(1) Az 54. cikk alkalmazásában nem vehető figyelembe a találmánynak az európai szabadalmi bejelentés benyújtását legfeljebb hat hónappal megelőző nyilvánosságra jutása, ha az közvetlenül vagy közvetve annak eredménye, hogy
a) a bejelentővel vagy a jogelődjével szemben nyilvánvaló visszaélést követtek el, vagy
b) a bejelentő vagy a jogelődje a találmányt a nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt és legutóbb 1972. november 30-án felülvizsgált Egyezmény értelmében hivatalos, illetve hivatalosan elismert nemzetközi kiállításnak minősülő kiállításon bemutatta.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az (1) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor úgy nyilatkozik, hogy a találmányt ilyen módon tették közszemlére, továbbá a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott határidőn belül és az ott előírt feltételeknek megfelelően csatolja a nyilatkozat alátámasztására szolgáló igazolást.
56. cikk
A találmányt feltalálói tevékenységen alapulónak kell tekinteni, ha az a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló. Ha a technika állásának az 54. cikk (3) bekezdése szerinti iratok is részét képezik, ezeket az iratokat nem lehet figyelembe venni annak megítélésekor, hogy a találmány feltalálói tevékenységen alapul-e.
57. cikk
Iparilag alkalmazható a találmány, ha az ipar bármely ágában - ideértve a mezőgazdaságot - előállítható, illetve használható.
58. cikk
Európai szabadalmi bejelentés benyújtására jogosult bármely természetes személy, jogi személy vagy a reá irányadó jog szerint jogi személlyel egyenértékűnek minősülő bármely szervezet.
59. cikk
Európai szabadalmi bejelentést több bejelentő vagy közösen, vagy úgy nyújthat be, hogy az egyes bejelentők különböző Szerződő Államokat jelölnek meg.
60. cikk
(1) Az európai szabadalom a feltalálót vagy jogutódját illeti meg. Ha a feltaláló munkavállaló, az európai szabadalomra való igényjogosultság meghatározására annak az államnak a joga az irányadó, amelyben a munkavégzés fő helye van; ha a munkavégzés fő helye szerinti állam nem határozható meg, akkor annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a munkáltatónak az a telephelye található, amelyikhez a munkavállaló tartozik.
(2) Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a találmányt, az európai szabadalom azt a személyt illeti meg, akinek az európai szabadalmi bejelentése a legkorábbi bejelentési nappal rendelkezik, feltéve, hogy ezt az első bejelentést közzétették.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban a bejelentőt kell jogosultnak tekinteni az európai szabadalomra való igényjogosultság gyakorlására.
61. cikk
(1) Ha jogerős határozat azt állapítja meg, hogy az európai szabadalomra az igényjogosult más személy, mint a bejelentő, e személy a Végrehajtási Szabályzattal összhangban
a) a bejelentést sajátjaként kezelve gyakorolhatja a bejelentéshez fűződő jogokat;
b) ugyanazon találmány tekintetében új európai szabadalmi bejelentést nyújthat be; vagy
c) kérheti az európai szabadalmi bejelentés elutasítását.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján benyújtott új európai szabadalmi bejelentésre megfelelően alkalmazni kell a 76. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit.
62. cikk
A feltalálót a bejelentővel, illetve az európai szabadalom jogosultjával szemben megilleti az a jog, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban őt e minőségében feltüntessék.
63. cikk
(1) Az európai szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti a Szerződő Államok jogát, hogy a nemzeti szabadalmakra alkalmazottakkal azonos feltételek szerint az európai szabadalmi oltalom időtartamát meghosszabbítsák, illetve az oltalom lejártát közvetlenül követő hatállyal azonos tartalmú oltalmat biztosítsanak, ha
a) az érintett államban fennálló hadiállapot vagy rendkívüli állapot ezt indokolja;
b) az európai szabadalom tárgya olyan tennék, olyan termék előállítására szolgáló eljárás, illetve olyan termék alkalmazása, amelyet az érintett államban való forgalomba hozatalát megelőzően jogszabályban előírt hatósági engedélyezési eljárásnak kell alávetni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan európai szabadalmakra is, amelyeket - a 142. cikknek megfelelően - a Szerződő Államok valamely csoportja tekintetében együttesen adtak meg.
(4) Ha a Szerződő Állam a (2) bekezdés b) pontja alapján meghosszabbítja az oltalom időtartamát, vagy ezzel egyező oltalmat biztosít, az irányadó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat - a Szervezettel kötött megállapodással összhangban - az Európai Szabadalmi Hivatalra ruházhatja át.
64. cikk
(1) Az európai szabadalom alapján a szabadalom jogosultja - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a megadásról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése napjától kezdve mindegyik Szerződő Államban, amelyre kiterjedő hatállyal a szabadalmat megadták, ugyanolyan jogokkal rendelkezik, mint amelyek az érintett államban nemzeti úton megadott szabadalomból erednének.
(2) Ha az európai szabadalom tárgya eljárás, a szabadalmi oltalom kiterjed az ilyen eljárással közvetlenül előállított termékre is.
(3) Az európai szabadalom bitorlása esetén a nemzeti jog szerint kell eljárni.
65. cikk
(1) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy ha az Európai Szabadalmi Hivatal által megadott, módosított vagy korlátozott európai szabadalom nem a hivatalos nyelveinek egyikén készült, a szabadalmas nyújtsa be a központi iparjogvédelmi hatóságához a megadott, módosított vagy korlátozott szabadalom fordítását - választása szerint - hivatalos nyelveinek egyikén, vagy, ha az adott állam egy meghatározott hivatalos nyelv használatát írja elő, akkor ezen a nyelven. A fordítás benyújtására rendelkezésre álló határidő az európai szabadalom megadásáról, módosítással való fenntartásáról, illetve korlátozásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő meghirdetése napjától számított három hónap, kivéve, ha az érintett állam ennél hosszabb határidőt állapít meg.
(2) Bármelyik Szerződő Állam, amelyik az (1) bekezdésnek megfelelő rendelkezéseket fogadott el, előírhatja, hogy a szabadalmas fizesse meg - részben vagy egészben - a fordítás közzétételének költségeit az érintett állam által meghatározott határidőn belül.
(3) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott rendelkezések betartásának elmulasztása esetén az európai szabadalmi oltalmat ebben az államban kezdettől fogva hatálytalannak kell tekinteni.
66. cikk
Azt az európai szabadalmi bejelentést, amelynek bejelentési napját elismerték, a megjelölt Szerződő Államokban azonos hatályúnak kell tekinteni egy szabályos nemzeti bejelentéssel, adott esetben az európai szabadalmi bejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.
67. cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés a közzétételének napjától kezdve ideiglenesen a 64. cikk szerinti oltalommal azonos oltalmat biztosít a bejelentő számára a bejelentésben megjelölt valamennyi Szerződő Államban.
