1. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a következő alcímmel és 40/D. §-sal egészül ki:
„Kihelyezés
40/D. § (1) A köztisztviselő a munkáltató - jogszabályban megállapított, az európai uniós vagy más nemzetközi források, illetve az ezekhez kapcsolódó nemzeti források felhasználásával összefüggő pénzügyi ellenőrzési és ehhez kapcsolódó - feladatainak végrehajtása céljából másik költségvetési szerv vagy más jogi személy székhelyén, illetve telephelyén történő, eredeti munkakörébe tartozó munkavégzésre is kötelezhető (kihelyezés).
(2) A kihelyezésről és annak várható időtartamáról a köztisztviselőt - ha kifejezetten az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési és ehhez kapcsolódó feladatok végrehajtására létesül a közszolgálati jogviszonya - a kinevezéssel egyidejűleg, egyéb esetben legalább tíz munkanappal korábban, írásban tájékoztatni kell. A kihelyezés határozott időtartamra jöhet létre.
(3) A kihelyezéshez a köztisztviselő hozzájárulása - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - nem szükséges. A kihelyezés a köztisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. Nem helyezhető ki a köztisztviselő, ha
a) a kihelyezéssel a korábbi kötelező heti munkaidejéhez képest hosszabb heti kötelező munkaidővel együtt járó munkakört kell ellátnia,
b) a kihelyezés szerinti új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő köztisztviselő esetében a másfél órát meghaladja.
(4) Nem helyezhető ki
a) a nő terhessége megállapításától gyermeke hároméves koráig,
b) kiskorú gyermekét egyedül nevelő köztisztviselő,
c) tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozó köztisztviselő, kivéve, ha a kihelyezéshez kifejezetten hozzájárult.
(5) Ha a (3)-(4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a kihelyezés ideje alatt következik be, vagy a munkáltatói jogokat gyakorló tudomására jut, akkor a kihelyezést haladéktalanul - a (4) bekezdés szerinti esetekben pedig a köztisztviselő erre irányuló kérelmére - meg kell szüntetni.
(6) A kihelyezés időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A kihelyezés ugyanarra az ellenőrzési feladatra egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(7) A kihelyezés a köztisztviselő jogviszonyát nem érinti, a kihelyezett köztisztviselő felett a munkáltatói jogokat a kihelyező munkáltató a 6. §-ban foglaltak szerint gyakorolja.
(8) A kihelyezésről írásban kell rendelkezni, és meg kell határozni:
a) a kihelyezés helyét,
b) a kihelyezés időtartamát,
c) a kihelyezéssel kapcsolatos egyéb lényeges kérdéseket.
(9) A kihelyezés megszűnik:
a) a határozott idő lejártával,
b) a határozott idő letelte előtti visszarendeléssel,
c) a közszolgálati jogviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével.”
2. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.”
3. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) a következő 8. §-sal egészül ki:
„8. § (1) A költségvetési év költségvetési bevételeinek és költségvetési kiadásainak különbsége a tervezett, illetve tényleges költségvetési többlet vagy hiány.
(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket, kölcsönöket - a 8/A. § (3) bekezdés g) és j) pontjában meghatározott hitelek, kölcsönök kivételével -, illetve bevételként azok visszatérülését.
(3) A költségvetési egyenleget érintő tételként kell elszámolni a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 65. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank nem árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) tulajdonítható részt előjelre való tekintet nélkül.
(4) A költségvetési kiadások között kell elszámolni az Európai Unió közös költségvetéséhez való, a közösségi jogszabályok alapján meghatározott hozzájárulásokat, és bevételként a vámok, valamint a cukor- és izoglükózilleték beszedési költségének közösségi jogszabály szerinti megtérítését.”
(2) Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:]
„g) a 18/B. § (1) bekezdés d), zs) és x) pontjaiban meghatározott megelőlegezési és likviditási hitelek;”
(3) Az Áht. 8/A. §-ának (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:]
„i) állami tulajdoni részesedés értékesítése;
j) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re (a továbbiakban: MNV Zrt.) rábízott állami vagyonba tartozó gazdasági társaságoknak nyújtott hitel-, kölcsön és annak visszatérülése, valamint az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett műveletei.”
(4) Az Áht. 12/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a § a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó - a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérő vagy meghaladó mértékű, az állami költségvetésből finanszírozandó - közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének tekintendő a költségvetési szerv részére vagy meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a költségvetési törvényben vagy az Országgyűlés által a költségvetési törvényjavaslat központi költségvetés fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegéről, továbbá a költségvetési hiány (többlet) mértékéről történő határozathozatalával megállapított dologi kiadási vagy felhalmozási előirányzat.
(6) Központi költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) kivételesen, az (5) bekezdés szerinti előirányzat hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárást a Kormány előzetes engedélye alapján, kivéve, ha - a 22. § (2) bekezdése vagy a 23. § (2) bekezdése alapján - az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni. A Kormány engedélyező határozatában rendelkezik arról is, hogy mely időpontig, milyen összegben és milyen módon kell a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani. A Kormány engedélyének megszerzésére irányuló előterjesztésben be kell mutatni a közbeszerzés elindításának szükségességét, és indokolni kell, hogy az összhangban van a költségvetés tervezésére vonatkozó szabályokkal, illetve a több éves költségvetési keretszámokkal.
(7) Az államháztartás körébe tartozó szervezet köteles a közbeszerzési eljárással összehangoltan biztosítani a szükséges forrásai rendelkezésre állását. A szervezet közbeszerzési eljárást - a (6) bekezdésben foglaltak, a 22. § (2) bekezdésében és a 23. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás, továbbá a 13/B. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - csak megfelelő pénzügyi (előirányzati) fedezet ütemezett rendelkezésre állása esetén indíthat.
(8) E § rendelkezéseit kell alkalmazni a 22. § (2) bekezdése szerinti eljárásokra, valamint azon beszerzésekre is, amelyek esetében a Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján nem kerül sor közbeszerzési eljárás lefolytatására.”
(5) Az Áht. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az államháztartás alrendszereinek hiányát rendezni, tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem térítendő támogatássá átalakítani költségvetési előirányzattal megtervezve és költségvetési kiadásként elszámolva lehet.
(2) A tartozást az átvállalás, illetve az elengedés időpontjáig terhelő kamatokat és az egyéb - jogszabály, bírósági döntés, hatósági határozat vagy szerződés alapján - fizetendő terheket is tartozásátvállalásként, illetve tartozáselengedésként kell a költségvetésben elszámolni.
