(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felügyelőbizottságának tagjai közül a (4) bekezdés c) és d) pontjaiban foglaltak kizárólag a felügyelőbizottság elnökére nézve kötelezőek.
(6) Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem tölthet be vezető állású személyként tisztséget, illetve tisztségéből fel kell függeszteni.
(7) A vezető állású személyek mindenkor az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható gondossággal, a tagok, a járadékosok és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. A vezető állású személyek a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel szemben a jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés által hozott határozatok, belső szabályzatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek okozott károkért.
11. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tevékenysége megkezdéséhez és folytatásához az (5)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel
a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),
b) számviteli rendjéért felelős vezetőt,
c) belső ellenőrt,
d) jogászt, és
e) befektetésekért felelős vezetőt
(a továbbiakban együtt: egyéb vezetők) köteles alkalmazni, illetőleg foglalkoztatni. A b), c), e) pontokban felsorolt személyeket a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kizárólag munkaviszony keretében alkalmazhatja.
(2) Egyéb vezetőnek az nevezhető ki, akinek személyét a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a Felügyeletnek bejelentette, és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet köteles az egyéb vezető megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiánypótlástól számított harminc napon belül meghozni.
(3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő harminc napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, a hiánypótlásra nem szólít fel, vagy az eljárás ismételt megindítását, illetve a hiánypótlás megtételét követő harminc napon belül nem hozza meg határozatát.
(4) Az egyéb vezetők legfeljebb két foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménynél tölthetnek be ilyen pozíciót.
(5) A foglalkoztatói hozzájárulásokból és tagi kiegészítésekből a tárgyévet megelőző évben 300 millió forint éves bevételt el nem érő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más – az adott tevékenység ellátására a 12. § (1) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében előírtaknak megfelelő személyt foglalkoztató – szervezetet is megbízhat.
(6) Vezető biztosításmatematikus (aktuárius) alkalmazása csak biometriai kockázatot is kezelő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetében kötelező.
12. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusaként a Bit. 86. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa a Bit. 86. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint a (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el, valamint aláírásával igazolja a tartalékok helytállóságát.
(3) A vezető biztosításmatematikus készíti el a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertant. A módszertant a vezető biztosításmatematikus évente felülvizsgálja.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető biztosításmatematikusa a Bit. 86. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő aktuáriusi jelentésben teljesíti beszámolási kötelezettségét.
13. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezetőként kizárólag a Bit. 88. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli rendjéért felelős vezető ellenőrzi és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek megküldött éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát.
14. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a belső ellenőrzés vezetésével a felügyelőbizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt megbízni.
(2) Belső ellenőrként kizárólag a Bit. 89. § (2) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott követelményeknek megfelelő személy alkalmazható.
(3) A belső ellenőr a Bit. 89. § (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelőbizottság a Bit. 89. § (6) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el.
(5) Ahol a Bit. biztosítót említ, ott e törvény alkalmazásában foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt kell érteni.
15. § (1) Nem lehet vezető állású személy és egyéb vezető az,
a) aki vezető állású személy, illetve egyéb vezető volt olyan foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban, magánnyugdíj-pénztárban, biztosítónál, pénzügyi intézményben vagy befektetési vállalkozásban, amely fizetésképtelenné vált, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogsértés miatt visszavonta, vagy amelynek a felszámolását a bíróság jogerősen elrendelte, a fizetésképtelenné válást, a tevékenységi engedély visszavonását, illetve a felszámolás jogerős elrendelését követő öt évig,
b) aki súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben az illetékes felügyelet, más hatóság a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, vagy annál súlyosabb szankciót alkalmazott, illetve a bíróság jogerős ítéletével büntetőjogi felelősségét megállapította, a bírság kiszabását, a szankció alkalmazását, vagy az ítélet jogerőre emelkedését követő öt évig.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a) amelyben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személyének, egyéb vezetőjének vagy ezen személyek közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b) amelynek vezető állású személye, egyéb vezetője a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető állású személye vagy egyéb vezetője, vagy e személyek közeli hozzátartozója.
(3) A (2) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a kiszervezett tevékenységet végző tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.
16. § (1) A könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgáló társaság) részére megbízás, ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara az általa vezetett biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgálók, illetve biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaságok névjegyzékében a könyvvizsgálót határozatával nyilvántartásba vette.
(2) Nem lehet könyvvizsgáló a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagja, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény cégvezetője, igazgatóságának, felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek közeli hozzátartozója, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tulajdonrésszel rendelkező (részvényes) foglalkoztatójának vezető állású személye, egyéb vezetője, illetve e személyek közeli hozzátartozója, a vagyonkezelő, valamint gazdálkodása nyilvántartását végző szervezet, a letétkezelő könyvvizsgálója, a nyilvántartást végző szervezet és a letétkezelő könyvvizsgálójának közeli hozzátartozója.
(3) Könyvvizsgálói feladatot ilyen tevékenység folytatására jogosult szervezet, könyvvizsgáló társaság is elláthat. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyre kell alkalmazni.
(4) A könyvvizsgáló megbízatása legfeljebb ötéves időtartamra szólhat, amely nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgáló megbízatásának lejártát követő két év elteltével a könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél ismételten elláthatja.
(5) A könyvvizsgáló betekinthet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény könyveibe, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjaitól, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alkalmazottaitól felvilágosítást kérhet, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tartalékait, szerződéseit, bankszámláját, befektetéseit megvizsgálhatja. Jelen lehet az igazgatóság és a felügyelőbizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni.
