a) a lakossági ügyfél által tett panasz leírását, a tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b) a panasz benyújtásának időpontját,
c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását,
d) a c) pontban megjelölt intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(4) A befektetési vállalkozás a panaszkezelési szabályzatot a lakossági ügyfelek számára ingyenesen írásban, más tartós adathordozón vagy az általa meghatározott honlapon elérhetővé teszi.
122. § (1) A befektetési szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő szolgáltatásra, illetőleg árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységre vonatkozó reklámnak egyértelmű utalást kell tartalmaznia e jellegére vonatkozóan.
(2) Az (1) bekezdés szerinti reklámban szereplő tájékoztatás tartalma nem lehet ellentétes a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató által vagy nevében az ügyfél részére e törvény alapján nyújtott tájékoztatás tartalmával.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott reklám pénzügyi eszközre, befektetési szolgáltatási tevékenységre vagy kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó Ptk. szerinti szerződéses ajánlatot vagy ajánlattételre vonatkozó felhívást tartalmaz oly módon, hogy egyúttal közli az ajánlattétel elfogadásának, illetve az ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételének módját, tartalmaznia kell a 43. § (3)–(10) bekezdésében meghatározott információkat.
(4) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a reklám részét képező Ptk. szerinti ajánlattétel elfogadásához, illetve a Ptk. szerinti ajánlattételre vonatkozó felhívás megtételéhez szükséges, reklámban közölt eljárás során a 43. § (3)–(10) bekezdésében meghatározott információkat tartalmazó egy vagy több dokumentum tartalmát a leendő szerződő fél, aki az ajánlat szerinti szerződés megkötését követően lakossági ügyfélnek minősül vagy a lakossági ügyfél megismeri.
123. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) és k) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:
a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését,
b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat,
c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetőleg a befolyás megszűnését,
d) a 22–24. §-ban meghatározott személyi körben bekövetkezett változást,
e) a közvetítővel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését,
f) fióktelepének, képviseletének helyét, megnyitását és megszűnését,
g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával,
h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét,
i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását,
j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult,
k) a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletét,
l) az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet, és
m) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.
(2) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni
a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak ötszázalékos mértéket meghaladó változásait,
b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult,
c) ha az alapító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott intézménnyel vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott.
(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot.
(4) A bejelentési kötelezettségének
a) az (1) bekezdés a), e), f), g) és h) pontja esetében a döntést követő öt napon belül,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a tárgyévet követő év január 15. napjáig,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a részesedés megszerzését, illetve elidegenítését követő öt napon belül,
d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a kinevezést vagy választást megelőzően, illetve alkalmazása vagy megbízása megszűnését követő öt napon belül,
e) az (1) bekezdés i) pontja esetén a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,
f) az (1) bekezdés j) pontja esetén a tudomásra jutástól számított öt napon belül,
g) az (1) bekezdés k) pontja esetén a hitelszerződés megkötését követő két napon belül, és
h) a (3) bekezdés esetén az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül
kell eleget tenni.
(5) Az MNB, a kincstár és az ÁKK Zrt. az (1) bekezdés a), e), f) és h) pontjában meghatározott adatok bejelentésére köteles.
(6) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.
(7) A Magyar Köztársaság területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság lett vagy ezen viszony módosul, illetőleg megszűnik.
124. § (1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a korlátolt felelősségű társasági formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Gt., a szövetkezeti formában működő árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és a Sztv., a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató végelszámolására és felszámolására a Ctv., a Cstv. és az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A befektetési vállalkozás végelszámolójának vagy felszámolójának kizárólag a Hpt. 176/A. § (2) bekezdése szerinti közhasznú társaság jelölhető ki.
125. § Befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval szemben csődeljárás nem indítható.
126. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását kizárólag a Felügyelet határozatában lehet elrendelni.
(2) A Felügyelet a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását elrendelő határozatot hoz, ha
a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító e törvény szerinti engedélyét vagy az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító engedélyét visszavonta, és a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a jogutód nélküli megszűnésről dönt, kivéve, ha az engedély visszavonása a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján történik, vagy
b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató alapításra vonatkozó, a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam felügyeleti hatósága által kiadott, e törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek, illetőleg árutőzsdei szolgáltatásnak minősülő tevékenység végzésére jogosító engedélye hatályát veszti.
127. § (1) A Felügyelet nyolc napon belül kezdeményezi a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató végelszámolását elrendelő határozatának Cégközlönyben történő közzétételét és ezzel egyidejűleg megküldi a cégbíróságnak.
(2) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozatában kijelöli a végelszámolót, és meghatározza a végelszámolás kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kihirdetésének napja.
128. § (1) A Felügyelet a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésével egyidejűleg – ha abban a végelszámolás kezdő időpontjaként a határozat kihirdetéséhez képest későbbi időpontot jelöl meg – felügyeleti biztost rendelhet ki és a végelszámolás kezdő időpontjáig teljes körű kifizetési tilalmat rendelhet el.
(2) A felügyeleti biztost az (1) bekezdés szerint a Felügyelet akkor rendelheti ki, ha
a) a végelszámolást elrendelő határozata kihirdetésének napjáig felügyeleti biztos kirendelésére nem került sor, és
b) joggal feltételezi, hogy végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontja és a végelszámolás kezdő időpontja közötti időben a végelszámolás eredményességét hátrányosan befolyásoló esemény történhet vagy körülmény alakulhat ki.
(3) A (2) bekezdés szerint kirendelt felügyeleti biztos megbízatása a végelszámolást elrendelő határozat kihirdetésének időpontjától a végelszámoló tevékenysége megkezdésének kezdő napjáig tart.
129. § A végelszámolási eljárás során a végelszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.
130. § A végelszámoló díjának összege nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató Ctv. 98. §-a (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet lezáró beszámoló mérlege szerinti eszközök könyv szerinti értékének 0,4 százalékát.
131. § A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatásában a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik.
132. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.
(2) A befektetési vállalkozással és az árutőzsdei szolgáltatóval szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.
133. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha
a) a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató tevékenység végzésére jogosító, e törvény szerinti engedélyét a 31. § (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg a 36. § (2) bekezdése alapján vonta vissza, vagy
b) a fióktelep formájában működő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató ellen a székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.
(2) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.
134. § (1) A bíróság a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított nyolc napon belül határoz.
