a) a 95. § szerinti adómentesség esetében megfelel a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárásban megállapított adónak;
b) az adóraktározási eljárás során kiraktározandó/kiraktározott termék esetében megfelel a termék szokásos piaci árának figyelembevételével megállapított fizetendő adónak;
2. állandó telephely: a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység – a székhelyhez képest – önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve a kereskedelmi képviseletet is abban az esetben, ha a 46. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatások igénybevételében a kereskedelmi képviselet a legközvetlenebbül érintett;
3. áruminta: a képviselt terméknek kisebb és jellemző része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas;
4. bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek;
5. elektronikus úton kibocsátott számla: a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére az adatok vagy – digitális tömörítés felhasználásával – adatállományok elektronikus úton történő továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára;
6. ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést;
7. építési telek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek és építési terület, amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak;
8. készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz;
9. kis érték: a juttatott vagyoni előny értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelelő pénzösszeget, amelyet a termék átengedéskori – adót is tartalmazó – szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani;
10. külföldi utas: az a természetes személy, aki Közösség egyetlen tagállamának sem állampolgára, és nem jogosult a Közösség egyetlen tagállamában sem állandó tartózkodásra, továbbá az, aki a Közösség valamely tagállamának állampolgára ugyan, de lakóhelye a Közösség területén kívül van;
11. lakóhely: tartós ottlakásra szolgáló hely, amellyel a természetes személy személyes és gazdasági kapcsolatai a legszorosabbak (létérdekek központja);
12. lakóingatlan: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület;
13. nem független felek: olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek)
a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások;
b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;
c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;
d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn;
e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)–d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója;
14. pénz: a névértéken elfogadott pénz;
15. pénzhelyettesítő eszköz: utalvány, egyéb fizetési megbízás vagy ígérvény – ide nem értve a pénzt és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt –, ha azzal a kötelezett pénztartozást térít meg, feltéve, hogy annak jogosult általi elfogadásával a jogosult eredeti pénzkövetelése a kötelezettel szemben megszűnik;
16. pénzügyi eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszköz, kivéve azt a pénzügyi eszközt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának megszerzését is jelenti;
17. rádiós és televíziós műsorszolgáltatások: a nyilvánosság számára vételre szánt, megszerkesztett rádió-, illetőleg televízió-műsornak a műsorszolgáltató általi előállítása, elektronikus jelek formájában való megjelenítése és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása vagy továbbjuttatása;
18. sorozat jelleg: ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek,
a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy
b) amelynek szerzése az értékesítőnél – az illetékekről szóló törvény alapján – öröklési illeték tárgyát képezte,
az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek;
19. székhely: a gazdasági tevékenység folytatásának az a helye, ahol a központi ügyvezetés helye van;
20. szokásos tartózkodási hely: adott naptári évben az adott állam területén a természetes személy tartózkodásának időtartama összességében – a ki- és beutazás napját is egész naptári napnak számítva – eléri, vagy meghaladja a 183 napot;
21. tárgyi eszköz: az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását;
22. továbbértékesítési cél: a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől;
23. telekommunikációs szolgáltatások: jel, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb értelmezhető információ továbbítása, kibocsátása és vétele rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, ideértve az ezek továbbítására, kibocsátására és vételére szolgáló rendszerek használatára vonatkozó jogok időleges vagy végleges átengedését, valamint a globális információs hálózatokhoz való hozzáférés biztosítását is;
24. termék fuvarozása: az is, ha az értékesített termék közlekedési eszköz, és annak fuvarozása oly módon történik, hogy a fuvarozás megkezdésének és befejezésének helye közötti távolságot a közlekedésben maga az értékesített közlekedési eszköz teszi meg;
25. új közlekedési eszköz:
a) szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjárművet jelenti, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg;
b) víziközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek hosszúsága meghaladja a 7,5 métert – kivéve: a nyílt tengeri forgalomban használt olyan járművet, amelyet kereskedelmi személyszállításra, egyéb kereskedelmi, ipari és halászati tevékenységre, valamint tengeri mentésre vagy segítségnyújtásra használnak, továbbá a partmenti halászati tevékenységre használt járművet is –, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa hajózott órákból legfeljebb 100 órát hajózott;
c) légiközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja az 1550 kilogrammot – kivéve: azt a járművet, amelyet kizárólag vagy túlnyomó részben nemzetközi légikereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás használ – feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa repült órákból legfeljebb 40 órát repült;
26. vevői készlet:
a) belföldön a termék leendő beszerzőjének saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idő alatt a termék használatára, egyéb módon történő hasznosítására – ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást – bárki jogosult lenne, továbbá a termékértékesítés teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leendő beszerzője kezdeményez, a termék fizikai kitárolása is megtörténik;
b) a Közösség más tagállamában azt a jogintézményt jelenti, amely a tagállam joga szerint a belföldről továbbított termékhez a lényeges szabályozási tartalmat illetően ugyanolyan vagy ahhoz hasonló joghatásokat fűz, mint amelyeket e törvény az a) alpont szerinti esetre rendel.
260. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) egyes szolgáltatásnyújtások teljesítési helyét a 49. §-ban foglalt esetekben az ott meghatározott feltételek szerint;
b) az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő, a közhasznú tevékenységet folytató személyt, szervezetet [100. § (2) bekezdése] és a belföldön nem letelepedett adóalanyt [251. §] terhelő igazolási kötelezettségeket, az adó-visszatéríttetési kérelmek kötelező adattartalmát, valamint az utólagos adó-visszatéríttetés eljárási szabályait;
c) a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megállapítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat.
(2) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy – a külpolitikáért és a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg a 107. § szerinti adómentességhez, illetőleg adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetési kérelem kötelező adattartalmát, valamint az utólagos adó-visszatéríttetés eljárási szabályait.
(3) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy – az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg az elektronikus úton kibocsátott számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosítására vonatkozó szabályokat.
261. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – 2008. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit – a (4)–(8) bekezdésekben meghatározott eltérésekkel és a 269. §-ban foglaltak figyelembevételével – ettől az időponttól kezdődően kell alkalmazni.
(2) A 8. §, valamint az Art. – e törvénnyel megállapított – 22/A. §-a és 33. §-ának (9) bekezdése, továbbá az Art. – e törvénnyel módosított – 178. §-ának 1. pontja e törvény kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy a csoportos adóalanyiságot engedélyező, 2008. január 1. napját megelőzően jogerőre emelkedett határozatok esetében a határozat jogerőre emelkedéséhez fűződő jogkövetkezményeket 2008. január 1. napjától kell alkalmazni.
(3) A 20. § (5) bekezdésében, a 30. § (4) bekezdésében, a 80. § (2) bekezdésének b) pontjában, a 88. § (1) bekezdésében, a 218. § (1) bekezdésében, a 220. § (1) bekezdésében, a 224. § (1) bekezdésében, a 237. § (1) bekezdésében és a 239. § (1) bekezdésében meghatározott választási jog gyakorlására vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettséggel összefüggő rendelkezések e törvény kihirdetésének napján lépnek hatályba azzal, hogy azokat ettől az időponttól kezdődően lehet az állami adóhatóság felé teljesíteni úgy, hogy az azokhoz fűződő jogkövetkezményeket 2008. január 1. napjától kell alkalmazni, feltéve, hogy e törvény rendelkezéseiből más nem következik.
(4) Ha a tulajdon kisajátítása egyúttal termék értékesítését is eredményezi, e törvény rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a tulajdon kisajátítására irányuló eljárás 2008. január 1. napján vagy azt követően indul.
(5) Adóvisszaigénylési, illetőleg -visszatéríttetési ügyekben a 99., 100., 107. és 108. §-okat, valamint a XVIII. fejezet rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az adóvisszaigénylési, illetőleg – visszatéríttetési jog 2008. január 1. napján vagy azt követően keletkezik.
