(1) A Szerződő Államok csoportja az Európai Szabadalmi Hivatalt további feladatokkal bízhatja meg.
(2) A további feladatok ellátása érdekében az Európai Szabadalmi Hivatalon belül a csoporthoz tartozó Szerződő Államok számára különleges szervezeti egységek hozhatók létre. E különleges szervezeti egységeket az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke irányítja; a 10. cikk (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
144. cikk
A Szerződő Államok csoportja a 143. cikk (2) bekezdésében említett szervezeti egységek előtt eljáró felek képviseletére különleges rendelkezéseket állapíthat meg.
145. cikk
(1) A Szerződő Államok csoportja a 143. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott különleges szervezeti egységek tevékenységének felügyelete céljából az Igazgatótanács albizottságát hozhatja létre; az Európai Szabadalmi Hivatal az albizottság rendelkezésére bocsátja a feladatai ellátásához szükséges személyzetet, irodákat és felszerelést. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke a különleges szervezeti egységek tevékenységéért az Igazgatótanács albizottságának tartozik felelősséggel.
(2) Az albizottság összetételét, hatáskörét és feladatait a Szerződő Államok csoportja határozza meg.
146. cikk
Ha az Európai Szabadalmi Hivatalt a 143. cikk értelmében további feladatokkal bízták meg, a Hivatalnak az e feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült költségeit a Szerződő Államok csoportja fedezi. Ha e további feladatok ellátására az Európai Szabadalmi Hivatalon belül különleges szervezeti egységeket hoztak létre, az ezekkel a szervezeti egységekkel összefüggésben felmerülő - személyzettel, irodákkal és felszereléssel kapcsolatos - kiadásokat a csoport fedezi. A 39. cikk (3) és (4) bekezdését, valamint a 41. és a 47. cikket megfelelően alkalmazni kell.
147. cikk
Ha a Szerződő Államok csoportja az európai szabadalmak tekintetében egységes fenntartási díjakat állapított meg, a 39. cikk (1) bekezdésében említett részarányt az egységes díjakat alapul véve kell kiszámolni; a 39. cikk (1) bekezdésében említett minimális összeg az egységes szabadalomra vonatkozik. A 39. cikk (3) és (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
148. cikk
(1) A 74. cikket alkalmazni kell, kivéve, ha a Szerződő Államok csoportja eltérően rendelkezett.
(2) A Szerződő Államok csoportja előírhatja, hogy az ezeket a Szerződő Államokat megjelölő európai szabadalmi bejelentés átruházására, megterhelésére és végrehajtás alá vonására csak a Szerződő Államok csoportjának egésze tekintetében, a különmegállapodás rendelkezéseinek megfelelően kerülhet sor.
149. cikk
(1) A Szerződő Államok csoportja előírhatja, hogy ezeknek az államoknak a megjelölése csak együttesen történhet, és az olyan megjelölést, amely csak a csoporthoz tartozó egyik vagy néhány ilyen államra vonatkozik, a csoporthoz tartozó valamennyi állam megjelölésének kell tekinteni.
(2) Ha az Európai Szabadalmi Hivatal a 153. cikk (1) bekezdése alapján megjelölt hivatalként jár el, az (1) bekezdést kell alkalmazni, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben utal arra, hogy a csoporthoz tartozó egy vagy több megjelölt államra kiterjedő hatályú európai szabadalmat igényel. Ugyanígy kell eljárni, ha a bejelentő a nemzetközi bejelentésben a csoporthoz tartozó olyan Szerződő Államot jelöl meg, amelynek nemzeti joga szerint az adott állam megjelölése következtében a bejelentést európai szabadalmi bejelentésnek kell tekinteni.
149a. cikk
(1) Ebben az Egyezményben semmi sem értelmezhető úgy, hogy az korlátozná az egyes Szerződő Államok vagy akár mindegyikük jogát arra, hogy az európai szabadalmi bejelentéseket vagy az európai szabadalmakat érintő, az Egyezmény értelmében a nemzeti jog hatálya alá tartozó tárgyban egymással különmegállapodást kössenek, így különösen
a) megállapodást az abban részes Szerződő Államok számára közös európai szabadalmi bíróság létrehozásáról;
b) megállapodást az abban részes Szerződő Államok számára közös intézmény létrehozásáról, amely - a nemzeti bíróságok és bírósághoz hasonló testületek kérésére - véleményt ad európai, illetve harmonizált nemzeti szabadalmi jogi kérdésekben;
c) megállapodást, amelynek értelmében az abban részes Szerződő Államok teljes mértékben vagy részben lemondanak az európai szabadalom 65. cikk szerinti fordításáról;
d) megállapodást, amelynek értelmében az abban részes Szerződő Államok arról rendelkeznek, hogy az európai szabadalomnak a 65. cikkben előírt fordítása benyújtható-e az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, illetve az Európai Szabadalmi Hivatal azt közzéteheti-e.
(2) Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik, hogy határozzon arról, hogy
a) a fellebbezési tanácsok vagy a Bővített Fellebbezési Tanács tagjai működhetnek-e az európai szabadalmi bíróságon vagy a közös intézményben, és részt vehetnek-e az e bíróság vagy intézmény előtti eljárásban a vonatkozó megállapodásnak megfelelően;
b) az Európai Szabadalmi Hivatal a közös intézmény rendelkezésére bocsássa-e a feladatai ellátásához szükséges személyzetet, irodákat és felszerelést, továbbá, hogy az intézménnyel kapcsolatban felmerülő kiadásokat a Szervezet teljes mértékben vagy részben fedezze-e.
150. cikk
(1) Az 1970. június 19-én kelt Szabadalmi Együttműködési Szerződést (a továbbiakban: PCT) e rész rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(2) A PCT alapján benyújtott nemzetközi bejelentések az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárások tárgyát képezhetik. Az ilyen eljárásokban a PCT és Végrehajtási Szabályzata rendelkezéseit ennek az Egyezménynek a rendelkezéseivel kiegészítve kell alkalmazni. Eltérés esetén a PCT és Végrehajtási Szabályzata rendelkezései az irányadók.
151. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal a PCT értelmében átvevő hivatalként jár el a Végrehajtási Szabályzattal összhangban. A 75. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.
152. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal - a Szervezet és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája között létrejött megállapodás szerint - a PCT értelmében nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként jár el, ha a bejelentő lakóhelye, illetve székhelye az ebben az Egyezményben részes Szerződő Államban van, vagy a bejelentő az ebben az Egyezményben részes Szerződő Állam állampolgára. A megállapodás előírhatja, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal más bejelentők tekintetében is eljárhat.
153. cikk
(1) Az Európai Szabadalmi Hivatal
a) megjelölt hivatalként jár el az ebben az Egyezményben részes olyan Szerződő Állam esetében, amelynek tekintetében a PCT hatályos, amelyet a nemzetközi bejelentésben megjelöltek, és amelyre kiterjedően a bejelentő európai szabadalmat igényel; és
b) kiválasztott hivatalként jár el, ha a bejelentő az a) pont szerint megjelölt államot választotta ki.