(2) A bíróság felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.
(3) A bíróság a Felügyelet által a 133. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató, valamint a fióktelep formában működő befektetési vállalkozás, illetőleg a fióktelep formában működő árutőzsdei szolgáltató fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.
135. § (1) A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.
(2) Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelölésének napjáig tart.
136. § (1) A befektetési vállalkozás felszámolása során az ügyfél által a befektetési vállalkozásnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, illetve az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató bármely, az ügyfél javára vezetett számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét.
(2) Ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető, (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz az ügyfélnek bármely okból nem adható vissza, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltatás vagyonából először ezen követelést kell kielégíteni.
(3) A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni.
(4) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.
(5) A befektetési vállalkozás felszámolása esetén a 2. mellékletben meghatározott alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.
137. § A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.
138. § (1) A befektetési vállalkozás felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.
(2) A befektetési vállalkozás felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.
139. § (1) A felszámoló díjának összege – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató felszámolása során értékesített vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0 százalékát.
(2) A felszámoló díja – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyezség esetén nem haladhatja meg a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató vagyontárgyai nettó értékének 1,0 százalékát.
(3) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató felszámolójára a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.
140. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományát – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Felügyelet előzetes engedélye alapján más befektetési vállalkozásra vagy árutőzsdei szolgáltatóra átruházhatja, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra.
(2) A befektetési vállalkozás a szerződéses kötelezettségei állományát árutőzsdei szolgáltatóra nem ruházhatja át.
(3) A befektetési vállalkozás más befektetési vállalkozás és árutőzsdei szolgáltató, az árutőzsdei szolgáltató más árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségeinek állományát veheti át.
(4) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét.
141. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató szerződéses kötelezettségei állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2) A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során az átruházó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az ügyfeleket
a) az átruházás szándékáról, és
b) a (3)–(6) bekezdésben foglaltakról,
az értesítésben pedig az ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg.
(3) Ha az ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak elküldendő írásbeli nyilatkozatában
a) más befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót jelöl meg, és
b) feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát.
(4) Az ügyfél részére az átadó befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató legalább harminc napot biztosít a (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozat megtételére.
(5) Ha az ügyfél
a) a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem, vagy
b) a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakhoz képest hiányosan küldi meg
nyilatkozatát az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónak, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyét és üzletszabályzatát elfogadta.
(6) Az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze a (3) bekezdésben meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.
(7) Az átadó befektetési vállalkozást, illetőleg árutőzsdei szolgáltatót az ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(8) Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át.
142. § (1) Multilaterális kereskedési rendszert befektetési vállalkozás vagy szabályozott piac működtethet (a továbbiakban együtt: piacműködtető).
(2) A multilaterális kereskedési rendszer az e törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén létesíthető és működtethető.
(3) Külföldi piacműködtető tevékenységét a Magyar Köztársaság területén – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – csak fióktelepén keresztül végezheti.
(4) A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető határon átnyúló tevékenységet végezhet.
143. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer – figyelemmel a (2)–(3) bekezdésben foglaltakra – a Felügyelet e törvény szerinti engedélye alapján létesíthető és működtethető.
(2) A külföldi piacműködtető – ide nem értve a (3) bekezdésben foglaltakat – fióktelepe multilaterális kereskedési rendszert akkor létesíthet vagy működtethet, ha rendelkezik a székhelye szerinti állam hatáskörrel rendelkező felügyeletének az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
(3) A más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló tevékenységet akkor végezhet, ha rendelkezik a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságnak az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.
144. § (1) A piacműködtető olyan kereskedési, nyilvántartási rendszerrel, eljárással és szervezeti megoldással rendelkezik, amely biztosítja
a) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférést,
b) a tisztességes, megbízható és átlátható ajánlattételi rendet és hatékony áralakulást,
c) az e törvényben meghatározott kereskedésre, valamint a kereskedésben való részvételre vonatkozó szabályoknak történő megfelelést, és
d) a végrehajtott ügyletek biztonságos és hatékony elszámolását.
(2) A piacműködtető gondoskodik a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek elszámolásáról és teljesítéséről.
(3) A piacműködtető a kereskedési rendszer meghibásodása esetére katasztrófatervet készít, amelyet legalább évente felülvizsgál.
(4) A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetésével összefüggően keletkező károk fedezetére káreseményenként legalább százmillió forint összegű felelősségbiztosítással rendelkezik.
145. § A piacműködtető a multilaterális kereskedési rendszer működtetéséért felelős vezetőt (a továbbiakban: működtetési vezető) választ, aki felelős a multilaterális kereskedési rendszer működésére vonatkozó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak betartásáért, valamint kapcsolatot tart a Felügyelettel.
146. § A multilaterális kereskedési rendszer működtetési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadására a 27–31. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
147. § A kérelmező az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez a 28. §-ban foglaltakon túl mellékeli
a) a 150. § (1) bekezdésében meghatározott szabályzatok tervezetét,
b) azon feltételeket, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedni lehet,
c) a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk körének leírását és a nyilvánosságra hozatal módját,
d) a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjét,
e) azon eljárás leírását, amely a bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás megelőzését, illetve azonosítását szolgálja,
f) azon eljárás bemutatását, amely biztosítja az olyan érdekütközések kiküszöbölését, amelyek a multilaterális kereskedési rendszer működtetése és a multilaterális kereskedési rendszert működtető befektetési vállalkozás ügyfelei megbízásának végrehajtása során merül fel,
g) a működtetési vezető nevét,
h) a kereskedés lebonyolításához szükséges, rendelkezésre álló vagy beszerezni kívánt tárgyi, technikai eszközök megjelölését, részletes leírását,
i) azokat az igazolásokat, amelyek a rendszer biztonságát és megbízhatóságát, valamint az üzletfolytonosságot biztosítják, valamint az adatok bizalmas és teljes körű kezelését garantálják,
j) a multilaterális kereskedési rendszer meghibásodásának esetére készített katasztrófatervet,
k) a végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének módját,
l) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek elszámolásának és teljesítésének biztosítása céljából kötött megállapodás másolatát,
m) a 144. § (4) bekezdésében meghatározott felelősségbiztosítási szerződést,
n) a működtető és a multilaterális kereskedési rendszer tagja között kötendő mintaszerződés tervezetét, és
o) a multilaterális kereskedési rendszer tagja számára nyújtandó információk tartalmára és az információtovábbítás módjára vonatkozó eljárási rendet.
