f) értékpapír-kölcsönzést
folytathat.”
53. § (1) A Tpt. 338. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elszámolóházi tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A Felügyelet az engedélyt a 335. § (1) bekezdésének alpontjában foglalt elszámolóház és a 335. § (2) bekezdésében foglalt fióktelep részére a 334. §-ban meghatározott tevékenységek teljes körére, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tőzsde részére a 334. § a), c) és d) pontjaiban meghatározott tevékenységekre adja meg.”
(2) A Tpt. 338. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges, a 335. § (3) bekezdésének a)–e) és g)–i) pontjaiban foglalt tevékenységek végzésére jogosító engedély az (1) bekezdésben foglalt engedélyezéssel egy eljárásban is megadható.”
(3) A Tpt. 338. §-ának (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Elszámolóházi tevékenység folytatására jogosító engedélyt az a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező kérelmező kaphat, amely megfelel a következő feltételeknek:]
„f) ha központi szerződő fél tevékenységet nem végez, legalább a 321. § (1) bekezdése és a 322. § (4) bekezdése szerinti tőzsdei ügyletek teljesítésért történő kötelezettségvállalás tekintetében előszerződést kötött a központi szerződő féllel.”
54. § A Tpt. 339. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[Az elszámolóházi tevékenység végzésére szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„l) ha központi szerződő fél tevékenységet nem végez, a központi szerződő féllel kötött előszerződést.”
55. § A Tpt. 340/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar Köztáraság területén székhellyel rendelkező, legalább egymilliárd forint jegyzett tőkével rendelkező részvénytársaságnak vagy központi szerződő fél tevékenységet nem végző elszámolóháznak adja meg, amely rendelkezik
a) káreseményenként legalább százmillió forintos felelősségbiztosítással,
b) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel,
c) a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokkal.”
56. § A Tpt. 340/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„340/B. § A központi értéktári tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a magyarországi székhelyű részvénytársaságnak
aa) a részvénytársaság hatályos alapító okiratát, alapszabályát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
ab) igazolást a jegyzett tőke befizetéséről,
ac) legalább egy – azonos elszámolási rendszerbe tartozó – befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval kötött, a részükre nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, valamint tőzsdei tevékenységet végző szervezettel kötött előszerződést,
ad) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza,
b) külföldi központi értéktári tevékenységet végző szervezet magyarországi fióktelepének a 340/A. § (5) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést igazoló dokumentumokat,
c) a 340/A. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezések teljesítését szolgáló, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök részletes leírását, melyből megállapítható, hogy a kérelmező
ca) a 336. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában szereplő központi értékpapír-nyilvántartás vezetését, valamint a dematerializált értékpapír-előállítást, -törlést és -nyilvántartást pontos, megbízható és átlátható módon valósítja meg,
cb) adatkezelése megfelel a biztonságos adatvédelem (tárolás, mentés, visszakereshetőség) feltételeinek,
d) a 350/B. §-ban foglalt szabályzatokat,
e) a működés első három évére vonatkozó üzleti tervet,
f) a felelősségbiztosításról szóló szerződést,
g) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi értéktári tevékenységét mikor kívánja megkezdeni és
h) a vezető állású személyek megnevezését.”
57. § A Tpt. a 340/C. §-át követően a következő Fejezettel és 340/D. §-sal egészül ki:
„XLIV/B. Fejezet
A központi szerződő fél tevékenység engedélyezése
340/D. § (1) Az 5. § (1) bekezdésének 83. pontja szerinti központi szerződő fél tevékenység csak kizárólagos tevékenységként végezhető, kivéve ha azt elszámolóház végzi.
(2) A központi szerződő fél tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(3) A központi szerződő félként történő tevékenység végzésére jogosító engedélyt a Felügyelet annak a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak adja meg, amely rendelkezik
a) legalább 20 millió forint alaptőkével,
b) káreseményenként legalább 100 millió forintos felelősségbiztosítással,
c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval, továbbá elszámolóházzal kötött előszerződéssel,
d) a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételekkel és
e) a 350/E. §-ban meghatározott szabályzatokkal.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedélyt a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja ki, módosítja, illetve vonja vissza.
(5) Külföldi központi szerződő fél fióktelepe Magyarországon központi szerződő fél tevékenység végzésére akkor kaphat engedélyt, ha
a) a kérelmező igazolja a (3) bekezdésben foglaltak teljesítését;
b) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a külföldi kérelmező székhelye szerinti felügyeleti hatóság között;
c) a kérelmező nyilatkozik arról, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;
d) a kérelmező benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésre vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájárulását vagy tudomásulvételét tartalmazó nyilatkozatát;
e) a kérelmező székhelye szerinti állam jogszabályai biztosítják a kérelmező prudens, biztonságos működését; és
f) a kérelmező székhelye szerint hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság igazolja, hogy a kérelmező székhelye és főirodája is az adott államban van.”