(6) A könyvvizsgáló a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlése elé terjesztett beszámolót köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok valós adatokat tartalmaznak-e, illetve megfelelnek-e a jogszabályok előírásainak, és köteles véleményét a közgyűléssel ismertetni. Biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjkonstrukciót is kezelő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén a könyvvizsgáló vizsgálata során köteles független biztosításmatematikus közreműködését igénybe venni. E nélkül a közgyűlés a beszámolóról érvényes határozatot nem hozhat. Az alakuló közgyűlésen elfogadott dokumentumokat nem kell könyvvizsgálónak megvizsgálnia.
(7) Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának, illetőleg fedezeti vagy a nyugdíjtechnikai tartalékának jelentős csökkenése várható, köteles erről a felügyelőbizottságot és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatóságát tájékoztatni, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlésének összehívását kezdeményezni, és az intézkedéseket és azok okát a Felügyeletnek bejelenteni.
(8) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlését az igazgatóság – a könyvvizsgáló (7) bekezdésben foglalt tájékoztatásának tudomásra jutásától számított nyolc napon belül – nem hívja össze, arra a könyvvizsgáló jogosult. Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény közgyűlése nem hozza meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló köteles értesíteni a Felügyeletet és a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróságot (a továbbiakban: bíróság).
(9) Ha a Magyar Könyvvizsgálói Kamara a biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaságot, könyvvizsgálót törli nyilvántartásából, erről egyidejűleg értesíti a Felügyeletet.
(10) A biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló társaság haladéktalanul köteles a Felügyelet részére a Magyar Könyvvizsgálói Kamara biztosítói, pénztári vagy befektetési vállalkozási minősítésű könyvvizsgáló munka-, illetve tagsági jogviszonyának megszűnéséről szóló határozatát megküldeni.
17. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység tárgyi feltételei:
a) a tevékenység biztonságos folytatására alkalmas irodahelyiség;
b) ha a gazdálkodás nyilvántartását teljeskörűen nem helyezik ki, akkor a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítástechnikai rendszer;
c) működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére szolgáló terv.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek, megoldásoknak és nyilvántartásoknak biztosítaniuk kell, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközök más nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó eszközöktől, illetve az intézmény saját tulajdonát képező befektetésektől elkülönítetten legyenek kezelve és a lebonyolított ügyletek adatai – az ügylet tárgya, időpontja, a szerződő partner, illetve egyéb szempontok szerint részletezve – visszakereshetők legyenek.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszereinek alkalmasnak kell lenniük
a) mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására;
b) az általa kialakított egyes alapok és portfóliók részét képező befektetési eszközök, pénzeszközök, tőzsdei termékek és ingatlanok állományának minden időpontban történő megállapítására;
c) a jogszabályban, illetőleg saját szabályzataiban foglalt előírások betartásának folyamatos ellenőrzésére;
d) jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére; valamint
e) a tagok, járadékosok és kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségek megállapítására.
18. § A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény informatikai rendszerének védelmét az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/C. §-ában foglaltak szerint kell kialakítani.
19. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény – az adatvédelmi előírások betartása mellett – az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti.
(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél.
(3) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény végezné.
(4) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felel.
(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(6) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet több foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.
(7) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott üzleti és foglalkoztatói nyugdíjtitok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket, amennyiben a kiszervezéssel személyes adatok átvétele is megvalósul, az adatfeldolgozás rendjét, az adatvédelmi szabályok érvényesítésének módját;
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső ellenőre, könyvvizsgálója általi ellenőrzéséhez;
c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;
d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;
e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.
(8) Az ügymenetkiszervezési szerződés tartalmazza az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek a felügyeleti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben, az ügymenet kiszervezésével kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjainak személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.
(9) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagjainak személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény adatfeldolgozójának minősül.
20. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény adminisztrációs és nyilvántartási feladatai teljesítésével e tevékenységgel üzletszerűen foglalkozó és arra feljogosított szervezeteket bízhat meg.
(2) A vagyonkezelés ellátásával nem bízható meg az adminisztrációs és nyilvántartási, illetve a biztosításmatematikai feladatok elvégzésével megbízott szervezet.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre vonatkozó gazdálkodási, számviteli, biztosításmatematikai és befektetési előírások szerint végzi tevékenységét, és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nevében és érdekében jár el.
21. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a személyi és tárgyi feltételekben, továbbá a vezető állású személyek és egyéb vezetők, a letétkezelő, a számlavezető, a könyvvizsgáló, a kiszervezett tevékenységet végző személyében vagy adataiban történt változást a szerződés megkötését, illetve megszűnését követően három munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti.
(2) Az e törvényben meghatározott engedélyek kérelmezése és a bejelentések megtétele a Felügyelet által meghatározott formában történik. E célra a Felügyelet adatlapot rendszeresíthet.
22. § (1) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végezni másik állam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény általi bejelentésnek a fogadó állam nevét, a foglalkoztató megnevezését, valamint a nyugdíjkonstrukció csatlakozási szerződésben rögzített elemeit tartalmaznia kell.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül tájékoztatja a másik állam illetékes felügyeleti hatóságát arról, hogy
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik tevékenységi engedéllyel,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a minimális szavatolótőke-szükségletnek megfelelő nagyságú szavatoló tőkével és az előírt tartalékok fedezete rendelkezésre áll.
A Felügyelet a tájékoztatást köteles egyidejűleg közölni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel is.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az előzetes bejelentésében az (1) bekezdésben foglalt adatokat nem közli, illetve a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nem felel meg a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban foglalt feltételeknek. Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ezt legkésőbb a bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles határozatban közölni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel.