148. § A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt annak a kérelmezőnek adja meg, aki megfelel az e törvényben foglaltaknak.
149. § (1) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja a 30. §-ban foglalt esetekben.
(2) A Felügyelet az 5. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja a 31. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
150. § (1) A multilaterális kereskedési rendszert működtető a kereskedésben való részvétel szabályairól szabályzatot készít, amely tartalmazza legalább
a) a kereskedési rendszerhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés feltételeit,
b) a kereskedési rendszerben kereskedési joggal rendelkező tagok jogait és kötelezettségeit,
c) a kereskedés és az ügyletkötés szabályait, ideértve a kereskedés felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és eljárásrendet, és
d) az árképzés módját.
(2) A multilaterális kereskedési rendszerben tag az a befektetési vállalkozás, hitelintézet és egyéb személy vagy szervezet lehet, amely
a) megfelel a multilaterális kereskedési rendszerben való részvételre vonatkozó, (1) bekezdésben meghatározott szabályzatban foglalt feltételeknek,
b) rendelkezik a szükséges személyi, tárgyi, technikai és szervezeti feltételekkel, és
c) rendelkezik a kereskedés során végrehajtott ügyletek pénzügyi teljesítéséhez szükséges pénzeszközzel.
(3) A multilaterális kereskedési rendszerben való tagságról szóló megállapodást a működtető és a leendő tag írásba foglalja.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését megelőzően a működtető tájékoztatja a multilaterális kereskedési rendszer leendő tagját
a) az (1) bekezdésben meghatározott szabályzat tartalmáról,
b) azon feltételekről, amelyek teljesítése esetén egy adott pénzügyi eszközzel a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedni lehet,
c) a multilaterális kereskedési rendszerrel és a kereskedéssel összefüggő nyilvánosan hozzáférhető információk köréről és a nyilvánosságra hozatal módjáról,
d) a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletek teljesítésével kapcsolatos felelősségi szabályokról,
e) a multilaterális kereskedési rendszer tagjaira vonatkozó feltételek ellenőrzésének eljárásrendjéről.
151. § (1) A multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedésre, az ügyletek végrehajtására – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az e törvényben foglaltakat, valamint az e törvényben meghatározott szabályzatokban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Nem kell alkalmazni a 40–51. §-ban, valamint a 61–64. §-ban foglaltakat
a) azon ügyletek esetében, amelyek végrehajtására a multilaterális kereskedési rendszerben, a multilaterális kereskedési rendszer tagjai között kerül sor, ide nem értve azt az esetet, amikor az ügylet végrehajtására a befektetési vállalkozás ügyfelének megbízása alapján kerül sor, és
b) a multilaterális kereskedési rendszer és tagjai között e minőségükben létrejövő kapcsolatban.
152. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést megelőzően a Bizottság 1287/2006/EK rendelete szerint – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – közzéteszi a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében
a) az érvényes vételi és eladási árfolyamot,
b) az egyes árfolyamokon keresett és kínált mennyiségeket.
(2) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője az (1) bekezdésben meghatározott információkat közérthető és értékelhető formában, a kereskedési rendszer nyitvatartási ideje alatt folyamatosan elérhetővé teszi a nyilvánosság számára.
(3) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség alól mentesítheti a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjét, ha a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételeknek megfelel.
153. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője rendszeresen figyelemmel kíséri és ellenőrzi a multilaterális kereskedési rendszer működésére vonatkozó szabályok teljesítését a tagok körében.
(2) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében olyan rendszert és eljárásrendet dolgoz ki és tart fenn, amely alkalmas
a) a multilaterális kereskedési rendszer kereskedési szabályaival ellentétes tevékenysége és
b) a bennfentes kereskedelemnek minősülő tevékenység
feltárására.
(3) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője
a) a tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálata során a (2) bekezdésben meghatározott szabálytalanságot tapasztal, és
b) a multilaterális kereskedési rendszerben tapasztalt vagy annak segítségével megvalósított (2) bekezdés b) pontjában foglalt bennfentes kereskedelem esetén késedelem nélkül adatot szolgáltat a piaci visszaélések vizsgálatában és az ezzel kapcsolatos felelősségre vonásban hatáskörrel rendelkező hatóság részére, és együttműködik vele.
154. § (1) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a kereskedést követően, a szabályozott piacra bevezetett részvények esetében közzéteszi
a) a végrehajtott ügyletek során kialakult vételi és eladási árfolyamokat,
b) az egyes árfolyamokon realizálódott ügyletek nagyságrendjét, és
c) az egyes végrehajtott ügyletek időpontját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információkat a multilaterális kereskedési rendszer működtetője – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a valós időhöz képest a lehető legkorábbi időpontban közzéteszi.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell közzétenni abban az esetben, ha a multilaterális kereskedési rendszerben végrehajtott ügyletre vonatkozó közzétételi kötelezettségek a szabályozott piac keretei között kerülnek teljesítésre.
(4) A Felügyelet, az általa előzetesen jóváhagyott közzétételi terv alapján, lehetővé teheti a multilaterális kereskedési rendszer működtetője számára az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség halasztott teljesítését, ha ezt
a) az ügylet típusa, vagy
b) az ügylet mérete
alapján a Bizottság 1287/2006/EK rendeletben foglalt feltételek szerint indokolttá teszi.
(5) A multilaterális kereskedési rendszer működtetője a (4) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott közzétételi tervet – figyelemmel a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében foglaltakra – az általa meghatározott honlapon nyilvánosságra hozza.
(6) Ha egy szabályozott piacra bevezetett átruházható értékpapírral multilaterális kereskedési rendszerben is kereskednek, de ehhez az értékpapír kibocsátója nem adta kifejezett hozzájárulását, a kibocsátót a multilaterális kereskedési rendszerrel szemben nem terheli a közzétételi kötelezettség.
155. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és képviselete, valamint a függő ügynök a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.
(2) A felügyeleti díj a 156. §-ban foglaltak szerint számított alapdíj és a 157. §-ban foglaltak szerint számított változó díj összege.
156. § (1) Az alapdíj az alapdíj egység és a (2) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíj egység ötvenezer forint.
(2) A szorzószám
a) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató esetén: négy,
b) a más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén: négy,
c) a függő ügynök és a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy.