(6) Azokban az esetekben, amelyekben az adóalany a 2007. évet érintően a rá vonatkozó utolsó bevallási időszakban az Áfa tv. [262. §] rendelkezései szerint negatív előjelű elszámolandó adót állapít meg, és e törvény hatálybalépését követően annak visszaigénylését kérelmezi az állami adóhatóságtól, adó-visszaigénylési kérelmének benyújtására és annak elbírálására – az adóalany előzetes bejelentése alapján – a 186. §-t kell alkalmazni.
(7) A 259. § 18. pontjában említett 2 naptári év első éve a 2008. év.
(8) A 156. és 157. §-t először 2008. július 1. napjától kezdődően kell alkalmazni azzal, hogy a 156. § (3) bekezdésében említett kérelmet legkésőbb 2008. március 31. napjáig kell a vámhatósághoz benyújtani.
262. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg:
a) az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.),
b) az Áfa tv. módosításáról szóló 1993. évi LXX. törvény,
c) a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről szóló 1994. évi LXV. törvény 39. §-ának (5) bekezdése és 40. §-a,
d) a mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról szóló 1997. évi XVII. törvény 7. §-ának (15) bekezdése,
e) az Áfa tv. módosításáról szóló 1998. évi LXIV. törvény,
f) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 200. §-a,
g) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 270. §-a,
h) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 305. §-a,
i) az egyes adótörvények módosításáról szóló 2003. évi XVIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdéséből „e törvénnyel megállapított 305. §-ának (12) bekezdését, valamint” szövegrész és 13. § (2) bekezdése,
j) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 211–213. §-ai,
k) az Áfa tv. módosításáról szóló 2004. évi IX. törvény 67–71. §-ai,
l) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2004. évi CI. törvény 303. és 304. §-a,
m) az adókról és járulékokról szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi XXVI. törvény 57–59. §-ai és 62. §-a,
n) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXII. törvény 45. §-a,
o) az Áfa tv. módosításáról szóló 2005. évi XCVII. törvény,
p) az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. törvény 182. §-a,
q) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 228–230. §-ai,
r) az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény 132. §-a, 196–199. §-ai és 217. §-a,
s) az Áfa tv. módosításáról szóló 2007. évi LXII. törvény
hatályukat vesztik azzal, hogy rendelkezéseit – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel és a 269. §-ban foglaltak figyelembevételével – azokban az esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az Áfa tv. szerinti adófizetési kötelezettség, illetőleg adólevonási jogosultság 2007. december 31. napjáig bezárólag keletkezett.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg továbbá:
a) a kiskereskedelmi, a vendéglátó-ipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló 1990. évi LXXIV. törvény 15. §-ának (4) bekezdése,
b) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 56. §-ának (4) bekezdéséből az „– és általános forgalmi adó” szövegrész,
c) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 56. §-ának (4) bekezdése,
d) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 30. §-ának (2) bekezdéséből az „– és általános forgalmi adó” szövegrész,
e) az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 9. §-ának (1) bekezdéséből a „, valamint az általános forgalmi adó” szövegrész,
f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XCI. törvény 14. §-ának (2) bekezdéséből az „általános forgalmi adó- és” szövegrész,
g) a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdésének harmadik mondatából „az általános forgalmi adó és” szövegrész, valamint (2) bekezdésének második mondatából „az általános forgalmi adó és” szövegrész
hatályukat vesztik azzal, hogy rendelkezéseit – a 269. §-ban foglaltak figyelembevételével – azokban az esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az Áfa tv. szerinti adófizetési kötelezettség, illetőleg adólevonási jogosultság 2007. december 31. napjáig bezárólag keletkezett.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg továbbá:
a) az Art. 20/B. §-a, 22. § (1) bekezdésének f) és g) pontja, 79. §-ának (2) bekezdése, 178. §-ának 32. pontja, valamint az 1. számú melléklet I/B/3. pontjának ah) alpontja,
b) az Art. 22. § (7) bekezdésében az „, illetve ha az import adójogi megbízott e minősége bejelentésekor közösségi adószámmal nem rendelkezik, a bejelentkezés alapján az import adójogi megbízott részére” szövegrész, a 31. § (1) bekezdésében az „ideértve az import adójogi megbízottnak az importáló helyett, de saját nevében teljesített adókötelezettségét, de” szövegrész, az 1. számú melléklet I/B/3. pontja d) alpontjában az „– ideértve azt az esetet is, amikor az import adójogi megbízott az importáló helyett, de a saját nevében tesz bevallást az importáló által teljesített termékértékesítésről –” szövegrész,
c) az Eva. 2. § (5) bekezdésének d) pontja, 5. § (2) bekezdésének b) pontja, 14. §-a, 15. §-ának a címe, valamint a 15. §-a,
d) az Eva. Melléklete I/1. pontjának első mondatában a „, és amelyen minden, az adókötelezettség teljesítése szempontjából szükséges adat magyar nyelven is fel van tüntetve” szövegrész,
e) a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 85. §-ának (12) bekezdése
hatályát veszti.
(4) Az Áfa tv. 7. § (3) bekezdésének e) pontját és 9. § (3) bekezdésének a) pontját e törvény hatálybalépését követően is alkalmazni kell abban az esetben, ha a terméknek más tulajdonába történő ellenérték nélküli átadása, illetőleg ha a szolgáltatásnak ellenérték nélkül történő nyújtása érdekében igazoltan szükséges termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele e törvény kihirdetése napját megelőzően történt.
(5) Az Áfa tv. 46. §-ának (3)–(6) bekezdései alapján a tárgyév július 1. napjától a tárgyévet követő év június 30. napjáig terjedő időszakra kiadott engedély az engedélyest e törvény hatálybalépésének napjától a 2008. június 30. napjáig terjedő időszakra továbbra is jogosítja – az Áfa tv.-ben meghatározott feltételekkel és módon – a termék importja után fizetendő adó önadózással történő rendezésére.
263. § (1) Az Art. 22. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását – az e) pont kivételével – a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni.”
(2) Az Art. 22. § (1) bekezdés a) pontjában a „tárgyi adómentes értékesítést” szövegrész helyébe a „közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet”, az Art. 22. § (1) bekezdés b) pontjában a „tárgyi adómentesség helyett az adókötelezettség teljesítését” szövegrész helyett a „egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt” szövegrész, a 22. § (1) bekezdés e) pontjában és 22. § (5) bekezdésében „az általános forgalmi adóról szóló törvény 15. § (5) bekezdése és 15/A. §-a” szövegrész helyébe „az általános forgalmi adóról szóló törvény 37. §, 40–41. §-ai és 43–46. §-ai” szövegrész; az Art. 22. § (12) bekezdésében „az általános forgalmi adóról szóló törvény 14/A. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe „az általános forgalmi adóról szóló törvény 30. § (4) bekezdése” szövegrész; az Art. 22. § (13) bekezdésében „az általános forgalmi adóról szóló törvény 14/A. §-a” szövegrész helyébe „az általános forgalmi adóról szóló törvény 29–30. §-ai” szövegrész, az Art. 79. § (1) bekezdés g) pontjában és a 125. § (1) bekezdés b) pontjában a „, kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalany,” szövegrész helyébe a „, kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany,” szövegrész lép.
(3) Az Art. 22. §-át követően a következő új 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) Az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoporttagok közös írásbeli kérelme alapján a csoportos adóalanyiságot engedélyező határozatban a csoport részére csoportazonosító számot állapít meg. Ha a csoport tagja az engedélyező határozat meghozatalakor közösségi adószámmal rendelkezik, az állami adóhatóság a közösségi adószámot e határozatban törli. Az állami adóhatóság a csoport részére az e bekezdés szerinti kérelem, illetve ezt követően a csoportképviselő kérelme alapján a 22. §-ban foglalt feltételek szerint állapít meg közösségi adószámot.