58. § A Tpt. e törvénnyel megállapított 340/D. §-át követően a következő 340/E. §-sal egészül ki:
„340/E. § A központi szerződő fél tevékenység végzéséről szóló engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a társaság hatályos létesítő okiratát, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát,
b) igazolást az alaptőke befizetéséről,
c) legalább egy befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval, valamint elszámolóházzal kötött előszerződést,
d) a 350/E. §-ban meghatározott szabályzatokat,
e) szervezeti felépítésének, irányítási, döntési és ellenőrzési rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat nem tartalmazza,
f) a rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök leírását,
g) a felelősségbiztosításról szóló szerződést,
h) a működés első 3 évére vonatkozó üzleti tervet,
i) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a központi szerződő fél tevékenységet mikor kívánja megkezdeni.”
59. § A Tpt. e törvénnyel megállapított 340/E. §-át követően a következő 340/F. §-sal egészül ki:
„340/F. § (1) A Felügyelet a központi szerződő fél tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha
a) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg,
b) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidő elteltével nem pótolhatók,
c) a központi szerződő fél az engedélyezett tevékenységet hat hónapon belül nem kezdi meg,
d) a központi szerződő fél a tevékenység folytatásával felhagy,
e) a központi szerződő fél a tevékenységre vonatkozó, e törvényben és más jogszabályban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi,
f) a fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet létesítőjének tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés d) pontja alapján a tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha a központi szerződő fél ügyfele felé vállalt összes kötelezettségének eleget tett, továbbá legalább a 321. § (1) bekezdése és a 322. § (4) bekezdése szerinti tőzsdei ügyletek teljesítéséért történő kötelezettségvállalást más központi szerződő fél, vagy elszámolóház átvette.”
60. § A Tpt. 342. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi értéktár két munkanapon bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomást szerez az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértékű részesedés megszerzéséről, módosulásáról, elidegenítéséről, illetve megszűnéséről, és ezzel egyidejűleg a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.”
61. § A Tpt. 343. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„343. § (1) A központi értéktárral, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, valamint a központi szerződő féllel munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, a központi értéktár, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg központi szerződő fél ügyfelénél és szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátójánál – ide nem értve az értéktárban, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, illetőleg a központi szerződő félben tulajdonosi részesedéssel rendelkező pénzügyi holding társaságot –
a) nem állhat munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban; és
b) nem lehet vezető állású személy.
(2) A központi értéktárnál, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, valamint a központi szerződő félnél munkaviszonyban vagy foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyban álló személy befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, központi szerződő félben közvetlen tulajdont nem szerezhet, kivéve a szabályozott piacra bevezetett részvény tulajdonjogának megszerzését.”
62. § (1) A Tpt. 345. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 334. §-ban meghatározott elszámolóházi tevékenységek, és a 335. § (3) bekezdésében meghatározott elszámolóházi tevékenység mellett végezhető tevékenységek, a 336. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatás, valamint központi szerződő félként történő kötelezettségvállalás a Felügyelet által jóváhagyott üzletszabályzat, szabályzatok alapján folytathatóak.”
(2) A Tpt. 345. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolóházi üzletszabályzatban, szabályzatokban meg kell határozni:
a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi és technikai feltételeket;
b) a klíring és az elszámolás rendjét;
c) a pénzszámlák számlavezetésének rendjét és szabályait;
d) a pénz- és értékpapír-kölcsönzés szabályait;
e) a kockázatok kezelésének módját;
f) a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának módját;
g) a tőzsdei ügylet elszámolásához kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait;
h) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét;
i) az ügyfelek által az elszámolóház részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét;
j) az elszámolóház által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét;
k) az elszámolóház vezető tisztségviselői és alkalmazottai által végezhető befektetési tevékenység szabályait;
l) az elszámolóház által a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjat;
m) az értékpapír-kölcsönzés szabályait;
n) központi értéktári tevékenységet végző elszámolóháznak a 350/B. § (2) bekezdésének b), c) és e) pontjában foglaltakat;
o) központi szerződő fél tevékenységet végző elszámolóháznak a 350/E. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltakat.”
(3) A Tpt. 345. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet az üzletszabályzatát, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követően a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az elszámolási tevékenységet végző szervezet eltekinthet.”
63. § A Tpt. 350/B. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A központi értéktár a Felügyelet (5) bekezdés szerinti jóváhagyását követően a (2) bekezdésben foglalt szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.”
64. § A Tpt. a 350/C. §-át követően a következő Fejezettel, címmel és 350/D. §-sal egészül ki:
„XLVII/B. Fejezet
A központi szerződő fél szolgáltatására vonatkozó szabályok
A központi szerződő fél szolgáltatási kötelezettsége
350/D. § (1) A központi szerződő fél szerződést köt azzal a személlyel, aki
a) megfelel a központi szerződő fél szabályzatában rögzített pénzügyi követelményeknek;
b) vállalja az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését;
c) megfelel a központi szerződő fél szabályzatában rögzített tárgyi, technikai feltételeknek; és
d) magára nézve kötelezőnek elfogadja a központi szerződő fél szabályzatait.
(2) A központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatásra irányuló szerződést írásba kell foglalni.”