(4) A Felügyelet a másik állam illetékes hatóságai által a másik állam szociális és munkajogának foglalkoztatói nyugdíjakra vonatkozó követelményeiről küldött tájékoztatását továbbítja a foglalkoztatói nyugdíjintézmény részére. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tevékenységét a Felügyelet által továbbított tájékoztatás kézhezvételét követően vagy (ennek hiányában) a (2) bekezdésben említett tájékoztatás közlésétől számított hatvanöt napon belül kezdheti meg.
(5) Ha a működés során a (2) bekezdés a)–b) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a Felügyelet tájékoztatja a fogadó állam illetékes hatóságát. A Felügyelet eljárására a (2)–(3) bekezdésekben foglaltak az irányadók.
(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tagok felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettségek teljesítése során a foglalkoztató székhelye szerinti államban előírt kötelezettségeknek is meg kell felelni.
23. § (1) Amennyiben a Felügyelet értesítést kap a másik állam illetékes hatóságaitól arról, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a másik állam szociális és munkajogának foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra, illetve a tagok tájékoztatására vonatkozó követelményeinek nem tesz eleget, a Felügyelet eseti ellenőrzést végez az intézménynél és szükség esetén intézkedéseket alkalmaz.
(2) A Felügyelet megküldi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a másik állam illetékes hatóságaitól kapott, a másik állam szociális és munkajogának foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó követelményei, valamint a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonának befektetésével kapcsolatos előírásai terén bekövetkezett változásokról szóló tájékoztatást.
(3) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől a határon átnyúló tevékenység során alkalmazott szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a foglalkoztató székhelye szerinti állam jogszabályainak.
24. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik államban fióktelepet kíván létesíteni. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végző fióktelepet csak foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény létesíthet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) annak az államnak a megnevezését, ahol a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a fióktelepet kívánja létesíteni,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó iratokat,
c) az üzleti tervet,
d) a fióktelep irányítását ellátó vezető állású személyek, meghatalmazott képviselők megnevezését, és
e) a fióktelep nevét és címét.
(3) Ha a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított kilencven napon belül a Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a másik állam illetékes felügyeleti hatóságát. A tájékoztatásban a Felügyelet igazolja, hogy a fióktelepet létesítő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezik a megfelelő szavatoló tőkével. Erről egyidejűleg köteles értesíteni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt is.
(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a (2) bekezdésben felsorolt adatokat nem közli, illetve a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A tájékoztatás megtagadását a Felügyelet legkésőbb a bejelentés kézhezvételétől számított kilencven napon belül köteles határozatban közölni a bejelentő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménnyel.
(5) A másik állam illetékes felügyeleti hatósága a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított hatvan napon belül a Felügyeletet tájékoztatja azon feltételekről, amelyek keretében a fióktelep tevékenységét végezheti. Ezt a tájékoztatást a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére továbbítja. A másik állam illetékes felügyeleti hatóságától megkapott, a fióktelep tevékenységét meghatározó feltételekre vonatkozó tájékoztatást a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére továbbítja. Amennyiben a másik állam illetékes felügyeleti hatósága a tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelet a másik állam illetékes felügyeleti hatóságának (3) bekezdésben foglalt tájékoztatását követő hatvan napon belül értesíti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt.
(6) A fióktelep az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás, illetve értesítés kézhezvételét követően hozható létre és kezdheti meg működését.
(7) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény legkésőbb harminc nappal a változást megelőzően, előre nem látható esemény bekövetkezése esetén haladéktalanul írásban köteles tájékoztatni a Felügyeletet és a másik állam illetékes felügyeleti hatóságát annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok a (3) bekezdésben meghatározott hatáskörüket megfelelően gyakorolhassák.
25. § (1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjtitok minden olyan, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjáról és járadékosáról a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésére álló, a tevékenysége során tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagjára és a járadékos személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint tagi számlájára, a jogosultság nyilvántartásban szereplő adatokra, a részére megfizetett hozzájárulásra és az általa befizetett kiegészítésre, valamint a részére járó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozik.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény üzleti és foglalkoztatói nyugdíjtitkot kizárólag a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet.
26. § (1) Tag lehet az a személy, aki az alapító vagy csatlakozó foglalkoztatóval a 2. § 23. pont szerinti munkaviszonyban áll és a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A foglalkoztató a munkaviszonyra irányadó jogszabályban foglalt egyenlő bánásmódra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével vállalhatja a hozzájárulást.
(2) A tagsági jogviszony a foglalkoztatóval történő munkaszerződés megkötésével vagy módosításával jön létre. A foglalkoztató a munkaszerződés megkötését, illetve módosítását követően haladéktalanul értesíti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt. A foglalkoztató köteles tájékoztatni a munkavállalót, hogy személyes adatait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére továbbította.
(3) A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a hozzájárulás mértékéről, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén az ígért nyugdíjszolgáltatásról a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés rendelkezik.
(4) A tag vállalhatja a foglalkoztató által fizetett hozzájárulás kiegészítését. A kiegészítés lehet egyösszegű vagy rendszeres befizetés. A tag bármikor dönthet a rendszeres befizetés szüneteltetéséről. A foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a munkavállaló általi kiegészítés vállalásához kötheti, erről és a kiegészítés megfizetése elmulasztásának jogkövetkezményeiről a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben rendelkezni kell. Nem köteles a tag a kiegészítést megfizetni azon időszakra, amikor a foglalkoztató nem teljesíti a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben meghatározott hozzájárulást.
