b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g) bennfentes kereskedelemmel, vagy
h) piacbefolyásolással
van összefüggésben.
(7) A Hpt. 57. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni, ha a kockázatvállalást megalapozó döntés olyan összevont felügyelet alá tartozó vállalkozásra vonatkozik, amely összevont alapú felügyelet kiterjed arra a pénzügyi intézményre is, amelynél a döntésben résztvevő vezető állású személy vagy az üzleti döntésre felhatalmazott alkalmazott tölt be vezető állást.”
(8) A Hpt. 76. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézetnek az e törvényben foglalt eltéréssel a Bszt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalására vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol a Bszt. befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni.”
(9) A Hpt. 93. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézet, a 90. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni a 79–81. §-ban a nagykockázat vállalásra, valamint a 83. § (1) és (3) bekezdésében a befektetésre vonatkozóan meghatározott korlátozásnak.”
(10) A Hpt. 96/D. §-a (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet alkalmazásában]
„b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;”
(11) A Hpt. 130/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adatkérési igényben megjelölt, – a 2. számú melléklet V. fejezetének 1. pontjában meghatározott – nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 3. § (1) bekezdésének b)–c) és e)–f) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés vagy a Bszt.-ben meghatározott befektetési hitel nyújtására, illetőleg a Tpt.-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához vagy a 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel.”
(12) A Hpt. 139/A. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hitelintézet által fizetendő változó díj éves mértéke]
„b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenység – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,25 ezrelékének”
[összege.]
(13) A Hpt. 139/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke]
„b) a Bszt.-ben meghatározott portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a magánnyugdíjpénztár részére történő portfóliókezelési tevékenység – keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,125 ezrelékének”
[összege.]
(14) A Hpt. 179. §-a (3) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a felszámolási eljárást”
(15) A Hpt. 180. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásához nem szükséges a Cstv. 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott előzetes egyetértés.”
(16) A Hpt. 2. számú melléklete III. részének 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. Kereskedési könyv: a Bszt.-ben meghatározott nyilvántartás.”
(17) A Hpt. 2. számú melléklete III/A. részének 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. Kereskedési szándékkal tartott pozíció: a Bszt.-ben meghatározott fogalom.”
(18) A Hpt. 2. számú melléklete V. részének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Referenciaadat-szolgáltató: a 3. § (1) bekezdésének b)–c), illetve e)–f) pontjában foglalt tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, a Diákhitel Központ, a kizárólag garanciavállalással, illetőleg készfizető kezesség vállalásával foglalkozó jogi személy, a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglalt tevékenységet végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, valamint a Tpt. szerinti értékpapír-kölcsönzést végző hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító.”
187. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenységére és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatására a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) A Jht. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Magyar Köztársaság területén előállított jelzáloglevélre a kötvényről szóló jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3) A Jht. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jelzáloglevél más EGT-államban történő előállítása esetén a (3) bekezdés d) pontjában, a 12. § (2) bekezdésében és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ebben az esetben a jelzáloglevél névre szólónak minősül, ha a nyilvántartására szolgáló számla tulajdonosa egyértelműen beazonosítható.”
(4) A Jht. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a jelzáloglevél kibocsátása során a Tpt. 45. §-a (2) bekezdése szerint ismertető kerül közzétételre, annak az előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.”
188. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 31. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá eső befektetési alapkezelési, elszámolóházi, tőzsdei tevékenységgel, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény hatálya alá eső befektetési szolgáltatási tevékenységgel, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatással és árutőzsdei szolgáltatási tevékenységgel, továbbá a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény hatálya alá eső közraktározási tevékenységgel összefüggő szerződéseket devizakülföldinek belföldön létesített képviselete nem kötheti meg Magyarországon.”
189. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„m) Pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás és árutőzsdei szolgáltatás a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatás, a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás.”
190. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 157. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A referenciaadat-szolgáltató a központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1. és 1.3. pontja szerinti referenciaadatait, aki befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható.