157. § (1) A befektetési vállalkozás által fizetendő változó díj éves mértéke
a) a 105. § (1) és (2) bekezdése szerint számított tőkekövetelmény 3,8 ezrelékének, és
b) a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfólió-kezelést – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének
összege.
(2) A más EGT-államban székhellyel rendelkező és az adott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe által fizetendő változó díj éves mértéke
a) a magyarországi fióktelep éves beszámolója szerinti mérlegfőösszege 0,1 ezrelékének, és
b) a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, mint ügyfél és a magánnyugdíjpénztár mint ügyfél részére történő portfólió-kezelést – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének
összege.
158. § A befektetési vállalkozásban a Felügyelet a 37–39. §-ban foglaltak szerinti előzetes engedélyéhez kötött befolyást szerezni kívánó személy vagy szervezet, a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató az Itv. 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási, szakértői szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizet, amelynek mértékét – a fizetendő díjak körével együttesen – a miniszter rendeletben állapítja meg.
159. § (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi
a) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató nevét és székhelyét, valamint a piacműködtető nevét és székhelyét,
b) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a külföldi befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi árutőzsdei szolgáltató magyarországi fióktelepe és a multilaterális kereskedési rendszer alapításának időpontját,
c) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató számára kiadott, tevékenység végzésére jogosító engedélyeket,
d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató induló tőkéjének jegyzett tőkéjének, a külföldi befektetési vállalkozás és a külföldi árutőzsdei szolgáltató dotációs tőkéjének mértékét,
e) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató azon tulajdonosainak nevét és székhelyét, amelyek a Felügyelet 37–39. §-ban foglaltak szerinti engedélyéhez kötöttek,
f) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyeinek személyes azonosító adatait,
g) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató tevékenysége és a multilaterális kereskedési rendszer működése megkezdésének időpontját,
h) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató tulajdonában lévő, valamint befolyása alatt álló vállalkozások nevét, székhelyét, tevékenységét, valamint a tulajdoni részesedés és a befolyás mértékét,
i) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által létesített fióktelep létesítésének időpontját és helyét,
j) a befektetési vállalkozás belső ellenőrének, megfelelési vezetőjének személyazonosító adatait,
k) a kötelezett által az e törvényben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet,
l) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait,
m) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy vagy szervezet azonosító adatait, és
n) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek, valamint az ezen adatokban bekövetkező változást.
(2) A Felügyelet – a (3) és (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – nyilvántartást vezet a 114. § (3) bekezdése alapján a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által megbízható függő ügynökökről, akik lakóhelye (tartózkodási helye), illetőleg székhelye a Magyar Köztársaság területén található.
(3) Ha a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás függő ügynöke olyan más EGT-államban rendelkezik székhellyel, amely az ott székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás számára nem teszi lehetővé függő ügynök igénybevételét, a Felügyelet – a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás 113. § (1) bekezdése szerinti bejelentése alapján – nyilvántartásba veszi.
(4) A Felügyelet a (2) és (3) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásában a függő ügynökkel kapcsolatosan a 113. § (2) bekezdésében foglalt adatokat tartja nyilván.
160. § (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.
(2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében
a) ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és
b) a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka – törvény rendelkezése szerint – megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.
161. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti:
a) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és alkalmazottjának a 22. és 23. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzése céljából kért adatait,
b) a befektetési vállalkozásban történő tulajdonszerzés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó személy, illetve a befektetési vállalkozás tulajdonosának a 37–39. §-ban foglalt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait,
c) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató ügyfelének adatait,
d) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében
da) a befektetési vállalkozás vezető állású személye, belső ellenőre és megfelelési vezetője,
db) a befektetési vállalkozás tulajdonosa, illetve a tulajdonosának vezető állású személye,
dc) a függő ügynök adatait,
e) a 20. és 21. §-ban és a 37–39. §-ban meghatározott feltételek ellenőrzésére szolgáló adatot,
f) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló személy adatait,
g) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás anyavállalatával szoros kapcsolatban álló személy adatait,
h) a befektetési vállalkozás anyavállalatának – ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság – azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek.
(2) Az (1) bekezdés és a 159. § (1) bekezdésének j), l), m) és n) pontja vonatkozásában a Felügyelet az érintett személyazonosító adatait (családi és utónév, születési név, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, állampolgárság) és lakcímét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetés, tulajdoni részesedés, szakképzettség, szakmai gyakorlat, választott tisztség, beosztás, munkaviszony, büntetlenség megállapításához szükséges adatokat kezeli.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság azonosító adatai:
a) név, rövidített név,
b) székhelyének, fióktelepének címe,
c) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén a cégjegyzék száma, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat vagy nyilvántartási száma,
d) képviseletére jogosultak neve és beosztása.
(4) A nyilvántartás a (2) és (3) bekezdésben megjelölt azonosító adatokon túl tartalmazza
a) a befolyásoló részesedéssel összefüggésben a befolyásoló részesedés arányát, valamint a befolyás gyakorlását biztosító szerződést,
b) a szoros kapcsolattal összefüggésben a szoros kapcsolat mértékét, valamint a szoros kapcsolat gyakorlását biztosító szerződést,
c) a vezető állású személy tisztségét, a betöltött munkakört, a megbízás tárgyát, a jogviszony jellegét, a szakmai önéletrajzot, továbbá a Felügyelet által alkalmazott, a nyilvántartottal kapcsolatos intézkedéseket,
d) a tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásával vagy visszaadásával kapcsolatos kérelem tartalmát, továbbá a kérelem elbírálásához csatolt dokumentum adatait,
e) a befektetési vállalkozás éves beszámolóját, valamint az eredmény felhasználására vonatkozó határozatot,
f) a befektetési vállalkozás közgyűléséről, az igazgatóság és a felügyelő bizottság üléséről készült jegyzőkönyveket,
g) panasz vagy közérdekű bejelentés esetén a panasztevő által megadott személyes adatokat, valamint a panaszra okot adó eseményt és befektetési vállalkozás nevét,
h) a szavatoló tőke és a tőkemegfelelés kiszámításának dokumentálását,
i) a nagykockázat, a befektetési korlát és az általános tartalékképzés ellenőrzéséhez szükséges adatokat.
(5) A Felügyelet az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatot
a) a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelő bizottsági tagság, munkaviszony megszűnésétől számított öt évig,
b) a függő ügynök tevékenységének megszüntetését követő öt évig,
c) a befektetési vállalkozásban meglévő tulajdoni részesedés elidegenítésétől, illetve befolyás megszűnésétől számított tíz évig,
d) az a)–c) pontban meg nem határozott esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig
kezelheti.
162. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja a befektetési vállalkozás tőkemegfelelésével összefüggő szabályzatokat, stratégiákat, eljárásokat és módszereket, valamint értékeli a befektetési vállalkozás kockázatait.
(2) A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:
a) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső minősítési módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végzett stressz-teszt eredményeire,
b) a 100. § (2) bekezdése szerinti koncentrációs kockázat kezelésére,
c) az elismert hitelezésikockázat-mérséklési módszerek használatával kapcsolatos kockázat kezelésére szolgáló eljárások és szabályzatok megbízhatóságára, megfelelőségére és alkalmazási módjára,
d) arra, hogy a befektetési vállalkozás által értékpapírosított eszközökre vonatkozó szavatoló tőke mértéke megfelel-e az ügylet gazdasági tartalma által indokolt mértéknek, beleértve az átadott kockázat mértékét is,
e) a befektetési vállalkozás likviditási kockázatainak mértékére és kezelésére,
f) a diverzifikáció hatására és ennek a kockázatfelmérési rendszerben történő figyelembevételére,
g) a piaci kockázattal kapcsolatos tőkekövetelményhez az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott belső modell módszert alkalmazó befektetési vállalkozás által végrehajtott stressz-teszt eredményekre,
h) az országkockázatból származó pótlólagos tőkekövetelményre,
i) egy olyan mérési vizsgálatra, amelynek keretében a Felügyelet megállapítja, hogy egy – általa megállapított mértékű – hirtelen és váratlan kamatlábváltozásnak milyen hatása lenne a szavatoló tőkére.
(3) A felülvizsgálat és értékelés alapján a Felügyelet meghatározza, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott szabályzatok, stratégiák, eljárások, módszerek és a befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje biztosítja-e a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését.
(4) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés a kereskedési könyvet vezető befektetési vállalkozásnál arra is kiterjed, hogy a befektetési vállalkozás által alkalmazott értékelési módszerek és ellenőrzési eljárások normális piaci körülmények között lehetővé teszik-e a pozíciók rövid időn – legfeljebb harminc napon – belüli lezárását vagy fedezését.
(5) A felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, mértéke és összetettsége alapján arányosan határozza meg a Felügyelet azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer el kell végezni.
(6) A Felügyelet által végzett felülvizsgálat és értékelés kiterjed a befektetési vállalkozásnak a nem kereskedési tevékenységből származó kamatlábkockázatára is.
163. § Ha a Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során azt állapítja meg, hogy a befektetési vállalkozás a 162. § (2) bekezdésének i) pontja szerinti kamatlábváltozás figyelembevételével számított üzleti értéke (eszköz-, idegen forrás- és mérlegen kívüli pozíciói várható nettó pénzáramlásának jelenértéke) a szavatoló tőke több mint húsz százalékával csökkenne a kamatlábváltozás figyelembevétele nélkül számított üzleti értékéhez viszonyítva, akkor meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.
164. § (1) A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során
a) az e törvényben, e törvény szerinti szabályzatban vagy a Felügyelet határozatában foglaltak megsértése, illetőleg figyelmen kívül hagyása esetében a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjét, a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjének vezető állású személyét és tulajdonosát figyelmezteti, illetőleg – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja,
b) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltató tevékenységének e tevékenységek végzésére, illetőleg szolgáltatások nyújtására jogosító engedély nélküli folytatását megtilthatja,
c) a Felügyelet által kirendelt szakértő, illetve felügyeleti biztos közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére kötelezhet,
d) a befektetési szolgáltató és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti,
e) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására kötelezheti, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő,
f) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti,
g) a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót és a piacműködtetőt meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti,
h) a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei szolgáltatás folytatását részben vagy a tevékenység végzésére jogosító engedélyt felfüggesztheti,
i) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató és a multilaterális kereskedési rendszer működtetője befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére, kiegészítő szolgáltatás nyújtására, illetőleg árutőzsdei szolgáltató tevékenységének végzésére jogosító engedélyét visszavonhatja,
j) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti,
k) a befektetési vállalkozáshoz és az árutőzsdei szolgáltatóhoz felügyeleti biztost rendelhet ki,
l) bírságot szabhat ki, figyelemmel a 167. §-ban foglaltakra,
m) más hatáskörrel rendelkező hatóságnál eljárást kezdeményezhet,
n) a befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által vezetett számlák feletti rendelkezési jogot meghatározott időre felfüggesztheti,
o) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató
oa) osztalékának kifizetését,
ob) vezető állású személyének történő kifizetést,
oc) tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetőleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,
od) tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,
of) hitel vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
og) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését, valamint új üzletágának kialakítását,
p) a befektetési vállalkozást és az árutőzsdei szolgáltatót kötelezheti
pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetőleg alkalmazására,
pb) az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetőleg megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
pc) a működési költségek csökkentésére,
pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére,
q) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és az árutőzsdei szolgáltatás kiszervezését megtilthatja,
r) a multilaterális kereskedési rendszer működését felfüggesztheti,
s) a befektetési vállalkozást az irányítási és kockázatkezelési rendszerére, valamint a 106. § szerinti belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok, eljárások, stratégiák és módszerek megerősítésére kötelezheti,
t) a befektetési vállalkozást a 105. § (5) bekezdése szerinti többlet-tőkekövetelmény elérésére kötelezheti azzal, hogy a befektetési vállalkozás többlet-tőkekövetelménye nem haladhatja meg a 105. § (2) bekezdése szerinti érték kétszeresét, és
u) a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező pénzügyi eszköz kereskedését felfüggesztheti.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés oa) alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a befektetési vállalkozás vagy az árutőzsdei szolgáltató e törvényben foglalt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.
(3) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazza, haladéktalanul köteles tájékoztatni azon tagállamok felügyeleti hatóságait, melyekben az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozás fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt.
165. § A Felügyelet a 164. § (1) bekezdésének h), n), o) és p) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el azzal, hogy a tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni.
166. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozást, az árutőzsdei szolgáltatót, ezek vezető állású személyét és alkalmazottját
a) az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmtv.-ben, e törvény szerinti szabályzatában, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése esetén,
b) ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint kezdeményezi, vagy
c) ha külföldi felügyeleti hatóság a 177. §-ban foglalt eljárás szerint kezdeményezi,
bírság megfizetésére kötelezheti.