(3) A tartozáselengedéssel és a visszatérítendő támogatás vissza nem térítendő támogatássá alakításából származó költségvetési kiadással szemben olyan - költségvetési vagy finanszírozási - bevétel számolandó el, amelyet a tartozás vagy a visszatérítendő támogatás megfizetése eredményezne.
(4) Az alapok adott évi hiányából a 18/B. § (1) bekezdésének d) pontja szerint nyújtott megelőlegezési, likviditási hitellel finanszírozott rész a központi költségvetés adósságát növeli.
(5) A központi költségvetés adóssága
a) a központi költségvetés hiányának finanszírozási szükséglete,
b) a 8/A. § (3) bekezdése d)-j) pontjai miatti adósságállomány-változás,
c) a központi költségvetés devizaadóssága árfolyamváltozásából eredő, forintban kifejezett összegének változása, továbbá
d) a kincstári egységes számla és devizaszámlák, valamint azok betétként elhelyezett állományának az előző év december 31-éhez képest - az a)-c) pontokban foglaltakon túli okok miatt - bekövetkező állományváltozásából adódó összegének változása
miatt változhat.”
(6) Az Áht. 18/B. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A kincstár vezetője indokolt esetben engedélyezheti a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően devizaszámla nyitását a kincstárban, amennyiben a kifizetések a számláról nem forintban történnek.”
(7) Az Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni)
„f) azon közhasznú társaságok, nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik.”
(8) Az Áht. 18/C. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A kincstári körbe tartozók
a) a 18/B. § (6) és (11) bekezdésében nem érintett jogcímen megszerzett devizaeszközeik kezelésére devizaszámláikat hitelintézeteknél is vezethetik;
b) a 18/B. § (11) bekezdésében meghatározott esetben devizaszámlát a kincstárban nyithatnak. Erről a számláról kifizetés forintban nem történhet, a devizaszámlán rendelkezésre álló pénzeszközök a végleges felhasználáskor válnak költségvetési kiadássá.”
(9) Az Áht. 18/C. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kincstár a kötelezett külön rendelkezése nélkül teljesíti - külön jogszabályban meghatározott számlakörben - a Magyar Állammal, a 18/B. § (4) bekezdésében, valamint a 18/C. § (6) bekezdésében meghatározott szervezetekkel szemben benyújtott olyan beszedési megbízást, amely jogerős bírósági, közigazgatási határozaton vagy jogszabály által meghatározott azonnali beszedési megbízás útján teljesítendő fizetési kötelezettségen alapul.”
(10) Az Áht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A központi költségvetés bevételeit képezik - a 8. §-ban foglaltakon és a 10. §-ban foglaltaknak a központi költségvetést megillető részén túl -
a) az állami tulajdoni részesedések kivételével az állami eszközök értékesítéséből származó bevételek (beleértve az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szerint a központi költségvetési szervet megillető és az MNV Zrt., illetve megbízottja általi értékesítésből származó értékesítési bevételt is);
b) törvény eltérő rendelkezése hiányában a kizárólagos állami tulajdonnal összefüggő, illetve a kizárólagos állami tevékenységek gyakorlására vonatkozó koncessziós szerződésekből származó bevételek;
c) a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek;
d) az Európai Unió költségvetéséből származó, illetve az európai uniós tagsághoz kapcsolódó azon források, amelyek végső kedvezményezettje valamely központi költségvetési szerv vagy amely forrás felhasználásának tekintetében valamely központi költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír;
e) a központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott feladatok támogatására pénzben beérkezett segélyekből és adományokból származó bevételek.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt források nem számolhatók el bevételként a felhasználásukat megelőzően.”
(11) Az Áht. 24. §-ának (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(9) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok
a) felhasználását,
b) kezelési költségeit,
c) felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat,
d) felhasználásának ellenőrzését,
e) maradványának jóváhagyását és következő évi felhasználását,
f) terhére történő éven túli kötelezettségvállalást, valamint az előirányzatok terhére visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről való lemondásnak a rendjét
a költségvetési évre vonatkozóan, évente február 15-éig - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza, illetőleg a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket belső normában állapítja meg.”
(12) Az Áht. 26. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét az Egyéb vegyes bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti.”
(13) Az Áht. 36. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor)
„c) teljeskörűen bemutatja - a b) pontban foglaltakat is beleértve - a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a tervezett feladatellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítottak meg;”
(14) Az Áht. a következő 47. §-sal egészül ki:
„47. § (1) A Kormány február végéig a költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásainak adatai alapján kormányhatározatban közzéteszi a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek (beleértve a társadalombiztosítási alapok költségvetési szerveit) tárgyévet követő 3 évre vonatkozó költségvetési keretszámait.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kormányhatározatban szereplő költségvetési keretszámokat kell alkalmazni - ha törvény másként nem rendelkezik - a kötelezettségvállalások pénzügyi kereteként, az állami feladatváltozások (bővítések és/vagy szűkítések) pénzügyi korlátjaként.
(3) A kormányhatározatban szereplő költségvetési keretszámoktól a fejezet felügyeletét ellátó szerv csak indokolt esetben és csak a Kormány engedélyével térhet el a költségvetés tervezése során.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a központi költségvetés adósságállományának kamatelszámolásait tartalmazó költségvetési fejezetre nem kell alkalmazni.”
(15) Az Áht. 48. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Az államháztartásért felelős miniszter)
„e) február 15-éig a Kormány elé terjeszti a 47. § (1) bekezdése szerinti kormányhatározat alapjául szolgáló keretszámokat,”
(16) Az Áht. 49. §-ának o) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha a törvény másként nem rendelkezik -)
„o) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - évente február 15-éig, kormányrendeletben foglalt összehangolási szabályokra figyelemmel, a költségvetési törvényben meghatározott célra tekintettel - szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában a 24. § (9) bekezdésében foglaltakat;”
(17) Az Áht. 49. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
(A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha a törvény másként nem rendelkezik -)
„r) gondoskodik a 47. § (1) bekezdése alapján közzétett kormányhatározatban megállapított keretösszegek betartásáról,”
(18) Az Áht. 50. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartásért felelős miniszter április 15-éig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb június 30-áig - elkészíti és a Kormány elé terjeszti a következő évekre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.”
(19) Az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyi önkormányzat év közben a kincstár útján lemondhat a számára feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve - ha törvény másként nem rendelkezik - pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra.
a) Az előirányzat-lemondás benyújtásának határideje:
aa) április 30.,
ab) július 31.,
ac) október 15.
b) A pótlólagos igénylés határideje július 31.
A pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetek átutalására a b) pontban meghatározott határidő lejártát követő második hónapban esedékes nettó finanszírozástól kezdődően kerül sor.”
(20) Az Áht. 64. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyi önkormányzat a költségvetési év végét követően a tényleges mutatók alapján, külön jogszabályban meghatározott határidőig, a költségvetési törvény szabályai szerint elszámol az igénybe vett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal.”
(21) Az Áht. 64. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A helyi önkormányzat a normatív hozzájárulások és támogatások igénylésére, év közbeni lemondására, illetve pótlólagos igénylésére vonatkozó adatszolgáltatását a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által - az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve, a kincstár útján - kiadott információs rendszer keretében, elektronikus úton teljesíti.”
(22) Az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstár a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai alapján, illetve - szükség esetén helyszíni vizsgálat során - az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés megalapozottságát. A vizsgálat eredményéről a kincstár külön jogszabályban meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben a kincstár szükséges esetben felhívja az önkormányzatot, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál a kincstár által javasolt adatokat érvényesítse.”
(23) Az Áht. a következő 64/F. §-sal egészül ki:
„64/F. § (1) Helyszíni vizsgálatot tart a kincstár a 64/A. § (2) bekezdése és a 64/D. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálatoknál abban az esetben, ha az önkormányzat adatszolgáltatása szerinti együttes összeg, valamint a kincstár álláspontja szerinti együttes összeg közötti eltérés meghaladja a 2%-ot, de legalább az 1 millió Ft-ot.
(2) Helyszíni vizsgálat cél-, illetve témavizsgálatként elrendelhető az állami támogatások és hozzájárulások jogcímeire, az önkormányzatok meghatározott körére vonatkozóan is.
(3) A 64/D. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy legalább 4 évenként, ezen időszak egészére valamennyi önkormányzatnál kerüljön sor helyszíni ellenőrzésre. Azon önkormányzatoknál, ahol a személyi jövedelemadó, normatív hozzájárulások és támogatások teljesítésének összege a felülvizsgálandó évet megelőző mindkét évben meghaladta a 400 millió forintot, évente kell az állami támogatások és hozzájárulások jogcímei legalább 50%-ának jogosultsági feltételei teljesítésének szabályszerűségét helyszínen felülvizsgálni.
(4) A helyszíni vizsgálat kiterjed az állami támogatások és hozzájárulások igénybevétele alapját bizonyító dokumentumok költségvetési szerveknél történő teljes körű ellenőrzésére is.”
(24) Az Áht. 86. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a pénzügyi tervekből, az előrejelzésekből és a rendszer működéséből megállapítható, hogy az alapok bevételei - jelentős hiányt felhalmozva - tartósan nem fedezik a várható kiadásokat, a Kormánynak a társadalombiztosítás működési, ellátási és finanszírozási rendszerét módosító, a bevételek és kiadások egyensúlyát helyreállító, a járulékok emelésével vagy egyes ellátások mérséklésével járó javaslatot kell tennie az Országgyűlésnek. A nyugdíjbiztosítás tőkefedezeti rendszerének bevezetése miatt kieső járulékbevétel az átmenet teljes időszakában nem minősül olyan hiánynak, ami miatt járulékemelésre vagy ellátásszűkítésre kerülhet sor.”
(25) Az Áht. 92. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fejezetet felügyeletét ellátó szervek a felügyeletük alá tartozó kizárólag saját bevételből gazdálkodó költségvetési szervek részére - ide nem értve a kormányhivatalokat - befizetési kötelezettséget írhatnak elő, mely összeg a fejezetnél év közben jelentkező többletfeladatok ellátásának fedezetére használható fel.
(4) A Kormányhivatal befizetési kötelezettsége - ha törvény másképp nem rendelkezik - nem haladhatja meg a hivatal bevételeinek 30%-át, melynek évenkénti összegét a költségvetési törvény állapítja meg.”
(26) Az Áht. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatokból, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból államháztartáson kívüli szervezetek részére
a) címzetten külön-külön megtervezett, vagy
b) közösen szereplő és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint vagy pályázat útján odaítélt, vagy
c) a Kormány rendeletében meghatározott értékhatárt el nem érő
támogatásokra.”
(27) Az Áht. 95. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez]
„a) központi költségvetési szerv és társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (a továbbiakban: Tanács) döntése,”
(28) Az Áht. 95. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti alapítás, illetve részesedésszerzés esetén a Tanács döntésére irányuló kezdeményezésben be kell mutatni
a) a gazdálkodó szervezet alapításának, illetve az abban való részvételnek a - más módon, illetve szervezeti formában el nem érhető - szükségességét, gazdaságosságát,
b) annak igazolását, hogy a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással,
c) a létesítő okirat tervezetét,
d) a középtávú üzleti terv főbb elemeit,
e) a gazdálkodó szervezet székhelyét, tagját (tagjait), szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét,
f) a gazdálkodó szervezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják,
g) a tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorló központi költségvetési szerv és a gazdálkodó szervezet együttműködését szabályozó szerződés (megállapodás) tervezetét.
(4) Központi költségvetési szerv a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács előzetes engedélyét köteles kérni a gazdálkodó szervezet tőkeemeléséhez vagy nem kötelező tőkeleszállításához, továbbá a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához.”
(29) Az Áht. 101. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira előirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelőző évek döntéssel lekötött maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összeggel a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.
(13) A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatására, illetve a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására előirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelőző év döntéssel lekötött maradványaiból a tárgyévben december 31-éig igénybe vett összeggel a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.”
(30) Az Áht. 109. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami vagyonnal való gazdálkodásból származó bevételek - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetés bevételét vagy finanszírozási bevételét képezik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti állami vagyonnal való gazdálkodásból eredő kiadások a központi költségvetés kiadását vagy finanszírozási kiadását képezik.
(3) Az MNV Zrt.-re rábízott vagyonnal való gazdálkodásból eredő kötelezettségek teljesítéséért az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter felelős, aki az ebből eredő feladatait a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével látja el.
(4) Az MNV Zrt.
a) közreműködik a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások tervezésében,
b) gondoskodik a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek beszedéséről, és a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesítéséről,
c) a zárszámadás elkészítéséhez beszámol a rábízott állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások teljesüléséről.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat mind a költségvetési, mind a finanszírozási bevételekre és kiadásokra alkalmazni kell.”
(31) Az Áht. 109/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109/L. § A külön jogszabályban meghatározott lakásépítési kedvezménnyel, fiatalok otthonteremtési támogatásával, a megelőlegező kölcsönnel, valamint - a külön jogszabályban meghatározott esetekben - a kiegészítő kamattámogatással összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A külön jogszabályban meghatározott kiegészítő kamattámogatással, illetve a megelőlegező kölcsönnel összefüggésben a hitelintézet javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.”