(2) Azt a nemzetközi bejelentést, amelynek tekintetében az Európai Szabadalmi Hivatal megjelölt vagy kiválasztott hivatalként jár el, és amelynek nemzetközi bejelentési napját elismerték, azonos hatályúnak kell tekinteni egy szabályos európai bejelentéssel (euro-PCT bejelentés).
(3) Az euro-PCT bejelentésnek az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén történő nemzetközi közzététele az európai szabadalmi bejelentés közzétételét helyettesíti, és azt meg kell hirdetni az Európai Szabadalmi Közlönyben.
(4) Ha az euro-PCT bejelentést más nyelven tették közzé, fordítást kell benyújtani a hivatalos nyelvek egyikén az Európai Szabadalmi Hivatalhoz, amely azt közzéteszi. A 67. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti ideiglenes oltalom - a 67. cikk (3) bekezdésében szabályozott eset kivételével - e közzététellel keletkezik.
(5) Az euro-PCT bejelentést európai szabadalmi bejelentésnek kell tekinteni, és tartalmát az 54. cikk (3) bekezdése értelmében a technika állásához tartozónak kell tekinteni, ha a (3), illetve a (4) bekezdésben, valamint a Végrehajtási Szabályzatban előírt feltételek teljesülnek.
(6) Az euro-PCT bejelentés tekintetében készített nemzetközi kutatási jelentés vagy az azt helyettesítő nyilatkozat, illetve ezek nemzetközi közzététele az európai kutatási jelentést, illetve az annak közzétételéről szóló értesítésnek az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetését helyettesíti.
(7) Kiegészítő európai kutatási jelentést kell készíteni az (5) bekezdés szerinti valamennyi euro-PCT bejelentés tekintetében. Az Igazgatótanács határozhat arról, hogy nem követel meg kiegészítő kutatási jelentést, vagy csökkenti a kutatási díjat.
154. cikk
(törölve)
155. cikk
(törölve)
156. cikk
(törölve)
157. cikk
(törölve)
158. cikk
(törölve)
(törölve)
164. cikk
(1) A Végrehajtási Szabályzat, a határozatok elismeréséről szóló jegyzőkönyv, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyv, a központosításról szóló jegyzőkönyv, a 69. cikk értelmezéséről szóló jegyzőkönyv, valamint a személyi állományról szóló jegyzőkönyv ennek az Egyezménynek a szerves részét képezi.
(2) Ezen Egyezmény és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti eltérés esetén az Egyezmény rendelkezései az irányadók.
165. cikk
(1) Ez az Egyezmény 1974. április 5-ig áll nyitva aláírásra azon államok számára, amelyek részt vettek a szabadalmak megadására vonatkozó európai rendszer létrehozását célzó kormányközi konferencián, vagy e konferencia megtartásáról értesítést kaptak, és a részvételt számukra felajánlották.
(2) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni; a megerősítésről szóló okmányt a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.
166. cikk
(1) Ez az Egyezmény csatlakozásra nyitva áll
a) a 165. cikk (1) bekezdésében említett államok számára;
b) az Igazgatótanács meghívása folytán bármelyik európai állam számára.
(2) Bármelyik állam, amely az Egyezményben részes volt, és ez a 172. cikk (4) bekezdésének alkalmazása következtében megszűnt, csatlakozás útján újból az Egyezmény részesévé válhat.
(3) A csatlakozásról szóló okiratot a Német Szövetségi Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.
167. cikk
(törölve)
168. cikk
(1) A megerősítő vagy a csatlakozási okiratban bármelyik Szerződő Állam tehet olyan nyilatkozatot, vagy ezt követően a Német Szövetségi Köztársaság kormányát írásban értesítheti arról, hogy ezt az Egyezményt egy vagy több olyan területen is alkalmazni kell, amelynek külkapcsolataiért ő felel. Az ilyen Szerződő Állam területére kiterjedő hatállyal megadott európai szabadalom hatálya kiterjed azokra a területekre is, amelyekre a nyilatkozat hatályossá vált.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a megerősítő vagy a csatlakozási okiratban tették, a nyilatkozat ugyanazon a napon válik hatályossá, mint amelyen a megerősítés vagy a csatlakozás; ha a nyilatkozatot a megerősítő vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő értesítés formájában tették, az az értesítésnek a Német Szövetségi Köztársaság kormányához történő beérkezése napjától számított hat hónap elteltével válik hatályossá.
(3) Bármelyik Szerződő Állam bármikor nyilatkozhat úgy, hogy az Egyezmény a továbbiakban nem alkalmazható azokon a területeken, illetve egyes területeken, amelyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tette. E nyilatkozat az arról szóló értesítésnek a Német Szövetségi Köztársaság kormányához történő beérkezése napjától számított egy év elteltével válik hatályossá.
169. cikk
(1) Ez az Egyezmény hat olyan állam megerősítő, illetve csatlakozási okirata közül az utolsó letétbe helyezését követő három hónap elteltével lép hatályba, amelyek területén az 1970-ben benyújtott összes szabadalmi bejelentés száma az összes ilyen államban elérte legalább a 180 000-t.
(2) Az ezen Egyezmény hatálybalépését követő megerősítés vagy csatlakozás a megerősítő vagy a csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján válik hatályossá.
170. cikk
(1) Valamennyi államnak, amely ezt az Egyezményt annak hatálybalépését követően erősíti meg, vagy ahhoz annak hatálybalépését követően csatlakozik, vissza nem térítendő kezdeti hozzájárulást kell fizetnie a Szervezetnek.
(2) A kezdeti hozzájárulás összege annak az összegnek az 5%-a, amelyet az adott állam esetében a megerősítés vagy a csatlakozás hatálybalépése napjának alapulvételével a 40. cikk (3) és (4) bekezdése alapján kiszámított százalékos aránynak megfelelően a többi Szerződő Állam esetében az említett időpontot megelőző beszámolási időszakokban esedékessé vált rendkívüli pénzügyi hozzájárulások összegére alkalmazva kell megállapítani.
(3) Ha rendkívüli pénzügyi hozzájárulást a (2) bekezdésben említett időpontot közvetlenül megelőző beszámolási időszakban nem kellett fizetni, a (2) bekezdésben említett százalékos aránynak azt a százalékos arányt kell tekinteni, amelyet az adott állam esetében az utolsó olyan évre kellett volna alkalmazni, amelyben rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat kellett fizetni.
171. cikk
Ez az Egyezmény határozatlan időre jön létre.
172. cikk
(1) Ezt az Egyezményt a Szerződő Államok konferenciája felülvizsgálhatja.