(2) Az MNB az (1) bekezdés b) pontja alapján bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató az MNB tv. vagy a pénzforgalomról szóló jogszabályok előírásait megsérti.
167. § (1) A bírság összegét a törvényben, a külön jogszabályban és a Felügyelet határozatában meghatározott feltételtől való eltérés, illetve a mulasztás súlyának és az elért vagyoni előny mértékének figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A bírság összege
a) engedély nélkül végzett, illetőleg nyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás esetén – figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra – kettőmilliótól húszmillió forintig,
b) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenység engedélyezési feltételeitől való eltérés, illetve mulasztás esetén kettőszázezertől négymillió forintig,
c) befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató működésére vagy a befektetési szolgáltatási tevékenységre, kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás nyújtására vonatkozó szabályok megsértése esetén kettőszázezertől tízmillió forintig,
d) a Pmtv.-ben előírt kötelezettség megsértése esetén százezertől ötszázezer forintig,
e) a Felügyelet felügyeleti ellenőrzésének akadályozása, illetve ha a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató vagy a multilaterális kereskedési rendszer működtetője a felügyeleti felszólításnak nem tesz eleget, ötezertől egymillió forintig
terjedhet.
(3) A (2) bekezdésben nem említett szabályok megsértése, mulasztás vagy késedelem esetén kiszabható bírság összege ötvenezertől ötmillió forintig terjedhet.
(4) A (2)–(3) bekezdés alapján a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja terhére kiszabható bírság összege ötszázezertől húszmillió forintig terjedhet.
(5) A kiszabható bírság felső határa, ha az elért bevétel nagysága megállapítható, a (2) bekezdés a) pontjától eltérően az elért bevétel kettőszáz százaléka.
168. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató
a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni,
b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit,
c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha
a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel, vagy
b) az igazgatóság a közgyűlést felügyeleti intézkedés ellenére nem hívja össze.
(3) A felügyeleti biztos feladatait és jogkörét a kirendelő határozat tartalmazza.
(4) A felügyeleti biztos a kirendelését követő kilencven napon belül jelentést készít a Felügyeletnek az érintett szervezet helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.
(5) A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet harminc napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.
169. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.
(2) A felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt az igazgatóság tagja a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja az igazgatóság tagjának törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, illetőleg a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a befektetési vállalkozást, illetve árutőzsdei szolgáltatót képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.
(4) A felügyeleti biztos feladata:
a) a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató vagyoni helyzetének felmérése,
b) az ügyfélkövetelések teljesíthetőségének felmérése,
c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató nyilvántartásának helyreállítása, és
d) a szükséges mértékben a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató cégként való működtetése.
170. § (1) A felügyeleti biztos az e minőségében okozott kárért kizárólag a Felügyelet felé tartozik felelősséggel, vele szemben közvetlenül kártérítési igény nem érvényesíthető. Ha a felügyeleti biztos a Felügyelettel köztisztviselői jogviszonyban áll, a Ktv. kártérítésre vonatkozó szabályai szerint, ha pedig megbízási jogviszonyban áll, a Ptk. 350. §-a szerint felel.
(2) A felügyeleti biztos nevét és lakóhelyét – bejegyzés és közzététel végett – be kell jelenteni a cégbíróságnak. Lakóhelyként a Felügyelet címe is megjelölhető.
171. § (1) A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha
a) a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg,
b) a kérelmező olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet anyavállalatának leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg, vagy
c) a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az ellenőrzött vállalkozása olyan befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg.
(2) A Felügyelet a befektetési vállalkozás számára a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély megadását megelőzően kikéri az érintett, más EGT-állam biztosítási tevékenység vagy a hitelintézetek tevékenysége vonatkozásában hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha
a) a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító leányvállalata, amely tevékenységi engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg,
b) a kérelmező olyan hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg, vagy
c) a kérelmező olyan személy vagy szervezet által ellenőrzött vállalkozás, amelynek az ellenőrzött vállalkozása olyan hitelintézet vagy biztosító, amelynek a tevékenysége végzésére jogosító engedélyét más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága adta meg.
(3) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdések szerinti esetekben, illetve ha más EGT-állam felügyeleti hatósága az ott székhellyel rendelkező kérelmező ügyében, az (1) és (2) bekezdésben foglaltak esetében, mint érintett felügyeleti hatóságot keresi meg, együttműködik a befektetési vállalkozásra és a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjére, valamint ezek tulajdonosaira és vezető állású személyeire vonatkozó jogszabályi előírások teljesülésének vizsgálatában.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az (1) és (2) bekezdésben foglaltak változásának esetére, valamint a befektetési vállalkozás és a multilaterális kereskedési rendszer működésére és tevékenységére vonatkozó szabályoknak való megfelelés folyamatos felügyelése esetére is.
172. § (1) A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (4) bekezdésében meghatározott értesítését a kézhezvételétől számított egy hónapon belül megküldi a 27. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(2) A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a 27. § (4) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell az esetben is, ha a befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységét megváltoztatja.
173. § (1) A Felügyelet az általa kiadott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás 27. § (7) bekezdésében meghatározott, hiánytalan tartalmú értesítését, valamint a Befektető-védelmi Alap szabályait a kézhezvételétől számított három hónapon belül megküldi a 27. § (7) bekezdésének a) pontjában meghatározott tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának.
(2) A Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által küldött, a 27. § (7) bekezdésében foglaltakkal azonos tartalmú értesítését haladéktalanul közzéteszi.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell abban az esetben is, ha a befektetési vállalkozás 27. § (7) bekezdése szerinti értesítésében foglalt információkban változás következik be azzal, hogy a Felügyelet részére az értesítést a változás hatálybalépését megelőzően legalább egy hónappal kell megküldeni.
174. § (1) A Felügyelet a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelem beérkezését követően
a) haladéktalanul továbbítja azt azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága részére, amely területén székhellyel rendelkező vállalkozásokra kiterjed az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat összevont alapú felügyelete, és
b) ezzel egyidejűleg tájékoztatja az a) pontban meghatározott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát a kérelemre vonatkozó vélemény, fenntartás Felügyelet részére történő megküldésének határidejéről (a továbbiakban: többoldalú eljárás).