(2) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy az európai szabadalmi bejelentés nem biztosít a 64. cikk szerinti oltalommal azonos oltalmat. Az európai szabadalmi bejelentés közzététele alapján keletkező oltalom azonban nem lehet kedvezőtlenebb, mint az az oltalom, amely az érintett állam jogszabályai alapján a vizsgálat mellőzésével kötelezően közzétett nemzeti szabadalmi bejelentés alapján keletkezik. Valamennyi Szerződő Állam köteles minden esetben legalább azt biztosítani, hogy a bejelentő az európai szabadalmi bejelentés közzétételének napjától a körülményekhez mérten ésszerű kártérítést követelhessen bárkitől, aki a találmányt az adott államban olyan körülmények között hasznosította, amelyek mellett a nemzeti jog alapján felelne a nemzeti szabadalom bitorlásáért.
(3) Bármelyik Szerződő Állam, amelynek egyik hivatalos nyelve sem az eljárás nyelve, előírhatja, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti ideiglenes oltalom nem hatályos mindaddig, amíg az igénypontok fordítását - a bejelentő választása szerint - hivatalos nyelvei egyikén, illetve kötelezően előírt hivatalos nyelv esetén ezen a nyelven
a) a nemzeti jogban meghatározott módon bárki számára hozzáférhetővé nem teszik, vagy
b) nem közlik azzal a személlyel, aki az érintett Szerződő Államban a találmányt hasznosítja.
(4) Ha a bejelentést visszavonták, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni vagy a bejelentést jogerősen elutasították, az európai szabadalmi bejelentést úgy kell tekinteni, mintha ahhoz sohasem fűződött volna az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott hatály. Ugyanez vonatkozik az európai szabadalmi bejelentés hatályára abban a Szerződő Államban, amelynek megjelölését visszavonták, vagy amelynek megjelölését visszavontnak kell tekinteni.
68. cikk
Ha a szabadalmat felszólalási, korlátozási vagy megsemmisítési eljárásban megvonták, megsemmisítették vagy korlátozták, az európai szabadalmat úgy kell tekinteni, mintha ahhoz sohasem fűződött volna a 64. és a 67. cikkben szabályozott hatály.
69. cikk
(1) Az európai szabadalom, illetve az európai szabadalmi bejelentés alapján fennálló oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg. Az igénypontokat mindazonáltal a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni.
(2) Az európai szabadalom megadásáig terjedő időszakban az európai szabadalmi bejelentés alapján fennálló oltalom terjedelmét a közzétett bejelentés igénypontjai határozzák meg. Az európai szabadalmi bejelentéssel létrejövő oltalom terjedelmét mindazonáltal a megadott európai szabadalom szövege, illetve annak a felszólalási, korlátozási vagy megsemmisítési eljárásban módosított szövege visszaható hatállyal határozza meg, feltéve, hogy ezáltal nem bővül az oltalom terjedelme.
70. cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom hiteles szövege az Európai Szabadalmi Hivatal előtti bármely eljárásban és bármely Szerződő Államban az eljárás nyelve szerinti szöveg.
(2) Ha azonban az európai szabadalmi bejelentést nem az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén nyújtották be, az ezen a nyelven benyújtott szöveg számít az eredetileg benyújtott bejelentésnek az Egyezmény értelmében.
(3) Bármelyik Szerződő Állam előírhatja, hogy ha az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom alapján fennálló oltalom terjedelmét az azon a hivatalos nyelven vagy hivatalos nyelveinek egyikén készült fordítás, amelyet ez az állam ezen Egyezmény alapján megkövetel, szűkebben határozza meg, mint az eljárás nyelve szerinti szöveg, az adott államban - a megsemmisítési eljárás esetét kivéve - e fordítás szövege minősüljön hitelesnek.
(4) A (3) bekezdés szerint rendelkező Szerződő Állam
a) köteles lehetővé tenni a bejelentő, illetve a szabadalmas számára az európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom kijavított fordításának benyújtását. A kijavított fordításhoz fűződő jogkövetkezmények csak akkor állnak be, ha a Szerződő Állam által a 65. cikk (2) bekezdése, valamint a 67. cikk (3) bekezdése alapján előírt feltételek teljesülnek;
b) előírhatja, hogy az, aki a területén jóhiszeműen, a szabadalmi bejelentés vagy a szabadalom eredeti fordítása szerint az oltalomba nem ütközően hasznosítja a találmányt, vagy ennek érdekében tényleges és komoly előkészületet tett, az ilyen hasznosítást üzleti tevékenysége körében vagy annak gyakorlása érdekében a kijavított fordításhoz fűződő jogkövetkezmények beállta után díjtalanul folytathatja.
71. cikk
Az európai szabadalmi bejelentést átruházni vagy arra jogokat alapítani egy vagy több megjelölt Szerződő Állam tekintetében lehet.
72. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés átruházására irányuló szerződést írásban kell megkötni, és azt a feleknek alá kell írniuk.
73. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés részben vagy egészben hasznosítási engedély tárgya lehet a megjelölt Szerződő Államok területének egésze vagy egy része tekintetében.
74. cikk
Ha ez az Egyezmény eltérően nem rendelkezik, mindegyik megjelölt Szerződő Államban - az érintett államra kiterjedő hatállyal - az európai szabadalmi bejelentésre mint a tulajdon tárgyára az ebben az államban a nemzeti szabadalmi bejelentésekre irányadó jogot kell alkalmazni.
75. cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés benyújtható
a) az Európai Szabadalmi Hivatalhoz; vagy
b) a 76. cikk (1) bekezdésében foglalt kivétellel, ha valamelyik Szerződő Állam joga ezt megengedi, ennek az államnak a központi iparjogvédelmi hatóságához vagy más illetékes szervéhez. Az így benyújtott bejelentésnek ugyanolyan hatálya van, mintha azt ugyanazon a napon az Európai Szabadalmi Hivatalhoz nyújtották volna be.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem zárják ki azoknak a törvényi vagy más jogszabályi előírásoknak az alkalmazását, amelyek valamelyik Szerződő Államban
a) olyan találmányokra vonatkoznak, amelyek - tárgyuk természetének tulajdoníthatóan - nem közölhetők külföldön az érintett állam illetékes hatóságának előzetes engedélye nélkül, illetve
b) előírják, hogy mindegyik bejelentést először a nemzeti hatósághoz kell benyújtani, vagy előzetes engedélyhez kötik a más hatósághoz való közvetlen bejelentést.
76. cikk
(1) A megosztással keletkező európai bejelentést közvetlenül az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően. A megosztással keletkező bejelentés tárgya nem lehet bővebb a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott szövege szerint igényelt oltalom tárgyánál; a megosztással keletkező bejelentést - feltéve, hogy ennek a követelménynek megfelel - úgy kell tekinteni, mintha a korábbi bejelentés bejelentési napján nyújtották volna be, és avval kapcsolatban érvényesíthető a korábbi bejelentésben igényelt elsőbbség.
(2) A korábbi bejelentésben megjelölt valamennyi Szerződő Államot, amelyek megjelölése a megosztással keletkező európai bejelentés benyújtásakor fennáll, a megosztott bejelentésben is megjelöltnek kell tekinteni.
77. cikk
(1) A Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően továbbítja az Európai Szabadalmi Hivatalhoz a hozzá vagy az ugyanannak az államnak a más illetékes szervéhez benyújtott valamennyi európai szabadalmi bejelentést.