(2) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 1.1–1.2. pontja szerinti referenciaadatait, aki befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegét, és e minimálbér összegét meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. Értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés esetén a meg nem fizetett tartozást a 169. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.”
(2) A Tpt. 157. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Hpt. 2. számú melléklete V. fejezetének 4. pontja szerinti vállalkozásnak a Hpt. 3. számú melléklete II. fejezetének 2.1. és 2.2. pontja szerinti referenciaadatait, amellyel befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződést kötött.”
(3) A Tpt. 157. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az adatkérési igényben megjelölt, – a Hpt. 2. számú melléklete V. fejezetének 1. pontjában meghatározott – nyilvántartottra vonatkozó referenciaadaton kívül a KHR-ből a referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át. Természetes személy referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához vagy a Hpt. 130/J. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásának céljára használható fel.”
191. § A Tpt. 168. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a befektetési alap, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság, fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.”
192. § A Tpt. 170. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Értékpapír-kölcsönzési keretszerződés esetén a kölcsönbe adásban közreműködő befektetési vállalkozás, hitelintézet a kölcsönbe adás tényéről a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíti. Ha a befektetési vállalkozás, a hitelintézet az értékpapír tulajdonosa (kölcsönbe adó) által meghatározott korlátozásokat túllépi, a túllépéssel okozott károkért korlátlan felelősséggel tartozik.”
193. § A Tpt. 181/B. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól – a 181/A. § (1) bekezdésében meghatározott befektetési vállalkozás kérelmére – mentesítheti a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást vagy a járulékos vállalkozást, ha]
„c) bevonása az összevont alapú felügyelet célját tekintve elhanyagolható lenne, mivel mérlegfőösszege és mérlegen kívüli tételeinek a Bszt. 101. §-ának (6) bekezdése szerint számított összege nem éri el az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal bíró vállalkozás mérlegfőösszegének egy százaléka, illetve a kettőmilliárd-ötszázmillió forint közül a kisebb értéket.”
194. § (1) A Tpt. 181/D. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás, a 18l/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásokkal együtt, összevont alapon is köteles megfelelni a Bszt. 101. §-ban a nagykockázat vállalásra vonatkozóan meghatározott korlátozásnak.”
(2) A Tpt. 181/D. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozásnak és a 181/A. § (2) bekezdésében meghatározott vállalkozásoknak együttesen rendelkezniük kell az összevont alapon számított, a Bszt. 105. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkekövetelményt elérő, összevont alapon számított szavatoló tőkével. Az összevont alapon számított szavatoló tőke számításának módját külön jogszabály határozza meg.”
195. § (1) A Tpt. 181/L. §-a (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Pénzügyi konglomerátum – e törvény szerint – az a csoport [5. § (1) bekezdésének 27. pontja],”
(2) A Tpt. 181/L. §-a (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A mérlegre vonatkozó számításokat a csoport vállalkozásainak számviteli összesített mérlegfőösszege alapján kell elvégezni. A csoport azon vállalkozásait, amelyekben részesedési viszonya van a csoport egy másik vállalkozásának, az Szmt. szerinti tőkearányos mértékben kell figyelembe venni az összesített mérlegfőösszeg megállapításakor. Ellenőrző befolyás fennálltakor az összevont (konszolidált) mérlegbeli adatokat kell figyelembe venni.”
(3) A Tpt. 181/L. §-a (10) bekezdésének bevezető szövege és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) E fejezet alkalmazásában”
„b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott tőkeszükséglet;”
196. § A Tpt. 201/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentésre kötelezett személy nevét, a bejelentési kötelezettség indokát, az érintett kibocsátó nevét, az ügyletben szereplő pénzügyi eszköz megnevezését, mennyiségét, árfolyamát, az ügylet jellegét (például vétel vagy eladás), az ügyletkötés időpontját és helyét, illetve az ügyletet lebonyolító befektetési vállalkozás, hitelintézet megnevezését.”
