A 4.1.1.19.3 pont c) és d) alpontjában a „6.5.4.3.3 vagy a 6.5.4.3.6” szövegrész helyébe a „6.5.6.3.3 vagy a 6.5.6.3.6” szövegrész lép.
A 4.1.1.19.6 táblázat szövegében az UN 1198, UN 1760, UN 1835, UN 1920, UN 2324, UN 2357, UN 2394, UN 2617, UN 2620, UN 2656, UN 2683, UN 2850, UN 2920, UN 2922, UN 3082, UN 3264, UN 3265, UN 3266, UN 3267 és UN 3271 tételeinél a „61 °C” „60 °C”-ra módosul.
A 4.1.1.19.6 táblázatban az:
UN 1202 tétel első és negyedik sorában a (2b) oszlop bejegyzése a következőre módosul:
„amely megfelel az EN 590:2004 szabványnak vagy lobbanáspontja legfeljebb 100 °C”;
UN 1779 tételhez tartozó (2b) oszlop bejegyzése a következőre módosul:
„85 tömeg%-nál több savtartalommal”;
UN 1791 tételhez tartozó *) megjegyzésének harmadik mondata a következőre módosul:
„Ha a próbát magával a hipoklorit oldattal hajtják végre, ugyanolyan típusú, hipokloritnak ellenálló, de salétromsavval szemben nem ellenálló szellőző-szerkezetek és tömítések (pl. szilikongumiból készültek) is használhatók.”;
UN 1848 tételhez tartozó (2b) oszlop bejegyzése a következőre módosul:
„legalább 10 tömeg%, de 90 tömeg%-nál kevesebb savtartalommal”.
A 4.1.2.1 bekezdés szövegében a „61 °C” „60 °C”-ra módosul.
A 4.1.2.2 bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Minden fém, merev falú műanyag és összetett IBC-t a 6.5.4.4, ill. a 6.5.4.5 bekezdés szerint vizsgálatnak kell alávetni:
a) üzembehelyezés előtt;
b) az üzembehelyezést követően legfeljebb két és fél, ill. öt éves időközönként;
c) javítás és átalakítás után, mielőtt szállításhoz újból felhasználnák.”
A 4.1.2.2 bekezdés második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az IBC-k az utolsó időszakos vizsgálat, ill. felülvizsgálat érvényességének letelte után nem tölthetők meg és nem adhatók át szállításra.”
A 4.1.3.1 bekezdésben az „RR” és a „BB” kódok magyarázata helyébe a következő lép: „csak a RID és az ADR szerinti szállításokra érvényes különleges előírásokra;”
A 4.1.3.6 bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„4.1.3.6 Folyékony és szilárd anyagok szállítására szolgáló nyomástartó tartályok
4.1.3.6.1 Hacsak az ADR-ben másként nincs előírva, minden folyékony és szilárd anyag szállítására használhatók azok a nyomástartó tartályok, amelyek
a) megfelelnek a 6.2 fejezet vonatkozó követelményeinek; ill.
b) a tervezésre, szerkezetre, gyártásra, vizsgálatra vonatkozóan a gyártás országában alkalmazott nemzeti vagy nemzetközi szabványoknak megfelelnek, feltéve, hogy a 4.1.3.6 bekezdés előírásait is betartják, valamint a fémből készült palackok, nagypalackok, gázhordók és palackkötegek kialakítása olyan, hogy a repesztő- és a próbanyomás hányadosa legalább:
i) 1,50 az újratölthető nyomástartó tartályoknál, ill.
ii) 2,00 a nem újratölthető nyomástartó tartályoknál,
kivéve a robbanóanyagokat, a termikusan nem állandó anyagokat, a szerves peroxidokat, az önreaktív anyagokat, az olyan anyagokat, amelyeknél kémiai reakció révén jelentős nyomás alakulhat ki és a radioaktív anyagokat (hacsak a 4.1.9 szakasz nem engedélyezi).
Ez a pont nem vonatkozik a 4.1.4.1 bekezdés P200 csomagolási utasításának 3. táblázatában, valamint a 4.1.4.4 bekezdésben említett anyagokra.
4.1.3.6.2 Minden nyomástartó tartály gyártási típust a gyártási ország illetékes hatóságának jóvá kell hagynia vagy a 6.2 fejezet szerint kell jóváhagyni.
4.1.3.6.3 Hacsak másként nincs előírva, csak olyan nyomástartó tartály használható, amelynek próbanyomása legalább 0,6 MPa.
4.1.3.6.4 Hacsak másként nincs előírva, a nyomástartó tartályt vészlefúvó szerkezettel lehet ellátni, amely úgy van méretezve, hogy túltöltés vagy tűz esetén megakadályozza a tartály szétrobbanását.
A nyomástartó tartály szelepeit úgy kell tervezni és gyártani, hogy eredendően képesek legyenek a sérülések elviselésére anélkül, hogy a tartalom kiszabadulna, vagy a 4.1.6.8 bekezdés a)-f) pontjaiban felsorolt módszerek valamelyikének alkalmazásával védeni kell az olyan sérülésekkel szemben, amelyek a nyomástartó tartály tartalmának véletlen kiszabadulásához vezetnének.
4.1.3.6.5 A nyomástartó tartályt 50 °C-on legfeljebb űrtartalmának 95%-áig szabad megtölteni. Elegendő folyadékmentes szabad teret kell hagyni ahhoz, hogy 55 °C hőmérsékleten a folyadék ne töltse ki teljesen a nyomástartó tartályt.
4.1.3.6.6 Hacsak másként nincs előírva, a nyomástartó tartályt 5 évenként időszakos vizsgálatnak kell alávetni. Az időszakos vizsgálatnak a következőkből kell állnia: külső vizsgálatból, belső vizsgálatból vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott más módszerrel végzett vizsgálatból, nyomáspróbából vagy az illetékes hatóság által engedélyezett azonos hatékonyságú, roncsolásmentes vizsgálatból, beleértve a tartozékok vizsgálatát is (pl. a szelepek, vészlefúvó szerkezetek, ill. olvadó betétek tömörségének vizsgálatát). A nyomástartó tartály az időszakos vizsgálat esedékessége után még szállítható, azonban megtölteni már nem szabad. A nyomástartó tartály javítását a 4.1.6.11 bekezdés követelményei szerint kell végezni.
4.1.3.6.7 A csomagolónak (töltőnek) töltés előtt meg kell vizsgálnia a nyomástartó tartályt, meg kell győződnie arról, hogy a nyomástartó tartály a szállítandó anyagra engedélyezve van és az ADR előírásait betartották. A zárószelepet töltés után le kell zárni, és a szállítás alatt zárva kell maradnia. A feladónak ellenőriznie kell a zárószerkezetek és a szerelvények tömítettségét.
4.1.3.6.8 Újratölthető nyomástartó tartályt csak ugyanolyan anyaggal szabad megtölteni, mint ami előzőleg volt benne, kivéve, ha a töltet megváltoztatásához szükséges műveleteket végrehajtották.
4.1.3.6.9 A 6.2 fejezet előírásainak megfelelő nyomástartó tartályok kivételével a 4.1.3.6 fejezet szerinti, folyékony és szilárd anyagok szállítására szolgáló nyomástartó tartályokat a gyártási ország illetékes hatóságának előírásai szerint kell jelöléssel ellátni.”
A 4.1.4.1 bekezdés P001, P002, P402, P601 csomagolási utasításaiban a „Csak a RID és az ADR szerinti csomagolóeszközökre vonatkozó különleges csomagolási előírás:” szövegrész helyébe a „Csak a RID és az ADR szerinti szállításnál érvényes különleges csomagolási előírás:” lép.
A P001 csomagolási utasítása „Összetett csomagolóeszközök” után a következő új sorral egészül ki:
„Nyomástartó tartályok, feltéve, hogy a 4.1.3.6 bekezdés általános előírásait betartják.”
A P001 csomagolási utasítás PP2 különleges csomagolási előírása helyébe a következő lép:
„PP2 Az UN 3065 anyagaihoz olyan, legfeljebb 250 l űrtartalmú fahordók is használhatók, amelyek nem felelnek meg a 6.1 fejezet előírásainak.”
A P002 csomagolási utasítása „Összetett csomagolóeszközök” után a következő új sorral egészül ki:
„Nyomástartó tartályok, feltéve, hogy a 4.1.3.6 bekezdés általános előírásait betartják.”
A P002 csomagolási utasítás PP37 különleges csomagolási előírása második mondata helyébe a következő lép:
„Minden zsákot fedett járműben vagy zárt konténerben kell szállítani, vagy zárt, merevfalú egyesítőcsomagolásba kell helyezni.”
A P003 csomagolási utasítás a következő különleges csomagolási előírásokkal egészül ki:
„PP17 Az UN 1950 és az UN 2037 tételeknél egy küldeménydarab nettó tömege papírlemez csomagolóeszköz esetén legfeljebb 55 kg, egyéb csomagolóeszköz esetén legfeljebb 125 kg lehet.
PP87 A 327 különleges előírás szerint szállított, UN 1950 hulladék aeroszol csomagolások esetén a csomagolóeszközt a szállítás alatt esetleg szabaddá váló folyadék visszatartására alkalmas eszközzel (pl. felszívóanyaggal) kell ellátni. A csomagolóeszközt megfelelően szellőztetni kell, hogy nyomásnövekedés vagy gyúlékony légkör ne alakulhasson ki.
PP88 Az UN 3473 esetén, ha az üzemanyagcella kazetták a készülékkel egybe vannak csomagolva, akkor a kazettákat vagy belső csomagolásba kell helyezni, vagy a külső csomagolásba olyan párnázóanyag közé, amely megvédi a kazettákat a sérüléstől, amit a kazetták és a készülék elmozdulása vagy a külső csomagolásba való helyezése okozhat.”
A P003 csomagolási utasítás a következő utolsó sorral egészül ki:
„Csak a RID és az ADR szerinti szállításnál érvényes különleges csomagolási előírás:
RR6 Az UN 1950 és az UN 2037 tételek teljes rakományként való szállítása esetén a fémből készült tárgyakat a következőképpen is lehet csomagolni: a tárgyakat alátétre helyezve, alkalmas műanyag fóliával burkolva - amely a megfelelő helyzetben rögzíti - egységekké kell összefogni. Ezeket az egységeket rakodólapon egymásra kell helyezni, és megfelelően rögzíteni kell.
A P200 csomagolási utasítás 5) bekezdése b) pontjában az „Azoknál a nagy nyomáson cseppfolyósított gázoknál, amelyekre a táblázatban nincs adat, a legnagyobb töltési fokot (TF) a következő képlettel kell meghatározni:,” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép:
„Azoknál a nagy nyomáson cseppfolyósított gázoknál és gázkeverékeknél, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat, a legnagyobb töltési fokot (TF) a következő képlettel kell meghatározni:”
A P200 csomagolási utasítás 5) bekezdése c) pontjában az „Azoknál az alacsony nyomáson cseppfolyósított gázoknál, amelyekre a táblázatban nincs adat, a legnagyobb töltési fokot a következő képlettel kell meghatározni:” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép:
„Azoknál a kis nyomáson cseppfolyósított gázoknál és gázkeverékeknél, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat, a legnagyobb töltési fokot a következő képlettel kell meghatározni: ”
A P200 csomagolási utasítás 9) bekezdése a) pontjában a „4C” osztályozási kód helyébe a „4TC” osztályozási kód lép.