(2) A Felügyelet a többoldalú eljárás keretében a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított hat hónapon belül kizárólag valamennyi, az eljárásban részt vevő EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésével hozhat érvényes határozatot (a továbbiakban: többoldalú eljárás keretében hozott határozat).
(3) Ha az eljárásban részt vevő valamely EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, a Felügyelet a többoldalú eljárás lezárultát követő kilencven napon belül, az eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által a többoldalú eljárás során adott véleményére és fenntartására figyelemmel hozza meg a határozatát.
(4) A Felügyelet a határozatát megküldi a többoldalú eljárásban részt vevő valamennyi EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának és a kérelmezőnek.
175. § (1) Ha a 174. § (1) bekezdése szerinti eljárás lefolytatására más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága jogosult, és az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat befektetési vállalkozásnak minősülő leányvállalatának prudenciális felügyeletét a Felügyelet látja el, akkor a Felügyelet a hiánytalan kérelem kézhezvételét követően, az eljárásra jogosult más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által meghatározott időszakon belül megküldi a 102. § (3) bekezdése szerinti kérelemre vonatkozó véleményét, fenntartását.
(2) Ha az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat vagy az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága a kérelemről döntést hozott, határozata Magyarországon közvetlenül alkalmazandó és végrehajtható.
(3) A Felügyelet a más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága határozatának tényét magyar nyelven a honlapján közzéteszi.
(4) A Felügyelet prudenciális felügyelete alatt álló befektetési vállalkozás tekintetében a más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által hozott határozatban foglaltak végrehajtására, teljesítésének ellenőrzésére, az ellenőrzés alapján hozható intézkedésre a Felügyelet által hozott határozatokra vonatkozó magyar jogszabályok alkalmazandóak.
176. § A más EGT-állam felügyeleti hatóságának befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyével rendelkező külföldi befektetési vállalkozás Magyar Köztársaság területén létesített fióktelepe által végzett tevékenység esetében a Felügyelet hatáskörében ellenőrzi a 40–51. §-ban, 55–56. §-ban, 62–65. §-ban, 67–69. §-ban, 76. §-ban és 151–153. §-ban foglalt rendelkezések betartását.
177. § (1) Ha a Felügyelet a Magyar Köztársaság területén, más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás vagy piacműködtető határon átnyúló tevékenysége esetében vagy a Magyar Köztársaság területén létesített fióktelepe esetében a jogszabályokban vagy a jogszabály szerinti szabályzatában foglalt rendelkezések megsértését tapasztalja, befektetők védelme érdekében a 164. § (1) bekezdésének a), b), e), h), m), n), p) és s) pontjaiban foglalt intézkedést hozhat.
(2) A 176. §-ban nem említett rendelkezések megsértése esetén a Felügyelet értesíti a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.
(3) Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt értesítést követően, a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának intézkedései nyomán vagy azok ellenében, a befektetési vállalkozás vagy a fióktelepe továbbra is a jogszabályban vagy a jogszabály szerinti szabályzatban foglaltakkal ellentétes viselkedését tapasztalja, azt követően, hogy erről a székhely szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát értesítette, minden olyan intézkedést megtesz, amely az ügyfeleknek történő károkozást, illetve az intézményrendszer stabilitásának hátrányos változását megakadályozza.
(4) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdés alapján megtett intézkedéséről és annak indokolásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt és a Bizottságot.
178. § A Felügyelet a határon átnyúló tevékenységet végző, más EGT-államban székhellyel rendelkező piacműködtető Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységével kapcsolatosan, statisztikai célból a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásokra vonatkozó kötelezettséggel azonos adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.
179. § A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó reklámok tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság, valamint a Gazdasági Versenyhivatal járnak el a Reklámtv. szabályai szerint.
180. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a) a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének, a kiegészítő szolgáltatás nyújtásának és az árutőzsdei szolgáltatás nyújtásának személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeit,
b) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, a kiegészítő szolgáltatást nyújtó és az árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatának, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenység, a kiegészítő szolgáltatás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatás keretében kötött szerződések kötelező tartalmi elemeit,
c) a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályait,
d) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, az árfolyamkockázat és nagykockázatok fedezetére szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályait,
e) a kamatlábkockázat kezelésére alkalmazott rendszerre vonatkozó szabályokat,
f) a hitelkockázat, működési kockázat, devizaárfolyam-kockázat, nagykockázat és árukockázat kezelésére és tőkekövetelményére vonatkozó részletes szabályokat,
g) a befektetési vállalkozás nyilvánosságra hozatali követelményeinek teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy
a) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, felépítését, módját, és gyakoriságát, és
b) az igazgatási-szolgáltatási díj mértékére és megállapításának módjára vonatkozó szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
181. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2007. december 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 220. §-a 2007. december 15-én lép hatályba.
(3) Hatályát veszti:
a) a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének i), l) és n) pontja, 18/A. §-a, 76. §-ának (4) és (6)–(9) bekezdése, valamint a 84. §-ának (3) bekezdése,
b) a Bit. 7. §-ának (3) bekezdése, 57. §-ának (6) bekezdése, 66. §-ának (5) és (6) bekezdése.
(4) E törvény hatálybalépését követő napon a (3) bekezdés, az e törvény 184. §-át megelőző alcím és a 184–219. §-ai hatályukat vesztik. E bekezdés a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(5) E bekezdés, a (2) bekezdés és e törvény 220. §-a 2007. december 16-án hatályukat vesztik.
182. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos Tpt. szerint hatályos befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezők az engedélyezett tevékenységet – a (2) és (3) bekezdésre figyelemmel – 2008. június 30-ig folytathatják azzal, hogy az e törvény X., XI. és XIII. fejezetében foglalt kötelezettségeknek a 2008. január 31-ét követően megkötendő szerződések esetében eleget tesznek úgy, hogy a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek esetére az e törvény kiegészítő szolgáltatásra vonatkozóan előírt rendelkezéseit alkalmazzák.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek e törvény hatálybalépését követően benyújtott befektetési szolgáltatási tevékenység vagy ezt az időpontot megelőzően kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő tevékenység végzésére jogosító engedélyük módosítása iránti kérelmük esetén az e törvény szerint a befektetési szolgáltatási és kiegészítő szolgáltatásra vonatkozó szabályoknak kötelesek eleget tenni.