197. § (1) A Tpt. 210. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen gazdálkodó szervezetek elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet.”
(2) A Tpt. 210. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme.”
198. § A Tpt. 218. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„218. § Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás.”
199. § A Tpt. 219. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez – az Áht. 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel – készfizető kezességet vállal.”
200. § A Tpt. 229. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befektetési alapkezelő kizárólag az alábbi tevékenységet végezheti a Felügyelet engedélyével:
a) befektetési alapkezelés,
b) értékpapír-kölcsönzés,
c) a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap befektetési jegyei esetén megbízás felvétele és továbbítása,
d) portfóliókezelés,
e) befektetési tanácsadás.”
201. § (1) A Tpt. 230. §-a (3) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedélyt a kérelmező akkor kaphat, ha rendelkezik”
(2) A Tpt. 230. §-a (5) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befektetési alapkezelőnek a 229. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelméhez – a (3) bekezdésben foglaltak teljesítését igazoló dokumentumokon kívül – mellékelnie kell:”
(3) A Tpt. 230. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a kérelmező portfóliókezelési tevékenység végzésére kér engedélyt, az engedélykérelemhez mellékelni kell a Befektető-védelmi Alap igazolását az Alaphoz történő csatlakozási kérelem benyújtásáról és a csatlakozási díj megfizetéséről.”
202. § A Tpt. 232. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„232. § (1) Nem szükséges a Felügyelet 230. § (1) bekezdése szerinti engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező intézmény által a 85/611/EGK számú irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján létrehozott befektetési alap tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység és a 229. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott tevékenység, valamint a 242/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység folytatásához, illetőleg a 85/611/EGK számú irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján létrehozott fióktelep létesítéséhez, ha a székhelye szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az irányelv szerinti engedélyével rendelkezik.
(2) A Magyarországon bejegyzett befektetési alapkezelő által európai befektetési alap tekintetében végzett befektetési alapkezelési tevékenység és a 229. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott tevékenység, valamint a 242/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység folytatása céljából történő fióktelep létesítése, illetőleg ilyen tevékenységek határon át történő nyújtása esetében a Bszt. 27. §-a (4)–(9) bekezdésének előírásait kell alkalmazni azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, az alatt befektetési alapkezelőt kell érteni, ahol befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást említ, az alatt befektetési alapkezelő által végzett tevékenységet kell érteni.
(3) Harmadik országbeli befektetési alapkezelő fióktelepe európai befektetési alap alapkezelését és magánnyugdíjpénztár részére portfóliókezelést nem végezhet.”
203. § A Tpt. 240. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan alvállalkozót vehet igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a portfóliókezelési, illetőleg a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik az Európai Unió vagy az OECD tagállamának hasonló tevékenység végzésére vonatkozó engedélyével.”
204. § A Tpt. 240/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„240/A. § A befektetési alapkezelő alkalmazhatja a Bszt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, az alatt befektetési alapkezelőt, ahol befektetési szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő szolgáltatást említ, az alatt a befektetési alapkezelő által végzett tevékenységet kell érteni.”
205. § A Tpt. 242. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye
a) a 295. § (1) bekezdésében meghatározott letétkezelőnek,
b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködőnek, így különösen befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint
c) a befektetési alapkezelő ügyfelének.”
206. § A Tpt. 242/A. §-a (1)–(3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Tpt. XXIX. Fejezetében szabályozott európai befektetési alapot kezelő alapkezelő a 229. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeken kívül az alábbi tevékenységeket is végezheti a Felügyelet engedélyével:
a) kollektív befektetési értékpapír letéti őrzése és nyilvántartása,
b) kollektív befektetési értékpapír letétkezelése.
(2) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő esetén alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, az alatt befektetési alapkezelőt kell érteni.