A P200 csomagolási utasítás 10) bekezdésének „k” különleges előírása helyébe a következő előírás lép:
„k: A szelepnyílásokat gázzáró dugóval vagy sapkával kell ellátni, ami olyan anyagból készült, amit a nyomástartó tartály tartalma nem támad meg.
Egy palackkötegen belül minden palackot saját zárószeleppel kell ellátni, amelyet a szállítás alatt zárva kell tartani. Töltés után a gyűjtőcsövet légteleníteni kell, át kell öblíteni és le kell zárni.
Az UN 1045 sűrített fluort tartalmazó palackkötegek palackjainál nem szükséges minden palackot leválasztó szeleppel ellátni, ehelyett elegendő a legfeljebb 150 l összes víztérfogatú palack-csoportokra leválasztó szelepet tenni.
A palackoknál, ill. a palackkötegek egyes palackjainál a próbanyomásnak legalább 200 bar-nak kell lennie, és a legkisebb falvastagság alumínium ötvözet esetén 3,5 mm, acél esetén 2 mm lehet. Azok az egyedi palackok, amelyek nem felelnek meg ezeknek a követelményeknek, csak olyan merev, külső csomagolóeszközben szállíthatók, amely az I csomagolási csoport követelményeit kielégíti és kellően megvédi a palackot és szerelvényeit. A gázhordók legkisebb falvastagságát az illetékes hatóságnak kell meghatároznia.
A nyomástartó tartályon nem lehet nyomáscsökkentő szerkezet.
A palackoknak, ill. a palackkötegek egyes palackjainak a víztérfogata legfeljebb 85 liter lehet.
A szelepeknek kúpos menetes csatlakozással közvetlenül a nyomástartó tartályhoz kell csatlakozniuk és képesnek kell lenniük a nyomástartó tartály próbanyomásának elviselésére.
A szelepeknek vagy nem perforált membránnal kialakított, tömítés nélküli típusúnak kell lenniük vagy olyannak, ami megakadályozza a tömítésen keresztüli vagy a tömítés melletti szivárgást.
Kapszulákban történő szállítás nem engedélyezett.
Töltés után minden nyomástartó tartály tömörségét ellenőrizni kell.”
A P200 csomagolási utasítás 10) bekezdésének „l” különleges előírása utolsó mondata helyébe a következő mondat lép:
„Egy külső csomagolásban a legnagyobb netto tömeg legfeljebb 2,5 kg lehet.”
A P200 csomagolási utasítás 10) bekezdésének „n” különleges előírása helyébe a következő lép:
„n: Az UN 2190 sűrített oxigén-difluorid esetén a palackok, ill. a palackköteg egyes palackjai legfeljebb 5 kg gázt tartalmazhatnak.
Az UN 1045 sűrített fluor esetén a palackok, a palackköteg egyes palackjai, ill. a palackköteg palack-csoportjai legfeljebb 5 kg gázt tartalmazhatnak. Az e gázt tartalmazó palackkötegek legfeljebb 150 l összes víztérfogatú palack-csoportokra oszthatók.”
A P200 csomagolási utasítás 10) bekezdésének „z” különleges előírása harmadik bekezdése helyébe a következő lép:
„A 200 ml/m3 vagy annál kisebb LC50 értékkel bíró mérgező gázokra és gázkeverékekre a „k” különleges előírás követelményeit kell betartani, az ilyen gázok szállítása nagypalackban, gázhordóban, ill. MEG-konténerben nem engedélyezett, kivéve az UN 1975 nitrogén-monoxid és dinitrogén-tetroxid keverékét, amely gázhordóban szállítható.”
A P200 csomagolási utasítás 1. és 2. táblázatában az UN 1014, 1015, 1979, 1980, 1981 és 2600 tételekhez tartozó sorok hatályukat vesztik.
A P200 csomagolási utasítás 1. táblázatában a 11. oszlop címe helyébe a következő cím lép: „Legnagyobb üzemi nyomás,barb)”
A P200 csomagolási 2. táblázatában a 3. oszlopban :
az UN 1043 tételhez tartozó bejegyzés helyébe a következő lép:
„4A”
A P200 csomagolási 2. táblázatában a 12. oszlopban :
az UN 2192 tételhez tartozó bejegyzés helyébe a következő lép:
„d, r, q”
az UN 2199 tételhez tartozó bejegyzés helyébe a következő lép:
„d, k, r, q
d, k, r, q”
az UN 2451 tételhez tartozó 10. és 11. oszlopban a 300 bar próbanyomásra és a 0,75 töltési fokra utaló bejegyzés hatályát veszti.
A P200 csomagolási utasítás 10) bekezdése „ta” különleges előírása b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) az illetékes hatóság által elismert belföldi műszaki szabályzat vagy nemzeti szabvány előírásainak megfelelően.”
A P200 csomagolási utasítás 11) bekezdés táblázata negyedik sorának második oszlopában lévő szövegrész helyébe a következő szövegrész lép :
„EN 13365:2002 + A1: 2005”
A P200 csomagolási utasítás 11) bekezdésének táblázata következő előírásokkal egészül ki:
| Követelmények | Hivatkozás | A dokumentum címe | |
| 7) és 10) ta b) | EN 1439:2005 (a 3.5 és a C Függelék kivételével) | LPG-berendezések és -tartozékok. Szállítható, újratölthető, hegesztett és forrasztott acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Ellenőrzési eljárás töltés előtt, közben és után | |
| 7) és 10) ta b) | EN 14794:2005 | LPG-berendezések és -tartozékok. Szállítható, újratölthető alumíniumpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Ellenőrzési eljárás töltés előtt, közben és után |
A 4.1.4.1 bekezdés P204 csomagolási utasítás szövege helyébe a következő lép:
„(törölve)”
A 4.1.4.1 bekezdés P400 csomagolási utasítása (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„1) Nyomástartó tartályok, feltéve, hogy a 4.1.3.6 bekezdés általános előírásait betartják. Csak acélból készült tartályok használhatók, amelyeket üzembe helyezés előtt és azután 10 évente időszakosan legalább 1 MPa (10 bar) nyomással (túlnyomással) kell vizsgálni. Szállítás alatt a folyadéknak inert gázréteg alatt kell lennie, amelynek túlnyomása nem lehet 20 kPa-nál (0,2 bar-nál) kevesebb.”
A 4.1.4.1 bekezdés P401és P402 csomagolási utasításainak 1) bekezdése helyébe a következő lép:
„1) Nyomástartó tartályok, feltéve, hogy a 4.1.3.6 bekezdés általános előírásait betartják. Csak acélból készült tartályok használhatók, amelyeket üzembe helyezés előtt és azután 10 évente időszakosan legalább 0,6 MPa (6 bar) nyomással (túlnyomással) kell vizsgálni. Szállítás alatt a folyadéknak inert gázréteg alatt kell lennie, amelynek túlnyomása nem lehet 20 kPa-nál (0,2 bar-nál) kevesebb.”
A 4.1.4.1 bekezdés P403, a P404 és a P410 csomagolási utasításai az „Összetett csomagolóeszközök” után a következő új sorral egészülnek ki:
„Nyomástartó tartályok, feltéve, hogy a 4.1.3.6 bekezdés általános előírásait betartják.”
A 4.1.4.1 bekezdés P404 csomagolási utasítás
- első mondatában a „2005” tétel hatályát veszti;
- a „3391, 3393 és 3461” szövegrész helyébe a „3391 és 3393” szövegrész lép.
A 4.1.4.1 bekezdés P410 csomagolási utasítása d) lábjegyzetének helyébe a következő lép:
„d) Ezek a csomagolások a II csomagolási csoportba tartozó anyagokhoz csak akkor használhatók, ha fedett járműben vagy zárt konténerben szállítják.”
A 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítása 4. kiegészítő követelménye helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A „ROBBANÓ” járulékos veszély bárcával (5.2.2.2.2 pont, 1 sz. bárca) ellátandó szerves peroxidot vagy önreaktív anyagot tartalmazó küldeménydarabnak meg kell felelnie a 4.1.5.10 és a 4.1.5.11 bekezdésben található előírásoknak.”
A 4.1.4.1 bekezdés P601és P602 csomagolási utasításainak 1) bekezdése helyébe a következő lép:
„1) Olyan, legfeljebb 15 kg bruttó tömegű kombinált csomagolás, amely a következőkből áll:
- legfeljebb 1 liter űrtartalmú, üveg belső csomagolóeszköz(ök), amelyek legfeljebb űrtartalmuk 90%-áig vannak megtöltve, és amelyek zárását valamilyen alkalmas eszközzel zárt helyzetében rögzíteni kell, ami megakadályozza a zárószerkezet kinyílását vagy lazulását a szállítás alatt fellépő ütések vagy rezgések hatására, ezek a belső csomagolóeszközök egyenként
- fémtartályba helyezve, a teljes tartalmuk felszívására elegendő felszívóképes anyaggal és inert párnázóanyaggal körülvéve, a fémtartályok pedig
- 1A2, 1B2, 1N2, 1H2, 1D, 1G, 4A, 4B, 4C1, 4C2, 4D, 4F, 4G vagy 4H2 jelű külső csomagolóeszközbe téve.”
A 4.1.4.1 bekezdés P601és P602 csomagolási utasításainak 4) bekezdése helyébe a következő lép:
„4) Nyomástartó tartályok, feltéve, hogy a 4.1.3.6 bekezdés általános előírásait betartják. A nyomástartó tartályokat üzembe helyezés előtt és azután 10 évente időszakosan legalább 1 MPa (10 bar) nyomással (túlnyomással) kell vizsgálni. A nyomástartó tartályon semmilyen nyomáscsökkentő szerkezet nem lehet. Minden nyomástartó tartályt, amely olyan folyadékot tartalmaz, amelynek LC50 értéke belélegzés esetén 200 ml/m3 (ppm) vagy annál kisebb, olyan záródugóval vagy zárószeleppel kell lezárni, amely megfelel a következő előírásoknak:
a) a záródugónak, ill. zárószelepnek kúpos csavarmenettel közvetlenül a nyomástartó tartályhoz kell csatlakoznia, és a nyomástartó tartály próbanyomását sérülés és szivárgás nélkül ki kell állnia;
b) a zárószelepnek tömítés nélküli, nem-perforált membrános szelepnek kell lennie, kivéve a maró anyagoknál, ahol lehet tömítéssel ellátott szelep is, ha olyan elrendezéssel van gáztömörré téve, ahol a szeleptesthez vagy a nyomástartó tartályhoz rögzített tömítő sapka és a tömítőgyűrű megakadályozza, hogy a tömítésen keresztül vagy amellett szivárogjon az anyag;
c) a zárószelep kimenetét menetes sapkával vagy menetes tömör dugóval és inert tömítóanyaggal kell lezárni;
d) A nyomástartó tartály szerkezeti anyagának, a szelepek, a dugók, a kimeneti sapkák, a kitt és a tömítések anyagának egymással és a tartalommal össszeférhetőnek kell lennie.
Az olyan nyomástartó tartályt, amelynek bármely pontján kisebb a falvastagsága, mint 2,0 mm, illetve az olyat, amelynek a szelepe nincs megfelelő védelemmel ellátva, külső csomagolóeszközbe helyezve kell szállítani. A nyomástartó tartályokat nem szabad sem összekapcsolni, sem gyűjtőcsővel el látni.”
A 4.1.4.1 bekezdés P620 csomagolási utasítása 4. kiegészítő követelménye hatályát veszti.
A 4.1.4.1 bekezdés P650 csomagolási utasítása 2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2) A csomagolásnak legalább három részből kell állnia:
a) elsődleges tartály;
b) másodlagos csomagolás; és
c) külső csomagolás,
A másodlagos és a külső csomagolás közül az egyiknek merevfalúnak kell lennie.”