65. § A Tpt. e törvénnyel megállapított 350/D. §-át követően a következő címmel és 350/E. §-sal egészül ki:
„A központi szerződő fél tevékenységhez szükséges szabályzatok
350/E. § (1) A központi szerződő fél tevékenység a Felügyelet által jóváhagyott, a (2) bekezdés szerinti szabályzatok alapján végezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályzatokban meg kell határozni
a) az ügyfelekkel szembeni jogviszony keletkezésének, megszűnésének rendjét, az ügyfelekkel szemben támasztott pénzügyi, technikai feltételeket,
b) az ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,
c) a kockázatok kezelésének módját,
d) a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának módját,
e) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének rendjét,
f) az ügyfelek által a központi szerződő fél részére nyújtandó információ körét, az információnyújtás rendjét,
g) a központi szerződő fél által alkalmazható szankciók körét és a jogorvoslat rendjét,
h) a szolgáltatást igénybevevők részére felszámított díjat.
(3) A szabályzatoknak a központi szerződő fél ügyfeleire nézve biztosítania kell az egyenlő bánásmód követelményének megtartását.
(4) A (2) bekezdésben foglalt szabályzatok alkalmazhatóságához szükséges jóváhagyást a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az egyetértést akkor tagadja meg, ha a szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály által előírt követelményeknek nem felel meg.
(5) A Felügyelet a jóváhagyást megtagadja, ha
a) a szabályzat nem felel meg e törvény vagy más jogszabály rendelkezéseinek;
b) a szabályzat nincs összhangban más szabályzatok rendelkezéseivel; vagy
c) az MNB elnöke a (4) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg.
(6) A központi szerződő fél a Felügyelet (4) bekezdés szerinti jóváhagyását követően a (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közzéteszi.
(7) A Felügyelet különösen indokolt esetben elrendelheti a szabályzat, illetve módosításának a (6) bekezdésben meghatározott határidőtől legfeljebb harminc nappal későbbi hatálybalépését.
(8) A központi szerződő fél szabályzata bíróság előtt megtámadható, ha az e törvényben foglaltakkal, vagy más jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket tartalmaz.”
66. § A Tpt. e törvénnyel megállapított 350/E. §-át követően a következő címmel és 350/F. §-sal egészül ki:
„A központi szerződő fél tevékenység végzésére vonatkozó speciális szabályok
350/F. § (1) A központi szerződő fél az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében, szabályzatában meghatározott garanciarendszert működtet, ennek keretében garanciaalapok, kötelező biztosítékok képzését, óvadék elhelyezését írja elő. A központi szerződő fél szabályzatában rögzített módon, az óvadéki jogosult kedvezményezettségével történő zárolás a Ptk. 270. § (2) bekezdése szerinti átadásnak minősül.
(2) Az ügyletek teljesítéséhez a központi szerződő fél szabályzata által meghatározott módon és mértékben biztosítékként megkövetelt és az ügyfelek elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által, illetve központi értéktár által vezetett számláin elkülönítetten nyilvántartott pénzügyi eszköz az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál.
(3) A központi szerződő fél ügyfelének nemteljesítése esetén valamennyi, az ügyfél az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál nyilvántartott saját tulajdonú pénzügyi eszköze az ügylet teljesítéséhez óvadékul szolgál. A garanciaalap képzésére és felhasználására is az óvadékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) Az e § szerinti óvadék igénybevétele esetén a központi szerződő fél az ügyfelét az óvadék haladéktalan visszapótlására szólítja fel. Az óvadék az ügyfél bevételeiből minden más követelést megelőzően visszapótolandó.
(5) A központi szerződő fél jogosult a tevékenységéhez kapcsolódó informatikai feladatokat kiszervezni. Abban az esetben, ha az informatikai feladatok kiszervezése olyan személy részére történik, amely megfelel a központi szerződő fél számára előírt technikai feltételeknek, akkor ezen előírások teljesítését a kiszervezett tevékenységet végző személynél kell vizsgálni.”
67. § A Tpt. 351. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, valamint a központi szerződő fél nem szerezhet olyan részesedést, illetőleg nem létesíthet olyan tagsági viszonyt vállalkozásban, amely esetben a vállalkozás tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül korlátlanul felel.”
68. § A Tpt. 352. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„352. § (1) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátásához azon ügyletek tekintetében, amelyeknél szerződő félként szerepel, személyes adatot kezelhet.
(2) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél az e törvényben szabályozott feladata ellátása érdekében jogosult az e § alapján kezelt személyes adatokat külön felhatalmazás nélkül egymásnak átadni.
(3) A központi értéktár, a központi szerződő fél és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet működése során az üzleti titokra, a banktitokra, az értékpapírtitokra és a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
(4) Ha a központi értéktár, a központi szerződő fél és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet feladatkörében eljárva e törvény, illetőleg e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértését észleli, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”
69. § A Tpt. a 352. §-t követően a következő címmel és 352/A. §-sal egészül ki:
„Kiszervezés
„352/A. § (1) A központi értéktár, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi szerződő fél (a 352/A–352/C. § alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás) – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 352/B. és 352/C. §-ban foglaltakra figyelemmel – tevékenységét vagy szolgáltatását kiszervezheti.
(2) A kiszervezés
a) nem eredményezheti a vállalkozás vezető állású személyei hatáskörének átadását,
b) nem eredményezhet változást az ügyfél és a vállalkozás közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
c) nem eredményezhet változást az e törvény szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.