(2) A konferenciát az Igazgatótanács készíti elő, és hívja össze. A konferencia akkor határozatképes, ha azon legalább a Szerződő Államok háromnegyede képviselteti magát. A felülvizsgált szöveg elfogadásához a konferencián képviselt és szavazó Szerződő Államok háromnegyedének szavazata szükséges. A tartózkodás szavazatként nem vehető figyelembe.
(3) A felülvizsgált szöveg a konferencia által meghatározott számú Szerződő Állam általi megerősítést vagy csatlakozást követően, a konferencia által meghatározott időpontban lép hatályba.
(4) Azok az államok, amelyek az Egyezmény felülvizsgált szövegét nem erősítik meg, vagy ahhoz nem csatlakoznak annak hatálybalépése időpontjáig, ettől az időponttól kezdve nem részesei ennek az Egyezménynek.
173. cikk
(1) A Szerződő Államok között az ezen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tárgyában felmerülő minden vitát, amelyet tárgyalás útján nem sikerül rendezni, bármelyik érintett állam kérelmére az Igazgatótanács elé kell terjeszteni, amely törekszik arra, hogy az érintett államok között megegyezés jöjjön létre.
(2) Ha az Igazgatótanács megkeresésétől számított hat hónapon belül nem jön létre ilyen megegyezés, kötelező döntés meghozatala érdekében a vitát bármelyik érintett állam a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti.
174. cikk
Ezt az Egyezményt bármelyik Szerződő Állam bármikor felmondhatja. A felmondásról szóló értesítést a Német Szövetségi Köztársaság kormányának kell eljuttatni. A felmondás az arról szóló értesítés beérkezését követő egy év elteltével válik hatályossá.
175. cikk
(1) Ha valamely állam részessége ebben az Egyezményben a 172. cikk (4) bekezdésével vagy a 174. cikkel összhangban megszűnik, az nem érinti az ezen Egyezmény szerint már megszerzett jogokat.
(2) A megjelölt állam ezen Egyezményben való részességének megszűnésekor folyamatban lévő európai szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal ezen állam tekintetében továbbra is úgy kezeli, mintha az ezt követően hatályos Egyezményt az adott állam tekintetében is alkalmazni kellene.
(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell az olyan európai szabadalmakra is, amelyek tekintetében az ott említett időpontban felszólalási eljárás van folyamatban, vagy amelyek tekintetében a felszólalásra nyitva álló határidő még nem járt le.
(4) E cikk rendelkezései nem érintik az ebben az Egyezményben már nem részes államok azon jogát, hogy bármelyik európai szabadalom tekintetében az Egyezmény azon szövege szerint járjanak el, amelynek részesei voltak.
176. cikk
(1) Ha valamelyik állam ezen Egyezményben való részessége a 172. cikk (4) bekezdésével vagy a 174. cikkel összhangban megszűnt, a 40. cikk (2) bekezdése szerint általa teljesített rendkívüli pénzügyi hozzájárulást a Szervezet csak akkor és olyan feltételek mellett téríti vissza, amikor és ahogyan a többi állam által ugyanazon beszámolási időszakban teljesített rendkívüli pénzügyi hozzájárulásokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett állam ezen Egyezményben való részességének megszűnését követően továbbra is köteles fizetni a területén hatályos európai szabadalmak fenntartási díjainak a 39. cikk szerinti hányadát, a részessége megszűnésének napján irányadó mértékben.
177. cikk
(1) Ezt az Egyezményt, amely egy-egy eredeti példányban angol, francia és német nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának irattárában helyezik letétbe.
(2) Ezen Egyezmény szövegét a Szerződő Államoknak az (1) bekezdésben említett nyelvektől eltérő hivatalos nyelvein - az Igazgatótanács jóváhagyását követően - hivatalos szövegnek kell tekinteni. A különböző szövegek eltérő értelmezése esetén az (1) bekezdésben említett szövegek a hitelesek.
178. cikk
(1) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya ezen Egyezményről hitelesített másolatokat készít, és azokat eljuttatja az Egyezményt aláíró vagy ahhoz csatlakozó valamennyi állam kormányának.
(2) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya az (1) bekezdésben említett államok kormányait értesíti
a) bármely megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;
b) a 168. cikk szerinti bármely nyilatkozatról, illetve értesítésről;
c) a 174. cikk szerinti bármely felmondásról, valamint arról a napról, amelyen az hatályossá válik.
(3) A Német Szövetségi Köztársaság kormánya intézkedik ennek az Egyezménynek az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkársága által történő nyilvántartásba vétele iránt.
1. cikk
(1) A Szerződő Államok bíróságainak joghatósága alá tartozik - a 2-6. cikkekkel összhangban - a bejelentővel szemben indított olyan perek tekintetében történő határozathozatal, amelyekkel az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt egy vagy több Szerződő Államra vonatkozóan az európai szabadalom megadására vonatkozó igényt érvényesítenek.
(2) E jegyzőkönyv értelmében bíróságokon mindazokat a hatóságokat kell érteni, amelyek egy Szerződő Állam nemzeti joga szerint az (1) bekezdésben említett perekkel kapcsolatban hatáskörrel rendelkeznek. A Szerződő Államoknak közölniük kell az Európai Szabadalmi Hivatallal mindazoknak a hatóságoknak az elnevezését, amelyek számára ilyen hatáskört biztosítanak; az Európai Szabadalmi Hivatalnak erről megfelelően tájékoztatnia kell a többi Szerződő Államot.
(3) E jegyzőkönyv értelmében „Szerződő Állam” az olyan Szerződő Állam, amely nem zárta ki e jegyzőkönyv alkalmazását az Egyezmény 167. cikke alapján.
2. cikk
A 4. és az 5. cikkben foglaltak figyelembevételével, ha az európai szabadalom bejelentőjének lakóhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye valamelyik Szerződő Állam területén van, a pert ellene e Szerződő Állam bíróságai előtt kell megindítani.
3. cikk
Ha az európai szabadalom bejelentőjének lakóhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye a Szerződő Államokon kívül van, az európai szabadalom megadására vonatkozó igényt érvényesítő személy lakóhelye vagy üzleti tevékenységének fő helye pedig a Szerződő Államok egyikének területén van, a 4. és az 5. cikkben foglaltak figyelembevételével ez utóbbi állam bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.
4. cikk
Ha az európai szabadalmi bejelentés tárgya szolgálati találmány, az 5. cikkben foglaltak figyelembevételével a munkáltató és a munkavállaló közötti perek tekintetében kizárólag annak a Szerződő Államnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek joga az Egyezmény 60. cikke (1) bekezdésének második mondata szerint az európai szabadalomra való igényjogosultságot meghatározza.
5. cikk
(1) Ha egy európai szabadalom megadására vonatkozó igényjogosultsággal kapcsolatos vitában részes felek írásbeli vagy írásban megerősített szóbeli megállapodást kötnek arról, hogy egy meghatározott Szerződő Állam bíróságának vagy bíróságainak kell döntenie egy ilyen jogvitában, ezen állam bírósága vagy bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal.