A 4.1.4.1 bekezdés P650 csomagolási utasítása 4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szállításhoz a következő jelölést kell a külső csomagolás külső felületén elütő színű háttérre, jól látható és tartós módon felvinni. A jelölésnek egy legalább 50x50 mm nagyságú, csúcsára állított négyzet (rombusz) alakúnak kell lennie, a vonal vastagságának legalább 2 mm-nek, a betűk és számok magasságának legalább 6 mm-nek kell lennie. A külső csomagoláson közvetlenül a rombusz alakú jelölés mellett, legalább 6 mm magasságú betűkkel fel kell tüntetni a helyes szállítási megnevezést: „B” KATEGÓRIÁJÚ BIOLÓGIAI ANYAG.”
A 4.1.4.1 bekezdés P650 csomagolási utasítása a következő új 5) bekezdéssel bővül ki, ezzel egyidejűleg az 5)-8) bekezdések számozása 6)-9)-re változik:
„5) A külső csomagolás legalább egy oldalfelületének legalább 100x100 mm méretűnek kell lennie.”
A 4.1.4.1 bekezdés P650 csomagolási utasítása 5) bekezdése [átszámozott 6) bekezdése] helyébe a következő lép:
„6) A kész küldeménydarabnak képesnek kell lennie a 6.3.2.5 bekezdés szerinti, 1,2 m ejtési magassággal végrehajtott ejtőpróba elviselésére, amint azt a 6.3.2.3 és a 6.3.2.4 bekezdés meghatározza. A megfelelő ejtési sorozat után semmi nem szabadulhat ki az elsődleges tartály(ok)ból a másodlagos csomagolásba, az elsődleges tartály(oka)t a felszívóképes anyagnak - ha az elő van írva - továbbra is védenie kell.”
A 4.1.4.1 bekezdés P650 csomagolási utasítása 7) bekezdésének [eredetileg 6) bekezdésének] d) pontjában a „felszívóképes párnázóanyagot” kifejezés helyébe a „felszívóképes anyagot” kifejezés lép.
A 4.1.4.1 bekezdés P650 csomagolási utasítása 7) bekezdése [átszámozott 8) bekezdése] a következő új d) ponttal egészül ki:
„d) Amennyiben nem zárható ki, hogy a szállítás alatt az elsődleges tartályban visszamaradt folyadék lehet jelen, akkor nedvszívó anyagot tartalmazó, folyékony anyaghoz alkalmas csomagolást kell használni.”
A 4.1.4.1 bekezdés P650 csomagolási utasítása a következő új 10) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a 9)-10) bekezdések számozása 11)-12)-re változik:
„10) Ha a küldeménydarabok egyesítőcsomagolásban vannak, az ezen csomagolási
utasítás szerinti küldeménydarab-jelölésnek jól láthatónak kell lennie, vagy az egyesítőcsomagolás külső felületén meg kell ismételni.”
A 4.1.4.1 bekezdés P650 csomagolási utasítása a következő új 13) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a 11) bekezdés számozása 14)-re változik:
„13) A 6.2 osztályba tartozó fertőző anyaggal azonos csomagolóeszközbe nem csomagolható egyéb veszélyes áru, kivéve, ha a fertőző anyag életképességének fenntartásához, stabilizálásához, degenerálódásának megakadályozásához vagy az általa képviselt veszély hatástalanításához szükséges. Egy fertőző anyagot tartalmazó elsődleges tartályba legfeljebb 30 ml mennyiséget szabad a 3, a 8, ill. a 9 osztályba tartozó veszélyes áruból csomagolni. Ha ilyen kis mennyiségű veszélyes árut ezen csomagolási utasítás szerint csomagolnak egybe fertőző anyaggal, az ADR más előírásait nem kell betartani.”
A 4.1.4.1 bekezdés P800 csomagolási utasítása 1) bekezdése helyébe a következő lép:
„1) Nyomástartó tartályok, feltéve, hogy a 4.1.3.6 bekezdés általános előírásait betartják; vagy”
A 4.1.4.1 bekezdés P800 csomagolási utasítása 2) bekezdésében a „2,5 liter” szövegrész helyébe a „3 liter” szövegrész lép.
A 4.1.4.1 bekezdés P802 csomagolási utasítása 4) és 5) bekezdése helyébe a következő lép:
„4) Acélhordó (1A1) legfeljebb 250 liter űrtartalommal;
5) Nyomástartó tartályok, feltéve, hogy a 4.1.3.6 bekezdés általános előírásait betartják.”
A 4.1.4.1 bekezdés P903 csomagolási utasítása második rovata helyébe a következő lép:
„A következő csomagolóeszközök használhatók, feltéve, hogy a 4.1.1 és a 4.1.3 szakasz általános előírásait betartják
A II csomagolási csoport igénybevételi szintjének megfelelő csomagolóeszközök.
Ha a lítium-cellák és -akkumulátorok készülékkel együtt vannak csomagolva, akkor a II csomagolási csoportnak megfelelő papírlemez belső csomagolásokba kell azokat helyezni. Ha a 9 osztályba tartozó lítium-cellák és -akkumulátorok készülékekben vannak, az ilyen készülékeket erős külső csomagolásba kell helyezni, megakadályozva a szállítás alatt a véletlen működésbe lépést.
Ezen kívül az erős, ütésálló házzal rendelkező, 12 kg vagy annál nagyobb bruttó tömegű akkumulátorok és az ilyen akkumulátorokból álló szerelvények erős külső csomagolásba helyezve, védőburkolatba (pl. teljesen zárt csomagolásba vagy farekeszbe) helyezve, egyéb csomagolás nélkül, vagy rakodólapon is szállíthatók. Az akkumulátorok rögzítésének meg kell akadályoznia nem szándékos elmozdulásukat, és a sorkapcsokat a felettük levő tárgyak tömegükkel nem terhelhetik.”
A 4.1.4.1 bekezdés P906 csomagolási utasításban a „3151 és 3152” szövegrész helyébe a következő lép:
„3151, 3152 és 3432”
A 4.1.4.2 bekezdés IBC01 csomagolási utasításában a „Csak a RID és az ADR szerinti IBC-kre vonatkozó különleges csomagolási előírás:” szövegrész helyébe a „Csak a RID és az ADR szerinti szállításnál érvényes különleges csomagolási előírás:” lép.
A 4.1.4.2 bekezdés IBC02 csomagolási utasítása a következő új sorral egészül ki:
„Csak a RID és az ADR szerinti szállításnál érvényes különleges csomagolási előírás:
BB2 Az UN 1203-hoz: az 534 különleges előírástól (lásd a 3.3.1szakaszt) eltérően IBC csak akkor használható, ha a tényleges gőznyomás 50 °C-on legfeljebb 110 kPa, ill. 55 °C-on legfeljebb 130 kPa. ”
A 4.1.4.3 bekezdés LP02 csomagolási utasítása a következő L2 különleges csomagolási előírással egészül ki:
„L2 Az UN 1950 aeroszolokhoz használt nagycsomagolásoknak a III csomagolási csoport követelményeinek kell megfelelniük. A 327 különleges előírás szerint szállított, hulladékká vált aeroszolokhoz használt nagycsomagolásokat ezen kívül olyan eszközzel (pl. nedvszívó anyaggal) kell ellátni, ami a szállítás alatt esetleg szabaddá váló folyadékot képes visszatartani.”
A 4.1.4.4 bekezdés PR1 táblázatában az UN 1366, 1370, 2445, 3051, 3052, 3053 és 3076 tételek hatályukat vesztik.
A 4.1.5.5 bekezdésben a „6.5.4” szám „6.5.6”-ra módosul.
A 4.1.6.4 bekezdésben a „6.2.1.5” szám „6.2.1.6”-ra módosul.
A 4.1.6.5 bekezdés megjegyzésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„Megjegyzés: A palackkötegben levő egyedi palackok zárószelepei a szállítás alatt nyitva lehetnek, kivéve ha a szállított anyagra a P200 csomagolási utasításban a „k” vagy „q” különleges csomagolási előírás vonatkozik”
A 4.1.6.14 pont táblázatában a második oszlop 5. sorában az „ISO 10297:1999 B Melléklet” szövegrész helyébe az „EN ISO 10297:2006 A Melléklet” szövegrész lép, valamint a második és harmadik oszlop 6. sorában szereplő szövegrész hatályát veszti.
A 4.1.8.5 bekezdésben az „UN 3373 diagnosztikai mintára vagy kórházi mintára” szövegrész helyébe az „UN 3373 „B” kategóriájú biológiai anyagra” szövegrész lép.
A 4.1.9.1.3 pont szövege helyébe a következő lép:
„Egy küldeménydarab a radioaktív anyag alkalmazásához szükséges tárgyakon kívül mást nem tartalmazhat. E tárgyak és a küldeménydarab közötti kölcsönhatás a gyártási típusra vonatkozó szállítási feltételek között nem csökkentheti a küldeménydarab biztonságát.”
A 4.1.9.2.2 pont szövege helyébe a következő lép:
„Azoknak az LSA anyagoknak és SCO tárgyaknak, amelyek hasadóanyagok vagy azt tartalmaznak, a 6.4.11.1 bekezdés és a 7.5.11 szakasz CV33 különleges előírás 4.1) és 4.2) pontja vonatkozó előírásainak kell megfelelniük.”
A 4.1.10.4 bekezdés MP5 különleges előírásában az „UN 3373 diagnosztikai mintákat vagy kórházi mintákat a hűtőközegként hozzáadott anyagokat” szövegrész helyébe az „UN 3373 „B” kategóriájú biológiai anyagot és a hűtőközegként hozzáadott anyagokat” szövegrész lép.
A 4.1.10.4 bekezdés MP20 különleges előírásának második mondata helyébe a következő lép:
„Nem csomagolható egybe az 1 osztály más UN szám alá tartozó anyagaival és tárgyaival, kivéve ha az MP24 különleges előírás megengedi.”
A 4.1.10.4 bekezdés MP22 különleges előírásának második mondata helyébe a következő lép:
„Nem csomagolható egybe az 1 osztály más UN szám alá tartozó tárgyaival, kivéve
a) a saját gyújtószerkezetüket, feltéve, hogy a gyújtószerkezet normális szállítási feltételek mellett nem lép működésbe;
b) a C, a D és az E összeférhetőségi csoport tárgyait;
c) ha az MP24 különleges előírás megengedi.”
A 4.1.10.4 bekezdés MP23 különleges előírásának második mondata helyébe a következő lép:
„Nem csomagolható egybe az 1 osztály más UN szám alá tartozó tárgyaival, kivéve
a) a saját gyújtószerkezetüket, feltéve, hogy a gyújtószerkezet normális szállítási feltételek mellett nem lép működésbe;
b) ha az MP24 különleges előírás megengedi.”
A 4.2.1.9.7 pontban a „6.7.3.13.4 bekezdés” szövegrész helyébe a „6.7.2.17.4 bekezdés” szövegrész lép.
A 4.2.1 szakasz a következő 4.2.1.15 bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a 4.2.1.15-4.2.1.18 bekezdések számozása 4.2.1.16-4.2.1.19-re változik:
„4.2.1.15 Kiegészítő előírások a 6.2 osztály anyagainak mobil tartányban történő szállítására (fenntartva)”
A 4.2.2.9 bekezdésben a „6.7.4.12.4 pont” szövegrész helyébe a „6.7.3.13.4 pont” szövegrész lép.
A 4.2.4.2 bekezdésben a „6.2.1.5” helyébe a „6.2.1.6” lép.