(3) Ha a vállalkozás e törvényben szabályozott tevékenységet, vagy kritikus funkcióját szervezi ki, a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél
a) rendelkezik-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátásához szükséges valamennyi jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételekkel, illetve a szükséges hatósági bejelentési kötelezettségének eleget tett-e,
b) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció hatékony és eredményes ellátására, a hatékony ellenőrzésre és a kockázatok kezelésére,
c) szervezeti megoldása, működési és eljárási szabályai alkalmasak-e a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenység vagy funkció ellátása során felhasznált vagy keletkező, a vállalkozásra, a vállalkozás ügyfeleire, leendő szerződő feleire vonatkozó adatok jogszabályszerű kezelésére és védelmére,
d) rendelkezik-e mindazokkal a szervezeti megoldásokkal, működési és eljárási szabályokkal, valamint személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják, hogy a vállalkozás számára minden, a felügyeleti hatóság eljárásához szükséges információt és adatot az elvárt formában és határidőben szolgáltasson, és
e) rendelkezik-e olyan vészforgatókönyvvel, amely a vészhelyzetek megoldására és a biztonsági eszközök rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.
(4) A vállalkozás kritikus funkció kiszervezéséről szóló megállapodást csak azzal köthet, aki megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A vállalkozás az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége vagy szolgáltatása kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet megállapodást, ha a leendő szerződő megfelel a (3) bekezdésben foglaltaknak, valamint:
a) a székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság prudenciális felügyelete alatt áll, és
b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.
(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak minősül minden olyan funkció, amelynek végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a vállalkozás e törvényben előírt kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének folyamatosságát.
(7) Nem minősül a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában kritikus funkciónak
a) a jogi tanácsadás,
b) az alkalmazottak képzése és továbbképzése,
c) a számlázás,
d) a vállalkozás helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység,
e) szabványosított piaci információ szolgáltatása,
f) az árindikáció szolgáltatása.”
70. § A Tpt. az e törvénnyel megállapított 352/A. §-át követően a következő 352/B. §-sal egészül ki:
„352/B. § (1) A kiszervezésről szóló megállapodást a szerződő felek írásba foglalják.
(2) A kiszervezésről szóló megállapodásban a felek rendelkeznek
a) a szerződés időtartamáról,
b) a szerződő felek jogairól és kötelezettségeiről,
c) a kiszervezésre kerülő tevékenységről.
(3) A kiszervezésről szóló megállapodásban a (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogok és kötelezettségek között a felek rendelkeznek legalább
a) a kiszervezett tevékenység végzésének a 352/A. § (3) bekezdésének a)–e) pontjában foglalt feltételek szerinti értékelésének rendszerességéről és módjáról,
b) a 352/C. § szerinti értékelés során feltárt hiányosságok rendezésének szabályairól,
c) a 352/A. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott felügyeleti hatóság ellenőrzési eljárásához a vállalkozás számára szükséges információ- és adatszolgáltatás rendjéről és módjáról,
d) a kiszervezett tevékenységet végző felügyeleti hatósággal történő együttműködésének kötelezettségéről, és
e) a kiszervezett tevékenység végzésének a 352/A. § (3) bekezdésének a)–e) pontjában foglalt feltételeiben bekövetkezett változás vállalkozás felé történő jelentésének módjáról.”
71. § A Tpt. az e törvénnyel megállapított 352/B. §-át követően a következő 352/C. §-sal egészül ki:
„352/C. § (1) A vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében
a) folyamatosan értékeli a 352/A. § (3) bekezdésének a)–e) pontjában foglaltak teljesülését, és
b) minden naptári évben, legkésőbb a tárgyévet követő május 31-ig, külön jogszabályban meghatározott tartalommal jelentést készít az a) pontban foglaltakról és azt egyidejűleg megküldi a Felügyeletnek.
(2) Ha a vállalkozás a kiszervezésről szóló megállapodásban foglaltak megsértését állapítja meg, amelynek következménye, hogy a 352/A. § (3) bekezdésének a)–e) pontjában foglaltak nem teljesülnek,
a) felszólítja a kiszervezést végzőt a szerződésszerű teljesítésre, vagy
b) ha a szerződésszerű állapot nem állítható helyre, felmondja a kiszervezésről szóló megállapodást.
(3) A megállapodás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felmondása nem eredményezheti a vállalkozás tevékenységének vagy szolgáltatásának szünetelését, vagy minőségének csökkenését.”
72. § A Tpt. XLIX. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
„Az elszámolóházi, a központi értéktári, illetve a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet felszámolása”
73. § (1) A Tpt. 353. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, valamint a központi szerződő fél ellen indított felszámolási eljárás esetén nem tartozik az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél felszámolási vagyonába a 346. §-ban, illetve a 350/F. §-ban meghatározott biztosíték és óvadék.”
(2) A Tpt. 353. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi szerződő féllel szembeni számlakövetelések kielégítésére – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően kerül sor.”
74. § A Tpt. 364. §-át megelőző cím és a 364. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kereskedelmi kommunikációra vonatkozó külön rendelkezés
364. § Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett kereskedelmi kommunikációjában köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetőleg tőzsdetagságát.”
75. § A Tpt. 368. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„368. § (1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni.
(2) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyeknek és szervezeteknek a Bszt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
76. § A Tpt. 369. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„369. § (1) Értékpapírtitok minden olyan, az egyes ügyfélről a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, a központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.