(5) A foglalkoztató hozzájárulás fizetési kötelezettsége, illetve a tag kiegészítés megfizetésére vonatkozó (4) bekezdés szerinti kötelezettsége a munkaviszony megszűnéséig áll fenn.
(6) A tagi számlán nyilvántartott követelésekre sem a tag hitelezői, sem kívülálló harmadik személy hitelezői nem tarthatnak igényt.
(7) Amennyiben a foglalkoztató a munkaszerződésben, illetve kollektív szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a tag követelését bírósági úton érvényesítheti.
27. § (1) A nyilvántartott jogosultságok, illetve a tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdonát képezik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően mind a befizetéssel, mind a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukcióban meghatározható feltételes jogszerzési időtartam. A feltételes jogszerzési időtartam öt évnél hosszabb nem lehet. Amennyiben a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a munkavállaló általi kiegészítés vállalásához kötötte és a munkaviszony a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt megszűnik, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tag által befizetett kiegészítést befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a tagi számla kiegészítésre eső hozamaival, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a matematikai tartalékokon realizált hozamnak a tagi kiegészítés összegével arányos részével együtt a tag kérelmére részére egy összegben visszafizeti.
(3) Amennyiben a feltételes jogszerzési időtartam alatt a tagsági jogviszony a tag halála miatt szűnik meg, a (2) bekezdésben meghatározott összeget a tag által jelölt kedvezményezett vagy érvényes kedvezményezettjelölés hiányában az örökös részére kell kifizetni.
(4) A feltételes jogszerzés időtartama alatt megszűnt tagi jogviszony esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
a) befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a foglalkoztató által befizetett hozzájárulásokat az azokra eső hozamrésszel együtt a volt taggal egy nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el,
b) szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a volt tag nyilvántartott jogosultságának tőkeértékét a volt taggal egy nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó, nyugdíjszolgáltatásban még nem részesült tagok részére a jóváírás időpontjában fennálló jogosultságuk egyforma arányú növelése formájában osztja fel, és a matematikai tartalékba átvezeti.
28. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a tag jogosultságának nyilvántartásáról, illetve tagi számlájának tárgyévi alakulásáról számlaértesítőt küldeni a tag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-éig.
(2) A tagnak küldött számlaértesítőnek különösen tartalmaznia kell:
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény elérhetőségeit,
b) a tag azonosítására szolgáló adatokat,
c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,
d) a Felügyelet internetes honlapjának címét, és
e) a tagokat érintő, az előző számlaértesítő időpontját követően bekövetkezett jogszabályi változásokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítőnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben áthozott követelést,
b) a foglalkoztató által a tárgyévben fizetett hozzájárulást, a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítést,
c) a tagi számlán jóváírt kedvezményezetti jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételeket),
d) a befektetési tevékenység tárgyévi eredményét (befektetési tevékenység tagi számlára jutó nettó hozambevételeit),
e) a tagi követelés nyilvántartási záróértékét (piaci értékét),
f) az értékelési különbözetet,
g) a tag által választott befektetési portfólió megnevezését, és
h) a tagsági jogviszony kezdetétől felhalmozott hozam mértékét.
(4) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a számlaértesítőnek tartalmaznia kell:
a) a foglalkoztató által befizetett hozzájárulás, valamint a tag által a tárgyévben fizetett kiegészítés összegét,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás várható összegére vonatkozó tájékoztatást,
c) a munkaviszony megszűnése esetén várható foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra vonatkozó információkat,
d) a korábbi években megszerzett nyugdíjjogosultságok előző évi valorizációjából eredő értéknövekedés összegét,
e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény nyugdíjtechnikai tartalékainak a biometriai kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciók kötelezettségeihez viszonyított arányát (fedezettségi ráta), és
f) más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a tárgyévben átutalt összeget és az abból konvertált jogosultságok értékét.
(5) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a járadékos részére megküldött értesítésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyévben kifizetett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás összegét, és
b) a következő évben várható szolgáltatás mértékét.
(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tag, a járadékos, illetve a munkavállalói érdek-képviseleti szervek kérelmére rendelkezésükre bocsátja a befektetési politikáját, az éves jelentését, az éves beszámolókat, megadja a nyugdíjkonstrukciót érintő jogszabályi változásokra vonatkozó tájékoztatást, valamint több nyugdíjkonstrukciót szolgáltató foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén bármely nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó tájékoztatást.
(7) A munkavállalót a munkaszerződés, a munkavállalói érdek-képviseleti szervet a kollektív szerződés megkötését megelőzően tájékoztatni kell az alapszabályban, illetve a csatlakozási szerződésben foglaltakról, a befektetési politikáról.
(8) A tag, illetve járadékos kérelmére az (1)–(5) bekezdésekben foglalt szokásos tájékoztatáson túl, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatást nyújt:
a) a választható portfóliós rendszer üzemeltetése esetén a választható portfóliókról, azok kockázati kitettségéről, a tag által választott portfólióról, a portfólióválasztáshoz kapcsolódó költségekről,
b) a munkaviszony megszűnése esetén más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átvitel során követendő eljárásról, a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a jogosultság tőkeértékének megállapítására vonatkozó módszertanról.
(9) A nyugdíjkorhatár elérésekor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tájékoztatást nyújt a tag részére az igénybe vehető foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról.
(10) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató megállapodása alapján az (1)–(9) bekezdésben foglalt tájékoztatást részben vagy egészben a foglalkoztató nyújtja a munkavállalói részére. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a tájékoztatást minden arra jogosult megkapja.
29. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik:
a) a tag halálával;
b) a feltételes jogszerzés időtartama alatt a tag munkaviszonyának megszűnésével;
c) a tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átlépésével;
d) ha a tag részére a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás teljesítése befejeződött.