(3) Az európai befektetési alapot kezelő alapkezelő az (1) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá befektetési tanácsadási tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt akkor kaphat, ha rendelkezik portfóliókezelési tevékenyég végzésére vonatkozó engedéllyel.”
207. § A Tpt. 284. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„284. § Az európai befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő az általa kezelt alap letétkezelésével a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást és hitelintézetet vagy az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás és hitelintézet fióktelepét köteles megbízni.”
208. § A Tpt. 295. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt alap letétkezelésével a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást és hitelintézetet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: letétkezelő) köteles megbízni. A letétkezelési szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.”
209. § A Tpt. 356. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„356. § (1) Befektetési alapkezelőnél, szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki
a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
b) legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;
c) büntetlen előéletű;
d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2) A pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.”
210. § (1) A Tpt. 357. §-a bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 308. §, a 359. §, valamint a 11. számú melléklet 1–4. pontja alkalmazásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki”
(2) A Tpt. 357. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezésekkel érintett személy ellen a Btk. XV. Fejezetének VII. és VIII. Címében, illetve a XVII. és a XVIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig
a) a büntetőeljárás alá vont személy befektetési alapkezelőnél, szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél a 11. számú melléklet 1–4. pontjában meghatározott tisztségéhez, munkaköréhez tartozó feladatokat nem láthat el, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél vezető állású személy nem lehet;
b) a Felügyelet a 307. § (2) bekezdésében, illetőleg a 343. § (2) bekezdésében meghatározott engedélyt – az egyéb feltételek megléte esetén – a tulajdonos szavazati jogának felfüggesztésével adja meg.”
(3) A Tpt. 357. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell.”
211. § (1) A Tpt. 358. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által – a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére megbízás, ha
a) a Felügyelet az általa – a Hpt. szabályai alapján – vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette;
b) a könyvvizsgáló nem rendelkezik a befektetési alapkezelőben, a kockázati tőkealap-kezelőben, a tőzsdében, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, illetve a központi értéktárban közvetlen vagy közvetett tulajdonnal;
c) a könyvvizsgálónak nincs a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, illetve a központi értéktárral szemben fennálló tartozása; valamint
d) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.”
(2) A Tpt. 358. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befektetési alapkezelő, a befektetési alap, a tőzsde, illetőleg az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és az nem hosszabbítható meg. A könyvvizsgálói társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési alapkezelőnél, befektetési alapnál, tőzsdénél, illetőleg elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél.”
212. § A Tpt. 360. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár által választott, illetőleg a befektetési alapkezelő által a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a vizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel, illetőleg az alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján
a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
b) bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár belső szabályzatának, illetőleg a befektetési alap, kockázati tőkealap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetőleg az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
c) e törvény vagy más jogszabályok, az MNB rendelkezései, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
d) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;
e) úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;
f) a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;
g) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár vezetése között a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, az intézmény működése szempontjából lényeges kérdésekben.”
213. § A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„361. § Ha a könyvvizsgáló jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott intézkedésként a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a befektetési alap, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgálót a pénzügyi intézményi, illetőleg a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékéből törölni.”
214. § A Tpt. 363. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„363. § (1) A befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.
(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló jelentésének alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetőleg a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót vizsgáltassa felül, helyesbítse, gondoskodjon a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő hitelesítéséről.
(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapkezelőt, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetőleg a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára. A módosított és a könyvvizsgáló által felülvizsgált adatot a befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.”
215. § (1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. §-a (1) bekezdésének 66. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„66. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;”
(2) A Bit. 5. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:
a) a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelése és befektetése ideértve a – biztosítástechnikai tartalékok esetében fedezeti céllal, a hatékony portfólió kialakításának, valamint az arbitrázs céljával kötött – származtatott ügyleteket,
b) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),
c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott megbízás felvétele és továbbítása,
d) a jelzáloghitelezés,
e) a Tpt.-ben foglaltak szerint végzett értékpapír-kölcsönzés,
f) a biztosító által a biztosító anyavállalata, leányvállalata vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozása részére a biztosítási üzem működése és fenntartása körébe eső szolgáltatások nyújtása,
g) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenység.”