(2) Az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések szempontjából ügyfélnek kell tekinteni mindenkit, aki (amely) befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, központi értéktártól, központi szerződő féltől szolgáltatást vesz igénybe.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezeteknek a Bszt. értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
77. § (1) A Tpt. 371. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Aki üzleti titok vagy értékpapírtitok birtokába jut, azt nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a befektetési alapkezelőnek, a kockázati tőkealap-kezelőnek, a tőzsdének, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek, a központi értéktárnak, a központi szerződő félnek vagy ezek ügyfeleinek hátrányt okozzon.”
(2) A Tpt. 371. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, központi szerződő fél jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnt szervezet által kezelt üzleti, illetőleg értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.”
78. § A Tpt. 375. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„375. § A Felügyelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személynek vagy hatóságnak befektetési alapkezelőről, kockázati tőkealap-kezelőről, tőzsdéről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről, központi értéktárról, központi szerződő félről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.”
79. § (1) A Tpt. 380. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alap; a befektetési alapkezelő; a kockázati tőkealap; a kockázati tőkealap-kezelő; a szabályozott piac, a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.”
(2) A Tpt. 380. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szorzószám
a) befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél esetén: négy,
b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél magyarországi fióktelepe esetén: négy,
c) a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy.”
80. § A Tpt. 381. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„381. § (1) A befektetési alap és a kockázati tőkealap által fizetendő változó díj éves mértéke az alap nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.
(2) A befektetési alapkezelő által fizetendő változó díj éves mértéke a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértékének 0,25 ezreléke.
(3) A központi értéktár, a központi szerződő fél, a tőzsde által fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,2 ezreléke.
(4) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértékének 0,125 ezreléke.
(5) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező központi értéktár, a központi szerződő fél, szabályozott piac, tőzsde magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke az éves beszámoló szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.
(6) Ha elszámolóház központi értéktári, illetve központi szerződő fél tevékenységet is végez, akkor a központi értéktárra, illetve központi szerződő félre vonatkozó díjfizetés alól mentesül.”
81. § A Tpt. 386. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„386. § A kibocsátó; a nyilvános részvénytársaságban befolyást szerezni kívánó személy; a tőzsdében a Felügyelet engedélyéhez kötött részesedést szerezni kívánó személy; a befektetési alapkezelő; a befektetési alap; a kockázati tőkealap-kezelő; a kockázati tőkealap; a tőzsde; az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet; a központi szerződő fél; a központi értéktár az Itv. 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet. A fizetendő díjak körét és mértékét a miniszter rendeletben állapítja meg.”
82. § (1) A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének a)–f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]
„a) a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár neve, székhelye;
b) a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár alapításának időpontja;
c) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tevékenységi köre;
d) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;
e) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;
f) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személyei;”
(2) A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének h)–k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]
„h) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;
i) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;
j) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;
k) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe;”
(3) A Tpt. 391. §-a (1) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:]
„s) a nyilvánosan működő részvénytársaság tulajdonosainak a 67. §-ban szabályozott, a befolyásszerzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség alapján tudomására jutott adatai;”
83. § (1) A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„a) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
b) a tőzsdében történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a tőzsde tulajdonosának a 308. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár ügyfelének adatait;”
(2) A Tpt. 394. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti]
„e) a Psztv. szerinti piacfelügyeleti eljárás során az eljárás alá vont ügyfélre vonatkozó értékpapír-, ügyfél- és bankszámlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával kapcsolatos személyes adatot (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási helye), ha a Felügyelet valószínűsíti, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges;”
(3) A Tpt. 394. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés, a 391. § (1) bekezdésének u) pontja, valamint a 391. § (2) bekezdése vonatkozásában a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség és a 357. §-ban meghatározott kizáró okok megállapításához szükséges adatokat kezeli.”
(4) A Tpt. 394. §-a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az adatot]
„c) a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, a központi értéktárban meglévő tulajdon elidegenítésétől számított tíz évig,”
[kezelheti.]
84. § (1) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege és (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) és k) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:”
„d) a 356. §-ban és a 11. számú mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;”
(2) A Tpt. 395. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.”
(3) A Tpt. 395. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.”
85. § (1) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára, a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tőzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetőleg – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;
b) az engedély nélküli befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, elszámolóházi, illetőleg központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;”
(2) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének d)–h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„d) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
e) kötelezheti a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
f) a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
g) a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező részvényest, befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
h) a befektetési alapkezelési tevékenység, a tőzsdei tevékenység folytatását részben vagy egészben meghatározott időre felfüggesztheti;”
(3) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének j)–l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„j) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
k) a befektetési alapkezelőt és a kockázati tőkealap-kezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti;
l) felügyeleti biztost rendelhet ki a befektetési alapkezelőhöz, a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, illetőleg a központi értéktárhoz;”
(4) A Tpt. 400. § (1) bekezdése r) pontjának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár”
(5) A Tpt. 400. § (1) bekezdése s) pontjának bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:]
„s) kötelezheti a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat”
(6) A Tpt. 400. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Felügyelet az (1) bekezdés h), i), n), o), r), s) és v) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.”