(2) Ha a felek a munkavállaló és annak munkáltatója, az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a munkaszerződést szabályozó nemzeti jog e megállapodást lehetővé teszi.
6. cikk
Azokban az esetekben, amikor sem a 2-4. cikkek, sem pedig az 5. cikk (1) bekezdése nem alkalmazhatók, a Német Szövetségi Köztársaság bíróságainak van kizárólagos joghatósága.
7. cikk
A Szerződő Államoknak azok a bíróságai, amelyek előtt az 1. cikkben meghatározott pereket indítják, hivatalból vizsgálják, hogy rendelkeznek-e a 2-6. cikkek szerinti joghatósággal.
8. cikk
(1) A különböző Szerződő Államok bíróságai előtt ugyanazon jog iránt ugyanazon felek között indított perek esetében az a bíróság, ahová a kérelmet később nyújtották be, joghatóságának hiányát hivatalból állapítja meg azon bíróság javára, amely előtt a per korábban megindult.
(2) Ha annak a bíróságnak, amely előtt a pert korábban indították meg, a joghatóságát vitatják, az a bíróság, amelyhez a kérelmet később nyújtották be, a másik bíróság jogerős döntéséig az eljárást felfüggeszti.
9. cikk
(1) A 11. cikk (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az európai szabadalmi bejelentésben megjelölt egy vagy több Szerződő Államra nézve az európai szabadalom megadására vonatkozó igényjogosultságról szóló, bármelyik Szerződő Államban hozott jogerős határozatot a többi Szerződő Államban külön eljárás nélkül el kell ismerni.
(2) Annak a bíróságnak a joghatósága, amelynek határozatát el kell ismerni, valamint a határozat érvényessége nem vizsgálható felül.
10. cikk
A 9. cikk (1) bekezdése nem alkalmazható, ha
a) a bejelentő, aki a kérelmet nem vitatta, bizonyítja, hogy számára az eljárást kezdeményező iratot nem szabályszerűen és nem kellő időben kézbesítették, hogy védekezését előterjeszthesse;
b) a bejelentő bizonyítja, hogy a határozat ellentétes egy másik, valamely Szerződő Államban, ugyanazon felek közötti olyan eljárásban hozott határozattal, amely eljárás korábban indult annál, mint amelyben az elismerendő határozatot hozták.
11. cikk
(1) A Szerződő Államok egymás közötti viszonyában e jegyzőkönyv előírásai elsőbbséget élveznek más, a joghatóságra és a határozatok elismerésére vonatkozó megállapodások ellentétes rendelkezéseivel szemben.
(2) E jegyzőkönyv nem érinti valamely Szerződő Állam és egy olyan állam közötti bármely megállapodás alkalmazását, amely e jegyzőkönyvnek nem részese.
1. cikk
(1) A Szervezet helyiségei sérthetetlenek.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének hozzájárulása nélkül a Szervezet helyiségeibe nem léphetnek be azoknak az államoknak a hatóságai, amelyek területén a helyiségek találhatók. E hozzájárulást megadottnak kell tekinteni tűz vagy azonnali védőintézkedést igénylő egyéb elemi csapás esetén.
(3) Nem jelenti a sérthetetlenség megszegését, ha a Szervezet helyiségeiben periratot és a Szervezet ellen indított eljárással kapcsolatos egyéb iratot kézbesítenek.
2. cikk
A Szervezet irattára, valamint az általa tárolt, illetve a hozzá tartozó összes dokumentum sérthetetlen.
3. cikk
(1) A Szervezet hivatali tevékenységének ellátása során mentességet élvez a joghatóság és a végrehajtás alól, kivéve
a) ha a Szervezet erről meghatározott esetben kifejezetten lemond, annak mértékéig;
b) olyan polgári peres eljárás esetén, amelyet harmadik fél indított a Szervezet tulajdonát képező vagy az általa üzemeltetett jármű által okozott balesetből származó kár megtérítése, vagy a közúti közlekedés szabályainak e jármű részvételével történő megsértése miatt;
c) a 23. cikk alapján hozott választottbírósági ítélet végrehajtása esetén.
(2) A Szervezet vagyona és követelései, bárhol is legyenek, mentesek bármilyen igénybevétel, elkobzás, kisajátítás és lefoglalás alól.
(3) A Szervezet vagyona és követelései mentesek bármilyen kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés alól, kivéve, ha azokra olyan balesetek megelőzésével vagy vizsgálatával kapcsolatban van átmenetileg szükség, amelyekben a Szervezet tulajdonát képező vagy az általa üzemeltetett járművek részt vesznek.
(4) E jegyzőkönyv értelmében a Szervezet hivatali tevékenysége minden olyan tevékenység, amelyre az Egyezményben előírt igazgatási és technikai működéséhez feltétlenül szükség van.
4. cikk
(1) Hivatali tevékenységének ellátása során a Szervezet, annak vagyona és bevételei mentesek mindenfajta közvetlen adó alól.
(2) Mindazokban az esetekben, amikor a Szervezet hivatali tevékenységének ellátása érdekében jelentős összegű beszerzéseket hajt végre, és ezek ára adókat vagy egyéb közterheket tartalmaz, a Szerződő Államok lehetőség szerint kötelesek megfelelő intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy a Szervezet számára az ilyen adók vagy közterhek összegét elengedjék vagy visszatérítsék.
(3) Nem adható mentesség olyan adók és közterhek alól, amelyek csupán közüzemi szolgáltatások díjainak felelnek meg.
5. cikk
A Szervezet által hivatali tevékenységeinek ellátására behozott vagy kivitt árucikkek - a nyújtott szolgáltatások díjainak és adójának kivételével - mentességet élveznek minden behozatali vagy kiviteli vám vagy egyéb díj, továbbá mindenfajta behozatali és kiviteli tilalom és korlátozás alól.
6. cikk
Nem adható a 4. és az 5. cikk szerinti mentesség olyan árucikkekre, amelyeket az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak személyes szükségleteire vásárolnak vagy hoznak be.
7. cikk
(1) A Szervezet tulajdonát képező, a 4. és az 5. cikk szerint beszerzett vagy behozott árucikkek csak olyan feltételekkel összhangban adhatók el vagy ruházhatók át, amelyeket a mentességet biztosító Szerződő Államok állapítottak meg.
(2) A Szervezet különböző hivatali épületei között történő áruszállítás és szolgáltatásnyújtás mentes minden díj és korlátozás alól; adott esetben a Szerződő Államok megfelelő intézkedéseket tesznek az ilyen díjak összegének elengedése vagy visszatérítése, vagy az ilyen korlátozások megszüntetése iránt.
8. cikk
Kiadványoknak és egyéb tájékoztató anyagoknak a Szervezet által vagy a Szervezet számára történő továbbítása semmilyen módon nem korlátozható.