(3) A Bit. 132. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 117. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott tartalék fedezetét képező portfólió befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:
a) a befektetési politikában meg kell fogalmazni a portfólió jellegével összefüggésben minden lényeges információt, különös tekintettel a minimális befektetési időtartamra, a megcélzott ügyfélkörre, a megcélzott piaci folyamatok leírására, a portfólió számára engedélyezett ügylettípusokra és pénzügyi eszközök körére vonatkozóan,
b) a biztosítottat folyamatosan tájékoztatni kell az általa választott portfólió részét képező pénzeszközök és pénzügyi eszközök piaci értékéről,
c) a portfólió hozamát a 14. számú mellékletben megfogalmazott elvek szerint kell bemutatni,
d) a biztosító az általa kezelt portfólió részeként nem vásárolhat
da) saját maga által kibocsátott értékpapírt,
db) kapcsolt vállalkozása által kibocsátott értékpapírt, a szabályozott piacra bevezetett vagy a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapír kivételével,
e) a biztosító az általa kezelt portfólió javára nem köthet ügyletet – a fél évnél rövidebb lejáratú állampapír és a nyilvános, nyíltvégű befektetési jegy kivételével – szabályozott piacra be nem vezetett pénzügyi eszközre olyan vállalkozással, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik vagy amely a biztosítóban befolyásoló részesedéssel rendelkezik,
f) a biztosítóban befolyásoló részesedéssel rendelkező kapcsolt vállalkozás [Tpt. 5. § (1) bekezdésének 65. pontja] által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett részvénynek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések tartalékából képzett eszközalapok részére történő megvásárlása nem jelenti a Gt. 287. §-ának (2) bekezdésében foglalt részesedésszerzési tilalom sérelmét, ha a biztosító a részvényhez fűződő szavazati jogot nem gyakorol.”
(4) A Bit. 132. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A biztosító szabályzatban határozza meg a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eszközök értékelésének elveire, továbbá a biztosítottak tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályokat.”
(5) A Bit. 132. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A biztosító a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tőke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a biztosító köteles bankgaranciával biztosítani.”
(6) A Bit. 132. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A biztosító a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tőke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a biztosító köteles a tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani a biztosítottak részletes tájékoztatása mellett.”
(7) A Bit. 189/A. §-a (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E fejezet alkalmazásában]
„b) a befektetési vállalkozás tőkekövetelménye a Bszt. 105. §-ának (2) és (5) bekezdéseiben meghatározott tőkeszükséglet;”
(8) A Bit. 207. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke
a) a 8. számú melléklet szerint meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet 3,8 ezrelékének, és
b) a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének
összege.”
(9) A Bit. 207. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a biztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezrelékének összege.”
(10) A Bit. az e törvény 3. mellékletében szereplő 14. számú melléklettel egészül ki.
216. § (1) A postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 37. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult – a külön törvényben foglaltak szerint – pénzügyi szolgáltatási tevékenység, befektetési szolgáltatási tevékenység és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás végzésére is.”
(2) A Ptv. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:]
„e) a postai készpénz-átutalási tevékenység, a postai pénzforgalmi közvetítő tevékenység és a postautalvány-szolgáltatás részletes szabályait;”
217. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. §-a 1. pontjának c) alpontja és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:
1. befektető:]
„c) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 60. pontjában meghatározott intézményi befektetők,”
„3. közvetett tulajdon: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdésének 84. pontja szerint meghatározott közvetett tulajdon;”
218. § (1) A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.) 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, és az árutőzsdei szolgáltatás, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tagsági jogviszony keretében a pénztártagot megillető jogosultságok biztosítása;”
(2) A Tétv. 6. §-a (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott elállási (felmondási) jog:]
„a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;”
219. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére vagyonkezelési tevékenységet az láthat el, aki a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott portfóliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezik.”