(2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a taggal, illetve kedvezményezettjével elszámolási kötelezettség keletkezik.
30. § (1) A tag foglalkoztatóval kötött munkaviszonyának megszűnése esetén, a szolgáltatás igénylése előtt dönthet arról, hogy felhalmozását, illetve megszerzett jogosultságait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja, vagy – amennyiben az új munkaviszonyában foglalkoztatója másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez csatlakozott – átlép az új foglalkoztatójának foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményébe. Amennyiben a tag a munkaviszony megszűnését követő harminc napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha a felhalmozását, illetve megszerzett jogosultságainak a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben történő hagyásáról rendelkezett volna.
(2) Szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a nyilvántartott jogosultság tőkeértékét az alapszabályban, illetve csatlakozási szerződésben meghatározott módszertan alapján a tagsági jogviszony megszűnésének napjával meg kell állapítani.
(3) A tag munkaviszonyának megszűnése esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a munkaviszony megszűnésének napját követő hónap első napjától a tag felhalmozásának befektetéséből származó hozamból, illetve a tag jogosultságainak valorizációjából eredő növekményből – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabálya szerint – levonhatja a jogosultság nyilvántartásának, a tagi számla kezelésének költségeit, ideértve a befektetések költségét is.
(4) A tag más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez történő, (1) bekezdésben foglaltak szerinti átlépését írásban kérelmezheti az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél. A tag a fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél létrejövő jogviszonyát igazolja az átadó intézménynél.
(5) Az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a tagi számlán nyilvántartott összeg 90 százalékának átutalását a fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez legkésőbb a (4) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtásának időpontjától számított tizenöt napon belül elvégzi. A tagi számla lezárását, a fennmaradó követelés átutalását a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjáig végzi el az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.
(6) A szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerinti tőkeösszeget az átadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a (4) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtását követő harminc napon belül átutalja a fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe. A fogadó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a beérkező tőkeértéket a csatlakozási szerződésben meghatározott módon jogosultsággá konvertálja és azt a tagra vonatkozó nyilvántartásába felvezeti.
31. § (1) A tag a halála esetére a működési szabályzatban és e törvényben foglaltak szerint közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban természetes személy kedvezményezettet jelölhet egyoldalú nyilatkozatával (haláleseti kedvezményezett). A nyilatkozatban fel kell tüntetni a kedvezményezett személy nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint lakcímét.
(2) A kedvezményezettjelölés a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tudomásulvételével, a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett nevét, adatait, jogosultsága arányát, a kedvezményezettjelölés időpontját.
(3) Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá.
(4) A tag az (1) bekezdésben meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet.
(5) A kedvezményezettjelölés hatályát veszti, ha
a) a tag a korábbi kedvezményezettjelölését visszavonja,
b) a tag másik kedvezményezettet jelöl,
c) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal,
d) a tag – a bíróság jogerős ítélete szerint – a kedvezményezett szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett a tagi számlából nem részesülhet.
(6) Több kedvezményezett esetén, ha valamelyik kedvezményezett meghal, akkor a tagi számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek.
(7) Ha a tag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdés a), c) és d) pontjaiban foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Ha a tagnak a törvényes öröklés rendje szerint természetes személy örököse nincs, akkor a tagi számlán lévő összeg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre száll, és azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a tag foglalkoztatójával munkaviszonyban álló tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el.
(8) A kedvezményezett a tag halálának időpontjában a tagi számla kizárólagos tulajdonosává válik. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően három munkanapon belül megteszi a kedvezményezett (9) bekezdés szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést.
(9) A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy a rá eső részt
a) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásként veszi igénybe, vagy
b) amennyiben a működési szabályzat lehetővé teszi, saját nevén – a felhalmozás folytatásával vagy anélkül – a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja, vagy
c) más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutaltatja, vagy
d) a tagi számlán jóváírt összeget egy összegben felveszi.
(10) A kedvezményezett a (9) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot bármikor megteheti. Amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított harminc napon belül nem teszi meg a nyilatkozatot, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást választotta volna.
(11) Amennyiben a kedvezményezett a (9) bekezdés b) pontjában foglalt eljárást választotta, a nyilatkozat megtételének napjától a tagokkal egy megítélés alá esik.
(12) Az (1)–(11) bekezdésektől eltérően a nyugdíjkonstrukció tartalmazhat olyan rendelkezést, hogy a tag halála esetére nem jelölhet kedvezményezettet. Ez esetben a tagi számlán lévő összeg a tag halála időpontjában a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre száll, és azt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az elhunyt taggal egy nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó tagok tagi számlái javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában számolja el. Amennyiben a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tagi kiegészítés megfizetéséhez köti, a nyugdíjkonstrukció nem tartalmazhat kedvezményezett jelölésének kizárására vonatkozó rendelkezést.
32. § (1) Amennyiben a szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció hozzátartozói ellátásra való jogosultságot is tartalmaz, e jogosultság a tag halálának időpontjában nyílik meg.
(2) A tag hozzátartozói ellátásra kedvezményezettet jelölhet a 31. § (1)–(6) bekezdéseiben meghatározott módon.
(3) Amennyiben a tag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés hatályát vesztette, a nyugdíjkonstrukció eljárási szabályai alapján a tag közeli hozzátartozója válik jogosulttá az ellátásra.
(4) Amennyiben a nyugdíjkonstrukció nem tartalmaz hozzátartozói ellátásra való jogosultságot, az elhunyt tag szolgáltatásra vonatkozó jogosultsága megszűnik. Amennyiben a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tagi kiegészítés megfizetéséhez köti, nem zárható ki a hozzátartozói ellátásra való jogosultság.
33. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek valamennyi általa nyújtott nyugdíjkonstrukció esetében részletes leírást kell készítenie.
(2) A leírásnak tartalmaznia kell a nyugdíjkonstrukció nyújtásának feltételeit, a hozzájárulás és a tagi kiegészítés kalkulációjának módját (ideértve az alkalmazott halandósági táblázatokat, technikai kamatlábat, a befektetési hozam számítását, a többlethozam számítását és visszajuttatásának mértékét és módját), valamint a nyugdíjszolgáltatás megállapításának módját (ideértve a valorizáció mértékét is).
(3) A nyugdíjkonstrukció leírásának tartalmaznia kell a cégvezető, a vezető jogtanácsos, és a vezető biztosításmatematikus aláírását.
(4) A hozzájárulások mértékének kalkulációjánál, a tartalékolásnál és a járadékszámításoknál alkalmazható technikai kamatláb maximális mértéke megegyezik a Bit. 99. § (1) bekezdése szerint kiadott miniszteri rendeletben megállapított értékkel.
(5) A más államban székhellyel rendelkező foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtott nyugdíjkonstrukcióira a technikai kamatláb maximális mértékének tekintetében a székhely szerinti állam szabályozása az irányadó.
(6) A biometriai kockázatot is kezelő foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által használt halandósági táblákat az intézmény biztosításmatematikusának az intézmény tagságának demográfiai viszonyait figyelembe véve kell a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett halandósági táblákból kiválasztania vagy azok alapján elkészítenie. Más EGT-államban határon átnyúló tevékenységet végző foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a foglalkoztató székhelye szerinti államban jellemző demográfiai viszonyokra is figyelemmel kell lennie.
(7) A matematikai tartalék befektetési többlethozamának legalább nyolcvan százalékát a tag javára vissza kell juttatni. A visszajuttatás mértéke nem lehet alacsonyabb a csatlakozásra vonatkozó szerződésben foglaltaknál. A többlethozam visszajuttatásának mértékéről és módjáról a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles a Felügyelet részére az aktuáriusi jelentésben tájékoztatást adni.
34. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az alapszabályában rögzített módon foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást nyújt.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet
a) egyösszegű nyugdíjszolgáltatás,
b) határozott idejű járadékszolgáltatás,
c) életjáradék-szolgáltatás,
d) ezek kombinációja.
(3) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság a 2. § 25. pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltése, nyugdíjkonstrukcióban előírt munkaképesség-csökkenés mértékét meghaladó megrokkanás esetén az orvos szakértő által történő igazolásának bemutatása, illetve – amennyiben a nyugdíjkonstrukció ilyen előírást tartalmaz – a várakozási idő eltelte után, valamint a hozzátartozói nyugdíjszolgáltatás esetén a tag halálának napjával nyílik meg.
(4) Befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a szolgáltatás összegének meghatározása a tagi számla egyenlege alapján történik. Biometriai kockázatot tartalmazó szolgáltatás esetén a járadékot a nyugdíjtechnikai tartalékok képzésére és a folyósítás várható költségeire is figyelemmel kell megállapítani. Szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a szolgáltatás összege megegyezik a nyilvántartott jogosultság valorizált értékével.
(5) A nyugdíjszolgáltatás a tag írásos kérelme alapján az alapszabályban, illetve a csatlakozásról szóló szerződésben rögzített módon nyújtható. Amennyiben a nyugdíjkonstrukció a (2) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt nyugdíjszolgáltatási típusok közötti választási lehetőséget tartalmaz, a tag a nyugdíjszolgáltatás iránti kérelmében nyilatkozik, melyik szolgáltatástípust kívánja igénybe venni.
(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásokat a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény házipénztárból való kifizetéssel, postai úton, vagy a jogosult által megjelölt belföldi vagy külföldi hitelintézet átutalási betétszámlájára (bankszámlájára) történő utalással teljesíti.
(7) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást a Bit. hatálya alá tartozó biztosítótól történő járadék vásárlása útján is teljesítheti. A biztosítótól vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadékmegállapítás, egyösszegű kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak.
35. § (1) A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukciót nyújtó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a szolgáltatások fedezetének gyűjtésére és a biometriai kockázatot nem tartalmazó szolgáltatások finanszírozására fedezeti tartalékot kell létrehoznia. A fedezeti tartalékon belül elkülönítetten kell kezelni a tagi számlákat és a szolgáltatási tartalékokat. A felhalmozási időszakban lévő tagok összes nyilvántartott követelése megegyezik tagi számláik egyenlegének összegével.
(2) A fedezeti tartalék bevételei:
a) a foglalkoztatók által fizetett hozzájárulásnak a csatlakozásra vonatkozó szerződésben meghatározott része,
b) a tag által fizetett kiegészítésnek a csatlakozásra vonatkozó szerződésben meghatározott része,
c) a fedezeti tartalék befektetéséből származó realizált hozam és a befektetések értékeléséből származó pozitív különbözet,
d) a fedezeti tartalék befektetéseinek értékesítéséből származó bevételek,
e) a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből átlépő, befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukcióban taggá váló személyek áthozott követeléseinek összege,
f) a nyugdíjszolgáltatások fedezetének kiegészítésére a szolgáltatási céltartalékból átcsoportosított összegek.