9. cikk
A Szerződő Államok megadják a Szervezetnek a hivatali tevékenysége ellátásához szükséges devizajogi mentességeket.
10. cikk
(1) A Szervezet - hivatalos közlései, valamint iratainak továbbítása tekintetében - minden egyes Szerződő Államban ugyanabban a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesül, mint amelyben az illető állam bármely más nemzetközi szervezetet részesít.
(2) A Szervezet hivatalos közlései, bármilyen módon továbbították is azokat, nem cenzúrázhatók.
11. cikk
A Szerződő Államok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak beutazását, tartózkodását és kiutazását megkönnyítsék.
12. cikk
(1) A Szerződő Államok képviselői, helyetteseik és amennyiben ilyenek vannak, tanácsadóik vagy szakértőik az Igazgatótanács vagy az Igazgatótanács által létrehozott szervek üléseinek, továbbá az ülések helyszínére való utazás vagy az onnan történő visszatérés ideje alatt a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:
a) mentesek az őrizetbe vétel vagy a letartóztatás, valamint személyes poggyászuk elkobzása alól, a tettenérés esetét kivéve;
b) hivataluk megszűnését követően is mentességet élveznek a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket; e mentesség azonban nem alkalmazható, ha e személy megsérti a közúti közlekedés szabályait, továbbá, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz;
c) valamennyi hivatalos iratuk vagy dokumentumuk sérthetetlen;
d) joguk van kódokat használni, valamint különleges futár által kézbesített vagy pecséttel ellátott postát fogadni;
e) saját maguk és házastársaik tekintetében mentesek minden beutazási korlátozás, valamint a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok alól;
f) a valuta- és devizaszabályozást illetően a külföldi kormányok ideiglenes hivatali kiküldetésben lévő képviselői számára megadott könnyítéseket élvezik.
(2) Az (1) bekezdésben említett személyek a kiváltságokat és a mentességeket nem személyes előnyök szerzése érdekében, hanem a Szervezettel összefüggő feladataik ellátásának teljes függetlensége biztosítása céljából kapják. Ennek folytán a Szerződő Állam köteles a mentességet visszavonni minden olyan esetben, amikor - megítélése szerint - az akadályozná az igazságszolgáltatást, és amikor az visszavonható azoknak a céloknak a sérelme nélkül, amelyekre nézve azt megadták.
13. cikk
(1) A 6. cikkben foglaltak kivételével, az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke élvezi a diplomáciai kapcsolatokról Bécsben, 1961. április 18-án aláírt nemzetközi szerződés szerint a diplomáciai képviselőket megillető kiváltságokat és mentességeket.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnökét nem illeti meg a joghatóság alóli mentesség, ha megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy az általa vezetett járművel kárt okoz.
14. cikk
Az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai
a) hivataluk megszűnését követően is mentességet élveznek a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket; e mentesség azonban nem alkalmazható, ha az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottja megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz;
b) mentességet élveznek mindenfajta katonai szolgálat alól;
c) valamennyi hivatalos iratuk vagy dokumentumuk sérthetetlen;
d) a bevándorlási korlátozásokra és a külföldiek nyilvántartására vonatkozóan ugyanazokat a könnyítéseket élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik; ugyanez vonatkozik a velük egy háztartásban élő családtagokra;
e) a devizaszabályozást illetően ugyanazokat a kiváltságokat élvezik, mint amelyek a nemzetközi szervezetek tisztviselőit általában megilletik;
f) nemzetközi válságok esetén ugyanazokat a könnyítéseket élvezik a hazatelepedés során, mint a diplomáciai képviselők; ugyanez vonatkozik a velük egy háztartásban élő családtagokra is;
g) vámmentesen hozhatják be berendezési és személyes használati tárgyaikat működésük megkezdésekor, továbbá vámmentesen vihetik ki azokat hivataluk megszűnésekor, annak az államnak a kormánya által szükségesnek ítélt feltételeknek megfelelően, amelyben e jogokat gyakorolják, kivéve az olyan tulajdont, amelyet ebben az államban szereztek, és amely ott kiviteli tilalom tárgyát képezi.
15. cikk
A Szervezet nevében feladatot ellátó vagy annak részére megbízást teljesítő szakértők a feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben - ideértve a feladataik ellátása vagy megbízásaik teljesítése során tett utazásokat - a következő kiváltságokat és mentességeket élvezik:
a) mentesség a joghatóság alól hivatalos minőségükben végrehajtott cselekedeteik tekintetében, ideértve az általuk szóban vagy írásban közölteket, kivéve, ha a szakértő megsérti a közúti közlekedés szabályait, vagy, ha a tulajdonát képező vagy általa vezetett járművel kárt okoz; a szakértőket e mentesség akkor is megilleti, ha alkalmazásuk a Szervezetnél megszűnik;
b) valamennyi hivatalos iratuk és dokumentumuk sérthetetlen;
c) megilletik őket a járandóságaik átutalásához szükséges devizajogi kedvezmények.
16. cikk
(1) A 13. és a 14. cikkben említett személyek a Szervezet által részükre fizetett bérek és járandóságok után - az Igazgatótanács által az Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül meghatározott feltételeknek és eljárásnak megfelelően - a Szervezet javára kötelesek adót fizetni. Ezen adók kivetésének napjától az ilyen bérek és járandóságok mentesek a nemzeti jövedelemadó alól. A Szerződő Államok figyelembe vehetik azonban a mentességet élvező béreket és járandóságokat az egyéb forrásból származó jövedelem utáni adóösszeg megállapításánál.
(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azokra a nyugdíjakra és életjáradékokra, amelyeket a Szervezet az Európai Szabadalmi Hivatal korábbi alkalmazottai számára fizet.
17. cikk
Az Igazgatótanács meghatározza az alkalmazottak azon körét, akikre a 14. cikket - részben vagy egészben - és a 16. cikket alkalmazni kell, továbbá a szakértők azon körét, akikre a 15. cikket alkalmazni kell. Az e körbe tartozó alkalmazottak és szakértők nevét, besorolását és lakcímét időről időre a Szerződő Államok részére továbbítani kell.
18. cikk
A Szerződő Államokkal a 25. cikk rendelkezéseivel összhangban kötött megállapodások kivételével a Szervezet és az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottai mentesek a nemzeti társadalombiztosítási intézmények számára teljesítendő valamennyi kötelező befizetés alól abban az esetben, ha a Szervezet saját társadalombiztosítási rendszert hoz létre.
19. cikk
(1) Az ebben a jegyzőkönyvben előírt kiváltságok és mentességek nem arra szolgálnak, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak vagy a Szervezet számára, illetve annak nevében dolgozó szakértők részére személyes előnyöket biztosítsanak, hanem kizárólag azt a célt szolgálják, hogy minden körülmények között biztosítsák a Szervezet akadálytalan működését és azoknak a személyeknek a teljes függetlenségét, akiket e kiváltságok és mentességek megilletnek.