(2) Az Fnyt. 45. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű személyt alkalmaz, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség) és legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
(3) Az Fnyt. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a letétkezelési feladatok ellátásával a Bszt.-ben meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást, hitelintézetet köteles megbízni.”
(4) Az Fnyt. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tevékenységre vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények és más személy között fennálló, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti szoros kapcsolat, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekkel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó, más EGT-államban alkalmazott jogszabályok akadályozzák a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények feletti hatósági felügyelet gyakorlását. Az e bekezdésben meghatározott feltételek ellenőrzéséhez szükséges információkat a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátani.”
220. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 120. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét]
„l) a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és”
(2) A Bszt. 1. mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. Pmtv.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény,”
1. Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
2. Art.: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
3. Bit.: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény,
4. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény,
5. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
6. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
7. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,
8. Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
9. Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény,
10. Itv.: az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
11. Ket.: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
12. Ktv.: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
13. MNB tv.: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény,
14. Pmtv.: a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény,
15. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
16. Reklámtv.: a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény,
17. Szmt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
18. Sztv.: a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény,
19. Tétv.: a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény,
20. Vbt.: a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény,
21. Vht.: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény.
1. A befektetési vállalkozás szavatoló tőkéje alapvető, járulékos és kiegészítő tőkéből áll.
2. Az alapvető tőke a 3–4. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevők 5–7. pontban foglaltak figyelembevételével számított összege.
3. Az alapvető tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) jegyzett tőke,
b) tőketartalék,
c) lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész,
d) általános tartalék,
e) általános kockázati céltartalék a korrigált mérlegfőösszeg 1,25%-áig,
f) eredménytartalék, ha pozitív,
g) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti vagy évközi eredmény, ha pozitív,
h) alapvető kölcsöntőke.
4. Az alapvető tőke negatív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) jegyzett tőke be nem fizetett része,
b) immateriális javak, a lekötött tartalék meghatározásánál figyelembe vettek kivételével,
c) osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,
d) eredménytartalék, ha negatív,
e) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatoló tőke számítás esetén az évközi negatív eredmény,
f) kockázati céltartalék – ide nem értve az általános kockázati céltartalékot – és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is),
g) az alapvető kölcsöntőkének a 9. pont szerinti korlátozások miatt figyelembe nem vehető része.
5. Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke emeléséről dönt, a megemelt összegű jegyzett tőke a tőkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történő bemutatásától kezdődően számítható be a szavatoló tőkébe.
6. Ha a befektetési vállalkozás a jegyzett tőke leszállításáról dönt, a befektetési vállalkozásnak a szavatoló tőke számítása során a jegyzett tőkét a leszállított értéken kell figyelembe venni.
7. A szavatoló tőke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági adó mértékével csökkentett összegben vehető figyelembe.
8. A törvény alkalmazásában alapvető kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel,
b) a kölcsön nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll,
c) a kölcsön – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – határozatlan futamidejű, kizárólag a Felügyelet engedélyével, legalább öt év futamidő elteltét követően mondható fel,
d) tőketörlesztés a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
e) a kölcsön-, illetve az értékpapír-adásvételi szerződés semminemű olyan feltételt nem tartalmaz, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést tíz éven belül megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
f) a befektetési vállalkozás a kamatfizetést elhalaszthatja,
g) ha egy adott évben az f) alpontban meghatározott szabály alapján kamatfizetés nem teljesíthető, akkor a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre a következő években nem tarthat igényt,
h) ha a befektetési vállalkozás a kölcsön alapján valamely fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kölcsönnyújtó – ezen a jogcímen – nem jogosult a befektetési vállalkozás felszámolását kezdeményezni,
i) a kölcsönnel kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.