(2) A csoportképviselő a csoportazonosító számot, közösségi adószámot az adóhatóság előtti eljárása során a csoport adózással kapcsolatos iratain, így különösen a csoport általános forgalmi adóbevallásán (összesítő nyilatkozatán) feltünteti. A csoporttag a harmadik személyekkel kapcsolatos, adózással összefüggő egyéb jogviszonyaiban az adózással kapcsolatos iratokon a csoportazonosító számot, közösségi adószámot és saját adószámát is köteles feltüntetni.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az általános forgalmi adóval kapcsolatos adóügyben a csoport részére megállapított csoportazonosító számra, közösségi adószámra az adószámra, illetve az adószám alapján kiadott közösségi adószámra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
(4) Az Art. 24/A. §-a a következő új (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha az állami adóhatóság a csoportos általános forgalmi adózást választó csoport tagjának adószámát felfüggeszti, illetve törli, ezzel egyidejűleg – külön határozatban – rendelkezik a csoport részére megállapított csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséről, illetve törléséről. A csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztése megszüntetésének akkor van helye, ha annak feltételei valamennyi csoporttagra teljesülnek. Egyebekben az eljárásra és a csoport azonosító szám, közösségi adószám felfüggesztéséhez, törléséhez, a felfüggesztés megszüntetéséhez fűződő jogkövetkezményekre e §-nak az adószámra (közösségi adószámra) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(5) Az Art. 33. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívüli adóbevallást tesz
a) a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot, illetve a csoporthoz csatlakozást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a csoporttag az általános forgalmi adójáról,
b) a csoport azonosító szám törlése esetén, a csoportképviselő – a törlő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül – a csoport általános forgalmi adójáról, illetve a csoport tagja az általános forgalmi adón kívül valamennyi adójáról az e §-ban meghatározottak szerint, illetve
c) a csoportból kiváló tag a kiválást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az általános forgalmi adón kívül valamennyi adójáról az e §-ban meghatározottak szerint.”
(6) Az Art. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, illetve a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi
a) az általános forgalmiadó-alanynak minősülő, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó adózó, valamint e törvények hatálya alá nem tartozó, de adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet adózók nevét (elnevezését), adószámát; csoportos általános forgalmi adóalanyiságot választók esetén a csoport azonosító számot valamint a csoportképviselő és az egyéb csoporttagok nevét (elnevezését), adószámát, illetve a csoportos általános forgalmi adóalanyiságot engedélyező határozat jogerőre emelkedése napját;
b) az általa felfüggesztett adószámmal (csoport azonosító számmal) rendelkező adózók nevét, elnevezését, adószámát (csoport azonosító számát) és a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napját, a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének, illetve az adószám (csoport azonosító szám) törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjáig, továbbá
c) azon adózók nevét, elnevezését és adószámát (csoport azonosító számát) az adószám (csoport azonosító szám) törlésére utalással, amely adózók adószámát az állami adóhatóság a 24/A. § (4) bekezdése alkalmazásával törölte, a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől az adószám megállapításáig vagy ennek hiányában az adózó megszűnéséig, valamint
d) az általa nyilvántartott adószámmal (csoport azonosító számmal) rendelkező, valamint a c) pont hatálya alá tartozó azon adózók nevét, elnevezését, adószámát, csoport azonosító számát (adószámát, csoport azonosító számát a törlésre utalással), amely adózókkal szemben az állami adóhatóság végrehajtási eljárást folytat, a végrehajtási eljárás megindításától annak befejezéséig a végrehajtás felfüggesztése vagy szünetelése időtartama kivételével.”
(7) Az Art. 176. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az adózó kizárólag a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek (telekrész) értékesítése miatt válik az általános forgalmi adó alanyává, az állami adóhatóság határozattal állapítja meg az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adókötelezettséget (kivetéses adózás). Az adózó az értékesítésről az adóhatóságnál e célra rendszeresített nyomtatványon az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontját követő 30 napon belül bejelentést tesz. A bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással egyenértékű.”
(8) Az Art. 178. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[178. § E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról szóló jogszabályok alkalmazásában]
„1. adóazonosító szám: az adószám, a csoport azonosító szám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele,”
(9) Az Art. 181. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény 3. §-ának (3) bekezdése, 9. §-a, 16–23. §-a, 24. §-ának (1)–(4) és (8) bekezdése, 26. §-a, 31. § (1) bekezdése, 33. § (9) bekezdése, 47. §-a, 79. §-a, 88. §-ának (6)–(7) bekezdései, 125. §-ának (1) bekezdése, 175. § (1) és (3) bekezdése, 175. § (12) bekezdése c) pontja, 176. § (2) bekezdése, 1. számú mellékletének I/B/3/a)–f) pontjai, 3. számú mellékletének H) pontja és 8. számú melléklete – az általános forgalmi adóról szóló törvénnyel, illetve a számvitelről szóló törvénnyel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálják:
a) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről,
b) a Tanács 2006/138/EK irányelve (2006. december 19.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adóra vonatkozó rendelkezések alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról.”
(10) Az Art. 1. számú melléklet I/B/1/b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény 135. § (2) bekezdésében előírt kötelezettségét az adóév utolsó bevallásában nem teljesítette, ezt önellenőrzési pótlék mentesen az adóévet követő február 15-éig elvégzett önellenőrzéssel korrigálhatja.”
(11) Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/a) pontjának ab) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az a) pont a következő új aj) ponttal egészül ki:
[3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések
a) Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak]
„ab) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányosan éves szintre átszámított – összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, valamint az aj) pontban meghatározott adózónak;”
„aj) havonként kell adóbevallást benyújtania a csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak.”
(12) Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pontja f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) Az egyéni vállalkozó adózó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságának meghatározásánál a beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet, illetve építési telek (telekrész) magánszemélyként, sorozat jelleggel történő értékesítését terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.”
264. § (1) Az Eva. 2. § (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;”
(2) Az Eva. 3. § (1) bekezdésének d) pontjában a „számla, egyszerűsített számla” szövegrész helyébe a „bizonylat” szövegrész, a „számlát, egyszerűsített számlát” szövegrész helyébe a „bizonylatot” szövegrész, az Eva. 8. § (7) bekezdésében a „számla, egyszerűsített számla” szövegrész helyébe a „bizonylat” szövegrész, az Eva. 16. § (1) bekezdésének felvezető szövegében az „általános forgalmi adóról szóló törvénynek a jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó szabályai szerint” szövegrész helyébe az „általános forgalmi adóról szóló törvény 17. § (2) bekezdése szerint” szövegrész, az Eva. 16. § (1) bekezdésének a) pontjában a „bevételszerző tevékenységből” szövegrész helyébe a „vállalkozásból” szövegrész, az Eva. 16. § (1) bekezdésének b) pontjában az „az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység köréből” szövegrész helyébe az „a vállalkozásból” szövegrész, az Eva. 16. § (1) bekezdésének c) pontjában az „az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az előzetesen felszámított adó megosztására vonatkozó előírásai szerint” szövegrész helyébe az „az általános forgalmi adóról szóló törvény 136. §-a szerint” szövegrész, az Eva. 16. § (3) bekezdésében az „a külön jogszabály” szövegrész helyébe az „az általános forgalmi adóról szóló törvény” szövegrész, az Eva. 17. § (1) bekezdésében a „számla, egyszerűsített számla” szövegrész helyébe a „bizonylat” szövegrész, az Eva. Melléklete I/1. pontjának második mondatában a „számla, egyszerűsített számla és nyugta” szövegrész helyébe a „bizonylat” szövegrész, az Eva. Melléklete II/1. pontjában az „az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott számlát, egyszerűsített számlát és nyugtát” szövegrész helyébe az „az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében meghatározott bizonylatot” szövegrész lép.
(3) Az Eva. 6. § (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz azt az utolsó, a bizonylat kibocsátásának napján – más esetben a bevétel megszerzésének a napján – érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási árát kell alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történő átszámításhoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bizonylat kibocsátásának napját – más esetben a bevétel megszerzésének a napját – megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.”