(2) Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke köteles visszavonni a mentességet, ha megítélése szerint a mentesség akadályozná a megfelelő igazságszolgáltatást, és ha az a Szervezet érdekeinek sérelme nélkül visszavonható. Az Igazgatótanács ugyanezen okokból visszavonhatja az elnök mentességét.
20. cikk
(1) A Szervezet minden esetben köteles együttműködni a Szerződő Államok hatáskörrel rendelkező hatóságaival az igazságszolgáltatás megkönnyítése, a rendőrhatósági, továbbá a közegészségügyre és a munkavédelemre vonatkozó előírások és más hasonló nemzeti jogszabályok betartásának biztosítása és az e jegyzőkönyvben előírt kiváltságokkal, mentességekkel és könnyítésekkel szembeni bármely visszaélés megakadályozása érdekében.
(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködés részletei a 25. cikkben említett kiegészítő megállapodásokban határozhatók meg.
21. cikk
Mindegyik Szerződő Állam fenntartja magának a jogot, hogy a biztonsága érdekében szükséges óvintézkedéseket megtegye.
22. cikk
Egyetlen Szerződő Állam sem köteles a 12. cikkben, a 13. cikkben, a 14. cikk b), e) és g) pontjaiban, továbbá a 15. cikk c) pontjában meghatározott kiváltságokat és mentességeket biztosítani
a) saját állampolgárainak;
b) bármely személynek, aki működésének a Szervezetnél történő megkezdésekor ebben az államban állandó lakóhellyel rendelkezik és nem más olyan kormányközi szervezet alkalmazottja, amelynek személyzete a Szervezethez kerül.
23. cikk
(1) Bármely Szerződő Állam bármely olyan vitát nemzetközi választottbíróság elé vihet, amely a Szervezettel, az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottjával vagy olyan szakértővel kapcsolatos, aki a Szervezet számára vagy nevében fejt ki tevékenységet, ha a Szervezet, vagy az alkalmazottak és a szakértők e jegyzőkönyv szerinti kiváltságot vagy mentességet vettek igénybe olyan körülmények között, amikor e mentességet nem függesztették fel.
(2) Ha a Szerződő Államnak az a szándéka, hogy valamely vitát választottbíróság elé vigyen, értesítenie kell az Igazgatótanács elnökét, aki erről valamennyi Szerződő Államot haladéktalanul tájékoztatja.
(3) Az e cikk (1) bekezdése szerinti eljárást nem kell alkalmazni a Szervezet és az alkalmazottak vagy a szakértők közötti, a Szolgálati Szabályzattal vagy az alkalmazási feltételekkel kapcsolatos, vagy - az alkalmazottak vonatkozásában - a Nyugdíjszabályzattal kapcsolatos viták esetén.
(4) A választottbíróság ítélete ellen, amely jogerős, nincs helye jogorvoslatnak, és az a felekre nézve kötelező. Ha az ítélet tartalma vagy terjedelme vitás, azt a választottbíróság bármely fél kérésére értelmezi.
24. cikk
(1) A 23. cikkben említett választottbíróság három tagból áll; egy választottbírót a választottbírósági eljárásban részt vevő állam vagy államok, egy továbbit az Igazgatótanács jelöl ki; e két választottbíró jelöli ki a harmadik választottbírót, aki a választottbíróság elnöke.
(2) A választottbírók kijelölése olyan jegyzékből történik, amely az egyes Szerződő Államok által megjelölt legfeljebb hat és az Igazgatótanács által megjelölt további hat választottbíróból áll. E jegyzéket a jegyzőkönyv hatálybalépése után haladéktalanul el kell készíteni és a továbbiakban szükség szerint felül kell vizsgálni.
(3) Ha a 23. cikk (2) bekezdésében említett értesítés napjától számított három hónapon belül az (1) bekezdés szerinti kijelölés egyik fél részéről sem történik meg, a választottbírót a másik fél kérelmére az említett jegyzékben felsorolt személyek közül a Nemzetközi Bíróság elnöke jelöli ki. E rendelkezés alkalmazandó bármelyik fél kérelmére, ha a második választottbíró kijelölését követő egy hónapon belül az első két választottbíró a harmadik választottbíró kijelölését illetően nem tud egyetértésre jutni. E két esetben, ha a Nemzetközi Bíróság elnöke a választottbírók kijelölésében akadályoztatva van, vagy ha a vitában részt vevő államok valamelyikének állampolgára, a választottbírókat a Nemzetközi Bíróság elnökhelyettese jelöli ki, feltéve, hogy nem állampolgára a vitában részes egyik államnak sem. Ez utóbbi esetben a választottbírókat a Nemzetközi Bíróság azon tagja jelöli ki, aki valamely vitában részes államnak nem állampolgára, és akit az elnök vagy az elnökhelyettes választ ki. Nem választható meg választottbírónak a választottbírósági eljárást kérelmező állam olyan állampolgára, akinek kijelölése az Igazgatótanácsra tartozik, továbbá az Igazgatótanács javaslatára a jegyzékbe felvett olyan személy sem, akinek kijelölése a kérelmező államra tartozik. E két kategória valamelyikébe tartozó egyetlen személy sem választható meg a választottbíróság elnökének.
(4) A választottbíróság megállapítja saját ügyrendjét.
25. cikk
A Szervezet az Igazgatótanács határozata alapján egy vagy több Szerződő Állammal e jegyzőkönyv ezen állam vagy államok vonatkozásában történő végrehajtása céljából kiegészítő megállapodásokat, továbbá hatékony működése és érdekeinek védelme céljából egyéb megállapodásokat köthet.
I. szakasz
(1) a) Az Egyezmény hatálybalépésével az Egyezményben részes azon államok, amelyek egyúttal a Hágai Megállapodással 1947. június 6-án létesített Nemzetközi Szabadalmi Intézetnek is tagjai, az összes szükséges intézkedést megteszik annak biztosítására, hogy legkésőbb az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontban az Európai Szabadalmi Hivatalra ruházzák át a Nemzetközi Szabadalmi Intézet összes vagyonát és terhét, továbbá teljes személyzetét. Ez az átruházás a Nemzetközi Szabadalmi Intézet és az Európai Szabadalmi Szervezet közötti megállapodással válik hatályossá. Az előzőekben említett államok és az Egyezményben részes más államok megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy e megállapodás legkésőbb a 162. cikk (1) bekezdésében előírt időpontban végrehajtásra kerüljön. A megállapodás végrehajtásának időpontjában a Nemzetközi Szabadalmi Intézet azon tagállamai, amelyek egyúttal az Egyezmény részesei is, a továbbiakban vállalják a Hágai Megállapodásban való részvételük megszüntetését.