(7) A Tpt. 400. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg a Bszt. kiszervezésre vonatkozó előírásainak.”
(8) A Tpt. 400. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pontja 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési alapkezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.”
86. § (1) A Tpt. 401. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg központi értéktár”
(2) A Tpt. 401. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha]
„a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;”
(3) A Tpt. 401. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet a szabályozott piacra, tőzsdére felügyeleti biztost akkor rendelhet ki, ha a szabályozott piacnak, tőzsdének nincs a 317. § (4) bekezdés a)–d) és h) pontjaiban meghatározott érvényes szabályzata, vagy harminc napnál hosszabb időtartam alatt az igazgatóság megválasztására, illetve az ügyvezető kinevezésére nem kerül sor. A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.”
87. § (1) A Tpt. 402. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a szabályozott piac, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.”
(2) A Tpt. 402. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a szabályozott piaccal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a szabályozott piacot, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.”
(3) A Tpt. 402. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyeleti biztos feladata:
a) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése;
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és
d) a szükséges mértékben a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár cégként való működtetése.”
88. § A Tpt. 404. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, szabályozott piac, tőzsde, elszámolóház, illetőleg központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.”
89. § A Tpt. 404/A. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő e) ponttal:
[A Felügyelet együttműködik más tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:]
„e) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésére.”
90. § A Tpt. 405. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„405. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető személyt az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetőleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél megsérti az MNB tv. és a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásait.”
91. § (1) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A bírság összege:]
„a) engedély nélkül végzett befektetési alapkezelési és kockázati tőkealap-kezelési tevékenység esetén 2 000 000–20 000 000 forint;
b) a befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, tőzsdei, központi értéktári, elszámolóházi, központi szerződő féli tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén 200 000–4 000 000 forint;”
(2) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„h) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén 100 000–6 000 000 forint;”
(3) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírság összege:]
„s) a Pmt.-ben előírt kötelezettség megsértése esetén 100 000–500 000 forint;”
(4) A Tpt. 406. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és (3) bekezdés alapján a kibocsátó, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege 500 000–20 000 000 forint.”
92. § (1) A Tpt. 451. §-a (2) bekezdésének b), c), e) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„b) a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;
c) a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tájékoztatási kötelezettségének tartalmát, módját és gyakoriságát;”
„e) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályait;”
„l) a befektetési alapkezelő üzleti, szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, felépítését, módját, gyakoriságát;”
(2) A Tpt. 451. §-ának (2) bekezdés a következő új h) és n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„h) a befektetési alap befektetési szabályaira vonatkozó előírásokat;”
„n) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség teljesítésének formáját és tartalmát.”
93. § (1) A Tpt. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
(2) A Tpt. 11. számú melléklete helyébe e törvény 2. melléklete lép.
(3) A Tpt. 12. számú melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.
(4) A Tpt. 13. számú melléklete helyébe e törvény 4. melléklete lép.
(5) A Tpt. 15. számú melléklete helyébe e törvény 5. melléklete lép.
(6) A Tpt. 25. számú melléklete helyébe e törvény 6. melléklete lép.
94. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 72. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosító köteles a nemi hovatartozás szerint eltérő díjak és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatokat a Felügyeletnek az éves adatszolgáltatással megküldeni.
(5) A nemi hovatartozás szerint eltérő díjak és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatok szolgáltatásának rendjét és tartalmát a miniszter a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló rendeletben állapítja meg.”
(2) A Bit. a 96. §-t követően a következő alcímmel és 96/A. §-sal egészül ki:
„A nemek közötti megkülönböztetés tilalma
96/A. § (1) A biztosító a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén alkalmazhat eltérő díjakat és nyújthat eltérő szolgáltatásokat.
(2) A biztosító köteles a termék terjesztésének megkezdésével egyidejűleg nyilvánosságra hozni, és évente az éves adatszolgáltatás teljesítésekor aktualizálni azokat a biztosításmatematikai és statisztikai adatokat, amelyek alapján a nemek között arányos különbségeket alkalmaz a díjakban, illetve a szolgáltatásokban. A biztosító gondoskodik az adatok folyamatosan hozzáférhető módon történő közzétételéről.”
(3) A Bit. 12. számú melléklete a következő 33. ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„33. A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.”
95. § (1) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) a 30. §-t követően a következő 30/A. §-sal egészül ki:
„30/A. § (1) A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha
a) a díj és a szolgáltatás kockázatarányos mértéke meghatározott, kockázati tényezőkön alapuló csoportok létrehozásával jár, és
b) a releváns és pontos biztosításmatematikai és statisztikai adatok alapján a díj számításában és a szolgáltatás nyújtásában a nemi hovatartozás tényezője a kockázatelemzésben meghatározó.
(2) A terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségekre tekintettel tett különbségtétel az (1) bekezdés szerinti esetben is sérti az egyenlő bánásmód követelményét.”
(2) A Ebktv. 65. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás jogközelítésére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]
„h) a Tanács 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.”
96. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXXVI. törvény 180. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az e törvény hatálybalépésekor központi értéktári tevékenység és a klíringelt ügylet teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel egyaránt rendelkező szervezet legkésőbb 2009. január 1-jéig köteles gondoskodni arról, hogy a fenti tevékenységet két, elkülönült jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság végezze.”
97. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 34. §-a a következő (8)–(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nemi hovatartozás alapján kizárólag az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ában meghatározott feltételek teljesülése esetén írhat elő eltérő hozzájárulásokat és nyújthat eltérő szolgáltatásokat.
(9) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles az adott nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó első szerződéskötéssel egyidejűleg nyilvánosságra hozni és évente az 56. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltak szerinti adatszolgáltatás teljesítésekor aktualizálni azokat a biztosításmatematikai és statisztikai adatokat, amelyek alapján a nemek között arányos különbségeket alkalmaz a hozzájárulásokban, illetve a szolgáltatásokban. Ezek az adatok folyamatosan hozzáférhető módon kerülnek közzétételre.”
(2) Az Fnyt. 56. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles]
„d) a nemi hovatartozás szerint eltérő hozzájárulások és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatokat éves rendszerességgel”
[a Felügyelet részére megküldeni.]
(3) Az Fnyt. 86. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény belső adatszolgáltatásának, valamint a nemi hovatartozás szerint eltérő hozzájárulások és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatok szolgáltatásának rendjét, tartalmát.”
(4) Az Fnyt. 90. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„c) a Tanács 2004. december 13-án kelt 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról.”
98. § (1) E törvény 2007. december 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tpt. 52/A. §-a, 58. §-át megelőző Fejezet cím és cím, 63. §-át megelőző cím, 67. §-át megelőző cím, 67. §-a, Negyedik része, X–XII. fejezete, 158–160. §-a, XVII. Fejezete, 172. §-át megelőző cím, 172. §-a, 172/A. §-a, 173. §-át megelőző cím, 173. §-a, 175. §-át megelőző cím, 175–177. §-ai, 178. §-át megelőző cím, 178. §-a, 178/A. §-a, 179. §-át megelőző cím, 179. §-a, 180. §-át megelőző cím, 180–181. §-ai, 182. §-át megelőző cím, 182. §-a, 183. §-át megelőző cím, 183–187. §-ai, 188. §-át megelőző cím, 188–197. §-ai, 198. §-át megelőző cím, 198. §-a, 229. §-ának (3) bekezdése, 242/A. §-ának (4) bekezdése, 313. §-a, 340/C. §-ának (2) bekezdése, 357. §-ának (5) bekezdése, 360. §-ának (2) bekezdése, 362. §-a, 365. §-a, a 367. §-át megelőző cím, 367. §-a, 370. §-a, 372–374. §-a, 391. §-a (1) bekezdésének g) és t) pontja, 394. §-a (1) bekezdése f) pontjának 2., 3. alpontja és g) pontja, 394. §-a (4) bekezdésének e)–i) pontja, 395. §-a (1) bekezdésének k) pontja, 395/A. §-a, 399/A. §-a, 400. §-a (1) bekezdésének q), u), x) és y) pontja, 400. §-a (5) bekezdésének d) pontja, 400. §-ának (9) bekezdése, 451. §-a (1) bekezdésének a), b), h)–l), o), p) pontja, 451. §-a (2) bekezdésének f) és i) pontja, 5. és 6. számú melléklete, 14. számú melléklete, 22. számú melléklete.
(3) E törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti a (2) bekezdés és az I–VI. Fejezet. E törvény hatálybalépését követő második napon e bekezdés hatályát veszti.
99. § (1) Az Ebktv. – e törvénnyel megállapított – 30/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés a 2007. december 21-ét követően megkötött szerződésre alkalmazható.
(2) Az Ebktv. – e törvénnyel megállapított – 30/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a 2008. december 21-ét követően megkötött szerződésre alkalmazható.
(3) A Bit. – e törvénnyel megállapított – 96/A. §-a (2) bekezdésének hatálybalépésekor már terjesztett biztosítási termékek esetében, a biztosítók számára az ugyanott előírt nyilvánosságra hozatali kötelezettséget a biztosítóknak első alkalommal legkésőbb a 2007. évre vonatkozó, a 172. § a) pontja szerinti éves jelentés megküldésével egyidejűleg kell teljesíteni.
(4) A Tpt.-nek – e törvénnyel megállapított – a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit a kibocsátónak a 2007-től indult üzleti évről készített tájékoztatási kötelezettség teljesítése során is alkalmaznia kell.
(5) A Tpt. – e törvénnyel módosított – 5. §-a (1) bekezdésének 22. pontjának és VII. Fejezetének rendelkezéseit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény hatálybalépését követően benyújtott nyilvános vételi ajánlatra kell alkalmazni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez e törvény hatálybalépését megelőzően jóváhagyásra benyújtott nyilvános vételi ajánlatok esetén a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyásra történő benyújtásakor hatályos előírásokat kell alkalmazni.
(6) A magyarországi székhelyű, nyilvánosan működő részvénytársaságban befolyással rendelkező e törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül köteles a meglévő befolyásának mértékét a Tpt. – e törvénnyel megállapított – 61. §-ában foglaltak szerint bejelenteni és közzétenni, ha e törvény rendelkezései befolyásának mértékét érintik.