A 4.2.5.1.1 pont a következő megjegyzéssel egészül ki:
„Megjegyzés: A MEG-konténerben történő szállításra engedélyezett gázoknál a 3.2 fejezet „A” táblázat 10 oszlopában „(M)” jelölés található.”
A 4.2.5.3 bekezdésben a TP4 különleges előírás szövegében a „(lásd a 4.2.1.15.2 pontot)” szövegrész helyébe a „(lásd a 4.2.1.16.2 pontot)” szövegrész lép.
A 4.2.5.3 bekezdésben a TP33 különleges előírás szövegében a „lásd a 4.2.1.18 bekezdést” szövegrész helyébe a „lásd a 4.2.1.19 bekezdést” szövegrész lép.
A 4.3.2.1 bekezdés a következő 4.3.2.1.7 ponttal egészül ki:
„4.3.2.1.7 A tartány-vizsgálati könyvet (gépkönyvet) a tulajdonosnak vagy az üzemben tartónak kell őriznie, és a könyv dokumentumait az illetékes hatóság kérésére be kell tudnia mutatni. A tartány-vizsgálati könyvet (gépkönyvet) a tartány teljes élettartama alatt vezetni kell, és a tartány használatból való kivonása után még 15 hónapig meg kell őrizni.
Ha a tartány élettartama alatt bármikor megváltozik a tulajdonos vagy az üzemben tartó, a tartány-vizsgálati könyvet (gépkönyvet) az új tulajdonosnak, ill. üzemben tartónak át kell adni.
A tartány időszakos, ill. soron kívüli vizsgálatakor a 6.8.2.4.5 és a 6.8.3.4.16 pontok szerinti próbákat, ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat végző szakértő rendelkezésére kell bocsátani a tartány vizsgálati könyv, ill. minden szükséges dokumentum másolatát .”
A 4.3.3.2.5 pont táblázatának a fejlécében a „Töltési fok” helyébe az „Engedélyezett legnagyobb töltési tömeg az űrtartalom 1 literjére, kg” szöveg lép.
A 4.3.3.2.5 pont táblázatában az UN 1014, 1015, 1979, 1980, 1981 és 2600 tételekhez tartozó sorok hatályukat vesztik.
A 4.3.4.1.2 pont táblázatában az L1.5BN tartánykódhoz tartozó első három tétel helyébe a következők lépnek:
| L1.5BN | 3 | F1 | II gőznyomás 50 °C-on > 1,1 bar | |
| F1 | III lobbanáspont < 23 °C, viszkózus, gőznyomás 50 °C-on > 1,1 bar forráspont > 35 °C | |||
| D | II gőznyomás 50 °C-on > 1,1 bar |
A 4.3.4.1.2 pont táblázatában az L4BN tartánykódhoz tartozó első tétel 4. oszlopban szereplő bejegyzése helyébe a következő lép:
„I, III, forráspont < 35 °C ”
A 4.3.4.1.2 pont táblázatát követő „Tartányrangsor” szövegének első két mondata helyébe a következő lép:
„Olyan tartányok is használhatók, amelyeknek tartánykódja sem ebben a táblázatban, sem a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsen feltüntetve, azzal a feltétellel, hogy a kód minden eleme, az 1-4 részben található betűk, ill. számok legalább azonos biztonsági szintnek felelnek meg, mint a 3.2 fejezet „A” táblázatában feltüntetett kód megfelelő elemei. A biztonsági szintek növekvő sorrendben a következők:
1 rész: A tartány típusa
S → L”
A 4.3.4.1.2 pont táblázatát követő megjegyzés előtti példa szövege a következőre módosul:
„Például:
- az L10CN kóddal ellátott tartány használható olyan anyagokhoz is, amelyekhez az L4BN kód van hozzárendelve;
- az L4BN kóddal ellátott tartány használható olyan anyagokhoz is, amelyekhez az SGAN kód van hozzárendelve.”
Az 5.1.2.1 bekezdés a) és b) pontjának szövege helyébe a következő lép:
„a) Az egyesítőcsomagoláson fel kell tüntetni:
i) az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot, és
ii) a benne levő minden veszélyes áru UN számát, melyek elé az „UN” rövidítést kell írni és el kell helyezni rajta a benne levő küldeménydarabokra az 5.2.2 szakaszban előírt bárcákat,
kivéve, ha az egyesítőcsomagolásban levő minden veszélyes árufajta jelölése és bárcája látható. Ha különböző küldeménydarabokra ugyanolyan jelölés, ill. bárca szükséges, akkor azt az egyesítőcsomagoláson csak egyszer kell feltüntetni, ill. elhelyezni.
Az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot jól láthatóan, olvashatóan, a kiindulási ország valamelyik hivatalos nyelvén kell feltüntetni, és ezenkívül, ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor angol, francia vagy német nyelven is fel kell tüntetni, kivéve, ha a szállításban érintett országok közötti megállapodások mást írnak elő.
b) A következő esetekben az egyesítőcsomagolások két, egymással szemben levő oldalára az 5.2.1.9 bekezdésben ábrázolt, az álló helyzetet jelző nyilakat is el kell helyezni:
- azokra az egyesítőcsomagolásokra, amelyekben olyan küldeménydarabok vannak, amelyeket az 5.2.1.9.1 pont szerint e jelöléssel el kell látni, kivéve, ha a jelölés kívülről látható; és
- azokra az egyesítőcsomagolásokra, amelyekben folyékony anyagot tartalmazó olyan küldeménydarabok vannak, amelyeket az 5.2.1.9.2 pont szerint e jelöléssel nem kell ellátni, kivéve, ha a csomagolóeszközök zárószerkezete az egyesítőcsomagoláson keresztül látható.”
Az 5.1.2.2 bekezdés második mondata hatályát veszti.
Az 5.1.2 szakasz a következő 5.1.2.3 bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 5.1.2.3 bekezdés számozása 5.1.2.4-re változik:
„5.1.2.3 Az olyan küldeménydarabot, amelyen az 5.2.1.9 bekezdés szerinti, álló helyzetet jelző nyilak vannak, a jelölésnek megfelelő helyzetben kell egyesítőcsomagolásba, ill. nagycsomagolásba helyezni.”
Az 5.1.5.1.2 pont c) alpontja helyébe a következő lép:
„c) Minden olyan küldeménydarab esetében, amelyhez az illetékes hatóság engedélye szükséges, biztosítani kell az engedélyben megállapított minden feltétel betartását.”
Az 5.1.5.1.2 e) pontban a „6.4.8.7” helyébe a következő lép: „6.4.8.8”;
Az 5.1.5.2.2 pont c) alpontja helyébe a következő lép:
„c) olyan küldeménydarabok szállításához, amelyek hasadóanyagot tartalmaznak, ha
az egyes küldeménydarabok kritikussági biztonsági mutatószámának összege egy járművön vagy egy konténerben meghaladja az 50-et;”
Az 5.1.5.2.4 d) pont v) alpontja helyébe a következő lép:
„v) a radioaktív tartalom szállítás alatti legnagyobb aktivitását becquerelben (Bq) a hozzátartozó SI-prefixum jelével együtt (lásd az 1.2.2.1 bekezdést). Hasadóanyagoknál az aktivitás helyett a hasadóanyag összes mennyisége is megadható grammban (g) vagy annak többszörösében.”
Az 5.2.1.4 bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagycsomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell megjelölni.”
Az 5.2.1.6 bekezdéshez tartozó 1) lábjegyzet helyébe a következő lép:
„1) A műszaki megnevezés helyett a következő megnevezések is engedélyezettek:
- az UN 1078 hűtőgáz, m.n.n. esetében: F1 keverék, F2 keverék, F3 keverék;
- az UN 1060 metil-acetilén és propadién keverék, stabilizált esetén: P1 keverék, P2 keverék;
- az UN 1965 szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. esetén: A keverék vagy bután, A01 keverék vagy bután, A02 keverék vagy bután, A0 keverék vagy bután, A1 keverék, B1 keverék, B2 keverék, B keverék, C keverék vagy propán.
- az UN 1010 butadiének, stabilizált esetén: 1,2-butadién, stabilizált, 1,3-butadién, stabilizált.
Az 5.2.1.7.4 c) pont befejező része a következőre változik:
„államjelzését2) és vagy a gyártó nevét, vagy a küldeménydarab egyéb azonosítóját, melyet a minta származási országának illetékes hatósága határozott meg.”
Az 5.2.1.7 bekezdés a következő 5.2.1.7.8 ponttal egészül ki:
„5.2.1.7.8 Az illetékes hatóság gyártási minta engedélyéhez, ill. szállítási engedélyéhez kötött küldeménydarabok nemzetközi szállítása esetén, ha az érintett országokban különböző engedélytípusok szükségesek, a jelölést a gyártási minta származási országában kiadott engedélynek megfelelően kell végrehajtani.”
Az 5.2.1 szakasz a következő 5.2.1.8 és 5.2.1.9 bekezdéssel egészül ki:
„5.2.1.8 (fenntartva)
5.2.1.9 Az álló helyzetet jelző nyilak
5.2.1.9.1 Az 5.2.1.9.2 pontban említett esetek kivételével
- azokat a kombinált csomagolásokat, amelyekben a belső csomagolásban folyékony anyag van;
- a szellőző szerkezettel ellátott önálló csomagolóeszközöket; és
- a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására szolgáló mélyhűtő tartályokat
a következő ábrához hasonló vagy az ISO 780:1985 szabványban szereplő leírásnak megfelelő, a küldeménydarab álló helyzetét jelző nyilakkal jól látható módon meg kell jelölni. Az álló helyzetet jelző nyilakat a küldeménydarab két, egymással szemben lévő függőleges oldalára kell feltenni úgy, hogy a nyilak függőlegesen a helyes irányba mutassanak. A jelölésnek négyszögletes alakúnak és a küldeménydarab méretéhez képest jól látható nagyságúnak kell lennie. A nyilak körüli négyszögletes keret feltüntetése tetszőleges.
5.2.1.9.2 Az álló helyzetet jelző nyilakat nem szükséges feltenni
a) a nyomástartó tartályokra, kivéve a zárt mélyhűtő tartályokat;
b) azokra a küldeménydarabokra, amelyekben legfeljebb 120 ml-es belső csomagolás(ok)ban van a veszélyes áru, és a belső és a külső csomagolóeszköz között a teljes folyékony anyag mennyiség felszívására elegendő felszívóképes anyag van;
c) azokra a küldeménydarabokra, amelyekben a 6.2 osztályba tartozó fertőző anyag van legfeljebb 50 ml-es elsődleges tartály(ok)ban;
d) a 7 osztályba tartozó radioaktív anyagot tartalmazó IP-2, IP-3, A, B(U), B(M) és C típusú küldeménydarabokra; és
e) azokra a küldeménydarabokra, amelyekben olyan tárgyak vannak, amelyek bármely irányban elhelyezve szivárgásmentesek (pl. alkoholos vagy higanyos hőmérő, aeroszol, stb).
5.2.1.9.3 Az e bekezdés szerint megjelölt küldeménydarabokon nyilak csak a küldeménydarab megfelelő helyzetének jelzése céljából alkalmazhatók.”
Az 5.2.2.1.7 pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 450 liternél nagyobb űrtartalmú IBC-ket és a nagycsomagolásokat két, egymással szemben levő oldalukon kell bárcával ellátni.”