b) Az Egyezményben részes államok megteszik az összes szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az a) pontban említett megállapodással összhangban az Európai Szabadalmi Hivatal átvegye a Nemzetközi Szabadalmi Intézet összes vagyonát és terhét, továbbá teljes személyzetét. Az Európai Szabadalmi Hivatal e megállapodás végrehajtását követően átvállalja azokat a feladatokat, amelyek a Nemzetközi Szabadalmi Intézetre hárulnak azon a napon, amelyen az Egyezményt aláírásra megnyitják, különösen azokat, amelyeket tagállamai vonatkozásában ellát, függetlenül attól, hogy ezek az államok az Egyezmény részeseivé válnak-e, továbbá azokat a feladatokat, amelyeknek elvégzésére az Egyezmény hatálybalépésének napján azoknak az államoknak a tekintetében kötelezte el magát, amelyek mind a Nemzetközi Szabadalmi Intézet tagjai, mind az Egyezmény részesei. Ezen túlmenően az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatótanácsa az Európai Szabadalmi Hivatalra további kutatási feladatokat ruházhat.
c) E kötelezettségeket - a Nemzetközi Szabadalmi Intézet és az érintett Szerződő Állam kormánya közötti megállapodásban előírt feltételek szerint - megfelelően alkalmazni kell a Hágai Megállapodás alapján létrehozott kirendeltségre is. E kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az Európai Szabadalmi Szervezettel a Nemzetközi Szabadalmi Intézettel már meglévő megállapodás helyébe lépő új megállapodást köt annak érdekében, hogy a kirendeltség szervezetére, működésére és finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket ezzel a jegyzőkönyvvel összhangba hozza.
(2) A III. szakasz rendelkezéseinek figyelembevételével az Egyezményben részes államok központi iparjogvédelmi hatóságaik nevében az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében említett naptól kezdve az Európai Szabadalmi Hivatal javára lemondanak a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi kutatási szervként folytatott bármely tevékenységről.
(3) a) Az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében említett naptól kezdve Berlinben létrejön az Európai Szabadalmi Hivatal kirendeltsége. E kirendeltség a hágai részleg irányítása alatt működik.
b) Az Igazgatótanács a berlini kirendeltség feladatait az általános megfontolások és az Európai Szabadalmi Hivatal igényeinek figyelembevételével határozza meg.
c) Legalább az Európai Szabadalmi Hivatal tevékenységi körének fokozatos kibővülését követő időszak kezdetén az erre a kirendeltségre ruházott munka mennyiségének elegendőnek kell lennie a Német Szabadalmi Hivatal berlini részlegénél foglalkoztatott vizsgáló személyzet munkával való teljes mértékű ellátására azon a napon, amelyen az Egyezményt aláírásra megnyitják.
d) A Német Szövetségi Köztársaság viseli az Európai Szabadalmi Szervezetnél a berlini kirendeltség felállításával és fenntartásával kapcsolatban felmerült egyéb költségeket.
II. szakasz
A III. és a IV. szakasz rendelkezéseinek figyelembevételével, az Egyezményben részes államok központi iparjogvédelmi hatóságaik nevében lemondanak az Európai Szabadalmi Hivatal javára a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi elővizsgálati szervként folytatott bármely tevékenységről. E kötelezettség csak addig a mértékig áll fenn, ameddig az Európai Szabadalmi Hivatal az európai szabadalmi bejelentéseket az Egyezmény 162. cikkének (2) bekezdésével összhangban vizsgálhatja; e kötelezettség attól a naptól számított két év elteltével keletkezik, amikor az Európai Szabadalmi Hivatal vizsgáló tevékenységét az érintett műszaki területeken megkezdte egy olyan ötéves terv alapján, amely a Hivatal tevékenységét valamennyi műszaki területre fokozatosan terjeszti ki, és amely csak az Igazgatótanács határozatával módosítható. Az említett kötelezettség teljesítésének részleteit az Igazgatótanács határozatban rögzíti.
III. szakasz
(1) Az Egyezményben részes bármely olyan állam központi iparjogvédelmi hatósága, amelynek hivatalos nyelve nem az Európai Szabadalmi Hivatal valamely hivatalos nyelve, jogosult arra, hogy a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként működjön. Az ilyen felhatalmazás kötelezettségvállalást jelent arra, hogy az érintett állam tevékenységét az olyan nemzetközi bejelentésekre korlátozza, amelyeket az érintett állam állampolgárai vagy ebben az államban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek, továbbá ezzel az állammal az Egyezményben részes bármely szomszédos államnak állampolgárai vagy ott lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek nyújtanak be. Az Igazgatótanács felhatalmazhatja az Egyezményben részes bármely állam központi iparjogvédelmi hatóságát arra, hogy az említett tevékenységet kiterjessze olyan nemzetközi bejelentésekre, amelyeket az Egyezményben nem részes bármely olyan állam állampolgárai vagy ott lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyek nyújtanak be, amelynek hivatalos nyelve megegyezik az érintett Szerződő Állam nyelvével, és e bejelentéseket ezen a nyelven készítettek el.
(2) A Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti kutatási tevékenységek összehangolása céljából, a szabadalmak megadására vonatkozó európai rendszer keretében együttműködés jön létre az Európai Szabadalmi Hivatal és az e szakasz szerint felhatalmazott bármely központi iparjogvédelmi hatóság között. Ez az együttműködés különmegállapodáson alapul, amely többek között kiterjedhet kutatási eljárásokra és módszerekre, a vizsgálók alkalmazására és képzésére vonatkozó minősítésekre, a hivatalok közötti kutatások és egyéb szolgáltatások közötti cserét szabályozó iránymutatásokra, továbbá a kívánt ellenőrzés és felügyelet létrehozásához szükséges valamennyi egyéb intézkedésre.
IV. szakasz
(1) a) Az Egyezményben részes államok nemzeti szabadalmi hivatalai számára az európai szabadalmi rendszerhez való alkalmazkodás megkönnyítése céljából az Igazgatótanács, amennyiben azt kívánatosnak találja, a következőkben meghatározott feltételek mellett azon államok központi iparjogvédelmi hatóságait, ahol az eljárás az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyikén folytatható, megbízhatja az e nyelven elkészített olyan európai szabadalmi bejelentések vizsgálatával kapcsolatos feladatokkal, amelyek vizsgálata az Egyezmény 18. cikkének (2) bekezdése szerint általában a vizsgálati osztály tagjára tartozik. E feladatokat az Egyezményben megállapított megadási eljárás keretein belül kell ellátni; az ilyen bejelentésekkel kapcsolatban a határozatokat a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban a vizsgálati osztály hozza meg.
b) Az a) pont szerinti feladatok nem haladhatják meg a benyújtott európai szabadalmi bejelentések teljes mennyiségének 40%-át; az államok bármelyikére bízott feladatok nem haladhatják meg a benyújtott európai szabadalmi bejelentések teljes mennyiségének egyharmadát. E feladatokat az Európai Szabadalmi Hivatal megnyitásától számított 15 éves időtartamra kell kiadni, és fokozatosan (főszabályként évi 20%-kal) az utolsó öt évben nullára kell csökkenteni.
c) A b) pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével az Igazgatótanácsnak határoznia kell azon európai szabadalmi bejelentések természetéről, eredetéről és számáról, amelyeknek vizsgálata az említett Szerződő Államok valamelyikének központi iparjogvédelmi hatóságára bízható.
d) E végrehajtási rendelkezéseket az érintett Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatósága és az Európai Szabadalmi Hivatal közötti különmegállapodásba kell foglalni.
e) Az a hivatal, amellyel ilyen különmegállapodást kötöttek, a 15 éves időtartam lejártáig a Szabadalmi Együttműködési Szerződés szerinti nemzetközi elővizsgálati szervként működhet.