(32) Az Áht. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § Az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének előterjesztésekor, illetőleg a zárszámadáskor az Országgyűlés részére legalább a 116. § (1) bekezdés 1. pontjának a)-b) pontjaiban, valamint 116. § (2) bekezdése 1. és 4. pontjaiban foglalt mérlegeket kell - a szöveges indokolással együtt - az alapra vonatkozóan tájékoztatásul bemutatni.”
(33) Az Áht. 118/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„118/A. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlés részére legalább a 116. § (1) bekezdés 1. a)-b) pontjai, (2) bekezdése 1. és 4. pontja szerinti mérlegeket a szöveges indoklással együtt be kell mutatni.”
(34) Az Áht. a következő 121/C. §-sal egészül ki:
„121/C.§(1)A költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenységet végzőkről (e §-ban a továbbiakban: belső ellenőr) nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Az államháztartásért felelős miniszternek a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye.
(2) A nyilvántartás vezetésének célja annak hiteles dokumentálása, hogy a belső ellenőr rendelkezik a tevékenység végzéséhez a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben előírt végzettséggel és gyakorlattal.
(3) Az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza a nyilvántartásba vétel, a nyilvántartásból való törlés, a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés részleteit.
(4) A nyilvántartásba fel kell venni azt a belső ellenőrzési tevékenység végzésére jelentkező természetes személyt, aki
a) rendelkezik a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben előírt végzettséggel és gyakorlattal;
b) büntetlen előéletű és a tevékenység gyakorlását korlátozó vagy kizáró intézkedés hatálya alatt nem áll;
c) Magyarországon költségvetési szervnél belső ellenőrzést kíván végezni.
(5) A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,
a) aki a (10) bekezdés szerinti továbbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét a továbbképzésben közreműködő szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát,
b) akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
c) akit a bíróság a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott,
d) aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően valótlan adatot közölt, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülményt 30 napon belül nem jelentette be, a valótlan adatközlés, illetve a bejelentés elmulasztása utólagos megállapításakor,
e) aki kéri a nyilvántartásból való törlését,
f) akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett,
g) aki elhalálozott.
(6) A nyilvántartásból törölt természetes személy kérheti a belső ellenőrök nyilvántartásába újbóli felvételét:
a) a törlést követő 2 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés a) pontja miatt,
b) a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülést követően, ha a törlésre az (5) bekezdés b) pontja miatt,
c) a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való eltiltás alóli mentesítést követően, ha a törlésre az (5) bekezdés c) pontja miatt,
d) a törlést követő 3 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés d) pontja miatt,
e) a törlést követő 2 év után, ha a törlésre az (5) bekezdés e) pontja miatt,
f) a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha a törlésre az (5) bekezdés f) pontja miatt
került sor.
(7) A belső ellenőr nyilvántartási száma és neve nyilvános, azokról bárki tájékoztatást kaphat.
(8) A (7) bekezdésben foglaltakra tekintettel a nyilvántartásba vételt végző szervezet a tárgyévben nyilvántartásba vett belső ellenőrök nyilvántartási számát és nevét internetes honlapon nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kapjon.
(9) A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.
(10) A belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni.
(11) A belső ellenőrök nyilvántartásba vétele iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása iránti eljárásért az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
(35) Az Áht. a következő 122/B. §-sal egészül ki:
„122/B. § (1) A kincstár a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási közfeladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézményt fenntartókat a központi költségvetésből megillető normatív hozzájárulások és támogatások, kiegészítő támogatások igénylésének, felhasználásának jogszabályi feltételeit és az elszámolások szabályszerűségét - külön jogszabályban meghatározottak szerint, az ott megjelölt szervezetek bevonásával - ellenőrzi.
(2) A kincstár ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait kell alkalmazni.”
(36) Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő zsf) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„zsf) az egyházakat, illetve a kisebbségi önkormányzatokat külön jogszabály alapján megillető kiegészítő támogatás tervezésének, illetve a tervezett és tényleges adatok közötti eltérésből fakadó rendezés számításának részletes szabályait.”
(37) Az Áht. 124. §-ának (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)
„k) a belső ellenőrök nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból való törlésnek és a nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a kötelező szakmai továbbképzés szabályait, továbbá a nyilvántartásba vétel iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait,”
(rendeletben szabályozza.)
(38) Az Áht. 124. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Felhatalmazást kapnak a fejezet felügyeletét ellátó miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a fejezeti kezelésű előirányzatok
a) felhasználását,
b) kezelési költségeit,
c) felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat,
d) felhasználásának ellenőrzését,
e) maradványának jóváhagyását és következő évi felhasználását,
f) terhére történő éven túli kötelezettségvállalást,
g) terhére visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről való lemondásnak a rendjét
a költségvetési évre vonatkozóan évente megalkotott rendeletben állapítsák meg.”
(39) Az Áht. 125. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 121/C. § rendelkezéseit 2008. július 1-jétől kell alkalmazni. 2009. január 1-jétől költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az végezhet, aki a 121/C. §-ban meghatározott nyilvántartásban szerepel.”
4. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a hozzátartozói nyugellátás, a tizenharmadik havi nyugdíj és a külön törvényben meghatározott méltányossági kifizetések fedezetére szolgál.”
(2) Az AT. 4. §-a (3) bekezdése f) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[f) a központi költségvetési hozzájárulások, ideértve]
„1. a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, rehabilitációs járadékban részesülők után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot,”
(3) Az AT. 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve]
„1. az egészségügyi szolgáltatási járulékot,”
(4) Az AT. 5. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:]
„f) a központi költségvetésből származó hozzájárulások, térítések, ideértve a terhesség-megszakítással kapcsolatos költségvetési térítések, a gyermekgondozási díj 50%-ának megfelelő és egyéb, törvényben előírt költségvetési támogatás összegét;”
5. § A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény kiegészül e törvény mellékletével megállapított 7. számú melléklettel.
6. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vízhasználónak a vízkészletjárulékot
a) 4,50 forint/m3 alapjárulék,
b) ha a vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget - az egyes külön megjelölt időszakra is tekintettel - 10%-nál nagyobb mértékben túllépi, a teljes többletmennyiség után 9,00 forint/m3 alapjárulék,
c) ha a vízjogi engedélyköteles a tevékenységet engedély nélkül folytatja (a továbbiakban: engedély nélküli vízhasználat), 28,90 forint/m3 alapjárulék figyelembevételével, a befizetés összegét meghatározó, külön jogszabályban előírt - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától, a vízhasznosítás és a vízkészlet jellegétől, továbbá az adott térség vízkészlet-gazdálkodási helyzetétől függő - szorzószámok alkalmazásával, a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség
alapján kell kiszámítania.”