Az 5.2.2.1.11.2 pont b) alpontja helyébe a következő lép:
„b) Aktivitás:
a radioaktív tartalom szállítás alatti legnagyobb aktivitását becquerelben (Bq) a hozzátartozó SI-prefixum jelével együtt (lásd az 1.2.2.1 bekezdést). Hasadóanyagoknál az aktivitás helyett a hasadóanyag összes mennyisége is megadható grammban (g) vagy annak többszörösében.”
Az 5.2.2.1.11 pont a következő alponttal egészül ki:
„5.2.2.1.11.5 Az illetékes hatóság gyártási minta engedélyéhez, ill. szállítási engedélyéhez kötött küldeménydarabok nemzetközi szállítása esetén, ha az érintett országokban különböző engedélytípusok szükségesek, a bárcákat a gyártási minta származási országában kiadott engedélynek megfelelően kell elhelyezni.”
Az 5.2.2.1.12 pont hatályát veszti.
Az 5.2.2.2.1 pont a következő megjegyzéssel egészül ki:
„Megjegyzés: Az 5.2.2.2.2 pontban - ahol indokolt - a bárcák az 5.2.2.2.1.1 pontban előírtak szerint szaggatott külső határvonallal vannak ábrázolva. Ez nem szükséges akkor, ha a bárca elütő színű háttéren van.”
Az 5.2.2.2.1.1 pont helyébe a következő lép:
„A bárcák csúcsára állított négyzet (rombusz) alakúak, legalább 100 x 100 mm nagyságúak. A szélekkel párhuzamosan, azoktól 5 mm távolságra a bárcán lévő jelképpel azonos színű vonal fut körbe. A bárcákat elütő színű háttérre kell feltenni vagy pedig a külső szélét szaggatott vagy folytonos határvonallal kell jelölni. Ha a küldeménydarab mérete úgy kívánja, a bárcák méretei csökkenthetők, feltéve, hogy jól láthatók maradnak.”
Az 5.2.2.2.1.2 pont a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A 2 osztály gázaihoz használt, tisztítatlan, üres nyomástartó tartályok újratöltés, vizsgálat, az érvényes előírásoknak megfelelő, új bárcával való ellátás vagy a nyomástartó tartály ártalmatlanítása céljából úgy is szállíthatók, ha elavult vagy sérült bárcákkal vannak jelölve.”
Az 5.2.2.2.1.3 pont első mondata helyébe a következő lép:
„A bárcák két félre vannak osztva.”
Az 5.2.2.2.2 pontban az 5.2 számú bárca és az alatta lévő szöveg a következőre módosul:
„
(5.2 sz. bárca)
A jelkép (láng): fekete vagy fehér;
a háttér: felső fél: vörös; alsó fél: sárga;
’5.2’ számjegyek az alsó sarokban”
Az 5.2.2.2.2 pontban a 11 számú bárca és az alatta lévő szöveg hatályát veszti.
Az 5.3.1.1.1 pont a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A nagybárcákat elütő színű háttérre kell feltenni vagy pedig a külső szélét szaggatott vagy folytonos határvonallal kell jelölni.”
Az 5.3.1.1.2 pont a végén a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Az 1.4 alosztály S összeférhetőségi csoportjába tartozó robbanóanyagok és -tárgyak szállítása esetén nincs szükség nagybárcára.”
Az 5.3.1.5.1 pont helyébe a következő rendelkezés lép :
„Az 1.4 alosztály S összeférhetőségi csoportjába tartozók kivételével az 1 osztály anyagait és tárgyait tartalmazó küldeménydarabokat szállító járműveknél a nagybárcákat a járművek mindkét oldalára és hátuljára kell elhelyezni.”
Az 5.3.1.5.2 pontban a „küldeménydarabokban” kifejezés helyébe a „csomagolóeszközökben” kifejezés lép, és az e ponthoz tartozó megjegyzés hatályát veszti.
Az 5.3.2.1.1 pontban első mondata helyébe a következő lép:
„A veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az 5.3.2.2.1 pontnak.”
Az 5.3.2.1.5 pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.3.2.1.5 Ha a szállító járművön levő konténerre, MEG-konténerre, tankkonténerre vagy mobil tartányra erősített, az 5.3.2.1.2, ill. az 5.3.2.1.4 pontban előírt narancssárga táblák kívülről nem láthatók tisztán, akkor ugyanolyan táblákat kell elhelyezni a jármű mindkét oldalára.”
Az 5.3.2.1.6 pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.3.2.1.6 Az olyan szállítóegységen, amelyben csak egy anyagot szállítanak, az 5.3.2.1.2, az 5.3.2.1.4 és az 5.3.2.1.5 pontban előírt narancssárga táblákra nincs szükség, ha az 5.3.2.1.1 pont szerinti, elöl és hátul elhelyezett táblákon a szállított anyagra a 3.2 fejezet „A” táblázat 20 oszlopában előírt veszélyt jelölő és 1 oszlopában előírt UN szám fel van tüntetve.”
Az 5.3.2.1.7 pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.3.2.1.7 Az 5.3.2.1.1 - 5.3.2.1.5 pont előírásai érvényesek az üres, tisztítatlan, nem gáztalanított, ill. nem fertőtlenített rögzített vagy leszerelhető tartányokra, tankkonténerekre, MEG-konténerekre, mobil tartányokra és battériás járművekre, valamint az ömlesztett áru szállítására használt, üres, tisztítatlan vagy nem fertőtlenített járművekre és konténerekre is.”
Az 5.3.2.2.1 pont szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.3.2.2.1 A narancssárga táblának fényvisszaverőnek kell lennie , az alapja 40 cm, a magassága 30 cm legyen. A táblán 15 mm széles fekete szegélynek kell lenni. A táblát az időjárás viszontagságainak ellenálló és a jelölés tartósságát biztosító anyagból kell készíteni. A tábla 15 percig tartó égés esetén sem válhat le a tartójáról. A narancssárga tábla középen egy 15 mm széles, vízszintes, fekete vonallal megosztható. Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 300 mm szélességig és 120 mm magasságig, a fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető.
A szilárd veszélyes anyag ömlesztett szállítására használt konténereknél, a tankkonténereknél, a MEG-konténereknél és a mobil tartányoknál az 5.3.2.1.2, az 5.3.2.1.4 és az 5.3.2.1.5 pontban előírt táblákat öntapadó fóliával, festéssel vagy bármely más, egyenértékű megoldással lehet helyettesíteni.
Ennek az alternatív jelöléseknek meg kell felelnie az ebben a bekezdésben felsorolt feltételeknek, kivéve az 5.3.2.2.1 és az 5.3.2.2.2 pontban említett, tűzállóságra vonatkozó előírásokat.”
(A megjegyzés szövege változatlan.)
Az 5.3.2.3.2 pont szövegében a 30, 36, 38, 63, 638, 639, 663, 83, X83, 839, X839 és 883 veszélyt jelölő számoknál a „61 °C” „60 °C”-ra módosul. (13 helyen)
Az 5.4.1.1.1 pont b) alpontja a következőkre módosul:
„b) a helyes szállítási megnevezést, amint azt a 3.1.2 szakasz meghatározza, szükség esetén (lásd a 3.1.2.8.1 pontot) a zárójelbe tett műszaki megnevezéssel kiegészítve (lásd a 3.1.2.8.1.1 pontot);”
Az 5.4.1.1.1 pont c) alpontjának második francia bekezdése a következő megjegyzéssel egészül ki:
„Megjegyzés: A 7 osztály járulékos veszélyekkel rendelkező anyagaira lásd a 3.3 fejezetben a 172 különleges előírást.”
Az 5.4.1.1.1 pont c) alpontjának harmadik francia bekezdésének első mondata a következőkre módosul:
„- a többi osztály anyagai és tárgyai esetén a 3.2 fejezet „A” táblázat 5 oszlopában feltüntetett , ill. a 6 oszlopában feltüntetett különleges előírás alapján szükséges bárca számát.”
Az 5.4.1.1.1 pont e) alpontja a következőkre módosul:
„küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok számát és fajtáját. A csomagolóeszköz UN kódjelét csak a küldeménydarab-fajta leírásának kiegészítéseként lehet használni [pl. egy láda (4G)];”
Az 5.4.1.1.1 pont f) alpontja a következőkre módosul:
„f) a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és - ha van - csomagolási csoporthoz tartozó árunként;”
(A megjegyzés változatlan.)
Az 5.4.1.1.1 pont h) alpontja a következőkre módosul:
„h) a címzett(ek) nevét és címét. Ehelyett, ha a veszélyes árut több, olyan címzetthez szállítják, akik a szállítás megkezdésekor még nem ismertek, a „járműről történő értékesítés” szavakat lehet beírni;”
Az 5.4.1.1.1. pont i) alpontjának második és harmadik mondata helyébe a következő lép:
„Az egyes információk helye és sorrendje a fuvarokmányban tetszőleges, kivéve, hogy az a), b), c) és d) pont szerinti adatokat ebben a sorrendben [azaz a), b), c), d) sorrendben] kell beírni, minden más információ közbeszúrása nélkül, kivéve amit az ADR előír. Ilyen megengedett veszélyes áru leírás például
„UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), I” vagy
„UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), PG I” .”
Az 5.4.1.1.3 pontban a példák helyébe a következő lép:
„„HULLADÉK, UN 1230 METANOL, 3 (6.1), II” vagy
„HULLADÉK, UN 1230 METANOL, 3 (6.1), PG II” vagy
„HULLADÉK, UN 1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. (toluol és etil-alkohol), 3, II” vagy
„HULLADÉK, UN 1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. (toluol és etil-alkohol), 3, PG II”.”
Az 5.4.1.1.6 pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.4.1.1.6 A üres, tisztítatlan eszközökre vonatkozó különleges előírások
5.4.1.1.6.1 A 7 osztály kivételével a többi osztály veszélyes áruinak maradékát tartalmazó, üres, tisztítatlan eszközök esetében a fuvarokmányban az 5.4.1.1.1 b) pontban előírt helyes szállítási megnevezés előtt vagy után az „ÜRES, TISZTÍTATLAN” vagy az „UTOLSÓ RAKOMÁNY MARADÉKA” szavakat kell feltüntetni. Emellett az 5.4.1.1.1. f) pont előírásait nem kell alkalmazni.
5.4.1.1.6.2 Az 5.4.1.1.6.1 pont különleges előírása helyett az 5.4.1.1.6.2.1, az 5.4.1.1.6.2.2, ill. az 5.4.1.1.6.2.3 pont előírásai értelemszerűen alkalmazhatók.
5.4.1.1.6.2.1 A 7 osztály kivételével a többi osztály veszélyes áruinak maradékát tartalmazó, üres, tisztítatlan csomagolóeszközök esetében, beleértve a legfeljebb 1000 l űrtartalmú, üres, tisztítatlan gáztartályokat is, a fuvarokmányban az 5.4.1.1.1 a), b) c) d), e) és f) pont szerinti adatok helyett értelemszerűen az „ÜRES CSOMAGOLÓESZKÖZ”, „ÜRES TARTÁLY”, „ÜRES IBC”, ill. „ÜRES NAGYCSOMAGOLÁS” bejegyzés valamelyike szerepel, amit az utolsó berakott árura az 5.4.1.1.1 c) pontban meghatározott információ követ. Lásd a következő példát:
„ÜRES CSOMAGOLÓESZKÖZ, 6.1 (3)”.
Ha az utolsó berakott veszélyes áru a 2 osztályba tartozó áru volt, akkor az 5.4.1.1.1 c) pontban meghatározott információ a helyett az osztály száma: „2” is bejegyezhető.