(2) Nem továbbítható az Európai Szabadalmi Hivatalhoz az az európai szabadalmi bejelentés, amelynek tárgyát titkosnak minősítették.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kellő időben nem továbbított európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
78. cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentésnek meg kell felelnie a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott követelményeknek, és annak tartalmaznia kell
a) az európai szabadalom megadására irányuló kérelmet;
b) a találmány leírását;
c) egy vagy több igénypontot;
d) a leírásban vagy az igénypontokban hivatkozott rajzokat;
e) a kivonatot.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés után bejelentési és kutatási díjat kell fizetni. Ha a bejelentési és kutatási díjat kellő időben nem fizetik meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
79. cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés benyújtásakor az Egyezményben részes valamennyi Szerződő Államot megjelöltnek kell tekinteni az európai szabadalom megadására irányuló kérelemben.
(2) A Szerződő Állam megjelölése díj fizetéséhez köthető.
(3) Valamely Szerződő Állam megjelölése az európai szabadalom megadásáig bármikor visszavonható.
80. cikk
Az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott követelmények teljesülnek.
81. cikk
Az európai szabadalmi bejelentésben fel kell tüntetni a feltaláló nevét. Ha a bejelentő nem azonos a feltalálóval, illetve nem ő az egyedüli feltaláló, a feltaláló nevének feltüntetésekor nyilatkozni kell az európai szabadalomra való jogosultság eredetéről.
82. cikk
Az európai szabadalmi bejelentésben csak egy találmányra igényelhető szabadalom, vagy pedig olyan találmányok csoportjára, amelyek úgy kapcsolódnak össze, hogy egyetlen általános találmányi gondolatot alkotnak.
83. cikk
Az európai szabadalmi bejelentésnek kellően egyértelműen és teljeskörűen kell feltárnia a találmányt, hogy azt szakember meg tudja valósítani.
84. cikk
Az igénypontokban kell meghatározni azt a tárgyat, amelyre oltalmat igényelnek. Az igénypontokat egyértelműen és tömören kell megfogalmazni, és azokat a leírásnak alá kell támasztania.
85. cikk
A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál; ettől eltérő célra - különösen az igényelt oltalom terjedelmének értelmezésére vagy az 54. cikk (3) bekezdésének alkalmazásakor - nem vehető figyelembe.
86. cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés után - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - fenntartási díjat kell fizetni az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A díjak a harmadik évtől kezdődően válnak esedékessé a harmadik, valamint az azt követő évekre, és kiszámításuk a bejelentés napjára visszamenőlegesen történik. Ha a fenntartási díjat kellő időben nem fizetik meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(2) Fenntartási díjat utoljára arra az évre kell fizetni, amelyben az európai szabadalom megadásáról szóló értesítést meghirdetik az Európai Szabadalmi Közlönyben.
87. cikk
(1) Azt, aki szabadalom, használati mintaoltalom vagy hasznossági bizonylat iránt szabályszerű bejelentést tett
a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezményben részes államban vagy ilyen államra kiterjedő hatállyal, vagy
b) a Kereskedelmi Világszervezet Tagjában vagy ilyen Tagra kiterjedő hatállyal,
úgyszintén az ilyen bejelentő jogutódját elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy ugyanazon találmány tekintetében európai szabadalmi bejelentést tegyen az első bejelentés bejelentési napjától számított tizenkét hónapos időtartamon belül.
(2) Elsőbbségi jog alapítható minden olyan bejelentésre, amely a bejelentés helye szerinti állam nemzeti jogszabálya, vagy kétoldalú vagy többoldalú megállapodás - ideértve ezt az Egyezményt is - értelmében szabályszerű nemzeti bejelentésnek számít.
(3) Szabályszerű nemzeti bejelentésnek kell tekinteni azt a bejelentést, amely elégséges annak megállapítására, hogy azt melyik napon nyújtották be, függetlenül a bejelentés további sorsától.
(4) Az ugyanabban az államban, illetve államra kiterjedő hatállyal azonos tárgyban tett későbbi bejelentést akkor kell az elsőbbség meghatározása szempontjából első bejelentésnek tekinteni, ha a korábbi bejelentést a későbbi bejelentés bejelentési napja előtt visszavonták, arról lemondtak, vagy azt elutasították anélkül, hogy közzétették volna, ahhoz jogok fűződnének, vagy arra elsőbbségi igényt alapítottak volna. Az ilyen korábbi bejelentésre később sem lehet elsőbbséget alapítani.
(5) Ha az első bejelentést olyan iparjogvédelmi hatóságnál tették, amelyet nem kötelez sem az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény, sem a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény, az (1)-(4) bekezdések csak akkor alkalmazhatók, ha e hatóság - az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke által kiadott közlemény szerint - elfogadja, hogy az Európai Szabadalmi Hivatalnál tett első bejelentésre a Párizsi Egyezményben foglaltakkal azonos feltételekkel és hatállyal elsőbbségi jogot lehet alapítani.
88. cikk
(1) Ha a bejelentő korábbi bejelentésen alapuló elsőbbséget igényel, a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot és minden egyéb előírt iratot.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés tekintetében több elsőbbség igényelhető, függetlenül attól, hogy azok különböző országokból származnak-e. Ha erre mód van, bármelyik igénypontra több elsőbbség igényelhető. Több elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napjától számított határidőket a legkorábbi elsőbbség napjától kell számítani.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés tekintetében egy vagy több elsőbbséget igényelnek, az elsőbbségi jog az európai szabadalmi bejelentésnek csak azon elemeire terjed ki, amelyeket az elsőbbséget megalapozó bejelentés, illetve bejelentések is tartalmaznak.
(4) Ha a találmány egyes, elsőbbségi igénnyel érintett elemei a korábbi bejelentés igénypontjaiban nem szerepelnek, az elsőbbség ennek ellenére is megadható, feltéve, hogy a korábbi bejelentés iratai - azok egészét tekintve - az ilyen elemeket kifejezetten feltárják.
89. cikk
Az elsőbbségi jog hatása, hogy az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napjának az 54. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 60. cikk (2) bekezdése szempontjából az elsőbbség napja számít.
90. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek.
(2) Ha a bejelentés napja nem ismerhető el az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot követően, a bejelentést nem lehet európai szabadalmi bejelentésként kezelni.
(3) Ha az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napját elismerték, az Európai Szabadalmi Hivatal a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a 14., a 78. és a 81. cikkben és - ha ez alkalmazható - a 88. cikk (1) bekezdésében és a 133. cikk (2) bekezdésében, valamint a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott egyéb követelményeknek.
(4) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az (1) vagy a (3) bekezdés alapján végzett vizsgálat során olyan hiányokat állapít meg, amelyek pótolhatók, lehetőséget kell adnia a bejelentőnek a hiánypótlásra.
(5) Ha a (3) bekezdés alapján végzett vizsgálat során megállapított hiányokat nem pótolták, a bejelentést el kell utasítani, kivéve, ha ez az Egyezmény más jogkövetkezményt ír elő. Ha a hiány az elsőbbségi jogra vonatkozik, az azzal jár, hogy a bejelentés elveszti ezt a jogot.
91. cikk
(törölve)
92. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - az európai szabadalmi bejelentésre vonatkozóan az igénypontok alapján, a leírásra és a rajzokra is kellő figyelemmel elkészíti és közzéteszi az európai kutatási jelentést.
93. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentést a lehető legkorábbi időpontban közzéteszi
a) a bejelentés napjától, illetve - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napjától számított tizennyolc hónap elteltét követően, vagy
b) a bejelentő kérelmére az említett időtartam elteltét megelőzően.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés közzététele az európai szabadalom szövegének közzétételével egyidejűleg történik, ha az európai szabadalom megadásáról szóló határozat az (1) bekezdés a) pontjában említett határidő eltelte előtt hatályossá válik.
94. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - külön kérelemre megvizsgálja, hogy az európai szabadalmi bejelentés és az annak tárgyát képező találmány megfelel-e ezen Egyezmény követelményeinek. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a vizsgálati díjat nem fizetik meg.
(2) Ha nem nyújtanak be kellő időben kérelmet az érdemi vizsgálat iránt, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(3) Ha a vizsgálat során azt állapítják meg, hogy a bejelentés vagy az annak tárgyát képező találmány nem felel meg ezen Egyezmény követelményeinek, a vizsgálati osztály - amilyen gyakran csak szükséges - felhívja a bejelentőt, hogy tegye meg észrevételeit és - a 123. cikk (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - módosítsa a bejelentést.
(4) Ha a bejelentő a vizsgálati osztály felhívására nem válaszol kellő időben, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
95. cikk
(törölve)
96. cikk
(törölve)
97. cikk
(1) Ha a vizsgálati osztály úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés és az annak tárgyát képező találmány ezen Egyezmény követelményeinek megfelel, határoz az európai szabadalom megadásáról, feltéve, hogy a Végrehajtási Szabályzatban megállapított követelmények teljesültek.
(2) Ha a vizsgálati osztály úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalmi bejelentés vagy az annak tárgyát képező találmány nem felel meg ezen Egyezmény követelményeinek, a bejelentést elutasítja, kivéve, ha ez az Egyezmény más jogkövetkezményt ír elő.
(3) Az európai szabadalom megadásáról szóló határozat azon a napon válik hatályossá, amelyen a szabadalom megadását az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik.
98. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalom szövegét az európai szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben történő, meghirdetését követő lehető legkorábbi időpontban közzéteszi.
99. cikk
(1) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított kilenc hónapon belül a szabadalom ellen bárki felszólalást nyújthat be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően. A felszólalás nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a felszólalási díjat nem fizetik meg.
(2) A felszólalás az európai szabadalomra minden olyan Szerződő Államban vonatkozik, amelyben a szabadalom hatályos.
(3) A felszólaló és a szabadalmas a felszólalási eljárásban félként vesz részt.
(4) Bárki, aki igazolja, hogy valamelyik Szerződő Államban őt jogerős határozat alapján a korábbi jogosult helyett a szabadalmi lajstromba bejegyezték, kérelmére az érintett állam tekintetében a korábbi jogosult helyébe lép. A 118. cikkben foglaltaktól eltérően a korábbi jogosult és a kérelmező - hacsak ezt mindketten nem kérik - nem tekinthetők szabadalmastársaknak.
100. cikk
Felszólalást csak abból az okból lehet benyújtani, hogy
a) az európai szabadalom tárgya az 52-57. cikkek értelmében nem szabadalmazható;
b) az európai szabadalom a találmányt nem tárja fel olyan kellően egyértelműen és teljeskörűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani;
c) az európai szabadalom tárgya bővebb az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmánál, illetve - megosztással keletkező vagy a 61. cikkel összhangban benyújtott új bejelentés esetén - a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál.
101. cikk
(1) Ha a felszólalás elfogadható, a felszólalási osztály a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően megvizsgálja, hogy a 100. cikkben megállapított felszólalási okok közül legalább egy nem zárja-e ki az európai szabadalom fenntartását. E vizsgálat során a felszólalási osztály - amilyen gyakran csak szükséges - felhívja a feleket, hogy nyújtsák be az ellenérdekű fél nyilatkozatával vagy a felszólalási osztály felhívásával kapcsolatos észrevételeiket.
(2) Ha a felszólalási osztály úgy ítéli meg, hogy legalább egy felszólalási ok kizárja az európai szabadalom fenntartását, a szabadalmat megvonja. Ellenkező esetben a felszólalást elutasítja.
(3) Ha a felszólalási osztály úgy ítéli meg, hogy a szabadalmas által a felszólalási eljárás során tett módosításokra figyelemmel a szabadalom, illetve az annak tárgyát képező találmány
a) megfelel az ebben az Egyezményben meghatározott követelményeknek, a szabadalmat módosítással tartja fenn, feltéve, hogy a Végrehajtási Szabályzatban megállapított feltételek teljesültek;
b) nem felel meg az ebben az Egyezményben meghatározott követelményeknek, a szabadalmat megvonja.
102. cikk
(törölve)
103. cikk
Ha az európai szabadalmat a 101. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján módosítással tartják fenn, az Európai Szabadalmi Hivatal a felszólalás tárgyában hozott határozatról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését követő lehető legkorábbi időpontban közzéteszi az európai szabadalom új szövegét.
104. cikk
(1) A felszólalási eljárásban a felek költségeiket maguk viselik, kivéve, ha a felszólalási osztály méltányosságból - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - a költségek ettől eltérő arányú viseléséről határoz.
(2) A költségek megállapítására vonatkozó eljárást a Végrehajtási Szabályzatban kell meghatározni.
(3) Az Európai Szabadalmi Hivatalnak a költségek összegét megállapító jogerős határozata a Szerződő Államokban történő végrehajtás szempontjából ugyanolyan elbírálás alá esik, mint azon Szerződő Állam polgári bíróságának a jogerős határozata, amelyben a végrehajtást foganatosítják. Az ilyen jellegű határozat felülvizsgálása csak annak hitelességére korlátozódhat.
105. cikk
(1) Bármely harmadik személy - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - a felszólalási határidő leteltét követően a felszólalási eljárásba beavatkozhat, ha igazolja, hogy
a) a felszólalási eljárás tárgyát képező szabadalom bitorlása miatt ellene eljárást indítottak, vagy
b) eljárást indított annak megállapítására, hogy a szabadalmat nem bitorolja, azt követően, hogy a szabadalmas felszólította őt a feltételezett bitorlás abbahagyására.
(2) Az elfogadható beavatkozást felszólalásként kell elbírálni.
105a. cikk
(1) A szabadalmas kérésére az európai szabadalom megvonható vagy az igénypontok módosításával korlátozható. A kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a korlátozási, illetve megvonási díjat nem fizetik meg.
(2) A kérelem mindaddig nem nyújtható be, amíg az európai szabadalom tekintetében felszólalási eljárás van folyamatban.
105b. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal megvizsgálja, hogy a Végrehajtási Szabályzatban az európai szabadalom korlátozására, illetve megvonására megállapított követelmények teljesültek-e.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy az európai szabadalom korlátozására, illetve megvonására irányuló kérelem megfelel ezeknek a követelményeknek, az európai szabadalmat a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően korlátozza, illetve megvonja. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
(3) Az európai szabadalom korlátozása, illetve megvonása tárgyában hozott határozat vonatkozik az európai szabadalomra minden olyan Szerződő Államban, amelyekre kiterjedően azt megadták. A határozat azon a napon válik hatályossá, amelyen a határozatról szóló értesítést az Európai Szabadalmi Közlönyben meghirdetik.