(4) Az Eva. 7. § (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bevétel megszerzésének időpontja – a (2)–(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a (2)–(6) bekezdés szerint eddig az időpontig még nem szerezte meg. Bizonylat módosítása esetén, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a számlázásra vonatkozó X. fejezetében előírtaknak megfelelően kibocsátott bizonylat kibocsátásának napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.”
(5) Az Eva. 13. §-ának és az azt megelőző címnek a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bizonylatadási kötelezettség
13. § (1) Az adóalany az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéről bizonylatot bocsát ki. Az adóalany e kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében előírtak szerint teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonylatban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az adott termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítani.
(3) Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a teljesítés helyére vonatkozó előírásai szerint nem belföldön teljesítettnek minősülő termékértékesítéséről és szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott bizonylatban – az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében foglalt egyéb előírások figyelembevétele mellett – általános forgalmi adót nem hárít át.
(4) Az adóalany az olyan termékértékesítéséről és szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott bizonylatban, amely után az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-a, vagy az e törvény 16. § (2) bekezdés d) pontja szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, – az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében foglalt egyéb előírások figyelembevétele mellett – általános forgalmi adót nem hárít át.”
(6) Az Eva. 16. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles
a) a termék importja,
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzés,
c) az általános forgalmi adóról szóló törvény 140. §-ában foglaltak fennállása, valamint
d) az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-ában foglaltak fennállása
esetén az általános forgalmi adót megfizetni.
Az adóalany a c)–d) pontok alapján fizetendő általános forgalmi adót az adóévre vonatkozó evabevallásában megállapítja és bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.
Az adóalany a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyekkel, szervezetekkel, a 140. §-ának és a 142. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében pedig a belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyokkal esik egy tekintet alá.”
(7) Az Eva. 16. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az általános forgalmi adó alanya az adóalanyként lezárt adóévben beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében előzetesen felszámított adólevonási jogot nem gyakorolhat.”
(8) Az Eva. 23. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 16. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kötelezettséget a 2002. szeptember 30-át követően beszerzett tárgyi eszköz esetében kell első ízben alkalmazni.”
265. § (1) A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Nkat.) 5. §-ának (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) Nem kell kulturális járulékot fizetni azon termékek esetében, amelyeknek a járulék fizetésére kötelezett személy által történő értékesítése az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) rendelkezései szerint termék Közösségen belüli értékesítése vagy termék Közösség területén kívülre történő értékesítése jogcímen mentes az általános forgalmi adó alól. Nem kell kulturális járulékot fizetni azon szolgáltatások után sem, amelyek az áfa törvény alkalmazásában nem belföldön minősülnek teljesítettnek.”
(2) Az Nkat. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap megállapítása során az árbevételt csökkenti azon – e törvény szerint járulékköteles – terméknek az értékesítéséből származó bevétel, amelynek a vevő általi – változatlan formában történő – továbbértékesítése az áfa-törvény rendelkezései szerint termék Közösségen belüli értékesítése vagy termék Közösség területén kívülre történő értékesítése jogcímen mentes az általános forgalmi adó alól.”
(3) Az Nkat. 9/A. §-ának 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„4. importáló: az a természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, aki (amely) először szerez jogot arra, hogy az importált termék vagy szolgáltatás felett rendelkezzen, ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás belföldi fióktelepét is, ilyen személy hiányában pedig az, aki (amely) az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált terméket birtokolja;”
266. § (1) A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pártnak az (1) bekezdésben említett gazdálkodó tevékenysége után társasági adót nem kell fizetnie.”
(2) A Magyar Vöröskeresztről szóló 1993. évi XL. törvény 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Vöröskereszt mentes az adó – ide nem értve az általános forgalmi adót – és illeték fizetése alól.”
267. § Ahol más jogszabály az Áfa tv.-t említi, azon e törvény hatálybalépésétől kezdődően – ha e törvény másként nem rendelkezik – e törvény rendelkezéseit kell érteni.
268. § Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 72/230/EGK második irányelve (1972. június 12.) a nemzetközi utazás során alkalmazandó forgalmi és jövedéki adóra vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés által megállapított rendelkezések összehangolásáról;
b) a Tanács 78/1032/EGK harmadik irányelve (1978. június 12.) a nemzetközi utazás során alkalmazandó forgalmi és jövedéki adóra vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés által megállapított rendelkezések összehangolásáról;
c) a Tanács 79/1072/EGK nyolcadik irányelve (1979. december 6.) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól;
d) a Tanács 83/181/EGK irányelve (1983. március 28.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történő meghatározásáról, valamint annak a következő irányelvekkel történt módosításai:
da) a Tanács 85/346/EGK irányelve (1985. július 8.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történő meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelv módosításáról;
db) a Tanács 88/331/EGK irányelve (1988. június 13.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikke (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történő meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelv módosításáról;
dc) a Tanács 89/219/EGK irányelve (1989. március 7.) a 77/388/EGK irányelv 14. cikk (1) bekezdése d) pontja hatályának bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében történő meghatározásáról szóló 83/181/EGK irányelvnek a Kombinált Nómenklatúra bevezetése figyelembevételével történő módosításáról;
e) a Tanács 86/560/EGK tizenharmadik irányelve (1986. november 17.) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól;
f) a Tanács 2006/79/EK irányelve (2006. október 5.) a harmadik országokból származó nem kereskedelmi jellegű kisebb küldemények behozatalának adómentességéről;
g) a Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről, valamint annak a következő irányelvvel történt módosítása:
ga) a Tanács 2006/138/EK irányelve (2006. december 19.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatásokra és egyes elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó hozzáadottérték-adóra vonatkozó rendelkezések alkalmazási időszaka tekintetében történő módosításáról.
269. § (1) Abban az esetben, ha e törvény és az Áfa tv. ugyanazon érintett félre vagy felekre nézve ugyanazon tényállásbeli elemeken nyugvó adóztatandó ügyletből származó, önadózással gyakorlandó jogokról és kötelezettségekről egyaránt rendelkezik, az önadózással gyakorlandó jogokat és kötelezettségeket e törvény hatálybalépésétől kezdődően is kizárólagosan az Áfa tv. rendelkezései alapján kell megállapítani és alkalmazni, kivéve, ha e törvény az Áfa tv.-hez képest valamennyi érintett félre együttesen és összességében a kötelezettségek hiányát állapítja meg, vagy kevésbé terhes kötelezettségeket állapít meg, illetőleg új jogokat vagy többletjogokat állapít meg. Utóbbi esetben a jogokat és kötelezettségeket – valamennyi érintett fél együttes döntése alapján – e törvény rendelkezései alapján lehet megállapítani és alkalmazni még akkor is, ha azok e törvény hatálybalépését megelőzően – az elévülési időn belül – keletkeztek, feltéve, hogy erről a döntésről valamennyi érintett fél közös elhatározással, előzetesen és írásban nyilatkozik az állami adóhatóságnak, amelynek legkésőbb 2008. február 15. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. A határidő elmulasztása esetében igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. Ilyen esetben az önellenőrzés pótlékmentesen végezhető el.
(2) A 262. § (2) bekezdésének g) pontjában megjelölt jogszabályhelyen meghatározott átadásokhoz kapcsolódó, e törvény hatálybalépését megelőzően teljesített beszerzések tekintetében az adólevonási jog – e törvény rendelkezéseitől függetlenül – továbbra is gyakorolható.
(3) E törvény hatálybalépését követően továbbra is nulla százalékos adómérték alkalmazandó az ISPA előcsatlakozási eszközből támogatott projekt keretében közvetlenül a kedvezményezett részére történő termékértékesítésnek és szolgáltatásnyújtásnak azon részére, amelyet Kohéziós Alapból finanszíroznak. E rendelkezést azon termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások esetén lehet először alkalmazni, amelyek után az adófizetési kötelezettség 2004. május 1-jét követően keletkezik.
(4) Az Áfa tv. alapján választott csoportos adóalanyiság 2007. december 31. napjával megszűnik, és a bevallással le nem fedett időszakról a csoport valamennyi tagja bevallást tesz valamennyi adójáról az Art. soron kívüli bevallásra vonatkozó szabályai szerint.