(2) a) Ha az Igazgatótanács úgy ítéli meg, hogy ez az Európai Szabadalmi Hivatal megfelelő működésével összeegyeztethető, illetve meghatározott Szerződő Államokra nézve az I. szakasz (2) bekezdésének alkalmazásából adódó nehézségek kiküszöbölése céljából azoknak az államoknak a központi iparjogvédelmi hatóságait, amelyeknek hivatalos nyelve az Európai Szabadalmi Hivatal hivatalos nyelveinek egyike, európai szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos kutatás végzésével bízhatja meg, ha e hatóságok a Szabadalmi Együttműködési Szerződésben előírt feltételekkel összhangban alkalmasak a nemzetközi kutatási szervvé történő kijelölésre.
b) Az Európai Szabadalmi Hivatal felelősségével vállalt ilyen feladatok ellátása során az érintett központi iparjogvédelmi hatóságnak be kell tartania az európai kutatási jelentés elkészítésére alkalmazandó iránymutatásokat.
c) E szakasz (1) bekezdése b) pontja második mondatának és d) pontjának rendelkezéseit e bekezdésre alkalmazni kell.
V. szakasz
(1) Az I. szakasz (1) bekezdésének c) pontjában említett kirendeltség jogosult arra, hogy az olyan európai szabadalmi bejelentések tekintetében, amelyeket a kirendeltség székhelye szerinti állam állampolgárai vagy olyan személyek nyújtanak be, akiknek lakóhelye vagy székhelye ebben az államban van, kutatást végezzen az állam hivatalos nyelvén rendelkezésére álló iratokban. E jogosultságnak az a feltétele, hogy az európai szabadalom megadására irányuló eljárás nem szenvedhet késedelmet, és az Európai Szabadalmi Szervezetre nézve járulékos költségek nem keletkezhetnek.
(2) Az (1) bekezdésben említett kirendeltség jogosult arra, hogy az európai szabadalom bejelentőjének kérelmére és költségére szabadalmi bejelentése tekintetében az (1) bekezdésben említett iratokban kutatást végezzen. E jogosultság addig érvényes, ameddig az Egyezmény 92. cikkében meghatározott kutatást a VI. szakasszal összhangban ezekre az iratokra ki nem terjesztik; e jogosultságnak az a feltétele, hogy az európai szabadalom megadásával kapcsolatos eljárás nem szenvedhet késedelmet.
(3) Az Igazgatótanács az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságokat - e bekezdésekben előírt feltételekkel - kiterjesztheti az olyan Szerződő Állam központi iparjogvédelmi hatóságára is, amelynek hivatalos nyelve nem az Európai Szabadalmi Hivatal valamely hivatalos nyelve.
VI. szakasz
Az Egyezmény 92. cikkében meghatározott kutatás főszabályként valamennyi európai szabadalmi bejelentés tekintetében kiterjeszthető a közzétett szabadalmakra és szabadalmi bejelentésekre, továbbá a Szerződő Államok egyéb olyan lényeges irataira, amelyeket az Egyezmény 162. cikkének (1) bekezdésében említett időpontban az Európai Szabadalmi Hivatal kutatási dokumentációja nem tartalmaz. Az Igazgatótanács egy, különösen a műszaki és pénzügyi szempontokra is kiterjedő tanulmány alapján meghatározza a kiterjesztés terjedelmét, feltételeit és menetrendjét.
VII. szakasz
E jegyzőkönyv rendelkezései az Egyezmény ellentétes előírásaival szemben elsőbbséget élveznek.
VIII. szakasz
Az Igazgatótanács az erre a jegyzőkönyvre vonatkozó határozatait háromnegyedes többséggel hozza [az Egyezmény 35. cikkének (2) bekezdése]. A szavazatok súlyozására vonatkozó rendelkezéseket (az Egyezmény 36. cikke) alkalmazni kell.
1. cikk
A 69. cikk nem értelmezhető oly módon, hogy az európai szabadalom alapján fennálló oltalom terjedelmét az igénypontokban használt szavak pontos, szó szerinti jelentése alapján kell érteni, és hogy a leírás és a rajzok kizárólag az igénypontokban található ellentmondások feloldására szolgálnak. Nem értelmezhető oly módon sem, hogy az igénypontok csupán iránymutatást adnának, és hogy a tényleges oltalmi kör kiterjedhet arra, ami a szakember számára a leírás és a rajzok vizsgálata után a szabadalmas igényeként megjelenik. Ezzel ellentétben az értelmezésnek e két magyarázat között oly módon kell állást foglalnia, hogy egyaránt biztosítsa a szabadalmas megfelelő védelmét, valamint a jogbiztonságot harmadik személyek számára.
2. cikk
Az európai szabadalom alapján fennálló oltalom terjedelmének meghatározásakor megfelelően figyelembe kell venni az igénypontban foglalt jellemzővel egyenértékű jellemzőt.
Az Európai Szabadalmi Szervezetnek biztosítania kell, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal hágai részlegénél a 2000. évi létszámtervben és szervezeti felépítésben meghatározott álláshelyek aránya lényegében változatlan marad. A hágai részleg álláshelyei számának olyan módosításáról, amely az említett arányt több mint 10%-kal meghaladja, és amely az Európai Szabadalmi Hivatal megfelelő működéséhez szükségesnek bizonyul, a Szervezet Igazgatótanácsa hoz határozatot az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének javaslatára és a Német Szövetségi Köztársaság és a Holland Királyság kormányai véleményének meghallgatását követően.”
3. § (1) Ez a törvény 2007. december 13-án lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Egyezmény végrehajtása körében a végrehajtási szabályokat, amelyek módosítása, illetve elfogadása az Egyezménnyel létrehozott Igazgatótanács hatáskörébe tartozik, rendeletben kihirdesse.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i Müncheni Egyezmény (Európai Szabadalmi Egyezmény) kihirdetéséről szóló 2002. évi L. törvény.
(4) Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke gondoskodik.