(3) A fedezeti tartalék terhére elszámolható ráfordítások:
a) a nyugdíjszolgáltatást igénylő tagok, illetve kedvezményezettjeik részére a tagi számláról vagy a szolgáltatási tartalékokból szolgáltatásra kifizetett összegek,
b) biometriai kockázatot tartalmazó szolgáltatás céljából a nyugdíjtechnikai tartalékok javára átcsoportosított összegek,
c) a tagok részére piaci értéken visszatérített összegek,
d) a tagokkal kapcsolatos eseti elszámolásokban (tagsági jogviszony megszűnése, szolgáltatás megállapítása esetén) felmerülő, a csatlakozásról szóló szerződésben, illetve az alapszabályban meghatározott költségek, ráfordítások,
e) a fedezeti tartalék befektetéseinek értékeléséből származó negatív különbözet,
f) a más foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átlépő tagok, illetve kedvezményezettjeik átvitt követelésének piaci értéken meghatározott összege.
(4) A fedezeti tartalék bevételeinek és kiadásainak elszámolását legalább havonta kell elvégezni. A fedezeti tartalék befektetéseiből származó, vagyonkezelési költségekkel csökkentett eredményt (beleértve a befektetések piaci értéken történő értékelésekor megállapított különbözetet is) a tagi számlák javára negyedévente kell jóváírni.
(5) A befektetésekkel kapcsolatos bevételek és kiadások elszámolása során a bruttó elszámolás számviteli alapelvének érvényesülését kell biztosítani.
(6) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás és az azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetét képező forrásokat, vagyis a tagi számlán lévő egyenleget vagy annak az adott szolgáltatáshoz szükséges részét a szolgáltatás igénylésekor egy összegben kell átcsoportosítani
a) a biometriai kockázatot nem tartalmazó nyugdíjszolgáltatás esetén a fedezeti tartalékon belül a tag által választott szolgáltatás tartalékába, illetve
b) a biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjszolgáltatás esetén a fedezeti tartalékból a megfelelő nyugdíjtechnikai tartalékokba.
(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás és kapcsolódó költségei közvetlenül a tagi számla terhére teljesíthetők.
(8) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a fedezeti tartalék terhére – a befektetési tevékenység és a szolgáltatások teljesítése kivételével – harmadik személyekkel szemben kötelezettséget nem vállalhat.
(9) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek elkülönítetten kell nyilvántartania a működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat.
36. § (1) Amennyiben a 35. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatási tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések piaci értékének összege nem éri el a nyugdíjszolgáltatásban részesülő tagok irányában fennálló kötelezettségek óvatos feltételezésekkel számított jelenértékét, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a különbözetnek megfelelő összegben szolgáltatási céltartalékot képez. A szolgáltatási céltartalékot a hozam-, árfolyam- és minden egyéb kockázat figyelembevételével kell megképezni a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.
(2) Amennyiben a szolgáltatási tartalékok nem elegendőek az aktuális nyugdíjszolgáltatások teljesítésére, a szolgáltatások fedezetének megfelelő összeget a szolgáltatási céltartalékból át kell csoportosítani a megfelelő szolgáltatási tartalékok javára.
37. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében biometriai kockázatot tartalmazó nyugdíjszolgáltatást, illetve szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót nyújtó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a várható kötelezettségei teljesítésére nyugdíjtechnikai tartalékot kell képeznie.
(2) Nyugdíjtechnikai tartaléknak minősülnek:
a) meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartaléka;
b) a matematikai tartalék;
c) a függőkártartalékok, ezen belül:
1. a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkártartalék),
2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka;
d) az eredménytől függő hozzájárulás-visszatérítési tartalék;
e) a törlési tartalék;
f) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjkonstrukciók tartaléka;
g) az egyéb nyugdíjtechnikai tartalékok.
38. § (1) A nyugdíjtechnikai tartalékot a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek olyan mértékben kell képeznie, hogy az a kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére – az ésszerűség és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói tevékenység tapasztalatai alapján – előreláthatóan fedezetet nyújtson.
(2) A nyugdíjtechnikai tartalékokat negyedévente kell megképezni.
(3) A matematikai tartalék év végére várható értékének eszközfedezetét folyamatosan, de legalább negyedévenként az előre látható kötelezettségeket figyelembe véve meg kell teremteni, és folyamatosan fenn kell tartani annak érdekében, hogy az év végére a szükséges tartalékkal azonos nagyságú, a befektetési előírásoknak megfelelő eszközfedezet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rendelkezésére álljon.
(4) A nyugdíjtechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét a Bit. 119. § (3) bekezdés szerint kiadott jogszabályban foglaltak szerint kell meghatározni azzal, hogy
a) a meg nem szolgált hozzájárulások és tagi kiegészítések tartaléka tekintetében a meg nem szolgált díjak tartalékára vonatkozó előírásokat,
b) a matematikai tartalékokon belül az életbiztosítási díjtartalék, valamint – megrokkanási kockázatot is kezelő nyugdíjkonstrukció esetén – a baleset-, illetve egészségbiztosítási díjtartalékra vonatkozó előírásokat,
c) az eredménytől függő hozzájárulás-visszatérítési tartalék tekintetében az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékra vonatkozó előírásokat,
d) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjkonstrukciók tartaléka tekintetében a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékára vonatkozó előírásokat
kell megfelelően alkalmazni.
(5) A csatlakozásra vonatkozó szerződések alapján fizetett foglalkoztatói hozzájárulásoknak és tagi kiegészítéseknek – ésszerű aktuáriusi feltételezések mellett – elegendőnek kell lenniük a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény valamennyi, e szerződésekkel összefüggésben felmerülő kötelezettségének teljesítésére, illetve a megfelelő nyugdíjtechnikai tartalék képzésére.