(3) Az e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos Tpt. szabályai szerinti bizományosi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezők esetét úgy kell tekinteni, mintha az e törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt tevékenységekre vonatkozó engedéllyel rendelkeznének, azzal, hogy ezen engedélyük e törvény hatálybalépését követően benyújtott módosítása iránti kérelmük esetén az e törvényben foglaltak szerint kell eljárniuk.
(4) Azok a személyek és szervezetek, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon az e törvény szerint befektetési szolgáltatási tevékenységnek vagy kiegészítő szolgáltatásnak minősülő tevékenységet végeztek, e törvény rendelkezéseinek 2008. június 30-ig kötelesek megfelelni.
(5) A befektetési vállalkozás a 109. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségének azon alkalmazottak és foglalkoztatottak esetében, amelyek munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya e törvény hatálybalépését megelőzően létesült, legkésőbb 2007. december 31-ig köteles eleget tenni.
(6) Azon befektetési vállalkozás vagy árutőzsdei szolgáltató esetében, amely a tevékenység végzésére jogosító engedélyét e törvény hatálybalépését követően szerezte meg, a felügyeleti díjfizetésre vonatkozó, 156. és 157. §-ban meghatározott szabályokat 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.
(7) Az a személy vagy szervezet, amely az e törvény hatálybalépését megelőző napon tevékenységét a Tpt. 5. § (1) bekezdése 103. pontja szerint ügynöknek minősült, legkésőbb 2008. június 30-ig tesz eleget az e törvényben foglaltaknak, és egyidejűleg ennek tényét bejelenti a Felügyeletnek.
(8) A Felügyelet legkésőbb 2008. augusztus 31-ig törli a megfelelő nyilvántartásából az azon ügynökről nyilvántartott adatokat, amely
a) az e törvény szerint közvetítői tevékenységet a továbbiakban befektetési vállalkozásként végzi,
b) az e törvény szerinti közvetítői tevékenységet függő ügynökként végzi, azzal, hogy azt egyidejűleg a függő ügynökökről vezetett nyilvántartásba átvezetheti,
c) e törvény szerint közreműködőnek minősül.
(9) Az e törvény hatálybalépésekor már működő hitelintézetnek 2008. december 31-ig nem kell teljesítenie a kereskedési könyvre vonatkozó 103–104. §-ban meghatározott követelményeket, ha megfelel a Hpt. – 2007. november 30-án hatályos – 76. §-a (6)–(8) bekezdésében foglaltaknak.
(10) E törvény hatálybalépésekor önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelési, magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelési, biztosító egyesület részére történő vagyonkezelési tevékenységet végző személy 2008. július 1-jétől önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító egyesület vagyonát akkor kezelheti, ha rendelkezik a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti portfóliókezelésre vonatkozó engedéllyel.
(11) E törvény hatálybalépésekor kollektív befektetések részére történő letétkezelési tevékenységet végző személy 2008. július 1-jétől kollektív befektetések részére akkor végezhet letétkezelést, ha rendelkezik a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti letétkezelésre vonatkozó engedéllyel.
183. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,
b) a Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről.
(2) E törvény a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
184. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 113/A. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartásért felelős miniszter az államadósság kezelés körében az ÁKK Zrt. útján”
(2) Az Áht. 113/A. §-a (2) bekezdésének e), h) és l) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E feladatkörében az ÁKK Zrt.]
„e) a másodlagos állampapír-piacon sajátszámlás kereskedést, értékpapír kölcsönzést, repó és fordított repó műveleteket végez, valamint azonnali és határidős-, fedezeti- és csereügyleteket, továbbá származtatott ügyleteket köt, letétkezelési és letéti őrzési feladatokat lát el;”
„h) külön jogszabály felhatalmazása alapján állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomba hozatalát szervezheti, illetve ezzel kapcsolatos tanácsadási feladatokat láthat el;”
„l) közreműködhet az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok – beleértve az üzleti stratégiával kapcsolatos tanácsadást is – ellátásában, melyért a gazdálkodó szervezettől a k) pontban meghatározott mértékű díjra jogosult.”
(3) Az Áht. 113/A. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁKK Zrt. (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott vagy állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 6. §-ának b), d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–c) és f)–h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a), b), d), g) és h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet.”
(4) Az Áht. 113/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ÁKK Zrt. (1) bekezdés és (2) bekezdés a)–g) és i)–k) pontjai szerinti tevékenysége, illetve az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében végzett (4) bekezdés szerinti tevékenysége államadósság kezelésnek minősül. Az ÁKK Zrt. államadósság kezelésen kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységére és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatására a Bszt. rendelkezéseit az ott meghatározott kivételekkel kell alkalmazni.”
(5) Az Áht. 113/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kincstár az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–c) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat, valamint közvetítőként járhat el azzal, hogy e tevékenységére és szolgáltatására vonatkozóan a Bszt. rendelkezéseit az ott meghatározott kivételekkel kell alkalmazni.”
(6) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy]
„k) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok biztonságos forgalmazásához szükséges személyi, tárgyi, technikai és biztonsági feltételeket”
[rendeletben szabályozza.]
185. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Eximbankra és az általa végzett tevékenységre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bszt.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Mehib Rt.-re és az általa végzett tevékenységre a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Bit.) az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) Az Eximtv. 2. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege és (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Eximbank a magyar áruk és szolgáltatások exportjához és a külföldön megvalósuló magyar befektetésekhez, valamint az importhoz kapcsolódó alábbi pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzi:”
„d) a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott tevékenység a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszköz tekintetében;”
186. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Törvény korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla vezetését [3. § (1) bekezdésének d) pontja], váltóval saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenységet [3. § (1) bekezdésének g) pontja] más jogi személy részére is lehetővé teheti.”
(2) A Hpt. 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:]
„c) a Tpt.-ben foglalt feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújthat és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet,”
[folytathat]
(3) A Hpt. 21. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hitelintézet más típusú hitelintézetté, pénzügyi vállalkozássá, továbbá pénzügyi vállalkozás hitelintézetté történő átalakítása esetén az alapításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Hitelintézet befektetési vállalkozássá történő átalakítása esetén – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(4) A Hpt. 21. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Bszt. engedélyezésre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni a befektetési vállalkozássá átalakítandó hitelintézet által folytatott és már engedélyezett befektetési szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vonatkozásában.”
(5) A Hpt. 30. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Felügyelet visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha a bíróság elrendeli a hitelintézet felszámolását.”
(6) A Hpt. 52. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet
a) kábítószerrel való visszaéléssel,