(5) Az a személy, szervezet, akinél (amelynél) külön törvény rendelkezései alapján köthető koncessziós szerződés keretében átengedhető vagyont, vagyoni értékű jogot, tevékenység gyakorlásának lehetőségét olyan beruházás hozza létre, amelyhez kapcsolódó – 2004. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakban teljesített – beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó tekintetében az Áfa tv. előírásai alapján adólevonási jog nem állt fenn, az így le nem vont előzetesen felszámított adó tekintetében utólag – e törvénynek az adó levonására vonatkozó előírásainak figyelembevételével – adólevonási joggal élhet, feltéve, hogy a beruházással létrejövő vagyon, vagyoni értékű jog, tevékenység gyakorlásának átengedése, hasznosítása e törvény rendelkezései szerint adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor a beruházással létrejövő vagyon, vagyoni értékű jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után a fizetendő adót – e törvény rendelkezései szerint – meg kell állapítani. Az adólevonási jog kizárólag úgy gyakorolható, hogy az utólag levonható előzetesen felszámított adóként figyelembe vehető összeg adott adómegállapítási időszakban nem haladhatja meg az ugyanezen adómegállapítási időszakban – a beruházással létrejövő vagyon, vagyoni értékű jog, tevékenység gyakorlásának átengedése után – megállapított fizetendő adó összegét.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Áfa tv. előírásai szerinti önálló pozíciószámonként számított árrést alkalmazó adóalany az adott pozíciószám alá eső utak árrés számítását 2007. december 31. napján köteles lezárni, és az így megállapított adót bevallásába beállítani. Az előbbiek szerint megfizetett adó az e törvény hatálybalépését követően beérkezett szolgáltatói számlák figyelembevételével korrigálható.
1. A Közösség területe – a 2–4. pontokban említett eltérésekkel – a Szerződés 299. cikkében felsorolt tagállamokat és azok államterületét (a továbbiakban: tagállam területe) – az ott meghatározott eltérések figyelembevételével – jelenti.
2. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következő tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amelyek a Közösség, ezzel együtt a tagállam vámterületének részét képezik:
a) Egyesült Királyság:
– Csatorna-szigetek;
b) Finn Köztársaság:
– Aland szigetek;
c) Francia Köztársaság:
– tengerentúli megyék;
d) Görög Köztársaság:
– Athosz-hegy;
e) Spanyol Királyság:
– Kanári-szigetek.
3. A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következő tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amely részek nem tartoznak a Közösség vámterületéhez:
a) Egyesült Királyság:
– Gibraltár;
b) Németországi Szövetségi Köztársaság:
– Büsingen területe,
– Helgoland szigete;
c) Olasz Köztársaság:
– Campione d’ Italia,
– Livigno,
– Luganói-tó olaszországi vizei;
d) Spanyol Királyság:
– Ceuta,
– Melilla.
4. E törvény alkalmazásában nem minősül harmadik államnak:
a) Man-sziget,
b) Monacói Hercegség,
c) az Egyesült Királyság ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia).
5. E törvény alkalmazásában azokat az ügyleteket, amelyek
a) a Man-sziget területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok az Egyesült Királyság területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének;
b) a Monacói Hercegség területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a Francia Köztársaság területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének;
c) az Egyesült Királyság ciprusi felségterületeiről (Akrotiri és Dhekelia) kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a Ciprus területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének.
1. Telekommunikációs szolgáltatások nyújtása
2. Víz-, gáz-, villamos energia- és hőellátás
3. Termék fuvarozása
4. Vízi és légi kikötői szolgáltatások nyújtása
5. Személy szállítása
6. Értékesítési célra előállított új termék értékesítése
7. Mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos olyan intervenciós tevékenység, amelyet az e termékek közös piaci szabályozásáról szóló rendeletek alapján végeznek
8. Kereskedelmi jellegű kiállítások, vásárok és bemutatók szervezése és rendezése
9. Raktározási szolgáltatások nyújtása
10. Kereskedelmi jellegű hirdetési- és reklámszolgáltatások nyújtása
11. Utazás szervezése
12. Munkahelyi és egyéb vendéglátás
13. Rádiós és televíziós műsorszolgáltatások keretében végzett kereskedelmi jellegű tevékenység
| Sor- szám | Megnevezés | vtsz. | |
| 1. | Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó olyan humán gyógyszerek, amelyeket külön jogszabályban meghatározott hatóság forgalomba hozatalra engedélyezett, valamint a nem kereskedelmi jellegű áruforgalomban az erre jogosult hatóság engedélyével importált gyógyszerek; Humán gyógyászati célú magisztrális készítmények. | ||
| 2. | Hagyományos gyógynövény drogok közvetlen lakossági fogyasztásra, kiskereskedelemben szokásos kiszerelésben | 121190 98-ból 1302-ből | |
| 3. | Az arra feljogosított hatóság által engedélyezett humán célra felhasználásra kerülő diagnosztikai reagensek | 3002 10-ből 3002 90-ből 3006 20-ból 3006 30-ból 3821-ből 3822-ből | |
| 4. | Orvosi radioaktív izotópok | 2844 40 20 00-ból | |
| 5. | Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerek | 1901 10 00 02 2106 90 92 01 2106 90 98 01 | |
| 6. | Egészségügyi oxigén (max. 10, ill. 20 liter űrtartalmú, 150, ill. 200 bar nyomású palackban kiszerelve vagy cseppfolyós formában, kizárólag gyógyszerkönyvi minőségű termék) | 2804 40-ből | |
| 7. | Braille-tábla műanyagból | 3926 90-ből | |
| 8. | Fehér bot vakoknak | 6602-ből | |
| 9. | Pontozó vakoknak | 8205 59 90-ből | |
| 10. | Braille-tábla fémből | 8310-ből | |
| 11. | Braille-írógép vakoknak | 8469 30-ból | |
| 12. | Információátalakító egység vakok és hallássérültek részére (a szövetség által a tagok felé beszerzési ár alatt forgalmazott termék) | 8471-ből | |
| 13. | Telefonkezelő adapter vakok számára | 8517 80 90-ből | |
| 14. | Braille-óra vakoknak | 9102-ből | |
| 15. | Könyv | 4901-ből 4903 | |
| 16. | Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány); Egyéb újság, folyóirat (évente legalább egyszer megjelenő kiadvány) | 4902 | |
| 17. | Kotta | 4904 |
1. Az adóraktározási eljárás a termék adóraktárba történő beraktározását, ott tárolását, valamint onnan történő kiraktározását foglalja magában.
2. Adóraktár:
a) a jövedéki termékek kivételével az a vámhatóság által adóraktározási eljárás céljára engedélyezett raktár, amelynek engedélyezési és működtetési feltételei megegyeznek a Vámvégrehajtási-rendelet 525. cikkében meghatározott, A-típusú vámraktár engedélyezési és működtetési feltételeivel;
b) a jövedéki termékek esetében a Jöt.-ben meghatározott adóraktár, feltéve, hogy azt – az adóraktár üzemeltetőjének, engedélyesének (a továbbiakban együtt: adóraktár üzemeltetője) kérelmére – a vámhatóság adóraktározási eljárás céljára is engedélyezte. Az engedély megszerzéséhez az szükséges, hogy az adóraktár maga és az adóraktár üzemeltetőjének nyilvántartása egyaránt alkalmas legyen az adóraktározási eljárás hatálya alá vonható jövedéki termékek és az ezen eljárás hatálya alá nem vonható jövedéki termékek egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére.
3. Beraktározás: érvényes jogcím meglétének feltételével a termék fizikai betárolása az adóraktárba.
4. Kiraktározás: érvényes jogcím meglétének feltételével a termék fizikai kitárolása az adóraktárból.
5. Adóraktár üzemeltetője – az egyéb jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül – kizárólag olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalany lehet, akinek (amelynek) nincs olyan jogállása, amely természeténél fogva az e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítésével összeegyeztethetetlen lenne, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.