5.4.1.1.6.2.2 A 7 osztály kivételével a többi osztály veszélyes áruinak maradékát tartalmazó, üres, tisztítatlan eszközök - a csomagolóeszközök kivételével -, és az 1000 l-nél nagyobb űrtartalmú, üres, tisztítatlan gáztartályok esetében a fuvarokmányban az 5.4.1.1.1 a)-d) pont szerinti adatok előtt értelemszerűen az „ÜRES TARTÁNYJÁRMŰ”, „ÜRES LESZERELHETŐ TARTÁNY”, „ÜRES TANKKONTÉNER”, „ÜRES MOBIL TARTÁNY”, „ÜRES BATTÉRIÁS JÁRMŰ”, „ÜRES MEG-KONTÉNER”, „ÜRES JÁRMŰ”, „ÜRES KONTÉNER”, ill. „ÜRES TARTÁLY” bejegyzés valamelyike szerepel, amit az „UTOLSÓ RAKOMÁNY:” szavak követnek. Emellett az 5.4.1.1.1. f) pont előírásait nem kell alkalmazni. Lásd a következő példát:
„ÜRES TARTÁNYJÁRMŰ, UTOLSÓ RAKOMÁNY: UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), I” vagy
„ÜRES TARTÁNYJÁRMŰ, UTOLSÓ RAKOMÁNY: UN 1098 ALLIL-ALKOHOL, 6.1 (3), PG I”.
5.4.1.1.6.2.3 A 7 osztály kivételével a többi osztály veszélyes áruinak maradékát tartalmazó, üres, tisztítatlan eszközöknek a feladóhoz történő visszaszállítása esetén az a fuvarokmány is használható, amellyel a veszélyes árut szállították. Ilyen esetben a mennyiség feltüntetését érvényteleníteni kell (áthúzással, törléssel vagy más módon) és helyette az „üres, tisztítatlan vissza” szavakat kell beírni.
5.4.1.1.6.3 a) Ha az üres, tisztítatlan tartányokat, battériás járműveket vagy MEG-konténereket a 4.3.2.4.3 pont szerint a legközelebbi olyan helyre szállítják, ahol a tisztítás vagy javítás elvégezhető, a következő kiegészítő bejegyzést kell a fuvarokmányba tenni: „A 4.3.2.4.3 pont szerinti szállítás”.
b) Ha az üres, tisztítatlan járműveket vagy konténereket a 7.5.8.1 bekezdés szerint a legközelebbi olyan helyre szállítják, ahol a tisztítás vagy javítás elvégezhető, a következő kiegészítő bejegyzést kell a fuvarokmányba tenni: „A 7.5.8.1 bekezdés szerinti szállítás”. ”
Az 5.4.1.2.1 d) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
d) Ha a B és a D összeférhetőségi csoport anyagait és tárgyait tartalmazó küldemény-darabokat a 7.5.2.2 bekezdés előírásai szerint ugyanabba a járműbe együvé rakják, a a 7.5.2.2 bekezdés táblázatához fűzött a) lábjegyzet szerinti elválasztott rekeszek vagy különleges védőburkolat-rendszerre vonatkozóan az illetékes hatóság jóváhagyásának másolatát a fuvarokmányhoz kell csatolni. Ezt a feladási ország valamelyik hivatalos nyelvén és ezenkívül, ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor angol, francia vagy német nyelven kell szövegezni, kivéve, ha a szállítás által érintett országok közötti megállapodások, ha ilyenek vannak, másként rendelkeznek.”
Az 5.4.1.2.2 pont a) alpontja a következő mondattal egészül ki:
„Nem szükséges megadni a keverék összetételét, ha az 581, 582 vagy 583 különleges előírás által engedélyezett műszaki megnevezést használják a helyes szállítási megnevezés kiegészítéseként.”
Az 5.4.1.2.3.3 pont utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az illetékes hatóság szállítási feltételeket tartalmazó jóváhagyásának másolatát a fuvarokmányhoz kell csatolni. Ezt a feladási ország valamelyik hivatalos nyelvén és ezenkívül, ha ez a nyelv nem az angol, a francia vagy a német, akkor angol, francia vagy német nyelven kell szövegezni, kivéve, ha a szállítás által érintett országok közötti megállapodások, ha ilyenek vannak, másként rendelkeznek.”
Az 5.4.1.2.5 pont a következő, új 5.4.1.2.5.3 ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 5.4.1.2.5.3 pont számozása 5.4.1.2.5.4-re módosul:
„5.4.1.2.5.3 Az illetékes hatóság gyártási minta engedélyéhez, ill. szállítási engedélyéhez kötött küldeménydarabok nemzetközi szállítása esetén, ha az érintett országokban különböző engedélytípusok szükségesek, az 5.4.1.1.1 pontban előírt UN számot és helyes szállítási megnevezést a gyártási minta származási országában kiadott engedélynek megfelelően kell megadni.”
Az 5.4.2 szakaszhoz tartozó 5) lábjegyzetben az „UN/ECE és UN-ECE” betűszavak helyébe az „UNECE” betűszó lép.
Az 5.4.4 szakaszban a multimodális veszélyes áru nyomtatvány *-gal jelzett megjegyzésének szövege helyébe a következő lép:
„* VESZÉLYES ÁRUKNÁL fel kell tüntetni: az UN számot, a helyes szállítási megnevezést, a veszélyességi osztályt, a csomagolási csoportot (ha létezik) és a vonatkozó belföldi és nemzetközi szabályozások szerint szükséges minden más információt.”
Az 5.5.1 szakasz helyébe a következő lép:
„5.5.1 (törölve)”
Az 5.5.2.1 bekezdés helyébe a következő lép:
„5.5.2.1 Az UN 3359 gázosítószer hatása alatt álló egység (jármű, konténer vagy tartány) szállításához a fuvarokmánynak tartalmaznia kell az 5.4.1.1.1 pontban előírt adatokat, a gázosítás időpontját és a használt gázosítószer típusát és mennyiségét. Ezenkívül utasításokat kell adni az esetleges visszamaradó gázosítószer és a gázosítóeszköz (ha ilyen van) ártalmatlanítására vonatkozóan. Ezeket az adatokat a feladási ország valamelyik hivatalos nyelvén és ha ez a nyelv nem az angol, a német vagy a francia, akkor angol, német vagy francia nyelven is fel kell tüntetni, kivéve, ha a szállítás által érintett országok közötti megállapodások, ha ilyenek vannak, másként rendelkeznek.”
A 6.1.2.5 bekezdésben a „2 Fahordó” szövegrész helyébe a „2 (Fenntartva)” szövegrész lép.
A 6.1.2.7 bekezdés táblázatában a „2 Fahordó”-hoz tartozó sor helyébe a „(Fenntartva)” szövegrész lép.
A 6.1.3.1 bekezdés d) pontjának megjegyzése hatályát veszti.
A 6.1.3.1 bekezdés g) pontjában „a gyártó neve vagy jele” szövegrész helyébe „a gyártó neve” szövegrész lép.
A 6.1.4.6 bekezdés helyébe a következő lép:
„6.1.4.6 (Törölve)”
A 6.1.4.8.8 pont a szöveg végén a következő megjegyzéssel egészül ki:
„Megjegyzés: A „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Anyagában hasznosított (visszaforgatott) műanyag” c. ISO 16103:2005 szabvány további útmutatást ad a visszaforgatott műanyagok használatának engedélyezési eljárására.”
A 6.1.5.1.6 pont helyébe a következő lép:
„6.1.5.1.6 (fenntartva)
Megjegyzés: Egy külső csomagolóeszközbe különböző típusú belső csomagolóeszközök elhelyezésére, ill. a belső csomagolóeszköz változatokra vonatkozóan lásd a 4.1.1.5.1 pontot.”
A 6.1.5.2.4 pont helyébe a következő lép:
„6.1.5.2.4 (fenntartva)”
A 6.1.5.2.5 pont megjegyzésében a „nagy vagy közepes molekulatömegű” szövegrész hatályát veszti.
A 6.1.5.2.6 pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„6.1.5.2.6 A 6.1.4.8 bekezdés szerinti, polietilénből készült hordóknál és kannáknál, valamint - ha szükséges - a 6.1.4.19 bekezdés szerinti, polietilénből készült összetett (műanyag) csomagolóeszközöknél a töltőanyaggal való kémiai összeférhetőség a 4.1.1.19 bekezdés alapján hozzárendelt standard-folyadék(ok)kal is bizonyítható a következők szerint (lásd a 6.1.6 szakaszt is).
A standardfolyadékok a polietilénnél fellépő károsító folyamatok (így a lágyulás duzzadás révén, a feszültségkorrózió, a molekula degradációs reakciók és ezek kombinációi) szempontjából reprezentálják a szállítandó anyagot. E csomagolóeszközök kielégítő kémiai összeférhetősége bizonyítható háromhetes 40 °C-on végzett tárolással a megfelelő standardfolyadékkal feltöltve; az ezen eljárással végzett tárolásra nincs szükség, ha standardfolyadékként víz van megadva. Ugyancsak nem szükséges tárolni a halmazolási próbához használt mintadarabokat, ha standardfolyadékként nedvesítőszer oldat vagy ecetsav van megadva.
A tárolás első és utolsó 24 órája alatt a mintadarabokat zárószerkezetükkel lefelé kell állítani. A szellőző-szerkezettel ellátott csomagolóeszközöket azonban egy-egy alkalommal csak öt percig kell ilyen helyzetben tartani. A tárolás után a mintadarabokat a 6.1.5.3 - 6.1.5.6 bekezdésben előírt próbáknak kell alávetni.
Az 5.2 osztályba tartozó, 40%-nál nagyobb peroxid-tartalmú terc-butil-hidroperoxid és a peroxi-ecetsavak esetében az összeférhetőségi vizsgálat standardfolyadékkal nem végezhető el. Ezeknél az anyagoknál a kielégítő kémiai összeférhetőség bizonyításához a mintadarabot a szállítani kívánt anyaggal megtöltve hat hónapon keresztül kell szobahőmérsékleten tárolni.
A polietilénből készült csomagolóeszközökre e pont szerinti eljárás alapján kapott eredmények azokra a hasonló gyártási típusokra is elfogadhatók, amelyek belső felülete fluorozott.”
A 6.1.5.2.7 pontban a „nagy vagy közepes molekulatömegű” szövegrész hatályát veszti.
A 6.1.5.3.1 pont táblázatában a „Csomagolóeszköz” oszlopban a „Fahordó” szövegrész hatályát veszti.
A 6.1.5.3.1 pont táblázatában a „d) Zsák - egyrétegű, oldalvarrat nélkül, vagy többrétegű” sorhoz tratozó második oszlopban a próbadarabok száma: három.
A 6.1.5.7 bekezdés címében a „61 °C” „60 °C”-ra módosul.
A 6.1.5.7.2 és a 6.1.5.7.3 pontban a „nagy molekulatömegű” szövegrész hatályát veszti
A 6.1.6 szakasz címében a „nagy vagy közepes molekulatömegű” szövegrész hatályát veszti, valamint a „6.5.4.3.5” hivatkozás „6.5.6.3.5”-re módosul.
A 6.1.6.1 bekezdés a) pontja második albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Alkil-benzol-szulfonát 1% - os vizes oldatát vagy nonil-fenol-etoxilát 5% - os vizes oldatát kell használni, amelyet a vizsgálatokhoz történő első felhasználás előtt legalább 14 napig 40 °C-on előtárolásnak kell alávetni. Az oldat felületi feszültségének 23 °C-on 31 ... 35 mN/m-nek kell lennie.”