105c. cikk
Ha az európai szabadalmat a 105b. cikk (2) bekezdése alapján korlátozzák, az Európai Szabadalmi Hivatal a korlátozásnak az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését követő lehető legkorábbi időpontban közzéteszi az európai szabadalom módosított szövegét.
106. cikk
(1) Az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztályok, a felszólalási osztályok, valamint a Jogi Osztály határozatai ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(2) Az olyan határozat, amellyel az eljárás valamelyik fél vonatkozásában nem fejeződik be, csak az ügydöntő határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha a határozat az önálló fellebbezést megengedi.
(3) A felszólalási eljárás költségeinek összegét megállapító, illetve az azok viseléséről szóló határozat elleni fellebbezés joga a Végrehajtási Szabályzatban korlátozható.
107. cikk
Az eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a határozat hátrányosan érint, fellebbezhet. Az eljárásban részt vevő bármely más fél a fellebbezési eljárásban félként vesz részt.
108. cikk
A fellebbezést a határozat kézbesítésének napjától számított két hónapon belül, a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően kell benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalhoz. A fellebbezés nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg a fellebbezési díjat nem fizetik meg. A határozat kézbesítésének napjától számított négy hónapon belül be kell nyújtani a fellebbezés alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozatot a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően.
109. cikk
(1) Ha az a szervezeti egység, amelynek a határozatát megtámadták, úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés megengedhető és megalapozott, a fellebbezésnek saját hatáskörben tesz eleget. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az eljárásban a fellebbezést benyújtóval szemben ellenérdekű fél is részt vesz.
(2) Ha a fellebbezésnek az alapjául szolgáló okokat megjelölő nyilatkozat beérkezésétől számított három hónapon belül nem adnak helyt, azt haladéktalanul, érdemi állásfoglalás nélkül továbbítani kell a fellebbezési tanácshoz.
110. cikk
Ha a fellebbezés elfogadható, a fellebbezési tanács megvizsgálja, hogy a fellebbezés alapos-e. A fellebbezés vizsgálatát a Végrehajtási Szabályzattal összhangban kell lefolytatni.
111. cikk
(1) A fellebbezés alaposságának vizsgálatát követően a fellebbezési tanács határoz a fellebbezésről. A fellebbezési tanács vagy eljár annak a szervezeti egységnek a hatáskörében, amely a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozta, vagy az ügyet visszautalja további eljárásra ennek a szervezeti egységnek.
(2) Ha a fellebbezési tanács az ügyet további eljárásra visszautalja annak a szervezeti egységnek, amelynek a határozatát fellebbezéssel megtámadták, ez a szervezeti egység - azonos tényállás esetén - a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez kötve van. Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az Átvevő Iroda hozta, a fellebbezési tanács határozatának alapjául szolgáló jogértelmezéshez a vizsgálati osztály is kötve van.
112. cikk
(1) Az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében, vagy ha elvi jelentőségű jogkérdés merül fel
a) a fellebbezési tanács eljárása során - hivatalból vagy a fellebbezési eljárásban részt vevő fél kérelmére - bármely kérdést a Bővített Fellebbezési Tanács elé terjeszt, ha megítélése szerint e célokból arról határozni szükséges. Ha a fellebbezési tanács a fél ilyen kérelmét elutasítja, ügydöntő határozatában ezt külön meg kell indokolnia;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a Bővített Fellebbezési Tanács elé jogkérdést terjeszthet akkor, ha két fellebbezési tanács egy adott kérdésben egymástól eltérő határozatot hozott.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a fellebbezési eljárásban félként részt vevő felek a Bővített Fellebbezési Tanács előtti eljárásban félként vesznek részt.
(3) A Bővített Fellebbezési Tanácsnak az (1) bekezdés a) pontjában említett határozata köti a fellebbezési tanácsot az adott fellebbezést illetően.
112a. cikk
(1) A fellebbezési eljárásban részt vevő bármelyik fél, akit a fellebbezési tanács határozata hátrányosan érint, a Bővített Fellebbezési Tanács általi felülvizsgálatra irányuló kérelmet nyújthat be.
(2) A kérelmet csak abból az okból lehet benyújtani, hogy
a) a fellebbezési tanács tagja a határozat meghozatalában a 24. cikk (1) bekezdésének megsértésével, vagy annak ellenére vett részt, hogy a 24. cikk (4) bekezdése szerinti határozat értelmében ki volt zárva;
b) a fellebbezési tanács határozatának meghozatalában olyan személy vett részt, akit nem neveztek ki a fellebbezési tanács tagjává;
c) a 113. cikk rendelkezéseit lényegesen megsértették;
d) a fellebbezési eljárás során a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott más lényeges eljárási hiba történt; vagy
e) a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott feltételek alapján megállapított bűncselekmény befolyásolhatta a határozatot.
(3) A felülvizsgálatra irányuló kérelemnek nincs halasztó hatálya.
(4) A felülvizsgálatra irányuló kérelmet indokolással ellátott nyilatkozat formájában kell benyújtani a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően. Ha a kérelem a (2) bekezdés a)-d) pontjain alapul, azt a fellebbezési tanács határozatának kézbesítésétől számított két hónapon belül kell benyújtani. Ha a kérelem a (2) bekezdés e) pontján alapul, a kérelmet a bűncselekmény bekövetkezésének megállapításától számított két hónapon belül kell benyújtani; a kérelem ebben az esetben a fellebbezési tanács határozata kézbesítésének napjától számított öt év elteltét követően nem nyújtható be. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az előírt díjat nem fizetik meg.
(5) A Bővített Fellebbezési Tanács a felülvizsgálatra irányuló kérelmet a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően megvizsgálja. Ha a kérelem alapos, a Bővített Fellebbezési Tanács a határozatot hatályon kívül helyezi, és - a Végrehajtási Szabályzattal összhangban - a fellebbezési tanácsot új eljárásra utasítja.
(6) Aki a megjelölt Szerződő Államban a közzétett európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom tárgyát képező találmányt a fellebbezési tanács határozata és a Bővített Fellebbezési Tanács által a felülvizsgálatra irányuló kérelem tárgyában hozott határozatról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése közötti időszakban jóhiszeműen hasznosította, vagy annak érdekében tényleges és komoly előkészületeket tett, e hasznosítást üzleti tevékenysége körében vagy ennek gyakorlása érdekében díjtalanul folytathatja.
113. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal határozatai csak olyan tényeken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjuk volt nyilatkozatot tenni.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentést, illetve az európai szabadalmat kizárólag a bejelentő vagy a szabadalmas által előterjesztett vagy jóváhagyott szöveg szerint vizsgálhatja, és arról csak e szöveg alapján határozhat.
114. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal az előtte folyó eljárásban a tényeket hivatalból vizsgálja; vizsgálata nem korlátozódhat csupán a felek állításaira, bizonyítékaira, érveire, valamint nincs kötve az előterjesztett kérelmekhez sem.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal figyelmen kívül hagyhatja azokat a tényeket vagy bizonyítékokat, amelyeket az érintett felek nem kellő időben terjesztettek elő.
115. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően bármely harmadik személy észrevételt nyújthat be - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - a bejelentés vagy a szabadalom tárgyát képező találmány szabadalmazhatóságát illetően. Az észrevételt benyújtó személy az eljárásban nem ügyfél.
116. cikk
(1) Szóbeli eljárást kell lefolytatni az Európai Szabadalmi Hivatal kezdeményezésére - ha a Hivatal ezt célszerűnek ítéli -, vagy az eljárásban részt vevő fél kérelmére. Az Európai Szabadalmi Hivatal azonban elutasíthatja a kérelmet, ha az arra irányul, hogy ugyanazon szervezeti egység előtt, azonos felek részvételével, azonos tárgyban újabb szóbeli eljárást folytassanak le.
(2) Az Átvevő Iroda előtt szóbeli eljárásra a bejelentő kérelme alapján azonban csak akkor kerülhet sor, ha az Átvevő Iroda úgy ítéli meg, hogy ez célszerű, vagy amikor az európai szabadalmi bejelentés elutasításáról kíván határozni.
(3) Az Átvevő Iroda, a vizsgálati osztályok és a Jogi Osztály előtti szóbeli eljárás nem nyilvános.
(4) A szóbeli eljárás - ideértve a határozat kihirdetését is - a fellebbezési tanácsok és a Bővített Fellebbezési Tanács előtt az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően, illetve a felszólalási osztályok előtt nyilvános, kivéve, ha az eljárást lefolytató szervezeti egység másként nem határoz arra tekintettel, hogy az eljárás nyilvánossága - különösen az eljárásban részt vevő fél számára - súlyos és indokolatlan hátrányt okozhat.
117. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban különösen a következő bizonyítási eszközök megengedettek:
a) a felek meghallgatása;
b) tájékoztatás adására irányuló kérelem;
c) okiratok bemutatása;
d) tanúvallomás;
e) szakértői vélemény;
f) szemle;
g) eskü alatt tett írásbeli nyilatkozat.
(2) A bizonyítási eljárásra vonatkozó szabályokat a Végrehajtási Szabályzatban kell megállapítani.
118. cikk
Ha az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom jogosultjai az egyes megjelölt Szerződő Államok tekintetében nem azonosak, az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban őket közös bejelentőknek vagy szabadalmastársaknak kell tekinteni. Ez a bejelentés, illetve a szabadalom egységét ezekben az eljárásokban nem érinti; így különösen a bejelentés, illetve a szabadalom szövege - ha ez az Egyezmény eltérően nem rendelkezik - valamennyi megjelölt Szerződő Állam tekintetében egységes.
119. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - kézbesítés útján hivatalból közli a határozatokat, az idézéseket, az értesítéseket és a tájékoztatásokat. Ha ezt rendkívüli körülmények indokolják, a kézbesítés a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságán keresztül is történhet.
120. cikk
A Végrehajtási Szabályzat állapítja meg
a) azokat a határidőket, amelyeket az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban be kell tartani, és amelyeket ez az Egyezmény nem állapít meg;
b) a határidők számításának módját, továbbá meghosszabbításuk feltételeit;
c) az Európai Szabadalmi Hivatal által kitűzhető határidők lehetséges legrövidebb, illetve leghosszabb időtartamát.
121. cikk
(1) Ha a bejelentő az Európai Szabadalmi Hivatallal szemben valamely határidőt elmulaszt, kérheti a bejelentési eljárás folytatását.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott követelmények teljesülése esetén helyt ad a kérelemnek. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
(3) Ha a kérelemnek helyt adnak, a határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit úgy kell tekinteni, mintha azok nem álltak volna be.
(4) Az eljárás folytatása ki van zárva a 87. cikk (1) bekezdésében, a 108. cikkben és a 112a. cikk (4) bekezdésében említett határidők tekintetében, valamint az eljárás folytatására irányuló, illetve az igazolási kérelemre vonatkozó határidők tekintetében. A Végrehajtási Szabályzat más határidők tekintetében is kizárhatja az eljárás folytatását.
122. cikk
(1) Ha a bejelentő vagy az európai szabadalom jogosultja annak ellenére, hogy az adott körülmények között kellő gondossággal járt el, az Európai Szabadalmi Hivatallal szemben valamely határidőt elmulaszt, és ennek következtében az európai szabadalmi bejelentést, illetve valamely kérelmét elutasítják, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, az európai szabadalmat megvonják, vagy a mulasztás egyéb jogvesztésre, illetve jogorvoslati jogosultság elvesztésére vezet, kérelmére őt jogaiba vissza kell helyezni.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal az (1) bekezdésben és a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott egyéb követelmények teljesülése esetén helyt ad a kérelemnek. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.
(3) Ha a kérelemnek helyt adnak, a határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit úgy kell tekinteni, mintha azok nem álltak volna be.
(4) Az igazolás ki van zárva az igazolási kérelemre vonatkozó határidő tekintetében. A Végrehajtási Szabályzat más határidők tekintetében is kizárhatja az igazolást.
(5) Aki valamelyik megjelölt Szerződő Államban a közzétett európai szabadalmi bejelentés, illetve az európai szabadalom tárgyát képező találmányt az (1) bekezdésben említett jogvesztés és a jogokba való visszahelyezésről szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetése közötti időszakban jóhiszeműen hasznosította, vagy annak érdekében tényleges és komoly előkészületeket tett, e hasznosítást üzleti tevékenysége körében vagy ennek gyakorlása érdekében díjtalanul folytathatja.
(6) E cikk rendelkezései nem érintik a Szerződő Államoknak azt a jogát, hogy lehetővé tegyék az ebben az Egyezményben meghatározott, az érintett Szerződő Államok hatóságaival szemben betartandó határidők elmulasztásának igazolását.
123. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően módosítható. A bejelentő számára minden esetben legalább egy alkalommal lehetőséget kell adni arra, hogy a bejelentést saját kezdeményezésére módosíthassa.
(2) Az európai szabadalmi bejelentés vagy az európai szabadalom nem módosítható úgy, hogy az európai szabadalom tárgya bővebb legyen az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmánál.
(3) Az európai szabadalom nem módosítható úgy, hogy ez az általa biztosított oltalmat kiterjessze.
124. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően - felhívhatja a bejelentőt, hogy adjon tájékoztatást a technikának a nemzeti vagy a regionális szabadalmi eljárásban figyelembe vett állásáról az európai szabadalmi bejelentés tárgyát képező találmány tekintetében.
(2) Ha a bejelentő az (1) bekezdés szerinti felhívásra kellő időben nem válaszol, az európai szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
125. cikk
Ha ez az Egyezmény valamely kérdésben nem tartalmaz eljárási rendelkezéseket, az Európai Szabadalmi Hivatal a Szerződő Államokban általánosan elismert eljárásjogi elveket veszi figyelembe.
126. cikk
(törölve)
127. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal európai szabadalmi nyilvántartást vezet, amelybe be kell jegyezni a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott adatokat. Az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig az európai szabadalmi nyilvántartásba nem tehető bejegyzés. Az európai szabadalmi nyilvántartást bárki megtekintheti.
128. cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig a bejelentés iratai csak a bejelentő hozzájárulásával tekinthetők meg.
(2) Aki igazolja, hogy a bejelentő vele szemben az európai szabadalmi bejelentésből eredő jogaira hivatkozott, a bejelentés közzétételét megelőzően is megtekintheti - a bejelentő hozzájárulása nélkül is - a bejelentés iratait.
(3) A megosztással keletkező európai bejelentés, valamint a 61. cikk (1) bekezdése alapján tett új európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően, a korábbi bejelentés közzétételét megelőzően is bárki megtekintheti - az érintett bejelentő hozzájárulása nélkül is - a korábbi bejelentés iratait.
(4) Az európai szabadalmi bejelentés közzétételét követően a bejelentés, illetve az annak alapján megadott európai szabadalom iratai - a Végrehajtási Szabályzatban megállapított korlátozásokkal - kérelemre megtekinthetők.
(5) Az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően is közölheti harmadik személyekkel, illetve közzéteheti a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott adatokat.
129. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal rendszeres időközönként kiadja
a) az Európai Szabadalmi Közlönyt, amely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek meghirdetését ez az Egyezmény, a Végrehajtási Szabályzat vagy az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke előírja;
b) a Hivatalos Lapot, amely tartalmazza az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének közleményeit és általános jellegű tájékoztatásait, továbbá az erre az Egyezményre és az annak alkalmazására vonatkozó egyéb információkat.
130. cikk
(1) Ha ez az Egyezmény vagy a nemzeti jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága kérelemre kölcsönösen közli egymással az európai vagy nemzeti szabadalmi bejelentésekre és szabadalmakra, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó hasznos információkat.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kölcsönös tájékoztatás olyan együttműködési megállapodáson alapul, amely az Európai Szabadalmi Hivatal és a következők között jött létre:
a) egyéb államok központi iparjogvédelmi hatóságai;
b) szabadalmak megadására felhatalmazott kormányközi szervezet;
c) bármely egyéb szervezet.
(3) Az (1) bekezdés, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti közlésekre a 128. cikkben foglalt korlátozások nem vonatkoznak. A (2) bekezdés c) pontja szerinti közlés esetében e korlátozások alól az Igazgatótanács felmentést adhat, feltéve, hogy az érintett szervezet a közölt adatokat az európai szabadalmi bejelentés közzétételéig bizalmasan kezeli.
131. cikk
(1) Ha ez az Egyezmény vagy a nemzeti jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok bíróságai vagy hatóságai kérelemre segítséget nyújtanak egymásnak tájékoztatás megadásával vagy iratbetekintés lehetővé tételével. Ha az Európai Szabadalmi Hivatal az iratok megtekintését bíróság, ügyészség vagy központi iparjogvédelmi hatóság számára teszi lehetővé, az iratok megtekintésére a 128. cikkben foglalt korlátozások nem vonatkoznak.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal kérelmére a Szerződő Államok bíróságai vagy más illetékes hatóságai a Hivatal nevében - saját hatáskörük keretei között - vizsgálatokat folytatnak, vagy egyéb jogi intézkedéseket foganatosítanak.
132. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal és a Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságai kérelemre ingyenesen megküldik egymásnak - saját felhasználásra - kiadványaik egy vagy több példányát.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal a kiadványok cseréjéről vagy megküldéséről megállapodásokat köthet.
133. cikk
(1) A (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel senki nem kötelezhető arra, hogy az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban képviseletére hivatásos képviselőt bízzon meg.
(2) Az a természetes vagy jogi személy, akinek lakóhelye, illetve amelynek üzleti tevékenysége fő helye nem valamelyik Szerződő Államban van, az ebben az Egyezményben megállapított valamennyi eljárásban - az európai szabadalmi bejelentés benyújtását kivéve - hivatásos képviselőt köteles képviseletével megbízni, és e képviselő útján köteles eljárni; a Végrehajtási Szabályzat egyéb kivételeket is megállapíthat.
(3) Azt a természetes vagy jogi személyt, akinek lakóhelye, illetve amelynek üzleti tevékenysége fő helye valamelyik Szerződő Államban van, az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban olyan alkalmazottja is képviselheti, aki nem szükségképpen hivatásos képviselő, azonban a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő képviseleti meghatalmazással rendelkezik. A Végrehajtási Szabályzat rendelkezhet arról, hogy a jogi személy alkalmazottja képviselhet-e, és ha igen, milyen feltételekkel, más, a Szerződő Államok valamelyikében székhellyel rendelkező olyan jogi személyt is, amely az adott jogi személlyel gazdasági kapcsolatban áll.
(4) A Végrehajtási Szabályzat különleges rendelkezéseket állapíthat meg a közösen eljáró felek közös képviseletét illetően.
134. cikk
(1) Az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokban a természetes vagy jogi személy képviseletét csak olyan hivatásos képviselő láthatja el, akinek neve szerepel az Európai Szabadalmi Hivatal e célból vezetett jegyzékében.
(2) Bármely természetes személy felvehető a hivatásos képviselők jegyzékébe, feltéve, hogy
a) valamelyik Szerződő Állam állampolgára,
b) tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye valamelyik Szerződő Államban található, és
c) sikeres európai képesítő vizsgát tett.
(3) A Szerződő Állam csatlakozása hatályossá válásának napjától számított egyéves határidőn belül az a természetes személy is kérheti a jegyzékbe történő felvételét, aki
a) valamelyik Szerződő Állam állampolgára,
b) tevékenysége gyakorlásának vagy alkalmazásának helye az Egyezményhez csatlakozott államban található, és
c) szabadalmi ügyekben az adott állam központi iparjogvédelmi hatósága előtt természetes vagy jogi személyek képviselőjeként eljárhat. Ha az ilyen jogosultság különleges szakmai képesítéshez nem kötött, e személynek legalább öt évig rendszeres képviseleti tevékenységet kell folytatnia az adott államban.
(4) A jegyzékbe történő felvétel kérelemre történik, amelyhez csatolni kell a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését igazoló okiratokat.
(5) A hivatásos képviselők jegyzékében szereplő személyek az ebben az Egyezményben megállapított valamennyi eljárásban eljárhatnak.
(6) A jegyzékben szereplő személy jogosult hivatásos képviseleti tevékenységének ellátása céljából letelepedni bármelyik olyan Szerződő Államban, amelyben az ebben az Egyezményben szabályozott eljárásokra sor kerülhet, figyelembe véve az ehhez az Egyezményhez csatolt, központosításról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit. E jogosultságot az adott állam hatóságai csak esetileg, a közrend és a közbiztonság védelmére elfogadott jogszabályok alkalmazásával vonhatják meg. Mielőtt ilyen intézkedést hoznának, véleményt kell kérniük az Európai Szabadalmi Hivatal elnökétől.
(7) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke felmentést adhat
a) a (2) bekezdés a) vagy a (3) bekezdés a) pontja szerinti követelmény teljesítése alól, kivételes esetben;
b) a (3) bekezdés c) pontjának második mondata szerinti követelmény teljesítése alól, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az előírt képesítést egyéb úton megszerezte.