6. Az adóraktár a vámhatóság felügyelete alatt áll, amely közvetlen vagy közvetett egyaránt lehet.
7. Beraktározó kizárólag a termék
a) értékesítője lehet; vagy
b) Közösségen belüli beszerzője lehet.
8. A beraktározást maga a beraktározó, illetőleg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja indítványozhatja.
9. A beraktározás az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnél indítványozható az erre a célra rendszeresített okmány (a továbbiakban: beraktározási okmány) benyújtásával.
10. A beraktározási okmány kötelező adattartalma a következő:
a) a beraktározó adószáma, valamint neve és címe;
b) a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet [7. pont] teljesülését tanúsító okirat sorszáma vagy egyéb olyan jel, amely az okiratot kétséget kizáró módon azonosítja;
c) a beraktározandó termék megnevezése és mennyisége;
d) az adóraktár üzemeltetőjének neve, címe és adószáma;
e) az adóraktár nyilvántartási száma és címe.
11. A beraktározási okmányt 3 példányban kell benyújtani.
12. A beraktározási okmány benyújtásával egyidejűleg a vámhatóságnak be kell mutatni a beraktározás jogcíméül szolgáló ügylet teljesülését tanúsító okirat eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát, továbbá csatolni kell az erről készített másolatot 2 példányban.
13. Abban az esetben, ha a beraktározást nem maga a beraktározó indítványozza, a nevében és képviseletében eljárónak a beraktározási okmányhoz csatolnia kell nevére szóló írásos meghatalmazást is.
14. A beraktározás indítványozásával egyidejűleg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely tételes, szúrópróbaszerű vagy adminisztratív egyaránt lehet.
15. Az áruvizsgálat eredményét, valamint a beraktározás tényét és időpontját a vámhatóság a beraktározási okmány záradékolásával közli.
16. A záradékolt beraktározási okmány 1 példányát a beraktározó, 1 példányát az adóraktár üzemeltetője, 1 példányát pedig a vámhatóság köteles megőrizni. A 12. pontban említett csatolt másolat egyik példányát az adóraktár üzemeltetője, másik példányát pedig a vámhatóság szintén köteles megőrizni.
17. Abban az esetben, ha az adóraktárban tárolt terméket a 113. § szerint értékesítették, az értékesítő köteles – a 24. pontban említett eset kivételével – megküldeni az értékesítéséről szóló számla hiteles másolatából 1 példányt az adóraktár üzemeltetőjének, 1 példányt pedig az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnek, akik (amelyek) azt kötelesek megőrizni.
18. Kiraktározó kizárólag a termék
a) 7. b) alpontban említett beraktározója lehet; vagy
b) igazolt utolsó értékesítője lehet, aki (amely) azt a 113. § szerint értékesítette.
19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék után adóbiztosítékot nyújtson. Mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, aki (amely)
a) az Art. rendelkezései szerint egyúttal minősített adózó is;
b) képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg azzal, hogy ez a kötelezettség pénzügyi képviselőjét terheli.
20. A kiraktározást maga a kiraktározó, illetőleg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja indítványozhatja.
21. A kiraktározás az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervnél indítványozható az erre a célra rendszeresített okmány (a továbbiakban: kiraktározási okmány) benyújtásával.
22. A kiraktározási okmány kötelező adattartalma a következő:
a) a kiraktározó adószáma, valamint neve és címe;
b) hivatkozás a kiraktározó jogosultságának jogcímére [18. pont];
c) a kiraktározandó termék megnevezése és mennyisége;
d) az adóraktár üzemeltetőjének neve, címe és adószáma;
e) az adóraktár nyilvántartási száma és címe.
23. A kiraktározási okmányt 3 példányban kell benyújtani.
24. A kiraktározási okmányhoz csatolni kell a kiraktározó által a kiraktározandó termékre nyújtott adóbiztosítékról [19. pont] szóló igazolást is.
25. A 18. b) alpont szerinti esetben a kiraktározási okmány benyújtásával egyidejűleg a vámhatóságnak be kell mutatni a termék értékesítéséről kibocsátott eredeti számlát vagy annak hiteles másolatát, továbbá csatolni kell az erről készített másolatot 2 példányban.
26. A 18. b) alpont alkalmazásában a kiraktározó abban az esetben igazolt utolsó értékesítő, ha a 17. pont szerint rendelkezésre álló számlák meg nem szakított láncolatában az utolsó számlán a termék beszerzőjeként szereplő személye megegyezik a 25. pont szerint bemutatott számla kibocsátójának személyével.
27. Abban az esetben, ha a kiraktározást nem maga a kiraktározó indítványozza, a nevében és képviseletében eljárónak a kiraktározási okmányhoz csatolnia kell a nevére szóló írásos meghatalmazást is.
28. A kiraktározás indítványozásával egyidejűleg a vámhatóság áruvizsgálatot tart, amely tételes, szúrópróbaszerű vagy adminisztratív egyaránt lehet.
29. Az áruvizsgálat eredményét, valamint a kiraktározás tényét és időpontját a vámhatóság a kiraktározási okmány záradékolásával közli.
30. A záradékolt kiraktározási okmány 1 példányát a kiraktározó, 1 példányát az adóraktár üzemeltetője, 1 példányát pedig vámhatóság köteles megőrizni. A 24. pontban említett csatolt másolat egyik példányát az adóraktár üzemeltetője, másik példányát pedig a vámhatóság szintén köteles megőrizni.
31. Az adóraktár üzemeltetője köteles az adóraktározási eljárás hatálya alá tartozó termékekről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a nyitó adóraktári készleten levő termékek megnevezése és mennyisége;
b) az adóraktárba igazoltan beraktározott termékek megnevezése és mennyisége;
c) az adóraktárból igazoltan kiraktározott termékek megnevezése és mennyisége;
d) a záró adóraktári készleten levő termékek megnevezése és mennyisége.
32. A 31. pont szerinti nyilvántartást adóraktáranként elkülönítetten úgy kell vezetni, hogy a beraktározó [7. pont], a 17. pont szerint rendelkezésre álló számlák meg nem szakított láncolatában az utolsó számlán a termék beszerzőjének, valamint a kiraktározó [18. pont] személye egyértelműen és kétséget kizáróan megállapítható legyen.
33. Az adóraktár üzemeltetője köteles tételes leltárral alátámasztani
a) a nyitó adóraktári készletet az adóraktár létesülésének napjára,
b) a záró adóraktári készletet az adóraktár megszűnésének napjára,
c) egyéb esetekben pedig a nyitó- és záró adóraktári készletet naptári negyedévente, a naptári negyedév végének utolsó napjára vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
34. Abban az esetben, ha a leltározás a nyilvántartáshoz képest mennyiségi eltérést mutat, a mennyiségi eltérés körébe tartozó terméket úgy kell tekinteni, mint
a) amely a mennyiségi eltérés feltárásakor a 2. § a) pontja szerint adóztatandó értékesítés tárgya, és
b) amelyet a mennyiségi eltérés feltárásakor kiraktároztak.
35. A 34. pontban említett esetben a termék értékesítője, aki (amely) egyúttal annak kiraktározója is, megegyezik a nyilvántartásban szereplő személlyel [32. pont].
36. Abban az esetben, ha a 35. pont szerint a termék értékesítőjének személye nem állapítható meg, az adóraktár üzemeltetője minősül a termék értékesítőjének, egyúttal annak kiraktározójának.
37. A 34. pontban említett esetben a kiraktározónak a termékre adóbiztosítékot kell nyújtani, amelyre a 19. a) és 19. b) alpontban meghatározott mentesség nem vonatkozik.
38. A vámhatóság a 19., illetőleg a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a kiraktározó a kiraktározott termék adójogi helyzete rendezését igazolja.