(2) A Vgtv. 15/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az üzemi fogyasztónak a vízkészletjárulékot 14,10 forint/m3 járulék alapján a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után kell kiszámítania.”
7. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
(A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult)
„q) a lakáscélú állami támogatás nyilvántartását vezető és ellenőrzést végző kincstár feladatai ellátásához.”
8. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(2) Az adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha a helyi önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szerv]
„f) más helyi önkormányzattal szemben fennálló tartozását - ideértve a külön jogszabály szerint létrehozott társulás keretében vállalt fizetési kötelezettségének nem teljesítését is - az önkormányzattal kötött vagy társulási megállapodáson alapuló azonnali beszedési megbízás benyújtását követő 60 napon belül nem teljesíti.”
9. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:]
„8. a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok központilag finanszírozott létszámát, valamint szervezési kategóriáinak meghatározását és az azokba történő besorolását.”
10. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 42. §-ának (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető)
„j) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezeteknél összekötőként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként.”
(2) A Hszt. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hivatásos állomány tagja megszakítás nélkül legalább három hónapra, de 6 évet meg nem haladó időtartamra külföldi szolgálatra vezényelhető (a továbbiakban: tartós külszolgálat).”
(3) A Hszt. 203. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A személyügyi nyilvántartás adatai közül a hivatásos állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni minden olyan adatot, amely a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján közérdekből nyilvánosnak minősül.”
(4) A Hszt. 245/H. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szervek országos szintű szerveinél - a szerv vezetőjét nem számítva - legfeljebb négy, a területi (megyei illetékességű), valamint a helyi szerveknél - a szerv vezetőjét nem számítva - legfeljebb kettő vezetői szint létesíthető.”
(5) A Hszt. 245/H. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdésben meghatározott szervek területi szerveinek vezetője főosztályvezetői, a szervezeti egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a helyi szervek vezetője főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a szervezeti egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői beosztási illetményre jogosult.”
(6) A Hszt. 259. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„259. § (1) A szolgálati viszonyt létesítő személyt, aki még nem rendelkezik rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel - a feltételek biztosítása mellett - megfelelő határidő kitűzésével kötelezni kell a rendőri vagy határrendészeti szakképzettség megszerzésére. Ha ennek az előírt határidőben nem tesz eleget, a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdésének b) pontja alapján megszűnik.
(2) A rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel nem rendelkező rendőr önálló intézkedésre nem jogosult, szolgálatba történő beosztására rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel rendelkező rendőrnek alárendelten vagy kötelékben alkalmazva kerülhet sor.”
(7) A Hszt. a következő 264/A. §-sal egészül ki:
„264/A. § A rendőrség hivatásos állományú tagjaira megfelelően alkalmazni kell a 322. § (2) bekezdését.”
(8) A Hszt. 265. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződéses állomány tekintetében a 270. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(9) A Hszt. 270. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„270. § (1) Szerződéses szolgálati viszony hivatásos szolgálati - kivéve vezetői - beosztások ellátására létesíthető. Tiszthelyettesi beosztások esetében szerződéses szolgálati viszony általános iskolai és legalább szakiskolai végzettséggel rendelkező jelentkezővel is létesíthető.
(2) Szerződéses szolgálati viszonyt létesíteni a 37. életév betöltéséig lehet. Ez alól az országos parancsnok a 47. év betöltéséig indokolt esetben kivételt tehet.
(3) Szerződéses szolgálati viszony az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén is csak akkor létesíthető, ha a jelentkező tiszti beosztás esetén legalább 3, tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 1 év szolgálatot vállal.
(4) Szerződéses szolgálati viszony létesítése esetén 6 hónap próbaidő kikötése, és a próbaidő alatt az alapfokú tűzoltó szakképzés elvégzése kötelező.
(5) A szerződéses tűzoltót az utánpótlás biztosításakor előnyben kell részesíteni.
(6) A szerződéses szolgálati viszony közös megegyezés alapján meghosszabbítható, amelynek együttes időtartama a 20 évet nem haladhatja meg, és nem terjedhet túl az 52. § szerinti életkor betöltésén.
(7) A szerződéses szolgálati viszony megszűnik az 53. §-ban meghatározottakon túl:
a) a hivatásos állományba vétellel,
b) a szerződésben meghatározott szolgálati idő leteltekor, ha annak meghosszabbítására nem került sor,
c) a szerződés felbontásával létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt.”
(10) A Hszt. 306. §-ának negyedik francia bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„- őrzési pótlék havonta 40%”
(11) A Hszt. 342. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza)
„h) a diplomáciai és az összekötő tiszti szolgálat teljesítése céljából tartós külszolgálatra vezénylés feltételeit, rendjét, és az érintettet megillető juttatásokat.”
(12) A Hszt. 342. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„Felhatalmazást kap a fegyveres szervet irányító miniszter, hogy rendeletben részletesen szabályozza:”
(13) A Hszt. 342. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a 118. § (1) bekezdés f) pontja szerinti elismerések adományozásának szabályait rendeletben állapítsa meg.”
11. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A felügyeleti díj éves mértéke:]
„a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 246 350 Ft/MWth/év;”
12. § A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatási Alapba kell befizetni. Egyéb esetekben a bírság a központi költségvetés bevétele. A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.”
13. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségbiztosító - az E. Alap költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból
a) a Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve a biztosított által részleges térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja,
b) a külön jogszabály szerinti támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához a megállapított támogatási mértéket meghaladó támogatást nyújthat,
c) a társadalombiztosítási támogatásba még be nem fogadott, támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához, valamint a méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához támogatást nyújthat.”
(2) Az Ebtv. 80. §-a (4) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesíti, illetőleg annak nem az előírt módon tesz eleget, természetes személy 10 ezertől 100 ezer forintig, a Tbj. 4. § a)-b) pontjában meghatározott foglalkoztató, és egyéni vállalkozó 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegű, az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető.”
14. § (1) Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eft.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés, lép:
„(2) Az egyház a számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-okból eredő összegeken túl a (3)-(4) bekezdése szerint meghatározott további támogatásra jogosult.”
(2) Az Eft. 4. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A támogatások együttes alapja az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összege, de legalább a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,5%-ának és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összegének pozitív különbözete.