9. A figyelembe vehető alapvető kölcsöntőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőkeelemek összegének 15%-át.
10. A járulékos tőke pozitív összetevői a számviteli kimutatások alapján:
a) osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,
b) értékelési tartalék,
c) alárendelt kölcsöntőke,
d) járulékos kölcsöntőke,
e) a 9. pontban meghatározott mértéket meghaladó alapvető kölcsöntőke,
f) ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értéke a kockázattal súlyozott kitettség érték 0,6%-áig, ha ez a különbség pozitív.
11. Ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék a 10. pont f) alpontja szerinti határértéken túlmenően nem része a szavatoló tőkének.
12. A járulékos tőke negatív összetevője:
az alárendelt kölcsöntőke figyelembe nem vehető része.
13. A törvény alkalmazásában járulékos kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely:
a) kielégíti a 8. pont a)–f) és h)–i) alpontjában meghatározott feltételeket, és
b) ha egy adott évben a 8. pont f) alpontjában meghatározott szabály alapján kamat vagy bármilyen más jogcímen kifizetés nem teljesíthető, akkor a következő években a kölcsönnyújtó erre az elmaradt összegre kizárólag akkor tarthat igényt, ha a teljesítés a 8. pont f) alpontjában meghatározott szabályok alapján lehetséges. A kölcsönnyújtó késedelmi kamatra nem tarthat igényt.
14. A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:
a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevő befektetési vállalkozás számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhető, továbbá az igénybe vevő befektetési vállalkozás mérlegében szerepel,
b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a befektetési vállalkozás adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek előtti legutolsó helyen áll,
c) a kölcsön – ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt is – eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, és legkevesebb öt év múlva fizetendő vissza, illetve, ha a lejárat nincs meghatározva, a kölcsön csak a szerződésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb öt év múlva fizethető vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést,
d) a kölcsön-, illetve az értékpapír adásvételi szerződés semminemű olyan feltételt nem tartalmaz, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referenciakamat emelkedéséből adódó kamatnövekedést,
e) tőketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,
f) az alárendelt kölcsöntőkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntőkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevővel szemben.
15. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző öt év során – fokozatosan, évente egyenlő arányban – csökkenteni kell.
16. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tőkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minősül szavatoló tőkeelemnek.
17. A járulékos tőke szavatoló tőkébe történő beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:
a) a figyelembe vehető járulékos tőke összege nem haladhatja meg az alapvető tőke összegének 100%-át,
b) a járulékos tőkeként figyelembe vehető alárendelt kölcsöntőke, valamint a 10. pont a) alpontja szerinti osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények összegének az aránya nem haladhatja meg az alapvető tőke 50%-át.
18. A 17. pont szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeinek összegéből le kell vonni:
a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékét – ha a felsoroltaknál a befektetési vállalkozás befolyásoló részesedéssel rendelkezik –, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét,
b) a befolyásoló részesedésnek nem minősülő, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévő részesedések könyv szerinti értékének, valamint az előzőekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékének együttes összegéből az 1–17. pontok figyelembevételével számított szavatoló tőke tíz százalékát meghaladó részt,
c) ha a befektetési vállalkozás a hitelezési kockázatát belső minősítésen alapuló módszerrel számítja, akkor az elszámolt értékvesztés és a képzett céltartalék összegének a várható veszteség értékével csökkentett értékét, ha ez a különbség negatív, valamint a részesedések kockázattal súlyozott kitettség értékének – a külön jogszabály szerinti – az egyszerű súlyozási módszerrel vagy PD/LGD módszerrel történő meghatározása esetén, a részvénykitettségek várható veszteségének összegét.
19. A 18. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó – a 10. pont f) alpontjában és a 18. pont c) alpontjában rögzített tételek figyelmen kívül hagyásával számított – szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészei képezik a 101. §-ban meghatározott, a szavatoló tőke nagyságához kötött korlátozások alapját.