(8) Az ebben az Egyezményben megállapított eljárásokban hivatásos képviseletet a hivatásos képviselővel azonos módon olyan ügyvéd is elláthat, aki képesítését valamelyik Szerződő Államban szerezte, és székhelye ebben az államban van, feltéve, hogy az adott államban szabadalmi ügyekben hivatásos képviselőként eljárhat. A (6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
134a. cikk
(1) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik a következőkre vonatkozó rendelkezések elfogadása és módosítása:
a) az Európai Szabadalmi Hivatal előtt eljáró Hivatásos Képviselők Intézete (a továbbiakban: Intézet);
b) az európai képesítő vizsgára bocsátáshoz szükséges képesítési és gyakorlati követelmények, valamint a vizsgázás rendje;
c) a hivatásos képviselők felett az Intézet vagy az Európai Szabadalmi Hivatal által gyakorolt fegyelmi jogkör;
d) a hivatásos képviselőt terhelő titoktartási kötelezettség, valamint a hivatásos képviselő és ügyfele, illetve bármely más személy közötti közlések mentesülése az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás során történő nyilvánosságra hozatal alól.
(2) Az, akit a hivatásos képviselőknek a 134. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékébe felvettek, az Intézet tagjává válik.
135. cikk
(1) A megjelölt Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága a nemzeti szabadalom megadására irányuló eljárást az európai szabadalmi bejelentés bejelentőjének vagy az európai szabadalom jogosultjának kérelmére, a következő esetekben folytatja le:
a) ha az európai szabadalmi bejelentést a 77. cikk (3) bekezdése értelmében visszavontnak kell tekinteni;
b) mindazokban a nemzeti jog által előírt egyéb esetekben, amelyekben ezen Egyezmény alapján az európai szabadalmi bejelentést elutasították, visszavonták, vagy azt visszavontnak kellett tekinteni, vagy az európai szabadalmat megvonták.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az átalakítás iránti kérelmet ahhoz a központi iparjogvédelmi hatósághoz kell benyújtani, amelynél az európai szabadalmi bejelentést benyújtották. E hatóság - a nemzetbiztonságra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - a kérelmet közvetlenül továbbítja a kérelemben megjelölt Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságaihoz.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetekben az átalakítás iránti kérelmet az Európai Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően. A kérelem nem tekinthető benyújtottnak mindaddig, amíg az átalakítás díját nem fizetik meg. Az Európai Szabadalmi Hivatal a kérelmet az abban megjelölt Szerződő Államok központi iparjogvédelmi hatóságaihoz továbbítja.
(4) Ha az átalakítás iránti kérelmet kellő időben nem nyújtják be, az európai szabadalmi bejelentés 66. cikkben említett hatálya megszűnik.
136. cikk
(törölve)
137. cikk
(1) A 135. cikk (2) vagy (3) bekezdése alapján továbbított európai szabadalmi bejelentést nem lehet alávetni a nemzeti jog olyan alaki követelményeinek, amelyek az ebben az Egyezményben előírtakhoz képest eltérőek vagy azokat meghaladják.
(2) Az a központi iparjogvédelmi hatóság, amelyhez a bejelentést továbbították, előírhatja a bejelentő számára, hogy nem kevesebb, mint két hónapon belül
a) fizesse meg a nemzeti bejelentési díjat, és
b) nyújtsa be az érintett állam hivatalos nyelveinek egyikén az európai szabadalmi bejelentés eredeti szövegének és - ha van ilyen - az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban módosított azon szövegének a fordítását, amelynek alapján a bejelentő a nemzeti eljárás lefolytatását kívánja.
138. cikk
(1) A 139. cikkben meghatározott kivételekkel az európai szabadalom a Szerződő Állam területére kiterjedő hatállyal csak a következő okok alapján semmisíthető meg:
a) az európai szabadalom tárgya az 52-57. cikkek értelmében nem szabadalmazható;
b) az európai szabadalom a találmányt nem tárja fel olyan kellően egyértelműen és teljes körűen, hogy azt szakember meg tudja valósítani;
c) az európai szabadalom tárgya bővebb az eredetileg benyújtott bejelentés tartalmánál, illetve - a megosztással keletkező vagy a 61. cikkel összhangban benyújtott új bejelentés esetén - a korábbi bejelentés eredetileg benyújtott tartalmánál;
d) az európai szabadalom oltalmi körét bővítették; vagy
e) az európai szabadalomra olyan személy szerzett jogosultságot, akit az a 60. cikk (1) bekezdése alapján nem illet meg.
(2) Ha a megsemmisítés alapjául szolgáló ok csak az európai szabadalom egy része tekintetében áll fenn, a szabadalmat az igénypontok megfelelő módosításával korlátozni kell, és részben kell megsemmisíteni.
(3) Az európai szabadalom érvényessége tárgyában az illetékes bíróság, illetve hatóság előtt folyó eljárásban a szabadalmas az igénypontok módosításával a szabadalmat korlátozhatja. Az eljárásban az így korlátozott szabadalmat kell alapul venni.
139. cikk
(1) Az európai szabadalmi bejelentés és az európai szabadalom a nemzeti szabadalmi bejelentések és a nemzeti szabadalmak tekintetében mindegyik megjelölt Szerződő Államban ugyanolyan korábbi jogokat keletkeztet, mint egy nemzeti szabadalmi bejelentés és egy nemzeti szabadalom.
(2) A megjelölt Szerződő Államra kiterjedő hatályú európai szabadalmak tekintetében a nemzeti szabadalmi bejelentések és a nemzeti szabadalmak abban a Szerződő Államban ugyanolyan korábbi jogokat keletkeztetnek, mintha az európai szabadalom nemzeti szabadalom volna.
(3) A Szerződő Államok rendelkezhetnek arról, hogy párhuzamos oltalomban részesíthető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az olyan találmány, amelyet azonos bejelentési napon, illetve elsőbbségi igény érvényesítése esetén azonos elsőbbségi napra hivatkozással mind az európai szabadalmi bejelentésben vagy szabadalomban, mind pedig a nemzeti szabadalmi bejelentésben vagy szabadalomban feltártak.
140. cikk
A 66., a 124., a 135., a 137. és a 139. cikket alkalmazni kell a használati mintákra, a hasznossági bizonylatokra, valamint az ezekre vonatkozó bejelentésekre azokban a Szerződő Államokban, amelyek joga ilyen mintákról vagy bizonylatokról rendelkezik.
141. cikk
(1) Az európai szabadalommal kapcsolatban fenntartási díj csak a 86. cikk (2) bekezdésében említett évet követő évekre állapítható meg.
(2) Az európai szabadalom megadásáról szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését követő két hónapon belül esedékessé váló fenntartási díjat akkor kell joghatályosan megfizetettnek tekinteni, ha azt ezen az időszakon belül megfizették. A nemzeti jog által előírt pótdíj nem szabható ki.
142. cikk
(1) Ha a Szerződő Államok valamely csoportja különmegállapodásban úgy rendelkezik, hogy a területükre kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalom egységes jellegű, előírhatja, hogy európai szabadalom csak az összes ilyen állam területére kiterjedő hatállyal, egységesen adható.
(2) Ha a Szerződő Államok valamely csoportja élt az (1) bekezdésben adott felhatalmazással, ennek a résznek a rendelkezéseit kell alkalmazni.
143. cikk