(4) A támogatásból az egyes egyházak a javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról rendelkező magánszemélyek arányában részesülnek.”
(3) Az Eft. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig.”
(4) Az Eft. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 4. § szerinti személyijövedelemadó-részesedést és annak kiegészítését az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetben kell megtervezni, és a felajánlást követő év január 31-éig az egyháznak átutalni.”
15. § (1) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 7. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő, új e) ponttal és egyidejűleg az eredeti e)-f) pontjainak megjelölése f)-g) pontokra változik:
[(2) A megállapodás tartalmazza:]
„e) a megbízás díjának nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően az azonnali beszedési megbízás - inkasszó - alkalmazását),”
(2) A Ttv. 8. §-ának (4) bekezdése a következő, új f) ponttal egészül ki és egyidejűleg az eredeti f)-k) pontjainak megjelölése g)-l) pontokra változik:
[(4) A megállapodás tartalmazza:]
„f) az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően az azonnali beszedési megbízás - inkasszó - alkalmazását),”
(3) A Ttv. 15. §-ának e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A 9. §-ban meghatározott társulás megállapodása tartalmazza:]
„e) a 8. § (4) bekezdés c)-l) pontjaiban foglaltakat.”
(4) A Ttv. 17. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jogi személyiséggel rendelkező társulás gazdálkodó szervezetet alapíthat, illetve vállalkozásban vehet részt, azonban felelőssége nem haladhatja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(5) A jogi személyiséggel rendelkező társulás megszűnése esetén a vagyonát - eltérő megállapodás hiányában - a társulás tagjai között kell felosztani. A vagyonmegosztás módját a társulási megállapodás rögzíti.
(6) A jogi személyiséggel rendelkező társulás megállapodásának felmondása esetén a társulás tagja által a jogi személyiséggel rendelkező társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Ha a társulási megállapodás másképp nem rendelkezik, a vagyontárgy társulás tagja részére történő kiadását a társulási megállapodásban meghatározott időtartamra, de legfeljebb négy évre el lehet halasztani, ha annak természetben történő kiadása veszélyeztetné a jogi személyiséggel rendelkező társulás kötelező feladatának ellátását. Ebben az esetben a társulás kivált tagját - a jogi személyiséggel rendelkező társulással kötött szerződés alapján - használati díj illeti meg.”
(5) A Ttv. 18. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Amennyiben az önkormányzatok a jogi személyiségű társulást fejlesztési, beruházási céllal hozzák létre, úgy a társulási megállapodásban rögzíteni kell, hogy az önkormányzatok által a fejlesztés, beruházás vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat (a továbbiakban: székhely önkormányzat) a fizetési határidőt követő 15. naptól azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására jogosult. A társulási megállapodásban azt is elő kell írni, hogy ha a székhely önkormányzat nem tesz eleget a társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a társulási tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen azonnali beszedési megbízást (inkasszót) nyújtson be.”
16. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 48. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) A fogyasztóvédelmi bírság a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel a központi költségvetés bevétele. A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.
(4) A fogyasztóvédelmi hatóság által
a) a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó szabályok megsértése miatt kiszabott bírság 50%-a,
b) a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök jogsértő reklámozása miatt kiszabott bírság 20%-a
képezi a központi költségvetés bevételét.
(5) A fogyasztóvédelmi hatóság által
a) a műsorszolgáltatóval szemben jogsértő reklám miatt kiszabott bírság,
b) a tankönyvkiadásra és -forgalmazásra vonatkozó előírások megsértése miatt kiszabott bírság
nem képezi a központi költségvetés bevételét.
(6) A jogerősen kiszabott fogyasztóvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
(7) A (3) és a (4) bekezdés szerinti központi költségvetési bevételnek a Kormány által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott részét a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatására kell fordítani.”
(2) Az Fgytv. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„f) a fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott bírságok befizetésére és felhasználására, valamint a külön jogszabályok alapján az eljáró hatóságot megillető eljárási költség felhasználására, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek a fogyasztóvédelmi bírság meghatározott arányában történő támogatására,”
(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)
17. § A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el,”
18. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg)
„f) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét;”
(2) A Hgt. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe véve a következőket:
a) a közszolgáltatás jellege,
b) a kezelt hulladék mennyisége és minősége,
c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyűjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségei,
d) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei, ártalmatlanítás esetében a kezelő létesítmény bezárásának költségei, lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és a harminc évig történő monitorozás költségei.
(2) A közszolgáltatási díj - az (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti ráfordítások állandó fedezetének és a közszolgáltatás folyamatos fenntartásának biztosítása érdekében - meghatározható alapdíj (rendelkezésre állási díj) és ürítési díj összegeként is. Az alapdíj a kezelt hulladék mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek, az ürítési díj - az elvégzett közszolgáltatással arányosan - a kezelt hulladék mennyiségétől függő költségek fedezetére szolgál.
(3) Az üdülőingatlannal, valamint az időlegesen használt ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében a közszolgáltatás díját az állandó lakóingatlan tulajdonosára meghatározott díjjal arányosan, a település és az ingatlan jellegére tekintettel, az (1) bekezdés szerint kell meghatározni.
(4) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőző, a Kt. 43. §-a szerinti vizsgálati elemzés részeként a közszolgáltatás rendjére és módjára tekintettel részletes költségelemzést kell készíteni. A költségelemzést - a közszolgáltató (1) bekezdésben meghatározottak szerint készített javaslata alapján - a jegyző, Budapesten a főjegyző (a továbbiakban: jegyző) terjeszti elő.”
(3) A Hgt. 56. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül a következő (8) bekezdéssel:
„(7) A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott, illetve lerakni tervezett hulladékok - a vonatkozó szabványt referenciaként felhasználva - mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A hulladéklerakóra - a települési szilárd hulladék részeként - kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget tömegben mérve az 1995-ben országos szinten képződött - a települési szilárd hulladék részét képező - biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest
a) 2009. július 1. napjáig 50%-ra,
b) 2016. július 1. napjáig 35%-ra
kell csökkenteni.
(8) A (7) bekezdés szerinti országosan teljesítendő csökkentési követelményt - a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok megfelelően mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve - a területi és helyi hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott intézkedések szerint kell teljesíteni.”
19. § Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott minőségvédelmi bírság a központi költségvetés bevétele. A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.”
20. § A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 3. §-a (1) bekezdése a következő új h) ponttal egészül ki és egyidejűleg az eredeti h)-l) pontok megjelölése i)-m) pontokra változik:
[(1) A többcélú kistérségi társulási megállapodás tartalmazza:]
„h) az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően az azonnali beszedési megbízás - inkasszó - alkalmazását).”
21. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 173. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 131. § (1) bekezdése, és a 146. § (1) bekezdése hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.”
22. § A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 12. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy a költségvetési törvény Miniszterelnökség fejezetében lévő, a határon túli magyarok programjainak támogatására meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokból az Alap javára átcsoportosítson.”
23. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 125/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A képzési hozzájárulás tényleges összegét a felsőoktatási intézmény állapítja meg, azzal, hogy az irányadó összegnél ötven százalékkal alacsonyabb, illetve magasabb mértéket nem határozhat meg. A felsőoktatási intézmény a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett hallgatói tizenöt százalékát - kiemelkedő tanulmányi teljesítményük alapján - mentesíti a képzési hozzájárulás megfizetése alól. A felsőoktatási intézmény a mentességet és a tényleges képzési hozzájárulás összegét olyan módon állapítja meg, hogy a képzési hozzájárulás intézményi éves bevétele elérje vagy meghaladja a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezettek létszáma nyolcvanöt százalékának és a (2) bekezdés szerint számított irányadó összegek szorzatának együttes összegét.”
24. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: vasúti tv.) 2. §-ának (5) bekezdése az alábbi 15. ponttal egészül ki:
[(5) Egyéb fogalmak:]
„15. fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül a vasúti pályahálózat működtetőjének, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége e törvény szerinti működési engedélyre.”
(2) A vasúti tv. a következő 85/A. §-sal egészül ki:
„85/A. § A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (a továbbiakban: NIF ZRt.), mint fejlesztési közreműködő a vasúti pályahálózaton központi költségvetési és európai uniós támogatásból létesítési, felújítási és fejlesztési feladatokat lát el a Magyar Állam nevében és javára. A NIF ZRt. - a feladat végrehajtása után - a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel elszámol a Magyar Állam nevében eljáró, a forrást rendelkezésre bocsátó szervvel. Az elszámolás során a létrehozott eszközöket a NIF ZRt. közvetlenül átadja (nyilvántartásaiból az elszámolásra kapott forrásokkal szemben kivezeti) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (a továbbiakban: MNV ZRt.). A létrejövő állami vagyont az MNV ZRt. a miniszter egyetértésével megjelölt szervezet részére vagyonkezelésbe adja és azzal vagyonkezelési szerződést köt.”
25. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (6)-(7) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:
„(6) A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott pénzbírság a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel a központi költségvetés bevétele. A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.”
26. § Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló 2006. évi CXVI. törvény 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A felügyeleti díj]
„a) az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa) alpontjában meghatározott szervek által kezelt, az egészségbiztosítás természetbeni ellátások fedezetére szolgáló tárgyévi kiadási előirányzatoknak 0,02%-a,”
27. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 29. §-a, valamint 33. §-ának (1) bekezdése 2007. december 30-án lép hatályba.
(3) E törvény 6. §-a, 11. §-a, 13. §-ának (2) bekezdése, és 18. §-ának (2) bekezdése 2008. február 15-én lép hatályba.
(4) E törvény 34. §-a a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(5) A (6) bekezdés 2008. július 2-án lép hatályba.
(6) Hatályát veszti e törvény 1-26. §-a, valamint 28-30. §-a, 33. §-ának (1) bekezdése, 34. §-a és melléklete, továbbá e § (2)-(5) bekezdése. E bekezdés a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
28. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény:
aa) 80. §-ának (4) bekezdése, 247. §-ának (1) bekezdés d) pontja, 254/A. §-ának (1) bekezdése, 255-257. §-ai, 334-335. §-ai, a 255. §-át és a 256. §-át megelőző alcímek, továbbá az 5. számú melléklete,
ab) 1. §-ának (1) bekezdésében az „a Határőrség,” szöveg,
ac) 2. §-ának e) pontjában az „a Honvéd Vezérkar főnöke, a Határőrség országos parancsnoka,” szöveg,
ad) 2. §-ának f) pontjában az „a Honvéd Vezérkar főnöke,” szöveg,
ae) 4. §-ának (6) bekezdésében a „hőr. őrgy.,” szöveg,
af) 82. §-ának (4) bekezdésében az „és a határőrség hivatásos állományára vonatkozóan az 5. számú” szöveg,
ag) XIX/A. Fejezet címében az „A HATÁRŐRSÉG,” szöveg,
ah) 245/A. §-ában a „határőrség, a” szöveg,
ai) XX. Fejezet címében az „A HATÁRŐRSÉG,” szöveg,
aj) 246. §-ában a „határőrség, a” szöveg,
ak) 248. §-ának c) pontjában az „és a határőrség” szöveg,
al) 254. §-ának (2) bekezdésében a „határőrségi” szöveg,
am) 329. §-ának (1) bekezdésében a „hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának”, valamint a „hangsebesség alatti repülőgépek és” szöveg,
an) 1. számú mellékletében az „A hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának várakozási ideje egy-egy évvel csökken.” szöveg,
ao) 2. számú mellékletében az „a Határőrség parancsnokának kinevezésére, felmentésére, megbízására vonatkozó előterjesztés a KE-höz” szöveg,
ap) 3. számú mellékletében az „a határőrség” szöveg,
aq) 6/B. számú mellékletében az „- országos parancsnok az illetményalap 9-szerese, - országos parancsnokhelyettes az illetményalap 8,5-szerese,” szöveg;
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 2. §-ának b) pontjában „a Rendőrség,” szövegrész;
c) a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény 4. §-a (2) bekezdésének c) pontja;
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-a (3) bekezdésének g) pontjában az „, ideértve a minimum járulékalappal összefüggő külön adót” szövegrész, a 4. § (3) bekezdésének k) pontja, és az 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 6. alpontja;
e) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 94. § (1) bekezdésének második mondata, 101. §-ának (5) bekezdésében az „A címzett és céltámogatásra, valamint a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira előirányzott állami támogatásnak a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú előirányzatot meg kell növelni.” szövegrész;
f) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 98. §-ának (8) bekezdése.
29. § (1) A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 176. §-ának (1) bekezdésében a „2008. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2009. január 1-jén” szövegrész lép.
(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. §-ának a) pontjában a „2007. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2008. december 31-ig” szövegrész lép.
(3) A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény 17. §-ának (1) bekezdése 2008. január 1-jén nem lép hatályba.
30. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében a „Nemzeti Nyomozó Iroda” szövegrész helyébe a „Rendőrség” szövegrész lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának n) pontjában az „a kincstári” szövegrész helyébe az „az állami” szövegrész, 59. §-ának (4) és (5) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szövegrész, 62. §-a (4) bekezdésében lévő a „63-64/E. §” szövegrész helyébe a „63-64/F. §” szövegrész, 86/H. §-ának (1) bekezdésében az „e törvény kincstári vagyonra vonatkozó szabályait” szövegrész helyébe „az állami vagyonra vonatkozó szabályokat” szövegrész, 86/I. §-a (2) bekezdésének első és második mondatában, valamint (5) bekezdésében, továbbá 88/B. §-ának (1) bekezdésében a „kincstári vagyon kezeléséért felelős szerv” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.” szövegrész lép.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 15. §-a (1) bekezdésében az „A minőségvédelmi bírságot” szövegrész helyébe az „A minőségvédelmi bírságot - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -” szövegrész lép.
(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 88. §-ának (2) bekezdésében a „18. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „18. § (8) bekezdése” szövegrész lép.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény:
a) 118. §-ának (5) bekezdésében a „jogerősen fegyelmi” szövegrész helyébe a „jogerősen pénzbírságnál súlyosabb fegyelmi”,
b) 182. §-a (4) bekezdésének a) pontjában az „56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, illetőleg” szövegrész helyébe az „56. §-a (2) bekezdésének c) pontja, az 59. §-a (1) bekezdésének c) vagy e) pontja, illetőleg”,
c) 245/N. §-ának (2) bekezdésében a „Hszt. 245/H. § (2) bekezdésének megfelelően” szövegrész helyébe a „Hszt. 245/H. § (2)-(3) bekezdéseinek megfelelően”,
d) 247. §-a (1) bekezdésének i) pontjában a „határőr” szövegrész helyébe a „határrendészeti”,
e) 254. §-ának (2) bekezdés b) pontjában a „- repülőgép-(helikopter)-vezetői pótlék” szövegrész helyébe a „- helikopter-vezetői pótlék”
szövegrész lép.
(6) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6. §-a (6) bekezdésében a „január 10-ig” szövegrész helyébe a „január 31-ig” szövegrész lép.
31. § (1) Az e törvény 3. §-ának (21) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64. §-ának (9) bekezdése szerinti információs rendszer feltöltéséhez a helyi önkormányzatok 2008. július 31-ig adatot szolgáltatnak elektronikus úton a kincstár részére a 2008. évre - az Áht. 64. §-ának (1) bekezdése alapján - benyújtott, az év közi változásokkal aktualizált igénylésükről.
(2) Az e törvény 3. §-ának (21) bekezdésével megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64. §-a (9) bekezdésének alkalmazására először a 2008. július 31-ei határidejű előirányzat lemondás, illetve pótlólagos igénylés benyújtásakor kerül sor.
(3) Az e törvény 8. §-ával megállapított, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat az e törvény hatálybalépését követően kötött vagy az azonnali beszedési megbízás alkalmazása miatt módosított megállapodásokra kell alkalmazni.
(4) Az e törvény 15. §-ának (4) bekezdésével megállapított, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 17. §-ának (6) bekezdésében a vagyontárgy kiadásának elhalasztására vonatkozó rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követően kötött vagy a (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel módosított társulási megállapodásokra kell alkalmazni.
(5) Az e törvény 23. §-ával megállapított, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 125/A. §-ának (3) bekezdését a 2007. szeptemberben az első évfolyamon alap- és mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében tanulmányaikat kezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.
(6) A 2006. év mint az Eft. 4. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozattal érintett év vonatkozásában az Eft. e törvény 14. §-a (2) bekezdésével megállapított 4. § (3) bekezdése alkalmazása során a támogatások együttes alapja a 2006. évre bevallott, az összevont adóalapot terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,9%-a és az egyházak számára a magánszemélyek által a személyi jövedelemadójukból felajánlott 1%-ok összegének pozitív különbözete.
32. § (1) Ha a hivatásos állomány tagját a Rendőrség és a Határőrség integrációjával kapcsolatos átszervezés során köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörbe nevezik ki, rá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 3. § (5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja e törvény hatálybalépésekor rendelkezési állományban van és rendelkezési állományba helyezése előtt közvetlenül a Hszt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott munkaköri feladatot látott el, rá a rendelkezési állományba helyezését követő, a Rendőrség állományába történő, a korábban ellátott munkakörének megfelelő köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörbe kinevezése esetén a Hszt. 3. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
33. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. számú melléklete 2008. január 1-jén hatályát veszti.
(2) Ahol e törvény hatálybalépését megelőzően megalkotott jogszabály a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. számú mellékletében meghatározott garantált illetményt, fizetési fokozathoz tartozó szorzószámot, illetménytáblát említ, ott 2008. január 1-jétől az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott garantált illetményt, fizetési fokozathoz tartozó szorzószámot, illetménytáblát kell érteni.
34. § Az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti a központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítéséből származó, 2007. évi bevétel összegének intézményfejlesztési célokra, a köztartozások rendezésére, az egészségügyi szakellátás struktúra-átalakításával összefüggő működési többletkiadásokra, valamint az értékesítéssel összefüggő igazolt költségek visszatérítésére történő felhasználását.
„7. számú melléklet az 1992. évi LXXXIX. törvényhez
| Sorszám | Támogatható cél | Igénybevétel feltételei | |
| I. | Egészségügy - Működő kórházak és szakrendelők gépműszer beszerzései | Támogatást igényelhetnek a helyi önkormányzatok 1 millió Ft egyedi értéken felüli és egy éven túl elhasználódó egészségügyi gép-műszer beszerzéséhez a következő szakterületek számára: | |
| A Regionális Fejlesztési Tanácsok a céltámogatási igényeket az alábbi szempontok szerint rangsorolják: | - aneszteziológiai-intenzív terápiás-sürgősségi eszközök; | ||
| 1. Az ellátásban részesülők társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településen élnek-e. | |||
| 2. Az érintett kórházak az egészségügyi ellátásban betöltött progresszivitási szintjük szerint hol helyezkednek el. | |||
| 3. Az érintett egészségügyi intézmény által ellátottak száma magas-e. Ezen belül: - azon önkormányzatok esetében, amelyek több kórház fenntartói teendőit látják el, külön kell vizsgálni az egyes kórházak által ellátottak számát. | |||
| 4. Előnyben kell részesíteni azon műszerigényeket, amelyek nélkülözhetetlenek a működéshez szükséges minimumfeltételek teljesítéséhez. | A támogatási arány: legfeljebb 75%.” |