39. A 38. pont alkalmazásában a kiraktározott termék adójogi helyzete rendezésének igazolása jelenti:
a) a termék értékesítése után megállapított fizetendő adó bevallását igazoló, illetőleg abban az esetben, ha a termék értékesítése – e törvény értelmében – mentes az adó alól, az annak teljesülését igazoló okirat bemutatását a vámhatóságnak;
b) a termék Közösségen belüli beszerzése után megállapított fizetendő adó bevallását igazoló okirat bemutatását a vámhatóságnak abban az esetben, ha a kiraktározó a termék Közösségen belüli beszerzője [7. b) alpont].
40. Mentesül a 39. a) alpontban meghatározott okiratbemutatási kötelezettség alól a kiraktározó abban az esetben, ha a termék Közösség területéről való kiléptetésének tényéről a vámhatóság – az elektronikus kiviteli eljárás részeként, a kiviteli adatok vámhatóságok közötti informatikai adatcsere keretében – elektronikus üzenet formájában igazolást kapott.
1. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítása a következő képlet alkalmazásával történik:
L = A x L(H);
ahol
L: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adóból a levonható rész összege;
A: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege;
L(H): a levonási hányados, amelynek
– számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének – ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is – adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel,
– nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének – ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is – adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen.
2. Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezőjének értékét növeli.
3. Az 1. pont szerinti levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezőjében nem szerepelhet:
a) a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az adóalany az értékesítést megelőzően saját vállalkozásában használt;
b) az ingatlan értékesítésének, illetőleg az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi;
c) a 86. § (1) bekezdésének a)–g) pontjaiban felsorolt szolgáltatások nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi.
4. A 3. b) és 3. c) alpont alkalmazásában nem tekinthető eseti jellegűnek, ha az adóalany a tevékenységet – az arra irányadó külön jogszabályi rendelkezések alapján – engedéllyel végzi, vagy kizárólag engedéllyel végezhetné, illetőleg ha a 3. b) és 3. c) alpontban említett tevékenységekből származó ellenérték adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összegének részaránya meghaladja az 1. pont szerinti levonási hányados nevezője értékének a 10 százalékát.
5. Az 1. pont szerinti levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani.
6. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztását véglegesen a tárgyévre vonatkozó adatokkal a tárgyév utolsó adómegállapítási időszakáról szóló bevallás elkészítésének keretében kell elvégezni.
7. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztását ideiglenesen, a tárgyévre vonatkozó évközi adatokkal – a tárgyév utolsó adómegállapítási időszakát megelőzően – a tárgyévi adómegállapítási időszakokról szóló bevallások elkészítésének keretében is el kell végezni.
8. A 7. pont szerinti megosztás alkalmazása során az évközi adatokat az adómegállapítási időszakok között göngyölíteni kell, és azt a levonható előzetesen felszámított adó összeget kell előjelhelyesen megállapítani, amely a tárgyidőszaki és azt megelőző utolsó adómegállapítási időszak eredményének különbözeteként adódik.
9. A 7. pontban említett megosztáshoz az adóalany:
a) választhatja a tárgyévet megelőző évre vonatkozó végleges levonási hányadost, feltéve, hogy ilyen hányadossal rendelkezik; vagy egyebekben
b) azt a levonási hányadost alkalmazhatja, amely a tárgyévre vonatkozó évközi és az adómegállapítási időszakok között göngyölített adatok eredménye.
10. Ha az adóalany élt a 9. a) alpontban említett választási jogával, attól a 7. pont szerinti megosztás egész időszakában nem térhet el. Az adóalany ez esetben a 7. pont szerinti megosztással érintett adómegállapítási időszakaiban az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó összegét – a 8. ponttól eltérően – a 9. a) alpont szerinti levonási hányados alkalmazásával köteles megosztani.
11. Abban az esetben, ha az adóalanyra a 7. pont szerinti megosztás is vonatkozik, a 6. pont szerinti megosztás során a 8. pontban említett számítási módszert kell megfelelően alkalmazni.
12. Abban az esetben, ha a 6. pontban említett bevallás benyújtását követően a véglegesen levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be, és a számítás eredményeként adódó új összeg a 6. pontban említett bevallásban közölt összeghez képest abszolút értékben legalább 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeggel tér el, az adóalany köteles előzetesen felszámított adó arányos megosztását utólag kiigazítani.
| Sor- szám | Megnevezés | vtsz. | |
| 1. | Vas- és acélhulladék és -törmelék | 7204 kivéve: 7204 50 | |
| 2. | Rézhulladék és -törmelék | 7404 | |
| 3. | Nikkelhulladék és -törmelék | 7503 | |
| 4. | Alumíniumhulladék és -törmelék | 7602 | |
| 5. | Ólomhulladék és -törmelék | 7802 | |
| 6. | Cinkhulladék és -törmelék | 7902 | |
| 7. | Ónhulladék és -törmelék | 8002 | |
| 8. | Wolfram- (tungsten) hulladék és törmelék | 8101 97 | |
| 9. | Molibdénhulladék és -törmelék | 8102 97 | |
| 10. | Tantálhulladék és -törmelék | 8103 30 | |
| 11. | Magnéziumhulladék és -törmelék | 8104 20 | |
| 12. | Kobalthulladék és -törmelék | 8105 30 | |
| 13. | Bizmuthulladék és -törmelék | 8106 00 10-ből | |
| 14. | Kadmiumhulladék és -törmelék | 8107 30 | |
| 15. | Titánhulladék és -törmelék | 8108 30 | |
| 16. | Cirkóniumhulladék és -törmelék | 8109 30 | |
| 17. | Antimonhulladék és -törmelék | 8110 20 | |
| 18. | Mangánhulladék és -törmelék | 8111 00 19 | |
| 19. | A vas- és acélgyártásnál keletkező szemcsézett salak (salakhomok) | 2618 | |
| 20. | Salak, kohósalak (a szemcsézett salak kivételével), reve, a vas- vagy az acélgyártásnál keletkező egyéb hulladék | 2619 | |
| 21. | Arzént, fémet vagy ezek vegyületeit tartalmazó hamu és üledék (a vas- vagy acélgyártásnál keletkező hamu és üledék kivételével) | 2620 | |
| 22. | Visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton | 4707 | |
| 23. | Üvegcserép és más üveghulladék | 7001 00 10 | |
| 24. | Műanyag hulladék és forgács | 3915 | |
| 25. | Lágygumi hulladék, -törmelék és -forgács, és az ezekből nyert por és granulátum | 4004 | |
| 26. | Nemesfém- és nemesfémmel platírozott fémhulladék és -törmelék; más nemesfémet vagy nemesfémvegyületet tartalmazó hulladék és törmelék, elsősorban nemesfém visszanyeréséhez | 7112 | |
| 27. | Szemcse és por nyersvasból, tükörvasból, vasból vagy acélból | 7205 | |
| 28. | Használt vagy új rongy, zsineg-, kötél-, hajókötél-hulladék és használt textiláru zsinegből, kötélből vagy hajókötélből | 6310 |
I. RÉSZ: TERMÉKEK
A. pont
| Sor- szám | Megnevezés | vtsz. | |
| 1. | Élő növény (beleértve azok gyökereit is), dugvány, oltvány stb. Zöldségpalánta | 0602 10 0602 20, 0602-ből | |
| 2. | Burgonya | 0701 | |