A 6.1.6.1 bekezdés f) pontja a következő harmadik mondattal egészül ki:
„Ha a megfelelő kémiai összeférhetőség nedvesítőszer oldattal vagy salétromsavval bizonyított, a gyártási típust nem szükséges vízzel vizsgálni.”
A 6.2.1.3.3.5.4 pont 1. lábjegyzete helyébe a következő lép:
„1) Lásd például a CGA S-1.2-2003 „Pressure Relief Device Standards - Part 2 - Cargo and Portable Tanks for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok - 2. rész - Árutartányok és mobil tartányok sűrített gázokhoz) és az S-1.1-2003 „Pressure Relief Device Standards - Part 1 - Cylinders for Compressed Gases” (Nyomáscsökkentő szerkezet szabványok - 1. rész - Sűrített gáz palackok) kiadványt.”
A 6.2.1.6.1 pont c) alpontja helyébe a következő lép:
„c) a menetek vizsgálatára, ha korrózió jelei mutatkoznak vagy ha a szerelvényeket eltávolították;”
A 6.2.1.6.1 pont d) alpontja 2. megjegyzése helyébe a következő lép:
„2. A jóváhagyó ország illetékes hatósága2) által elismert vizsgáló és tanúsító szervezet hozzájárulása esetén a palackok, ill. nagypalackok folyadéknyomás-próbája akusztikus emissziós vizsgálaton, ultrahangos vizsgálaton vagy az akusztikus emissziós és az ultrahangos vizsgálat kombinációján alapuló, egyenértékű vizsgálattal helyettesíthető.”
A 6.2.1.7.2 pont f) alpontja helyébe a következő lép:
„f) az üres nyomástartó tartály tömegét, beleértve minden tartósan felszerelt szerkezeti alkatrészt (pl. nyakgyűrűt, talpgyűrűt stb.) kilogrammban kifejezve, ami után a „KG” mértékegységet is ki kell írni. Ez a tömeg nem tartalmazza a szelep, a szelepsapka vagy a szelepvédő, az esetleges bevonat tömegét, sem acetilénnél a porózus anyag tömegét. A tömeget az utolsó jegyre felfelé kerekített három értékes számjegyre kell megadni. Az 1 kg-nál könnyebb palackok esetén az üres tömeget az utolsó jegyre felfelé kerekített két értékes számjegyre kell megadni. Az UN 1001 oldott acetilén és az UN 3374 oldószermentes acetilén esetén legalább egy tizedesjegyet, az 1 kg-nál könnyebb nyomástartó tartályoknál legalább két tizedesjegyet kell feltüntetni.
Ez a jelölés nem szükséges az UN 1965 cseppfolyósított szénhidrogén-gáz keverék, m.n.n. gázokhoz használt nyomástartó tartályokon;”
A 6.2.1.7.2 pont i), j) és k) alpontja helyébe a következő lép:
„i) a víztérfogatot literben kifejezve, ami után az „L” mértékegységet is ki kell írni. A cseppfolyósított gázokhoz használt nyomástartó tartályokon a literben kifejezett víztérfogatot az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre kell megadni. Ha a legkisebb vagy névleges víztérfogat egész szám, a tizedesvessző utáni számjegyek elhagyhatók;
j) az UN 1001 oldott acetilénhez használt nyomástartó tartályokon az üres tartály, a töltés alatt is rajta levő szerelvények és alkatrészek, az esetleges bevonat, valamint a porózus anyag, az oldószer és a telítési gáz tömegének összegét kg-ban kifejezve, az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre, ami után a „KG” mértékegységet is ki kell írni. Legalább egy tizedesjegyet kell feltüntetni, az 1 kg-nál könnyebb nyomástartó tartályoknál a tömeget az utolsó jegyre lefelé kerekített két értékes számjegyre kell megadni;
k) az UN 3374 oldószermentes acetilénhez használt nyomástartó tartályokon az üres tartály, a töltés alatt is rajta levő szerelvények és alkatrészek, az esetleges bevonat, valamint a porózus anyag tömegének összegét kg-ban kifejezve, az utolsó jegyre lefelé kerekített három értékes számjegyre, ami után a „KG” mértékegységet is ki kell írni. Legalább egy tizedesjegyet kell feltüntetni, az 1 kg-nál könnyebb nyomástartó tartályoknál a tömeget az utolsó jegyre lefelé kerekített két értékes számjegyre kell megadni.”
A 6.2.1.7.7 pont helyébe a következő lép:
„Az illetékes hatóság hozzájárulásával az utolsó időszakos vizsgálat dátuma és a szakértő bélyegzője a palackhoz erősített olyan, alkalmas anyagból készült gallérra is beüthető, amelyet a szelepnek a palackra való felszerelésekor rögzítenek, és amely gallér csak a szelepnek a palackról való leszerelése után távolítható el.”
A 6.2.2 szakasz táblázata helyébe a következő táblázat lép:
| „ | |||
| Hivatkozás | A dokumentum címe | A vonatkozó bekezdés | |
| anyagokra | |||
| EN 1797:2001 | Kriogén tartályok. Gáz és szerkezeti anyag összeférhetősége | 6.2.1.2 | |
| EN ISO 11114-1:1997 | Szállítható gázpalackok. Gázpalack és palackszelep szerkezeti anyagainak megfelelősége a gáztöltetnek. 1. rész: Fémek | 6.2.1.2 | |
| EN ISO 11114-2:2000 | Szállítható gázpalackok. Gázpalack és palackszelep szerkezeti anyagainak megfelelősége a gáztöltetnek. 2. rész: Nemfémes anyagok | 6.2.1.2 | |
| EN ISO 11114-4:2005 (az 5.3 fejezet C módszer kivételével) | Szállítható gázpalackok. A palack- és a szelepanyagok összeférhetősége a gáztartalommal. 4. rész: A hidrogénridegedésnek ellenálló fémanyagok kiválasztásának vizsgálati módszerei | 6.2.1.2 | |
| tervezésre és gyártásra | |||
| 84/525/EGK Irányelv, I Melléklet, 1-3. rész | A Tanács irányelve a tagállamok varrat nélküli acél gázpalackokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| 84/526/EGK Irányelv, I Melléklet, 1-3. rész | A Tanács irányelve a tagállamok varrat nélküli, ötvözetlen alumíniumból és alumíniumötvözetből készült gázpalackokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| 84/527/EGK Irányelv, I Melléklet, 1-3. rész | A Tanács irányelve a tagállamok hegesztett, ötvözetlen acél gázpalackokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 1442:1998/A2:2005 | Szállítható, újratölthető hegesztett acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 1800:1998 / AC: 1999 | Szállítható gázpalackok. Acetilénpalackok. Alapkövetelmények és fogalommeghatározások | 6.2.1.1.2 | |
| EN 1964-1:1999 | Szállítható gázpalackok. Legalább 0,5 l, de legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható, varrat nélküli, acél gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai. 1. rész: 1100 MPa-nál kisebb Rm értékű acélból készült, varrat nélküli palackok | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 1975:1999 +A1:2003 | Szállítható gázpalackok. Alumíniumból és alumíniumötvözetből készült, varrat nélküli, legalább a 0,5 l és legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN ISO 11120:1999 | Gázpalackok. A 150 l - 3000 l űrtartalmú, újratölthető, varrat nélküli acélpalackok sűrített gáz szállítására. Kialakítás, kivitelezés és vizsgálat | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 1964-3:2000 | Szállítható gázpalackok. Legalább 0,5 l, de legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható, varrat nélküli, acél gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai. 3. Rész: 1100 MPa-nál kisebb Rm értékű korrózióálló acélból készült varrat nélküli palackok | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 12862:2000 | Szállítható gázpalackok. Újratölthető, szállítható, alumínium ötvözetből készült, hegesztett gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 1251-2:2000 | Kriogén tartályok. Szállítható, vákuumszigetelésű, legfeljebb 1000 l űrtartalmú tartályok. 2. rész: Tervezés, gyártás, ellenőrzés és vizsgálat | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 12257:2002 | Szállítható gázpalackok. Palástfelületen erősített, varrat nélküli kompozitpalackok | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 12807:2001 (az A melléklet kivételével) | Szállítható, újratölthető, forrasztott acél gázpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 1964-2:2001 | Szállítható gázpalackok. Legalább 0,5 l, de legfeljebb 150 l űrtartalmú, újratölthető, szállítható, varrat nélküli, acél gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai. 2. Rész: Legalább 1100 MPa Rm értékű acélból készült, varrat nélküli palackok | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 13293:2002 | Szállítható gázpalackok. Szállítható, újratölthető, varrat nélküli, mangántartalmú normalizált szénacélból készült gázpalackok tervezési és szerkezeti előírásai sűrített, cseppfolyósított és oldott gázokhoz legfeljebb 0,5 l, illetve szén-dioxid gázhoz legfeljebb 1 l űrtartalomig | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 13322-1:2003 +A1:2006 | Szállítható gázpalackok. Újratölthető, hegesztett acélpalackok. Tervezés és szerkezeti kialakítás. 1. rész: Ötvözetlen acél | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 13322-2:2003 | Szállítható gázpalackok. Újratölthető, hegesztett acélpalackok. Tervezés és szerkezeti kialakítás. 2. rész: Korrózióálló acél | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 12245:2002 | Szállítható gázpalackok. Teljes felületen erősített kompozitpalackok | 6.2.1.1 és 6.2.1.5 | |
| EN 12205:2001 | Szállítható gázpalackok. Nem újratölthető, fém gázpalackok | 6.2.1.1, 6.2.1.5 és 6.2.1.8 | |
| EN 13110:2002 | Szállítható, újratölthető, hegesztett alumíniumpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás | 6.2.1.1, 6.2.1.5 és 6.2.1.7 | |
| EN 14427:2004 + A1:2005 | Szállítható, újratölthető, teljes felületen erősített kompozitpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Tervezés és szerkezeti kialakítás | 6.2.1.1, 6.2.1.5 és 6.2.1.7 | |
| Megjegyzés: 1. Ezt a szabványt csak a nyomáscsökkentő szeleppel ellátott palackokra kell alkalmazni. 2. Az 5.1.9.2.1 és 5.2.9.3.1 pontban mindkét palackot alá kell vetni repesztési próbának, ha a keletkezett sérülés legalább akkora, mint a kizárási feltétel. | |||
| EN 14208:2004 | Szállítható gázpalackok. Legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, hegesztett, nyomástartó, gázszállító hordók előírásai. Tervezés és szerkezeti kialakítás | 6.2.1.1, 6.2.1.5 és 6.2.1.7 | |
| EN 14140:2003 | Szállítható, újratölthető, hegesztett acélpalackok cseppfolyósított szénhidrogéngázokhoz (LPG-hez). Választható tervezés és szerkezeti kialakítás | 6.2.1.1, 6.2.1.5 és 6.2.1.7 | |
| EN 13769:2003/A1:2005 | Szállítható gázpalackok. Palackkötegek. Tervezés, gyártás, azonosítás és vizsgálat | 6.2.1.1, 6.2.1.5 és 6.2.1.7 | |
| zárószerkezetekre | |||
| EN ISO 10297:2006 | Szállítható gázpalackok. Palackszelepek. Műszaki követelmény és típusvizsgálat | 6.2.1.1 | |
| EN 13152:2001 | Cseppfolyósított szénhidrogéngáz palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Önelzáró szelepek | 6.2.1.1 | |
| EN 13153:2001 | Cseppfolyósított szénhidrogéngáz palackja szelepének előírásai és vizsgálata. Kézi működtetésű szelepek | 6.2.1.1 | |
| időszakos vizsgálatra | |||
| EN 1251-3:2000 | Kriogén tartályok. Szállítható, vákuumszigetelésű, legfeljebb 1000 liter űrtartalmú tartályok. 3. rész: Üzemeltetési követelmények | 6.2.1.6 | |
| EN 1968:2002+A1:2005 (a B melléklet kivételével) | Szállítható gázpalackok. Acélból készült, varrat nélküli gázpalackok időszakos ellenőrzése és vizsgálata | 6.2.1.6 | |
| EN 1802:2002 (a B melléklet kivételével) | Szállítható gázpalackok. Alumíniumötvözetből készült, varrat nélküli gázpalackok időszakos ellenőrzése és vizsgálata | 6.2.1.6 | |
| EN 12863:2002+A1:2005 | Szállítható gázpalackok. Oldott acetilén-palack időszakos felülvizsgálata és karbantartása | 6.2.1.6 | |
| Megjegyzés: Ebben a szabványban az „üzembe helyezés előtti vizsgálaton” egy új acetilén palack végső jóváhagyását követő első időszakos vizsgálatát kell érteni. | |||
| EN 1803:2002 (a B melléklet kivételével) | Szállítható gázpalackok. Ötvözetlen acélból készült, hegesztett gázpalackok időszakos ellenőrzése és vizsgálata | 6.2.1.6 | |
| EN ISO 11623:2002 (a 4. cikk kivételével) | Szállítható gázpalackok. Kompozitpalackok időszakos ellenőrzése és vizsgálata | 6.2.1.6 | |
| EN 14189:2003 | Szállítható gázpalackok. Palackszelepek felülvizsgálata és karbantartása gázpalackok időszakos felülvizsgálatakor | 6.2.1.6 | |
| ” | |||
A 6.2.3 szakasz bevezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha egy nyomástartó tartályt nem a 6.2.2, ill. a 6.2.5 szakasz táblázatában felsorolt szabványok szerint terveznek, gyártanak és vizsgálnak, akkor olyan műszaki szabályzat előírásai szerint kell tervezni, gyártani és vizsgálni, amely azonos biztonsági szintet eredményez és amelyet az illetékes hatóság elismer.