39. § (1) A szavatoló tőke a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett hozzájárulások és tagi kiegészítések, illetve a nyugdíjtechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a csatlakozásra vonatkozó szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében folyamatosan legalább a minimális szavatoló tőke szükségletnek megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény minimális szavatoló tőke szükségletének számítását a Bit. 8. számú mellékletének minimális szavatoló tőke szükségletre előírt szabályai szerint kell elvégezni azzal, hogy az életbiztosítási kockázatokra előírt szabályokat az alábbi eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni:
a) az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete cím alatt az R1 eredmény V értékébe a teljes matematikai tartalék beleszámít;
b) az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete cím alatt az a értéke alatt a megrokkanási kockázatot is tartalmazó nyugdíjkonstrukciók nyújtása esetén a hozzájárulásokból ezen kockázatokra becsülhető kockázati hozzájárulási rész értendő; a b értéke alatt a kockázatból a rendes nyugdíjszolgáltatáson felüli kifizetések értendők;
c) a befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és a kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet cím alatt V1 és V2, illetve C3 értékébe a teljes a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjkonstrukciók tartaléka, illetve a teljes fedezeti tartalék, továbbá a C3 értékébe az előbbi tartalékokkal érintett portfólió megfelelő igazgatási költsége beleszámít.
40. § (1) A szavatoló tőkét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.
(2) A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:
a) befizetett jegyzett tőke a g) pontban foglaltak kivételével;
b) a tőketartalék;
c) a lekötött tartalék;
d) az értékelési tartalék húsz százaléka;
e) az eredménytartalék;
f) a mérleg szerinti eredmény; és
g) az osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények.
(3) A (2) bekezdés g) pontja szerinti osztalékelsőbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke közül a kisebbik érték ötven százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe.
(4) A Felügyelet a Bit. 124. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha az ennek fedezetét képező befektetések piaci értéke az előző üzleti év vége óta jelentősen csökkent.
(5) A szavatoló tőke számítása során a (2)–(3) bekezdésekben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:
a) az immateriális javak könyv szerinti értékét,
b) a visszavásárolt saját részvények értékét.
(6) A Bit. 8. számú mellékletében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tőke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje becsült értékéről.
(7) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem nyugdíjszolgáltatásból származó igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.
41. § A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a Bit. 126. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott minimális biztonsági tőke értéke. Egyéb esetekben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonsági tőkéje megegyezik a Bit. 126. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeggel.
42. § (1) A Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát, vagy
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve ha a tartalékok fedezete nem kielégítő.
(2) A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.
(3) A Felügyelet a pénzügyi terv benyújtásától számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére. A határidő egy alkalommal harminc nappal meghosszabbítható.
(4) A pénzügyi terv elutasítása, vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 64. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
43. § (1) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőkéje kevesebb, mint a Bit. 8. számú mellékletében meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.
(2) A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(3) A Felügyelet a szanálási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény szavatoló tőke hiányának megszüntetésére.
(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 64. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
44. § (1) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény működése a tagok érdekeit veszélyezteti, akkor a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt hároméves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.
(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a működési költségek várható alakulását,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,
c) az előzetes mérlegtervet,
d) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezetéhez szükséges befektetések várható alakulását.
(3) A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának kézhezvételétől számított kilencven napon belül a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynek a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.
(4) A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv benyújtásától számított hatvan napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztonságos működésének helyreállítására.
(5) Ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rosszabbodó pénzügyi helyzete a tagok érdekeit veszélyezteti, akkor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében – a pénzügyi helyreállítási terv alapján – a Felügyelet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számára a Bit. 8. számú melléklete szerint számított minimális szavatoló tőke szükségletnél magasabb szavatoló tőke szükségletet is előírhat.
(6) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 65. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.
45. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetéseit saját maga vagy az arra az 5. § (3) bekezdésében foglaltak alapján jogosult szervezet kezeli. Ennek keretében önállóan rendelkezik a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény eszközfedezetét képező befektetéseiről, valamint gondoskodik a kezelésbe vett vagyon e törvényben, valamint a befektetési politikájában meghatározott elvek és szabályok szerinti hasznosításáról és újra befektetéséről.
(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjkonstrukció kezelésével összefüggő tevékenységért kezelési díjat számíthat fel, amely a foglalkoztató által megfizetett hozzájárulásból kerül levonásra.
(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a vagyonkezelési tevékenységét részlegesen vagy teljes egészében kiszervezheti vagyonkezelő szervezethez. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény igazgatósága – kiszervezett vagyonkezelés esetén – köteles a vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni.
(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha
a) a 11. és 17. §-ban foglaltaknak megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik,
b) ezt a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alapszabálya, illetőleg SZMSZ-e tartalmazza,
c) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik.
(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű, értékpapír-forgalmazói vizsgával rendelkező személyt alkalmaz, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség) és legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(6) Nem minősül saját vagyonkezelési tevékenységnek, amennyiben a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelésbe ki nem helyezett befektetett eszközei kizárólag házipénztárban, pénzforgalmi számlán, befektetési számlán vannak elhelyezve.
46. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény befektetési politikáját – az alapszabály rendelkezéseivel összhangban – az igazgatóság alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyona befektetésének célja, alapelvei,
b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által megszerezhető eszközök köre,
c) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény kockázatvállaló képessége, kockázatkezelése, valamint a meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (minimum- és maximumarányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referenciaindexek),
d) a befektetési kockázat mérésének, a befektetési teljesítmény értékelésének módja, és
e) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által kezelt nyugdíjkonstrukciók jellege és futamideje.