| 3. | Élelmezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek és gumók (kivéve: hántolt és feles) szaporítóanyag zöldségfélékhez | 0702-től 0709-ig, 0713-ból, 1209-ből | |
| 4. | Szőlő | 0806 10 | |
| 5. | Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió és dinnyefélék héja | 0802 11-től 0802 50-ig, 0807 11, 0807 19, 0808, 0809, 0810 10-től 0 810 40-ig, 0810 90-ből | |
| 6. | Hazai termesztésű fűszernövények | 0904 20, 0909, 0910-ből | |
| 7. | Gabonafélék muhar, csumiz | 1001-től 1007-ig, 1008 10, 1008 20, 1008 30, 1008 90 10 1008 90 90-ből | |
| 8. | Különféle magvak, ipari és gyógynövények Szaporítóanyag ipari növényekhez | 1201, 1202 1204-től 1207-ig, 1209-ből, 1210-ből, 1211 90-ből, 1212 91, 1212 99 80-ból, 1213, 1401 90-ből, 1403 00, 2401 10, 2401 20, 5301 10, 5302 10 | |
| 9. | Mákgubó | 1211 90 98 99-ből | |
| 10. | Takarmánynövények (kivéve az őrlemény és a pellet) Szaporítóanyag takarmánynövényekhez | 1214-ből 2308 00 40 00-ból, 1209-ből | |
| 11. | Feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság, citrusfélék és dinnyefélék héja paradicsomlé | 0711, 0712, 0811-től 0813-ig, 0814-ből, 2001, 2003-től 2009-ig, 2002-ből | |
| 12. | Must és bor | 2204-ből | |
| 13. | Borseprő, borkő | 2307-ből | |
| 14. | Szőlőtörköly | 2308-ból |
B. pont
| Sor- szám | Megnevezés | vtsz. | |
| 1. | Ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi és más élő állat (a sportló, versenyló, kutya, macska, díszállat, laboratóriumi és állatkerti állat kivételével) | 0101-től 0105-ig, 0106-ból | |
| 2. | Halak (csak az édesvízi halak, halikra), rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok | 0301-ből, 0302-ből, 0306 29 10, 0307-ből, 0307 60, 0307 91-ből | |
| 3. | Nyers tej | 0401-ből | |
| 4. | Friss tojás | 0407-ből | |
| 5. | Természetes méz | 0409 | |
| 6. | Másutt nem említett állati eredetű termékek (szőr, háziállatok spermája, propolisz, méhpempő, virágpor, méhviasz, méhpempővel dúsított méz) | 0502, 0503, 0505, 0511-ből, 1301 90 90 99-ből, 0410-ből, 1212 99-ből, 1521 90-ből, 2106 90 98-ból | |
| 7. | Állati vagy növényi trágya | 3101 | |
| 8. | Nyers szőrme | 4301-ből | |
| 9. | Legombolyításra alkalmas selyemhernyógubó | 5001 | |
| 10. | Nyers gyapjú | 5101 | |
| 11. | Erdei fák és cserjék csemetéje, oltványa | 0602-ből | |
| 12. | Erdei fák és cserjék magja | 1209 99-ből | |
| 13. | Feldolgozott tej és tejtermékek | 0401-ből, 0402-től 0406-ig |
II. RÉSZ: SZOLGÁLTATÁSOK
| Sor- szám | Megnevezés | |
| 1. | Talajművelés, aratás, cséplés, préselés, szüretelés, betakarítás, vetés és ültetés | |
| 2. | Mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése, mint például mezőgazdasági termékek szárítása, tisztítása, aprítása, fertőtlenítése és silózása | |
| 3. | Mezőgazdasági termékek tárolása | |
| 4. | Ló, szarvasmarha, sertés, juh, kecske, baromfi és más élő állat (a sportló, versenyló, kutya, macska, díszállat, laboratóriumi és állatkerti állat kivételével) gondozása, tenyésztése és hízlalása | |
| 5. | Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy halgazdasági vállalkozásokban alkalmazott eszközök mezőgazdasági célokra történő bérbeadása | |
| 6. | Műszaki segítségnyújtás | |
| 7. | Gyomirtás és mezőgazdasági kártevők irtása, növények és földek permetezése | |
| 8. | Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási öntöző berendezések üzemeltetése | |
| 9. | Vízlecsapoló berendezések üzemeltetése | |
| 10. | Fák nyesése és kivágása, valamint egyéb mező- és erdőgazdálkodási szolgáltatások |
I. rész: műalkotások
1. művész által saját kezűleg készített festmény, rajz, pasztellkép, részekből összeállított kép (kollázs) és dekoratív tábla (vtsz. 9701-ből);
2. művész által saját kezűleg készített és korlátozott számban előállított metszet, nyomat és litográfia (vtsz. 9702 00 00-ból);
3. művész által saját kezűleg készített szobrászművészeti alkotás bármilyen anyagból (vtsz. 9703-ból), valamint az erről legfeljebb 8 példányban készített öntvénymásolat, amelynek sokszorozását a művész vagy jogutódjának személyes felügyelete alatt végezték;
4. művész saját eredeti terve alapján legfeljebb 8 példányban készített kézi szövésű faliszőnyeg, kárpit (vtsz. 5805 00 00-ból) és fali drapéria (vtsz. 6304 00 00-ból);
5. művész által saját kezűleg készített és szignált egyedi kerámia;
6. művész által saját kezűleg, legfeljebb 8 számozott példányban készített, és a művész vagy a művészeti műhely által szignált réz alapú tűzzománc, kivéve az ötvös- és ékszertermékeket;
7. művész által saját kezűleg készített, és általa vagy felügyelete alatt legfeljebb 30 számozott példányban – minden méretet és hordozót ideértve – sokszorozott, és a művész által szignált fénykép.
II. rész: gyűjteménydarabok
1. posta- és illetékbélyeg, lebélyegzett postabélyeg, első napi bélyegzéssel ellátott boríték, postai levelezőlap és boríték (bélyeges papír) és más hasonló érvénytelenített vagy postatiszta termék, feltéve, hogy ezek nincsenek forgalomban, illetőleg nem is szánják forgalomra (vtsz. 9704 00 00);
2. állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi értékű, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai és numizmatikai gyűjtemény és gyűjteménydarab (vtsz. 9705 00 00).
III. rész: régiségek
– a vtsz. 9701–9705 alá nem tartozó, 100 évnél idősebb termék (vtsz. 9706 00 00).
1. A Belga Királyság esetében: Belasting over de toegevoegde waarde (BTW), illetőleg Taxe sur la valeur ajoutée (TVA);
2. a Bolgár Köztársaság esetében: Danak varhu doba-vena stojnost;
3. Ciprus esetében: Foros Prostithemenis Aksias (FPA);
4. a Cseh Köztársaság esetében: Daň z přidané hodnoty (DPH);
5. a Dán Királyság esetében: Merværdiafgift (Moms);
6. az Egyesült Királyság esetében: Value Added Tax (VAT);
7. az Észt Köztársaság esetében: Käibemaksu;
8. a Finn Köztársaság esetében: Arvonlisävero (ALV);
9. a Francia Köztársaság esetében: Taxe sur la valeur ajoutée (TVA);
10. a Görög Köztársaság esetében: Foros Prostithemenis Aksias (FPA);
11. a Holland Királyság esetében: Belasting over de toegevoegde waarde (BTW);
12. Írország esetében: Cáin Bhreisluacha, illetőleg Value Added Tax (VAT);
13. a Lengyel Köztársaság esetében: Podatek od towarow i usług;
14. a Lett Köztársaság esetében: Pievienotās vērtības nodoklis (PVN);
15. a Litván Köztársaság esetében: Pridėtinės vertės mokestis (PVM)
16. a Luxemburgi Nagyhercegség esetében: Taxe sur la valeur ajoutée (TVA);
17. a Máltai Köztársaság esetében: It-Taxxa Fuq Il-Valur Mizjud;
18. a Magyar Köztársaság esetében: Általános forgalmi adó (ÁFA);
19. a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében: Umsatzsteuer (USt);
20. az Olasz Köztársaság esetében: Imposta sul valore aggiunto (IVA);
21. az Osztrák Köztársaság esetében: Umsatzsteuer (USt);
22. a Portugál Köztársaság esetében: Imposto sobre o Valor Acrescentado (IVA);
23. Románia esetében: Taxa pe valoarea adăugată (TVA);
24. a Spanyol Királyság esetében: Impuesto sobre el Valor Añdido;
25. a Svéd Királyság esetében: Mervärdesskatt (Moms);
26. a Szlovák Köztársaság esetében: Daň z pridanej hodnoty (DPH);
27. a Szlovén Köztársaság esetében: Davek na dodano vrednost.