Ha egy adott területre a 6.2.2, ill. a 6.2.5 táblázatban szerepel szabványhivatkozás, akkor az illetékes hatóságnak két éven belül vissza kell vonnia az ugyanerre a területre vonatkozó műszaki szabályzat elismerését.
Ez azonban nem korlátozza az illetékes hatóság jogát arra, hogy olyan műszaki szabályzatot ismerjen el, amely a tudományos és műszaki haladást követi, vagy olyan szakterületre vonatkozik, amelyre nincs szabvány, ill. olyan részterületet érint, amellyel a szabvány nem foglalkozik.
Az elismert szabályzatok jegyzékét az illetékes hatóságnak meg kell küldenie az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkárságának. A jegyzéknek tartalmaznia kell szabályzat(ok) címét, dátumát, tárgyát és elérhetőségének részleteit. A Titkárság a jegyzékeket a honlapján nyilvánosságra hozza.
A 6.2.1 szakasz követelményeit és a következő követelményeket azonban ki kell elégíteni.”
A 6.2.4 szakaszban a 6.2.4.3.1 pont helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 6.2.4.3.2 és a 6.2.4.3.3 pont számozása 6.2.4.3.1.2, ill. 6.2.4.3.1.3-re változik:
„6.2.4.3.1 Gázzal töltött, kisméretű tartályok (gázpatronok)
6.2.4.3.1.1 Minden tartálynak ki kell állnia a forró vizes fürdőben végzett tömörségi (szivárgásmentességi) próbát.”
A 6.2.4 szakasz a következő, új 6.2.4.3.2 és 6.2.4.3.3 ponttal és a hozzátartozó 4) lábjegyzettel egészül ki:
„6.2.4.3.2 Aeroszol csomagolások
Minden aeroszol csomagolásnak ki kell állnia a forró vizes fürdőben végzett tömörségi (szivárgásmentességi) próbát, vagy egy jóváhagyott, egyéb vízfürdős vizsgálatot.
6.2.4.3.2.1 Forró vizes fürdőben végzett próba
6.2.4.3.2.1.1 A fürdő hőmérsékletét és a próba időtartamát úgy kell megválasztani, hogy a belső nyomás elérje azt a nyomást, amely 55 °C hőmérsékleten kialakulna (vagy amely 50 °C hőmérsékleten alakulna ki, ha a folyékony fázis 50 °C-on nem haladja meg az aeroszol csomagolás űrtartalmának 95%-át). Ha azonban a tartalom hőre érzékeny, vagy az aeroszol csomagolás olyan műanyagból készült, amely az ily módon végrehajtott próba hőmérsékleténél meglágyulna, akkor a vizsgálatot 20....30 °C hőmérsékletű fürdőben kell végrehajtani, de ezenfelül minden 2000 darab közül egy darabon a magasabb hőmérsékleten kell a vizsgálatot elvégezni.
6.2.4.3.2.1.2 A vizsgálat során az aeroszol csomagoláson semmiféle szivárgásnak vagy maradandó alakváltozásnak nem szabad bekövetkeznie, kivéve a műanyag aeroszol csomagolásnál a lágyulás miatt bekövetkező alakváltozást, feltéve, hogy nem szivárog.
6.2.4.3.2.2 Egyéb módszerek
Az illetékes hatóság jóváhagyásával egyéb módszerek is használhatók, ha azonos biztonsági szintet eredményeznek, feltéve hogy a 6.2.4.3.2.2.1, a 6.2.4.3.2.2.2 és a 6.2.4.3.2.2.3 pont követelményeit betartják.
6.2.4.3.2.2.1 Minőségbiztosítási rendszer
Az aeroszol csomagolások töltőjének és aeroszol csomagolások szerkezeti elemei gyártójának rendelkeznie kell minőségbiztosítási rendszerrel. A minőségbiztosítási rendszerben olyan eljárást kell foganatosítani, amely biztosítja, hogy minden aeroszol csomagolást, amely szivárog vagy alakváltozást szenvedett, selejtnek minősítenek és nem adják fel szállításra.
A minőségbiztosítási rendszernek a következőket kell tartalmaznia
a) a szervezeti felépítés és a felelősségek megosztásának leírása;
b) a vizsgálatra, minőségellenőrzésre, minőségbiztosításra és eljárás végrehajtásra vonatkozó, megfelelő utasítások;
c) minőségellenőrzési nyilvántartás, pl. vizsgálati jegyzőkönyvek, vizsgálati eredmények, hitelesítési adatok és bizonyítványok;
d) vezetői felülvizsgálatok a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének biztosításához;
e) a dokumentáció ellenőrzési és karbantartási eljárása;
f) a nem megfelelő minőségű aeroszol csomagolások ellenőrzésének, kiszűrésének módja;
g) az érintett személyekre vonatkozó képzési program és minősítési eljárás; és
h) a végtermék sérülésmentességét biztosító eljárás.
Az illetékes hatóság számára elfogadható módon első alkalommal és időszakosan auditálást kell végezni. Az auditálásnak biztosítania kell, hogy a jóváhagyott rendszer alkalmas és hatékony legyen és az is maradjon. Az illetékes hatóságot a jóváhagyott rendszert érintő minden javasolt változtatásról előzetesen értesíteni kell.
6.2.4.3.2.2.2 Az aeroszol csomagolás töltés előtti nyomás- és tömörségi próbája
Minden üres aeroszol csomagolást legalább akkora nyomásnak kell kitenni, mint az a legnagyobb nyomás, amely a megtöltött aeroszol csomagolásban 55 °C-on várhatóan kialakul (vagy amely 50 °C hőmérsékleten alakulna ki, ha a folyékony fázis 50 °C-on nem haladja meg az aeroszol csomagolás űrtartalmának 95%-át). Ez a nyomás azonban nem lehet kisebb, mint az aeroszol csomagolás méretezési nyomásának kétharmada. Azt az aeroszol csomagolást, amely a próbanyomáson 3,3x10-2 mbar·l·s-1 mértékben vagy annál erősebben szivárog, eltorzul vagy más sérülést szenved, ki kell selejtezni.
6.2.4.3.2.2.3 Az aeroszol csomagolás töltés utáni vizsgálata
Töltés előtt a töltőnek biztosítania kell, hogy a peremező berendezés megfelelően legyen beállítva és az előírt hajtóanyagot használják.
Minden megtöltött aeroszol csomagolás tömegét meg kell mérni, ill. a tömörségét meg kell vizsgálni. A tömörséget vizsgáló berendezésnek elegendő pontosságúnak kell lennie ahhoz, hogy legalább a 20 °C-on 2x10-3 mbar·l·s-1 mértékű szivárgást tudja érzékelni.
Azt az aeroszol csomagolást, amely szivárog, eltorzult vagy túl van töltve, ki kell selejtezni.
6.2.4.3.3 Az olyan, gyógyszerészeti terméket és nem-gyúlékony gázt tartalmazó aeroszol és kisméretű tartály (gázpatron), amelynek sterilnek kell lennie, és amelyet a vízfürdős vizsgálat kedvezőtlenül befolyásolna, az illetékes hatóság hozzájárulásával mentesül a 6.2.4.3.1 és a 6.2.4.3.2 pontok előírásai alól, amennyiben:
a) az állami egészségségügyi szervek engedélyével és ha az illetékes hatóság előírja, az Egészségügyi Világszervezet (WHO4) által kiadott helyes gyártási gyakorlatot (Good Manufacturing Practice - GMP) követve gyártották;
b) azonos biztonságot lehet elérni azzal, hogy a gyártó más tömörségi- illetve nyomáspróbát alkalmaz, mint pl. a hélium érzékelést és olyan vízfürdős vizsgálatot, amelyet minden gyártási tételből 2000 darabonként legalább egy darabot tartalmazó, véletlenszerűen kiválasztott mintán végeznek.
4) WHO kiadvány: „Gyógyszerészeti minőségbiztosítás. Irányelvek és hasonló dokumentumok gyűjteménye, 2. kötet: Helyes gyártási gyakorlat és vizsgálat” (angolul: „Quality assurance of pharmaceuticals. A compendium of guidelines and related materials. Volume 2: Good manufacturing practices and inspection”)
A 6.2.5.2.1 pont táblázatában az ISO 11119-2:2002 szabványhoz tartozó sor helyébe a következő lép:
A 6.2.5.2.1 pont táblázata a végén a következő sorral egészül ki:
| „ISO 11119-3:2002 | Kompozit gázpalackok - Előírások és vizsgálati módszerek - 3. rész: Teljes felületen bevont szálvázas kompozit gázpalackok nem-teherviselő fém vagy nemfém béléstesttel” |
A 6.2.5.2.3 pont táblázatában az ISO 7866:1999 szabványhoz tartozó sor hatályát veszti.
A 6.2.5.2 bekezdés a következő 6.2.5.2.4 ponttal egészül ki:
„6.2.5.2.4 Az UN mélyhűtő tartályok tervezésére, gyártására és üzembe helyezés előtti vizsgálatára a következő szabvány vonatkozik, azzal a különbséggel, hogy a megfelelőség értékelési rendszerrel és a gyártás jóváhagyásával kapcsolatos vizsgálati követelményekre a 6.2.5.6 bekezdést kell alkalmazni.
| „ISO 21029-1:2004 | Mélyhűtő tartályok - Szállítható, vákuumszigetelt tartályok legfeljebb 1000 liter űrtartalommal - 1. Rész: Tervezés, gyártás és vizsgálat” |