20. A 18. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke alapvető és járulékos tőkerészeiből le kell vonni a 101. § szerinti limittúllépések összegét. A levonások során érvényesíteni kell a 17. pontban meghatározott korlátozásokat.
21. A szavatoló tőke a 105. § (1) bekezdés b) pontjának bb) és bc) alpontja és a 105. § (5) bekezdése alkalmazásában a 20. pontban foglalt levonásokat követően fennmaradó szavatoló tőke.
22. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére az alapvető és járulékos tőke mellett kiegészítő tőke is felhasználható. Alapvető és járulékos tőkerészként a 20. pontban foglalt levonások és a 105. § (1) bekezdés b) pontjának bb) és bc) alpontja, a 105. § (5) bekezdése és felügyeleti kivételes intézkedés keretében meghatározott tőkekövetelmény értékének tőkéből történő elkülönítése után fennmaradó összeg vehető figyelembe. A kiegészítő tőkét a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkének a 17. pontban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.
23. A törvény alkalmazásában kiegészítő alárendelt kölcsöntőkének minősül minden olyan alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következő feltételeket:
a) megfelel a 14. pont a), b), d), e) és f) alpontjában rögzített feltételeknek,
b) eredeti futamideje legalább két év,
c) a vonatkozó szerződés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követően kizárólag akkor fizethető vissza, ha a kereskedési könyvet vezető intézmény megfelel a rá vonatkozó tőkekövetelményeknek.
24. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tőkekövetelményének fedezetére szolgáló szavatoló tőkében a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke és a járulékos tőkeelemek csak olyan mértékben vehetők figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvető tőkeelemek összegének kétszáz százalékát.
1. Minden olyan adatot és információt, amely egy portfólión elért teljesítmény bemutatásához és az előírt számítások elvégzéséhez szükséges, össze kell gyűjteni és meg kell őrizni.
2. A portfólióértékelések forrásait és módszereit a befektető számára hozzáférhetővé kell tenni.
3. A portfóliókat legalább havonta értékelni kell.
4. A portfólió értékelését piaci értéken kell elvégezni.
5. A kamatozó kötvény típusú értékpapírok, valamint minden olyan eszköz esetén, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamatokat figyelembe kell venni az értékelésnél.
6. A pénzből és pénzjellegű eszközökből származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába.
7. A kereskedés-napi elszámolás elvét kell alkalmazni.
8. A portfólió hozamának számításakor – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – havi tőkesúlyozott vagy napi idősúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni.
9. A realizált és nem realizált (árfolyam) nyereséget és a bevételeket is magába foglaló teljes hozamot kell kimutatni.
10. Az időszakok hozamait mértani láncba kell állítani.
11. Egy évnél rövidebb időszakok teljesítményét nem lehet évesíteni.
12. Mindig meg kell jelölni, hogy mely időszakra vonatkozik a hozamadat.
13. A teljesítményt a kereskedési költség levonása után kell kiszámítani.
14. A hozamot az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után kell számítani. A visszaigényelhető forrásadót figyelembe kell venni.
15. Meg kell jelölni azt is, hogy a teljesítményeket bruttó vagy nettó módon, azaz a befektető által a portfóliókezelési tevékenységet végzőnek vagy kapcsolt vállalkozásának fizetett díjat figyelembe véve számítják-e.
16. Meg kell jelölni minden olyan tényt, kiegészítő információt, amely a teljesítmények megítéléséhez, illetve a bemutatott teljesítmény teljes értékű magyarázata szempontjából fontos lehet.
17. A teljesítményadatok bemutatásánál a tőkeáttétel és a származékos termékek használatát, mértékét is be kell mutatni oly módon, amely lehetővé teszi a kockázatok azonosítását.
18. Amennyiben a portfólióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az időszakra (időszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfólió hozama bemutatásra kerül.
19. A befektetési alapkezelési és portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg öt évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől – a naptári éveknek megfelelő bontásban – kell bemutatni.