(7) Aki az e törvény hatálybalépésekor magyarországi székhelyű, nyilvánosan működő részvénytársaságban huszonöt vagy harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyással rendelkezik és befolyását a korábban hatályos szabályok alapján vételi ajánlat megtétele nélkül szerezte, a befolyás mértékét csak a vételi ajánlatra vonatkozó szabályok alkalmazásával növelheti.
100. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b) a Tanács 2004. december 13-i 2004/113/EK irányelve a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,
d) a Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról,
e) a Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról,
f) a Bizottság 2007. március 19-i 2007/16/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK tanácsi irányelv egyes fogalommeghatározások pontosítása tekintetében történő végrehajtásáról.
„1. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
1. Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
2. Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
3. Bit.: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény,
4. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,
5. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,
6. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
7. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
8. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
9. Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
10. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
11. Itv.: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
12. Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
13. MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény;
14. Pmt.: a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény,
15. Psztv.: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény,
16. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
17. Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
18. Vbt.: a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény.”
„11. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
1. A tevékenység irányítására olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
2. Portfóliókezelésre, befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
3. A back office vezetésére olyan szakembert kell alkalmazni, aki büntetlen előéletű, legalább kétéves portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzintézeti szakmai gyakorlattal rendelkezik és akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.
4. Az 1–3. pont esetében befektetési alapkezelőnél, európai befektetési alap kezelőjénél, befektetési vállalkozásnál, hitelintézet/biztosító/nyugdíjpénztár befektetésekkel, illetve hitelintézet letétkezeléssel foglalkozó területén, a Magyar Nemzeti Banknál, a Felügyeletnél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, az elszámolóháznál, az ÁKK Zrt.-nél, a kincstárnál, továbbá ingatlanalap-kezelő esetében ingatlanforgalmazónál, illetve ezek külföldi megfelelőinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.
A befektetési alapkezelési tevékenységet végzőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, fax, elektronikus postacím).
Befektetési alapkezelést végzőnek rendelkeznie kell
a) olyan nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e törvényben előírt elkülönített kezelési és nyilvántartási követelménynek megfeleljen,
b) olyan portfólió-nyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók vagyonváltozásainak naprakész – és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő – kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére.”
„12. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
1. Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.
2. A befektetési alapkezelési tevékenység és a befektetési alapkezelési tevékenységet végző egyéb tevékenységei szétválasztásának szabályai.
3. A front office és a back office tevékenységek szétválasztásának szabályai.
4. A szervezeten belüli döntési jogkörök meghatározásának szabályai.
5. Az adatok megőrzésének szabályai.
6. A titoktartás szabályai.
7. A befektetési alapkezelési tevékenységet végzőnek a befektetők általi elérhetőségének szabályai.”
„13. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
1. Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.
2. A partner kockázatkezelésének elveire vonatkozó szabályok.
3. A tevékenység átadásának, delegálásának elveire vonatkozó szabályok.
4. A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.
5. A teljesítménymérés elvei, szabályai.
6. Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.
7. A vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire vonatkozó szabályok.
8. Szétosztási szabályok.”
„15. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Jelen melléklet szerint elkészített kimutatások nem helyettesítik azon jelentéseket, amelyeket a befektetési alapkezelési tevékenységet végzőnek annak érdekében kell elkészítenie, hogy megbízója a saját jelentési kötelezettségének meg tudjon felelni.
A teljesítményszámítási, bemutatási és közzétételi szabályok célja, hogy a befektetők biztosak lehessenek abban, hogy a teljesítményről szóló információk teljesek és helyesek. Ezen előírások betartása, illetve a hozamszámítási módszerek egységessége azt szolgálja, hogy az egyes portfóliók – ideértve a befektetési alapokat és az önkéntes kölcsönös biztosító és magán-nyugdíjpénztári vagyonokat is – teljesítményét minél inkább összehasonlíthatóvá tegye. Ezen célok megvalósulása érdekében:
1. Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért teljesítmény bemutatásához és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.
2. A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára hozzáférhetővé kell tenni.
3. A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.
4. A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.
5. A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.
6. A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába.
7. A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni.
8. A portfólió hozamának számításakor – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – havi tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.
9. A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni.
10. Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.
11. Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.
12. Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.
13. A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.
14. A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót figyelembe kell venni.
15. Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektető által a portfóliókezelési tevékenységet végzőnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat figyelembe véve számítják-e.
16. Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából fontos lehet.
17. A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.
18. Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió hozama bemutatásra kerül.
19. A befektetési alapkezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg öt évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől – a naptári éveknek megfelelő bontásban – kell bemutatni.”
„25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez
Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
1. A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.
2. A Tanács 1988. március 22-i 88/220/EGK irányelve, amely az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK irányelvet módosítja bizonyos ÁÉKBV-k befektetési politikájának vonatkozásában.
3. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/26/EK irányelve, amely a prudenciális felügyelet megerősítése céljából módosítja a 77/780/EGK és a 89/646/EGK irányelvet a hitelintézetek területén, a 73/239/EGK és a 92/49/EGK irányelvet a nem-életbiztosítás területén, a 79/267/EGK és a 92/96/EGK irányelvet az életbiztosítás területén, a 93/22/EGK irányelvet a befektetési szolgáltatók területén, valamint a 85/611/EGK irányelvet az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektető vállalkozások (ÁÉKBV) területén.
4. Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi rendszerekről.
